Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
1985. május 1. • PETŐFI NÉPE • 5 FÓRUM SZAKSZERŰ ÉS NÉPSZERŰ DÖNTÉSÉRT* ' | || Hova kerüljön a Hunyadi-szobor? • Az utolsó simítások... (Fejér Gábor felvétele) fiatalokról - fiataloknak Aranyplakettes versmondó (II.) Az 1985. január 20-án megjelent Kecskeméti iskola elismerése című cikkünkben beszámoltunk a kecskeméti hunyadi- városi iskola diákjainak öröméről: az előző évi képzőművészeti világhétre kiírt pályázaton a legjobbak közé kerültek. A dijakat az a Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke adta át, aki egyúttal megi- hívta műtermébe az iskola közelébe tervezett Hunyadi-szobor megtekintésére a művészeti kérdések iránt érdeklődő diákokat. Alig két hónap múltán annak a közlésére kérték fel a város vezetői lapunkat, hogy a törökveró hadvezér emlékművét a Béke-téren állítják föl. A bejelentés a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus március 15- én kelt állásfoglalásán alapult. A dr. Pusztai Gabriella igazgató által aláirt dokumentum szerint a „4,5 méter magas lovasszobor 1:1 léptékű gipszmodelljét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogadja.. A lektorátus nem emel kifogást az ellen, hogy az emlékmű — tekintettel annak volumenére és az egész várost érintő jelentőségére — a Hunya- diváros-rész helyett a kecskeméti centrumhoz közelebb fekvő Béke téren kerüljön elhelyezésre.” A továbbiakban a kivitelezési szerződésről, az anyagiakról intézkednek. Végül rögzítik: a szobor avatásának tervezett határideje 1985 szeptembere, októbere. A helyszíni bejárásra» a korábbi elgondolás módosítására a megyei tanács művelődési osztálya 1985. március 6-án kérte a lektorátust. Kérésüket így indokolták: „Célszerűnek látszik, hgy a korábbi Április 4. téri elhelyezéssel szemben a Béke térre kerüljön a szobor. Ezt indolkolja a Béke tér rendkívül előnyös helyzete az Izsáki út és a nagykörút (E5-ös főútvonal) találkozásánál, valamint a tér szerkezete, amely arányaival alkalmas miliőt teremt a lovasszobornak. Tekintettel a mű jelentőségére és kvalitásaira — amelyek már a gipszmodell ismeretében is nyilvánvalóvá váltak — szerencsésebbnek tartják a város észak—déli és kelét—nyugati tengelyének metszésében fekvő Béke teret (mint helyszínt).” A helyszíni szemlén megyei és városi vezetők mellett Kiss István szobrászművész is részt vett, aki „művészeti szempontból előnyösnek tartja a változtatást.” A kedvelt Széchenyi-szobor alkotója telefonbeszélgetésünk során is nyomatékosan helyeselte a változtatást. „Hunyadi János személye és életműve a magyarság és Európa összetartozását is jelképezi. Tudjuk, a nándorfehérvári győzelem nélkül a törökök előbb elfoglalták volna hazánk nagy részét, fenyegették volna a tőlünk nyugatabbra kialakult államokat. Ez a mű nem csak a hunyadiváro- siakhoz szól: átutazó külföldiekkel is tudatnia kell hazánk, nevezetesen Hunyadi történelmi kiilA vonat megnyugtatóan zakatolt a sínek illesztőkéin. Kupébeli szomszédom, egy kövérkés, őszes hajú férfi meg- megvillantotta laposüvegű orr- csíptetőjét. — Csodálatos időnk lett, nemdebár? — szólalt meg, szemmelláthatólag beszédbe akarva elegyedni. — Hát, szép ... — Márpedig ha jó az idő — ahogy Descartes mondotta —, jó a hangulat is. Űjból bólintottam beleegyezésem jeléül. Ámde kínosan éreztem magam amiatt, hogy nem ismerem Descartes-nak ezt az érdekes kijelentését. Igaz — jutott eszembe — Descartes-ot sohasem olvastam. — Hangulat, hangulat — nyújtotta el a szót szomszédom, mintha szónokolna. — Mindennek ez a kezdete, és mindennek ez a vége — ahogy azt Henrich Heine állította ... Henrich Heinét olvastam, de ilyen megjegyzése sehogy- se ugrott be. Dehát lehet mindent észben tartani? Beszélgetőpartnerem eközben pedig tovább szorongatott műveltségével. — És egyáltalán hol a kezdete annak a végnek, amivel végződik a kezdet? — ahogy azt Jean-Jacques Rousseau szerette mondogatni. őrlését, szerepét, önmagában ez a követelmény indokolná az újabb, a jobb megoldást. Vagyis tartalmilag túlhaladja egy városrész kereteit er. az emlékmű. Jellege miatt is központibb elhelyezést kíván. Arról sem szabad megfeledkezni. hogy felállítása az Április 4. téren jóval többe'” kerülne, mint javasolt új helyén. A tervezés során derült ki, hogy mindenképpen át kellene helyezni az ott található szennyvíz-átemelő berendezést, ami tölbb millió forintba kerülne. Arról nem is beszélve. hogy mindenképpen rendezni kellene a Béke-teret. Talán nem mindenki tudja: a kompozíciónak szerves része egy harangtorony, egy török temetőt idéző mező és — áthelyezéssel — a Mária-szobor. Megértem a hunyadivárosiak csalódását. Magam már több mint két évtizede jártam ott egy KISZ- es művészcsoporttal, egy Marx- portrét is ajándékoztam a szakmunkásképző intézetnek. Az emlékmű jellege és a takarékosság Valami hasonlót már hallottam valaha, de úgy rémlett, ezek valaki másnak a szavai. Szomszédom úgy nézett rám orrcsiptetöjének üvegén át, ahogy a professzor néz a vizsgán megbukott diákra. És így folytatta: — Mit mondjak, minden relatív, ahogy azt Albert Einstein megállapította. Lám maga meg én most itt utazunk... De hová? Végül is ennek mi a jelentősége? Ahogy Voltaire mondotta: menj a magad útján, és az emberek hadd mondjanak azt, amit akarnak... összerezzentem. Hiszen ezek — ugrott be hirtelen — nem Voltaire szavai, hanem Dan- te-é. Ám beszédpartnerem nem hagyott magamhoz térnem. — Emlékszik, mit mondott Ciceró a néptömegről: jöttem, láttam, győztem. Másrészt viszont Arisztotelésznél azt találjuk: ember — ez olyan büszkén cseng. Sehogysem akaródzott veszíteni tekintélyemből egy ilyen nagytudású ember szemében, és ugyanakkor nagyon szerettem volna olvasni az előttem fekvő könyvet. Éppen ezért megtörtem a csendet: — önnek tökéletesen igaza van. Igazolásként szeretném emlékeztetni az ön által is jól ismert indiai filozófus, Prijazonban más megoldást követel, t'gy gondolom, hogy a hunyadivárosiak, mint jó kecskemétiek, a város más részén elhelyezett szobornak is örvendeznek. Abban teljesen igazuk van: a kedves városrész főbb törődésre, támogatásra méltó, £? Meggyőződésem: Jóval kisebb felzúdulást keltett volna a módosítás, ha erről az indokolással együtt adhattunk volna hírt. A különböző hivatalokhoz, szerkesztőségünkhöz küldött levelek egy része ugyanis arról tanúskodik, hogy a lakosság nem ismeri eléggé a terveket. Lapunk mindig fontosnak tartotta a szocialista demokrácia érvényesítését. a közvéleményt. Ezért legközelebb a döntést kifogásoló leveleket ismertetjük. Heltai Nándor * A sorozatot a szerdán délután fél 5 órakor a Sajtóházban tartandó nyilvános vita bevezetéseként kózSljfik. maputra (a nevet futtában találtam ki) szavaira, aki azt állította: az ember az emberiség öröme. Ezzel kapcsolatban Rene Chatobrian okosan jegyezte meg: mindent, ami az enyém, magammal hordok. Vagy — ahogy Jaroslav Hasék mondta: változnak az idők, megváltozunk mi is. Tulajdonképpen éppen ezért volt meg Artur Conan Doyle-nek minden oka, hogy azt állítsa: igy múlik el a földi dicsőség. De nyilvánvaló, hogy erre Byronnak köszönhetően jött rá, aki egyik történelmi tanulmányában proklamálta: lásd a gyökereket! ... Amíg ezt a szóáradatot elmondtam, szomszédom felállt, és hátrálva az ajtó felé ment. — Köszönöm az érdekes beszélgetést — motyogta. — Manapság nem oly gyakran sikerül találkozni a vonaton ilyen müveit emberrel. Nagyon örültem. — Én még jobban! — kiáltottam a mögötte bezárult ajtónak. Eltűnt a folyosón. Végre kinyitottam a könyvet. Am alig merültem bele az olvasásba, azt hallom a szomszéd fülkéből: — Ha jó az idő, tudja, jó a hangulat is — ahogy Marcello Mastroanni mondta ... Fordította: Juhász” László Tízezer szimbólum Pontosan ennyi rajz érkezett a Komszomol és a Könnyűipari Minisztérium által meghirdetett „Szimbólum” elnevezésű pályázatra. A XII. Vdlágifjúsági Találkozóhoz kapcsolódó pályázat célja olyan ifjúsági szimbólumok megalkotása volt, amelyek alkalmasak a legkülönfélébb témák — a VIT, a békeharc, a környezet- védelem, divat, sport — jelképes ábrázolására. A pályázatra a hivatásos művészek mellett mindenki benevezhetett, aki szeret rajzolni! Az első három dijat hivatásosok nyerték: Borisz Marcsenko festő, a XII. VIT jelképéért, Gija Dzjanisija építész, a „Béke Földünknek” alkotásáért, és Szergej Ujezdinnek, az „Ifjúsági Divat” jelképéért. • B. Marcsenko elsódijas műve: a XII. VIT Jelképe. L Milyen tervek foglalkoztatják ezekben a napokban munkatársait? A szokásos nyári főtéri rendezvények folytatódnak-e az idén is? Válaszol: Kricskovics Mórica, a kecskeméti városi KISZ-bi«ottság munkatársa. — Már készül a nyári diákcentrum programja. A színhely most-is a Szalvay Mihály Űttörő- és Ifjúsági Otthon lesz. A városi KISZ-bizottság, a városi tanács művelődési osztálya, valamint a pedagógus KISZ-bizottság május közepén teszi közzé pályázati felhívását a diákcentrum leendő vezetői számára. Keressük tehát a legrátermettebb fiatalokat! A kecskeméti főtéren június közepétől augusztus végéig minden csütörtökön délután hat órakor lépnek majd dobogóra Bács-Kis- kun megye tehetséges amatőr zenészei. Főképp zenés rendezvényeket szervezünk, bemutatkoznak majd aiz országos diáknapokon sikerrel szerepelt fiatalok. Néptáncegyüttesek, úttörő zenekarok fellépésére is gondolunk. Ha már a nyári terveinkről érdeklődsz, elmondom, hogy május végén jelentetjük meg azt a kiadványunkat, amelyben a munkavállalási lehetőségek listáját adjuk közre. A munkaerőszolgálattal közösen beszéljük meg a nyári szünetben dolgozni kívánó diákok lehetőségeit. Ebben a könyvecskében sorakoznak majd azok az ajánlataink is, amelyek múzeumokba, művelődési házakba csalogatják a vakációzókat. t. Hol lesznek nyári nemzetközi építőtáborok? Válaszol: Dékány István, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa. — A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola — a mi támogatásunkkal — szervezi szokásos táborát. Július 1-től 31-ig mintegy százhúsz külföldi egyetemista szorgoskodik majd a kiskunmajsai Janathán Termelő- szövetkezet gyümölcsöseiben. Jönnek a Szovjetunióból, Jugoszláviából. az NDK-ból és Csehszlovákiából. Természetesen táboroznak velük magyar fiatalok ás, a GAMF-osok és a kecskeméti Óvónőképző Intézet diákjai. Ha letelik a munka, egy hétre Kili- ántelepre utaznak a vendégek, hogy a Balaton partján pihenjék ki fáradalmaikat, ötven GADÄF- os fiatal eljut nyáron az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia hasonló táboraiba is. A megye öt felsőoktatási intézményének diákjai közül pedig harmincán vehetnek részt augusztus 4—17-ig a palicsi tavak melletti építőtáborban. összeállította: Borzák Tibor A Salgótarjáni öblösüveggyár nagytermében ihletett közönséget borzongat a vers. ,3uJdoatam szoros utakon. Ismeretlen főldbátakon, hosszában poros pusztáknak, szélttben szikes mezőknek.” Bodor Pál kecskeméti géplakatos ki tudja hányadszor mondja Buda Ferenc Szólásért való énekét. de ilyen benső feszültséggel sohasem szakadt ki belőle a költő zsoltáros keserűsége. Sokszázan neveztek a szakmunkások hetedik országos vers- és prózamondó versenyére. Hetvenen jutottaik el a Nógrád megyei döntőbe. Az első fordulóban Ratkó József költeményével érdemelte ki a bíráló bizottság és a közönség elismerését, a harmadára fogyott mezőnyben egy Móldova- karcolattal jeleskedett, a legjobb tizenkettő között már érezte, hogy az erős sodrású, szenvedélyes vers mindenkiben megszólaltatja a Dalt, létrejött az alkotó, a tolmácsoló és a közönség nagy áramköre. Bízott magában is. A Bács-Kis- kunban élő költő elolvasta előtte ezt a verset; így képzeli. Elmondta: miért. Dicsérte az író- olvasó találkozókon és versmondó esteken megismert Bodor Pál értelmezését. Kicsit őérte is szorított: mindketten parasztcsaládból származnak. és hosszú ideje a legkedvesebb költői közé sorolja. Amikor háromszor is a bíráló bizottság asztalához szólították a díjak átvételére, eszébe jutottak mindazok, akik ehhez a gyönyörű sikerhez segítették. Sohasem jut talán eszébe a versmondás — a kiskőrösi általános iskolában olykor a kötelező versek fölmondásakor is zavarba jött —, ha a kecskeméti 607-es Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézetben Hertling Mária könyvtáros nem figyel föl tehetségére. Ügy történt, hogy az ott kialakult hagyományok szerint az elsősöknek be kellett mutatniok: mit tudnak. Volt aki bűvészkedett, volt aki gitározott,. vplt. afci énekelt. Bodor Pál osztálytársai közül talán keften-hárman mondtak verset. Az említett tanárnő meghívta irodalmi színpadára. Ment, szívesen. Szerepeltek üzemekben. iskolai ünnepélyeken. Petőfi él? ».Ifjú szívekben élek...” — ezt Ady Endre állította magáról, de bízvást írhatta volna Petőfi Sándor is, hiszen életkora okán sem szólhatott másként, csak úgy, ahogy az ifjúi sziveknek kedves. A szabadság és szerelem költője volt, s elevenen élő példa ma is. Ezért is gondolták úgy a duna- vecsei KISZ-bizottság illetékesei, hogy a tavaszi rendezvénysorozatuk részeként „Petőfi él!” címmel szerveznek előadást. A jeles irodalomtörténészt, dr. Alexa Károlyt hivták meg, hogy a költő egykori lakóhelyén beszámoljon: miként újul meg. miként korszerűsödik Fetőfi-képünk. A forradalmár poéta példája hogyan hat napjainkban, s milyen megközelítéssel ismerhetjük meg legjobban testamentumát. Ilyenkor, májusban, ha megjelennek a kirakatokban az érettségizők tablói, egy kicsit mindig figyelmeztetésnek vesszük. Húszan-har- mincan mosolyognak a képeken: itt vagyunk, hamarosan érettségizünk, felnőttkorba lépünk! Ki-ki folytatja tanulmányait egyetemen, főiskolán. Helyben, vagy az ország távolabbi vidékén. Mások munkába állnak, s néhány hónap elteltével már saját maguk gazdálkodnak első fizetésükből. A tablók figyelmeztetnek. Arra, hogy ismét kiröppennek a diákok a „jó meleg fészekből”, az alma materből. Kezdődik száPeli mind többször indult yers- és prózamondó versenyeken. Általában a legjobbak között méltatta teljesítményét a zsűri. Az időközben kitűnő bizonyítvánnyal szakmunkássá előlépett fiatalember már tartalmas házikönyvtárat mondhat magáénak. Több tucat versest' sorakozik munkásszállási szekrényében. Beiratkozott a megyei könyvtárba^ színházbérletet váltott, és élt a nagyvárosban adott kulturálódási lehetőségekkel. Mindezek ismeretében természetesnek tűnik: beiratkozott a dolgozók gimnáziumába. Mondani sem kell tálán, 'hogy jó eredménnyel fejezte be tanulmányait. Újabban mind több idejét fordítja, hasznosítja népművelői feladatokra, Megszerezte az amatőr színjátszó—rendezői képesítést. A jövőben az eddiginél is nagyobb tekintéllyel vezetheti csoportját az építőipari nagyvállalatnál. Érdemes annak a szavára figyelni, akit a kiváló szakemberekből ösz- szeállított bíráló bizottság az ország legjobb szakmunkás versmondójának minősített és arany- plakettel jutalmazott. Tudtommal a televízió is műsort készít róla, vele. Ezt már azon a nagyképernyős készüléken nézheti, amit az Orion gyár ajánlott föl a legkiválóbbnak. A készülék tetején talált helyet másik különdíja: egy gyönyörű serleg. Még szerencse, hogy a szegedi versmon’dók kisautóbusszal mentek Salgótarjánba, és szívességből hazahozták Bodor Pált. Meg a dijait. El is indult a szervezés. Meghívókat vitt a posta, plakátok kerültek a hirdetőtáblákra, és a személyes találkozások alkalmával is terjedt a hír. A költőről elnevezett művelődési ház nyolcvan személyes előadótermében kezdődött az előadás. A széksorokban azonban csak öt KISZ-korú fiatal ült. Botrány csak azért nem lett, mert az idősebb dunavecseiek, a Petőfi Múzeum baráti köre és a szomszéd falvakból érkezett irodalombarátok megtöltötték — hívás nélkül is — a termet. Ügy gondolták, oda el kell menniük, ahol Petőfi Sándorról beszélnek. Tatén túl optimista volt az előadás címe? A Duna-parti nagyközségben ugyanis 420 tagja van a KISZ-nek... mukra egy újabb életszakasz. Azt kívánjuk mi is, mint mindenki más: állják meg a helyüket az életben. S gyakran lássuk őket ugyanolyan mosolygósnak, mint a tablókon... JEVSZEJ KRUKOVEC: Hogy is mondta a bölcs? (bor)
