Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

IMI. április II. • PETŐFI NÉPE • • Országgyűlési képviselői elölő gyűlések Bács-Kiskun megyében A Hazafias Népfront megyei bizottsági- ban közöljük olvasóinkkal as országgyűlést tói kapott tájékoztatás alapján az alábbiak- képviselőjelölt gyűlések helyét és idejét. 1. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KECSKEMET Kecskemét, Lánchíd utcai Ál­talános Iskola, április 17-én 17.30 órakor. A városi tanács 1—20. számú választókerülete lakóinak. Kecskemét, Zója utcai Általános Iskola, április 22-én, 17.00 órakor. A városi tanács 1—29. számú vá­lasztókerülete lakóinak. 2. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KECSKEMÉT Kecskeméti’Konzervgyár I. te­lepe, április 22-én 14.00 órakor. A városi tanács 30—50. számú választókerülete lakóinak. Kecskemét, 607-es számú Szak­munkásképző Intézet, április 29- én, 14.00 órakor. A városi tanács 30—50. számú választókerülete lakóinak. 3. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KECSKEMÉT Kecskemét, Parkettagyártó Vál­lalat, április 17-éh 14.00 órakor. A városi tanács 51—71. számú választókerülete lakóinak. Kecskemét, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, április 23-án, 10.00 órakor. A városi tanács 51— 71. számú választókerülete lakói­nak. 4. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KEREKEGYHÁZA Kerekegyháza, művelődési ház, április 18-án 18.00 órakor. Fülöp- háza, Kunbaracs lakóinak. Lajosmizse, mozi, április 19-én, 18.00 órakor. Lajosmizse és La- dánybene lakóinak. 5. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET órakor. Kiskunfélegyháza lakói­nak. ». SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: TISZAALPÁR Tiszaalpár, művelődési ház, áp­rilis 18-án 18.00 órakor. Tiszaal­pár, Gátér, Pálmonostora, Pető- fiszállás lakóinak. Bugac, művelődési ház, április 22-én, 18.00 órakor. Bugac, Kun­szállás lakóinak. 10. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KISKUNMAJSA Kiskunmajsa, művelődési ház, április 17-én 1T.30 órakor. Kis­kunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc lakóinak. Szánk, művelődési ház, április 25-én, 18.00 órakor. Szánk, Jász- szentlászló lakóinak. 11. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KISKUNHALAS Kiskunhalas, TEXCOOP, áp­rilis 17-én 14.00 órakor. Kiskun­halas lakóinak. Kiskunhalas, mezőgazdasági szakközépiskola tornaterme, má­jus 2-án, 18.00 órakor. Kiskunha­las lakóinak. 12. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: JÁNOSHALMA Jánoshalma, sportcsarnok, áp­rilis 17-én 17.00 órakor. Jánoshal­ma, Kéleshalom, Harkakötöny, Kunfehértó, Pirtó, Zsana lakói­nak. Tompa, művelődési ház, április 22-én, 17.00 órakor. Tompa, Mély­kút, Balotaszállás, Kelebia, Kis­szállás lakóinak. 13. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET 23- án, 18.00 órakor. Hajós, öreg- csertő, Homokmégy, Miske, Drág- szél lakóinak. I 17. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: SOLT Solt, művelődési ház, április 18-án, 18.00 órakor. Solt, Ojsolt, Dunavecse, Apostag, Dunaegyhá- za lakóinak. Harta, művelődési ház, április 24- én, 16.00 órakor. Harta, Duna- pataj, Dunatetétlen, Dunaszent- benedek, Géderlak, Ordas, Úszód, lakóinak. 18. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: BÁCSALMÁS Bácsalmás, művelődési ház, áp­rilis 22-én, 18.00 órakor. Bácsal­más, Bácsszőlős, Csikéria, Katy- már lakóinak. Tataháza, művelődési ház, áp­rilis 26-án, 18.00 órakor. Tatahá­za, Madaras, Kunbaja, Mátétel- ke lakóinak. 19. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KISKÖRÖS Kiskőrös, művelődési ház, áp­rilis 19-én, 17.00 órakor. Kiskőrös, Kaskantyú, Tabdi lakóinak; Csengőd, művelődési ház, ápri­lis 23-án, 16.00 órakor. Csengőd, Akasztó, Fülöpszállás, Páhi,' Solt- szentimre lakóinak. 20. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: SOLTVADKERT Soltvadkert, művelődési ház, április 22-én, 18.00 órakor. Solt­vadkert, Bocsa, Tázlár lakóinak. Kecel, Nevelési Központ, ápri­lis 29-én, 16 órakor. Kecel, Csá­szártöltés, Imrehegy lakóinak. 4 A proletariátus küzdőtere: a demokrácia Hatvan éré alakult a Magyarországi Szocialista Mnnkáspárt A legutóbbi pártkongresszus | előtt megtartott megyei kül- Élj döttválasztó értekezletek kö* í zött aligha volt egy is, ame­lyen ne lett volna jelen né- hány olyan régi harcos, aki hatvan évvel ezelőtt részt vett | az akkori MSZMP, a Magyar­ul országi Szocialista Munkás­■ párt- megalakításában vagy < későbbi munkájában. Ott vol- i tak közülük néhányan — Hu- § nya István, Rostás István, Se­■ j bes Sándor, Szerényi Sándor > és mások — a XIII. kongresz- ; szuson is. Bizony már vala- mennyien nyolcvan körüliek, flIS de emlékezetükben még élén- . ken élnek az akkori esemé- U nyék... Elérkezett az idő Már a század elejétől, de ? különösen a háború éveiben f és azután, a munkásmozgalom soraiban nőtt az elégedetlen- íj ség azok ellen, akik vezető í tisztségekben, mint a szociál- J demokrata pártszervezetek és í a különböző szakmák képvi- f selői túlzóan alkalmazkodó, > nagyon kevéssel beérő, gyak- : ran elvtelen engedményekre Jj is kész politikát folytattak. Baloldali, radikális ellenzéki # csoportok alakultak az egész % országban, a különböző mun- , í' kásszervezetekben, ezekből kerültek ki azok az emberek, |f akik hatvan éve, kitűnő poli- ? tikai érzékkel elérkezettnek látták az időt arra, hogy erői- J két pártba tömörítsék. Felis- v merve Bethlen miniszterelnök % törekvését, hogy a nyugati III kormányok előtt — amelyekhez % kölcsönért folyamodott — az ellenforradalmi rendszer al­kotmányosságát bizonyítsa, s j§ azt a szándékát is, hogy az itt­honi gazdasági talpraállás kezdetét valamilyen politi- ■ kai konszolidációval akarja összekötni, engedélyt kértek I az új, legális munkáspárt megalakítására. A kormány % köreiben voltak, akik azt vár- í! ták, hogy az MSZMP létreho- zásának kezdeményezői, mint­ái hogy a szociáldemokrata ve- I zetéssel elégedetlenek, netalán § jobbfelől támadják majd, s ha kiválnak régi pártjukból, . gyengíteni fogják a szociálde­mokrata mozgalmat és a szak­szervezetet. E téves feltétele­zi zések után hamarosan kide- ' rült, hogy Vági István, a szo- |í ciáldemokraták volt győri, majd pécsi titkára, az építő­munkások egyik bátor és te­hetséges vezetője, a meglevő munkáspártnál baloldalibb, következetesebben marxista pártot kíván létrehozni. így is akadtak a hatalom képviselői között, akik türelmet ajánlot­tak, „majd meglátjuk mi lesz” alapon. * A munkásmozgalom, a párt- történeti kutatás mára csak­nem teljes egészében feltárta, hogy milyen széles körű, ma­radandó értékű munkát vég­zett az MSZMP a húszas évek közepén. Jómagam sok részt­vevő visszaemlékezése alapján írtam meg Sollner József éle­téről szóló „A nagy optimista” cimú könyvemet, amely sok epizódot elevenít fel ennek a korszaknak izgalmas esemé­nyeiből. Azon a napon, április 14-én a baloldali ellenzék képvi­selői Budapesten az Aréna út és az Abonyi utca sarkán levő Gradó-kávéház különtermé­ben gyűltek össze. Megalakí­tották az új pártot, ismertet­ték programját, amely a többi között hangoztatta „A de­mokrácia a legalkalmasabb küzdőtere a proletariátus­nak ... A demokrácia csak köztársaság államformában jöhet létre ...” Ez a program volt az első, amely az agrár­kérdést valóban marxista irányelvek szerint kívánta megoldani. A párt agitátorai A jobboldali pártok és saj­tójuk mind türelmetlenebbül ismételgették, hogy az MSZMP a törvényen kívül helyezett Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának fedőszerve. A rendőrség sem maradt tétlen. Sombor-Schweinitzer József, a politikai osztály vezetője már június 30-án ezt jelentette a belügyminiszternek: „Vági Ist­ván politikai hitvallásából félreérthetetlenül kiviláglik, hogy a szociáldemokrácia tak­tikázó, engedékenységre haj­ló vezetőivel szemben ő nyíl­egyenesen tör a forradalmi cél elérésére. A gyengék oldalán áll, mondja magáról, és eltö­kélt szándéka, hogy a mun­kásokat lépésről lépésre elve­zesse a szocialista társadalom­ba." Annak ellenére, hogy ala­kulásakor az MSZMP mind­össze négyszáz tagot, majd ez­ret tartott nyilván, a létszáma gyorsan tízezer fölé emelke­dett. Szeptemberben letartóz­tatták az illegális pártmunka irányítására hazatért Rákosi Mátyást, Vas Zoltánt, a KMP sok itthon dolgozó vezetőjét jj és Vági Istvánt is. Az 1926 au- p gusztusában' tartott főtárgya- jjjj láson őt bizonyítékok hiányá- jj ban felmentették. Az MSZMP 'jj megkísérelte, hogy a paris- ;< menti választásokra jelölteket 1|||| állítson, de azt a hatóságok terrorja megakadályozta. A 'választási készülődés mégis jjjjp lehetőséget adott rá, hogy a jj párt agitátorai az egész or- jj szágban félig-meddig legális jj gyűléseken szóljanak a városi jj és falusi tömegekhez. Vágit, jj Szántó Zoltánt és a párt más p vezetőit 1927 elején újra bíró- jj ság elé állították: ezúttal mint 1 a kommunista mozgalom irá- jj nyitóit, súlyos fegyházbünte- jj tésre ítélték őket. A hatvan év előtti két-há- Ijjjj rom esztendő, minden üldöz- fjjlf tetés és nehézség ellenére a jj magyar forradalmi munkás- jjj|| mozgalom nagyarányú felien- jj dülését jelentette, a párt tör- jjjjl tünetének egyik leggazdagabb jj időszaka volt. Szervezetek vidéken Az MSZMP-nek a főváro- jjj son kívül erős szervezetei ala- gjjf kultak Győrben, Szolnokon, jj Salgótarjánban, Kaposvárott, jj Szegeden, Kecskeméten, a Víg 9 harsarokban, a Hajdúságban, jj Hevesben és Zalában szegény- S parasztok, kubikosok, bányá-. 1 szók, magántisztviselők és jj értelmiségiek is nagy számban jj csatlakoztak hozzá. Ezzel egy- jj idejűleg teljes erővél kibonta- S kozott a burzsoá hatalom el- 1 lentámadása: a csendőrség B feldúlta a párthelyiségeket, az jjjjj ott talált könyveket, iratokat, íjjj nyilvántartásokat, a különbö- jj ző kiadványokat elkobozta, a jjlj szervezetek tagjait szinte va- jj lamennyi városban és falun 11 vallatás alá fogta, közülük né- S hány hónap alatt 324-et fel- p ügyelet alá helyezett, 273-at p elítéltetett. A terrorhadjárat É megfosztotta létfeltételeitől a j . pártot. Ennek ellenére egyes jljgf csoportjai még a húszas évek végén is folytatták munkájú- jj kát. S hogy a hatalom terrorjá- |||jl nak mennyire nem ' sikerült p tétlenségre kárhoztatni a mun- jj kásosztályt, bizonyítja a kom- 1 munista szervezkedés állandó Is megújulása, az 1931 őszén el- i rendelt statárium, a sok áldó- jpf zatot követelő, több évtizedes harc a fasizmus és a háború pipi ellen, a felszabadulásért fo- m lyó küzdelem, amely a négy- ven évvel ezelőtti korszakvál- tó győzelemhez vezetett. Vadán Ferenc SZÉKHELYE: IZSÁK SZÉKHELYÉ: JOG ÉS FELELŐSSÉG BAJA Izsák, művelődési ház, április 17-én 17.30 órakor. Izsák,v Ágas- egyháza, Orgovány lakóinak. Helvécia, művelődési ház, ápri­lis 25-én, 18.00 órakor. Helvécia, Ballószög, Jakabszállás, Város­föld lakóinak. 4. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: TISZAKÉCSKE Tiszakécske, művelődési ház, április 17-én 16.00 órakor. Tisza­kécske lakóinak. Lakitelek, művelődési ház, áp­rilis 24-én, 18.00 órakor. Lakite­lek, Lászlófalva, Nyárlőrinc la­kóinak. 7. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KUNSZENTMIKLÓS Kunszentmiklós, mozi, április 19-én 16.00 órakor. Kunszentmik­lós, Kunpeszér, Tass lakóinak. Szabadszállás, mo'zi, április 24- én, <18.00 órakor. Szabadszállás, Kunadacs, Szalkszentmárton la­kóinak. 8. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KISKUNFÉLEGYHÁZA Kiskunfélegyháza, szákmun- kásképző intézet, április 24-én1 16.00 órakor. Kiskunfélegyháza lakóinak. • Kiskunfélegyháza, városi ta­nács nagyterme, április 26-án 15.00 Baja, NETT Ruházati Vállalat, április 16-án, 15.00 órakor. Baja lakóinak. Baja, Eötvös József Tanítókép­ző Főiskola sportcsarnoka, ápri­lis 22-én, 15.00 órakor. Baja la­kóinak. . 14. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: SÜKÖSD Sükösd, művelődési ház, ápri­lis 19-én, 18.00 órakor. Sükösd, Borota, Ersekcsanád, Nemesnád­udvar, Rém lakóinak. Bácsbokod, művelődési ház, április 25-én, 18.00 órakor. Bács­bokod, Bácsborsód, Csávoly, Fel- sőszentiván lakóinak. 15. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE; GARA Gara, művelődési ház, április 17-én, 17.00 órakor. Gara, Vaskút, Szeremle, Bácsszentgyörgy lakói­nak. Hercegszántó, művelődési ház, április 24-én, 16.00 órakor. Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska, Bátmonostor la­kóinak. 16. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET SZÉKHELYE: KALOCSA Kalocsa, mozi, április 17-én 15.00 órakor. Kalocsa, Bátya, Foktő, Szakmár, Fájsz, Dusnok lakóinak. Hajós, művelődési ház, április Az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölése Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának elő­készítési időszakában a legje­lentősebb feladat az országgyű­lési képviselők és tanácstagok je­lölése. A törvény erről így fogalmaz: „A választókerületekben az or­szággyűlési képviselők, valamint a helyi tanácstagok jelölésének a jogát a választópolgárok jelölő­gyűlései gyakorolják: minden vá­lasztókerületben két vagy több személyt jelölnek.” A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront szervezi, azok helyéről és idejéről a választókerület la­kosait időben értesítik. A jelölő­gyűléseken a választókerület la­kosai és a választókerület terüle­tén levő munkahelyek dolgozói­nak képviselői vehetnek részt. „A választókerületben képvi­selőjelöltek, illetőleg tanácstag­jelöltek azok lesznek, akik meg­kapták a jelölőgyűléseken meg­jelent választópolgárok egyhar- madának a szavazatát. Az orszá­gos választási listán a képviselő- jelölteket a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa jelöli a «Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. A kép* viselőjelöltek és tanácstagjelöl­tek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek emellett — tevékenységüket és elképzelései­ket választóikkal ismertethetik, ebből a célból a NHF bizottságai gyűléseket szervezhetnek.” x A helyi tanács tagjának jelölé­se céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Na­gyon fontos, hogy a választóke­\ rület lakói minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a jelölőgyű­léseken. Tekintettel arra, hogy a választójogi törvény nem írja elő, hogy a választásra jogosul­tak hány százalékának kell részt venni a jelölőgyűlésen, a megje­lenők száma nem befolyásolja a jelölőgyűlés döntési jogosultsá­gát. £ppen ezért szükséges, hogy a jelölőgyűlésen a választókerü­let állampolgárainak a többsége véleményt nyilvánítson. A jelölési javaslatot az illeté­kes népfrontbizottság készíti elő, de a jelölőgyűlés résztvevőinek is joga van javaslatot tenni bár­kire, aki választójoggal rendelke­zik. A felelős jelölés érdekében azonban körültekintően kell dön­teni arról, hogy a következő öt évben az állampolgárok legjobb­jai, a közösség érdekében áldoza­tos munkára kész emberek ke­rüljenek az országgyűlésbe és a tanácsokba. A választójogi törvény köte­lezővé teszi a kettős jelölést. Ez. lényeges változást jelent a ko­rábbi előírásokhoz viszonyítva, hiszen eddig csak egy jelölt vá­lasztása volt kötelező. De 1970 óta már lehetőség volt a kettős vagy többes jelölésre. A gyakorlatban azonban a ket­tős ' jelölés lehetőségével ritkán éltek. A tanácstagi választásokon 1971-ben még 3015, 1980-ban vi­szont már csak 1779 kettős vagy többes jelölés volt. A korábbi gyakorlat szerint a választás tu­lajdonképpen már a jelölőgyűlé­seken. eldőlt, mert egy jelölt in­dult és a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzana­tára. A kettős jelölés kötelező előírá­sával szemben gyakran találko­zunk bizonytalansággal. Emiatt vonakodnak a jelöltség vállalá­sától, mondván': nem ^karnak „bukott” emberek lenni. Szerin­tem ez téves nézet. Kétségtelen, hogy minden új dologtól — így a kötelező kettős jelöléstől is — hú­zódozunk, ha nem értjük telje­sen a lényegét. Azt hiszem, ak­kor fogjuk fel helyesen ezt a politikailag nagyon fontos dön­tést, ha a szocialista demokrácia kiszélesítésének jelentős és ha­tározott lehetőségeként értékel­jük. A kettős jelölés ténye lehe­tővé teszi, hogy minden terüle­ten két hasonló képességű, egy­formán alkalmas, a . népfront programját elfogadó jelöltet ál­lítsunk és azok közül ténylege­sen választhassunk. Így ezzel a korábbi mechanikus szavazatle­adás helyett felelős döntésünk alapján választjuk ki a jelöltek közül az általunk megfelelőbb­nek tartottat. Fontos azt is hang­súlyozni, hogy a jelölés ténye ön­magában megtiszteltetés az ál­lampolgár részére; A bizalomnak és a megbecsülésnek a megnyil­vánulása a jelölésben részt vevő szervek és állampolgárok részé­ről. Ezt a bizalmat pedig régi rossz beidegződések miatt visz- szautasítani nem helyes. A vá­lasztási törvény értelmében: „Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag mellett megkapta az összes ér­vényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, ille­tőlég póttanácstag lehet.” Véleményem szerint tehát nem ♦ ■ lesz bukott ember, akit nem vá­lasztanak meg, hanem egy olyan köztiszteletben álló személy ma­rad, akit méltónak és alkalmas­nak tartottak a jelölésre, de most egy másik személyre esett a vá­lasztás, az ő munkájára pedig a közélet más területén számíthat a közösség. Gyakran hallhatunk a . tanács­tagjelöltek és képviselőjelöltek „egyéni programjáról”. A vá­lasztási programot a Hazafias Népfront fogalmazza meg, amely a nemzet valamennyi haladó erői­nek összefogását jelenti a fejlett szocialista társadalom építése és a béke megvédése érdekében. Ezen- belül és azt támogatva ter­mészetesen minden választóke­rületnek lehet olyan sajátos gond­ja, problémája, amelynek megva­lósítását a jelölt különösen fon­tosnak tartja. Ilyen értelemben van és kell is, hogy legyen „egyé­ni program”, de helyesebb, ha a jelöltnek a választókerület sa­játosságaihoz igazodó elképzelé­seiről beszélünk. Az országgyűlési képviselők jelölése céljából választókerüle­tenként két vagy több jelölőgyű­lés szervezésére kerül sor. A je­lölések nyílt szavazással történ­nek. A választópolgárok jelölő­gyűlései 1985. április 15-én -kez­dődnek és május 15-ig fejeződ­nek be. ■ Bízom abban, hogy minden honfitársam, aki felelősséget érez a haza és a szűkebb lakóhely fejlődéséért, az ott élő emberek mindennapos életének, közérze­tének jobbításáért, ott lesz a je­lölő gyűl és eken és tevékenyen részt vállal a közéleti munkára legalkalmasabbak kiválasztásá­ból. Dr. Greiner József a megyei bíróság elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom