Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 2. A VILÁG ÉLVONALÁBAN g Az idei terv: 15,5 millió tonna gabona A gabona voltaképpen egyet jelent az élettel. A búza lisztjéből dagasztjuk kenyerünket, búzával, kukoricával etetjük állatainkat, amelyeknek húsát fogyasztva táplálkozunk. A gabona ezért mindig megkülönböztetett figyelmet élvezett hazánk agrárgazdaságában. Ezt egyebek között jól jellemzi, hogy a szántóterületnek mindig több mint 60 százalékát foglalta el, s jelenleg 62—63 százalékán termesztik a gabonát. Ez az arány Bács-Kiskun megyében magasabb, mert eléri a 67 százalékot is. Két lábon Az átlagosnál jobb ökológiai feltételek és a gabonatermesztők buzgalma együttesen eredményezték, hogy a termésátlagokat illetően felzárkóztunk a világ legfejlettebb mezőgazdaságú országai közé. Az egv főre jutó kukoricatermelésben például az Amerikai Egyesült Államok mögött a második helyen állunk. A gabonatermelésnek van egy sajátságos jellemzője ' hazánkban. amit a szakemberek „két lábon állásnak’’ neveznek. Ez azon a tapasztalati tényen alapul, hogy egyik esztendőben a búza. másikban a kukorica ad nagyobb termést. Jól példázza ezt az elmúlt két esztendő Bács -Kiskun megyei termése is. 1983-ban búzából 469 ezer tonnát, kukoricából pedig 544 ezer tonnát takarítottak be. Tavaly ez az arány 560 ezer tonnára, illetve 485 ezer tonnára módosult. Emiatt eztán mindkét növény termelésének fejlesztésével egyformán foglalkoznak a gazdaságok, hogy az időjárási különbségekből következő terméskieséseket mérsékelni tudják. A gabonatermelésnek jelentős a szerepe népgazdasági és üzemi szempontból egyaránt. Országos fontosságát az adja, hogy a lakosság alapvető élelmiszer-ellátása teljes mértékben, az export pedig meghatározó mértékben a gabona- termeléstől függ. A legutóbbi évek átlagában a megtermelt gabonának 12—13 százalékát élelmezési célokra használták, 70—75 százalékát abraktakar- mányként hasznosították az állattenyésztésben, 12—15 százalékát pedig exportálták. Az exportban betöltött szerepe azonban ennél nagyobb, hiszen az agrárágazat devizabevételének több mint fele az állati termékek értékesítéséből származik. az állatokat pedig gabonával is etetjük. A gabonatermelés fejlesztése tehát fontos érdeke a népgazdaságnak, s ezt a közgazda- sági szabályozás közvetíti az üzemeknek, s ennek révén a gabonatermelés fejlesztése a gazdaságoknak is érdekük. Az üzemi érdekeltséget jól mutatja hogy a gabonatermés értéke évente mintegy 50 milliárd forint, s ezen túlmenően az abrakfelhasználó állattenyésztés révén a gabona további 80 —90 milliárd forint érték előállítását alapozza meg. (Bács- Kiskun megyében a legjelentősebb felvásárló, a Gabonaforgalmi és iMalomipari Vállalat 1,8 milliárd forint értékű gabonát vásárol fel évente. Ennek legjelentősebb része — mintegy 1,25 milliárd forint értékű — az őszi búza.) A kettő együtt olyan bevételi forrása a mezőgazdasági nagyüzemeknek. amelyek nélkül az eredményes vállalati gazdálkodás el sem képzelhető. Anyagi érdekeltség A világ más tájaihoz hasonlóan Magyarországon is az elmúlt negyedszázadban fejlődött leggyorsabban a gabona, termelés. A változás üteme azonban gyorsabb volt, mint másutt, ezért fokozatosan felzárkózhattunk az élenjáró országok közé. Fejlődésünket a következő adatokkal lehet a leginkább jellemezni: a hatvanas évek első felében, öt esztendő átlagában 6,6 millió tonna gabonát takarítottunk be. a következő.öt esztendő átlagában 8.5 millió tonnát, az 1976—80-as évek átlagában pe dóig már 12,4 millió tonnát. A mostani tervidőszakban tovább növekedett a termés mennyisége, s várhatóan évi átlagban 14,4 millió tonna termésre számíthatunk. A mostani tervidőszakban rekordok is születtek. 1982- ben, amikor az időjárás kedvezett a gabonaféléknek, már 14,8 millió tonna gabona termett, egy esztendő múlva a szárazság miatt csökkent a termés, de tavaly újabb rekordot — 15 millió tonna termést — értek el a gazdaságok. A termelés fejlődésének jól követhető okai vannak. A növekedés egyik fontos feltétele volt, hogy a biológiai alap, vagyis a köztermesztésben levő fajták termőképessége javult. A biológiai alapokon kívül erőteljes változások tapasztalhatók a termelés gépesítésében. a talajművelési, betakarítási technológiákban és a tápanyag-utánpótlásban is. A termelési rendszerek útkereső, fejlesztő munkája révén nagy teljesítményű erőgépek dolgoznak a szántóföldeken ezekhez igazodnak a termelési technológiák. A jó biológiai alapok és a gyorsan fejlődő eszközállomány mellett azonban szükség volt arra is, hogy a hagyományosan istállótrágyázásra alapozott tápanyag-gazdálkodási szemlélet megváltozzon. Ezt jól mutatja, hogy a hatvanas évek első felében 43 kilogramm műtrágya-hatóanyagot szórtak ki hektáronként. 1984- ben pedig már több mint 240 kilogrammot. .(A Bács-Kiskun megyei 374 kilogramm jóval magasabb az országos átlagnál, amit indokol az is, hogy a gyengébb talajok több mesterséges „segítséget" kívánnak.) A gabonatermelés fejlődését azonban leginkább a gazdaságok anyagi érdekeltsége serkentette. Ugyanis a ráfordításoknál mindig jelentősen nagyobb volt a bevétel, így a gabonafélék á jól jövédelniező növények közé tartoznak. A legutóbbi esztendőkben ugyan számottevően növekedtek a termelés költségei. 1977 és 1983 között a búzatermelés hektáronkénti költsége átlagosan 8500 forintról 12 ezer forintra emelkedett, a kukorica- termelésé ugyanebben az időben 12 ezer forintról 18 ezerre. Eközben a felvásárlási árak emelkedése elmaradt a termelési költségek növekedésétől, de a terméshozamok látványos emelkedése ezt az ellentmondást kiegyensúlyozta. Főképpen a búzánál, amelynél a száz forint termelési költségre jutó jövedelem jelenleg is 30 forint körül ingadozik. Kedvezmény kukoricatermelőknek A kukoricánál ennél rosz- szabb a helyzet, ugyanis a száz forint termelésre jutó jövedelem inkább a 20 forint körül váltakozik. A jövedelmezőseg romlását jól érzékelik a gazdaságok. s ennek megfelelően igyekeznek is a gabonatermelés szerkezetén változtatni. Az elmúlt őszön például a tervezettnél nagyobb területen vetették el a búzát és az őszi árpát. amelyeket — szerencsénkre — a kemény tél sem károsított nagyobb mértékben. A kukoricatermelésben azonban már nem ilyen biztatóak a kilátások. A népgazdasági terv azzal számol, hogy egymillió 170 ezer hektáron vetnek kukoricát a gazdaságok. (Bács- Kiskunban ezen a tavaszon 98 ezer hektáron kerül földbe a kukorica vetőmagja.) Azok a gazdaságok, amelyek növelik a vetésterületeket, majd a betakarított mennyiséget. jövedelemadó-kedvezményben részesülnek. Az intézkedés jól érzékelteti. hogy szükség van a több gabonára, ezen belül a kukoricára, ám az üzemi számítások szerint az anyagi ösztönzés csak néhány . forinttal növeli a kukorica mázsánkénti bevételét, s ez — a szakemberek szerint — nem ellensúlyozza a búzához viszonyított termelési többletköltségeket. A kukoricatermelés ösztönzéséről, bővítéséről .pedig a jö-- Vőbén sem7 rhondhátunk le, hl- ' Szén e növény1. hektáronként nagyobb termést ad, mint a búza. így van ez az idén is, amikor a tervek szerint 15,5 millió tonna gabonát kellene betakarítani a gazdaságoknak. V. F. J. SS . ‘mmMMMSm. 1 1 HATAN TÍZ GEPPEL „AMIT CSINÁLUNK, ZENEKARI MUNKA” Emlékérem a főállatorvosnőnek • Sok szakember vigyáz arra, hogy az tzletekben, boltokban csak emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas termékek kerüljenek a vásárlók kosarába. A Vizsgálatok első lépcsője, amikor a gyártó vállalat kapuin belül, a feldolgozás során — szinte technológiai elemként — ellenőrzik például: a levágott állatok egészségesek voltak-e? Ilyen feladatokat lát el a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnak a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz kihelyezett élelmiszer-higiéniai 'kirendeltsége, melynek vezető főállatorvosa dr. Nánási Erzsébet. — Engedje meg, hogy gratuláljak a felszabadulás évfordulóján kapott Újhelyi Imre-emlékérem- hez. És — folytatnám, de közbevág az állatorvosnő: — Az egész kirendeltség, mind a tizenkettőnk nevében köszönöm az elismerést. Amit mi itt csinálunk, „zenekari munka", ha valaki hamisan játszik, nem szól szépen a zenemű. Ha viszont mindenki pontosan tudja a dolgát, mindenkié a taps is. Ezért mondtam a munkatársaimnak, hogy nem tudom ennyifelé törni az emlékérmet, de úgy veszem, hogy mindannyiunké. — Az élelmiszer-higiéniai ki- rendeltség milyen szerepet játszik a kecskeméti feldolgozó életében? — Csoportunk akkor végzi jól a munkáját, ha senki nem tud róla. Ez persze képletesen szólva igaz. A baromfihús-vizsgálatot végezzük köz- és állategészségügyi szempontból. De feladatunk az üzem higiénés helyzetének ellenőrzése is. — Ez egy részterülete csupán az állatorvoslásnak. Kötött feladatokat, zárt — csak az üzem területére bezárt — munkát jelent? — Valóban kaputól kapuig terjed a hatáskörünk. De ez nem kevés, hiszen a vágósoron megjelenő valamennyi állatot megvizsgálnak a szaksegédeink, és ha valami rendelleneset találnak, azonnal jelzik a kirendeltség állatorvosainak. A vállalatnál melléktermékként előállított, sertés- takarmányozásra használt húspépet szintén figyeljük higiéniai, bakteriológiai szempontból. Sőt, a gyártás körülményeire és arra is ügyelünk, hogy csak ahhoz a sertésállományhoz jusson el, ahol teljesen zárt technológiai rendszerben használják fel. Állandó a kapcsolatunk a baromfinevelő üzemekkel, az ottani állatorvossal. Szinte az egész ország járványtanába „belelátok” így. A kiegészítő vizsgálatokhoz pedig az országos intézmények segítségét vesszük igénybe. Tehát nem olyan zárt -a munkánk, mint első pillanatban látszik. — Erkölcsi megbecsülést jelent a baromfihús-vizsgálat rendszerének kialakításáért, alkalmazásáért, szakmai irányító, szervező tevékenységéért kapott kitüntetés. Jelzi a kecskeméti üzem higiénés viszonyainak elismerését is? — A mostani nehéz kereskedelmi „harcban” fontos szerepe van az állathigiénének. Ez nálunk, szerénytelenség nélkül mondhatom, európai színvonalú. Bizonyítja, hogy a külföldi vásárlók sem emelnek kifogást. A vállalat exportképes. És ebben a mi munkánk is benne van, — Ügy mondta, ez „zenekari munka”, — Maradjunk ennél a hasonlatnál. Természetesen a végeredmény, vagyis a tisztán előadott mű a fontos. De ehhez az kell, hogy például a kürtös ne dobolni kényszerüljön, és a hegedűs ne hárfázzon. Vagyis, ez a mi munkánkra lefordítva annyi: egészséges baromfi kerüljön ki a kezünk közül. A munkatársaim egy-egy feladatot könnyebben, szívesebben oldanak meg, mint a többit. Ezt a legmesszebbmenőkig ki lehet és ki is kell használni. Nálunk nem a munkahelyen eltöltött évek Száma határozza meg, ki a jó munkaerő, hanem a ténylegesen és főleg a jól elvégzett feladat. Mindegyikünk tudja a helyét és a szerepét. Büszke vagyok arra, hogy nem egy jó állatorvos itt tanulta meg, no nem a közvetlen szakmát, hanem azt, hogyan kelL dolgozni, emberekkel kapcsolatot felvenni és tartani. Magyarul: , a napi élethez itt, nálunk szokott hozzá. Mindig arra törekedtem, hogy a munkatársaimat megismerjem. És arra, hogy meg tudjam teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a munkájúkról jó véleménnyel lehessek én is, de a gyár dolgozói, sőt valahol — anélkül, hogy tudnának róluk — a fogyasztók is. Gál Eszter A kiváló Kun Béla brigádnál Önálló szervezés Május elseje alkalmából — a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben elért eredményeiért — a Szerszámgépipari Myvek kecskeméti gyárának Kun Béla szocialista brigádja megkapta a „Vállalat Kiváló Brigádja” megtisztelő címet. Ez nem kis dolog, hiszen a SZIM-nek az országban hat különböző gyára, gyáregysége van, a szocialista brigádok száma pedig jóval százon felüli. Amikor munkájuk felől érdeklődtem, azt mondták, hogy ők csak a dolgukat teszik, s csak lassan derült ki, hogy mi is az a többlet, amivel társaik fölé nőnek. vendégünk volt Vicze Ernő H A hazai gyárakban, üzemekben még ma is ismert az, az egyébként túlhaladott gyakorlat, hogy valaki csak egy gépen tud dolgozni. Ha annak a gépnek éppen nincs munkája, a dolgozó áll. A nyolcfős Kun Béla szocialista brigád tagjai közül hatan tíz gépet kezelnek, s rajtuk kívül a kollektívához tartozik még egy gépbeállító és egy diszpécser. Egy- egy dolgozó a tíz közül több termelőeszköz kezelését is megtanulta. ami lehetővé teszi, hogy betegség miatt vagy egyéb okból történő hiányzás sem okoz különösebb fennakadást a termelésben. Az általános szokás szerint egv üzemben a munkát az üzemvezető és a művezetők szervezik. Van azonban olyan bonyolult, több variációs lehetőséget is kínáló munkafolyamat, amelyben a dolgozók a legjobb belátásuk szerint oszthatják szét a feladatokat. Megkönnyíti az üzemvezető és a művezetők helyzetét, ha a dolgozók begyakorlottsága és hozzáállása olyan, hogy felismerik és kihasználják ezt a lehetőséget. Ilyen a SZIM kecskeméti gyárában az SV-.szi.ntszabályzók szelepházainak gyártása. Az említett munkadarabnak az autóbuszok vízszintesben tartásában van szerepe. Nélküle az utasok elhelyezkedésétől függően mindi g ferde lenne a padló. Az alkatrészből évente 120 ezer készül, s egy-egy darabon tizenkét . művelilllé1 ! 'I letet kell elvégezni. Ezeknek a műveleteknek a sorrendje részben felcserélhető, tehát egy-egy dolgozó kiválása vagy egy gép meghibásodása a műveletek variálásával viszonylag könnyen áthidalható. Feltéve persze, hogy a dolgozók ezt akarják! A Kun Béla szocialista brigád begyakorlottsága és hozzállása olyan, hogy ebből adódóan az összeszerelő műhely mindig időben megkapja a kellő számú alkatrészt a további munkához, a termelésben természetesnek tartható kisebb fennakadások ellenére is. Mindezt Bognár Gyű lőné diszpécser magyarázta el. s azt is elmondta, hogy nem ment köny- nyen míg a dolgozók eljutottak erre a szintre. — Ha valami fennakadást látok, nem várom meg a művezető utasítását, hanem máris üzembe helyezem vagy beállítom azt a gépet, aminek segítségével a munkafolyamat egy másik irányba tovább folytatható — erősíti meg az elhangzottakat Bende József gépbeállító. Hévízi Tiborné brigádvezető azt is hozzáteszi, hogy minderre csak összeszokott, jó kollektív szellemű társaság képes. — Legfontosabbnak a gazdasági tevékenységet tartjuk, de a munkaidőn túli társadalmi munkából is kivesszük a részünket. A gyár Petőfi-tónál levő üdülőjét rendszeresen, gondozzuk, és iskolásgyerekek szabadidős progA közelmúltban ülést tartott a Magyar Méhész Egyesület megyei szervezete. A tanácskozáson megvitatták a méhészek gondjait. Megállapították, hogy ez a fontos devizatermelő ágazat a gazdaságtalan termelés miatt jelentősen visszaesett. Csökkent a méhészkedők és ezzel együtt a méhcsaládok szánon. Énnek okairól beszélgettünk az összejövetel szünetében dr. 'Vicze Ernővel, az egyesület fegyelmi bizottságának elnökével. • Hévízi Tiborné brigádvezető és Bende József gépbeállító az SV- szelepház méretpontosságát ellenőrzi. (Straszer András felvétele) ramjainak szervezésében is segítünk. Horváth L ászióné múnkaver- seny-felelős szerint a gyár háromszáznyolcvan dolgozót tömörítő 33 kollektívája közül a Kun Béla- brigád évék óta azok közé tartozik, amelyekre mindig mindenben lehet számítani. Bálái F. István — Mikor alakult az egyesület és milyen céllal? — A méhészek több évtizedes terve valósult meg azzal, hogy az elmúlt év derekán megalakult az egyesület. Ugyanis felhalmozódtak a gondok, szükség van egy társadalmi szervezetre, amely a mintegy 40 ezer méhész ügyesbájos dolgát intézi. — A legfontosabbakról kaphatnánk információt? — Az utóbbi években egyre nehézkesebbé vált például az értékesítés. A Hungaronektár volt az egyedüli vállalat, amely exportra vásárolt mézet, virágport. Az átvételi ár igen alacsony volt, viszont a költségek egyre emelkedtek. Az új parazita, az ázsiai nagy méhatka károsítása, gyors szaporodása, az átvétel korszerűtlen megszervezése szintén hozzájárult a gazdaságtalan- sághoz. Ma a méhészet minden tekintetben mélyponton van. A méhészek általában hobbiból végÉrtékelték a szénbányászok 1984. évi versenyét Huszonkét munkahelyi közösség nyerte el a Szénbányászat Kiváló Brigádja, hét üzem pedig a Kiváló Akna címet a szénbányák országos pályázatán. Bár a múlt évi munkaversenyben változatlanul fontos szempont volt, hogy mennyi szenet küldtek felszínre a bányászok, figyelembe vették az értékelésnél azt is, hogy mennyire használták ki a munkaidőt, milyen mértékben növelték a termelékenységet, a frontok előrehaladási sebességét, és hogyan javították a szén minőségét'. Mind az aknák, mind a brigádok helyezésének elérését befolyásolta a munkavégzés biztonsága és a balesetek alakulása is. Mindent összevetve 17, feltételnek kellett megfelelniük az aknák kollektíváinak ahhoz, hogy helyezést érjenek el az országos versenyben, A felszabadulás évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett munkaverseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szénbányászat dolgozói — annak ellenére, hogy számos geológiai akadály és súlyos létszámhiány nehezítette a termelést — teljesítették éves tervüket. A lakosság közvetlen ellátására az eredetileg vállalt 4,9 millió tonna tüzelőanyag helyett több mint 5 millió tonnát 1 szállítottak a belkereskedelemnek. A címekkel járó jutalmakat — csaknem 3 millió forintot — kedden ünnepségeken osztották ki a bányavállalatoknál, s átadtak 36 dicsérő oklevelet is. A szénbányák dolgozói az idén folytatják a felszabadulási, kongresszusi .munkaversenyt. zik ezt a munkát, sokan abbahagyták, de szerencsére többségük a kedvezőtlen lehetőségek ellenére sem számolja fel a kap- tárakat. — Történtek-e intézkedések a gazdaságosabb termelés érdekében? — A TSZKER belépett az egyesületbe mint felvásárló. Így a Hungaronektárnak versenytársa is lett. Kialakult a többcsatornás értékesítés, amely máris kedvező átvételi feltételeket teremtett. Az idei szerződéseket már többször módosították a kereskedelmi vállalatok, több kedvezményt kapnak a méhészek, ' mint az elmúlt évben. Az egyesület azon munkálkodik, hogy javítsa az ágazat pozícióját, hiszen mintegy 15 ezer tonna méhészeti termék kerül a kereskedelembe, melynek nagyobb része exportra megy. Tehát nem közömbös, hogy milyen a termelési kedv ebben az ágazatban. Sajnos, elmaradt a műszaki fejlesztés ds. e tekintetben szintén előbbre kellene lépni. Az egyesület igyekszik megadni minden segítséget. — Tehát javulás várható? — Bízom benne, hogy együttes munkával elérjük: az ágazat kilép a kátyúból és fejlődésnek indulunk. Ez több szempontból fontos. A már említettéken kívül szükséges megjegyezni, hogy a kaptárak lakói elősegítik a mezőgazdasági termelést. A gyümölcsösök tájékán szívesen látott „vendégek” a méhecskék, mert nektárgyűjtéskor elősegítik a beporzást, ezzel együtt a terméskötődést. melynek értéke a méhészeti termelésénél is sokkal nagyobb. Kereskedő Sándor
