Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évi, 93. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 22. hétfő PNEUMATIKUS KISGÉPEK BAJÁRÓL A feladatmegoldó önállóság a fontos ■MHMagl lagjPl m £ m ■' ''Áwl-háMÉ A Kismotor- is Gépgyár bajai, 5. számú gyárában a minap tartották azt a muokásgyülést, amelyen az esetleges önálléság és a bevezetendő ú] vállalatirányítási forma volt napirenden. Szedő István Igazgató javaslatára a dolgozók úgy foglaltak állást, hogy az 5. számú gyár maradjon az eddigi szervezeti .kötelékben, a bevezetendő új Irányítási fortna pedig vállalati tanács legyen. A javaslatot a döntéshozásban illetékes ipari Irányító szervekhez továbbítják. Szedő István kifejtette, hogy az iparban a gyárak, gyáregységek önállóvá válása yan ugyan folyamatban, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a gyakorlatot mechanikusan követni kelil. A speciális helyi viszonyok azok, amelyek meghatározzák a helyes utat. „Nem a szervezeti, hanem a feladat- megoldó önállóság a legfontosabb” — mondta. Az 5-ös számú gyár és a budapesti központ ilyen szem(Folytatás a 2. oldalon.) • Tóth Károly számjegyvezérlésű automata szerszámgépen dolgozik a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában. Ülést tart a megyei tanács Bács-Kiskun megye Tanácsa 1985. április 24-én, szerdán délelőtt 9 órakor ülést tart. A végrehajtó bizottság a következő napirendi pontok megvitatását javasolja a tanácsülésnek: 1. Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról. 2. Jelentés a tanácsi költségve. tés és fejlesztési alap gazdálkodásának 1984. évi végrehajtásáról. 3. Az 1984. évi' településfejlesztési verseny értékelése. 4. Jelentés a megyei tanács ifjúsági bizottságának tevékenységéről. 5. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1985. évi ellenőrző tervének jóváhagyása. 6. Interpellációk. Nemzetközi összefogással Vízkezelést szenny víztisztítás Április 23-tól 27-ig Budapesten tartja tizedik tanácsülését az Intervodoocsisztka Nemzetközi Gazdálkodó Társulás. Az alapító egyezményt 1977-ben írták alá a KGST-országok képviselői a víz- és szennyvíztisztító berendezések gyártmányszakosítására, a kutatói, tervezői-szakértői, gyártói és értékesítő közös tevékenységre. A társulásnak egy-egy országból több tagja is van. Hazánkat a lajosmizsei központú Vízgépészeti Vállalat képviseli. A társulás e témában kidolgozta a nemzetközi munkamegosztás lehetőségét, a szakosodás programját. Korábbi üléseiken — a legutóbbi Szófiában volt — jóváhagyták a komplett víz- és szennyvíztisztító berendezések, telepek. távlati fejlesztésének koncepcióját, a harmadik világba történő szállítási programokat. Befejeződtek a munkák a berendezések alapvető egységesítésére, és tart a szabványosítási feladat egyeztetése. A mostani ülésen javaslatot készítenek a gazdálkodó tevékenység bővítésének lehetőségéről, a vízgépgyártás szakosításának további feladatairól, az egységesítésről. Közös témaként foglalkoznak a gépi iszapvíztelenítési, vízműiszapkezelési technológiák kidolgozásával, a berendezések gyártásával. Ezen a tanácsülésen tesznek javaslatot az 1986—1990-es időszak vízgazdálkodásának együttes fejlesztésére, a vizek szennyeződés elleni védelmére. V. E. Talán egy kicsit plakátszöveg- izű a megfogalmazás: jórészt rajtunk múlik, hogyan, milyen körülmények között él majd az utánunk jövő nemzedék. Lehet, hogy valóban szólamnak tetszik, de így igaz, mert ez a belülről fakadó kötelességtudat érződött ki az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott hozzászólásokból, s ilyen szellemben alkottak törvényt, fogadtak el határozatot a most ötödik esztendeje közös ügyünkért felelősségteljes szolgálatot vállaló képviselők. De még valamivel élőbbről kell kezdeni: a feladatainkat hosszabb távra meghatározó, szabályozó és iránymutató javaslatok — az oktatásról, a terület- és településfejlesztésről — úgy kerültek az országgyűlés elé, hogy előtte, a széles körű társadalmi vitában mindenki véleményt mondhatott, módosító javaslatot tehetett. S hogy mennyire nem volt pusztába •kiáltott szó a mondandójuk, az a parlament ülésén is kidé-, rült. Amint jó néhány képviselő megfogalmazta: örömmel vették tudomásul, hogy nem kész törvénytervezetről, javaslatról kellett véleményt mondaniuk a szakmai—társadalmi vitákban résztvevőknek, figyelembe vettek rpinden érdemi észrevételt, ellenvetést, így a törvényalkotás roppant felelősségteljes munkájában mindenki részt vehetett, aki nem közömbös mindennapi, s jövőbeni ügyeink iránt. Igen fontos kérdésekről volt szó a parlament tavaszi ülésszakán, ezért nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a képviselőknek még a széles körben megtárgyalt és tisztázott kérdések után is volt jó néhány módosító javaslatuk. Már csak azért ts, mert mindegyiküket az a szándék vezette: társadalmi elvárásainkhoz hosszabb távra igazodjon az oktatási törvény, ne kelljen időről időre kiigazítani. Abban mindenki egyetértett, — s ez az oktatási törvény sok új vonása közül az egyik —, hogy az új törvény rendet teremt az oktatással kapcsolatos különböző szintű rendelkezések szinte áttekinthetetlen szövevényében. Pontosan rögzít bizonyos jogokat és kötelességeket — a diákokét és a pedagógusokét is — egyértelműen állást foglal amellett, hogy az iskola nevelve oktasson együtt mindenkivel, aki felelősséggel tartozik a felnövekvő nemzedék jövőjéért. Ehhez nyilvánvaló-, an jól felkészült, hivatásszerető pedagógusokra van szükség, — viszont arra is, hogy a diákokat tanítók, oktatók jobban megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak. Gyermekeink — nemcsak a szülők, hanem a társadalom szempontjából sem közömbös — jövőjéről lévén szó, igen széles területet ölelt jel a vita, — az általános iskoláktól, a szakmunkásképzéstől a felsőoktatás megannyi gondjáig-Mindez tükröződik az elfogadott oktatási törvényben is, amely az élethez igazított paragrafusokkal segíti oktatáspolitikai, társadalmi céljaink megvalósítását. Ugyancsak hosszabb távra tekintett előre- az országgyűlés, amikor a terület- és településfejlesztés feladatairól szóló javaslat került megvitatásra. A téma fontosságát leginkább azok érzékelhették, akik az ország valamelyik eldugott sarkában, kis településeken élnek. Mert erős túlzás lenne azt állítani, hogy az ő életkörülményeik legalábbis közelítően azonosak akár a kisvárosokban élőkével. Törődtünk velük eddig is: sokféle intézkedés, kezdeményezés szolgálta az apró- falvakban élők alapellátásának javítását, az emberi szempontokon túl felismerve azt a társadalmi érdeket is, hogy — különféle okokból — szükség van a kis településekre. Akkor viszont az sem lehet közömbös, hogy milyen körülmények között élnek az ott lakók, milyen a közérzetük. Az arányosabb — vagy mondjuk ki nyíltan — igazságosabb településfejlesztést szolgálja az a távolabbi céljainkat is megfogalmazó javaslat, amelyet az országgyűlés elfogadott. Ebben benne van az is, hogy kapjanak, kaphassanak több támogatást a kedvezőtlen adottságú területeken élő települések, ne legyenek hátrányosabb helyzetben azok, akik odaszülettek, vagy ott élnek. A parlament által elfogadott javaslat hatását nyilván ők sem fogják az egyik napról a másikra érezni, de azt a gyakorlati tettekben megmutatkozó szándékot viszont mindenképpen: ne legyen indokolatlan különbség az ország települései között, akár városról, akár községről van szó. Ehhez természetesen a helybeliek tevékeny közreműködésére is szükség van. A határozat egyik lényeges eleme éppen az: törvényes kereteket ad a közhasznú kezdeményezések, önálló elképzelések, programok megvalósításához. K. J. BHBHBHBHBBHI m Tavaszi hajrá a földeken Kihasználták a jó időt (3. oldal) • Pillanatnyi lélegzetvételhez jutott a hajnali négy óra óta dolgozó Kim Tibor, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet traktorosa. Közben Szalinka István és Seres László vegyszerrel tölti a hatalmas Rába tartályát. Tóth István szervizmester pedig az egyik forgóalkatrészen végzett apró javítást, ezalatt tele lett az üzemanyagtartály is. A ihét végén bármerre járt az ember Bács-Kiskun megyében. mindenütt láthatta, nem tartottak pihenőt, dolgoznak a földeiken. A legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben már március közepe óta nyújtott hétközi és hétvégi műszakban igyekeznek behozni azt a lemaradást. ami a hideg és hosszú tél miatt keletkezett. A kiskertekben is rengetegen szorgoskodtak. Metszettek, kötözték a szőlőt, vetettek, pa- lán. táztak. De nézzük sorjában. A csaknem 150 ezer hektár őszi kalászos 65 százalékát már vegy- szerezték. Egyébként ez a legsürgetőbb munka, ugyanis a gyomok „kinőhetnek” a gyomirtó szer alól. Kihasználva a kedvező időjárást sietni kell azért is. mert a csapadékos napokon a permetezőgépeknek le kell állni. Az idén 33 ezer 500 hektáros vetésterületűre tervezett napraforgónak már jóval több mint a felét elvetették. Van olyan gazdaság — például a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet —. ahol már az elmúlt hét közepére végeztek a napraforgó vetésével. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben tegnap éjfél után fordult a 900 hektáros napraforgóban utolsót a vető- gép. Másutt még hozzá sem kezdtek mert a géppark és a termelés szerkezete olyan, hogy alig néhány nap elegendő a munka elvégzésére. A kukorica vetése a naptár szerint késik, de ha a talaj hőmérsékletét nézzük akkor nem. A megyében a 6500 hektárosra tervezett cukorrépa magja már mindenütt a földekben van. Az idei elsővetésű kalászos, a tavaszi árpa pedig a jótékony eső hatására már szépen sorol. A mezőgazdaságban nem szokatlan a szombati, vasárnapi műszak. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok dolgozóinak éjjeli, nappali, hétvégi munkája meghozta az eredményt, hiszen napról napra többet faragnak lé a késői kitavaszodás okozta kényszerű lemaradásból. Cz. P. JELENTKEZÉS UTÁN — FELVÉTELI VIZSGÁK ELŐTT Főiskolai helyzetkép A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára — ahova 150. diákot vehetnek fel — a nappali tagozatra 234-en adták be felvételi kérelmüket. Levelezőre -75-en szeretnének bejutni, körülbelül annyian, mint tavaly. A GAMF-on a legnépszerűbb szak az idén is a számítástechnika és az automatika. Az írásbeli vizsgák május 20-án és 21-én lesznek, amelyéket a szóbelik követnek majd június közepén. A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karára 367-en jelentkeztek, közülük 91-en levelező tagozatra. Száz tanulót tudnak fogadni a nappalin, és negyven levelezőé járhat majd konzultációkra. örvendetes, hogy egyre több lány választja a kertészüzemmérnöki pályát, az idén 143-an írnak felvételi dolgozatot. A központi írásbeli Budapesten lesz majd május 15-én, néhány nappal később pedig a lakóhelyükhöz legközelebb eső főiskolán biológiából és kémiából adhatnak számot a tudásukról a jelentkezők. Szóban június 25-től 28-ig hallgatja meg őket a vizsgabizottság. A kertészeti főiskolán még most is favorit a zöldség—dísznövény szak, annak ellenére, hogy ezzel a diplomával jóval nehezebb az elhelyezkedés.^ A Kecskeméti Óvónőképző Intézetben is összesítették már a jelentkezési lapokat. A nappali tagozaton 314 pályázó közül 175- öt képezhetnek. Közülük 125 diák sajátíthatja el az óvónői hivatáshoz szükséges tudnivalókat, 50-en pedig az integrációs képzésben vehetnek részt. A tavalyihoz képest jóval alacsonyabb a levelezőre felvehető tanulók keretszáma: az 50 helyre 262-en áhítoznak. Lehetőségük van a továbbtanulásra az óvónőképző szakközépiskolákban végzetteknek is, nekik nem kell felvételizniük, hanem a megyei tanácsokon állítják össze a „névsort”. Kecskeméten 150 már dolgozó óvónő folytathatja tanulmányait, s a nagy érdeklődést bizonyítja, hogy 287-en szeretnék ezt tenni. Baján az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán nem tartanak attól, hogy a pályára nem jelentkezik elegendő leány. Az idei kimutatások szerint szintén ők vannak többen. (Összesen 95 fiú határozott úgy, hogy tanító akar lenni.) 160 diákot vesznek majd fel, és 325-en juttatták el jelentkezési papírjaikat Bajára. A tanítóképző főiskola levelező tagozatára kétszázhuszohkilencen jelentkeztek, közülük hatvanan kezdhetik meg szeptembertől tanulmányaikat. A kiegészítő tagozaton német, valamint szerb- horvát szakot hirdettek meg, allcik itt kívánnak ismereteket szerezni, még szeptemberig beiratkozhatnak. A bajai tanítóképző főiskolán június közepén kezdődnek az írásbeli vizsgák, melyeket június 24-től szóbelik követnek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében a nappali tagozatra nyolcvan középiskolás diák juthat be. A jelentkezők száma megközelíti a tavalyit, de hogy hányán vannak, arról nem kaptunk tájékoztatást ... b. ». m IÜÜ1 A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE Négy érmet nyertek Miskolcon a megye cselgáncsozói a Vasutas Kupa nemzetközi versenyen. Közülük is a kecskeméti Deák Ferencé (felvételiünkön) a legfényesebb. A KSC válogatott judósa rangos mezőnyben harcolta ki az elsőséget. A DUTÉP SC NB I-es női röplabdacsapata Budapesten vendégszerepeit a Testnevelési Főiskola együttese ellen, és vereséget szenvedett. Kedvezőtlen a kosarasok mérlege is. Mindkét csapatunk pályára lépett a Felszabadulási Kupában. A KSC mérlege: egy győzelem, egy vereség. A BSK Székesfehérváron az Alba Regia Épíitők ellen vesztesként hagyta el a játékteret. Megkezdődött a küzdelem a vízilabda-bajnokságban. Az NB II. A osztályában szereplő Kecskeméti VSC fölényesen nyert a Cegléd ellen. Egyéb eseményekről, a labdarúgó NB II. és a területi bajnokság vasárnapi' fordulóiról is beszámolunk sportrovatunkban, lapunk hetedik oldalán.
