Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- & Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 2. paragrafusának bekezdése alapján az országgyűlés tavaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az oktatásról szóló törvényjavaslatot, a terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatairól szóló előterjesztést, továbbá módosítsa az állami pénzügyekről, a tanácsokról, valamint a népgazdasági tervezésről szóló törvény egyes rendelkezéseit. pi"rrí\in ro a vT- OMuJt A ílN AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 84. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április ll. csütörtök Látogatás és munkaértekezlet a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál Romány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap találkozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa választott vezetőivel, osztályvezetőivel, a szakmai megyebizottságok titkáraival. A találkozó alkalmával dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára tájékoztatást adott a megyében végzett szakszervezeti tevékenységről, a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról. Romány Pál szólt a XIII. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból adódó feladatokról. Kérte a szakszervezetek aktív közreműködését a megye gazdasági építőmunkájának eredményes megvalósításához. Kiemelte a szakszervezetek szerepének jelentőségét a munkahelyi közösségek alakításában, a szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban, a munkafegyelem és a munkaszervezés színvonalának emelésében, a dolgozók jogos érdekeinek képviseletében. Elismerését fejezte ki a megyében dolgozó szakszervezeti tisztségviselők és a szakszervezeti tagság eddig végzett áldozatos munkájáért. ÉiiiP MmmmMmwzmwMmm Gorbacsov javaslata érdemi választ kíván MADRID A közép-hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó szovjet moratórium, Gorbacsov újabb kezdeményezése megérdemli az alapos tanulmányozást és a reális, kollektív nyugati választ. Ezt hangsúlyozta Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Az itáliai kormányfő kedden este Madridban, a nyugat-európai szocialista pártok XIV. kongresszusán szólalt fel. Huszonegy ország több mint 200 küldötte előtt kijelentette, hogy egyetlen államnak sincs joga más ország nevében nyilatkoznia, különösen nem, ha az emberiséget érintő átfogó kérdésekről van szó. A kétnapos kongresszus első munkanapján felszólaló pártvezérek, politikusok a nyugat-európai államok legnagyobb társadalmi gondjának a munkanélküliséget minősítették. A gazdasági közösséghez tartozó országokban az állástalanok száma meghaladja a 12 milliót. Csak a gazdaság talpraállításával, közös összefogással lehet túljutni a krízisen — hangsúlyozták, hozzátéve, hogy Európának saját történelme, hagyománya és érdekei alapján önálló hanggal kell jelentkeznie a világban. J avult a költségvetési ellenőrzés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta a tavalyi költségvetési és fejlesztésialap-gazdálkodás végrehajtásáról készített jelentést, s a határozattervezettel együtt elfogadta. Ezt követően a végrehajtó bizottság megtárgyalta, s vita után elfogadta a kecskeméti Törekvés és a kelebiai Rákóczi Csillaga Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pénzügyi egyensúlya feltétel- rendszerének megteremtésére tett előterjesztést. Következő napirendként a testület annak a beszámolónak megvitatásával foglalkozott, amely az elmúlt évben végzett költség- vetési ellenőrzések tapasztalatait elemezte. A téma, vagyis az ellenőrzés, napjainkban mindenütt, így a tanácsoknál és intézményeinél is nagyon fontos, nélkülözhetetlen elem a munkában. Az írásos anyag első része a költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól adott számot, s külön ismertette a Pénzügyminisztérium Bács-Kiskun megyei revizori kirendeltsége vizsgálatainak megállapításait. Az államigazgatási átszervezések következtében jelentősen megváltozott a költségvetési ellenőrzés szervezeti rendszere. Ez azonban nem okozott törést az ellenőrzésben, sőt, javulás tapasztalható a munkájukban. Figyelemreméltó eredmény, hogy tavaly lényegesen csökkent azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyeket az utóbbi két évben nem ellenőriztek. Az is jelzi a színvonal növekedését, hogy a revizorok a korábbiaknál több időt töltöttek el a vizsgálatok helyszínein, s így alaposabb, következetesebb munkát végeztek. Kendőzetlenül feltárták a hibákat, hiányosságokat, s a jó módszereket népszerűsítették. A feltárt gondok közül több még jelenleg is megoldásra vár. Néhány helyi tanács gazdálkodási előadójának — nagy leterheltsége miatt — indokolt lenne segíteni. Az is probléma, hogy nem javul az anyag- és készletgazdálkodás, tehát e téren is változtatásokra van szükség. Egyhelyben topog a belső ellenőrzés. Célszerű feltérképezni azt, hogy melyek azok a munkahelyek, ahol jelenleg nincs belső ellenőrzési rendszer, pedig nagy szükség lenne rá. Ennek ismeretében tervszerűen, tudatosan lehet majd intézkedni. A tavaly végzett költségvetési ellenőrzés pozitív tényekre is felhívta a figyelmet. Ezek közé tartozik például az, hogy egyre több helyen sokoldalúan hasznosítják az állóeszközöket. Kedvezőek az energiatakarékossággal kapcsolatos tapasztalatok is. Az is örvendetes, hogy az ellenőrök által jelzett hibákat igyekeznek gyorsan kijavítani, a hiányosságokat pótolni. A Pénzügyminisztérium Bács- Kiskun megyei revizori kirendeltsége az elmúlt évben is megfelelően segítette a megyei tanács, illetve az apparátus munkáját. Időben felhívták a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, s így lehetőség volt gyorsan intézkedni. Vita után a végrehajtó bizottság a beszámolót és a határozat- tervezetet elfogadta. Ezt követően a testület a tavalyi ellenőrzési naptár végrehajtásáról, az idei összeállításáról tájékozódott, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az ülés befejező napirendjeként a végrehajtó bizottság tájékoztatót hallgatott meg az országgyűlési képviselők és tanácstagok idei általános választásának előkészületeiről. T. L. Közismert, hogy a szokatlanul hideg tél, és a következményeként elrendelt energiakorlátozások nem egy vállalatnál komoly termeléskiesést okoztak az év elején. Legtöbb helyen a dolgozók vállalták, hogy a kiesett időt a hétvégeken bepótolják, így járulva hozzá a veszteség felszámolásához. A Fémmunkás kecskeméti gyárának idei első negyedéves értékesítési terve 164 millió forint volt, amiből az első két hónapban csak 75 milliót tudtak teljesíteni. Laczi István termelési főmérnök arról számolt be, hogy márciusban — a januári—februári együttes árbevételt is meghaladóan — 89 millió forint értékű árut sikerült értékesíteni. Így elérték a negyedévre kitűzött célokat. Az eladott termékek között a legnagyobb tétel Líbiába és a Szovjetunióba került, folyamatos tehát a dollár- és a rubelelszámolás és kivitel. Ebben jelentős szerepük volt a szocialista brigádoknak, amelyek különösen kivették részüket a hétvégi műszakokból. A gyár vezetősége arról is gondoskodott, hogy minden dolgozónak anyagi érdeke is fűződjék a sikerhez. Ez a fajta ösztönzés — a felajánlásokkal párosulva — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lemaradásokat márciusban pótolni tudták. Újdonság még, hogy az első • Szovjet szolgáltatóházak csarnokszerkezetét csomagolják a Fémmunkás kecskeméti gyárában. (Méhesi Éva felvétele) negyedévben helyeztek üzembe egy olyan csapóollót, amivel hat méter hosszúságú lemezcsíkokat is le tudnak szabni. Az új berendezés -— a Diósgyőri Gépgyár terméke — másfél millió forintba került. Ezt az összeget az Innovációs Alap bocsátotta a gyár rendelkezésére. Hasonló forrásából fizették azt a hatmillió forint értékű NDK gyártmányú lemez- egyengető-gépet, amivel termékeik minőségét tudják majd javítani. MEGALAPOZTA A HAZAI SZŐLÉSZETI KUTATÁSOKAT Istvánffi Gyulára emlékeztek A magyar tudományos élet egyik nagy alakja, Istvánffi Gyula azok közé tartozik, akikről keveset szólunk, gyermekeinknek még a középiskolában sem említik nevét, noha ma is szívesen használják illusztrációként gyönyörű, gondos rajzait, amit a szőlő különböző részeiről, a mikroszkóppal megfigyelt metszetekről készített. Születésének 125. évfordulóján Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem főiskolai karán tegnap emlékülésen ismertették meg a hallgatósággal a hazai szőlészeti kutató intézet megszervezőjét, a botanikust, a mikoló- gust, a századforduló nemzetközileg is elismert nagytekintélyű tudósát. Dr. Király Zoltán akadémikus köszöntötte a főiskola auditóriumában a Magyar Tudományos Akadémia, a MEM, a MAE bizottságai, szakosztályai, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, a megyei és városi tanács, valamint a főiskolai kar szervezésében megrendezett emlékülés résztvevőit. Az ülést dr. Romány Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának elnöke, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Arról a korról beszélt, amelyben lezajlott egy ipari forradalom, amikor megalakult az első önálló földművelési minisztérium, amikor egyre-másra alapították az intézeteket, bankokat, gyárakat, és amikor kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk ... Arról az időszakról szólt, amelyben Istvánffi Gyula élt és alkotott. Ha munkássága nem is kötődik közvetlenül Kecskeméthez, de dr. Darányi Ignácnak, az akkori földművelésügyi miniszternek a megbízására ő szervezte meg a most itt székelő szőlészeti kutatóintézet elődjét, a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet. (Ampelológia = a szőlő• Istvánffi Gyula munkásságát mutatja be az a dokumentumkiállf- tás, amety a kertészeti főiskola előcsarnokában látható. (Straszer András felvétele) növénnyel foglalkozó szaktudományok összessége.) Negyvennégy éves volt, amikor az intézet kaput nyitott. Dr. Istvánffi Gyula életét az emlékülésen négy kiváló előadó . ismertette. Dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézetének igazgatója beszélt arról, hogy 1875- től pusztított hazánkban a szőlő- ültetvényeken a filoxéra, majd a peronoszpóra, a lisztharmat, és a fehérrothadás. A katasztrofális helyzetben 1896-ban kérte fel a földművelésügyi miniszter a székely származású, Kolozsvárott született és éppen az ottani egyetemen tanító Istvánffi Gyulát a kutatóintézet megszervezésére. A munka itt 1904-ben kezdődött. Az Európában ekkor már ismert tudós rengeteget dolgozott, leírta a már említett szőlőbetegségeket, az ellenük való védekezési módszereket, előadásokat tartott külföldön, s a francia akadémia legnagyobb kitüntetését is megkapta. Az első világháború tette lehetetlenné számára az intézeti munkát, ezért a műegyetemen vállalt tanszékvezetői megbízatást. Itt a cellulóz- és papírgyártással foglalkozott. Amerikában szabadalmazták és hasznosították azt a találmányát, amelynek lé(Folytatás a 2. oldalon.) A költészet napja „A költő alkot, és ez nem jelent kevesebbet, mint hogy alakítja a világót, az emberi világot, az emberséget, azoknak a segítségével, akik a társadalmi munkamegosztás révén mással lévén elfoglalva, úgy osztoznak a költő tevékenységében, hogy művészetét szeretettel veszik magukhoz. Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik mert keresik az emberséget...” — vallotta József Attila, aki ha élne, ma lenne 80 éves. Immár több mint két évtizede, hogy születésének napját a •költészet ünnepévé nyilvánították hazánkban. Így április 11-én fokozott figyelem fordul országszerte az irúdalom, a líra felé. Alkalom ez a nap: találkozók, ankétok, előadások, irodalmi estek, rendhagyó irodalmi órák stb. szervezésére. Alkalom arra, hogy eltűnődjünk, mi is valójában a költészet, mitől szép és jó egy-egy vers, és mitől marad évtizedek, évszázadok múltán is aktuális? Alkalom, hogy emlékezzünk, letűnt idők nagy lírikusaira, hogy elgondolkodjunk napjaink költészetén, s hogy a jövőbe tekintsünk. Alkalom, amire egyébként az év többi napján is szentelnek időt a művészetbarát, irodalom- szerető emberek,. mégis más ez a nap, más ez az alkalom, mint a többi: Ünnepi! Azaz társadalmi méretű a gesztus, fokozott a figyelem, a tiszteletadás, amely ezen a napon a költészetet övezi. Ha visszatekintünk, szembetűnő, hogy a Ura mindig azok közé a művészetek közé tartozott, amely a leggyorsabban reagált a társadalmi változásokra,- eseményekre. Vagyis a művészet nyelvén politizált, miközben alakította a „világot”, kereste az „emberséget”, s ezzel bizonyos helyzeti előnyöket élvezett a többi irodalmi műfajjal szemben. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy eleddig még senkinek sem jutott eszébe felvetni: ha van költészet napja, miért nincs hasonló ünnepe az epikának vagy a drámának ... Napjainkat tekintve büszkén mondhatjuk, hogy Bács- Kiskunban is élnek, „teremnek” kitűnő és közismert költők. Vannak József Attila-di- jasaink, fiatal, tehetséges lírikusaink, s reménytkeltő, de még alig ismert „pályakezdőink” is. A költészet napjának megyei ünnepsége ma délután három órakor kezdődik Kiskőrösön, a városi KlSZ-bizott- ság székházában, ahol az ünnepi műsort követően Pákolitz István, Pál József és Buda Ferenc költőkkel találkozhatnak az érdeklődők. Kunszentmik- lóson, a József Attila Művelődési Házban a Damjanich János Gimnázium ad igen érdekesnek, tartalmasnak ígérkező műsort 17 órai kezdettel. Kiskunhalason Könyvről könyvért címmel irodalmi rejtvénűműsort rendeznek délután négy órakor a Júri- novits Miklós Űttörőház- ban... — Ezek csak kiragadott példák, hiszen ma, József Attila születésnapján, irodalmi rendezvényeket kínál a megye legtöbb könyvtára, művelődési háza, iskolája, s egyéb kulturális intézménye. Már kapható a könyvesboltokban a legújabb Szép versek című antológia, amely az elmúlt esztendő legjobb magyar verseiből ad válogatást. Az író—olvasó találkozók, irodalmi rendezvények mellett ne feledkezzünk meg erről a kötetről sem. Hiszen a költészettel való leggyakoribb, s éppen ezért leghasznosabb találkozás mégiscsak az olvasás. Koloh Elek Kukoncavetes előtt Tapasztalatcsere és bemutató Tegnap a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben találkoztak a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat és az 5000-es‘körzet — ide tartoznak a Bács-Kiskun megyeiek is — gazdaságainak szakemberei. Tóth László, az I-KR termelési igazgatója elmondta, hogy ez az esemény tulajdonképpen egy tapasztalatcsere-sorozat része, amelyen a termeléssel összefüggő tevékenységeket értékelik, és felhívják a figyelmet a termelési év munkáinak egyes fázisaival kapcsolatos gondokra. A rendszer érdekes felmérést végzett: a gazdaságokban a traktorosok húsz százaléka életében először vet az idén. Kézenfekvő, hogy az „újak”, gyakorlatlanságuk miatt, többet hibázhatnak ebben a rendkívül fontos, meghatározó műveletben. A hibalehetőségek csökkentése érdekében indított a közös vállalat tanfolyamot a fiatal dolgozók részére. A múlt évben az aszály' mellett az előforduló hiányosságok súlyosbították a kukoricatermesztés helyzetét. Igen sok he- lyenrfiem vették figyelembe, hogy a szárazság miatt változtatni kell a tőszámon, és a vegyszerezésnél is adódtak problémák. A tavalyi vetőmag minősége gyengébb a szokásosnál. Gyakori, hogy apróbb magokat tartalmaz a vetőmagos zsák. Az idei vetésnél tehát csökkenteni kell a vetésmélységet, és minél egyenletesebbé tenni. A vetőgépeket feltétlenül szükséges fajtánként és tételenként újra beállítani, ehhez az IKR vetési kísérleteinek eredményei hasznosíthatók. Metzinger Péter, a körzet vezetője. a helyi viszonyokról beszélt, s arról, hogy a kukorica termőterülete az idén is csökken. Az erő- .és munkagépek felkészítéséről Kiss István szervizmérnök adott számot. A szakemberek végül gyakorlati bemutatón vettek részt, melyen a • permetezőgép-diagnosztika és a vetőgép-beállítás fogásait láthatták. G. E. (DERESEN MŰKÖDIK A BELSŐ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER Teljesítette első negyedévi tervét a Fémmunkás kecskeméti svára
