Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

Z ® PETŐFI NÉPE © 1985. m&rcius 7. csütörtök Várkonyi Péter Londonban FOLYTATÓDOTT A JÁSZ KI ÜLÉSE |SHH| Terítéken a gazdaság és társadalom kérdései Aczél Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: A hivatalos látogatáson Lon­donban tartózkodó Várkonyi Pé­ter külügyminiszter programja szerda délelőtt a brit kereskedel­mi és iparügyi minisztériumban kezdődött, ahol Norman Tebbit miniszter fogadta őt. Kettejük háromnegyedórás eszmecseréjén a kétoldalú gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokról volt szó. Megvitatták, hogy a. brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segítheti a gazda­sági kapcsolatok szálainak erő­sítését, illetve a kereskedelmi for­galom bővítését. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszterrel tárgyalt vendéglátója hivatalában. Őszinte és szívélyes hangulatú eszmecseréjük tárgya a nemzetközi helyzet volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcsola­tok problémaköre, az enyhülés és a fegyverzetkorlátozás. Bár a felek rögzítették, hogy a nemzet­közi feszültség okait eltérően íté­A lengyel kormányfő fogadta Kulikov marsallt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, lengyel, kor­mányfő fogadta a Lengyelország­ban tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját,1 a Var­sói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főparancs­nokát — jelentette a PAP len­gyel hírügynökség. A baráti lég­körű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet fényében a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés többi tagországainak hadseregei közötti együttműködés kérdéseit. események sorokban GENF _______________________ „ Asszonyok és béke” elnevezés­sel háromnapos nemzetközi nő­konferencia kezdődött tegnap Genfben a Nemzetek Palotájában. Az értekezleten nemzetközi és nemzeti nőszervezetek képviselői Vesznek részt, többek között Ausztriából, Bulgáriából, az Egyesült Államokból. Görögor­szágból. Kubából. Magyarország­ról, az NDK-ból és a Szovjetunió­ból. A tanácskozáson megbeszélé­seket folytatnak a nők szerepéről a békéért folyó harcban._______ P HENJAN___________________ L i Dzong Rjul, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egész­ségügyi miniszterének első he­lyettese és dr. Taraba János, ha­zánk phenjani nagykövete tegnap Phenjanban aláírta a két ország egészségügyi minisztériumainak az 1985—86-os évekre szóló egész­ségügyi és orvostudományi együtt­működési tervét liik. meg, a fegyverzetkorlátozás számos kérdését illetően más a megközelítési módjuk, és másképp értékelik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, neve­zetesen az Egyesült Államok „stratégiai védelmi kezdeménye­zésének” kérdését is, reményük­nek adtak hangot, hogy a Szov­jetuniónak és áz Egyesült Álla­moknak Genfben sikerül lépést tennie azoknak a céloknak az elé­résé félé, amelyeket a szovjet és az amerikai külügyminiszter ja­nuári találkozójáról kiadott kö-. zös közlemény tartalmazott. Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe végül megelégedéssel álla­pította meg, hogy a brit—magyar kapcsolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, és az együttműkö­dés további bővítésére való kész­ség mindkét oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok rész­letkérdéseit szerda délután Vár­konyi Péter Malcolm Rifkind brit külügyi államminiszterrel vitat­ta meg. Az Iránban folyó szovjetelle­nes kampány ellentmond az or­szág nemzeti érdekeinek — szö­gezi le szerdai számában a Prav­da. A lap emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben az iráni sajtó­ban nem kevés, a Szovjetunióval és a szovjet—iráni viszonnyal foglalkozó hivatalos nyilatkozat és írás jelent meg. Egyesek azt állítják, hogy Irán érdekelt a Szovjetunióval való együttmű­ködés fejlesztésében, más meg­nyilatkozások