Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

Bizonyára nem távoznak a lányoi házaktól üres kézzel a hú»- véli locsolkodók Drágszélen (sem). Pandur Istvánnénak csak ezen a héten jutott ideje olyan tojások festésére, amelyeket csa­ládja kóréhen osztogat majd. A türelmet igénylő — nyugodtan mondhatjuk: művészi — munkához januárban kezdett hozzá, s azóta a kalocsai népművészeti és háziipari szövetkezet rendelé­sére 12M tyúk- lés 60 darab lúdtöjásra festett gyönyörű motí­vumokat. (Straszer András felvétele.) REPÜLŐJEGY-ÁRUSÍTÁS J Ol KcZUvii , ^~V fT| TU V A f ■ s 07 (II m-JAVTa O I 11i*c Ali kJ xX 1 vilid lUUla NEM ÖNCÉLÚ TUDÓSBRAVÚROK Százharminc kistermelőnek Csak az Alföldön sok tízezren foglalkoznak kisebb-nagyobb té­telben fóliás zöldségtermesztés­sel. Ennek a tábornak megoszlik a véleménye a biológiai alapok- - ról. Van, aki a méregdrága kül­földi magokra esküszik. Mások beérik a hazai kínálattal. Van, aki p palántát maga neveli. Me­gint mások ezzel nem bíbelődve, megvásárolják a kész, fiatal nö­vényt. Ok ilyenkor április elején — ahogy az idő végre tartósan jobbra fordult — telepítik be hi­tetlen fóliasátraikat. Nem titok, hogy a zöldségmag­vak piacán óriási a verseny. A kecskeméti intézet fajtanemesí- tői állják a kihívást. Évről évre újabb „jelöltekkel’' és államilag elismert fajtákkal, hibridekkel rukkolnak elő. Ezek természete­Hajósi pinceszállások Egy esztendeje alakult meg a magyar—osztrák vegyes vállalat­ként működő OTF Penta Tours Kft, az egyik legfiatalabb utazási iroda. Az igazgatótanács tagjától, Dudás Edétől, az OTP Bács-Kis- kun megyei igazgatójától kértünk tájékoztatást a napokban megtar­tott mérlegzáró és az 1983-ös fil­let politikát meghatározó taggyű­lésről. Az 1984-es évben — kilenc hó­nap alatt — az OTP-Penta Tours forgalma meghaladta a 80 millió forintot. Két érdekes arány: az összesből 78 százalékot tett ki a valutaforgalom, s a 80 millió fo­rintból 37 százalékot hozott a ki­utaztatás. Ez utóbbiban Bács-Kis- kun teljesítette a legtöbbet a me­gyék közül, s jónak mondható az eredmény a beutaztatásban is. Hiszen az OTP-Penta Tours szer­vezésében az országba érkező csaknem huszonhatezer nyugati turista közül mintegy négyezren A honi zöld- ségkutatás fel­legvárában, a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztés! Kutató Intéaet Fejlesztő Vállalat üveg­házaiban ilyenkor április elején nagy a sürgés-forgás. Viszik a hajtató­telepről a palántákat. Január közepétől április végéig — értékesítési célra — mintegy 746 ezer tápkockás és úgyneveaett szálas palántát nevelnek fel. sen nem öncélú tudósbravúrok, természeti csodák. Sakkal inkább „földhözragadt” szemléletű mun­ka végtermékei. Vagyis a termé­sük, termesztési körülményeik, esetleg a betegségekkel szembeni ellenállásuk miatt érdemelnek fi­gyelmet. A kutatóintézetben már hato­dik esztendeje foglalkoznak szer­ződéses palántaneveléssel. Ezzel a céljuk — mivel az anyagi ha­szon nem túl kecsegtető — inkább fajtáik, hibridjeik elterjesztése, no és a hatezer négyzetméteres üvegház, valamint a nyolcezer négyzetméteres fóliatömb kihasz­nálása, illetve az itt dolgozó ti­zenkét asszony téli foglalatossá­gának biztosítása. ­Mintegy százharminc Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés és • ügyes kisgép későit! a tápkoc­kákat. Csongrád megyei kistermelővel, szakcsoport! taggal állnak szer­ződéses kapcsolatban, akik szi­gorú program szerint viszik innen fűtött és fűtetlen fóliasátraikba, valamint szabadföldi termesztés­re a paradicsom-, paprika-, to­jásgyümölcs-, zeller-, uborka- és dinnyepalántákat, i Ca. P. i vették igénybe a megye idegen- forgalmi szolgáltatásait, elsősor­ban Kecskemét és Bugac térsé­gében. Azonban a kevés szállo­dai férőhely miatt az utasok több­sége csak egy napot töltött Bács- Kiskunban. Ez egyúttal feladatot is ad szálloda létesítésére, mert megfelelő szálláshelyek esetén 2—3 napos programokat is ösz- szeállítanak majd. Egy ilyen le­het például a kidolgozás alatt levő Kecskemét—Hajós-pincefa- lu—Baja ajánlat, mely út Mező­hegyesen folytatódna. Érdekes kezdeményezés a hajó­si pincefalu présházainak átala­kítása tetőtér-beépítéssel. Ter­mészetesen megőrzik eredeti for­májukat, de alkalmassá teszik őket 2—4 vendég fogadására is. Ehhez az OTP Vállalkozási Iro­dája kölcsönt is ad. Eddig már 15—20 pincetulajdonos jelentet­te be igényét a császártöltési OTP-fióknál, sőt többen az épít­kezést is elkezdték. Idén jelentős eredményt vár­nak az elmúlt esztendő végén be­vezetett új szolgáltatástól, a kong­resszusok szervezésétől. Válto­zatlanul mintegy 30 országba kí­nálnak utazást egyénileg és cso­portosan kirándulóknak, a la­kossági devizaszámlák, valamint az egyéni valutakeret terhére. Az érdeklődők — akik az ár tíz szá­zalékát forintban is befizethetik — a TOUROPA—AUSZTRIA programjaiból is választhatnak. A várhatóan növekvő forgalom­hoz bővítik a szolgáltatásokat is. A megyében Kecskemét mellett a bajai OTP-fiók is közvetlenül intézi az utazási ügyeket, s mind­két városban megkezdték a re­pülőjegyek árusítását is, mind a MALÉV, mind más légitársasá­gok járataira egyéni utazóknak, s csoportoknak is. > ■ V. T. SZÜRKÜLETI KAPCSOLÓ, SZAKASZOS ; VILÁGÍTÁS Takarékosabb energiafelhasználás Ha „szökik” az áram Bács-Kiskun megyében a gazdaságnak nincs olyan területe,, ahol 1984-ben nem növekedett volna a villamosenergia-fel- használás. Míg tavalyelőtt 904 millió 869 ezer, a múlt évben már 962 millió 715 ezer kilowattórával részesedett a megye az~ országos áramfogyasztásból. A közületinél is nagyobb mér­tékű volt a fogyasztás emelkedése a háztartásokban, amit az 1983. évi 292,2 és a tavalyi 323,4 millió kilowattóra- szükséglet kielégítése jelez. Ennek egy részét — több mint negyven százalékát — éjszaka, vagyis nem esűesfogyasztási időszakban «alakították át hővé villanykályhák és melegvíz­tárolók használatával. Hogyan kezdődött ez az eszten­dő? Meleg László, a DÉMÁSZ kecskeméti üzemvezetője a szo­kásosnál nagyobb év eleji áram- fogyasztásról számolt be. Míg az 1985 januári 84 millió 676 ezer kilowattóra-értékesítés csak ke­véssel haladta meg az egy esz­tendővel korábbit, a februári már jobban próbára tette a népgazda­ság energiaszolgáltató képessé­gét. A hidegnek és a viharnak is szerepe volt abban, hogy febru­árban 92 millió 105 ezer kilo­wattóra áramot használtak fel a megye lakosai és intézményei. Takarékosabban, olcsóbban — az időjárástól függetlenül fontos követelmény tavaszi napjaink áramfogyasztásában is. Ennek ér­dekében milyen lehetőségek és tartalékok vannak? A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban a villamos motorok gerjesztéséhez szükséges meddő- áramot'két éve még távolabbról vezették a feldolgozóhelyre. Azért, hogy ezt a veszteséget megszüntessék, a motorok köze­lében, helyben kondenzátortele­pet hoztak létre meddőáram elő­állítására. Hasonló megoldást választott a Helvéciái Állami Gazdaság is energiaköltségeinek csökkentésére. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára gőz­távvezetékét százezer forintért felújította, szigetelte, ugyanak­kor kiselejtezte a régi, gazdaság­talan hegesztődinamókat. A DU- TÉP Vállalat energetikusai sem maradtak tétlenek. Újakkal pó­tolták az elhasználódott fázisja­vító kondenzátorokat, a házgyá­ri panelgyártó üzem harminc gő­zölőkádját belül szigetelték, és az építkezéseken szürkületi kap­csolókat szereltek fel a lámpák automatikus be- és kikapcsolá­sára, a mindenkori fényviszo­nyoknak megfelelően. A kecske­méti Alumíniumipari Szövetke­zetnél pedig úgy tették gazdasá­gosabbá az áramfogyasztást, hogy nem az esti óráktól, hanem csak hajnali háromtól kezdik fel- fűteni az olvasztókemencéket. Az ésszerű, takarékos áramfo­(Folytatás a 2. oldalon.) i Kisebb-nagyobb tételben folyamatosan szállítják a palántákat az intézet ilvegházából. Közhelyes megállapítás, de mélységesen igaz, hogy egész­ségünket csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha valami­lyen okból károsodott. De va­jon hogyan állunk a legna­gyobb közösség, az emberiség egészségével? Milyen diag­nózist tudnának mondani az orvosok, ha megkérdeznék őket az egészségügyi világ­napon — holnap —, s főleg, milyen receptet imának elő éokféle bajunkra? Sajnos, szép új világunk hadilábon áll az egészséggel. Egyik felében — nálunk rég elfeledett — kórok szedik ál­dozataikat, a másikban pedig a civilizációs ártalmak, beteg­ségek. A himlőt ugyan sikerült száműzni a Földről, de a tí­fusz olykor-olykor járvány- szerűen lép fel a fejlődő or­szágokban, , ugyanitt tovább pusztít a lepra, a malária, a trachoma, s egyáltalán: éhen- halnak az emberek. Bolygónk boldogabbik felén pedig ép­pen az ellenkezőtől szenved­nek. A túltápláltság, az élve­zeti szerek vágnak véres ren­det az emberek soraiban, a szív- és érrendszeri betegsé­gek, a közlekedés, a cigaretta, az alkohol, és a kémiai anya­gok által okozott rákos elvál­tozások. Ami a világ másik, sokkal népesebb felét illeti, a recept — kimondásra — egyszerűnek látszik. Növelni kell a mező­gazdasági termelést, csök­kenteni a túlnépesedés mér­tékét. fA kérdés bonyolultsá­gára csak egyet említsünk: magát a túlnépesedést az hoz­ta létre, hogy az egészségügy vívmányai gyorsan leszorí­tották a gyermekhalandóságot, ugyanakkor az évezredes szo­kások miatt a születésszám nem csökkent. (A növekvő jó­lét, a jó táplálkozás már egy­maga megelőz sok betegséget.) Más a helyzet a civilizációs betegségekkel, hiszen azokat mi idézzük elő. Magunk nem parancsolunk falánkságunk­nak, a tegnapból magunkkal hozott szokásainknak, amelyek miatt túlzott mennyiségű ka­lóriát veszünk fel. Mi magunk hajtjuk önmagunkat, majd — nem tudván megnyugodni a félajzott szervezet — mi gon­doskodunk mindennapi al­vásunk zavartalanságáról — altatóval. Saját elhatározá­sunkból kerül a szervezetünk­be alkohol, előidézve, többek között azt, hogy italos fejjel ülünk a volánhoz, s így más oldalról is gyarapítjuk a ha­lálozási statisztikák tragikus rovatait. Itt sem adható biztos re­cept. Könnyű lenne mondani, hogy felejtsük el káros, egész­ségtelen szokásainkat. Köny- nyű, de amilyen könnyű, olyan hatástalan is. Meggyőznek erről egészségügyi propagan­dánk eddigi tapasztalatai. Pe­dig az egészséges életmódra való átállás gondolatának va­lahogyan mégis az egyéntől kellene kiindulnia. A társa­dalom csak annyit tehet, hogy elősegíti ezt a nagv váltást, megteremti az egészséges élet feltételeit. Ha mindenki egészségesen élne, sok mai feladatától men- ' tesülne . az egészségügy, s azokra összpontosíthatna, amelyek a ránk leselkedő, vagy az idősebb korral járó, véletlenszerűen bekövetkező betegségek gyógyításával kap­csolatosak. G. J. "VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ENSZ-VITA Rácz Pál , a Chartáról Képünkön: jelenet az Aliz már nem lakik itt című amerikai filmből. (Tv.: péntek, 22 óra, I. műsor.) Felhőkből, csillagokból olvas (3. oldal) Mit kell .tudni a számadónak? Miért függeaz- J tették régen a gyümölcsfákra az elfogyasztott I húsvéti sonka csontját? Hogyan ünnepelnek a | nyájat terelgető emberek? Ilyesféle kérdések „hangzanak” el a Varga Imre dunavecseí ju­hásszal történő találkozáskor. Riportbeli beszél- ] getőpartneriink, mint vérbeli juhászdinasztia ] tagja,, mindenre tud válaszolni. Felvételűnkön: otthoni itatás. Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak ! A beleszólás joga (3. oldal) Publicisztikánk azt feszegeti, hogyan lehet­séges, hogy egyes településeken gazdagok a pol­gárok, ugyanakkor a közös létesítményekre nem jön össze a pénz. A megoldás lehetősége — mint sok más probléma esetében is — úgy tűnik, a demokráciával, s az ötletességgel van összefüg­gésben. KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig (5—6. oldal) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. SÍ. szám Árai 1,80 Ft 1985. április 6. szombat HÍMES AJÁNDÉKOK Az államok gazdasági jogait és kötelezettségeit tartalmazó Char­ta elveinek megvalósulását vizs­gáló ENSZ-bizottság általános yitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ- kép viselő je. Felszólalásában rámutatott, hogy az államok túlnyomó több­sége által tíz évvel ezelőtt elfo­gadott dokumentum a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok ma is érvényes elveit tartalmazza, ame­lyek megfelelő alapul szolgál­hatnak egy új, demokratikus nemzetközi gazdasági rend létre­hozásához, a függőség, az aláren­deltség és az egyenlőtlenségek felszámolásához. Rámutatott, hogy a Charta demokratikus és haladó elveinek megvalósulását azok akadályozzák, akik politi­kájukkal a nemzetközi feszült-, ség szítására, a fegyverkezési haj­sza növelésére, valamint a fejlő­dő országok feletti neokolonia- lista befolyásuk fenntartására törekednek. Hangsúlyozta, hogy országunk külgazdasági kapcso­lataiban teljes mértékben érvé­nyesíti a Chartában foglalt elve­ket. és a kölcsönös előnyök elve alapján igyekszik szélesíteni eze­ket a kapcsolatokat minden vi­szonylatban, így a fejlődő orszá­gokkal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom