Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 198S. május 22. AZ IDÉN ELŐSZÖR EXPORTRA IS TERMELNEK Vásások Lajosmizsén ? A kiváló dm kötelez... Az idén kilenc vibrátorállványt gyártanak egy komáromi vasipari szövetkezet részére. Dani László és Gajdári István az egyik kész állványt ellenőrzi szállítás előtt. Egy lajo.smizsei tsz és egy szakszövetkezet, valamint egy Ja- dánybenei szakszövetkezet tizenöt évvel ezelőtt egy kis vasas közösséget hozott létre. Az alig tíztagú kollektíva feladata volt a gazdaságok gépeinek javítása. Alig egy esztendő elmúltával már rátértek az árutermelésre is. a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezettől vállalták el a Vegyifülkék alsó részének a hegesztését. A kis üzem fejlődése nem volt látványos, az anyagi eszközök adta lehetőségeket kihasználva lépésről lépésre haladtak előre. Ma már az E 5-ös út mentén levő műhelycsarnokokban dolgozik a Gépjavító és Vasipari Vállalat 170 tagú munkáskollektívája. Dr. Herczeg István igazgatóval — aki a megalakulás óta tölti ibe ezt á tisztet — az elmúlt napokban a tavalyi év eredményeiről és az idei tervekről beszélgettünk. — A múlt évben 44 millió forint volt az árbevételünk, nyereségünk pedig elérte a 4 millió forintot — mondta az igazgató. Erre az évre nagyobb célt lűztünk magunk elé, a tervünkben 60 millió szerepel, de bízunk abban, hogy a kongresz- szus tiszteletére tett vállalásunkat teljesítve elérjük a hetven- milliót. — Mi teszi ezt lehetővé? — Elsősorban dolgozóink — közöttük négy szocialista brigád lelkiismeretes, jól szervezett tevékenysége. Persze, feltét • lenül szükséges, hogy legyen állandóan munkájuk. Az pedig v?n. Már a múlt évben a korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítottunk a piackutatásra. Miután a szakmában, az elmúlt években hírnevet szereztünk, és a termékéimk mén őségé k ifogástalan, ? határidőket betartjuk, és árban is versenyképesek va- pvunk, sikerült elegendő munkát kapnunk. Megnövelt tervünk végrehajtását várhatóan jól segíti maid az is. hogy az idén bővítettük °. kooperációs kapcsolatainkat. Kapunk termékeinkhez különböző alkatrészeket környékbeli szakszövetkezeti melléküzemágakból és a kalocsai Fémipari kisszövetkezettől is. — Hogyan sikerült az első negyedév? — Annak ellenére, hogy a hosszúra nyúlt fél nekünk is jelentett bizonyos akadályokat, a tervnek megfelelően. Március végéig elértük a 17 millió forintot, a második negyedévben várhatóan ennél is többet termelünk. — Melyek a legfőbb feladatok az idén? — A múlt évben Bábolnán az TKR részére egy folyékony műtrágyagyár berendezéseit gyártottuk, s mii végeztük a sízere- lést, is. Elégedetten vettük tudomásul, hogy ebben az évben három ilyen — egyenként 3 millió forintos — munkát kaptunk. Teljes erővel dolgozunk a Városföldön, Hódmezővásárhelyen és Sárváron létesítendő gyárak berendezéseinek gyártásán. Már azt is tudjuk, hogy a jövő esztendőben épülő 'hélt gvár berendezései is a mi dolgozóink keze közül kerülnek ki,. Az INTRANS2MAS Magyar- Bolgár Társaság megrendelésére a múlt évben kezdtük meg a darugyártást. Ezekből az 1—3,5 tonna teherbírású emelőszerkezetekből kettőt gyártottunk, s most újabb kettőt kell átadnunk a megrendelőknek. Az idei év a legfontosabb állomásnak is számít. Fennállásunk óta ugyanis először gyártunk és szállítunk exportra. A Szilikátipari Tervező és Kutató Intézet tervei alapján ugyanis megkezdtük egy porleválasztó berendezés és tartószerkezetei nek gyártását, s ezzel részt vállalunk az NDK körn vezet védelmi programiénak végrehajtásában. A 15 millió forintos megrendelést a jövőben remélhetően újabbak is követik — mondta befejezésül az igazgató. O. L. • Fekete József és Kocsis Antal lakatosok egy építőanyag-tároló befejező munkáit végzik. EGY MONDAT A HATÁROZATBÓL Erősítendő tulajdonosi tudat Szándékosan éles, végletes a szembeállítás: egy esztendő alatt — 1984-ben — az összes közvádas bűncselekmény — 1S7 ezer — hatvan százaléka tartozott a vagyon ellelni bűnesetek közé. Ezen belül kétharmad a személyek javait, egyharmad a társadalmi tulajdont károsította. Váljék világossá Vajon tényleg csupán így, ezekkel az esetekkel károsodott, rövidült meg közös jószágaink tárháza? Avagy — tetszik, nem tetszik — ide tartozik ezer minden más is, a fölös, rosszul fölmért hasznú beruházás, a szervezetlenség, a kapkodás miatt tétlenségre kárhoztatott gép, berendezés, az elpocsékolt műtrágya, alapanyag, az értelmetlenül elillan- tott energia úgyszintén? Elkerülve a sértett hangú tiltakozást: nem arról van szó, hogy tolvajokkal, sikkasztókkal, csalókkal, rongálókkal, orgazdákkal, a társadalmi tulajdon sokféle más meg vámoló jávail egy sorba állítanánk azokat, akik akaratiamul — de korántsem ártatlanul — rossz sáfárai a közös birtaktárgyaik egy-egy csoportjának. Az éles szembeállítással mindössze azt szerettük volna elérni, hogy világossá váljék a közgondolkodásbeli képtelenség. Annak képtelensége, hogy a társadalmi tulajdon értő óvása, megőrzése egyenlő a korábban említett minden rendű-rangú csirkefogók lefülelésével. Ez a szemlélet — és az annak nyomán kialakult gyakorlat — messzire gyűrűző veszedelmes hatások gerjesztője, hiszen azt sugallja: ahol nincsen csaló, tolvaj, sikkasztó, ott a társadalmi tulajdonnal — annak védelmével, kamatoztatásával — minden rendben van. Hazánkban a termelő- eszközöknek szinte a teljes egésze állami, szövetkezeti, azaz szocialista tulajdon. A védelem — csupán az iparban az állóeszközök nettó értéke 900 milliárd forint felett van —, azután a gyarapítás —1()81 és 1984 között a szocialista szektorban 744 milliárd forintot adtak ki beruházásokra —. továbbá az adottságok- bst rejlő előnyök maradéktalan — kamatoztatása szoros egységet 'alkot. A három tényező közül ^eev'k sem a másik ellenében valósul — valósulhat meg. hanem lovtkus css7efü?sések. kölcsönhatások láncolata tapintható ki itt. Mégis. | taca'S'Zta'atok az mutatják: ezekre az összefüggésekre, ■ kölcsönhatásokra jut a legkevesebb figyelem. Nemcsak szavakban Ezeknek a logikus összefüggéseknek, ■ törvényszerű kölcsönhatásoknak a legfontosabb csomópontját: a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata így jelölte meg: „Erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe.” Ne födje az emlékezés megszépítő púdere a műit esztendőit: a tulajdonosi tudatról évtizedek alatt sok milliónyi szó esett beszédekben, cikkekben, tudományos tanácskozásokon és gyűléseken. Fokozatosan és lassan ismertük fel, hogy a szavak mellé más Is kell'. Olyan társadalmi- gazdasági, politikai-szabályozási környezet, módszertár, amely megteremti a szavak igazolhatóságának feltételeit a gyakorlatban. Ennek a felismerésnek a valóságban való érvényesítését — ne maradjon az igazságnak ez a darabja sem 'háttérben — egyre sürgetőbbé teszik, tették a gazdálkodás gondjai. Az olyan gond például, mint az, hogy az állóeszköz-állomány a nyolcvanas évtized eddig eltelt esztendeiben átlagosan négy százalékkal bővült tizenkét hónaponként, a termelésnél — egy-két százalékkal — nagyobb mértékben. És ez rendkívül kedvezőtlen folyamat. Sajnos, nem ez az egyetlen, elgondolkoztató jel arra, hogy a szocialista tulajdoniban rejlő lehetőségek nagyobbak, mint amekkorák a tényleges eredmények. Versenyképességre, korszerűségre, a tartalékok — a megerősödő tulajdonosi tudat által feltárható tartalékok — hasznosítására vet fényt' az a keserves ténv, hogy négy év alatt, 1981 és 1984 között a kiviteli és a behozatali árak számunkra kedvezőtlen viszonya ókán, 47—48 milliárd forintot tettek ki cserearány-veszteségeink ... ! Most a mérleg másik serpenyőjéből emelve ki példát. Bizonyos, hogy nem pusztáin műszaki, szervezési intézkedéseknek, hanem a tulajdonosi tudat közvetlenebb érvényesülésének is köszönhető: a mezőgazdaságban 1981 és 1984 között 'huszonöt százalékkal csökkent a fajlagos energiafelhasználás. A talaj művelés, a terményszárítás új, energiakímélő módszereinek térhódításában nagy valószínűséggel az is közrejátszott, hogy a népgazdaságnak ezen a terepén a tulajdonosok folyamatosan érzékelik tulajdonosi lehetőségeiket. Szükséges kamatok A legutóbbi két-hánom esztendőben már érzékelhető, bizonyos értelemben 'látványos jelei vannak az érdekeltség fokozásának a termelőeszközök célszerű kamatoztatásánál. Amit nemcsak a jövedelemiszabályozás korszerűsítése fémjelez — mert e kamatoztatás korántsem attól függ, kinek mennyit fizetnek! —, hanem például az új vállalkozási formák, lehetőségek, az egységes érdekeltségi alapok ugyanezt teszik. A tulajdonosoknak a döntések előkészítésébe történő bevonása olyan újdonságokkal társítható, mint a vezetői kinevezések pályázati rendszere, az új vállalat- irányítási. formák, az előzetes konzultációk előírása a többi között a bizalmi testülettel. A végrehajtás. annak ellenőrzése szintén gazdagodó eszköztárral mutatkozik meg napjainkban — utalunk litt az ellenőrzés jogilag megszabott, és árinál még tágabb kereteire egyaránt. A gyakorlatban, az érzékelhető valóságban történt ez a több. S ez a lényeg. Ez a 'haladásnak az egyetlen lehetséges, további útja. módja. Mészáros Ottó Napelemes rádiók A moszkvai „Kvanit” tudományos-termelési egyesülésben a hordozható rádiókészülékekhez szokatlan áramforrást, miniatűr napelemeket fejlesztettek ki. A kompakt és gazdaságos áramforrások sikeresen helyettesítik a hagyományos vegyi elemeket. A napelem megalkotód kiemelik, hogy az megtakarítja a hagyományos áramforrásokat, a galvánelemeket, amelyeknek az előállítása sok értékes fémet — cinket, mangánt — igényel. A rádiókészülékekben, gyerekjátékokban vagy számológépekben használatos galvánelemek viszonylag rövid üzemidő után a drága cinkházzal együtt a szemétbe kerülnek. A napelemet nem rakják be a rádióvevő készülékbe, hanem vezeték segítségével csatlakoztatják a készülékekhez. A lakásban elég az ablakpárkányra, vagy az ablak mellett a Világosságra helyezni. A személygépkocsiban a napáramforrást a szélvédő üvegre lehet felszerelni. olvasónk Írja Akkor 'találkoztunk először, de mintha régen ismerném, úgy beszélgettünk egymással. Gondolkodtam, mi lehet a titka e gyors kapcsolatteremtési képességnek, de rövidesen választ kaptam rá. — Huszonöt évvel ezelőtt kezdtem a határőrségnél, mint politikai munkás, s ebből 24 évet őrsökön szolgáltam — mondta mintegy bevezetésként Jakab Tibor határőr őrnagy, a herceg- szántói határőrőrs parancsnoka. — Ide 1981-ben kerültem parancsnokihelyettesnek. Tavaly neveztek ki parancsnokká, amikor megszereztük a kiváló címet. Igaz, előtte kétszer nyertük el az élenjáró minősítést. A miértre, a hogyanra már nehezebb válaszolni. Magam is sokat gondolkoztam ezen, tőmondatokban így fogalmazhatok: szoros, baráti, elvtársi kapcsolat a hivatásos és a sorállomány között, szigorú követélmények, azok végrehajtása, jó politikai, párt-, valamint KISZ-téstületi munka. A tavalyi eredményt — amely- lyel nem sok határőrőrs dicsekedhet, s amely a Duna—Tisza közén egyedülálló — nem adták ingyen. A határőrökkel meg kellett értetni a katonai feladat fontosságát, amelyhez nélkülözhetetlen volt a jó politikai előkészítés. S ez csiupán egy a sok közül. A kiképzési és harci feladatok, a lövészet végrehajtása mind-mind sok parancsnoki munkát, politikai felvilágosító tevékenységet. katonái helytállást követelt. S ehhez még. meg kellett szerezni a helyi lakosság támogatását, a határsértők elfogását, kézrekerítését. Mindezeknek köszönhető a megszerzett cím, s az is, hogy két éve nem történt büntetlen ha'társértés az őrs működési körzetében. — A múlt évi eredményeken nem pihenhettünk meg. A jáki őrs felhívására a felszabadulás 4C. évfordulója, illetve a párt• Jakab Tibor határőr őrnagy, őrsparancsnok. kongresszus tiszteletére csatlakoztunk a versenyhez. Ez az év végéig tart, s őszintén szólva „kapaszkodni” , kell az eredményekért. Mi úgy döntöttünk, hogy megszerezzük az élenjáró címet ... < Az eredmények arra utalnak, hogy a kiváló szintet — a politikai, a katonai, a lőkiképzésben, az erkölcsi fegyelmi helyzetben — már elérték. — Ennek mimes különösebb titka. Jó emberi kapcsolat, tisztánlátás a beosztottak, parancsnokok részéről. S talán még egy: a fiatal határőrök nagyon komolyam veszik ezt a munkát, átérzik, értik fontosságát, jelentőségét. A KISZ-alapszervezetünk nem minden alap nélkül vehette át a minap a KISZ KB dicsérő oklevelét. Miközben beszélgettünk, fiatal katona kopogtatott be az irodába. Kedvesen érdeklődött: mit hozhat uzsonnára? Szabó László kiváló határőr — Kecskeméten lakik, s a polgári életben a lajosmizsei Tanyacsárda szakácsa — az őrs szakácsa, csupán azért kíváncsiskodott, mert nemsokára határszolgálatba indult. Szakács és határőr? Ez hogy van? — Mindenkinek van valamilyen második elfoglaltsága — mondta mosolyogva. — Én a határőrizet mellett ellátom a szakács teendőit, de vannak, akik a hizlaldában, mások a fólia-kertészetben, a körlet festésében-má- zolásában tevékenykednek... Milyen az élet? Nehéz, férfias, de vidám, mert jó a koilekitíva. Nemrég jöttem vissza 20 nap rendkívüli szabadságról1. A parancsnokaim megengedték, hogy a Helvéciái Napokon Budapesten, a Gellert Szállóiban bemutassam tudásomat. Reménykedem az ottani elismerésben __ Ez a kis kollektíva nagyon jól teljesíti kötelességét, amelyre állA mélykúti Lenin Mg. TermelőaaBvetkemetben kb. 30 hektárra K—407-es fajta paradicsompalánta eladó Irányár: 20 flUér/db. AZONNAL ÁTVEHETŐ fiS KIÜLTETHETŐ. 1039 Dudás István kiskunhalasi olvasónk a fogyasztók helyi tanácsának alelnöke a város lakóit foglalkoztató közérdekű témában keresett meg bennünket. Levelében, melyből az alábbi részleteket közöljük, a piaci árusítás körülményeiről ír: „Kiskunhalas jelenítő« élelmi- szerellátó 'központja a vásár- illetve pdaccsaimok. Azt hiszem,, semmi szakmái felkészülés, hozzáértés nem kell, hogy észrevegyük az itt uralkodó szervezetlenséget, rendetlenséget. Az árutérre akkor és azit visz be árusítani bárki, amit éppen akar. Senki folyamatosan ezit nem ellenőrzi, természetesein helypénz- szedés. sem folyik az előírás szerint. Beszéltem néhány elárusítóval, akik úgy nyilatkoztak: szívesen fizetnék a helypénzt, ha arra jogosult személy kérné tőlük. Azt sem tudom, ki ellenőrzi, hogy beteg baromfit, mérgesgombát, élvezhetetlen élelmiszert visznek-e be árusítani. Vagy az elárusítótéren kívül, az utcán kofálkodnak, adnak-vesznek. Nem is beszélve az árakról. Semmi nem teszi érthetővé azt a piszkot, szemetet sem. ami napok, • Szabó László kiváló határőr (és kiváló izakácz) harcfeladatra iádul. jón itt egy friss példa: Szántási József dávodi lakos, a helyi jégelhárító állomás munkatársa aznap reggel munkába indult. Jól elkésett, mert félúton — nem minden ok nélkül — meggondolta magát, és az őrsre kerekezett. Az ő bejelentése, iránymutatása alapján fogta el a riadócsopart Gál Gábor, 36 éves, többszörösen büntetett előéletű budapesti lakost, aki már másodszor próbált illegálisan távozni ... Gémes Gábor Névjegyek szemétből a kiskunhalasi piacon hetek alaitt a csarnokban, a húsboltok környékén összegyűlik. Az árusok a szabad téren is mindenféle áruikból visszamaradt szemetet szétszórnak, minit névjegyeit otthagynak. Én, és még sokan mások meg vagyunk győződve, hogy nem túl nehéz a fenő problémák ésszerű, okos és gyors megoldása. Biztosiak vagyunk, hogy a város köz- igazgatásának vannak alkalmas megfelelő rendeletéi és alkalmas szervei, akik velünk együttműködve meg tudják oldani a problémákat. Ügy gondolom, e témára nem árit a megye más területein is felfigyelni, és ha kéül, megtenni a szükséges intézkedéseket.” . ,' i m