rágalmakat tar­talmaznak, nyíltan szovjetellenes hangvételűek. Az egyik iráni vezető nemrégi­ben a mondvacsinált szovjet fe­nyegetést emlegette, azt állítja, hogy a Szovjetunió „különféle összeesküvéseket szervez, amelyek célja az iráni nép, az iszlám for­radalom és az iszlám állam meg­semmisítése”. A Pravda ezzel kapcsolatban emlékeztet néhány tényre: a Szovjetunió üdvözölte a sah rezsimj ének megdöntését Iránban. Az 1979. évi forradalom győzelme utat nyitott az iráni politika pozitív irányú változá- sainák, szélesítette azokat a te­rületeket, amelyeken egybeeesett a két ország álláspontja a nem­zetközi politikában, és lehetősé­Augusto Pinochet chilei elnök kedden „katasztrófasújtotta terü­letnek” nyilvánította Santiagói, a Valparaiso kikötőváros körüli tengerparti területet, valamint a fővárostól délre levő Rancagua környékét. Ezekben a körzetek­ben a vasárnapi földrengések kö­vetkeztében a legfrissebb adatok szerint 143 ember vesztette életét, mintegy kétezren megsérültek és 160 ezren váltak hajléktalanná. A tegnapra virradó éjszakát is ezrek töltötték szabad ég alatt. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének egységesen kell csele­kednie és végre kell hajtania a demokratikus vitákban elfogadott valamennyi határozatot ahhoz, hogy megőrizze politikai tekinté­lyét és társadalmi befolyását. Eb­ben a megállapításban összegez­hető az a vita, amely a JKSZ KB Belgrádban kedden megkezdődött és tegnap is folytatódott ülésén a beszámolót követően bontakozott ki. A KB-ülés vitájában terítékre kerültek a jugoszláv gazdaság és társadalom legidőszerűbb kérdé­sei, az életszínvonal csökkenése éppúgy, mint a szocialista önigaz­gatású fejlődés ellenzőinek néze­tei és tevékenysége. A párt sze­repét illetően egyértelműen meg­fogalmazódott az a követelés, hogy a JKSZ „a papírok pártjá­ból” váljék végre a cselekvés pártjává. Valamennyi felszólaló get teremtett a valóban jószom­szédi kapcsolatok fejlesztésére. A Szovjetunió nem törekszik elő­nyökre Iránban, nincsenek vele szemben területi követelései, Irán teljes függetlenségét kíván­ja s azt, hogy a két nép béké­ben, barátságban éljen és a köl­csönös érdekek alapján működ­jék együtt. A szovjet lap szól arról, hogy 1978-ban, a sah trónjának megin­gása idején a szovjet állam nyi­latkozatban szögezte le: megen­gedhetetlen az iráni belügyekbe való bármiféle külföldi beavatko­zás. A Szovjetunió sok éve se­gíti az iráni nemzetgazdaság fej­lődését. Már 110 szovjet közre­működéssel épített objektumot helyeztek üzembe, a még épülők­kel együtt ez a szám 160-ra fog nőni. Ä szovjet részvétellel épült vagy szovjet berendezéseket hasz­náló üzemekben 80 ezer iráninak biztosítanak munkát. Ezek a tények bizonyítják, mennyire más a Szovjetunió Iránhoz való viszonya, mint az Egyesült Államoké, mennyire nem helytálló és sértő az olyan kijelentés, miszerint a két ország azonos, „terrorista” politikát foly­tat a nemzetközi színtéren. A rendelet felhatalmazza a ha­tóságokat, hogy javakat foglalja­nak le a rászorultak megsegíté­sére, ezenkívül tovább szigorít az ellenzék megfélemlítésére tavaly bevezetett ostromállapoton. A természeti csapás a 70 ezer lakosú San Antonióban okozta a legnagyobb pusztítást, ahol hu­szonhármán meghaltak és az épü­letek 70 százalléka, valamint a kikötő romokban hever. San An­tonio kikötője bonyolította le a chilei rézexport zömét. egyetértett abban, hogy a mosta­ni KB-ülés után a JKSZ és kü­lönösen vezető szervei, így maga a Központi Bizottság nem visel­kedhet továbbra is úgy, mint ed­dig. A határozatok végrehajtásá­nak elmulasztása a párt egyik legnagyobb fogyatékossága, s en­nek oka elsősorban a JKSZ köz- társasági és tartományi szerveze­tekre történt széttöredezése, vala­mint elbürokratizálódása. Számos kritikai észrevétel tárgya volt a jelenlegi káderpolitikai gyakorlat, s különösen az a tény, hogy' a fiatalok kívül maradnak a társa­dalmi döntéshozatal folyamatán. A központi bizottsági ülés vitá­jában felszólalók hangoztatták, hogy a JKSZ jövő évre tervezett 13. kongresszusáig fel kell élén­kíteni a párt tevékenységét, meg kell erősíteni eszmei, politikai és cselekvési egységét, társadalmi Vezető szerepét. Genscher Varsóban VARSÓ Tegnap egynapos munkalátoga­tásra Varsóba érkezett Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A repülőtéren Stefan Oíszowski lengyel külügy­miniszter fogadta. Meglepetés Reagannek WASHINGTON Kellemetlen meglepetés érte Reagan elnököt az amerikai sze­nátus költségvetési bizottságában. A republikánus többségű bizott­ság kedden a katonai költségve­tés lényeges csökkentése mellett foglalt állást — mégpedig úgy, hogy Reagan pártjának négy sze­nátora is ' a csökkentést sürgető demokratapártiakkal együtt sza­vazott. A bizottság által, javasolt vál­tozás szerint a Pentagon költség- vetését a jövő évre gyakorlati­lag befagyasztanák, azt követően pedig csak évi három százalékos növekedést engedélyeznének az elkövetkező négy évre. Reagan már a következő pénzügyi évre több mint hatszázalékos emelést kért — az inflációs rátából adódó emelésen túlmenően —. s attól kezdve is az átlagosnál nagyobb ütemben kívánta növelni a kato­nai kiadásokat. Bár a bizottság állásfoglalása csupán ajánlás és a végleges előirányzat elfogadásáig még hosszú parlamenti vitákra kerül sor, a vereség így is érzé­keny az elnök számára, mert sa­ját pártjának vezető képviselői hagyták cserben. Gyorssegélyek Chilének A Pravda az iráni szovjetellenes kampányról 1. A hadászati fegyverek Míg a klasszikus háborúkban a diadal nyert csaták, ütközetek, hadjáratok sorozatából épült fel, a modern atom-rakétafegyverek — legalábbis elméletileg — lerö­vidítették a győzelemhez vezető utal. Interkontinentális és ten- -geralattjáró-fedélzeti rakéták százaival órák alatt eltörölhetők a Föld színéről hatalmas orszá­gok, sőt országcsoportok. Ha az agresszornak nem kell ugyanilyen pusztító hatású megtorló válasz­csapástól tartania, a győzelem kivívásának ettől a gyors lehető­ségétől aligha tántorítható el. Ha ■viszont a „lefegyverzőnek” vagy „lefejezőnek” szánt hadászati el­ső csapást irtózatos erejű válasz­csapás követi a „túlélő” rakéta - és atomfegyverek felhasználásá­val, a győzelem ellentétébe csap­hat át. Március 12-én Genfben össze­tett témájú szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások kezdődnek, amelyeken a hadásza­ti fegyverek, a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek és a világűrfegyverek hármasa egy­mással szerves összefüggésben kerül ’megvitatásra. Az első kér­déscsoport viszonylagos elkülö­nítése szükségessé teszi a hadá­szati fegyverrendszerek meghatá­rozását és itt tekintetbe kell ven­ni a bevezetőben leírtakat. Ha ugyanis hadászati támadó fegyverrendszerek alatt azokat értjük, amelyek elsőnek, megle­petésszerűen és tömegesen alkal­mazva képesek meghatározni egy háború kimenetelét, mindjárt hoz­zá kell tennünk: a háború ki­menetele meghatározhatatlanná válik, ha a szembenálló felek nagyjából egyszerre vagy kevés időkülönbséggel vetik be egymás ellen támadó „hadászati” fegy­verrendszereiket. Már amikor 1969-ben megkez­dődtek a szovjet—amerikai SALT- tárgyalások, áthidalták a meg­határozás formális logikai nehéz­ségeit és megállapodtak abban, hogy hadászati támadó fegyver- rendszereknek fogják tekinteni az interkontinentális ballisztikus rakétákat, az atom-tengeralattjá­rókról indítható ballisztikus ra­kétákat, természetesen nukleáris robbanótölteteikkel, valamint az atombombák és -rakéták cél- bajuttatására alkalmas „nehéz- bombázókat”. A SALT-I céljaira meg kellett határozni a hadászati védelmi fegyverrendszerek fogalmát is. Ügy döntöttek, hogy ide azokat az eszközöket fogják sorolni — az ellenrakétákat és rádióloká­toraikat —, amelyek a hadászati fontosságú objektumokat egyet- let hadászati támadó fegyverrel, az interkontinentális ballisztikus rakétákkal szemben megvédeni képesek. Nem tárgyaltak tehát a hadászati atom-tengeralattjárók vagy a hadászati atombombázók leküzdésére szolgáló eszközökről. A hatvanas-hetvenes években kiderült, hogy a másik félrenéz­ve nemcsak az 5500 kilométernél nagyobb hatótávolságú vagy ha­tósugarú eszközök jelenthetnek hadászati veszélyeztetést, ha­nem közép-hatótávolságú (1000— 5500 km) eszközök is, amennyi­ben azokat földrajzilag, akár a tengeren, akár a szárazföldön kö­zelebb viszik a másik fél terü­letéhez. A sebezhetőségi erővi­szonyok tekintetbe vétele így olvasztotta egybe a hadászati és az eurohadászati fegyverrend­szerek témáját. Minthogy a hadászati támadó fegyverrendszerek alkalmasak a másik fél hasonló' fegyverrend­szereiben rejlő lehetőségek hasz­nosításának katonai-politikai meghiúsítására, az utolsó másfél évtizedben a hadászati támadó és védelmi fegyverrendszerek jellegszerű elkülönítése viszony­lagossá vált. Világos lett az is, hogy a tökéletesnek hitt rakéta­védelem a támadás eszköztárá­nak kiegészítőjévé válik, ha a megsemmisítő megtorlást meg- hiúsíthatóvá teszi, vagyis a po­tenciális agresszornak ilyen vagy olyan mérvű büntetlenséget biz­tosít. A közelgő genfi tárgyalásoknak különleges fontosságot ad, hogy 1985. december 31-én akkor is lejárna a SALT—II. hatálya, ha ezt a hadászati támadó fegyver- rendszereket korlátozó szerző­dést, amelyet 1979-ben Bécsben írtak alá, ratifikálta volna a két fél és hatályba lépett volna. Az amerikai szenátus levette a na­pirendről a ratifikálás kérdését, így a szovjet fél is értelmetlen­nek tartotta a becikkelyezést. Mindkét fél úgy nyilatkozott azonban, hogy kölcsönös alapon kész a SALT—II. rendelkezései­hez tartani magát, miként az 1972-ben öt évre kötött SALT- egyezmény lejárta után is hasoh- ló kötelezettséget vállaltak. 1972-ben azonban a támadó fegyvereket korlátozó egyez­mény mellett egy szerződést is kötöttek, amely 1974-es pótjegy­zőkönyvével együtt nemcsak lé­nyegesen (száz egységre) korlá­tozza a két fél által felállítható ellenrakéták számát, hanem meg­tiltotta a szerződő országok terü­letének teljes rakétavédelmét, va­lamint — egyebek között — ra­kétavédelmi rendszereknek a világűrbe telepítését is. Ezt a szerződést nem kötötték határ­időhöz, így az ma is nemzetközi jogi erővel bír. Mint emlékezetes, 1983 végén megszakadtak a szovjet—amerikai SALART-tárgyalások, amelyek a SALT—II. után a korlátozás mel­lett már a csökkentésről is foly­tak. Az amerikai Pershing—2-es ballisztikus rakéták 'és manőve­rező robotrepülőgépek telepíté­sének megkezdése ugyanis, meg­növelve a Szovjetunió hadászati veszélyeztetettségét, kezdte alapve­tőén módosítani az amerikai— szovjet hadászati erőviszonyokat, s ezáltal megváltoztatta a SA­LART-tárgyalások kiindulópont­jául .szolgáló hadászati egyen­súlyt is, a Szovjetunió rovására. Emiatt lehetetlenné vált a tár­gyalásoknak a régi keretek kö­zött való folytatása. Az új genfi tárgyalások, ami­kor lehetővé teszik a hadászati helyzet valamennyi tényezőjének tekintetbe vételét, igaz, bonyolul­tabb egyensúlyképlet alapján, de módot nyújtanak a hadászati tá­madó fegyverrendszerek lényeges csökkentésére is, a kölcsönös ve­szélyeztetettségnek a jelenleginél alacsonyabb eszközszintje mel­lett. Pirltyi Sándor a hadtudományok kandidátusa Iparunk negyven eve (Folytatás az L oldalról,) állapították, hogy a kívánatos di­namizmus eléréséhez jobb minő­ségre, hatékonyságra, rugalma­sabb szerkezetváltási készségre van szükség. Ezekben egyaránt megvan a szerepe a nagy- és a kisvállalatoknak. Miután azonban a tőke jelentős hányada a nagy- vállalatoknál koncentrálódik, kí­vánatos lenne, ha a magasan képzett szakemberek ott fejtenék ki átlagosnál értékesebb teljesít­ményüket. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutatóintézetének igazgatója a műszaki haladásnak az iparban betöltött szerepét ér­tékelő vita tapasztalatait össze­gezte. Egyöntetű volt a hozzászó­lók véleménye: a magyar ipar műszaki színvonalát gyorsabban kell növelni ahhoz, hogy a fej­lett országokhoz mért elmaradá­sunk tovább csökkenjen. A harmadik szekció az ipari tervezés, szabályozás és a szerve­zés kérdéseivel foglalkozott. Csi­kós Nagy Béla, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöke ösz- szefoglalójában arról szólt, hogy az 1985—90-es években a hazai ipar valószínűleg kedvezőbb fel­tételek között fejlődhet, mint az elmúlt években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új típusú ru­galmasabb iparirányítást igé­nyel. A hozzászólásokat egyfajta óvatos derűlátás jellemezte, amit arra alapoztak, hogy a következő években az iparvállalatok munká­ját sokkal inkább ösztönzőkkel kívánják segíteni az irányító szer­vek, s feltehetően jó néhány kény­szerintézkedésként bevezetett korlátozást megszüntetnek, eny­híthetik a szigorításokat. Szinte, valamennyi felszólaló lényeges­nek tartotta, hogy a jövőben a jól, jövedelmezően gazdálkodó vállalatok a termelés során meg­termelt nyereség nagyobb hánya­dát használhassák fel, mint ed­dig. A vállalatoknak sokkal job­ban kell élniük önállóságukkal, s mindenekelőtt átfogó, marketing- szemléletű üzletpolitika kialakí­tására kell törekedniük. Ma még kevés helyen ismerték fel ennek jelentőségét. Elhangzott az is, hogy ha a magyar ipar gyorsabb növekedési pályára akar lépni, akkor jobban fel kell használnia a KGST-együttműködésben rej-- lő lehetőségeket. A szekcióülésekkel párhuzamo­san került sor a könnyűipari ága­zati tanácskozásra, amelyen részt véttek a lakossági ellátásban és az export teljesítésében elsősor­ban érdekelt ipari és külkereske­delmi vállalatok vezetői. E meg­beszélésen részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke, Mészá­ros Vilmos, az OKISZ elnökhe­lyettese, ott voltak az ágazati szakszervezetek főtitkárai, va­lamint az irányító szervek kép­viselőid Délután a Budapest Kcjngresz- szusi Központban az iparvállala­tok vezetői igazgatói értekezleten 'vitatták meg az idei év legfonto­sabb tervfeladatait, és egyúttal értékelték a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeit. A tanácskozáson megjelent Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Bal­lal László, a Központi Bizottság | gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Grósz Károly, a KB tag­ja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára és Gál László, a SZOT titkára. . Kapolyi László egyebek között elmondta, hogy az ipar az elmúlt négy évben az alapvető gazda­ságpolitikai! célokat elérte, eköz­ben azonban kedvezőtlen gazda­sági folyamatok is kibontakoztak. A termelés 9 százalékkal nőtt, de az egyes ágazatok fejlődésében erős a differenciálódás. Összességében az iparvállala­tok múlt évi nyeresége 13 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Hét iparvállalat összesen mint­egy 900 millió forintnyi veszte­séggel zárta az évet. Az idén az ipar termelése mint­egy 3 százalékkal kell, hogy nö­vekedjen, az export pedig ennél két, két és félszer nagyobb mér­tékben. Az ipari miniszter beszéde után több vállalat vezetője mondta el véleményét az ágazat helyzeté­ről. tennivalóiról. Az iparvállalati igazgatók ér­tekezlete Kapolyi László zársza­vával ért véget. A KISZ KB napirendjén ■ (Folytatás az 1. oldalról:)í gálták ifjúságpolitikai céljainkat, a feladatok megvalósításához megfelelő jogszabályi kereteket adtak — állapították meg az ülé­sen. Az 1971 óta végbement tár­sadalmi, gazdasági változásokat figyelembe véve a Központi Bi­zottság ugyanakkor támogatja az állami ifjúsági munka megújítá­sára, tartalmi, szervezeti keretei­nek fejlesztésére, a jogi szabályo­zás módosítására vonatkozó el­képzeléseket. A Központi Bizottság Nyitrai István titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervek és az úttörőelnök­ségek 1985. évi költségvetésére tett javaslatot. A testület Varga-Sabján Lász­ló titkár előterjesztésében meg­vitatta és jóváhagyta a KISZ KB mellett működő Honvédelmi Nevelési Tanács funkciójára fel­adat- és hatáskörére, működési rendjére és személyi összetételére tett javaslatot. A Központi Bizottság végül szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Nagy Sándort és Szabó Tibort érdemeik elismerése mel­lett felmentette központi bizott­sági és intéző bizottsági tagságuk alól. A testület Argalász Kálmánt a Honvédelmi Minisztérium Poli­tikai Főcsoport-főnöksége ifjú­sági osztályának vezetőjét koop­tálta a KB tagjainak soraiba és megválasztotta az Intéző Bizott­ság tagjává. Környezetvédő fiatalok (Folytatás az 1. oldalról.) a környezetgazdálkodásról szóló­ban az ártalmak felderítésére, megszüntetésére adhatnak meg­oldási javaslatokat a KISZ-esek, de a környezetvédelmi táborok programjával, sőt videofilmek témájával is jelentkezhetnek. A tanácskozáson Grajczjar Ist­ván, az őrség titkára ismertette az idei feladatokat, melyeknek lé­nyeges elemei a lakosság környe­zetvédő magatartásának kialakí­tása érdekében tervezett’ progra­mok. Molitorisz Emil, a Hazafias Népfront megyei tanácsának munkatársa eredményekről, or­szágos elismerésről számolhatott be. A múlt évben a HNF Orszá­gos Tanácsa 300 ezer forintot for­dított a megye fásítási program­jának segítésére. Ugyanilyen ér­tékű társadalmi munkával 36 te­lepülésen több mint 10 ezer fát és csérjét ültetett el a lakosság. A hulladékgyűjtésben elért sike­rekért az Országos Anyag- és Ár­hivatal Kecskemét városának 500 ezer forint jutalmat adott, me­lyet a szociális otthon, az öregek napközi otthona fejlesztésére és az úttörőcsapatok felszerelései­re költhetnek majd. Végül Galambos Sándor, a kunszentmiklósi népfrontbizott­ság alelnöke és Seres Sándor, a kiskunfélegyházi környezetvé­delmi munkabizottság elnöke ve­hette át a „Kiváló hasznosanyag- gyűjtő” kitüntető jelvényt. G. E. Bővítik az iskolákat (Folytatás az 1. oldalról.) gazdálkodik a város. Ez az összeg több mint 14 millióval nagyobb a tavalyinál. De van is mire for­dítani: a következő tanév kezde­tére átadják a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola nyolc új tanter­mét, s még idén elkészül egy új — tornacsarnokkal, melegítő- konyhával ellátott — 12 tanter­mes általános iskola beruházási programja. Augusztusra fejeződik be a szakmunkásképző és a gim­názium bővítése is. összességé­ben elmondható: legtöbbet — a rendelkezésre álló pénzösszeg mintegy felét — a nevelési-okta­tási, intézményekre, az ott folyó munka körülményeinek javítá­sára költik Kiskőrösön. A köLtségvetési és fejlesztési terv elfogadása után a megyei ta­nácstagok városi csoportja szá­molt be á testület tevékenységé­ről. Mint elmondták, munkájuk­kal arra törekedtek, hogy a me­gyei tanácsülési előterjesztések véleményezéséivel, a megyei ta­nácstagi csopőrt és a megyei ta­nácsi bizottságok munkájában való aktív résztvétellel közremű­ködjenek a helyi érdekek érvény­re juttatásában, a megyei és a he­lyi fejlesztési célok és eszközök koordinálásában. Emellett fon­tosnak tartották, hogy választóik városi képviselőiként is megfe­leljenek a megszavazott bizalom­nak. Végül a kiskőrösi Népi Ellen­őrzési Bizottság terjesztette a ta­nácsülés elé a NEB központi és helyi ellenőrzési tervét. A saját tervezésű feladatok végrehajtása során vizsgálják egyebek között a kisközségekben és a külterüle­teken élő lakosság életkörülmé­nyeinek változását, és a tisztes­ségtelen gazdasági i tevékenység­ről szóló — immár féléves tör­vény érvényesülésének tapaszta­latait. A tanácstagok a városi NEB előterjesztését elfogadták. Sz. K. GENFI TÉTEK:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom