Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1985. május 20.

AZ ALKALMASSÁGOT A TETTEK MINŐSÍTIK

A vezető tekintélye

SAJTŰPOSTA

Átvezethető-e a telefonhálózat magántulajdonon?

Lajosmizsén, a Vörösmarty u. 9. szám alatt lakik Győri István, aki azt sérelmezi, hogy tulajdonjogát nem tartották tiszteletben az eljáró szervek.

— Telefont kötöttek be nemrégen a közeli szomszédomhoz, s a vezetéket a lakóházam tetőgerendájához rögzítették. Nem találom jónak, elfogadhatónak e műszaki megoldást, például azért, mert a feszített drótok súlya is rongálhatja az épület állagát, nem különben, ha a javítások, karbantartások végett gyakran másznak fel a szerelők a tetőzetre.

Bár kifejeztem a postának nemtetszésemet, de túlságosan határozottak voltak velem szemben, s visszakoztam. Vagyis lényegében kényszerhelyzetbe kerültem. Ha akarom, ha nem, tűrnöm kell mindent. Például azt is, ha nem vagyok odahaza, esetleg erőszakkal behatolnak a területemre, mint amelyre már példa is volt.

v Szeretném tudni, jogos volt-e a postai intézkedés, s hogy ki téríti meg az ezzel kapcsolatosan felmerülő káromat?

Olvasónk észrevételét, kifogását és kérdését tolmácsoltuk a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőinek, akiktől az alábbi választ kaptuk:

Az 1964. évi II. törvény értelmében a Magyar Posta indokolt esetben magántulajdonú ingatlant is igénybe vehet a telefon- hálózat bővítése során. Ennek alapján került sor a szóban forgó laposmizsei vonalkiépítésre. Az indokot az jelenti, hogy a nagyközségben már régen létesített nyomvonalrendszer nem tett lehetővé más kivitelezést, illetve csak nagy összegű ráfordítás árán épülhetett volna meg egyéb irányba a légvezeték, esetleg a földkábel. Ilyet azonban nem vállalhatott a távközlési üzem, hiszen nem rendelkezik korlátlan fejlesztési lehetőségekkel, s a

leendő telefonelőfizetőt sem szándékozott megterhelni többlet- költséggel.

Az idegen ingatlanon történő postai munkához persze kell a tulajdonos jóváhagyása — esetünkben ez megvolt —, annak híján azonban hatóságilag kötelezhető a munkák tűréséhez. A kiépítéssel, javítással stb. okozott kárt természetesen megtéríti a posta. Persze félreértés ne legyen, az ingatlan gazdája egyáltalán nincs korlátozva a tulajdonosi joga érvényesülésében, hiszen tetszés szerint átalakíthatja, felújíthatja, esetleg lebonthatja a házát, s ilyenkor a polsta egyéb megoldás révén köteles biztosítani az érintett telefonvonal használatát.

Végezetül annyit: Győri István jogosan tette szóvá, hogy a házbeliek távollétében, tehát önkényesen átmásztak a kerítésén a postai szerelők, akiket emiatt felelősségre vontak.

POSTAI REJTÉLYEK

Gyorsan változó, nehéz időkben minden poszton teljes ember, igényes, lelkiismeretes munka szükséges. Különösen sok feladat és nagy felelősség hárul a kisebb-nagyobb kollektívák munkáját, sorsát irányító vezetőkre. Egyáltalán alkalmasak-e erre a mai vezetők? S a körülmények mennyire kedveznek a képességek kibontakoztatásának, a •kezdeményező magatart ásnak, a szükséges változtatójóknak, a megújulásnak?'

A XIII. pártkongresszus határozata egyértelműen és világosan fogalmaz: „A vezető tisztségekre olyan személyeket — köztük nagyobb számban fiatalokat, nőket kell jelölni, akik munkájukkal bizonyítják, hogy elkötelezetten szolgálják a szocializmus ügyét, magasfokú szakmai ismereteik vannak, vállalják a döntést, a cselekvést.” A megfogalmazásból kitűnik, hogy a vezetőkkel szemben továbbra is az ismert hármas követelményt támasztják. S a politikai, a szakmai, a vezetői alkalmasságot változatlanul a tettek minősítik. A tettek pedig teljesítményben fejeződnek ki, illetve vezetői magatartásban nyilvánulnak meg.

Bírája: a közvélemény

Érzékelhetően szélesedik viszont a kádermunka demokratizmusa, növekszik annak nyíltsága. Az érdemi vállalati önállósággal összhangban új irányítási formák alakulnak ki, s megváltozik a vezetők státusza. A vállalatok egy részénél, főleg az állami gazdaságokban már megalakultak és munkához láttak az új ön- kormányzati testületek, másutt pedig elkötelezték magukat jt három irányítási forma valamelyike mellett. Megszűnik az igazgatók túlnyomó többségének közvetlen függősége az irányító hatóságtól, s a vállalati tanács, esetleg a küldöttgyűlés, vagy közgyűlés gyakorolja az első számú vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, és ugyanez a testület dönt a hosszú távra ható termelési, fejlesztési és szervezeti ügyekben.

A vezetők kiválasztásában -és munkájuk értékelésében mindinkább meghatározóvá válik a közvélemény. Az állami, a gazdasági területeken nemcsak az igazgatói, hanem •a vezető munkakörök többségét is egyre inkább választás, illetve pályázat útján töltik be, s a megbízások, a kinevezések pedig meghatározott időre, rendszerint 2—5 évre szólnak. S ahol a feltételek

adottak, ott egyszerre több jelöltet indítanak. A pályázati rendszer nem teszi feleslegessé, ellenkezőleg feltételezi a káderekkel való tervszerű foglalkozást, az utánpótlás nevelését, a fiatalok bátor előléptetését, a vezetők képzését, továbbképzését.

A meglevő vezetők túlnyomó többsége megfelel a velük szemben támasztott növekvő, és köztük az új követelményeknek. Erre utalnak az állami gazdaságokban tartott eddigi igazgatóválasztások tapasztalatai is. A dolgozók képviselői, az igazgatótanács tagjai titkos szavazással száz igazgató közül 95-öt megerősítettek tisztségében, s csupán öt igazgatót találtak alkalmatlannak feladatai ellátására. Az öt közül egy igazgató felmentése némi meglepetést okozott. Nem annyira az érintett állami gazdaságban, hanem sokkal inkább a megyében, a szakmában. Mindenütt, ahol' ismerték, jó szakembernek, keménykezű, szigorú vezetőnek tartották, s értékelték érdemeit a gazdaság fejlődésében, kiemelkedő eredményeiben.

Népszerűség és teljesítmény

Az esetből néhányan megpróbáltak messzemenő következtetéseket levonni. S azt igyekeztek bizonygatni, hogy a kollektíva nem képes hosz- szútávon érdekeit egyértelműen képviselni, a vezetői teljesítménynél többre értékeli az olcsó népszerűséget. Vagyis felelevenítették az új vállalati formákkal kapcsolatos idegenkedést. Népszerű legyen-e a vezető, vagy pedig eredményes? Elnéző és liberális, avagy szigorú és következetes ? A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökválasztási tapasztalatai nem indokolják az ilyen sarkos kérdésfeltevést. A hozzáértő, eredményes tsz-vezetők nincsenek ráutalva a beosztottak kegyeire, nem engedékenységgel, hanem célratörő következetességgel érdemlik ki a bizalmat. A népszerűség nem zárja ki, sőt feltételezi a teljesítményt.

Tekintélyt, rangot, igazi népszerűséget a mi világunkban nem lehet örökölni, mint valami vagyontárgyat vagy születési előjogot, becsületes munkával, tudással viszont megszerezhető a társadalmi munkamegosztás bármely posztján. Az esztergályos, a kereskedő, a tanító, a rendőr, a gyárigazgató tekintélye döntően attól függ, milyen színvonalon végzi munkáját. Az esztergályos kiemelkedő teljesítményéhez — következésképpen tekintélyéhez — elegendő a szakmai tudás és tapasztalat. A vezetővel szemben azonban nem véletlenül támasztanak hármas követelményt. Az ő teljesítménye ugyanis csak a gondjaira bízott kollektíva eredményeiben mérhető. Ehhez pedig egyebek közt szüksége van vezetői adottságokra. Arra például, hogy merjen kezdeményezni, tudjon dönteni, és az emberekkel szót érteni, bánni. A demokratikus vállalati irányítási formák alkalmazásával egyidejűleg növekszik a vezetői magatartás, a közlésikifejezési mód, a stílus szerepe.

Soha nem volt és nem lehetett ideálunk az a vezető, aki a beosztottjától két lépés távolságot követel, akitől tartanak, félnek az emberek. De esetenként a fentről, a kintről való függőség kialakíthatott, vagy felerősíthetett ilyen stílus- és magatartásjegyeket. Ezek az új helyzetben köny- nyen a vezető bukásához vezethetnek. Eddig sem volt hátrány, ha a vezetőt nem csak tisztelték, hanem elfogadták és szerették is. Jelenleg pedig szinte már követelmény. Nemcsak az igazgatónál, és nem csupán a szükséges vok- sok végett, hanem minden vezetői poszton.

Hátországa a vállalat

Az üzemi demokrácia fejlesztése, a jó munkahelyi közérzet igényli a meghittebb, emberibb kapcsolatokat. Persze senki ne gondoljon valamiféle napi ütközésektől, szakmai, emberi vitáktól mentes idilli állapotokra, hanem olyan alkotó légkörre, amelyben felszínre kerülhetnek az életre való kezdeményezések, a megújulást szolgáló javaslatok csakúgy, mint az esetleges fenntartások, aggodalmak és gondok. A szocialista demokrácia rendje éppen abban különbözik a vakfegyelemtől, hogy az eltérő vélemények, az ütköző érdekek közepette képes megteremteni a cselekvési egységet, a dinamikus fejlődésnek kedvező személyi feltételeket. Az olyan stabil és rugalmas vállalati „hátországot”, amellyel a vezető egybeforrt, s amelyet maga mögött érez.

Kovács József

Arról már nem egyszer hallottunk (sőt írtunk), hogy az egyik helységből a másikba tartó postai küldemény szőrén-szálán eltűnt. A napokban ennél is furcsább panasz jutott el hozzánk: a feladás után nyoma veszett két levélnek, melyeket helyben kellett volna kézbesítenie a postának.

A történtek elgondolkoztató részleteiről így számol be a Kiskunhalas, Csalogány u. 8. szám alatt lakó Kátai József né:

Kezelőorvosom tavaly december elején döntött arról, hogy a gyógyításom érdekében be kell feküdnöm a főváros egyik kórházának reumatológiai osztályéira. Azt mondta, rövidesen kézhez kapom a beutalót. Vártam türelmesen. Hetek múltán azonban aggódni kezdtem. Majd érdeklődtem, s kiderült: fi-ám levélben értesített, hogy 12-én vegyem át a beutalót, mellyel

16-án kellett megjelennem a pesti egészségügyi intézményben.

Miután nem kaptam kézhez idejében a nekem szóló sorokat, a tervezett kórházi kezelésem egyelőre meghiúsult. Szerencsére a halasi doktorok megértőek

Az április 15-i Sajtóposta rovatunkban sokak nevében tettük szóvá, hogy a forgalmas solti benzintöltő állomás kezelője nem a hivatalosan megállapított, hanem a tetszés szerinti nyitvatartási időben szolgálja ki az autósokat és motorosokat, akik esetenként egy órán át kényvoltak, nemsokára kaptam újabb beutalót, melynek' kézbesítését azonban már nem bízták a postára.

Közben az egészségi állapotom olyképpen alakult, hogy megkezdődött a rokkantsági állományba helyezésiemmel összefüggő orvosi vizsgálatok, felülvizsgálatok sora. Az ezekhez szükséges kórházi zárójelentéseket és egyéb orvosi papírokat szintén a címemre postázta a halasi kórház. Talán mondanom sem kell; hogy e küldemény sem érkezett meg hozzám.

Eseteim azt sejtetik, valami nincs rendjén a kiskunhalasi posta kézbesítői munkája körül, amit elsősorban a pontatlanság, a hiányosság jellemez, semmint a szakszerűség, az ügyfelek színvonalas szolgálata. Pedig az effélét elvárja az ember, már csak a szolgáltatási dijak nemrégen történt jelentős felemelése apropóján is.

Bízom abban, e nyilvánosság révén nemcsak fény derül a bosszantó postai rejtélyekre, de intézkedés is születik azok megelőzése érdekében!

telenek várni, míg megkapják a kért üzemanyagot.

írásunkra az alábbiakat válaszolták az Ásványolajforgalmi Vállalat Tiszántúli Központja kereskedelmi vezetői:

Intézkedtünk, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló kellemetlenségek, egyidejűleg fegyelmi felelősségre vontuk a mulasztást elkövető kútkezelőt.

D, I.-nének, Kecskemétre: Ha a dolgozó nőt határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazzák, e munkaviszonya akkor is megszűnik, ha közben igénybe veszi a szülési, illetve gyermek- gondozási szabadságot. Ha az Utóbbi alatt újból szül, a második gyermeke után is jogosult az anyasági, a terhességi-gyermekágyi, valamint a gyermekgondozási segélyre, feltéve, hogy a biz- fásításban töltött ideje megfelel az előírásoknak. A konkrét esetét illetően javasoljuk, hogy a megyei társadalombiztosítási igazgatóság segítségét kérje.

Fogt Istvánnénak, Akasztóra: A lakásfelújítási és toldaléképítési célra adható OTP-kölcsön maximális összege 150 ezer forinit. Ha önök ennél kevesebbet igényeltek tavaly, indokolt esetben megkaphatják az említett keretösszeghez viszonyított különböze- tét, esetleg kérelmezhetik a bankhitel folyósítását. Ügyükben helyszíni vizsgálat is szükséges, melynek érdekében forduljanak Kiskőrösön a pénzintézet területileg illetékes fiókjához.

„Tőserdel ház” jeligére: Köztudomású, hogy a vagyon elleni bűncselekmény megelőzésében döntő szerepe van a társadalmi összefogásnak, vagyis annak, ha a magánszemélyek megfelelően védik tulajdonukat. On helyesen teszi, hogy biztonsági felszerelés, sei látja el a tőserdei hétvégi házát. Osztjuk véleményét, hogy mindenki elsősorban a saját érdekében cselekszik, ha fokozottan óvja otthonát, ingatlanát a betörők ellen. Elmondjuk még. hogy az ilyen ügyben hozzá fordulókat készséggel felvilágosítja a Budapesten, az V. kér. Deák Ferenc u, 23. szám alatt levő vagyonvédelmi tanácsadó szolgálat.

Felelősségre vonták a benzinkutast

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Még egyszer: fákról és szemétről

E

gy bűncselekmény elkövetése után, különösen, ha azt a bíróság már jogerős ítélettel lezárta, talán céltalannak és értelmetlennek tűnik az előzmények, a kiváltó okok láncolatának olyan értelmű elemzése, hogy mi lett volna, ha... A már megtörtént eseményeket ugyanis valóban nem tudjuk „átalakítani”, olyanná feltüntetni, mintha nem történt volna meg. Nem is azért írunk, beszélünk különféle múltidejű esetekről, minthogy történelmet sem azért tanul az ember, hogy esetleg visszamenőleg befolyásolja annak menetét.

Ha most egy újsághírnél bővebben foglalkozunk Varga Sándor (Tiszaalpár, Szőlőhegyi körzet 43.) sorsával és cselekedetével, azért tesszük, hogy példát mutassunk az embereknek: így nem szabad élni. Az ilyen élet — még ha annak kezdeti alakulásához vajmi kevés köze volt Varga Sándornak — bár nem törvényszerűen, de nagy valószínűséggel '— előbb-utóbb vakvágányra fut.

Amint említettük, élete kezdeti alakulásában nem vétkes Varga Sándor, aki 1956-ban házasságon kívül született, anyja kiskorában elhagyta, s apjának testvére, Varga István nevelte fel. Ebben a kifejezésben, hogy felnevelte, ezúttal nagy adag túlzás is van. Mert az ugyan dicséretes, hogy befogadta a magára maradt gyereket, de a nevelés jóval többet jelent, mint a ruha, az étel. Ennél többet ugyanis alig kapott a fiú. Járt ugyan iskolába, de egyetlen osztályt sem fejezett be, ími- olvasni nem tanult meg, anafalbéta maradt. Segített a pásztorkodásban, majd tizenhat éves korától különböző helyeken segédmunkásként dolgozott. Miért nem járt iskolába, hogyan lehetséges, hogy napjainkban egy gyerek analfabéta marad, még ha tanyai környezetben is él, dolgozik? Mert igaz, a bűncselekmény elkövetése után, az eljárás folyamatában megállapították róla, hogy mérsékelt fokú gyengeelméjűségben szenved, de ettől — számtalan példa van rá — még hasznos tagja tudott volna lenni a társadalomnak. Senki ne értse félre, nincs szándékunkban kisebbíteni, mentegetni Varga Sándor bűnét, mert szörnyű, amit tett. Csupán azt az utat próbálVakvágányon

juk megrajzolni, amely a tragédiához vezetett.

Mondtuk már, hogy írni-olvasni nem tanult meg. De tizenkilenc évesen élettársat választott, s két gyerekük született. 1983-tól a Kecskeméti Baromfifedolgozó Vállalat munkása volt, havi 4890 forint keresettel. Elettársát, két gyerekét odahagyta (a gyerekek .állami gondozásban vannak), motorkerékpárt vásárolt, új élettársat keresett és talált. Mindezen közben háromszor került összeütközésbe a törvénnyel: lopás, ittas járművezetés, majd a jármű tiltott átengedésének szabálysértése miatt. Jogosítványa tehát volt, s bizonyára az írást is elsajátíthatta volna, ha egy kicsit szigorúbban fogják.

Az új élettárssal, Horváth Sándor József- néval 1978-ban költöztek össze a már említett tanyában. Ott lakott velük az asszony özvegy édesanyja, Szombati Józsefné is, övé volt a tanya. Mindhárman szerették az italt, s ha berúgtak, bizony nem egyszer tettlegesség- re is sor került. Különösen az anyós és a ve- jé között mérgesedett el a viszony, de az üt- legből jutott Horváthnénak is. Varga pedig meglehetős gyakorisággal nézett a poharak fenekére. A verekedésekről, a „cirkuszolásokról” természetesen tudtak a környéken lakók, de mint oly sok más esetben, azzal mentették fel lelkiismeretüket, hogy családi ügy, amibe nem szabad beleavatkozni.

A tragédia napja 1984. december 8-a volt. Varga délután három óra körül — kettőig dolgozott a gyárban — hazafelé menet egy nagyfröccsöt ivott. Útközben találkozott Vígh Istvánnal, aki meghívta a tanyájába, természetesen inni. Egy óra alatt Varga Sándor hat deci bort eresztett- le a torkán — tisztán. Ekkor haza indult, de vele tartott Vígh István is. Otthon az asszonyt borért küldte Varga, s hamarosan három liter bor várt fogyasztásra. Közben megérkezett Varga István, sőt beállított Vígh Mihály is. A három liter borra tehát hatan voltak. Nem lett volna sok ez az

ital, de korábban már valamennyien ittak. Nem volt tiszta özvegy Szombati Józsefné feje sem, sőt talán benne volt a legtöbb ital. A „vendégek” nyolc óra tájban eltávoztak, de az edényben három deci bor még maradt. Az özvegy — ekkor már súlyosan ittasan — szidni kezdte vejét, hogy miért nem adta oda neki a megmaradt bort. Ezen a vő „begurult” és ököllel megütötte az 59 éves asszonyt, aki leesett az ágyról, Varga pedig belerúgott. Vér folyt a konyha földjére.

A magából kivetkőzött Varga ezzel sem elégedett meg. Az asszonyt kilökte az udvarra, majd visszalépett és a konyhaasztalról magához vette a bicskát. Mindezt végignézte az egykori nevelőapa és az élettárs, de semmit sem tettek, hogy megakadályozzák Vargát tetteiben. Nos, Varga Sándor a bicskával kilépett az Udvarra, s ott az egyik kezével felemelte a vérző asszony állát, a másikkal pedig elvágta a nyakát, majd visszament a konyhába. Bejelentette, mit tett, s rászólt élettársára: melegítsen vizet, mert kezet akar mosni és a bicskát is lemossa a vértől. Utasította arra is az asszonyt, hogy mossa fel a vért a földről és törölje le az ajtóról is. Hor- váthné szolgaian követte a parancsokat. Varga Sándor azonban még nem fejezte be.

Szólt nevelőapjának, segítsen elvinni a holttestet a közeli erdőbe, hogy elássa. így is történt. Körülbelül nyolcvan méterre van az erdő a tanyától, ahol Varga gödröt ásott, az-i után belefektették özvegy Szombatinét, s szépen belapátolta a veje. A friss földre még avart is rakott, hogy eltüntesse a nyomokat. Ebben szintén segített Varga István, a „nevelőapa”.

A rendőrség azonban két nap múlva megtalálta a holttestet, a tettest pedig őrizetbe vették. A megyei bíróság Varga Sándort 13 évi börtönre ítélte, további tíz évre eltiltotta a közügyektől, s elrendelte kényszer-gyógykezelését is. Az ítéletbe mindenki belenyugodott, így az jogerős és az elítélt már büntetését tölti. Varga István, aki betöltötte hatvanadik életévét és Horváth Sándor Józsefné, aki az ítélet meghbzatalakor hetedik hónapos terhes volt, eljárási kegyelemben részesült.

G. S.

Április 22-én a kecskeméti Jókai utca lakóinak sérelmét írtuk meg, nevezetesen, hogy a forgalmas úttest mentén sok az elszáradt, kivágott fa, melyek pótlása évek óta késik. Ugyanebben a lapszámban kifogásoltuk, hogy a megyeszékhely belterületének számos részén — például a Wesselényi utcában — nem folyamatos a szemétszállítás.

Bírálatainkra így reagált a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzemé, nek vezetője. Pólyák Péter főmérnök:

A Jókai utcaiak panasza jogos, úgyainnyirp, hogy nemsokára újabb fák kiszáradása, kitermelése várható azon a szakaszon. Az utóbb említett munkát azonban a jövőben is csak úgy tudjuk elvégezni, hogy a tuskók a helyükön maradnak. A szilárd járda burkolat, valamint az alatta húzódó közművezeték-rendszer ugyanis nem teszi lehetővé a tönkök hagyományos technológiával történő eltávolítását. Jóllehet ismert már az ilyenkor alkalmazandó módszer, a rothasztás, csakhát ennek technikai lehetőségeivel még nem rendelkezünk. Így aztán az egyetlen megoldás: a lakók társadalmi munkája. A kézierővel való tuskószedésre ugyanis mi a krónikus létszámhiány miatt nem vállalkozhatunk. Ezzel kapcsolatosan viszont ígérem, ha eredménnyel jár az utcabeliek összefogása, azonnal elvégezzük a szükséges ültetést, vagyis pótoljuk a hiányzó fákat.

Ami pedig a szemétfuvarozást illeti, sajnos visszatérő gond a megyeszékhelyen, hogy lakóház, vagy közműhálózat felújítása miatt váratlanul lezárnak utcaszakaszokat, ahonnan nincs módunk elvinni a kukákat, kiskon- ténereket. Ez a helyzet következett be a Wesselényi utcában ét másutt. Bár előírás, hogy a részlegesen, vagy teljesen lezárt területek háztartási hulladékának elszállítása ügyében a beruházónak s a kivitelezőnek egyeztető tárgyalást kell folytatnia üzemünkkel, de a szóban forgó esetekben máig inem került sor erre. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a szolgáltatási feladatunknak nem tehetünk eleget az említett térségben. Megjegyzem: a járműforgalom korlátozása, szüneteltetése idején a felújítást, karbantartást stb. végzők kötelessége elhelyezni a szemetesedényeket ott, ahol már nincs akadálya a mi szállítási munkánknak. Az érdekünket. főleg pedig a lakosság érdekeit szolgáló — most hiányolt/ — segítő intézkedések megtételéhez nekünk- nincs hatáskörünk. A hatősáQt jogkörrel felruházott ' közterület-felügyelet talán köz beavatkozhatna e problémák megszüntetése végett...

Véleményünk, hogy közbe kel] avatkoznia. Ha ez elmarad, akkor a kommunális üzem is jelezheti ezt a tanácsnak. A Jókai utcai tuskók ügye pedig további megfontolást, s főleg cselekvést igényel — elsősorban a kommunális üzemtől.

Szerkeszti: Telkei AryM Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611