Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

8 • PETÖFI NÉPE • 1985. április 24. Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB plénumán ÉLÉNK ESZMECSERE Gépipari automatizálás ma A VIT rendezvényei Nemzeti zászlót kapott Kecskemét rő szavalt. Kifejtette, hogy sze­rinte a nyugdíjasokkal és a fia­tal korosztállyal sokkal többet kell törődni. A városfejlesztéssel kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy a jövőben oda kell építeni a gyermekintézmé­nyeket, ahol a legtöbb apróság van. Kijelentette, ha őt választ­ják meg képviselőnek, ugyanolyan harcosan képviseli majd választó- kerületének az érdekeit, mint ed­dig a szövetkezeti kollektíváét. Nem vagyunk ellenfelek dr. Mol­nár Frigyessel, hangoztatta. Ha ő lesz a képviselő, én segítem majd őt, ha engem választanak meg, ő segít majd engem képviselői munkámban. Végül sor került a szavazásra. A 238 résztvevő közül dr. Molnár Frigyesre 138-an, dr. Kósa Antal­ra 175-en szavaztak. A két jelö­lőgyűlésen dr. Molnár Frigyes összesen 278, dr. Kósa Antal pe­dig 341 szavazatot kapott. Ők let­tek tehát a 3. számú választóke­rület képviselőjelöltjei. B. M. gyártására is alkalmassá tették, a megmunkáló központokat pedig valamilyen rendszerbe beépítve mutatták meg. A résztvevők ér­tékes információkat kaphattak a munkadarab-szállító robocar tar­goncák működéséről, valamint a lemezmegmunkáló automaták­ról is. Barbaró Gyula azokat a for­gácsolószerszám gyártó cégeket mutatta be, amelyek termékei jól alkalmazhatók a fenti tulajdonsá­goknak megfelelő szerszámgépek­hez. B. F. I. ve a VIT-hez kapcsolódó itthoni programokról Ernőd Péter, a ma­gyar nemzeti előkészítő bizottság titkára tartott tájékoztatót. El­mondotta: a VIT jegyében április 30-án, Szarvason színes kulturá­lis programmal ifjúsági békena­pot rendeznek, s ugyanezen a na­pon magyar—szovjet ifjúsági ba­rátsági hét kezdődik : a > Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Moszkvában működő magyar fesztiválklubban májusban egye­bek közt folklórestet, jelvénykiál­lítást rendeznek, június elején pe­dig szovjet művészek Magyaror­szággal foglalkozó alkotásait mu­tatják be. A folyamatos akciókról szólva hangsúlyozta: a VIT-álapra eddig 2 millió 240 ezer forint érkezett be a különböző társadalmi mun­kaakciók ellenértékeként. A VIT-túra tömegsportakcióban ed­dig öt alkalommal szerveztek kirándulásokat, ezeken mintegy ötezren vettek részt. A túrába be­kapcsolódók közül harmincán — a sorsolás nyertesei — a VIT-re utazhatnak. (Folytatás az 1. oldalról.) a világháború megakadályozható. A béke megőrzése és az általá­nos biztonság szavatolása azon­ban újabb és újabb erőfeszítése­ket igényel. Az imperializmus hi­bájából a nemzetközi helyzet to­vábbra is aggasztó, veszélyes. Az emberiség válaszút előtt áll: vagy ■tovább erősödik a feszültség és a konfrontáció, vagy konstruktív munka eredményeként létrejön­nek azok a kölcsönösen elfogad­ható megállapodások, amelyek véget vetnek a nukleáris konf­liktus anyagi előkészítésének. A kialakult helyzetért elsősor­ban az Egyesült Államok vezető köreit terheli a felelősség, mivel tovább erősítik a fegyverkezési hajszát, szabotálják a leszerelést, meg akarják szerezni azt a jogot, hogy mindenhol és minden ügy­be beavatkozzanak, konfliktus­helyzeteket és háborús veszélyt teremtsenek — szögezte le Miha­A Szovjetunió . washingtoni nagykövetsége az Arthur Nóchol- son amerikai őrnagy ügyével kapcsolatos szovjet—amerikai megbeszélésről a következő saj­tóközleményt hozta nyilvános­ságra: Április 12-én az előzetes meg­állapodásinak megfelelően a Né­metországiban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka és az Egyesült Államok európai szárazföldi egységeinek főpa­rancsnoka találkozott egymással. A megbeszélés célja annak meg­vitatása volt, mikent lehet