Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. április 18. • PETŐFI NÉPE • ♦ Érvényesül a párt politikai, eszmei, cselekvési egysége a párt xm. kongresszu- Vissza- és előretekintés kongresszus után sának határozata megfogal­mazza annak szükségességét, hogy a párttagokat még in­kább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett ma­gatartás jellemezze. Az alapszervezetek, a kommunista kö­zösségek minden esetben határozottan lépjenek fel a párt- szerűtlen, az erkölcsi normáinkba ütköző magatartással szemben. Arra kértük Iván Istvánnét, a megyei pártbizott­ság tagját, a fegyelmi bizottság elnökét, válaszoljon néhány kérdésünkre, jellemezze a megye párttagságának fegyelmi helyzetét, a bizottság munkáját. — Milyen tapasztalatokat szer­zett Bács-Kiskun kommunistái­nak fegyelmi helyzetéről az el­múlt öt esztendőben? — A megye több mint 30 ezer kornmunistájának döntő többsé­ge megfelel az egyre növekvő kö­vetelményeknek — kezdte vála­szát Iván Istvánná —, a párt nor­mái szerint éj,í teljesíti a szerve­zeti szabályzatban előírt köte­lezettségeit. Magánéletük példás, cselekvőén részt vettek a XII. kongresszus és az 1980-as me­gyei pártértekezlet határozatai­nak végrehajtásában. Példamu­tatásukkal a pártonkívülieket is mozgósították, alkotó cselekvés­re ösztönözték. Jelentős a me­gye kommunistáinak közéleti tevékenysége a különböző álla­mi, gazdasági, társadalmi és tö­megszervezetekben, ahol jól kép­viselik a' párt politikáját. A tag­ság aktív tevékenységével, helyt­állásával megteremtette a párt egységének, tömegkapcsolatának, a vezetőszerep érvényesülésé­nek alapját. Ezt szükséges hang­súlyozni, mert ez, a jellémző, ez az általános, és feltétele annak, hogy a tervezett feladatokat ered­ményesen oldjuk meg. — Hogyan formálódott, erősö­dött a párt egysége? — A XIII. kongresszust elő­készítő taggyűlések és pártérte­kezletek 5 év munkájáról szóló összegzése azt tanúsítja, hogy' megyénkben érvényesül a párt politikai, eszmei, cselekvési egy­sége. A párttagok egyetértenek a párt politikájával, jellemző a marxista ideológia egyértelmű el­fogadása. A párthatározatok vég­rehajtásában alapvetően érvé­nyesül a cselekvési -egység. A párttagok döntő többsége meg­győződéssel, fegyelmezetten tel­jesíti kötelességét, cselekvő ré­szese a határozatok végrehajtá­sának, él a szervezeti szabályzat szerinti jogaival. Ugyanakkor az elmúlt évekre jellemző nehézsé­gek a gazdasági életben, a2 élet- színvonal kedvezőtlen alakulása hatással volt a párttagokra is. Érzékenyen reagáltak a gazdasá­gi életben előforduló fogyaté­kosságokra, élesen bírálták a határozatlanságot, a következet­lenséget, vitattak egyes intézkedé­seket. Olykor a cselekvési egy­séget gyengíti a párt szervezeti életében a fellazulás és a párt politikája melletti aktív kiállás hiánya is. Ez egyrészt a meg- nem-ériésből, másrészt a tájé­koztatás hiányából fakad. — Milyen fogyatékosságok sér­tették a fegyelmet, gyengítették a párt egységét? — A beszámolási időszakban voltak olyan párttagok, akik nem hajtották végre a párt határoza­tait, nem teljesítették pártmeg­bízatásaikat, visszaéltek a ha­talommal, összeférhetetlenek voltak, kárt okoztak a társadal­mi tulajdonban, erkölcstelen ma­gatartást tanúsítottak, megsér­tették a munkafegyelmet, de akadtak olyanok is, akik súlyo­san vétettek az állampolgári fe­gyelem ellen. A pártfegyelem megsértése miatt öt év alatt a párttagság 3,2 százalékát vonták felelősségre az illetékes pártszer­vek és -szervezetek. Ezek egyne­gyede olyan súlyosan megsértet­te a párt erkölcsi normáit, hogy velük szemben a legsúlyosabb pártbüntetést, a kizárást kellett alkalmaziy. A fegyelmi felelősségre voná­sok tapasztalatai mutatják, hogy jónéhány fogyatékosság van a párttagok egy részének erkölcsi szemléletében, felfogásában. • A teljesség igénye nélkül néhány jellemző példát: vannak, akik nem állnak ki a társadalmi tu­lajdon védelmében, annak eltu- lajdonítóival szemben közömbö­sek, bocsánatos bűnnek tartják tettüket. Felerősödtek az anyagi javak tisztességtelen megszerzé­sére irányuló törekvések. A párt­tagok körében is tapasztalható olyan felfogás, amely szerint az emberi értékeket nem a végzett munka, hanem az egzisztenciális helyzet határozza meg. Aszerint ítélnek meg embereket, hogy mi­lyen anyagi javakra tettek szert, nem pedig munkájúk, helytállá­suk, emberi magatartásuk szerjnt. — Milyen feladatok állnak a párttagok és az alap szervezetek előtt a pártfegyelem megszilár­dítása érdekében? — A fegyelmi munka alapvető feladata továbbra is az, hogy hozzájáruljon a párt eszmei, po­litikai, cselekvési egységének erő­sítéséhez. Szükséges a megelő­ző, nevelő munka, amelyet már a tagfelvétel előkészítésével kell kezdeni, és folyamatosan, az alap­szervezeti tevékenység szerves részeként kell végezni. A párt egysége, tekintélye növelése ér­dekében következetesen kell el­járni a pártfegyelem, a párter­kölcs és a pártélet lenini nor­máinak megsértőivel szemben. Ezt azért is szükséges hangsú­lyozni, mert a beszámolási idő­szakban egyes alapszervezetek indokolatlanul humánusak vol­tak a párterkölcsöt, a pártfegyel­met sértő párttagokkal szemben, és súlyosabb fegyelmezetlenséget is elintéztek egy szóbeli figyel­meztetéssel. A párt XIII. kong­resszusának határozata szerint a pártszervezetek az eddiginél következetesebben vonják fele­lősségre a pártfegyelmet, a párt­erkölcsöt megsértő párttagokat. Gondot kell fordítani arra is, hogy minden párttag ismerje, értse és betartsa a szervezeti sza­bályzatot, teljesítse az abban elő­írt kötelezettségeit és éljen jogai­val. Az állami törvényeket meg­sértő párttagot kivétel nélkül minden esetben pártfegyelmi úton felelősségre kell vonni, et­től egyetlen szervezet sem térhet el. Nem lehet elfogadni azt a szemléletet, amely szerint elég, ha a párttag bírósági vagy mun­kahelyi felelősségre vonásban részesül. — Hatékony nevelő munkával arra kell törekedni, hogy érvé­nyesüljön a szó és a tett egysé­ge, minden kommunista követ­kezetesen álljon ki a párt poli­tikája, határozatai mellett, mu­tasson példát a munkában, aka­dályozza meg a fegyelmezetlen­séget, védje a társadalmi tulaj­dont, lépjen fel határozottan az erkölcstelen magánélettel és az iszákossággal szemben. A párt- szervezetek, a kommunisták nem támogathatják és nem nézhe­tik el a tisztességtelen haszon- szerzésre való törekvést. A párt- szervezetek fegyelmi munkája akkor jó, ha azzal elősegítik a párt egységének szilárdítását. Gémes Gábor ENERGIATAKARÉKOSSÁGTÓL AZ EGÉSZSÉGÜGYIG Ifjúsági ötletpályázat A KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa, minisztériu­mok és országos hatáskörű szer­vek támogatásával ifjúsági ötlet- pályázatot hirdet pályakezdő fia­talok részére. A pályázat oélja a pályakezdők alkotókedvének serkentése. a hasznosítható, megvalósítható és széles körben elterjeszthető ötle­tek ésszerűsítések, műszaki 1 és szervezési megoldások felszínre hozása. Pályázni lehet új szelle­mi tartalmat hordozó ötlettel, ra­cionalizálást segítő javaslattal, az elbírálásra illetékes gazdálkodó szervezetekhez 1984. január 1-e után benyújtott újítási javaslat­tal. valamint az Országos Talál­mányi Hivatalhoz szabadalmazta­tásra bejelentett találmánnyal, olyan munkákkal, amelyek hoz­FORGALOMBA HOZHATÓ? • A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei az elmúlt év második felében 2128 hazai újdonságot minősítettek, melynek ,78 százalékát — forgalomba hozatalra — alkalmasnak találták. Mielőtt az üzletekbe kerül az új termék, a KERMI megvizsgálja használha­tóságát minőségét, tartósságát. A szakvélemény alapján dől el, hogy forgalomba hozható-e. A képen: az anyagvizsgáló és munkavédelmi minősítő osztályon a közkedvelt Black and Decker barkácsgépet el­lenőrzik. zájárultak vagy hozzájárulnak műszaki, gazdasági fejlődésünk gyorsításához. A meghirdető szervek ajánlás­ként felhívják a pályázók figyel­mét az energiával való takarékos­kodást, a másodlagos nyersanya­gok hasznosítását, a kevéssé hasz­nosított energiaforrások eredmé­nyesebb felhasználását elősegítő ötletek benyújtására. Szívesen látják ezenkívül a termékek ex­portképességének javításához hoz­zájáruló számítástechnikai meg­oldásokat. a biotechnika, a bio­technológia széles körű elterjesz­tésére. konkrét alkalmazására vo­natkozó új eljárások kidolgozá­sát, az idegenforgalmi szolgálta­tások bővítését célzó ötleteket, a magánerős lakásépítés megköny- nyítését szolgáló építésszervezési módszerek kidolgozását, az egész­ségügyi ellátás műszaki színvona­lát javító újításokat. A pályázaton középfokú vég­zettségiig az 1960. január 1-fe után született, míg felsőfokú végzett­séggel az 1955. január 1. után szü­letett alkotók vehetnek részt. A jeligével ellátott zárt borítékban közölni kell a pályázó nevét, sze­mélyi számát, legmagasabb isko­lai végzettségét, munkahelyének megnevezését címét, valamint a pontos lakcímét. Egy szerző több dolgozattal is pályázhat, de min­den pályaművet külön kell be­nyújtania. A meghirdető szervek egy 15 ezer forintos különdíjat adnak ki. ezenkívül az első. a második és a harmadik helyen végző fiatalok közül tizet-tífct pedig 10, 7. il­letve 5 ezer forintos pénzjutalom­ban részesítenek. A beküldési ha­táridő: 1985. december 30.. a pá­lyaműveket két példányban a KISZ Központi Bizottságának cí- íhére (Budapest Pf. 72.. 1388) „Ifjúsági ötletpályázat” megjelö­léssel postán kell eljuttatni. Az eredményhirdetésre 1986-ban a forradalmi ifjúsági napok ideién kerül sor. I Tájak és Több kiállítás nyílt meg az utóbbi napok­ban, amelyek valahogy éltető elemünkhöz, a földhöz kapcsolódnak. - A földosztás 40. év­fordulója alkalmából az új honfoglalás doku­mentumai tárulnak fel együttes elrendezés­ben. Az alföldi realisták képei Szalkszentmár- tonban sorakoznak föl ritka jó válogatásban. Kurucz D. István, Szalay Ferenc vagy mások történelemidéző művei a dokumentumokat is élőbbé tudnák tenni. Vannak, akik most és egy ideig hiányoznak ä tárlatmegnyitókról. De róluk később ... Eredetiségükben megkapó, szuggesztív táj­képeket nézhet a látogató Solton is, a műve­lődési ház nagytermében. Nem messze a rádió Kossuth-adójának központi tornya magaso­dik, a Duna menti nagyközség határában. Ki­mondatlanul is azt példázza a békés köze- liség, hogy jól megfér akár egymás szom- * szédságában a modern ipar, automatizáció, elektronika és az a természetszeretet, amely a festészeti erőt is latba vetve szeretné meg­menteni a régi utcák, meseszerű erdei ösvé­nyek, csodás színekben vonzó öreg soltl pin­cék, tulipános szegélyű mezsgyék, fehér falú alföldi tanyaépületek varázsát. Ligetek és tisz­tások, alkonyatok, fénypontok a kitáruló lá­tóhatárban. A festő: Bozsó János. Vannak más, szélesebb és nagyobb ívű vagy merede­kebben fel-feltörő alkotói utak is, mint az övé. De ma még nem látható be teljességgel, hogy mit jelent a Duna—Tisza köze újra­felfedezésében ez a kiérlelt, különböző bírá- latoknak is kitett alkotói pálya. Tény, hogy szüntelen megújításrá késztetve őrzi sajátos hangulatukban azokat a tájrész­leteket, amelyek csak egyszer ragyognak fel olyan színdúsan, mint például a solti kiállí­tás jó néhány darabja. Vagy éppen a lassacs­emberek kán kiszáradó Kolon-tó partján álló tanyákat festi Matyó-pusztai egyszer-voltságukban. S akinek szeme van, szívében is érzi, hogy mit jelentene, ha nem lennének az Alföldnek ezek a páratlan értékei. Nemcsak művészi ábrázolásban, hanem a legkézzelfoghatóbb valóságban is a figyelem középpontjába robbant be a táj, a föld. Mil­liárdos értékek sorsa dől el városok és falvak határában, majorok és téeszközpontok körül attól függően, hogy elég 'gyors-e az ember, si­kerül-e minél kevesebb veszteséggel pótolni a kényszerű lemaradást, amit a tavasz késedel­me okozott. Címbetűkkel írtuk a múlt héten, most csak ismételni tudjuk: döntő tényezővé vált a gyorsaság. Közös és állami gazdaságok dolgozói hozzák be a kieséseket — nem mé­ricskélve a munkaidőt, szombati meg vasár­napi elfoglaltságot, nyújtott műszakokat. Akit a föld ereje, a kitáruló horizont egy­szer is vonzásába kerített, természetesnek fo­gadja el, hogy menni kell, ha itt van az ideje. A föld olyan, mint a teremtés: ad vagy elvesz. Ha az ember partnere tud lenni a megújulás fölgyorsult tennivalójú tavaszi heteiben, csak akkor számíthat a betakarítás adományára. Vannak tehát sokan, akik most nem tájké­peken nézik a földet, hanem megművelik azt. Befejezik a cukorrépa, kezdik a kukorica veté­sét, végeznek a burgonya ültetésével, metszik a szőlőt, ök azok, akik hiányoznak a tárlat­látogatók sorából. A kiállításszervezőknek mégsem érdemes neheztelni rájuk. Mert ők azok is, akik méltók arra, hogy a mindennap­jaink hőseit kereső festők, írók, művészek rá­juk találjanak munka közben. S megörökít­sék őket kortársainknak és az utókornak egy­aránt. Halász Ferenc HELYTÁLLÁS A FÖLDEKEN Pezsgő élet a lakiteleki határban Versenyben a természettel Mint a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben is ég az emberek keze alatt a munka ezekben a napokban. Ilyenkor szinte minden a gépészeken mú­lik, akik a traktorok nyergében próbálják behozni az időjárás okozta másfél hónapos lemara­dást. Nélkülözhetetlen segítőik a javítóműhely dolgozói akik igye­keznek minél előbb újból mun­kába indítani a nagyobb megter­heléstől bizony hamarabb „elfá­radó” gépeket. A tősfürdői strand egyelőre csendes. A mellette levő gépállo­más szintúgy, jószerivel csak a kombájnok várják, hogy nyáron rájuk kerüljön a sor. Madari István ágazatvezető éppen valami alkatrészért hada­kozik telefonon. Míg rá várok, az iroda ablakából látom: egy piros MTZ' kanyarodik az udvarra. Kétkerekű permetezőtartályt húz. A szomszédos épületből kék ru­hás szerelők jönnek. Lehajolva nézegetik a traktor elejére erősí­tett szerelvényt. Időközben befejeződik a telefon- beszélgetés. Az ágazatvezetőt ar­ról kérdem, hol vannak a gépek, mit csinálnak az emberek? Madari István alig győzi sorol­ni, hogy az időjárás miatt mi minden elvégezni való torlódott össze alig néhány napra. — Március 18-a után tudtuk el­kezdeni a szántást, folytattuk az ősszel elmaradt alapműtrágyázást. Most készítjük elő 600 hektáron a talajt a siló- és a szemeskukori­ca vetéséhez. De nyakunkon a vegyszerezés, a gyümölcsösök permetezése is. Hatvanötén dol­gozunk, nyújtott műszakban, még szombaton is. Szerencsére eddig vasárnap nem kellett bejönni, mert hét közben, hajnaltól amíg látunk, elég területtel tudunk vé­gezni ... » Amikor az irodaajlón kilépünk, addigra már befejezték az imént érkezett traktor javítását. Varga Lajos gépszerelő éppen az utolsó csavarokat húzza meg. Megtu­dom, a szórókeret elgörbült, ezt kellett újra hadra foghatóvá ala­kítani. • Varga Lajos még igazít egyet a csavaron, és indulhat a gép. • Nagy a sürgés-for­gás a nö- vényvédő- szer-keverő- nél. (Somos László fel­vételei) — Szombaton késő estig dol­goztunk — meséli. — Akkor is egy permetezőgép romlott el, a ventillátorja repült szét. Meg kel­lett csinálni, mert a gyümölcsös­ben hétfőn reggel nagyon hiány­zott volna. Egyébként ezekben a napokban az örökös agronómus— gépész vita mintha lecsillapodott volna. Nem kell mondani, aki ki­csit is ért hozzá, látja, mennyire szorít a munka a határban. Üjabb beszélgetőpartnerem elegáns mozdulattal kanyarítja gé­pét a földút mellé. A kombiná- tort megemeli, és fürgén kiugrik a fülkéből. Miután úgy látom, nem akár nagyon eltávolodni a gépé­től, a nagy kerekek mellett kia­báljuk a túl a Zetor dübörgését. Tóth Ferenc ék hajnaltól késő es­tig a földeken dolgoznak. — Ma igyekeznem kell — mondja, miközben a pihenőt fel­használja egy cigaretta elszívá­sára. — Tegnap egész' nap a mű­helyben bütyköltük a traktort, mert a hidraulika felmondta a szolgálatot. Este sokáig kint ma­radok, lesz vagy tíz óra, amikor­ra hazaérek, mert végezni kell ezzel a 110 hektáros táblával... Néhány száz méterrel odébb a gyümölcsös szélén pezseg az élet. Kurucz Mihály növényvédöszer- raktáros irányításával egymás után sorakoznak a töltőállomáson a kiürült permetezőgépek. Lá­tom, itt sincs idő a pihenésre. A növények olyannyira sietnek be­hozni a lemaradást, hogy a 300 hektáros almásban az egérfüles, a zöld- és a pirosbimbós állapot szinte „összeér”. A második per­metezésnél tartanak. Ennél a brigádnál mJegszokott az éjszakai műszak, hiszen a nyári hőségben csak a hűvösebb éjszakái órák alkalmasak a vegy­szerezésre. Itt, ahol a legnagyobb sietség mellett is ügyelni kell az írt és íratlan szabályok betartá­sára, leginkább az el-eleredő eső miatt bosszankodnak. Ugyanis ek­kor le kell állni, mert az égből • Tóth Ferenc nem sajnálja • szabad idejét; csak jókor véges* zen a munkával. jött nedvesség felhígítja a szer töménységét, mintegy hatástala- < nítva a permetlét. . Mielőtt a töltőhelyre beáll, Ká­bák Ferenc négykézlábra eresz­kedvé ráncigálja ki a Kertitox gép alól a felakadt nyesedéket. — Összeszedi a kerék azt a ke­veset, amit otthagytak a nyese- dékletolók. A fák között is meg kellett az előbb állnom, mert az egyik felrepülő gally elzárta a csapot — mondja, miközben fel­egyenesedik. * * * Alig múlik el esztendő, hogy az időjárás meg ne tréfálná a me­zőgazdaságban dolgozókat. Az idei tél szokatlanul hideg. és hosszú volt. A növények igyekez­nek gyorsan behozni a lemara­dást. Most a munka, az ember rohan utánuk, s a versenyben egyelőre ők vezetnek. De ahogy a Szikra Tsz-ben dolgozók helytál­lását látom: nem sokáig... Csauner Pétét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom