Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 76. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 1. hétfő Magyar párt- ’■**»*©; és kormányküldöttség Moszkvában Lázár György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke a hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi ki­állítás megnyitására párt- és kor­mányküldöttség élén vasárnap Moszkvába érkezett. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Falu­végi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Roska István külügymi­niszter-helyettes és Rajnai Sán­dor, hazánk moszkvai nagyköve­te. A Lázár György vezette kül­döttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Arhipov első mi­niszterelnök-helyettes és Nyiko­laj Talizin miniszterelnök-he­lyettes fogadta. Felszabadulásunk 40. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül az*ország és természetesen Bács-Kiskun megye is. Nagygyű­léseken, baráti találkozókon, a felszabadító hősökre emlékező ko­szorúzásokon, képzőművészeti és dokumentumkiállftásokon idézik fel 1945. április 4. történelmi for­dulópontját, és az utat. amelyet az ország azóta megtett. A főváros utcái, terei fellobo­gózva várják az ünnepnapot. Üd­vözlő feliratok, szines dekorációk díszítik a középületek és az álla­mi intézmények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás, nagy fényerejű reflektorokkal. Április 3-án katonai tiszteletadással fel­vonják az Állami Zászlót és az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját, a munkásmoz­galom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zász­lónál 4-én, délben zenés őrség­váltás lesz. Az ünnep alkalmából április 2-án Állami és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlamentben, a termelő munkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló eredményekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Országházban az El­nöki Tanács kitüntetéseit adják át eredményes tevékenységük el­ismeréséül az állami és a gazda­sági élet különféle területein dol­gozóknak. Az ünnep előestéjén az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnöksége dísz- ünnepséget rendez a Magyar Álla­mi Operaházban. Az ünnep nap­ján, este az Elnöki Tanács foga­dást ad a Parlamentben. A meg­hívottak között ott lesznek a po­litikai, az állami, a társadalmi • Képünkön: a hajósi felszaba­dulási emlékmű. élet képviselői, az üzemek, vál­lalatok, intézmények kiváló dol­gozói. Az országban számos koszorú­zást ünnepségen tisztélettel adóz­nak a hazánk szabadságáért a fel­szabadító harcokban elesett szov­jet hősök és más népek elesett katonái emlékének. Április 3-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak képviselői megko­szorúzzák a Szabadság téri Szoy­jet Hősi Emlékművet és a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hő­sök terén. Ma_a harkányi bolgár hősi em­lékműnél, Beremenden a jugo­szláv katonai temetőben tartanak koszorúzási ünnepséget. Ugyan­csak. ezen a napon Hajdúböször­ményben felavatják'és megkoszo­rúzzák a felszabadító harcokban hősi halált halt román katonák sírkertjét. Népköztársaságunk fegyveres erői: a Magyar Néphadsereg, a Határőrség és a Munkásőrség egységei április 4-én katonai dísz­szemlével köszöntik hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­ját. Délelőtt 10 órakor — immár huszadik' alkalommal — hangzik majd fel a díszszemlére szólító harsona hangja a felvonulási té­ren. A katonai díszszemle után fiatalok ezrei ifjúsági tömegde­monstrációval köszöntik felsza­badulásunk ünnepét. Este a Hő­sök terén „itt élned, halnod kell!" címmel ezer év magyar történel­mét áttekintő zenés történelmi játékot mutatnak be. Az évforduló alkalmából or­szágszerte új kulturális létesít­ményeket, gyermekintézménye­ket, kereskedelmi egységeket avatnak fel. Megyénk városaiban, közsé­geiben, üzemeiben és intézmé­nyeiből ugyancsak nagygyűlé­seket, koszorúzási ünnepsége­ket, megemlékezéseket tarta­nak, s kitüntetik a társadalmi, gazdasági munkában élenjáró­kat. Felszabadulási vetélkedő­ket, helytörténeti kiállításokat rendeznek több helyen, új léte­sítményeket, ezek sorában köz­téri szobrokat adnak át. A jubi­leumra Bács-Kiskunba várják a testvérmegyék képviselőit a Krím­ből, Álba Iuliából, Modenából, Tarnowból és a Vajdaságból. (Folytatás a 2. oldalon.) A politizáló közvélemény megkülönböztetett figyelme, érdeklődése 'kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kong- tesszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország, s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési prog­ramot dolgoz ki a párt legfel­ső fóruma a társadalom idő­szerű problémáinak megoldá­sára, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezek­re a kérdésekre. Az előterjesz­tett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan össze­foglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunk­nak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalma- £ ra, a problémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvona­lazott, amelyet teljes szívvel magáénak vállhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi hí­ve. A XIII. kongresszus küldöt­tei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik vá­rakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede kö­vetett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján ke­zelte mind az elért eredmé­nyeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá sö­pörni munkánk fogyatékos­ságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, tel­jesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés szá­mára. Az értékelésben és a fel­adatok meghatározásában pár­tunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának for­radalmi-tudományos elméle­te, a marxizmus—leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelve­it az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogma­ként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában kö­rültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot te­kintjük az eszményünknek" — hangsúlyozta a kongresz- szuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyama­tossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánk­nak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten meg­erősítést kapott, mert az ered­ményes munkának e kettő egy­sége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelmű­en kifejezte: az MSZMP szá­mára változatlanul alapvető törekvés az emberek életvi­szonyainak szebbé, jobbá, gaz­dagabbá tétele. A központi bi­zottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőt­lenre fordult gazdasági kö­rülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknek az élet- színvonala csökkent. A kong­resszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megte­remthetők — és meg is terem­tendők — e tendencia meg­fordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében még kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Ami­lyen mértékben és ütemben fokozódik a népgazdaság jö­vedelemtermelő képessége, ja­vul a gazdálkodás hatékony­sága, úgy kerülhet sor a kong­resszus szociálpolitikai elha­tározásainak valóra váltására, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája or­szág-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen fi­gyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igény­lő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóér­tékének megőrzéséről, akár a családot alapitó fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bi­zonyos foglalkozási csopor­tok keresetének viszonyla­gos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyomá­nyaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csqk azt mondhatta, hogy a jövedel­mek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények ki­terjesztéséhez, mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapo­kat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalom­nak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munka­teljesítmények értéke, minő­sége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fe­dezetet az életszínvonal eme­lését, a társadalmi igazságos­ság erősítését célzó elgondo­lásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy — a XII. kongresszus határoza­tainak megfelelően — sikerült lényegesen előbbre jutni a nép­gazdaság egyensúlyának hely­reállításában. Éppen ezért ha­tározhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé te­szi a népgazdaság anyagi-mű­szaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a nép- jólét emelését. Ám a növeke-p dés gyorsítása — s ez a -nyo-j matékos figyelmeztetés is el-t hangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a ko rabbi feszültségek visszatéré­séhez, ha minőségi változástf tudunk elérni a munka szer-l nézettségében, a beruházási*’ források ésszerű hasznosításé-| ban, a gazdaság szerkezeti át­alakításában, az ésszerű koc-S kázat vállalásában. Különö-f sen fontos feladatunk a mű* szaki fejlődés felgyorsítása, amv társadalmi-gazdasági haladá-Ú sunknak immár minden te-m kintetben a kulcskér désévéfZ válik'. A gazdálkodás és az életvi-f szonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fopal-k mazódott meg a koíigretszu-m son társadalmunk, gazdasá-p gunk szocialista vonásainak)' erősítése. Ennek elengedhe-p tetten része, hogy határozott , és egyértelmű küzdelmet foly-'p tassunk az elveinktől idegen,'E normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelen­ségek ellen. A KEB elnöké-ti nek beszéde, de számos felszó-& laló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen b velejáróinak: a szabályokií pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a neve-- lőmunka erősítésével, a tö-r-S vények következetesebb al- m kalmazásával csökkenthetők és, visszaszoríthatók. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény~ aktivizálását, a szocialista de- g mokrácia további elmélyítését, és erőteljes kibontakoztatását, te Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé jp sorolta. Ezek megvalósítása - nélkülözhetetlen mind az ál- % lami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek teve- y kenységében. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia továb- " bt erősítése, ami egyúttal an­nak is feltétele, hogy fokozód­jék a kommunisták aktivitása, öntevékenysége, kezdemé- nyezőkészsége, és ami nap-, jóinkban különösen fontos, a párt politikája melletti egysé- S ges kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, állást foglalt a társadalmat foglalkoztató leg­fontosabb kérdésekben. E ha­tározatok valóra váltása alko- ' tó szellemű gondolkodást, mér- ■ legelést, új megoldások kere- - sését, megvalósításukra való r vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncsze- ' mében. A kongresszus állás- - foglalásainak alapos megérté­se, a helyi tennivalók átgon­dolt meghatározása elenged­hetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondol­kodással és munkastílussal folytassuk országépitő, a ma­gyar nép javát szolgáló mun­kánkat. Sakkozók fesztiválja Véget ért az eddigi legna­gyobb szabású hazai sakkver­seny. A Tavaszi Fesztivál ke­retében a Budapest Sportcsar­nokban rendezett tornán tucat­nyi országiból 214 versenyző lindult, s az egyes fordulók párosítását — nálunk először — számítógéppel sorsolták. A győzelmet végig vezetve Fa­ragó Iván nemzetközi nagy­mester szerezte meg 8 pont­tal, a 2—6. fielyen 7—7 pont­tal külföldi sakkozók végez­tek. A tornán a kecskeméti DUTÉP SC versenyződ is részt vettek. Legjobban Vi­déki Sándor szerepelt, aki 9 fordulóból 5,5 pontot gyűjtött, s ezzel növelte nemzetközi értékszámát. Legyőzte többek között Bárczay nagymestert is. A kecskeméti sakkozók továb­bi eredményei; Sárosd Zoltán 5,5, Grószpéter Attila, Máthé Gáspár 5—5, Pál Imre 4, Németh Mária 3,5, Nagy Hel­ga 3 pont. Képünkön a ver­senyterem egy részlete látha­tó. (Tóth Sándor felvétele.) FOLYTATÓDIK A MUNKA VERSENY Anyag- és energiatakarékosság Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának kalocsai gyáregysége alapvető fontosságú munkát végez az egész vállalat nyereségének alakulása szempontjából. Az EKA gazdálkodásának eredmé­nye nagyrészt itt képződik, bár a bérszínvonal lé­nyegesen alacsonyabb, mint a budapesti gyáregy­ségben. Az itteni dolgozók alig keresnek évente 55 ezer forintot, míg a fővárosiak 60 ezer fölött visz­nek haza. Az anyagi ösztönzés szűkösebb lehetősé­geit azonban pótolja az a jól szervezett versenymoz­galom, ami a dolgozókat mind jobb teljesítmények­re ösztönzi. Tőzsér István párttitkár elmondta, hogy fénycső­armatúrákból az ország szükségletének több mint felét itt szerelik össze, de szállítanak belsőtéri lám­patesteket az NSZK-ba és az arab országokba is. Az esztendőnként előállított világítótestek száma megközelíti az egymilliót Az ötszázötvenjét, dol­gozót foglalkoztató gyáregység éves termelési érté­ke mintegy félmilliárd forint, a nyereség ebből 46 millió. A szocialista országokba Kalocsáról szállí­tott termékekért 1984-ben mintegy kétszázmillió fo­rint növelte a vállalat bankszámlájának egyenlegét. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményei közül kiemelkedik a műszaki alkalma­zottakból álló Bánki Donáth szocialista brigádnak az a tevékenysége, melynek során a szerelési munka racionalizálásával évi 9—10 ezer normaóra-megta­karítást értek el. Az ?bből adódó termelésiérték-nö- vekedés 9—10 millió forint. Jelentős az a fűtőolaj­megtakarítás is — évi 1,5 millió forint —, amihez a festési technológia ésszerűsítésével jutottak. A kö­zelmúltban — a szovjet exportra kerülő armatúrák csomagolásában — vezették be azt a nagyjelentő­ségű újítást, aminek eredménye évi kétmillió fo­rint értékű anyagmegtakarítás. A meósokból álló Rózsa Ferenc szocialista brigád a porcelánfoglala­tok javításával szintén ért el szép eredményeket. Ugyanők a fényvetőüvegek ellenőrzésének foko­zásával (mintavétel helyett minden egyes darabot átnéznek) jelentősen javították a végtermékek mi­nőségét. A Helikon és a Kandó tmk villanyszerelő szocialista brigádok az' alkatrészek felújításával és • A fénycsőarmatúrák lemezházát nagy teljesít­ményű présgép készíti az EKA kalocsai gyáregy­ségében. (Kiima Győző felvétele) újrafelhasználásával mintegy százezer forintos költ­ségmegtakarítást értek el. A gyáregység dolgozói a társadalmi munkában is jeleskednek. Évente rendszeresen két kommunista szombatot tartanak, a nyugdíjasok megsegítésére, és a felépítendő kalocsai uszoda javára. A szereldei betanított munkások Kállai Éva szocialista brigád­ja különösen kiveszi részét a társadalmi munkából, mintegy négyszáz órát dolgoztak az egyedülálló idős embereket támogatva. B. F. I. Az alföldi településekről Nagykőrösön A végre tavaszias napsütésboa a földeken dolgozókat figyelve szinte észre sem vettem; máris Nagykőrösre röpített az autó. Né­hány perccel korábban még aa új katonatelep! házsorok kisérték az országutat. Milyen közel van Bács-Kiskun megye székhelyé­hez. a hajdani háromváros nap­jainkban talán legcsendesebb te­lepülése, Nagykőrös. És milyen messze! Elismerés illeti a történelmi egymásrautaltságban századokat megélt városokat újra összehozó kezdeményezéseket. A Falvak, mezővárosok az Al­földön (múlt, jelen, jövő) tudo­mányközi tanácskozás is ilyen embereket, gondolatokat, ten­nivalókat összekötő alkalom volt az elmúlt hét végén. Ez a kon­ferencia fejezi ki legérzékleteseb­ben a rendezők szándékát: az ed­diginél tudatosabban kamatoz­tassuk egy-egy táj szellemi, ter­melési, életviteli hagyományai­ban fölhalmozódott teremtő energiákat, építő ismereteket a nagy közösség, az ország javára. Áz Arany János Művelődési Központ nagytermében pénte­ken, a régészeti tagozaton elhang­zott előadások közül Pálóczi Horváth Andrásé kimondottan Bács-Kiskun megyei vonatkozású volt: A hajdani Szentkirálv (Lász- lófalva) kifn lakosságának élet­módját elemezte régészeti kutatá­sai alapján. Természetesen a Kis­(Folytatás a 2. oldalon.) Ä felszabadulás 40. évfordulójára készül äz ország és Bács-Kiskun megye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom