Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. április M. • PETŐFI NÉPE • 5 KALOCSA ÉS VIDÉKE A műemlékvédelem küzdelmei, sikerei A múlt század közepén, 1847-ben adta ki a Mac var Tudo­mányos Akadémia „Felszólítás minden, a nemzeti becsületet szívén viselő magyarhoz a hazai műemlékek ügyében” című felhívását — ez volt a magyar műemlékvédőiéin gondolatá­nak ébredése. Az 1872-ben. létrejött első ma­gyar műemlékvédelmi szervezet sok európai kezdeményezés kor- társa volt: a nemzeti (öntudat erősödésének, a hősi múlt felé fordulásnak, a történelmi érdek­lődésnek a századában, a XIX. században a műemlékvédelem polgárjogot nyert. A több mint 100 éves fejlődés­le visszatekintve ma ez a — vál­tozatlanul elsősorban nemzeti — kérdés már az egész emberiség, az emberi alkotások megmentésé­nek és megőrzésének közös ügye lett. Az UNESCO kezdeményezé­sére 1964-ben elfogadott Velencei Charta a műemlékvédelem nem­zetközileg elismert elveit, szabá­lyait foglalja össze. Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS számos kongresszuson, rendezvényen, továbbképzésen te­remt lehetőséget a tapasztalatok cseréjére. Hadd emlékeztessünk az ICOMOS nemzetközi tudomá­nyos tanácskozására „Az utóbbi 100 év műemlékei”-ről. amelyet 19 ország több mint 200 képvi­selőjének részvételével 1982-ben Kecskeméten tartottak. A Ma­gyarországon védett mintegy tíz­ezer műemlék közül mindössze 239-et magáénak mondható Bács- Kiskun megyére talán az e sze­génység ellenére is a meglévő ér­tékeket óvó igyekezet miatt esett a választás. Az 1984-ben nemzetközi mű­emléki nappá nyilvánított április 18-ról is ennek jegyében emlé­kezünk meg. A Megyei Műemlé­ki Albizottság és Kalocsa város Tanácsa közös rendezvényén a megye — műemlékekben egyik leggazdagabb — városa és • vá­roskörnyékhez tartozó kö: '*gek mutatkoznak be. Kalocsa műemléki jelentőségű barokk városközpontját, a székes- egyház egyedülálló műemléki helyreállítását már sokan méltat­ták. a művelődési háznak, zene­iskolának otthont adó műemlék- épületeket ezrek és ezrek láto­gatják, használják. Az egykori kanonoki házban a befejezés előtt álló képtárat, mint a műemléki helyreállítással összefonódó köz­célú hasznosítás legújabb szép eredményét örömmel üdvözöljük. Kevesebb szó esik, kevesebb fi­gyelem jut. kisebb közösségek vigyázó szeme félti és kevesebb látható keresi fel a falvak mű­emlékeit. Pedig érdemes beszélni róluk! A Kalocsa környékéhez tartozó 19 nagyközség és község közül 12 településnek összesen 35 mű­emléke van. A megye egészét tekintve a településeknek csak mintegy felében találunk védett értéket, az összes nagyközségi, községi műemlékek száma 104. A Duna menti vidék tehát a megye műemlékekben leggazda­gabb része. E műemlékek korát, stílusjegyeit tekintve jellemző, hogy 16 a barokk. 5 a klasszicista korszak alkotása; Apostag, Bátya, Dunaegyháza, Dunapataj, Duna­vecse. Foktő. Géderlak, Hajós, Harta 13 védett temploma mel­lett Apostagon. Hajóson plébáni­ák, volt érseki kastélyok. Nepo- muki Szent János-szobrok talál­hatók, amelyek Bátyán, Hajóson és Miskén mind-mind a kalocsai érsekség egykori kisugárzását, a törökdúlás utáni újjáépítésben az ellenreformáció katolicizmusának erős hatását tükrözik. •A 14 védett népi építészeti em­lék közül 7 az utóbbi években került védelem alá — ez viszont a korszerű műemlékvédelem ér­vényesülését jelzi e területen is. Dunavecsén Petőfi emlékét is őrzi a helytörténeti múzeum, Dunapataj, Dunaegyháza, Solt és Vszód népi műemlékeiben mú­zeumok, emlékszobák, a hajósi és solti védett pincékben az ere­deti berendezés bemutatói láto­gathatók. Szép példája a műem­lékek új és közcélú hasznosításá­nak a hajósi egykoni érseki kas­tély, mint gyermekotthon. Űj harcokat is vív a műemlék- védelem e tájon. Megkezdődött a solti Vécsey-kastély helyreál­lítása. A nemrég állami tulaj­donba került épületben az aradi vértanú Vécsey Károly és csa­ládjának emlékszobája mellett könyvtár, honismereti gyűjte­mény kap majd helyet. Igazi erőpróba az apostagi zsinagóga megmentése. A helyreállítási ter­vek elkészültek; a helyiek mun­kája és lelkesedése, a Megyei Ta­nács segítsége és az Országos Műemléki Felügyelőség támoga­tása együtt talán meghozza gyü­mölcsét, a maga nemében egye­dülálló, értékes barokk épület megőrzését és új életre keltését községi könyvtárként. A nemzetközi műemléki napon ilyen eredményekről és felada­tokról cserélünk gondolatot. Dr. Tamás Ferencné a műemléki albizottság titkára • A célszerű műemléki hasznosítás szép példája a volt kalocsai nagyszeminárium. A 18. század második felében épített, a 19. szá­zad elején kétemeletesre bővített épület ma a város művelődésének központja. (Kiima Győző felvétele) A RENDEZŐ A HARMADIK KECSKEMÉTI KOLDUSOPERÁRÓL „Igényes musicalnak tartom” Cserebere-bolt Uraságodnak elárulom, minden a kará­csonnyal kezdődött. Nem azért mondom, de nagy a család, kiterjedt a rokonság, nem csoda, hogy rengeteg ajándékot kaptam. Persze akadt köztük olyan is, amire momen­tán nincs szükségem, csak a helyet foglalja, de hát az ajándékozónak nem mondhatom, hogy bátyuskám, máskor ne vegyél nekem ilyen bóvlit, mert megsértődne szegény, nem igaz? Látom, uraságod máris bólogat, igaza van, nagyon is igaza van. Persze engem sem ej­tettek a fejem lágyára. A hiábavalóságokat fogtam, és bevittem a munkahelyemre. A szobám ajtajára kiírtam: „Karácsonyi aján­dékba kapott 42-es sícipőt, kerti villanyka­pát, kempingkerékpárt, hálósapkát, tO darab 3 méter hosszú, 15 centi átmérőjű eternit­csövet, valamint egy nyúlketrecet bármire cserélek megegyezés szerint’’. Mondanom sem kell, hogy jöttek a kun­csaftok egymás után, elsősorban olyanok, akik ugyancsak fölösleges holmikat kaptak aján­dékba. A kerti villanykapát pillanatok alatt elcseréltem egy autórádióra, a hálósapkáért kaptam egy teafőzőt és egy Ki kicsoda? lexi­kont. Közben Szepetneki Joli, a könyvelés nyugdíj előtt álló szépasszonya megkért, hogy az 6 karácsonyi ajándékait is kommendál- jam el. Hozott is másnap egy akváriumot, egy hintaszéket, meg a szexuális élet eltéve­lyedéseiről szóló ismeretterjesztő könyvet. A harmadik nap reggelén már munkakez­déskor megrohantak az érdeklődők, délig egész komoly forgalmat bonyolítottam le. Délután már nem fértünk el az irodámban, az igazgató a női öltöző előterében jelölt ki számomra egy kis területet, ellenszolgálta­tásként pedig azt kérte, hogy szerezzek neki egy kerti függőágyat és legalább ötszáz kúp­cserepet. Nem akarok dicsekedni, de az én kis cse­rebere-boltomban van münden: fűnyírógép, hajszárító, törzskönyvezet t puli, jégeralsó, francia konyak, skót viszki, sózott bering, kétágú.létra, ciroksöprű, nappal is zenélő éj­jeliszekrény, fogamzásgátló, imazsámoly, lep­keháló, de arra vagyok a legbüszkébb, hogy tegnap egészen jó áron értékesítettem egy hároméves, almásderes lipicai csődört. A napok alatt népszerűvé vált cserebere- bolt további működtetését a vállalat szak- szervezeti bizottsága is támogatja, mondván, gazdaságpolitikai feladatunk segíteni minden olyan kezdeményezést, amely a lakosság el­látását, a dolgozók társadalmi közérzetét ja­vítja. így aztán már segítőm is van: a szak- szervezeti bizottság adminisztrátora naponta két órán át kezeli a pénztárgépet. Uraságod az előbb azt mondta, hogy má­sodállást, fizetést kiegészítő elfoglaltságot ke­res. Nézze, ha továbbra is ilyen erős lesz a forgalmunk, a feleségem nevére kiváltok egy kiskereskedői engedélyt, és legalizáljuk a cserebere-boltot. Természetes, hogy az osz­tályvezetői állásomat megtartom, tehát szük­ség lesz arra, hogy valaki segítsen az üzlet­ben. Maga technikus, ugye? Kezdetben anyag- mozgatóként tudom alkalmazni, de később le­het magából árukiadó, sőt műszaki átvevő, becsüs is. A részleteket majd megbeszéljük, világos? Na, csirió! Igyuk ki ezt a kis bort! Tudja, sietek vissza a munkahelyemre. Állí­tólag délután hoznak egy szekrénysort, egy vízibiciklit meg öt autógumit. Én meg igyek­szem gyorsan túladni minden tételen. Nem szeretem az óriási, elfekvő árukészleteket. Kiss György Mihály A Világszínház szinte hozzáférhetetlen Kecskeméten (vidéken élünk...), így is megkockáztatom: Brecht az utóbbi évtize­dek legnépszerűbb színpadi szerzői közé tartozik. A Lipcsében, 1977-ben kiadott Weg und Methode (Üt és módszer) alcímű kötet szerint — például — a Szovjetunióban 1930-tól 1960-ig mindössze 9 színházban mutattak be egy-egy Brecht-művet. Az ezt az időszakot követő másfél évtizedben száznál többször került a közönség elé „a nemzetközi német költő” színdarabja. Pillanatnyilag három magyar színház műsorrendjében található Brecht-műalko- tás. Kecskeméten az 1960/61-es évadban nagy tettnek számított az augsburgi származású író Koldusoperájának bemutatása. Kasz- szasiker lett a konzervatív ízlésűek közér­zetét borzoló előadás. Hét éve Valló Pé­ter nagyszerű színészekkel (Gábor Mik­lós, Andorai Péter, Trokán Péter, Vass Éva) vitte színre az 1928-ban írt „három- garasos operát”. Malgot István irányításával meglepően nyugodtan készülnek a harmadik kecske­méti Koldusoperára a tehetséget, készült­séget vizsgáztató feladattal megbízott szí­nészek. Pontosán az előírt időben fejezték be a vasárnapi próbát, a megbeszélt időben be­kapcsolhattam a magnót. — Minden rendben? — kérdésem hang­súlyával is' érzékeltetem, hogy egy kultu­rális újságíró számára nem közömbös egy színházi vállalkozás kimenetele. — Kiválóan hasznosítottuk a felkészü­lési időszakot. Színész munkatársaim jó ötletekkel segítették az előadást. — A szereplők közül néhányon a mozgás- színház tagozatban dolgoztak. Sikerült-e egységesíteni a kétféle játékstílust? — Megszűnt a mozgásszínház tagozat különállása. Öten Kecskemétre költöztünk, itt is maradtunk. Ok. akik kiválóan mo­zognak, adják az utcalányokat, a koldu­sokat. Keveset kell beszélniük. A színda­rabban hangsúlyozott szerepe van egy bár­nak. A Vörös Cápa mulató műsorában is őket látjuk, halljuk. Ugyanakkor ezt a faj­ta stilizált mozgást bizonyos mértékig át­vették a színészek. Ha nem is olyan pon­tosan csinálják, mint a volt mozgásszín­ház-tagozatosok, de érzik a stílust. — Egy felvonást láttam eddig, de ebből is érzékelhető: szereti Brechtet. — Valóban. Én választottam ezt a mű­• Kocsma Polly (Réti Erika) és Bicska Maxi (Galkó Balázs). (Méhesi Éva felvé­tele) vet. A Koldusoperát korai, expresszionis­ta korszakában írta. Nem szeretem a tan­drámákat, amikor oktató módon, iskolá­sán kibomlik a tanulság. Viszolygok a ki- okosítástól, de nagyon szeretek játszani. A Koldusopera groteszk, eltúlzott helyzeteivel kínálja a játéklehetőségeket. Az ellenté­tek ütköztetése segíti a lényegi fölismerése­ket. — Könyvtárnyi értelmezés olvasható Brecht művészetéről. Nemrégiben került a kezembe Ilja Fradkin nagyigényű munká­ja. Szerinte „a Háromgarasos opera nem­csak szerzőjének a polgári rend elleni mélységes gyűlöletét fejezi ki, hanem egy nagyerejű antikapitalista mű is”. — Az én értelmezésem körülbelül az le­het, ami Brechté volt, amikor írta. Akkor még nem volt szocialista realista, lázadott a kapitalizmus ellen, jobbat akart, de el­sősorban a romlott weimari Németország­ból vette figuráit. Abban a világban játszó­dik, amelyet a magyar nézők a Kabaré című filmből és színpadi játékból ismer­hetnek. Ahogyan a történet alapötletével szolgáló angol John Gay a vadul kibon­takozó tőkés rend visszásságait ostorozta, úgy Brecht a hanyatló kapitalizmusról1 írt kegyetlen szatírát. Itt jegyzem meg: úgy játsszuk a Koldusoperát, ahogyan ez olvas­ható, csak a végén változtattunk egy ki­csit. A német drámaíró által ábrázolt vi­lágból hiányzik a tisztaság, a tisztesség, de a mi előadásunkban megjelenik a humá­num, mert ez nagyon fontos számunkra. — A bordélyház élethű megjelenítése nem sérti a színházlátogatók ízlését? — Brecht világát természetesen nem másíthatjuk meg. De megnyugtathatom az aggódókat: előadásunkban nincs meztelen­kedés, disznólkodás. Szexuális jelenetek előfordulnak, de inkább stilizáltan, humo­ros formában. — Brecht nem szívlelhette' a polgári kö­zönség által kedvelt színházi formákat. A Koldusoperában is fölfedezhetők a hagyo­mányos operettet, operát parodizáló mo­tívumok. — Én nagyon igényes musicalnak tartom. Szép és szórakoztató a zenéje. A színházi és filmzenei kompozícióiról jól ismert Sel- meczi György vezényli a zenekart, ő hang­szerelte Kurt Weil muzsikáját a kecske­méti zenekar lehetőségeire. Zongorázik, sőt énekel is. Mindenben az eredeti partitú­rát követi, ezt sem lágyítottuk, puhítottuk. Kicsit keményebb lesz, mint amit a kö­zönség megszokott, de ragaszkodtunk az eredetihez. — Berzsenyi Krisztina jelmezei is kö­vetkezetesen groteszkek? Szembetűnöek az eltúlzott női idomok... — A rendőrkapitánynak nincs nadrág­ja, a banditákat bohócosan öltöztette. Megkülönböztethető az egymással viszály- kodó négy csoport. — Szereposztás? Nem haladja meg a társulat erejét a sokféle képességet és gyakorlatot feltételező játékstílus? — Azt hiszem, néhány nagyon eredeti szerepformálást láthatnak nézőink. Kár­páti Denise lesz Kocsma Jenny, Dinnyés István pedig Tigris Brown. Peacockék: Kovács Gyula és Závori Andrea. Bicska Maxit Galkó Balázs, Pollyt Réti Erika alakítja. A díszleteket az újvidégi Kószó István tervezte. — Érdeklődéssel várjuk az előadást. Heltai Nándor HAJÓS HOLLANDA ÉVA KÉPEI Szelíd szépség szerkezetalkotása. Talán ez a legalapvetőbb változás abban az eszköztárban, hogy a maga módján be tudja teljesíteni vál­lalt programját a festő: „szeret­ném megőrizni a természet em­lékeit — magamnak és mások­nak is — mielőtt tetőtől talpig betonba öltözne". A valóra vál­táshoz hozzájárul az a művésze­ti etika is, amely egy kis örö­met, nyugalmat és jó érzést ákar átnyújtani a közösségnek. Örü­lünk annak, ha valaki tisztesség­gel, igényesen a valóság jelensé­geit újrafogalmazza. Ha megmu­tatja, hogy hol és hogyan élünk — mielőtt egy újabb toronyház takarná el az elébünk táruló lát­ványt, vagy túlbuzgó természet- átalakítás okozna katasztrófát. A természet megőrzésének igényét ki lehet fejezni felkorbá- csoltan, lelki kínok között fe­szülve, feldúlt lobogással. És van olyan magatartás is, amely a szépséget, újraértelmezett lát­ványhűséget juttatja vezető sze­rephez. Hajós Hollanda Éva tud­ja, hogy hatalmában áll stabillá szilárdítani a jelenségek esendő szerkezetét. A kép középpontjá­vá tesz egy szinte elvesző, csöpp­nyi fehér falú házat, törékeny fát. Szemérmes líraisággal, tár- gyiasan fejez ki hangulatokat. Érzelmi megközelítés és fegyel­mezett tudás feloldott ellentétpár­ja eredményez szép tájképeket és csendéleteket. Rend és mívesség Hogyan vé­lekedhet az Al- fölről az, aki Erdélynek kö­szönheti ne­velkedését? Mint Hajós Hollanda Éva, akinek a fest­ményeiből a Képcsarnok kecskeméti bemutató- terme rende­zett kiállítást. El tud-e jutni, a „zordon Kár­pátok”, he­gyek-völgyek szerelmese Petőfi Sándor vallomásának őszinte vállalásá­ig? Ez pedig nem kevesebb: Szép vagy, Alföld! Részben a nyitottság kérdése vetődik föl. Illetve a válasz mi­kéntje válik mérvadóvá. Hiszen a művek elárulják alkotójukat. Mint a gyerekek tekintetéből azonnal kiderül, hogy valódi-e az átéltség. A látogatók több mint harminc festmény koránt­sem befejezett teljességéből kö­vetkeztethetnek az őszinteség fo­kára. Hajós Hollanda Éva tartósan közeledik az Alföldhöz. El is tá­volodik tőle a Balatonhoz, Bör­zsönyhöz, hogy aztán megint megpróbáljon tovább jutni a fölfedezésben. Elhozta képeit da- basi, kiskunmajsai, dunavecsei kiállításokra. Országos tárlato­kon vett részt Debrecenben, Sze­geden és Hódmezővásárhelyen. Az itt élő emberek közvetlenül szembesülhettek megfigyeléseivel. Érdekes, hogy aa egyik külföldi bemutatkozásán, az NSZK-beli Gronau-Epeben a nagymarosi táj és balatoni naplementék mellett épp a kecskeméti tanyák ábrázo­lása keltett feltűnést. Most ab­ban a városban sorakozik fel legújabb termése, ahol a képek egy része — a Kecskeméti Mű­vésztelepen — készült, illetve ahol ennek a témaválasztásnak és -feldolgozásnak leginkább avatott mestere, Bozsó János is él. A hely szelleme nem viselné el tehát a vázlatosságot vagy fe­lületességet. Az április 20-ig' lát­ható kiállítás arról tanúskodik, hogy erőteljesebbé vált a művek testesül meg a motívumok és színek részletgazdagságában, - a festői felület kidolgozottságában. Halász Ferenc „B” KATEGÓRIÁS MEGYEI KERESKEDELMI VÄLLALAT pályázatot hirdet áruforgalmi (kereskedelmi) főosztályvezetői munkakör betöltésére FELTÉTELEK: » ; , közgazdaságtudományi egyetemi, kér., vendéglátóipari fő­iskolai, kertészeti egyetemi végzettség, középfokú politikai végzettség. Legalább 10 éves gyakorlat, ezen belül 3 éves vezetői gyakorlat, 45 év alatti életkor. Erkölcsi feddhetet­lenség. MUNKAKÖRI FELADATOK: a vállalat áruforgalmi, kereskedelmi munkájának, eszköz- gazdálkodásának irányítása, szakterületével kapcsolatos tervek elkészítése, azok végrehajtásának ellenőrzése. Az áruforgalmi, kereskedelmi munka színvonalának állandó fejlesztése. A pályásat elbírálásának batárideje: május 1. A munkakörre a kinevezés 3 évre szól. és alkalmasság ese­tén korlátozás nélkül meghosszabbítható. Az írásban beadott pályázat tartalmazzon részletes általá­nos és szakmai önéletrajzot. A pályázatot írásban legkésőbb április 25-ig kell eljuttatni a Kiadóhivatalba (Kecskemét) „Rövid határidő” jeligére. 670

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom