Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

IDŐJÁRÁS várható IdAJárái az ország terüle­tén ma estig: Eleinte országszerte túlnyomóan borult IdS lesz — több­felé — főként nyugaton és délen gyenge esővel. Később észak felől lassan csökken a felhőzet, é* egyre több helyütt megszűnik a csapadék. Az Időnként erős északi északkeleti szél sok­felé leáll. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 91. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 19. péntek A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintűi párt- és állami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak. (MTI) Kezükben a jövő gazdasága Tanácskozás a munkásfiatalok helyzetéről A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a közvetlen irányítású területi KISZ-bizottságok titkárai is. A tanácskozáson meg­jelent és felszólalt Romány Pál, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára. A testület tagjai elsőként meg­vitatták „A KISZ feladatai a mun­kásifjúság körében” című, 1982. évi KISZ KB-határozat végre­hajtásának tapasztalatait. Megál­lapították, hogy az elmúlt idő­szakban a KISZ ifjúmunkás-szer­vezeteinek is fokozottabban kel­lett alkalmazkodniok a megvál­tozott társadalmi, gazdasági felté­telekhez. Az állandó megújulás­hoz az érvényes határozatok meg­teremtik a lehetőséget, de ezzel nem mindenütt élnek. Több hozzászóló megjegyezte, hogy megyénkben ugyan hagyo­mányai vannak a kommunista műszakoknak, társadalmimunka- akcióknak, de az egyre szaporo­dó központi célok — Nemzeti Színház, úttörőstadion, VIT-alap — nem hagynak elegendő ener­giát a helyi kezdeményezések megvalósítására. A résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy az utóbbiakat kell előnyben ré­szesíteni. Évről évre csökkennek az „Al­kotó Ifjúság" mozgalom pályáza­tai — hangzott az egyik észrevé­tel. Kevés helyen működnek köz­re a munkahely szempontjából fontos fejlesztési feladatok meg­oldásában az alkotóközösségek. Ugyanakkor nő az érdeklődés az ifjúmunkás- és szakmunkástanu­ló-napok keretében rendezett szakmai versenyek iránt, s a fel­menő rendszerű országos, megyei rendezvényeken túl mind több munkahely is szervez ilyeneket. Romány Pál először a XIII. pártkongresszus megyei küldöt­teinek munkájáról számolt be az ülés résztvevőinek. Felhívta a fi­gyelmet; gazdaságunkon most nagyon sok1 múlik, s jövőjét ép­pen az alapozza meg, hogy mi­lyen felkészültségű szakemberek működnek közre alakításában. Üdvözölte a tanácskozás téma­választását, hiszen — mint mond­ta —, a munkásfiatalok helyzete társadalmunk egyik legfontosabb ügye. Az elhangzottakhoz hoz­zászólva elmondta: a KISZ-nek növelnie kell vonzerejét az ifjú­munkások körében. Ez azonban csak olyan célok kitűzésével va­lósulhat meg, amelyek egybees­nek a fiatalok érdekeivel. A je­lenlegi feladatok néhol formáli­sak, hivataloskodóak. Ez abból is adódik, hogy nem igazán élő a kapcsolat a települések KISZ-bi- zottságai és a munkahelyi alap­szervezetek között, így nem ke­rülnek felszínre a konkrét igé­nyek. Az üzemeken, vállalatokon belül kell jó kontaktust kialakí­taniuk az ifjúkommunistáknak a fiatal dolgozókkal. Elsősorban a magasan kvalifikált szakemberek­kel, akikre a későbbi munkában is támaszkodni lehet. Ugyancsak fontos teendőként jelölte meg a megyei pártbizott­ság első titkára a pártépítést, a káderutánpótlást. Gazdasági éle­tünk fejlődéséhez nélkülözhetet­len, hogy a saját posztján min­denki tisztességgel helytálljon, de csak az vezethet távlati eredmé­nyekhez, ha a jó termelőmunka aktív mozgalmi tevékenységgel is párosul. A kettő együttesen te­remthet alapot ahhoz, hogy a fiatalok átvegyék a stafétabotot az előző generációtól. Az idősebb kommunisták, szakmunkások pe­dig azért tehetnek sokat, hogy a nemzedékváltáskor valóban szak­mailag, eszmeileg, politikailag képzett dolgozók vegyék kezükbe a rájuk bízott feladatokat. Második napirendi pontként az ülés résztvevői elfogadták a me­gyei úttörőelnökség jelentését a gyerekek szabad idejének hasz­nos eltöltéséről. Si. K. • Bács- Kiskunban hagyományai vannak a fiatalok táraadalmi mun­kaakcióinak. (Archív felvétel) Csütörtök délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A tör­vényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegy­zőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: 1. az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai­ról szóló javaslat; 3. törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésé­vel összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvény- javaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításá­ról; 5. felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszab­bításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Középpontban a tartalmi megújítás, a szocialista nevelés erősítése Köpeczi Béla expozéja — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és nép- képviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogad­ta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-bén elkezdett reformfolya­mat egyik lényegi mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Mi­nisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett re­formfolyamat részeként elvég­zi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kong­resszusának határozata fogalma­zott meg; nevezetesen, hogy foly­tatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek kö­zéppontjában a tartalmi megújí­tás, az oktató-nevelő munka mi­nőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lénye­ges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van ha­tályban, ez a nagy mennyiség ön­magában is zavarja az áttekint­hetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányoz elő, amelyek újabb jog­szabályok megalkotását teszik szükségessé. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pe­dagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények ne­velőtestületeiben, sok száz oktat» és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek vé­leményét meghallgatva javítot­tunk a tervezeten, s ma egy lé­nyegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. Jogok és kötelességek A törvényjavaslat tartalmaz­za az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányításá­ra vonatkozó legfontosabb sza­(Folytatás a 2. oldalon.) Tájékoztató a népfrontnál Jutalom Kecskemétnek Tegnap Kecskeméten dr. Do­bos László elnökletével ülést tar­tott a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága. Az el­nök bejelentette, hogy az 1984. évi országos hasznosanyag-gyűj- tésben — melyet a népfront együtt szervezett a MÉH Tröszttel, s amelyben 849 település vett részt — Kecskemét a legjobbak között végzett, s ezért oklevelet és fél­millió forint jutalmat kapott. Az elismerő dokumentumot dr. Bu- gár Nándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályve­zető-helyettese adta át dr. Hor­váth Antalnak, Kecskemét Város Tanácsa általános elnökhelyette­sének Farkas József megyei nép­fronttitkár 16 kollektívának, il­letve személynek Kiváló Társa­dalmi Munkáért plakettet nyújtott át a városok, falvak múlt évi fej­lesztését segítő önzetlen munká­juk elismeréséül. Ezt követően Tohai, László, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese a készülő VII. ötéves terv- koncepció főbb vonásairól tájé­koztatta a népfrontbizottságot. A következő öt évben — a nemzeti jövedelem növelése érdekében — elsősorban a termelői beruházá­sok befejezésére fordítanak nagy gondot országosan, így Bács-Kis- kunban is. A nem termelői beru­házások közül a közlekedés és hír­közlés nagyobb arányú korszerű­sítése lesz a legfontosabb felada­tok egyike. Bács-Kiskunban el­végezték már mindazokat a hely­zetelemzéseket, amelyek alapjául szolgálnak a terv végleges kiala­kításának. A továbbiakban rész­letesén ismertette azokat a fej­lesztési célokat, amelyekét a me­gye iparában, mezőgazdaságában, valamint az egészségügyi és ok­tatási ágazatokban, a kommuná­lis és egyéb területeken meg kell valósítani 1990-ig. A hozzászólók számos észrevétellel, javaslattal egészítették ki a tájékoztatót. Végül Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára ismer­tette a testülettel az országgyűlé­si képviselői és a tanácstagi vá­lasztásokkal kapcsolatos nép­frontmozgalmi teendőket. Az ülé­sen részt vett, s a választási na­pirend tárgyalásában felszólalt Terbe Dezső, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság titkára is. B. M. „NEM LELEPLEZNI, FELTÁRNI!” Nagybaracskai szociofotók a fővárosban „Már a fotósok is sokkolni akar­nak? Követelni? Leleplezni? Vagy valami mást?” — E kérdésekkel kezdte megnyitni a 4. nagybaracs­kai fotográfiai alkotótelep kiállí­tását tegnap délután a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóter­mében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, majd a jelenlevő nagyszámú érdeklő­dőnek néhány mondatban bemu­tatta a szociofotós telep helyszí­nét. Utalt a 30-as évek híres szo- ciofotósára, Müller Miklósra, aki szerint „egy jó fotó száz szónál is többet mond”, majd nyomatékkai' hangsúlyozta: szükség van a szo- ciofotókra, „a társadalom mikro- szövetének e kinagyítására”. Gazdagabbak lehetünk általuk — mondta —nem pedig sokkol­tak, kiábrándultak”, majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy a műfaj sokat tehetne azért, hogy az utókor is hitelesen megismer­hesse a XX. század második fe­lében élt magyarok vállalkozásá­nak útját, „nem négyzetméterek­kel, tonnákkal, hanem arcokkal, megfigyelés és képzelet ötvözésé­vel”. „Hogyan fogadja a politika a szociofotót? — tette fel a kérdést Romány Pál. — Az igaz, a mély elemzést hordozó, tiszta szándékú kritikát közvetítő szociofotót se­gítőtársaként fogadhatja, külö­nösen, ha a szociofotó nem lelep­lezni, hanem feltárni akar, s azt az emberi méltóságot nem sértve teszi.” A Józsefvárosi Kiállitóterem- ben (József krt. 70.) május 26-ig tekinthetik meg a tizennégy „nagybaracskai” fotós munkáit, melyeket — dr. Albertini Béla segítségével — Csillag Katalin rendezett tárlattá. B. J. MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA Példamutató Kalocsa A megyei műemléki albi­zottság arra törekszik, hogy tartalommal töltse meg a műemléki világnapot. Ápri­lis 18-án alkalmat teremt szakemberek és egy-egy vá­ros és vonzáskörzete honis­mereti aktivistáinak, építő szakembereinek a találko­zásra. Tegnap délelőtt a Kalocsai Vá­rosi Művelődési és Ifjúsági Ház­ban Borbély Lajos megyei főépí­tész köszöntötte a megjelenteket és indokolta: miért ebben az ősi városban szervezték a rendszeres­nek szánt fórumok közül az elsőt. Bizonyította, hogy megyénkben Kalocsán ismerték fel először a régi, maradandó értékű épületek megóvásának a szükségességét. Ezt az elismerő megállapítást igazolták Szalóki Istvánnak, a f (Folytatás a 3. oldalon.) Társadalmi összefogással a közlekedés biztonságáért Csütörtökön délelőtt Kecske­méten, a megyei tanács nagyter­mében ülésezett a megyei közle­kedésbiztonsági tanács. Dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy, a me­gyei közlekedésbiztonsági tanács elnöke köszöntötte az aktivistá­kat, a küldötteket, a meghívott vendégeket, köztük dr. Kincses Zoltán rendőr vezérőrnagyot, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács felügyelőbizottságának el­nökét. Ezt követően dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a megyei közle­kedésbiztonsági tanács ügyvezető elnöke tartott vitaindítót. Az előadó elmondta, hogy az elmúlt évben a megye közleke­désbiztonsági helyzetét meghatá­rozó körülmények nem javultak. A gépjárművek száma tovább nö­vekedett, meghaladja a 156 ezret. A közutak telítettsége tovább nőtt és változatlanul nagy a kül­földi, illetve a belföldi tranzit- forgalom. A megye úthálózatának minősége romlott, a nehézmoto­ros, nagy tengelynyomású kamio­nok több szakaszon megviselték az utakat, amelyek állagát rontot­ta az elmúlt tél is, mintegy 110 millió forintos kárt okozva. Az anyagi lehetőségek a korábbinál szűkösebbek voltak, kevesebb ju­tott korszerűsítésre, szélesítésre. Változatlanul balesetveszélyes­nek bizonyultak a közút—vasút szintbeli kereszteződések. A bal­esetek száma az utóbbi évekhez viszonyítva nem változott jelen­tősen. A továbbiakban a gyermek bal­esetekkel foglalkozott az előadó, majd elemezte azokat az okokat, (Folytatás a £. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom