Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

198S. március 14. csütörtök # PETŐFI NÉPE • 3 SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST, JOBB ELLÁTÁST Küldöttgyűlés Soltvadkerten ^^^^^B~kongresszusi küldött DÁNIEL LÁSZLÓ GÉPLAKATOS: „A hatékonyság fokozása az egész társadalom ügye” • A soltvadkerti ABC-áruházban az utóbbi időben javult a válasz­ték. A Soltvadkert és Vidéke Áfész küldöttgyűlését a kritikus légkör jellemezte. Az igazgatóság beszá­molója bátran felvetette a hibá­kat, jó alapot adott a vitához. Szó volt az áruellátás gondjairól. Az alapvető élelmiszerekből általá­ban megfelelő volt a kínálat, igaz kenyérből és péksütemény­ből — a sütőüzem csaknem há­rom hónapig tartó átalakítása alatt — a vidékről történő szállí­tás pontatlansága fennakadást okozott az ellátásban. A válasz­tékkal és a minőséggel is gya­korta voltak problémák. Az át­alakítás befejezése óta ezek a gondok nagyrészt megszűntek. Húsból és töltelékáruból — né­hány esettől eltekintve — folya­matos volt az ellátás. A válasz­ték azonban különösen nyáron, nem volt kielégítő. Kifogásolták a szegényes tej- és tejtermékvá­lasztékot is a fogyasztók. Viszont javult a kínálat tésztafélékből, üdítő italokból, édesipari áruk­ból, konzervekből. Legtöbb gondot az elmúlt év­ben is egyes építőanyagokból je­lentkező választékhiány okozott. Az év vége felé a szokottnál is nagyobb feszültségek jelentkez­tek a tüzelőanyag-hiány miatt. Nemcsak a jóf minőségű szenek­ből, de a mennyiséget tekintve is rendkívül korlátozott az ellátás. Sok esetben a személyi felté­telek okoztak gondot. Az áfész ABC-szaküzleteiben többször vál-. tozott a vezetői garnitúra és gyakran a beosztottak is cserélőd­tek. A rossz szervezés miatt sok­szor olyan cikkekkel sem tudták ellátni a vásárlókat, amelyek korlátlanul beszerezhetők. Elha­nyagolták a társadalmi tulajdon védelmét is. Szinte általános je­lenség, hogy az egységvezetőknél kisebb-nagyóbb hiány jelentke­zett. A soltvadkerti ABC-nél né­hány dolgozó ellen eljárást kel­lett indítani a többszöri, nagy összegű leltárhiány miatt. A szövetkezet hosszú évek óta a megyei rangsorban a jók között szerepelt. Az elmúlt évi gyen­gébb eredmények azt mutatják, hogy nem tudtak kellően alkal­mazkodni a szigorúbb követel­ményekhez. A kereskedelmi for­galom csökkenését, a költségek növekedését nem eléggé ellensú­lyozták a tartalékok feltárásával. A tagság küldöttei figyelmez­tették a vezetőséget, hogy tanul­va áz elmúlt esztendő hibáiból, szigorúbban ellenőrizzék első­sorban a társadalmi tulajdon vé­delmét, jobban törekedjenek az ellátás javítására, az áruválaszték bővítésére. A tervezett 11 millió forint nyereséget csak úgy tudják elérni, ha minden költséggel — az anyaggal, energiával, az esz­közökkel és az élő munkával — a lehető legtakarékosabban gaz­dálkodnak. Már tavaly csaknem félmillió forintot fordítottak hét külterületi egységük korszerűsí­tésére. Ez a program három évig tart. Legfőbb célja a kistelepü­lések és a tanyai lakosság vásár­lási lehetőségeinek javítása. Az idén tovább folytatják ezt a mun­kát. A küldöttgyűlésen arról is szó volt, hogy a gazdálkodás ja­vítása, a jobb kereskedelempoli­tika érdekében a tagság minden segítséget megad a vezetőségnek. Az említett gondok megszünte­tése csak együttes erővel lehet­séges. k. a. őszinte, szókimondó embernek ismerik Dániel Lászlót, a kecske­méti MEZŐGÉP Vállalat gépla­katosát munkatársai. A munká­sokra jellemző alapos mérlege­lést, a meggondolt véleménynyil­vánítást, munka- és emberszere- tetét édesapjától örökölte, aki ugyanitt . dolgozik géplakatos­ként. A 30 éves fiatalember nem­csak a szakmai ismeretekből vizs­gázott jelesre, de akaraterőből is. A nyolc általános iskola elvégzé­se után kitanulta a szakmát, majd leérettségizett. — Rájöttem: a szakmunkás- vizsga nem elég, tanulni kell, ha az ember szeretne megélni saját szakmájából. Ma már olyan ösz- szetett feladatokat kell megolda­ni, melyekhez a nagyobb tudás elengedhetetlen. A KISZ-be 1969-ben lépett be, a 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Volt osztálytitkár, az iskolai KISZ-bizottság tagja. A katonai szolgálat alatt sem hagy­ta abba mozgalmi munkáját. Le­szerelése után KISZ-iskolára küldték, s megválasztották alap­szervezeti KISZ-titkárrá. Mun­kahelyén, a MEZŐGÉP-nél, 1975- ben vették fel a pártba, a KISZ- szervezet és a brigád vezető je ja­vaslatára. — Több mint tíz éve dolgozom szocialista brigádban. A múlt év­ben egyéves pártiskolára küld­tek, amelyet kiváló eredménnyel fejeztem be, s januárban az alap­szervezet kommunistái titkárrá választottak. Nagy a felelősségem, ugyanis 59 párttag dolgozik az alapszervezetben, amelynek mun­kája hatással van a törzsgyár mind a 600 dolgozójára. Emellett nyolc éve tagja vagyok a KISZ városi bizottságának ... Két gyermek apja, felesége a Petőfi Nyomda kemigráfusa. A megyei pártértekezleten hozzá­szólása nagy tetszést aratott. Töb­bek között ezeket mondta: „A -vállalati pártvezetőség irányító és a pártalapszervezeti gyakorla­ti munka eredményei mellett is­merjük annak hiányosságait is. Tudjuk, hogy a hatékonyságot nemcsak a gazdasági, hanem eb­ben a munkában is javítani kell. Az utóbbi időben a jó munkával kapcsolatos elvárás, mintha csak a termelő vállalatokkal szemben fogalmazódna meg, pedig a jó, fe­gyelmezett munka, a hatékony­ság fokozása az egész társada­lom ügye, az irányítástól a vég­rehajtásig ...” — Vesszőparipám a gyermek- nevelés. Arra törekszem, hogy gyermekeim egyforma eséllyel induljanak az értelmiségiek gyer­mekeivel. Tudom, ehhez a felté­teleket megteremteni nehéz lesz, de én mindenáron szeretném megvalósítani. A munkám? Erős szálakkal kötődöm a vállalathoz, s jól tudom, a hatékonyabb mun­kával többet lehetne keresni, töb­bet is tudnának adni a népgaz­m daságnak, de a jelenlegi lehető­ségek erre nem mindig adnak módot. Ha igaz az, hogy a mező- gazdaság, az élelmiszertermelés létfontosságú, akkor az anyagi erőforrásokból is többet kellene erre a célra átcsoportosítani. Mű­szaki fejlesztés nélkül ugyanis nincs modem, termelékeny me­zőgazdaság, a fejlesztéshez pedig pénz kell. A megyei pártértekezleten kongresszusi küldötté választot­ták. Mit vár e nagyjelentőségű tanácskozástól ? — Határozott, ' előremutató programot. Bízom abban, hogy sok-sok, ma még nyitott kérdésre is megfelelő választ kapok. Vá­rom a kongresszust, hiszen elő­ször kaptam ilyen megtisztelő * megbízatást, amelyhez szeretnék méltó lenni... Gémes Gábor KAMPÁNYOK HELYETT FOLYAMATOS MUNKA Első zárszámadás jk a bugaci Pásztórtöz Kisszövetkezetben Mindössze egy éve alakult a bugaci Pász­tortűz Kisszövetkezet. Termékei máris' kere­settek az ország minden részén, sőt jó exportki­látásaik vannak. A zöldség—gyümölcs­tartósítással foglalkozó kollektíva eredményes évet tudhat maga mö­gött. Ez derült ki Kiss Józsefné főkönyvelő be­számolójából az első zárszámadási közgyűlé­sen. Szolnoki Ferenc, a kisszövetkezet elnöke pedig megköszönte a Á, tagság múlt esztendei munkáját, és ismertette az ez évi terveket. El- |j| mondta, hogy ebben az évben már 12 millió fo­rint árbevétele van a kisszövetkezetnek, de év végére 82 milliót ter­veznek. Ennek nagyré­sze á tartósítóüzem, a többi pedig a vasmeg­munkáló, az asztalos és a két vendéglátóegy­ség dolgozóinak mun­kája nyomán valósul meg. Nyugatnémet és osztrák exportra har­mincmilliós értékben kívánnak szállítani, az egyedi ízvilágú bugaci vegyesvágott savanyú­ságból, tartósított zöld­ségből, gyümölcsből és más termékeikből. A kisszövetkezet mun­káját felügyeleti szerve, a Kecskeméti városi Ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is figyelemmel kíséri. Dr. Agud Károly osz­tályvezető hozzászólá­sában gratulált az el- x*A múlt év sikeréhez, majd kifejtette, hogy gazda­sági életünk megkíván­ja a rugalmasságot, így a kisszövetkezetek ru- , galmasságát is. Viszony­ul lag egyszerű eszközök­ig kel, konzervgyárak ál­tal leselejtezett és 1 fel­újított gépekkel állíta- 8 nak elő új értéket, árut, B amit közvetlenül a kis- j| kereskedelmi boltháló­zatba szállítanak. Ki­ll jelentette, hogy van jö­vője a kisszövetkezet- fii nek, azonban megje- |fj . gyezte, hogy a 82 millió 8 forintos árbevételi ter­vet kissé feszítettnek tartja. ÉÜ HELVÉCIA, IZSÁK Húsfeldolgozó állami gazdaságok Az állami gazdaságok termelé- sének egyharmadát adja a kiegé­szítő tevékenység; az ebből szár­mazó árbevételnek már több mint a fele élelmiszeripari, főleg hús­ipari feldolgozásból származik. A mezőgazdaság . állami nagy­üzemei 60 vágóhidat és húsfeldol­gozót tartanak üzemben. Az el­múlt évben 700 ezer sertést vág­tak, hozzávetőleg 150 ezerrel töb­bet, mint 1983-ban. Termékeik­kel mindenekelőtt a helyi ellá­tást javítják. A feldolgozással a gazdaságok „megnyújtják” a termelési lán­cot, fokozva az ágazat jövedel­mezőségét. A nagyüzemi sertés­hizlalás haszna általában cse­kély, nem ad fedezetet a terme­lés fejlesztésére, ám a helyi hiz­lalda mellé épített feldolgozó- üzem, s az ott készített, a lakos­ság körében kedvelt termékek már jobb bevételt biztosítanak. Több gazdaság bekapcsolódott a tartósítóüzemek ellátásába, min - denekelött á^köftzéfvgy arákba szállítanak darabolt sertéseket. Olyan gazdaságok is építettek vágóhidat, amelyék sertéstelep­pel nem rendelkeznek; a helvé- ciai gazdaság a háztáji terme­lőkkel szerződött, és az általuk átádott hízott sertést dolgozzák fel. Az elmúlt évben több új vágó­hidat adtak át, köztük az izsá- kit,0 ahol hozzáláttak a húsipari tevékenységhez. Számos gazda­ságban korszerűsítették a régi vágóhidakat' is. Az új üzemek­ben hozzávetőleg 60-féle húsipa­ri terméket készítenek, egy ré­szüket az Ágker kft. közremű­ködésével értékesítik. Az állami nagyüzemek a húskészítmények­kel saját boltjaikat is ellátják. Az idén további nyolc vágóhí­don fejeződik be a felújítás, a műszaki korszerűsítés. A pályaválasztási tanácsadás új módszerei Baján A Petőfi Népe álláshirdetői között gyakran szere­péinek a bajai munkahelyek, közülük is főként a Finomposztó Vállalat, amely már hosszú évek óta szűkölködik szakmunkásokban,, különösen szövők­ben és fonókban. Ezzel függ összer hogy a vállalat ‘kéito^tef^g^íé’^ gyakrabban forgolódnak a helyi általános'iskolák"pályaválasztás előtt álló diákjai között. Legutóbb — ez év januárjában és februárjában — az újvárosi nevelőközpontban népszerűsítették a különféle textilipari szakmákat, mégpedig igen vál­tozatos módszerekkel: a korszerű gépeket bemu­tató fotók, a termelés fölfutását érzékeltető grafi­konok mellett szemrevételezhették a gyerekek a vállalat termékeit, sőt azokat a vásári díjakat is, amelyekkel a termékek minőségét a bel- és külföl­di fogyasztók elismerték. Kiing Józsefnek, az intézmény közművelődési fe­lelősének véleménye szerint jó részben ennek tud­ható be, hogy az újvárosi iskolában — több éves szünet után — végre akadtak olyan végzős tanu­lók, akik jelentkezési lapjukon textilipari szakmá­kat jelöltek meg, illetve választották munkahely­ként a Finomposztó Vállalatot. Hasonló módszerekkel, évekig tartó programot szerveztek az Eötvös József Tanítóképző Főiskola gyakorló általános iskolájában. Mintegy húsz mun­kahelyet kerestek föl leveleikkel, amelyekben föl­ajánlották: asztalokkal, szekrényekkel, üveges tá­rolókkal és egyebekkel berendezve, szívesen rendel­kezésükre bocsátják az iskola folyosóját bármely vállalatnak, egy-egy hónapig. A fölajánlást minden második munkahely elfogadta, s így az iskola fo­lyosói már a következő év márciusáig foglaltak. ' És----amint azt dr. Cseh Béla igazgató- elmond­t a —, a kezdeti tapasztalatok szerint igen. jól. ki is használják. A sort a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát kezdte, .amelynek néhány vezetője — az iskolarádió vendégeként — személyes beszélgetés keretében adott információkat a gazdaságról, majd egy más alkalommal színes diákon mutatták be dolgozóikat, valamint az általuk használt gépeket, berendezé­seket. Akik ezek nyomán érdeklődni kezdtek, azok lehetőséget kaptak, hogy személyesen is megfordul­janak a különféle munkahelyeken, s ott közelebb­ről is megismerkedjenek a dolgozók életével. Ez utóbbit — a személyes élvények véleményfor­máló erejét — különösen fontosnak tartják a pe­dagógusok, s ezért különféle módszerekkel igye­keznek erősíteni ezt a hatást. A soron következő munkahelyek kiállításán fel­tétlenül helyet szorítanak például azoknak a tab­lóknak, amelyeken olvasható: a diákok szülei közül kik azok, akik a szóbanforgó munkahelyen dolgoz­nak, s a csoportos látogatások alkalmával elsősor­ban majd őket kérik meg a munkahelyi kalauzolás­ra. K. J. * A TÁBOROZÁS ÖSSZEHOZZA AZ EMBEREKET Ezüstérmes kempingezők I smerd meg hazád kem­pingjeit” címmel hirdetett yj tavaly pályázatot a Kara­ván, a magyar, kempingezők lap. ja azx>k számára, akik az év so­rán a legtöbb hazai kemping­ben fordulnak meg. A verseny­ben a kecskeméti Kenyeres család szerezte meg a második helyet. Az öttagú család — a szobafestő kisiparos édesapa, a gyógyszer­tári asszisztens anyuka és a há­rom — ma mái" iskolás 'korú — gyerek egy évitizede járja sátorral a természetet. — A legkisebbet mór mégyhó- napos korában magunkkal vittük Harkányba. Amikor kétéves .volt, külföldre is bátran elindultunk vele. Szobatiszta a bolgár tenger­parton lett — mondja Kenyeres István. —. A nagycsaládosoknak különösen kedvező ez az olcsó uta­zási formai. A gyerekek sokat van­nak a szabadiban, megszokják az utazást, megismerik a természetet. Mindig akad társaság,is. A tábo­rozás összehozza az embereket, a kempingben nincs cím, nincs rang. A második találkozásnál már régi ismerősként üdvözöljük egymást. — Merre jártak az elmúlt év­ben? — Tavaly összesen negyvenegy éjszakát töltöttünk kempingben. Nem gondoltuk, hogy ebből ezüst, éren) kerekedik. Mivel külföldi utat nem terveztünk, elhatároz­tuk, hogy Kelet-Magyarországon teszünk egy nagyobb túrát. Ma­gunk állítottuk össze a progra­mot, csillagtúra-szerűen bejártuk a Nyírséget és a Hajdúságot. Emlékezetes élmény volt a szép tájak mellett a túríistvándi vízi­malom, a tarpai kopjafás temető, a gyerekeknek nagyon tetszett a debreceni virágkamevál. — Nem lehet egyszerű ekkora családnak az utazás. Van-e vala­milyen bevált módszerük? Kérdésemre Erzsiké, a család „útimarsallja” felel: — Természetesen mindenkinek megvan a feladata. Általában péntek délután indulunk útnak, és estére érkezünk meg. Ilyenkor már mindenki éhes, kezd sötéted­ni, igyekezni kell. A sátorverés a férjem és a nagyfiam dolga. Egy szovjet sátras utánfutóval já. runk. Büszkék rá, hogy három perc alatt fel tudják állítani — negyed óra alatt minden a he­lyére kerül. Én ezalatt készítem a vacsorát. A két kisebbik gye­rek vizet hoz, és segítenek teríte­ni. Evés után a nagyfiú moso­gat, a kicsik pedig mennek für­deni. feküdni, 'hogy reggel korán kezdhessék a játékot. A vacsora vége felé már érkeznek az isme­rősök, beszélgetőpartnerek. —■ A társaság és a közös prog­ramok miatt szívesen járunk a Magyar Camping és Caravanning Club szervezett találkozóira — veszi át a szót Kenyeres István. Jól ismeri a klubélet minden ap­ró mozzanatát. Nem véletlenül, hiszen a kempingezők Bács-Kis- kun megyei szervezetének titkára. — öt évvel ezelőtt még alig száz tagunk volt, ma hatszáz csalóid jár szervezetten kempingezni. Kecskeméten önálló klubhelyisé. get alakítottunk ki társadalmi munkában. Itt, a Zimay László utcában tartjuk a soron követke­ző klubestünket is március 15-én. Az idei programot beszéljük meg: komoly feladat lesz a IV. dél-al­földi találkozó megszervezése, melynek mi leszünk a házigaz­dái a főserdei kempingben. — A családi útiterv elkészült már? — Az idén Is elmegyünk a központi szervezésű találkozókra: májusban aiz évadnyitóra Igáira, júliusban a nemzeti találkozóra, Debrecenbe, és szeptember első hétvégéjén az évadzáróra, amit Sírokon rendez a klub. Nagy ter­vünk: szeretnénk eljutni a kem­pingezők világtalálkozójára, Por­tugáliáiba Ilyenkor márciusban már kezdjük előkészíteni a-felsze- relést, s ahogy tavaszodik, a gye­rekek egyre gyakrabban kérde­zik: — Miken: megyünk már kempingezni? A táborozást min­dig májusban kezdjük. — S mi történik, ha rossz az idő? — A gumicsizmát és az esőka­bátot mindig magunkkal visszük, de egyébként is van egy bevált mondásunk: ha angyalok útrakel_ nek, mindig jó az idő ... Lovas Dániel , • Találkozás a kempingben (trikóban Kenyeres István). Az 1984-es kecskeméti kempingtalálkozó emblémája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom