Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
1985. május 23. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Ha vihar — akkor áramszünet? NINCS MIÉRT ELHALLGATNI A szerkesztőség ablakánál állva gyönyörködtem a múltkori délutáni viharban, az elszabadult elemek hátborzongatóan szép összecsapásában, amikor megcsörrent a telefon. A vonal túlsó végén álló férfi szavaiból az derült ki, ő és több- ezer társa ott, Kerekegyházán egészen másként ítéli meg a májusi zivatar aranyat érő áldását. Pencz Gyula arról panaszkodott, hogy nagyobb szélben, esőben gyakran az egész falu áram nélkül marad. Mint most is. És ez így megy több mint fél éve... — Főleg a kisállattartókat érinti ez érzékenyen — mondja Bdjnóczi József tanácselnöke — Itt Kerekegyházán, meg a környéken is. töib.b százan foglalkoznak például baromfitenyésztéssel. Ha csak kétJhárom órára marad is ki a villany, tetemes kár keletkezhet: nagyon gyorsan kihűl, vagy éppen megfullad a jószág, ha az árammal működő fűtő- vagy hűtőberendezés felmondja a szolgálatot. De — mivel a tavaszi—nyári viharok főleg délután, kora este keletkeznek —, leáll a több műszakban dolgozó üzemek és a téesz munkája is. — Mi lehet a gyakori hiba oka? — Néha it,t a faluban keletkezik a baj: a szél rácsapkodja a magasan nőtt faágakat a vezetékre. De ez csak egy-két utcát érint. Gyakoribb, hogy az egész település elsötétül. Ezt viszont a távolsági, magasfeszültségű vezeték meghibásodása idézi elő. Legtöbbször a szabadszállási alállomásról érkező vezetékekkel történik valami. * Kerekegyháza nagyközség a DEMÁSZ lajosmizsei kirendeltségéhez tartozik. — Négy éve vettük át a települést Kecskeméttől — mondja Szívós 'János, a kirendeltség vezetője. — Azóta a belterületen futó vezetékeket szinte teljes egészében kicseréltük. (Nagy részük még a négy évtizeddel ezelőtti faiuvillamosítás idejéből, származott.) Ezzel tehát nincs gond. — Mivel van? — A falut normális körülmények között a szabadszállási al- állomás látja el árammal. Ha ezzel történik valami, mi nem észleljük, mert az állomás a fü- löpszállási DÉMÁSZ-kirendeit- séghez tartozik, ők biztosítják az elosztó készenléti személyzetét is. De ha értesítenek is bennünket, hogy nincs villany Kerekegyházán, nem tehetünk semmit: a Szabadszállásról kifutó vezetékek javításának joga és kötelessége a 'körzethatáriig a fülöp- szállásiaké. Továbbítjuk a hiba- bejelentést a nagykőrösi üzemigazgatóságunkhoz, aihol döntenek a további tennivalókról. * Berecz Lajostól, a nagykőrösi igazgatóság üzemviteli osztályvezetőjétől kérdeztem: — Nem bonyolítja a dolgokat, hogy más kirendeltség körzetéből kapja Kerekegyháza az áramot, mint amelyik a felújításokat. karbantartásokat végzi, vagyis amelyhez a település tartozik? — A két dolog nem függ szorosan össze. Egyébként is: ha a nagyfeszültségű vezetékeken valahol hiba keletkezik, azt itt mi mindenféle külön értesítés, bejelentés nélkül azonnal észleljük egy jelzőrendszer segítségével. De azt meg a fogyasztóknak kell megérteniük: időbe telik, amíg a szerelők szakaszról szakaszra megvizsgálják a hálózatot, hogy kiderítsék: hol ás a ibaj. Ehhez és magához a javításhoz nem szabad sokallni a három órát. — Állítólag Kerekegyházán és környékén igen ,gyakran bekövetkezik egy-egy ilyen „három óra”...— Semmivel sem sűrűbben, mint máshol. Sajnos, tudomásul, kell venni, hogy amíg szabadvezetékes hálózatot üzemeltetünk, teljesen ki vagyunk téve az időjárás hatásának. A decemberi fagy és a februári szélvihar például óriási károkat okozott, amit még ma is nyögünk. Épp azon a környéken volt egyszer háromnapos áramkimaradás is. — Nincs tehát megoldás? — Javítási lehetőség van. Ha legalább az útmenti fák nem .j.bántainák” a vezetékeket, jelentősen javulna az üzembiztonság: a hibák fele ebből származik. * Ez lenne az a {bizonyos helyzet, amelyben mindenkinek igaza van? Tény, hogy a kerek egyháziak egyelőre csak azt látják, hogy viharban — nem látnak. Meg azt, hogy ez azért nem mindenütt van így. Ha belátható időn belül nem oldható is meg a környéken a természet erőitől védett föld alatti kábelrendszer kiépítése, a jelenlegi körülmények mellett is többet lehetne tenni a kényszerű belenyugvásnál. Még a tippek adásánál is. Mert ha tényleg az út menti fák „garázdálkodásának” köszönhető a hibák többsége, akkor azok attól még nem szűnnek meg, hogy irodák hűvösében beszélnek róluk. Ahhoz egy létra kell, meg egy fűrész. És egy „illetékes”, aki útnak indítja a lombokat megrendszabályozó brigádot'. Szabó Klára KÁBELTEVÉZÉS Tizenkét városban már valóság Az Amerikai Egyesült Államok 94 millió háztartása közül 30 millióban már ott a kábel; Svájcban minden második házban. New Yorkban 40, Münchenben 27 műsor fogható kábelen — s ez a technika lehetővé teszi a helyi televíziózás kibontakozását is. Kanadában és Hollandiában indult meg először a lakosságot aktivizáló helyi műsorok készítése. Hazánkban a kábelről egyelőre több szó esik, mint amekkorák a valóságos eredmények: jelenleg mintegy 320 ezer lakás kapja a jeleket rajta. Ez a megoldás természetesen egyéb célokra is alkalmas, így például jelezni lehet tüzet, betörést, szabályozható általa a távfűtés. A legnagyobb jelentősége azonban az, hogy megteremti a helyi televíziózás műszaki alapfeltételét. Magyar- országon már tizenkét városban készítenek „saját” tévéműsorokat. Milyen célokkal és sikerrel? Az MTV székházában nemrég erről tartottak sajtótájékoztatót, melynek bevezetőjeként Sándor György, az MTV Kábel- és Video Szervezetének vezetője hangsúlyozta, hogy a Magyar Televízió a helyi műsorokat már csak azért is a televíziózás szerves részének tekinti, mert ugyanazon a képernyőn jelenik meg az országos, a regionális és a helyi adás. Budapesten a XI. kerületben — Gazdagréten — 1200 lakás központi antennarendszerére alapozva egy tízemeletes ház fogadószintjén hozták létre — az MTV segítségével — az ideiglenes stúdiót. A műsorok társadalmi munkában készülnek, hetente egyszer adnak újat, amit aztán háromszor megismételnek. Debrecenben tavaly októberben 3000 lakásban' láthatták az első — kísérleti — adást, melyet az Agrártudományi Egyetem stúdiójának ' munkatársai készítettek. Dunaújvárosban 18 ezer lakás van a kábelen. Műsort a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda égisze alatt készítenek a Dunaújvárosi Hírlap újságíróinak segítségével. Keszthelyen 7000 lakásban nézhetik az Agrártudományi Egyetem munkatársai által szerkesztett műsort. Miskolcon április 15-én sugározták az első műsort, s ezt 1500 lakásban kísérhették figyelemmel. Itt 6 embernek már ez a kenyér- kereső foglalkozása. Nagykanizsán április 1-én 6000 lakásban élvezhették az első helyi adást — öt év múlva, terveik szerint, 12 ezer otthonban nézhetik — havonta kétszer — a kanizsai műsorokat. Nyíregyházán a művelődési központból sugároztak két kísérleti adást márciusban és áprilisban, eddig 4000 lakás van bekábelezve, de a szám 12 ezer 500-ra nő. A tanárképző és a mezőgazdasági főiskola munkatársai az adások gazdái. Pécsett 1982-ben már 12 ezer lakásba sugározták a helyi műsort a körzeti stúdió segítségével. Kéthetente adnak, ám naponta közvetítenek képújságot. 1986-ra a három nagyközösségi antenna- rendszer összekötésével összesen 120 ezer ember számára teremtik meg a helyi televíziózás műszaki feltételeit. Tatabányán az erőmű segítségével, a helybeli TIT-stúdióban már 11 ezer lakás számára készítenek műsort április 15. óta. Zalaegerszegen a városi művelődési központból április elsején jelentkezett először a helyi adás. Székesfehérváron ‘ÍThéÍji$ >üm5§ sorral havonta'kétszer jel én fkézinek, s a Videoton focistáinak minden meccsét közvetítik. Bács-Kiskun megyében — eddig — egyedül Kecskeméten működik helyi televízió. Az OIRT 6-os VHF-csatornán 1300 lakásban nézhetik a pesti képújság adását, melyet 10, 15 és 18 órakor a helyi hírek szakítanak meg. Az első — kísérleti — adás április 8-án került a képernyőre. Épül a stúdió, megalakítás előtt a Kecskeméti Városi Televízió — elsősorban pénzügyi nehézségek akadályozzák a további munkát. A kecskemétiek egyelőre várakozó állásponton vannak, úgy látszik ugyanis, hogy a minden hónapban megváltozó határidők a bekapcsolásra csak azért vannak, hogy folyton csússzanak: az eredeti tervekben még az szerepelt, hogy tavaly októberre kötnek be 5000 széchenyivárosi lakást. Információnk szerint Kiskunhalason is tervezik helyi televíziós adások készítését. Baján a Vén Duna Közművelődési Egyesület használ ki minden fórumot, hogy hangot adjon véleményének: náluk az Újvárosban kellene kábeltelevíziót szervezni. Elképzeléseik szerint nem föld alatt, hanem a levegőben húznák a kábelt, ez — a műszaki tesztek eredménye alapján — nem rontja a képminőséget. Sa. Z. Pártmunka a választásokért A tanácstagi és képviselői I jelölőgyűlések befejezését kö- | ‘vetően élénkebbé. tartalma- ; sabbál vált az az össznépi párbeszéd, amely a választási í kampány megindulásával kezdődött, és amelynek legaktí- | vahb részvevői a kommunis- | ták. A választási rendszer megújítása a pártszervezetek számára is új feladatokat jelent. amelyeket ha nem is minden tapasztalat híján, ám mindenesetre csak munkastílusuk bátor fejlesztésével tud- 5 naik eredményesen megvalósítani. Sok párttag ma már csak hírből ismeri azt az egykor I oly eredményesen alkalmazott módszert, amikor a kommunisták háztól házig, embertől emberig haladva ismertették. * népszerűsítették a -párt célkitűzéseit, türelmesen érveltek, tapintatosan vitatkoztak. Meghallgatták. összegezték partnereik véleményét, hasznosították azok tanulságait, felhívták az irányító szervek figyelmét mindazokra, amelyek meghaladták saját cselekvési lehetőségüket. Ez a munkastílus új körülmények között, ' több szempontból az egykorinál lényegesen bonyolultabb feladatok megoldása érdekében ismét értékes eredményeket hozhat a pártmunkában. Választási rendszerünk újdonságai általában közismertek s ezek több szempontból érthetővé tették a pártszervezetek, a kommunisták számára. hogy ezúttal a hagyományos tennivalók mellett több új leckét is kaptak, amelyek megoldásával — az eddigi tapasztalatok szerint — túlnyomórészt jól boldogulnak. Az igazsághoz tartozik, hogy azért semmi ok az elbizakodottságra. A választásokat az állampolgároknak a jelölések alkalmával tapasztalt felelős magatartása ellenére sem tekinthetjük lefutottnak. Nagy munka vár még a párttagokra, a lelkesen közreműködő népfrontaktívákra. A választópolgárok az ő segítségüket várják ahhoz, hogy a szavazás alkalmával a saját és a köz szempontjából a lehető legjobban dönthessenek. Ahhoz, hogy a kettő, vagy több jó jelölt közül, mindent mérlegre téve, a legjobbat válasszák. A kommunisták ezt megkönnyíthetik azzal, ha segítenek a jelöltek személyének bemutatásában —, amihez nélkülözhetetlen, hogy őket maguk is jól ismerjék —, egyéni programjuk megismertetésében. Ha ez a munka, a választási gyűléseket kiegészítendő, kellően alapos, tárgyilagos, akkor június nyolcadikén -a választók nemcsak szavaznak, hanem felelősségűk tudatában csakugyan választanak. A pártszervezetek nem hoznak határozatot arra. hogy tagjaik ki mellett „korteskedjenek”, de ha az állampolgárok a tartalmas eszmecsere során rákérdeznek, akkor a kommunistáknak illik válaszolniuk. Nem szükséges titkolniuk.' hogy személy szerint ők kit látnának legszívesebben az adott terület képviselője-, illetve tanácstagjaként. Nincs miért elhallgatniuk a párttagoknak személyes indokaikat sem. Az viszont minden állampolgár törvényesen garantált jogai hogy miután jól megismerte a jelöltet, és annak egyéni programját, kellő mérlegelés és legjobb meggyőző-, dése alapján válasszon. A választási eszmecsere alkalmából nem felesleges szót ejteni választási rendszerünk egyik új eleméről, az országos lista bevezetéséről. Ha a vá-: lasztók — még a szavazás előtt — megismerkednek az országos listán szereplők személyi összetételével, akkor ezúttal is dokumentálva látják a választások népfront jellegét, azt a tényt, hogy népképviseleti rendszerünk alapja a szocialista nemzeti egység, amelyet az is kifejez, hogy a listán szereplő országos vezetőkre, a különböző társadalmi rétegeket képviselő közéleti személyiségekre valamennyi választó voksolhasson. Aki az országos 1 listán szerepelve nyeri el a | választók többségének bizal- jjji mát, az minden erejét az or- | szagos ügyekre összpontosít- | hatja. Az első pillantásra csupán jjj formai . kérdésnek tűnhet a t szavazás módjának technikája. Szükségtelen és kínos bonyo- ® dalmakat okozna, és állampol- I gári felelősségük tudatában 1 levő választók szándéka ellen I való lenne, ha a szavazás mód- • jának hiányos ismerete miatt j a választás eredménye nem | fejezné ki az állampolgárok f valódi akaratát. A kommun is- I ták és pártonkívüli segítőtár- j saik ezért ne sajnálják a fá- J radságot a szavazás törvénye- | sen előírt technikájának, sza- 1 bályainak alapos tanulmányo- j zásától, és annak minden ér- | dekelttel való türelmes mégis- I mertetésétől. Bizonyos, hogy J ehhez a területi pártszervezet- 1 tői szükséges gyors, és intéz- I ményes segítséget kapnak. 1 amely e munkára a népfront- 1 tál együttműködve bizton kér- § heti a legjobb szakértők köz- | reműköd ését. Ahhoz pedig csakis a párt- 1 szervezetek adhatnak elég ági- I tációs muníciót, hogy a vá- I lasztások apropójából zajló j össznépi párbeszéd egyben a 1 párt politikájának, a XIII. | kongresszus állásfoglalásainak J személyre szóló ismertetője. J népszerűsítője, a végrehajtás- 1 hoz szükséges tömegtámogatás I igénylése, és minél nagyobb -S mértékű elnyerése legyen. Hi- | szén bármilyen fontos politikai | aktus is az országgyűlési kép- I viseld- és tanácstagválasztás I a munka java, neheze helyi. | és országos méretekben, a vá- | lasztások eredményének kihir- 9 detése után következik. A formai szavazást követnie 1 kell a cselekvő szavazásnak, a 1 párt XIII. kongresszusán elfő- i gadott, és a Népfront prog- | ramjában is megfogalmazott 1 feladatok szorgos és eredmé- 1 nyes végrehajtásának. Gy. Z. ÉPÜL A GÁZVEZETÉK • A kecskeméti Rendőrfaluban a lakók társadalmi összefogása nyomán egyre többen részesülhetnék vezetékes gázellátásban. Képünkön: munka a Mátkái úton. (Mébesi Éva felvétele) A Balaton vizének védelmében Újabb szennyvízelvezető rendszert építenek Balatonakarattyán a Balaton vizének védelmére. A 40 milláó forintos beruházás júniusban fejeződik be, és lehetővé teszi, hogy a keleti partvidék üdülőkörzetének már a megtisztított szennyvizét is elvezessék a tó vízgyűjtő területérőL Így a nyári főidény kezdetétől a tópart megtisztított szennyvizeinek is már több mint 50 százaléka a Balatontól távoli lefolyókba és vízgyűjtőkbe kerül-. A többi szennyvíz túlnyomó többségét is a korábbinál hatékonyabb technológiával ártalmatlanítják. A tisztítás hatásfokát többek között a partvidék 5 nagyobb gócpontján felszerelt foszfortaLa látóval tökéletesítették. Révfülöpön rövidesen elkészül a hatodik íoszfortalanító isi Az év végéig Boglárlellén egy újabb regionális szennyvíztisztító telep is elkészül, a marcali tározó biológiai tisztítórendszere pedig új részegységgel bővül. A BÍRÓ TOLLÁBÓL A legelemibb kötelesség Életünk egyik íratlan törvénye, hogy a gyengét, az elesettet, az arra rászorulót segíteni, támogatni kell. Így van ez a kisgyermekeknél is, akiket apjuk és anyjuk nevel fel, de így kell lennie, csak éppen „fordított szereposztásban” akkor is, amikor a gyerekek erős, munkaképes felnőttekké válnak és a szüleik öregszenek meg. Sok szülő szégyelli... A bíróságon előforduló szülőtartásdíj megállapítása iránt indított perek azonban\sajnos azt mutatják, hogy nem mindenki tekinti magára nézve kötelezőnek ezt a szabályt és nem teljesíti az egyik legelemibb kötelességét; idős, rászoruló hozzátartozója támogatását. A tapasztalat az, hogy sok szülő szégyenli gyermekének ezt a minden érzést nélkülöző viselkedését, és inkább nyomorog, éhezik, de nem fordul a bírósághoz, mivel nem akarja, hogy napvilágra kerüljön ez az eléggé el nem ítélhető magatartás. Vagy nem ismeri a jogszabályt, hogy szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. Hogyan dönthető el a rászorultság? A rászorultság körében a bíróság a tartást igénylő egészségi állapotát, családi viszonyait és életkörülményeit vizsgálja. Az igény jogszerűségének szempontjából az életkornak és különösképpen a nyugdíjkorhatár betöltésének komoly jelentősége lehet, de ez önmagában nem alapozza meg a követelés jogosságát. Előfordulhat, hogy a több gyermek felnevelésének terheibe belefáradt és belebetegedett szülő a nyugdíjkorhatár betöltése után maradék munkaerejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. Ez azonban nem várható el tőle csak azért, hogy ezzel leszármazott a tartás kötelezettsége alól mentesítse. A rászorultság vizsgálatánál nemcsak a tartást igénylő keresetét, illetőleg keresőképességét kell számba venni, hanem jövedelmi, vagyoni viszonyait is. Nem szorul tartásra ugyanis az a szülő, aki életkora, vagy egészségi állapota miatt önmaga i eltartásához elégséges jövedelemmel nem rendelkezik, de olyan ingó. vagy ingatlan vagyona van, amelynek az értékesítése vagy hasznosítás^ tőle elvárható. (Pl. olyan lakással rendelkezik, amelyiknek egy részében a saját nyugalmának és életvitelének a megzavarása és megváltoztatása nélkül „lakót tarthat”, vagy mezőgazdasági területet bérbe tud kiadni.) Nem követelhető meg a személyes szükségletet szolgáló, megszokott életvitelhez tartozó vagyontárgyak eladása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az idős emberek sok esetben mélyen kötődnek megszokott életkörülményeikhez, környezetükhöz, súlyos megrázkódtatás nélkül nem tudnak attól elszakadni, illetve egy több évtizede használt tárgytól, vagy emléktől megválni. A tartásra érdemtelennek csak azt a szülőt lehet tekinteni, aki a gyermekével szemben kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg, hogy erre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. Ezt az egészen kivételes helyzetet a gyermeknek kell bizonyítania. Nem vált érdemtelenné... Az egyik ügyben a tartásért beperelt alperes arra hivatkozott, hogy a felszabadulás előtt a szülei mezítláb járatták, és már 10 éves korában kisbéresnek adták. Az alperes szerint az ilyen „kőszívű" szülő érdemtelen a tartásra. A bíróság megállapította, hogy az alperes gyermekkora olyan társadalmi és gazdasági időszakra esett, amelyet nem lehet összehasonlítani a jelenleg) helyzettel. A szegénysorban élő felperes nem tudott megfelelő jövedelemhez jutni, ezért volt kénytelen gyermekét is dolgoztatni. Emiatt viszont szülőtartásdíjra nem vált érdemtelenné. Érdemtelen volt a tartásra ugyanakkor az a szülő, aki gyermekét csak 21 éves korában látta először, és vele akkor sem törődött, amikor megtudta, hogy gyermeke kikerült az állami gondozásból és idegeneket bíztak meg a nevelésével. Nem lehet a szülői kötelezettség súlyos megsértésének tekinteni azt, hogy a szülő az apaság megállapítása iránti perben védekezett, vagy csupán a megítélt gyermektartás-. díjat fizette, anyagi nehézségei, kedvezőtlen életviszonyai miatt gyermekét nem tudta megfelelően ellátni. Lehetőleg egyezséggel A szülőtartásdíj összege a gyermekek között nem egyenlő mértékű. Mindig a gyermekek vagyoni viszonyaihoz és teljesítő- képességéhez igazodik. így tehát előfordulhat, hogy a tartásra kötelezett gyermekek által fizetett összegek között lényeges eltérés — több száz forint — mutatkozik. A szülőnek személyes gondozást nyújtó leszármazó javára megfelelő mértékben figyelembe kell venni nemcsak az eltartással kapcsolatos kiadásokat, hanem a gondozás személyes teljesítését és annak ellenértékét is. A szülő gondozása, betegségben való ápolása gyakran nagy terhet ró az eltartóra. Nemcsak lemondást, türelmet kíván, hanem sok munkával és időveszteséggel is jár. Minderre tekintettel a többi kötelezettnek nemcsak a szülő lét- fenntartásához szükséges kiadásokhoz kell hozzájárulnia, hanem kötelezettségük megállapításánál figyelembe kell venni a szülő gondozásához szükséges tevékenység ellenértékét is. A családjogi törvény szerint a kötelezett a tartást saját háztartásában természetben, vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A szülőtartásdíj megállapítása iránti perekben a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a felek a tartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék, mert ezt kívánja meg a családi kapcsolat erkölcsi tartalma és bensőséges jellege. Nyilvánvaló, hogy más jellegű az önként vállalt tartás — még akkor is, ha erre csak a bírósági eljárás során kerül sor —, mint a bírói ítélettel kikényszeritett összeg. A bíróság az alpereseket fizetésre kötelező döntésével a társadalomnak az idős, eltartásra* szoruló személyek iránti felelősségérzetét is kifejezésre juttatja, és minden rendelkezésre álló törvényes intézkedéssel elősegíti, hogy a tartásra szoruló szülők jogai hatékony védelemben részesüljenek. Dr. Varga Miklós megyei bíró *
