Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 29. Rugalmas munkaidő Miközben nálunk semmire || sem jutunk a világszerte el- I terjedt rugalmas munkaidő- I rendszerrel, addig a fejlett j ipari államokban már a fizi- I kai munkahelyeken sem ritka ■ az efféle munkaidőbeosztás I Sőt: a Német Szövetségi Köz- I társaságban — mellesleg: a I rugalmas munkaidőrendszer I „szülőföldjén" — a folyaina- | tus munkaidőben dolgozó, há- I romműszakos munkahelyeken Kis eredményes, s az érintett | munkavállalók által egyértel- i mű helyesléssel fogadott kiB serieteket folytatnak. Miközben nálunk jó másfél § évtizeddel ezelőtt már megje- I lent a rugalmas munkaidö- . rendszer,, tizenöt év múltán is I csak ott tartunk, hogy úgy- | mond „központi" biztatás kell I | valóban korszerű, a munka- I adónak és a munkavállalónak 1 egyaránt kedvező munkaidő- I rendszer szélesebb körű elter- I jesztéséhez. Legutóbb az Álla- ■ mi 'Bér- és Munkaügyi Hiva- I tál jelentette meg ezzel kap- I csolatos irányelveit — és bizg tatá?3it —I ezt megelőzően az Ipari Minisztérium adott köz- aa» re konkrét szervezési útmula- | lá'sal ellátott „programcsoma- I got" a korszerű munkaidő- f rendszerek alkalmazási lehető- ! ségeiröl. Mik a feltételei? Alighanem e dokumentu- I mok összeállítói sem gondol- I. jak. hogy most majd ugrás- I szerűen változik a helyzet. hogy a vállalatok és intézmé- I nyék tömegesen csapnak le ' a rugalmas munkaidőrend- ' szer kínálta lehetőségekre Ugyan miért, hogy nálunk ez ügyben — ahogy mondani szokás — „áll az élet”? A i ’ kérdésre a szakemberek a leg- í különbözőbb válaszokat adták ! az elmúlt évek során; e vála- I szók közös lényege, hogy akár | a rugalmas, akár bármi más új és korszerű munkaidő- ! rendszer bevezetésének és al- I klímázásának első és leafon- | tosabb feltétele a vállalati 1 szervezettség magasabb színvo- I nala. Gyanítható azonban, hogy | egyéb okok is közrejátszanak, if ‘ A Munkaügyi Kutatóintézet I munkatársának, Molnárné Ve- i nvige Júliának ez ügyben külön véleménye van. illetve | továbbgondolta a korszerű | munkaidőrendszerek széles körű alkalmazását gátló társadalompolitikai problémákat. E gondolatmenet lényege, hogy manapság és nálunk a munkaidő rugalmas megváltoztatása elsősorban bizonyos társadalmi feltételek hiánya miatt nem valósítható meg. Egyrészt ugye. a teljes foglalkoztatottság magyarországi formája állandósult- munkaerőhiánnyal. s emiatt agyonfeszített munkaerőhelyzettel pálosul. A teljes foglalkoztatottság jórészt a -nők — manapság már ugyancsak teljesnek tekinthető — foglalkoztatásának köszönhető. És a nők java része hol. milyen munkakörökben dolgozik? A kereskedelemben. a szogáltató ágazatokban. a különböző hivatalokban. Többségük családos, munkaidőbeosztásukat illetően alkalmazkodniuk kell a gyermekintézmények, az iskolák munkarendjéhez — ami nem változik, de vajon változhat-e a gyermekek nagyjából természetes életritmusának megzavarása nélkül? Kétkeresős családmodell Továbbá: a teljes^foglalkoztatottság egyértelműen a kétkeresős családmodellt jelenti. A magyarországi bér- és kereseti viszonyok nem engedik, hogy családonként csak az úgynevezett „családfő” vállaljon kereső állást. S mert manapság az aktív keresők nagy többsége — megintcsak a bér- és kereseti viszonyok miatt — a főálláson kívüli mellékmunkaviszony vállalására is rákényszerül, a családok időgazdálkodása rendkívül feszített. A munkavállalókat érintő lényeges munkaidőreform könnyen felboríthatja a családok nagy nehezen kialakított időgazdálkodását, s mert ez felismert veszély, mit -tesznek a családok? Ódzkodnak mindenfajta — központilag kezdeményezett, ám végül is saját időbeosztásukat veszélyeztető — munkaidőreformtól. Még továbbá: a korszerű munkaidő-rendszerek bevezetése és alkalmazása — az érvényes jogszabályok heteimében — vállálati belü'gy. De csak látszólag! A korszerű munkaidőrendszerek általánossá tétele ugyanis csakis ” rendszer-szemléletű szervezési megoldásokkal -képzelhető el. Röviden és nagyon egyszerűen: X vállalat hiába határozza el a legkorszerűbb elvek alapján szervezett rugalmas munkaidőrend bevezetését, ha egyszer a bölcsődé és az óvoda. az iskola és az üzlet, a hivatal és a hatóság, a szolgáltató vállalat és az ügyfél- szolgálat nem igazodik X vállalat elhatározásához. Nem is igazodhat, mert a korszerű munkaidőrendszerekkel kapcsolatos szervezési megoldások nem korlátozódhatnak az egymástól elszigetelt gazdálkodói egységekre s persze e gazdálkodó egységek mögött álló infrastrukturális hálózat sem igazodhat az egyes gazdálkodók szervezési elhatározásaihoz. Nagyobb rendszerben gondolkodni • Vagyis nagyobb szervezési rendszerekben kellene gondolkodni. és ez még mindig nem elég. Valamennyire” — és intézményesített megoldásokkal enyhíteni kellene a családok időbeosztásának feszültségeit. Persze nem úgy, hogy asszonyok, lányok, vissza a konyhába. De -legalább oly módon, hogy aki -teheti, csakis rész- munkaidős munkát vállalhasson, illetve legalább átmenetileg és ideiglenesen a családok egy részének megadassák az egy kereső keresményéből való megélhetés lehetősége is. Talán most, ez ügyben történt némi elmozdulás, a január elsejétől érvényes keresetszabályozás bevezetésével. Talán, most — és e» szabályozás eredményeként — esetleg sikerül megállítani a főmunkaidőben végzett munka napjainkra egyre aggasztóbb elértéktelenedését, s ezzel párhuzamosan enyhíteni a családi időgazdálkodás manapság már alig > elviselhető feszültségeit. S ha mindez valóban ígéretes változásokat hozna — no ás persze, ha ígéretes tehetségű, ám még csak nagyon keveset bizonyított szervézőink, is komolyan vennék a feladataikat — akkor esetleg előbbre léphetnénk a korszerű munkarendszerek alkalmazásával. V. Cs. MEGJELENT A VASÚTI LEXIKON {Slőször 1879-ben, a gőzvontatá- sú vasúti közlekedés harmincötödik évében jelent meg hazánkban vasúti lexikon, melynek előszavában azt írta a szerkesztő, hogy .,... vasúti szakirodalmunkkal nincs mit dicsekedni”. Az elsőt 1911-ben követte a második magyar Vasúti Lexikon, amit már évtizedekig lehetett használni, de napjainkra, éppen a közlekedési technika fejlődésének felgyorsulása miatt, meglehetősen elavult. A most megjelent Vasúti Lexikontól — amint előszavában írja — az* várja a főszerkesztő. Urbán Lajos közlekedési miniszter, hogy hosz- szú ideig hasznos kézikönyve lesz szakembernek és érdeklődőknek egyaránt. Az úi lexikon első pillantásra is kellemes meglepetést szerez olvasójának. Mi. akik — nem lévén szakmabeliek — a vasúttal mint utasok vagv szállíttatok kerülünk időnként kapcsolatba, megszoktuk már, hogy a MÁV sajátos szakmai nyelvet használ, s ez nem valami közérthető. Nos. a Vasúti Lexikonban szereplő címszavakat olvasva a szellemes, jól körülírt megfogalmazások közelebb hozzák a vasúttal nem hivatásszerűen foglalkozókhoz is ezt a „műnyelvet”, megmagyarázva nekünk az eddig általunk nyaka- tekertnek, magyartalannak vélt kifejezéseket. Nagy és elvitathatatlan erénye a lexikonnak, hogy az utason és szakembereken kívül szól a kereskedőkhöz. az építészhez, a statisztikushoz. a közgazdászhoz, a pénzügy és adóügy szakembereihez is. Megismerhetjük belőle azt a sajátos közlekedés- és gazdaságpolitikai helyzetet, amélyben a MÁV mindennapi munkáját végzi. Ismereteinket bővíti az a rész, amely a vasút szervezeti és működési rendjével foglalkozik, s ugyanez mondható el azokról a címszavakról, amelyek a vasúti technikát elemzik. Hiányt pótol ez a lexikon abból a szempontból is, hogy címszavaiban felsorolja a világ valamennyi jelentősebb vasútját. rövid történeti áttekintést nyújtva róluk. A magyar vasút történetére vonatkozó fejezetet —. amely az építés, forgalomba helyezés adataival együtt tartalmazza minden hazai vasútvonal kilométerben kifejezett hosszát is — jól használhatják a helytörténészek, a települések krónikaírói is. A több száz ábrával, műszaki rajzzal, grafikonnal és egyéb táblázattal illusztrált könyv a klasz- szíkus lexikonszerkesztési szabályok szerint készült, címszavai betűrendben követik egymást. A külsőleg is tetszetős, csaknem 830 oldalas, képmelléklettel bővített kiadvány a Műszaki Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. H. S. Ismerek egy . Apró lelket. Már az ötvenedik évében jár. és mindene aprói Apró a teste, apró a le je. apró a cipője, még a pénztárcája is apró. ahol az apró százasait tartja. Egyszer az Apró lélek meghívott vendégségbe. Elmentem. Hatalmas lakás fogadott, hatalmas szobákkal. A gyermekei is hatalmasok voltak és hatalmas hivatalokat foglaltak el. A hűtőszekrény is hatalmas volt. tele hatalmas mennyiségű élelemmel. Megmutatta ha-< talmas autóját, és eldicseke-' dett. hogy van egy hatalmas villája a hatalmas Szófia környékén. Ezután leültünk, egy hatalmas üveg whisky mellé. Apró lélek Ivott egy apró kortyot, én azonban — szégyen ide. szégyen oda — egy . kicsit nagyobbat. — Nézd csak! — mondta az Apró lélek. — Tudom, mit beszélnek rólam. Azt mondják. Apró lélek vagyok... Az ambícióm azonban hatalmas, ezért értem el mindezt És. apró kezeivel körbemutatott. — Na és hogyan érted el1 — kérdeztem. — Megmondom — válaszolta mosolyogva az Apró lélek. — Körbe vagyunk véve Hatalmas lelkekkel... A nyomukban járok apró lábaimmal, és mindent összeszedek! A Hatalmas lelkek szeretik mutogatni magukat olyanok előtt, mint én vagyok ... Tiudsz kölcsönadni kétszáz levát? —* Tudok — motyogtam. — Na látod — mondta a házigazda. — Te is Hatalmas lélek vady! Szeretem az ilyen embereket... , Ezután az Apró lélek szavaitól büszkén, hatalmas léptekkel távoztam. Hazamentem apró lakásomba, mégsimogattam apró gyermekeim fejecskéjét, aprópénzben kiszámoltajn kétszáz levát. és bekaptam egy apró idegnyugtatót. Rumen Balabanov Bolgárból ^fordította: Adamecz Kálmán TÖBBET, JOBBAT- GYORSABBAN T ermelésszervezés és a számítógépek Úttörő disszertáció lV/f a már szinte szükség- szerű a számítógépek alkalmazása a mezőgazdasági termelés szervezésében. A kertészeti ágazatokra is érvényes ez a megállapítás. A fejlett technológiára, termelékenységre alapozott és magas fokon szervezett termelés elképzelhetetlen korszerű elemző módszerek nélkül. A döntések megalapozása megköveteli a matematika és a -----------------------------------------st atisztika alkalmazását. Termelési szakembereink nagy többsége még nincs ilyen elemzési ismeretek birtokában, hí- szén jó részük nem is kapott ilyen képzést. Ezért egyre szélesebb körben tanulják a számítógépes termelésszervezést. Megkezdődött a szakemberek tervszerű továbbképzése is. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karánál is kezdeményezték a számítógépes képzést a régebben végzett kertészeti szakemberek számára. A rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi az eddiginél nagyobb létszámú csoportok bekapcsolását a tanulásba. A közelmúltban Frigyesy Ferenc, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának adjunktusa kandidátusi érte- kezést írt a kertészetben megvalósítható üzem- és munkaszervezési feladatokról, a számítógépek alkalmazásának lehetőségeiről,. A disszertációt a szakbizottság úttörő munkának nyilvánította. A sikeres védés után Frigyesy Ferencet kutatómunkájáról kérdezem. • Frigyesy gép segít a hozatalában. Ferenc: — A döntések meg— Milyen tartalékokat lát a számítógépes termelésszervezésben? — Jelenleg még sok helyen könyvelési jellegű a gépek alkalmazása. A mai követelményeknek megfelelően -többet, jobban és rövidebib idő alatt kell termelni. Mindebben nagy segítséget jelent a számítógép, mert alkalmazása lehetővé teszi, hogy a becslések helyett — a kísérletek és az alapadatok felhasználásával — számos tényező figyelembevételével készítsük elő a döntéseket. — Mindehhez más típusú szakemberekre van szükség. — Természetesen. A gazdálkodásban már megszokták, hogy a termelési feladatokat egyéni mér- leg^lftsek^íUapján, határozzák meg. Ejerkeze&j a továbblépés ideje. Hiú máf1 ”‘á ‘&2akkét>2ett ember mérlegelőkészségét gép is segíti. Mindez nem megy egyik napról a másikra. Másfajta gondolkodást követel, hogy az ember ellogadja a gép segítségét, mert a jövő szakemberei csak a számítógépek alkalmazásával boldogulhatnak igazán a gyakorlati életben. — Az értekezésben szerepel az is, hogy sikerült kifejleszteni egy bevált felsőoktatási tananyagot. — Igen. Hat és fél év alatt a hallgatókkal közösen négyszáz termelési feladatot dolgoztunk ki. amelyek gyakorlatilag átfogják az> egész kertészeti termesztést. Az országosan elsőként kialakított tananyagban a hallgatók problémafelvető oktatás keretében sajátítják el a számítógépes termelésszervezés alapjait. — Mindezt tanári segédlettel? — Igen. Az előadásokon megismerkednek a termelési feladatokkal. az eredményt befolyásoló tényezőkkel. Ezután ismeretüknek és egyéniségüknek megfelelően ■választanak feladatot, hozzákezdenek az adatok begyűjtéséhez. A matematikai megfogalmazástól a számítógépes megoldáson keresztül az eredmény értelmezéséig — tanári segédlettel — egy—három fős csoportokban értékelnek. A megoldást társaik előtt ismertetik. Így nemcsak a maguk által tervezett feladat megoldásában szereznek jártasságot. hanem széles körben isme- úk meg a termelésszervezés számítógépes módszereit. így a gyakorlati életben már könnyebben eligazodnak. Még annyit: a bírálóbizottság javasolta, hogy — átdolgo záss után — főként tudományos ismeretterjesztési, de oktatási célra is az ' értekezés könyvalakban jelenjék meg. Kereskedő Sándor BÁCSBOKODI TAVASZ >.• ■ Rekordtermés lucernából, fejlődő kalászosok • Hangya János, a közös gazdaság elnöke a jól fejlődő kukoricát mutatja. — Az őszi vetésű gabonáink jól teleltek, nem károsodtak — mondta bevezetőként Hangya János, ■ a bacsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, amikor a gazdaság helyzetéről ér-, d^klödtünk, —• Az első fejtrágyázás az 1500 hektáron időben megtörtént, amihez rendkívül nagy segítséget nyújtott saját növényvédő repülőgépünk. S hogy az idő mennyire sürgetett bennünket, arra egyetlen példát: a vegyszeres gyomirtást nem tudtuk mindenütt elvégezni, csak ott került erre sor. ahol a legszükségesebb volt. ' Nemrégiben fejezték be a második fejtrágyázást a kalászosoknál. nitrogént szórtak. Énnek, és a 80 milliméteres csapadéknak köszönhető, hogy a kalászosokból jó termést várnak. Egy hetet késtek az 1250 hektár kukorica vetésénél, de a természet pótolta a lemaradást. Jó a kelés és a tőszáni is megfelelő, akárcsak a 300 hektáros napraforgónál. Nem gyakori, de ezen a tavaszon itt is volt homokverés. A 350 hektáros cukorrépa-ültetvényből a hektárnyit tett tönkre az erős szél okozta homokverés. de a többin már megkezdődött a kultivátorozás. — Gazdáink a növényápolásban és a lucernabetakarításbah dolgoznak. Szerencsések vagyunk, mert nálunk rekordtermés van ebből a 'takarmányféleségből.’ A 300 hektáron telepített lucernából 10 tonnát kaszálunk le hektáronként. Szükségünk is van e szálastakarmányra, ugyanis az 1700 szarvasmarha —1 ebből 620 tehén — etetése jelentős meny- nyiséget igényel. Egyébként tehenenként 4300 liter tejei fejünk, s a múlt évben átlagosan 4,27 százalékos volt a tej zsírtartalma. így a megyében a versenyben második helyen végeztünk. Tipikus állattenyésztő közös gazdaság az Aranykalász, a három hagyományos és az egy szakosított sertéstelepen 13 ezer 500 sertést nevelnek, hizlalnak, amelyek az ezer anyakoca szaporulatából származnak. , Éventé 16 ezer 500 sertés kerül ki a közösből, s 10 ezret értékesítenek a háztájiból, de ezek takarmány- szükségletét is a termelőszövetkezetnek kell megteremtenie. Ezt az ezerháromszáz darabos juhállomány egészíti ki, s jelent jó bevételt a közös gazdaságnak. Hangya János fiatal ember, még nincs egy esztendeje, hogy a tagság bizalmából vezeti a termelőszövetkezetet. Azelőtt főmezőgazdásza volt a gazdaságnak, tehát ismeri a termesztés és á, tenyésztés csínját-bínját. — Nem volna teljes a kép, ha nem szólnék a vasipari főágazat munkájáról — mondta a kukori- caíöldre menet. — Nem kevesebb mint százötvenen dolgoznak, s évente 65 millió forint termelési értéket állítanak elő. Az országban egyedül mi gyártjuk a Csepel Autógyárnak a különböző típusú lengőkarokat. Erre az évre 70 millió forintos megrendelést kaptunk, A rövid határszemle a hozzá nem értőt is meggyőzte: a bács- bokodi Aranykalász Termelőszövetkezetben jól kezdődött a tavasz, növényeik szépek, s nemcsak a kalászosok, de a kapások is jjó termést ígérnek. A pénzbevételükkel sem lesz gond. a 70 milliós vasipari megrendelés is hozzájárul ehhez. Gémes Gábor t V