elke­rülni, hogy az NDK területén le­vő amerikai és az NSZK terüle­tén levő szovjet katonai misszió tagjai a jövőben újabb inciden­sekbe keveredjenek. Szóba ke­rült egyebek között annak az 1947-ben megkötött egyezmény­nek a betartása, amely szabá­lyozza a katonai missziók tevé­kenységét. A realisztikus megkö­zelítés lehetővé tette, hogy meg­állapodjanak abban: folytatják a munkát néhány eljárási intézke­dés összehangolásában. Ilyen körülmények között lá­tott, napvilágot az amerikai kül­il! Gorbacsov. — Az Egyesilt Államok katonai leszámolással fe­nyegeti Nicaragua hős népét, meg akarja őt fosztani szabadságától és szuverenitásától, mint tette azt Grenada esetében. Számunkra el­vi jelentőségű a szolidaritás azok­kal az országokkal és népekkel, amelyek a reakció nyomásával szemben szabadságukat és füg­getlenségüket védelmezik. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy ma különösen fontos a testvéri szo­cialista országok együttműködé­sének tökéletesítése és javítása. Kitért a KGST keretem belül fo­lyó munkára, majd megállapított ta, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak közös meggyőződése szerint mindaddig, amíg a NATO létezik, a VSZ-nek is fontos sze­repet kell játszania a szocializ­mus pozícióinak védelmében Eu­rópában és az egész világon. A Szovjetunió céltudatosan és ki­Ugyminisztérium közleménye, amely elferdítette a két ország katonai képviselői közötti ta­nácskozás tartalmát és eredmé­nyeit. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szovjet fél beleegyezett volna bármiféle kompenzáció le­hetőségének megvitatásába az in­cidens kapcsán. Nem igaz az sem, hogy a szovjet fél lemon­dott volna a szolgálati szabályza­tokban előirt jogos intézkedések alkalmazásának jogáról. Az Arthur "Nicholson őrnagy- gyail történt tragikus kimenete­lű eset sajnálatos, ám a történ­tekért minden felelősség az ille­tékes amerikai hatóságokra há­rul. Amerikai részről sem tagad­ták, hogy az őrnagy és segítőtár­sa hírszerző tevékenységet foly­tatott. A szovjet őrkatona eljárá­sa teljes mértékben indokolt volt: cselekedetei nem az amerikai misszió tagja ellen, hanem isme­retlen behatoló ellen irányultak, aki hírszerzést folytatott, és nem engedelmeskedett az előzetes fi­gyelmeztetésnek. A szovjet őrka­tona szigorúan a szolgálati sza­bályzatnak megfelelően járt el. tartóan erősíteni akarja kapcso­latait más szocialista országokkal, köztük a Kínai Népköztársaság­gal is. Az SZKP KB Politikai Bizott­sága abból indul ki, hogy az eny­hülés időszakának államközi do­kumentumai, köztük a helsinki záróokmány, máig sem veszítették el jelentőségüket. Jól példázza, hogyan fejlődhetnek a nemzetkö­zi kapcsolatok, ha alakításuk ve­zérlő elve az egyenlőség és az egyenlő biztonság, a világban ki­alakult realitások szem előtt tar­tása. Mihail Gorbacsov síkra szállt azért, hogy a helsinki záródoku­mentumot tíz évvel ezelőtt aláíró államok vezetői ismét erősítsék meg a finn fővárosban: államaik a veszélyes feszültség megszün­tetésére, a békés együttműködés és a nemzetközi lét konstruktív elemeinek fejlesztésére töreksze­nek. Gorbacsov a továbbiakban ki­jelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kon­frontáció nem végzetszerűen el­kerülhetetlen. A legésszerűbb megoldás, ha felkutatják a kap­csolatok javulásához vezető uta­ltat, és közös erőfeszítéssel kiépí­tik az együttműködés hídjait. A Géniben ■ most folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak azon­ban már az első szakasza alapján is megállapítható, hogy Washing­ton nem a Szovjetunióval köten­dő megállapodást tartja szem előtt. Az Egyesült Államok bizo­nyos körei még mindig meghatá­rozó szerepet akarnak kivívni maguknak a világban, elsősorban katonai téren. Ezek a nagyratörö tervek azonban kilátástalanok. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió számos béke­kezdeményezést tett, ám az Egye­sült Államok kormánya a jóaka­Genfben veget ért a szovjet— amerikai tárgyalások első fordu­lója. A világ közvéleménye által rendkívüli figyelemmel .. _kísért . eszmecserékről érdemi hírek — 1 magától .értetődően, a téma jelle- I géböl következően — nem szivá­rogtak ki. Azt azonban az elmúlt hetekben megjelent kommentá­rokból és megnyilatkozásokból ki lehet következtetni, hogy az állás­pontok lényegében nem közeled­tek egymáshoz. Mondhatnánk persze: önmagá­ban az is eredmény, hogy a há­romcsatornás eszmecsere meg­kezdődött és folytatódik. A tár­gyalóasztaloknál korunk legége­tőbb kérdéséről: a nukleáris meg­békélésről van szó, arról, hogy sikerül-e megállapodni a tömeg- pusztító fegyverek és az árhá­ború eszközeinek visszaszorításá­ban. Sietségnek, türelmetlenség­nek tehát nincs helye. Az viszont, sajnos, megállapít­ható, hogy amerikai részről még a látszatát is kerülik jószándékuk kimutatásának. Moszkva indít­ványát a közép-hatótávolságú ra­kéták európai telepítésének no­vemberig történő befagyasztásé­A rat legcsekélyebb jelét sem adta válaszul ezekre. A fegyverkezési hajsza és a leszerelésről folyta­tott tárgyalások összeegyeztethe­tetlenek. Ez mindenki számára , világos, aki nem képmutató, és nem mások becsapására törek­szik. Az ilyen politikához azon­ban a Szovjetunió soha nem adja hozzájárulását, s ennek tudatá­ban kell lenniük azoknak, akik a komoly politizálás helyett a poli­tikai manőverezést részesítik előnyben. Nem akarjuk, hogy megismétlődjön a korábbi tárgya­lások szomorú tapasztalata. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is szilárdan arra törek­szik, hogy Genfben konkrét, köl­csönösen elfogadható megállapo­dások szülessenek, amelyek nem­csak a fegyverkezési hajsza meg­állítását, hanem a leszerelés elő­mozdítását is lehetővé teszik. A világ békéjének, a jobb jövőnek a biztosítása érdekében ma min­den korábbinál nagyobb szükség van a szilárd politikai akaratra — szögezte le végül Mihail Gorba­csov. * Az SZKP iKB plénuma Viktor Csebrikovot. aki eddig a KB Po­litikai Bizottságának póttagja volt, a KB Politikai Bizottságá­nak tagjává választotta. Jegor Li- gacsovot és Nyikolaj Rizskovot. a KB titkárait ugyancsak; a KB Politikai Bizottság tagjává vá­lasztották. Szergei Szokolov. a KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisz. tere a KlB Politikai Bizottságának póttagja lett. Viktor Nyikonovot. a KB tagját az SZKP KB titká­rává választották. A plénum elfogadta a kong­resszus napirendjét és kedden be­fejezte munkáját. ra elvetették. Holott a morató­rium egyértelműen a szovjet ve­zetés ama szándékát bizonyítot­ta, hogy eltökéltek e fegyverfaj­ta csökkentésére,' illetve leszere­lésére. Gerard Smith, az ismert ame­rikai leszerelési szakértő, aki an­nak idején a SALT—1 szerződés kidolgozásában az USA delegá­cióját vezette, a washingtoni sze­nátus katonai bizottsága előtt most kifejtette: Reagan elnök űr- fegyverkezési programja roppant veszélyeket hordoz. Smith nem hagyott kétséget afelől, hogy a „csillagok háborújának’’ meghir­detése hátráltatja a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokat. Genfben tehát, lezárták a kétol­dalú tárgyalások első szakaszát. A tárgyalások majd folytatódnak, s ez vitathatatlanul jó hír. ön­magában azonban még nem elég­gé kecsegtető. Az igazán örven­detes az lenne, ha a svájci város­ból a megállapodásról szóló hí­reket kopognák a telexgépek. Erre azonban még várni kell. Tü­relemmel, bizakodva. Gy. D. (Folytatás az 1. oldalról.) tatta, Fehér Béla pedig dr. Mol­nár Frigyes mellett foglalt állást. Molnár Gyula nyugdíjas az ala­csony nyugdíjból élőkkel való tö­rődésre hívta fel a figyelmüket, s mindkettőjüket javasolta képvi­selőjelöltnek. Hasonlóan nyilatko­zott a fiatal Szécsi Gábor negye­dikes gimnazista is. Csontos Gás­pár dr. Molnár Frigyes mellett kardoskodott, Raffai János és Vince Béla dr. Kósa Antal mel­lett tette le a voksot. Ezután a jelöltek kértek szót. Dr. Molnár Frigyes a többi kö­zött elmondta, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa El­nökségének tagjaként részt vett a népfrontprogram kialakításában, amellyel természetesen egyetért. Ezért is vállalta újólag a jelölést. Élete legszebb két évtizede volt a kecskeméti, mondotta, annak el­lenére, hogy nagyon nehéz mun­kát kellett végezni. Ma is tartja a kapcsolatot a várossal, s ha csak tud, hazajön ide. Dr. Kósa Antal megköszönte a felszólalók hozzá intézett elisme­(Folytatás az 1. oldalról.) nológiáit (ezredmilliméternél na­gyabb pontosságú megmunkálás) és a lézertechnikát képviselő gé­peket Japán nem exportálja, in­kább az általuk gyártott — első­sorban mikroelektronikai — be­rendezéseket adja el, extraprofitot vágva így zsebre. Általánosan megmutatkozott a felkelő nap or­szágának az a törekvése, hogy emberi felügyelet nélkül is üze­melő két- vagy többorsós szer­számgépeket kínáljon. Az NC-gé- peket nagy sorozatok gazdaságos (Folytatás az i. oldalról.) fesztivál sikeres lebonyolítását előkészítő megbeszéléseken. A DÍVSZ főtitkára hangsúlyoz­ta: a nemzetközi előkészítő bi­zottság már jóváhagyta a Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó végle­ges politikai programját. E prog­ramra jellemző, hogy a különbö­ző témákat feldolgozó VI.T-na- pokhoz kapcsolódnak a nemzet­közi rendezvények. Lesznek pél­dául kontinentális találkozók az enyhülésért, a haladásért, a szo- lidalitásért. Tizenöt tematikus központot alakítanak ki, ezekben egyebek között a békével és a le­szerelés ügyével, a munkásfiata­lok jogaival, az el nem kötelezet­tek mozgalmával, a fiatal nők helyzetével, az alkotó ifjúsággal foglalkoznak. Űj vonása a mos­tani VIT-nek, hogy a környezet- védelem is bevonult a politikai programba: kerekasztal-beszélge- téseket, fórumokat rendeznek az ökológiai válság okairól, a nem­zetközi környezetvédelmi prog­ramokról. A hazai előkészületekről, íllet­(Folytátás az 1. oldalról.) 279 millió forint értékű munkát végeztek 1984-ben a kecskeméti­ek. Az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke 2783 forintra emelkedett. Tovább szélesedett a lakóterületeken élők tevékeny­sége, s az üzemek, szövetkezetek teljesítményei is felülmúlták az előző évit. Az „Egy üzem, egy intézmény’ mozgalom több mint 11 millió fo­rint értékű társadalmi munkával és 3,5 millió forint üzemeltetési, költség hozzájárulással segítette a gyermekintézmények fenntartá­sát, fejlesztését. Á parkosítás, környezetrendezés során 21 ezer fát, cserjét ültettek el. Az eddigi­nél nagyobb arányban segítette a közműfejlesztést a lakosság mint­egy 20 millió forintos anyagi hoz­zájárulása. Kedvező fogadtatás­ra talált a tanácstagi alap, me­lyet a Nemzeti zászlóért kapott jutalomból hozott létre a tanács a közműépítés támogatására. Har­minc közösség pályázatát támo­gatták összesen 5,T millió forint­tal. így épült meg 14 kilométer gázvezeték, 16 kilométer villany- hálózat, 1 kilométer csatorna és 4 kilométer vízvezeték. A társa­dalmi munkavégzésben a Vacsi- hegy környéki, rendőrfalusi, al- sószéktói és széohenyivárosi lako­sok jártak az élen tanácstagjaik, az utcabizalmiak és a népfront­aktivisták irányításával. Ezután a miniszterelnök-he­lyettes fejezte ki elismerését a je­lenlevőknek az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Mi­nisztertanács nevében á kimagas­ló eredményért. — Ezekben a napokban, he­tekben mindenütt megpezsdült a közélet. Része van ebben a XIII. kongresszus országépítő prog­ramjának, a választási előkészü­leteknek, és nem mellékes elem az országgyűlés által elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció. E törekvések közös célja, hogy társadalmi rendsze­rünket még jobbá tegyük, még több teret adjunk az emberek­nek, hogy megmutathassák, mire képesek lakóhelyükért, a közös­ségért. Az ilyen teljesítményeket, mint a kecskeméti is, "magasra kell értékelni. A lakosság társa­dalmi munkájának is köszönhe­tő, hogy a nehezebb időszakban sem állt le a fejlődés, sőt új len­dületet kapott. Tanulságos Kecs­kemét példája abban is, hogy el­kötelezetten, következetesen, min­den társadalmi erőre támaszkod­va lehet szervezni az előrehala­dást. Ezeket a tanulságokat érde­mes közkinccsé tenni ■— mond­ta a miniszterelnök-helyettes. Be­szélt a város arculatáról, fejlődé­séről, majd így fejezte be szava­it: — Létezik egy híd, amivel a város és a megye fejlődése nap mint nap összekapcsolódik az or­szágos feladatokkal, az egész tár­sadalom fejlődésével. Ezen keresz­tül segítjük egymás munkáját, a a sikeres együttműködés is hoz­zájárul az eredményekhez. Faluvégi Lajos ezután átadta a városi tanács elnökének a Nép- köztársaság címerével díszített lobogót, az elismerő oklevelet, a jelképesen a városfejlesztést se­gítő kétmillió forint pénzjutal­mat. Ezt követően Fehér Sándor ki­tüntetéseket adott át a legered­ményesebb társadalmi munkáfc- végző munkahelyi kollektíváknak, és egyéneknek. Emlékplakettel is­merték el az Eszak-Bács-Kiskun- megyei Vízmű Vállalat, a megyei moziüzemi vállalat Kodály Zol­tán szocialista brigádja, a DXJ- TÉP Bánki Donát szocialista bri­gádja, a Gáz- és Olajszállító Vál­lalat kollektívája és Nyúl Józsefe a DÉMÁSZ üzemvezető-helyette­se kimagasló munkáját, emlék­lappal pedig tizenöt közösség és magánszemély társadalmi mun­káját jutalmazták. Az ünnepi ülés a Szózat hang­jaival ért véget. L. D. Zsivkov—Koivisto találkozó • Todor Zsivkov Szófiában megbeszélést folytatott a Bulgáriában vendégeskedő Mauno Koivisto elnökkel (a képen balra). SZERVEZET A BÉKÉÉRT I. Kik osztották meg Európát? Az 1955. május 14-én alakult Varsói Szer­ződés históriája nem ezen a napon kezdődik. Voltaképpen ez a história sokkal- messzebbre nyúlik vissza, mindenekelőtt azért, mert a Varsói Szerződés megalakítása nem kezdemé­nyező, hanem válaszlépés volt — feleletadás a NATO megalakítására. Azt már régóta tudjuk, miért vált a szövet­séges hatalmak vezetői potsdami értekezleté­nek idejére a nyugati hatalmak magatartása sokkal elutasítóbbá a Szovjetunióval szem­ben, mint amilyen a korábbi jaltai értekez­let idején volt. Nemcsak azért, mert az Egye­sült Államokat Roosevelt helyett, aki az együttműködés híve volt, immár Truman el­nök képviselte. Hanem elsősorban azért, mert a potsdami értekezlet ideje alatt Truman rejt­jeles táviratot kapott, amely az első ameri­kai atomkísérlet sikeres végrehajtásáról szá­molt be. A következő időszakra az atomfegy­ver lett a fő eszköze a szovjetellenes, a fiatal népi demokráciák visszaszorítására törekvő amerikai politikának. De nem csak az atombomba. Churchill egy­kori brit miniszterelnök nyolcvanadik szüle­tésnapján valahogy beszédes hangulatba ke­rült, és valami olyat mondott el a nyilvános­ság előtt, ami eddig ismeretien volt. „Már a háború befejezése előtt, mialatt a német ka­tonák százezerszámra kapituláltak, táviratot küldtem Montgomery tábornoknak, és utasí­tottam, gondoskodjon róla, hogy a németek­től zsákmányolt fegyvereket gyűjtsék össze, hogy azok minden további nélkül kiadhatók legyenek á német hadifoglyoknak, akikkel majd együtt kell -működnünk a szovjet elő­nyomulás megállítására." A Churchill-nyilaíkozat botrányt kavart, és az ezt követő sajtóvizsgálatok, nyomozások sokoldalúan bizonyították azt, amit az egy­kori brit kormányfő kifecsegett. A Spiegel cí­mű hetilap a kutatásokat, amelyekben Arthur L. Smith történész vitt vezető szerepet, így összegezte: „Brit égisz alatt az egykori -hitle­ri Wehrmacht -még hónapokig, 1946-ban is,'to­vább létezett. Hárommillió német katonáról volt szó, akiknek egy része könnyűfegyverek­kel is rendelkezett, s akiket régi tábornoka­ik vezettek; akiket az angol ellenőrök (értsd: a fegyverszünet végrehajtását ellenőrző kato­nai személyek) a szovjet szövetségessel való fegyveres összecsapásra tartottak készenlét­ben. Ez a történész Smith számára annak bi­zonyítéka, hogy Churchill szilárdan eltökélte, a Szovjetunió elleni harcban biztosítja a né­metek támogatását, tekintet nélkül arra, hogy nácik-e ezek a németek, vagy sem. Végül is csak a határozott szovjet tiltako­zás kényszerítette ki annak a német „szellem­hadseregnek” feloszlatását, amelynek törté­nete sok szállal kötődik a második világhá­borút követő drámai eseményekhez, s azok egyik legfontosabb mozzanatához: azoknak az imperialista terveknek végrehajtásához, amelyeknek célja az európai erőviszonyok erőszakos megváltoztatása, a határok újraraj- zolása volt.' Az imperialista blokkpolitika ^ideológiai megalapozását Winston . Churchill végezte eb 1946. március 5-i beszédében az Egyesült Ál­lamok Missouri államának fültoni egyetemén megfújta a hidegháború harsonáját: keresz­tes hadjáratot hirdetett a szocializmus ellen, és meghirdette az angol—amerikai világura­lom programját, mint mondotta, „nemcsak a mi időnkre, hanem a következő évszázadok­ra is”. 1948 márciusában, tehát nem egészen há­rom évvel a fasizmus felett aratott győzelem után, jött létre Anglia kezdeményezésére a nyugat-európai országok első katonai tömö­rülése a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Anglia, Franciaország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg képviselői Brüsszelben állapodtak meg katonai szövetségük megte­remtésében. A létrehozott blokk igazi célját a szovjet kormány így. jellemezte: „Ez ma­gában rejti azt a veszélyt, hogy Németország nyugati felét az eljövendő agresszió stratégiai bázisává építik ki.” A brüsszeli paktum vezető ereje Anglia volt, s ezzel is igyekezett az amerikai vezető szerepet némileg korlátozni. Ennek ellenére az amerikai politikusok (például Truman el­nök) támogatták. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok megteremtette a formális feltételeket ahhoz, hogy alkalomadtán csatlakozzék a brüsszeli paktumhoz, vagy saját égisze alatt egy másik katonai csoportosulást hozzon lét­re. 1948. július 6-án Washingtonban tárgya­lások indultak meg az USA, Kanada és a brüsszeli paktumhoz tartozó országok képvi­selői között. Ezeken megteremtették az új, szélesebb körű katonai ■ csoportosulás alapja­it. 1949. március 15-én hivatalosan meghívták azokat az országokat, amelyek 1948 decem­berében nem vettek részt a szerződés szövegé­nek kidolgozásában. Március 18-án nyilvá­nosságra hozták a szerződés tervezetét. A kö­vetkező hónapban pedig — április 4-én — az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dá­nia, Franciaország, Nagy-Britannia, Norvé­gia, Olaszország és Portugália képviselői Wa­shingtonban aláírták az Észak-Atlanti Szer­ződést. Ezzel megteremtették az Észak-At­lanti Szerződés Szervezetét. A NATO-szerződés szövege azzal kezdődik, hogy a résztvevők „kifejezik hitüket az Egye­sült Nemzetek Szervezetének céljaiban és el­veiben”. Valójában az ENSZ-re való ismételt hivatkozások sem tudták elfedni az objektív elemzés elől azt a tényt, hogy a katonai szer­vezet létrehozása ellentétben állt az ENSZ alapokmányával, s megkérdőjelezte a világ- szervezet tevékenységének alapját is, neveze­tesen azt, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egységesen kell fellépniük. Vajda Péter (Következikr 2. A Varsói Szerződés — válaszlépés) NICHOLSON-ÜGY ___________________________ A szovjet nagykövetség közleménye NAPI KOMMENTÁR Gtarf! reniányek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom