Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1985. április 3. ÉLETSZÍNVONAL — 40 ÉV TÜKRÉBEN ENERGIATAKARÉKOSSÁG, ÉSSZERŰSÍTÉSEK f- ■ j he!yzet’ “j g°ndok „Komaro vékát” ismerik a városban A fiatalabb nemzedékek számára nemcsak az úri Magyarország, hanem a földosztás, az államosítás a tsz-szeryezés is csaknem ugyanolyan történelem, mint az Árpád-házi királyok kora. Az ifjabb generációknál tehát a megtett út nem teremt történelmi léptékű biztonságtudatot, nem okoz jó közérzetet. Akik már a szocialista Magyarországon születtek, természetesnek tartják mindazt, amit az elmúlt 40 évben elértünk. Többnyire nem mérlegelik azt, hogy honnan indult az ország, igényeiket az egysíkú összehasonlításokkal gyakran feltornásszák. Ezért gyakorta jellemző az elégedetlenség, a feszültség a meglévő személyes helyzettel, a társadalmi, gazdasági lehetőségekkel. — Hallottak már a ... ? — Ugyan, kiről? Azt gondoljuk, kibeszélik Kalocsán valakinek a viselt dolgait, de tévedünk.1 Akikről a városban széltében-hosszában annyi mindent hallani, azoknak a nevét korántsem pletyka vette szárnyára. A jó hír is gyorsan terjed — állapíthattuk meg ezúttal —, akár a helyi Sütő- és Édesipari Vállalat 1-es számú üzemének szocialista brigádja esetében. Élenjáró kalocsai brigád • A gyárban ötvennégy fiatalt képeznek szakmunkássá. Kecskeméti Dezsfiné szakoktató, » Komarov brigád tagja tanulóinak a Pozsonyi kifli tojásos kenését mutatja. A gazdaság aranykora A megtelt út időnként hepehupás v.olt, kanyaroktól, kitérőktől sem volt mentes. 1945-től 1946 augusztusáig a stabilizációig a városi ember szinte ingyen dolgozott a romok eltakarításán, az újjáépítésen, a háborús jóvátételeken. A fogyasztás, a reáljövedelem a stabilizációtól, 1946 augusztusától gyorsan növekedett, 1949-ben elérte, 1950- ben pedig már 8—9 százalékkal meg is haladta a háború előtti szintet. Nemsokára, 1951—53-ban pedig az erőltetett iparosítás következtében csökkent a reálbér, a fogyasztás, a tömeges városba áramlással a lakáshelyzet érzékelhetően romlott. 1954-től ismét felfelé ível az életszínvonal alakulását jelző grafikon. Az intézkedések, a lépések azonban következetlenek, az ellátás kiegyensúlyozatlan. 1956 után megváltozik, reális alapokra kerül a politika. Az életszínvonal alakulása a gazdaságfejlesztés tényleges ' céljává válik. Mind nagyobb teret kap a vállalatok, üzemek nyereségérdekeltsége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után megkezdődik a parasztság jövedelmi színvonalának közelítése a munkásokéhoz. A 60- as évek végén és a 70-es évek elején a magyar történelem során példa nélkül álló ütemben növekednek a reáljövedelmek és emelkedik a fogyasztás. Az élet- színvonal dinamikus fejlődése növeli a munkakedvet, pezsdí- tőleg hat a gazdasági élet alakulására. A reform ugyanebben az időszakban szintén segíti a magyar gazdaság eredményesebb működését. A külgazdasági feltételek is kedvezőek: az olcsó energia és nyersanyag korlátlanul beszerezhető, a termékek. a külpiacokon előnyösen értékesíthetők. A magyar gazdaság virágzott, aranykorát élte. kusan növekedett a termelés, vele együtt az anyag- és energiafelhasználás. Mindez végül is túlfogyasztáshoz, külföldi eladósodáshoz vezetett. Csak késve, 1979-től került sor gazdaság- politikai kurzusvéltásra, szükséges lefékezésr* / a szigorú kurzus nem voll ijdalommen- tes, de végül is eredményesnek bizonyult. Az ország fizetőképességét sikerült megőrizni, a külföldi eladósodás folyamatát lefékezni, megállítani, majd visszafordítani. Mindennek ára volt: a beruházások már-már a megengedhető szint alá csökkentek, a lakosság reáljövedelmeinek, fogyasztásának növekedése csaknem megállt. Ezen átlagon belül jelentős rétegek fogyasztása, reál- jövedelme csökkent. A lakosság közérzetét kedvezőtlenül i befolyásolja, hogy hozzászokott a korábbi dinamikus fejlődéshez,, amelyhez képest a jelenlegi már szerény mértékben gyorsuló előrehaladás is stagnálásnak, sőt bizonyos fokú visszalépésnek tűnik. A gazdaság helyzete fokozatosan javul, de még nem állt át teljesen a megváltozott követelményekhez alkalmazkodó új intenzív növekedési pályára, továbbra is gondokat okozva az ország és a családok gazdálkodásában. A családi gondok, a jövedelmi szinttől, a vagyoni helyzettől függően különbözőek. Tíz éve, minden hónapban meglátogatják az idősek első napközi otthonát. Egyszer tv-antennát javítottak és szereltek fel. Máskor festették a padokat, és hanglemezeket vettek. Hoztak fonalat is, mert tudják, hogy a nénik szeretnek varrni. Akinek születésnapja volt, tortával köszöntötték. Együtt kirándultak. Keller Mihály, a Komarov brigád nyugdíjas tagja meg jól megnevetteti őket mondókáival. Azt állítják: ez a brigád Miska bácsi nélkül csak 50 százalékos lenne — így beszélnek róluk. Illés Lászlóné részlegvezető főnővér még hozzáteszi a szakosított szociális otthonban: — „Komarovék" rendes brigád! Ilyen meghitt a kapcsolata a brigádnak a már réginek számító napközivel. S az öregek második, tavaly november 7-én megnyitott Bem apó utcai napközi otthonával? Azzal is biztatóan kezdődött, hiszen harminc órai társadalmi munkával takarították és rendezték be az újabb lakhelyet. A padlásról lehordták a bútorokat a szobákba. Fáradozásukat akkor Szalóki István tanácselnök megköszönte. Kezdeményezésükre, a vállalat többi brigádjával együtt, eddig hatvanezer forintot fizettek be a városi tanuszoda építésére. A Nemzeti Színház javára egynapi keresetüket küldték el. Húsz éve, négyhavonta vért adnak. Nem egy sürgős, életveszélyes esetben segítettek már embertársaikon. Ki ez a tizenkét ember, aki nemcsak a városban, de munkahelyén, az 1-es számú gyáregységben is bizonyítja: méltó a szovjet űrhajós 'nevéhez? Akik már eddig is sokat tettek azért, hogy a vállalat 34 szocialista brigádjával — energiatakarékossággal, selejtcsökkentéssel, nagyobb munkafegyelemmel és újításokkal —, egymillió-százötven- ezer forinttal túlteljesítették kongresszusi munkaverseny-fel- ajánlásaikat? Illés Mária, az ötször aranyérmet, kétszer pedig Kiváló Vállalati címet kapott Komarov brigád vezetője. Pártvezetőségi tag. Jól felkészült szakember. Rá mindenben számíthatnak. Solti üzemük tavaly olyan helyzetbe került, hogy vezetőjének máshová kellett mennie. Távollétében ki irányítsa az üzemet? Illés Máriára esett a választás, a kiváló dolgozóra, akinek a kongresszusi munkaversenyben nemrég elfogadták egyik újítását. Tészta- hulladék-felfogó csatornát tervezett a kenyérgyártó üzem kúpos gömbölyítő gépére. Az újítás alkalmazásával jelentős anyagmegtakarítást értek el; javult az üzem higiéniája is. Baksa Zoltán szakmunkás az élelmiszeripar kétszeresen kiváló dolgozója. Keller Mihálynak és Takács Mártonnak szintén van ilyen kitüntetése. NáA gyárak várják a fiatalokat Nosztalgia aélkfil A túlfogyasztás következményei A gazdaság vonatszerelvénye 1973 után sem fékeződött le, amikor pedig a „forgalmi viszonyok” gyökeresen megváltoztak. Noha a külső és belső klíma egyaránt zordra fordult. tovább emelkedett az életszínvonal, bővültek a beruházások, dinamiA statisztikai kimutatások szerint azok a legszerényebb jövedelmű családok, ahol egy főre legfeljebb a havi 2000 forint jut, s tagjai józan életűek, és egészséges emberek, az évi hús- fogyasztás fejenként meghaladja az 50 kilót, s 100 háztartásban átlagosan 80 hűtőgép és 90 televíziós készülék van. (Az országos átlag 77 kiló hús, 93 hűtő- szekrény és 107 tv-készülék.) Tudjuk, ezeknél az alacsony jövedelmű családoknál nem telik megtakarításokra, kevesebbet költenek zöldségre, gyümölcsre, s gondot okoz az elromlott készülék javítása, még inkább a cseréje. Azt azért ne feledjük, hogy ezek már nem a régi kenyér- és megélhetési gondok. 1985-öt írunk, és nemcsak az idő. a szerelvény is halad. Kovács József A szakmunka egyre népszerűbb lesz a szovjet fiatalok körében. A szakmunkásképzéssel az oktató- és termelőbázissal rendelkező szakmunkásképző intézetek foglalkoznak, tapasztalt pedagógusok vezetésével. A fiatalok a 8. osztály elvégzése után tanulhatnak itt tovább. Három év alatt érettségit, és választott szakmájukból szakmunkás-bizonyítványt szereznek. A fiatalok csaknem másfél ezer szakmából választhatnak. Különösen népszerű az építő, az esztergályos, a lakatos, a szakács és a szabó szakma. De nagy az érdeklődés a robottechnika, az atomenergetika, a fémek plazma és lézeres megmunkálása és a gépgyártás iránt is. 1985-ben 2,4 millióan kapnak szakmunkás-bizonyítványt. Kell is a szakember, hiszen a munkahelyek száma 600 ezerrel nő. Elsősorban Szibéria, a Távol-Kelet, Kazahsztán és a közép-ázsiai köztársaságok új ipari központjai várják a fiatalokat. A zöldkúti akol a szövetkezet büszkesége volt. Olyan juhállományt mint itt, sehol az Alföldön nem lehetett találni. Akár a gyapjúhozamot mérték fel zárszámadáskor, akár a bárányszaporulatot, nagy pénzt jelentett mind a kettő. Volt is becsülete Serge Kis Andrásnak, a főjuhásznak. Tisztelte őt a vezetőség is, a tagság is, nem beszélve a juhászokról meg a bojtárokról, akik minden parancsát vakon teljesítették. Hanem a tplen. a nagy havazás előtt, amikor még szin- te kellemes volt az idő, úgy tűnt. megrendül Serge Kis András tekintélyé. Az történt! hogy az öreg nem enged ié a nyájakat, csak annyira elhajtani az akoltól. hogy egy órán belül vissza tudjanak érni. Máskor jó idő- .ben kint is éiszakáztak az állatok valamelyik cserényben, de most mindén este haza kellett őket hajlani. A sok birka egykettőre lelegelte a környéken a füvet. úgy. hogy takarmánnyal kellett pótolni az ennivalót. Mikor a juhászok kérdezték, miért nem mehetnek messzebbre, azt felelte nekik az öreg, hogy a nyakukon a hó. Az-emberek hümmögtek, a fejüket csóválták, de a főjuhász szava szent volt. Ki az akol ura? Hanem, amikor elfogyott a takarmány nagy része, s újat kellett kérni, a vezetőség föl- bolydult. — Mi lesz a télen, ha az öreg most feletet mindent? Az agronómus felkereste Serge Kis Andrást, és szá- monkérte, miért nem járnak a birkák a messzebbi legelőkre. — Nem lehet, mert itt a hó — mondta az öreg. — Honnan veszi ezt, András bácsi? A főjuhász a lábára ütött. — Ez, jelzi e! Úgy fáj. ahogy még soha. Jobb műszer ez akárminél. Minden juhász lába pontosan tudja, mit kell tenni a juhokkal. Az agronómus nem akart ujjat húzni az öreggel de az elnöknek elmondta a dolgot. Az meg kapta magát, autóba ült. s kimert Zöldkútra. — Ide figyeljen, András bácsit Ki ennek a szövetkezetnek az elnöke? — Maga. — És ki parancsol ebben a szövetkezetben? — Az elnök elvtárs. — No, akkor holnap reggel kimennek a juhok a Farkas- tanya mögötti gyepre, és egy egy Azt szem téli takarmányt kapnak. Világos? Serge Kis Andrásnak arcvonása sem rezdült. beszélték, a nagyapjának meg az apjának sem lehetett soha egyetlen gondolatát sem leolvasni az arcáról. Egy álló percig hallgatott. Az elnök már azt hitte, baja lett, amikor végre megszólalt. — Ide figyeljen, elnök elvtársi Ki felel itt az állatokért? — Maga. — S ha baj van, kit vesz elő a vezetőség? — A főjuhászt. — No, akkor a juhok itt maradnak az akol körül. Világos? Az elnököt a guta kerülgette. így még nem beszélt vele soha -senki. — Megtagadja a parancsot? — Meg én. — Aztán miért? — Mert holnap itt a hó. Az elnök nem tudta, hogy káromkodjon vagy nevessen. — Ma már a műholdak jelzik az időjárást, öreg, nem a juhászok lába. Serge Kis András megint hallgatott egy percet. Az arca is olyan volt, mint egy szoboré. — Akkor mást mondok — szólalt meg végül. — No?— Tessék nekem arra válaszolni, hogy ki ennek az akol- nak az urá? — Hogy micsoda? — Ki parancsol abban, hogy mi történik itt, az akolban? Az elnök érezte, hogy az öreg megfogta. — Elég baj, hogy így van, de maga. — És miért? — Mert én ostoba, magára bíztam a főjuhászságot. — Aztán miért tetszett engem megbízni? — Mi az, hol vagyok én, vizsgálóbizottság előtt? — fakadt ki az elnök. — No, ide figyeljen! Azt mondom én magának", imádkozzon egész éjjel, hogy megjöjjön a hó, mer-t ha nem, becsületemre mondom, holnaptól más lesz az „akol ura”. Megértette? — Meg — bólintott Serge Kis András, és most egy aprócska mosoly jelent meg az arcán. Az elnök beült az autójába, és feldúltan elhajtott. Az öreg beszólt az akolba. — Készítsetek takarmányt a jószágnak! Másnapra tíz centiméteres hó fedte mindenütt a legelőTóth Tibor nai László munkásőr és szakszervezeti bizalmi. Szabó László munkaügyi döntőbizottsági tag. Zsigmond Enikő információfelelősi továbbképzésen bővítette ismereteit. Kecskeméti Dezsöné, aki szakmai tapasztalatait szívesen megosztja a gondjaira bízott- ipari tanulókkal, marxizmus—leninizmust tanul középiskolában. Ok, s a brigád még nem említett tagjai: Barna 1st* vánné. Kozó Józsefné, Rák Mátyás és felesége hajtómotorjai a hatékonyabb termelésnek és a társadalmi munkának. Hol és mivel mérhető leginkább személyes példamutatásuk? Nem egyszerű dolog erre válaszolni. Argat József 1 gyár- egységvezető* így vélekedik: — Nagyra értékelem, hogy „Komarovék”, amikor a helyzet azt kívánja, társadalmi munkában bent maradnak szakajtókat takarítani. Éjszakai műszakjuk végeztével, zokszó nélkül megteszik. Egy-egy ilyen alkalommal kétezer edényt tisztítanak meg. De legfőképp azzal mérhetjük a tizenkét fős kisebb, és velük együtt a nagyobb gyári közösség munkáját, hogy Kalocsán és környékén 50—60, egész ellátási körzetünkben pedig — Hartától Sükösdig, Dusnokig — 280 ezer fogyasztónak szállítunk naponta sütőipari árukat, amelyekkel mindenhol elégedettek. A jó minőségért egytől egyig felelünk. Közöttünk természetesen a Komarov brigád is. Tőlük sokat lehet tanulni, hiszen nálunk a Komarov az élenjáró brigád. Kohl Antal KORSZERŰBB TECHNIKA, SZAKSZERŰBB TERMELÉS Jó évet zártak a szolgáltatók Baján Jó néhány esztendő elmúlt már azóta, hogy megjelent az „ezerharmincnyolcas”: a szolgáltatók táborában így rövidítik, így említik azt a kormányhatározatot, amely az ipari, személyi szolgáltatás fejlesztését tűzte ki célul, elvi és gyakorlati útmutatást is adva hozzá. És természetesen bizonyos anyagi lehetőségeket is, amelyeket a bajai központtal működő Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet jól hasznosított. Ezt állapíthatták meg néhány nappal ezelőtt azok, akik résztvevői voltak a kollektíva közgyűlésének. Márity István elnök beszámolójából kiderült, hogy a legutóbbi négy esztendlőben 11,8-ról 24,3 millióra növekedett a közös vágyon értéke. Űj szolgáltatóházat adtak át Kalocsán, Baján és Bácsalmáson. E folyamaton belül az elmúlt esztendő a felújítások időszaka volt: elsősorban a férfi, és a női fodrászatokat, illetve néhány kozmetikai szalont korszerűsítettek Baján és Bácsalmáson, összesen 1 millió 276 ezer forint értékben. Lévén szó egy fél me- gyényi területet átfogó szövetkezetről, nem mondható ez valami tetemes összegnek, ám jelentőségét jócskán növeli, hogy az utolsó fillérig — saját vagyon. S ezen a ponton válik érthetővé, hogy az idei közgyűlés a megszokottnál ünnepélyesebb körülmények között, jobb hangulatban zajlott: a VI. ötéves terv legeredményesebb évét zárták a szövetkezet dolgozói. A mélypontot jelentő, 1982-es esztendő 56 milliójával szemben tavaly 66 millió forintnyi volt a bevételük, s a nyereség is csaknem háromszoro. sára — 3 millió 474 ezer forintra növekedett. Tegyük hozzá: a létszám folyamatos csökkenése méllett. ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a siker mögött elsősorban a termelékenység növekedése áll. Az egy dolgozóra számított anyagmentes termelés értéke egyetlen év alatt 16 ezer forinttal nőtt. A részletekbe menő vizsgálódás kideríthetné persze, hogy több — s egyik-másik esetben kifejezetten csak a szerencsén alapuló — körülmény is közrejátszott a felfutásban. A fényképészeti részleg 400 ezer forintos többletbevételének döntő hányada például abból származott, hogy az igazolványcserék száma ugrásszerűen megnövekedett. S ki lehetne mutatni azt is, hogy a „növekmény” bizonyos százaléka negatív előjelű: a veszteséges tevékenységek meg. szüntetéséből ,ered. Felmondták például azt a szerződést, amelyet a JAVSZER Vállalattal kötöttek, a működési területükön előforduló bútorhibák garanciális javítására. (A kikötött — igen rövid — határidők miatt nem lehetett ösz- szevárni az azonos településeken jelentkező reklamációkat, a javítási költségek kötöttsége miatt pedig gyakran előfordult, hogy a bevétel a szerelő ibenzinköltségét sem fedezte.) Mégi«, a siker lényegében azzal magyarázható, hogy a Duna- menti Szolgáltatóipari Szövetkezetben számottevő mértékben sikerült kibővíteni a személyes érdekeltség körét. A 433 dolgozó mintegy 30—32 százaléka gebines rendszerben dolgozik. E működé, sl forrna életképességét jól bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a szövetkezet 10 gázszerelője közül valamennyi ilyen, egyszemélyes részlegként működik, s az ugrásszerűen növekvő igényeket is ki tudták elégíteni. Jól mutatja ezt az általuk elért eredmény: az 1983-as 8 millióval szemben 1984-ben 12 millió forintos bevételt értek el. A személyes érdekeltség növelése az egyéni vállalkozókedvben rejlő energiák hasznosítása mellett az idén már nagy gondot fordítanak a szövetkezet vezetői a szolgáltatások bővítésére, az igények magasabb színvonalú kielégítésének technikai • feltételeire) Tervezik például egy új, férfiak számára létesítendő kozmetikai szalon nyitását, s valamennyi egységben meg szeretnék honosítani a lézertechnikát. Ezek az elképzelések természetesen nagy erőyel irányítják a figyelmet a szakemberekre, akiknek a továbbképzése, a jelenleginél szakszerűbb és kulturáltabb munkavégzése egyre fontosabb összetevője a szövetkezet előrehaladásának. Káposztás János
