Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
198S. március 14. csütörtök # PETŐFI NÉPE • 3 SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST, JOBB ELLÁTÁST Küldöttgyűlés Soltvadkerten ^^^^^B~kongresszusi küldött DÁNIEL LÁSZLÓ GÉPLAKATOS: „A hatékonyság fokozása az egész társadalom ügye” • A soltvadkerti ABC-áruházban az utóbbi időben javult a választék. A Soltvadkert és Vidéke Áfész küldöttgyűlését a kritikus légkör jellemezte. Az igazgatóság beszámolója bátran felvetette a hibákat, jó alapot adott a vitához. Szó volt az áruellátás gondjairól. Az alapvető élelmiszerekből általában megfelelő volt a kínálat, igaz kenyérből és péksüteményből — a sütőüzem csaknem három hónapig tartó átalakítása alatt — a vidékről történő szállítás pontatlansága fennakadást okozott az ellátásban. A választékkal és a minőséggel is gyakorta voltak problémák. Az átalakítás befejezése óta ezek a gondok nagyrészt megszűntek. Húsból és töltelékáruból — néhány esettől eltekintve — folyamatos volt az ellátás. A választék azonban különösen nyáron, nem volt kielégítő. Kifogásolták a szegényes tej- és tejtermékválasztékot is a fogyasztók. Viszont javult a kínálat tésztafélékből, üdítő italokból, édesipari árukból, konzervekből. Legtöbb gondot az elmúlt évben is egyes építőanyagokból jelentkező választékhiány okozott. Az év vége felé a szokottnál is nagyobb feszültségek jelentkeztek a tüzelőanyag-hiány miatt. Nemcsak a jóf minőségű szenekből, de a mennyiséget tekintve is rendkívül korlátozott az ellátás. Sok esetben a személyi feltételek okoztak gondot. Az áfész ABC-szaküzleteiben többször vál-. tozott a vezetői garnitúra és gyakran a beosztottak is cserélődtek. A rossz szervezés miatt sokszor olyan cikkekkel sem tudták ellátni a vásárlókat, amelyek korlátlanul beszerezhetők. Elhanyagolták a társadalmi tulajdon védelmét is. Szinte általános jelenség, hogy az egységvezetőknél kisebb-nagyóbb hiány jelentkezett. A soltvadkerti ABC-nél néhány dolgozó ellen eljárást kellett indítani a többszöri, nagy összegű leltárhiány miatt. A szövetkezet hosszú évek óta a megyei rangsorban a jók között szerepelt. Az elmúlt évi gyengébb eredmények azt mutatják, hogy nem tudtak kellően alkalmazkodni a szigorúbb követelményekhez. A kereskedelmi forgalom csökkenését, a költségek növekedését nem eléggé ellensúlyozták a tartalékok feltárásával. A tagság küldöttei figyelmeztették a vezetőséget, hogy tanulva áz elmúlt esztendő hibáiból, szigorúbban ellenőrizzék elsősorban a társadalmi tulajdon védelmét, jobban törekedjenek az ellátás javítására, az áruválaszték bővítésére. A tervezett 11 millió forint nyereséget csak úgy tudják elérni, ha minden költséggel — az anyaggal, energiával, az eszközökkel és az élő munkával — a lehető legtakarékosabban gazdálkodnak. Már tavaly csaknem félmillió forintot fordítottak hét külterületi egységük korszerűsítésére. Ez a program három évig tart. Legfőbb célja a kistelepülések és a tanyai lakosság vásárlási lehetőségeinek javítása. Az idén tovább folytatják ezt a munkát. A küldöttgyűlésen arról is szó volt, hogy a gazdálkodás javítása, a jobb kereskedelempolitika érdekében a tagság minden segítséget megad a vezetőségnek. Az említett gondok megszüntetése csak együttes erővel lehetséges. k. a. őszinte, szókimondó embernek ismerik Dániel Lászlót, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat géplakatosát munkatársai. A munkásokra jellemző alapos mérlegelést, a meggondolt véleménynyilvánítást, munka- és emberszere- tetét édesapjától örökölte, aki ugyanitt . dolgozik géplakatosként. A 30 éves fiatalember nemcsak a szakmai ismeretekből vizsgázott jelesre, de akaraterőből is. A nyolc általános iskola elvégzése után kitanulta a szakmát, majd leérettségizett. — Rájöttem: a szakmunkás- vizsga nem elég, tanulni kell, ha az ember szeretne megélni saját szakmájából. Ma már olyan ösz- szetett feladatokat kell megoldani, melyekhez a nagyobb tudás elengedhetetlen. A KISZ-be 1969-ben lépett be, a 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Volt osztálytitkár, az iskolai KISZ-bizottság tagja. A katonai szolgálat alatt sem hagyta abba mozgalmi munkáját. Leszerelése után KISZ-iskolára küldték, s megválasztották alapszervezeti KISZ-titkárrá. Munkahelyén, a MEZŐGÉP-nél, 1975- ben vették fel a pártba, a KISZ- szervezet és a brigád vezető je javaslatára. — Több mint tíz éve dolgozom szocialista brigádban. A múlt évben egyéves pártiskolára küldtek, amelyet kiváló eredménnyel fejeztem be, s januárban az alapszervezet kommunistái titkárrá választottak. Nagy a felelősségem, ugyanis 59 párttag dolgozik az alapszervezetben, amelynek munkája hatással van a törzsgyár mind a 600 dolgozójára. Emellett nyolc éve tagja vagyok a KISZ városi bizottságának ... Két gyermek apja, felesége a Petőfi Nyomda kemigráfusa. A megyei pártértekezleten hozzászólása nagy tetszést aratott. Többek között ezeket mondta: „A -vállalati pártvezetőség irányító és a pártalapszervezeti gyakorlati munka eredményei mellett ismerjük annak hiányosságait is. Tudjuk, hogy a hatékonyságot nemcsak a gazdasági, hanem ebben a munkában is javítani kell. Az utóbbi időben a jó munkával kapcsolatos elvárás, mintha csak a termelő vállalatokkal szemben fogalmazódna meg, pedig a jó, fegyelmezett munka, a hatékonyság fokozása az egész társadalom ügye, az irányítástól a végrehajtásig ...” — Vesszőparipám a gyermek- nevelés. Arra törekszem, hogy gyermekeim egyforma eséllyel induljanak az értelmiségiek gyermekeivel. Tudom, ehhez a feltételeket megteremteni nehéz lesz, de én mindenáron szeretném megvalósítani. A munkám? Erős szálakkal kötődöm a vállalathoz, s jól tudom, a hatékonyabb munkával többet lehetne keresni, többet is tudnának adni a népgazm daságnak, de a jelenlegi lehetőségek erre nem mindig adnak módot. Ha igaz az, hogy a mező- gazdaság, az élelmiszertermelés létfontosságú, akkor az anyagi erőforrásokból is többet kellene erre a célra átcsoportosítani. Műszaki fejlesztés nélkül ugyanis nincs modem, termelékeny mezőgazdaság, a fejlesztéshez pedig pénz kell. A megyei pártértekezleten kongresszusi küldötté választották. Mit vár e nagyjelentőségű tanácskozástól ? — Határozott, ' előremutató programot. Bízom abban, hogy sok-sok, ma még nyitott kérdésre is megfelelő választ kapok. Várom a kongresszust, hiszen először kaptam ilyen megtisztelő * megbízatást, amelyhez szeretnék méltó lenni... Gémes Gábor KAMPÁNYOK HELYETT FOLYAMATOS MUNKA Első zárszámadás jk a bugaci Pásztórtöz Kisszövetkezetben Mindössze egy éve alakult a bugaci Pásztortűz Kisszövetkezet. Termékei máris' keresettek az ország minden részén, sőt jó exportkilátásaik vannak. A zöldség—gyümölcstartósítással foglalkozó kollektíva eredményes évet tudhat maga mögött. Ez derült ki Kiss Józsefné főkönyvelő beszámolójából az első zárszámadási közgyűlésen. Szolnoki Ferenc, a kisszövetkezet elnöke pedig megköszönte a Á, tagság múlt esztendei munkáját, és ismertette az ez évi terveket. El- |j| mondta, hogy ebben az évben már 12 millió forint árbevétele van a kisszövetkezetnek, de év végére 82 milliót terveznek. Ennek nagyrésze á tartósítóüzem, a többi pedig a vasmegmunkáló, az asztalos és a két vendéglátóegység dolgozóinak munkája nyomán valósul meg. Nyugatnémet és osztrák exportra harmincmilliós értékben kívánnak szállítani, az egyedi ízvilágú bugaci vegyesvágott savanyúságból, tartósított zöldségből, gyümölcsből és más termékeikből. A kisszövetkezet munkáját felügyeleti szerve, a Kecskeméti városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is figyelemmel kíséri. Dr. Agud Károly osztályvezető hozzászólásában gratulált az el- x*A múlt év sikeréhez, majd kifejtette, hogy gazdasági életünk megkívánja a rugalmasságot, így a kisszövetkezetek ru- , galmasságát is. Viszonyul lag egyszerű eszközökig kel, konzervgyárak által leselejtezett és 1 felújított gépekkel állíta- 8 nak elő új értéket, árut, B amit közvetlenül a kis- j| kereskedelmi bolthálózatba szállítanak. Kill jelentette, hogy van jövője a kisszövetkezet- fii nek, azonban megje- |fj . gyezte, hogy a 82 millió 8 forintos árbevételi tervet kissé feszítettnek tartja. ÉÜ HELVÉCIA, IZSÁK Húsfeldolgozó állami gazdaságok Az állami gazdaságok termelé- sének egyharmadát adja a kiegészítő tevékenység; az ebből származó árbevételnek már több mint a fele élelmiszeripari, főleg húsipari feldolgozásból származik. A mezőgazdaság . állami nagyüzemei 60 vágóhidat és húsfeldolgozót tartanak üzemben. Az elmúlt évben 700 ezer sertést vágtak, hozzávetőleg 150 ezerrel többet, mint 1983-ban. Termékeikkel mindenekelőtt a helyi ellátást javítják. A feldolgozással a gazdaságok „megnyújtják” a termelési láncot, fokozva az ágazat jövedelmezőségét. A nagyüzemi sertéshizlalás haszna általában csekély, nem ad fedezetet a termelés fejlesztésére, ám a helyi hizlalda mellé épített feldolgozó- üzem, s az ott készített, a lakosság körében kedvelt termékek már jobb bevételt biztosítanak. Több gazdaság bekapcsolódott a tartósítóüzemek ellátásába, min - denekelött á^köftzéfvgy arákba szállítanak darabolt sertéseket. Olyan gazdaságok is építettek vágóhidat, amelyék sertésteleppel nem rendelkeznek; a helvé- ciai gazdaság a háztáji termelőkkel szerződött, és az általuk átádott hízott sertést dolgozzák fel. Az elmúlt évben több új vágóhidat adtak át, köztük az izsá- kit,0 ahol hozzáláttak a húsipari tevékenységhez. Számos gazdaságban korszerűsítették a régi vágóhidakat' is. Az új üzemekben hozzávetőleg 60-féle húsipari terméket készítenek, egy részüket az Ágker kft. közreműködésével értékesítik. Az állami nagyüzemek a húskészítményekkel saját boltjaikat is ellátják. Az idén további nyolc vágóhídon fejeződik be a felújítás, a műszaki korszerűsítés. A pályaválasztási tanácsadás új módszerei Baján A Petőfi Népe álláshirdetői között gyakran szerepéinek a bajai munkahelyek, közülük is főként a Finomposztó Vállalat, amely már hosszú évek óta szűkölködik szakmunkásokban,, különösen szövőkben és fonókban. Ezzel függ összer hogy a vállalat ‘kéito^tef^g^íé’^ gyakrabban forgolódnak a helyi általános'iskolák"pályaválasztás előtt álló diákjai között. Legutóbb — ez év januárjában és februárjában — az újvárosi nevelőközpontban népszerűsítették a különféle textilipari szakmákat, mégpedig igen változatos módszerekkel: a korszerű gépeket bemutató fotók, a termelés fölfutását érzékeltető grafikonok mellett szemrevételezhették a gyerekek a vállalat termékeit, sőt azokat a vásári díjakat is, amelyekkel a termékek minőségét a bel- és külföldi fogyasztók elismerték. Kiing Józsefnek, az intézmény közművelődési felelősének véleménye szerint jó részben ennek tudható be, hogy az újvárosi iskolában — több éves szünet után — végre akadtak olyan végzős tanulók, akik jelentkezési lapjukon textilipari szakmákat jelöltek meg, illetve választották munkahelyként a Finomposztó Vállalatot. Hasonló módszerekkel, évekig tartó programot szerveztek az Eötvös József Tanítóképző Főiskola gyakorló általános iskolájában. Mintegy húsz munkahelyet kerestek föl leveleikkel, amelyekben fölajánlották: asztalokkal, szekrényekkel, üveges tárolókkal és egyebekkel berendezve, szívesen rendelkezésükre bocsátják az iskola folyosóját bármely vállalatnak, egy-egy hónapig. A fölajánlást minden második munkahely elfogadta, s így az iskola folyosói már a következő év márciusáig foglaltak. ' És----amint azt dr. Cseh Béla igazgató- elmondt a —, a kezdeti tapasztalatok szerint igen. jól. ki is használják. A sort a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát kezdte, .amelynek néhány vezetője — az iskolarádió vendégeként — személyes beszélgetés keretében adott információkat a gazdaságról, majd egy más alkalommal színes diákon mutatták be dolgozóikat, valamint az általuk használt gépeket, berendezéseket. Akik ezek nyomán érdeklődni kezdtek, azok lehetőséget kaptak, hogy személyesen is megforduljanak a különféle munkahelyeken, s ott közelebbről is megismerkedjenek a dolgozók életével. Ez utóbbit — a személyes élvények véleményformáló erejét — különösen fontosnak tartják a pedagógusok, s ezért különféle módszerekkel igyekeznek erősíteni ezt a hatást. A soron következő munkahelyek kiállításán feltétlenül helyet szorítanak például azoknak a tablóknak, amelyeken olvasható: a diákok szülei közül kik azok, akik a szóbanforgó munkahelyen dolgoznak, s a csoportos látogatások alkalmával elsősorban majd őket kérik meg a munkahelyi kalauzolásra. K. J. * A TÁBOROZÁS ÖSSZEHOZZA AZ EMBEREKET Ezüstérmes kempingezők I smerd meg hazád kempingjeit” címmel hirdetett yj tavaly pályázatot a Karaván, a magyar, kempingezők lap. ja azx>k számára, akik az év során a legtöbb hazai kempingben fordulnak meg. A versenyben a kecskeméti Kenyeres család szerezte meg a második helyet. Az öttagú család — a szobafestő kisiparos édesapa, a gyógyszertári asszisztens anyuka és a három — ma mái" iskolás 'korú — gyerek egy évitizede járja sátorral a természetet. — A legkisebbet mór mégyhó- napos korában magunkkal vittük Harkányba. Amikor kétéves .volt, külföldre is bátran elindultunk vele. Szobatiszta a bolgár tengerparton lett — mondja Kenyeres István. —. A nagycsaládosoknak különösen kedvező ez az olcsó utazási formai. A gyerekek sokat vannak a szabadiban, megszokják az utazást, megismerik a természetet. Mindig akad társaság,is. A táborozás összehozza az embereket, a kempingben nincs cím, nincs rang. A második találkozásnál már régi ismerősként üdvözöljük egymást. — Merre jártak az elmúlt évben? — Tavaly összesen negyvenegy éjszakát töltöttünk kempingben. Nem gondoltuk, hogy ebből ezüst, éren) kerekedik. Mivel külföldi utat nem terveztünk, elhatároztuk, hogy Kelet-Magyarországon teszünk egy nagyobb túrát. Magunk állítottuk össze a programot, csillagtúra-szerűen bejártuk a Nyírséget és a Hajdúságot. Emlékezetes élmény volt a szép tájak mellett a túríistvándi vízimalom, a tarpai kopjafás temető, a gyerekeknek nagyon tetszett a debreceni virágkamevál. — Nem lehet egyszerű ekkora családnak az utazás. Van-e valamilyen bevált módszerük? Kérdésemre Erzsiké, a család „útimarsallja” felel: — Természetesen mindenkinek megvan a feladata. Általában péntek délután indulunk útnak, és estére érkezünk meg. Ilyenkor már mindenki éhes, kezd sötétedni, igyekezni kell. A sátorverés a férjem és a nagyfiam dolga. Egy szovjet sátras utánfutóval já. runk. Büszkék rá, hogy három perc alatt fel tudják állítani — negyed óra alatt minden a helyére kerül. Én ezalatt készítem a vacsorát. A két kisebbik gyerek vizet hoz, és segítenek teríteni. Evés után a nagyfiú mosogat, a kicsik pedig mennek fürdeni. feküdni, 'hogy reggel korán kezdhessék a játékot. A vacsora vége felé már érkeznek az ismerősök, beszélgetőpartnerek. —■ A társaság és a közös programok miatt szívesen járunk a Magyar Camping és Caravanning Club szervezett találkozóira — veszi át a szót Kenyeres István. Jól ismeri a klubélet minden apró mozzanatát. Nem véletlenül, hiszen a kempingezők Bács-Kis- kun megyei szervezetének titkára. — öt évvel ezelőtt még alig száz tagunk volt, ma hatszáz csalóid jár szervezetten kempingezni. Kecskeméten önálló klubhelyisé. get alakítottunk ki társadalmi munkában. Itt, a Zimay László utcában tartjuk a soron következő klubestünket is március 15-én. Az idei programot beszéljük meg: komoly feladat lesz a IV. dél-alföldi találkozó megszervezése, melynek mi leszünk a házigazdái a főserdei kempingben. — A családi útiterv elkészült már? — Az idén Is elmegyünk a központi szervezésű találkozókra: májusban aiz évadnyitóra Igáira, júliusban a nemzeti találkozóra, Debrecenbe, és szeptember első hétvégéjén az évadzáróra, amit Sírokon rendez a klub. Nagy tervünk: szeretnénk eljutni a kempingezők világtalálkozójára, Portugáliáiba Ilyenkor márciusban már kezdjük előkészíteni a-felsze- relést, s ahogy tavaszodik, a gyerekek egyre gyakrabban kérdezik: — Miken: megyünk már kempingezni? A táborozást mindig májusban kezdjük. — S mi történik, ha rossz az idő? — A gumicsizmát és az esőkabátot mindig magunkkal visszük, de egyébként is van egy bevált mondásunk: ha angyalok útrakel_ nek, mindig jó az idő ... Lovas Dániel , • Találkozás a kempingben (trikóban Kenyeres István). Az 1984-es kecskeméti kempingtalálkozó emblémája.
