Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Változóan felhős, éjszaka és ko­ra délelőtt sokfelé párás, ködös idő várható, Számottevő csapadék nem valószínű. A légmozgás mérsé­kelt marad. A hőmérséklet kora délután 6—11 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 54. Szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 6. szerda Szovjet—amerikai tárgyalások Scserbickij a kapcsolatok fejlesztéséről WASHINGTON Tegnap folytatódtak Washingtonban a .Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa küldöttségének tárgyalásai az amerikai tör­vényhozás tagjaival és vezetőivel. A küldöttség, amely Vlagyimir Scserbickijnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a hét eleje óta tartózkodik az amerikai fővárosban, kedden elsősorban a szenátus vezetőivel tárgyalt a két ország közötti kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről. A szovjet parlamenti küldöttség Washingtonban tartózko­dó vezetőjének, Vlagyimir Scserbickijnek az amerikai kong­resszusi képviselők előtt hétfőn elmondott beszédét kedden részletesen imertette a TASZSZ hírügynökség. Scserbickij mindenekelőtt ki­fejezte elégedettségét, hogy lehe­tőség nyílt a véleménycserére az amerikai törvényhozás képvise­lőivel a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéséről, továbbá a nemzetközi helyzet egészéről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldöttsége — jegyézte meg a szovjet politikus — hét évi szü­net után jött el az Egyesült Ál­lamokba. Az amerikai kongresz- szus Thomas Foley vezette kül­döttségének másfél évvel ezelőtti látogatását viszonozza. A parla­mentek közötti hivatalos eszme­cserék gyakorlatának felújítását Scserbickij hasznosnak és fon­tosnak nevezte. Egyúttal kifejez­te reményét, hogy a washingtoni megbeszélések építő jellegűek lesznek. A tárgyalások legfontosabb cél­ját Scserbickij abban jelölte meg, hogy megvitassák, hogyan lehet­ne a szovjet és az amerikai fél­nek közösen elhárítani a nukleá­ris háború veszélyét. Úgy véljük — mondotta a szovjet politikus — ezt az űrfegyverkezési verseny megelőzésével és, a földi fegyver­kezési verseny beszüntetésével kell elérni. A továbbiakban kifejtette: ezekről a kérdésekről kezdődnek hamarosan Genfben szovjet— amerikai tárgyalások. Éppen ezért törekedtünk arra, 'hogy a tárgya­(Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Londonba érkezett Várkonyi Péter külügyminisz­ter torit kollégája. Sir Geoffrey Howe meghívására kedden dél­után hivatalos látogatásra Lon­donba érkezett. A repülőtéren Sir Derek Dodson, a brit miniszter személyes képviselője fogadta. Kedden este a torit kormány díszvacsoráit adott Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Ezen az angol és a magyar külügyminisz­ter .pohárköszöntőt mondott. A magyar külügyminiszter szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Hová, hová § mozgó­kereskedelem?! (3. oldal) A tanyai emberek több te-| kintetben hátrányos helyzet-l ben vannak a településeken la-J I kókkal szemben. Például be kell járniuk a legközelebbi fa-’: luba vagv városba még a na-' ponta szükséges élelmiszere-:! kért is. A kormányzat a moz-1 góbolt-rendszer bővítésévelj akar segíteni. Vajon eliutnak| az árut vivő buszok minden- j | hova a megyében, ahol várnak í rájuk? (Felvételünkön Makádil Lajosné hazafelé indul a Kur- jantó-pusztai boltból.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL j „Kabos” a kocsmában (3. oldal) A dávodi fiatalember — akit kül«j sq megjelenése miatt „Kabos”-nak j neveznek falujában — látogatóba j érkezett fivéréhez, Csátaljára. A \ találkozásra inni „kellett** a ‘ kocsmában — ahonnan csöppet I I sem kedves vendégként távozott. •. I Hajósi térségi melioráció BÁNYAÉPÍTÉS • A közelmúltban fontos állomásához érkezett a nagyegyházi bánya­üzem építése. A felszín alatt 400 méterre összelyukasztották a V—I Vízakna és äz F—I jelű függőleges szállítóakna között kialakított ge­rincvágatot. Németh Ferenc és Tornai Ernő elővájócsapata több mint 3000 méteres vágatot hajtott ki a találkozási pontig. ELISMERÉS A NŐMOZGALOM AKTIVISTÁINAK Ünnepi ülés a Parlamentben A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát érsekcsanádi kerületé­ben gyűltek össze tegnap a ha­jósi térségi meliorációban érde­kelt mezőgazdasági üzemek, szer­vezetek szakemberei. A résztvevőket Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezető­je tájékoztatta arról, hogy az ere­deti elképzelésektől eltérően nem a VII. ötéves tervidőszak közepén, hanem már jövőre lehet reálisan számítani a haiósi térség melio­rációs beruházásának .megkezdé­sére. Erre az ötéves tervre a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium 14 térségi meliorációs pályázatot fogadott el, köztük a hajósit is. A hatalmas munkát te­hát már ebben az évben elő kell készíteni. A feladattervben több mint 18 ezer hektárra 515 millió forintnyi költséget számoltak, melyben a főműfejlesztés nem szerepel. A meliorációval párhuzamosan le­hetőség nyílik e területeken az öntözés fejlesztésére is termés^ tesen az üzemi igények egyedi elbírálása alapján. A tanácskozáson a szakembe­rek egyértelműen a melioráció szükségessége mellett foglaltak állást, de elmondták, hogy szíve­sen átvennék a Margtttaszigeti térség gazdaságainak tapasztala­tait. ahol végzik ezeket a mun­kákat. Ivicz Vilmos, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztály­vezető-helyettese szerint a terve­ket úgy kell kidolgozni, hogy a komplex melioráció kívánalmai­nak megfeleljenek, és hosszú tá­von is biztosítsák a gazdálkodás­hoz szükséges agronómiái feltéte­leket. A bonyolult, összehangolt tevékenységgel olvan bázisokat hozzanak létre, melyek — akár a néhány évtizeddel későbbi — me­zőgazdasági művelés igényeinek megfelelően bővíthetők legyenek. G. E. Ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlament Vadásztermében a 75. nemzetközi nőnap és a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­sége megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából. Duschek Lajosnénak, a MNOT elnökének ünnepi beszéde után Susanna Oses, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség üdvöz­letét tolmácsolta. Köszöntőjében nagyra értékelte a Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködését a népek szolida­ritásáért, a világbéke megtartá­sáért folytatott küzdelemben.1 Do­nora Arutyunan, a Szovjet Nő­bizottság nevében köszöntötte az -ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lász- lóhé, a MNOT nyugalmazott el­nöke, aki felidézte azt a küzdel­mes utat, amelyet a felszabadu­lással egyidőben megszületett de­mokratikus nőmozgalom meg­tett. Ugyancsak személyes emlékeiket elevenítették fel hozzászólásaikban Szabó Piroska, Csekis Imréné; és Kovács Antalné, az MNDSZ alapítótagjai. Sós Tamásné, a MNOT tagja a fiatal nemzedék képviselőjeként hangsúlyozta: (Folytatás a 2. oldalon.) IPARUNK 40 ÉVE — DÖNTŐ SZEREP A NÉPGAZDASÁGBAN Baráti összefogás "tr a szomszédos népekkel Tegnap Iparunk 40 éve címmel konferencia kezdődött a Buda­pest Kongresszusi Központban. A rendezők — az Ipari Miniszté­rium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az OMFB, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a MTESZ és az OKISZ — a gazda­ságpolitika, az ipar és a műsza­ki-tudományos élet vezető sze­mélyiségein kívül meghívták ta­nácskozásra a legjelentősebb gyá­rak, üzemek egykori és mai ve­zetőit, szakembereit. A konferen­cián áttekintik és értékelik ipa­runk négy évtizedének eredmé­nyeit, a világgazdasági környezet és a műszaki tudományos hala­dás hatását hazánk iparának fej­lődésére. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes, valamint társadalmi és gaz­dasági életünk több más vezető­je. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. — Azt tapasztalni — mutatott rá bevezetőben —, hogy bizonyos (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőivel Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának társa­ságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megren­dezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mon­dott köszöntőt. Ezután Ká­dár János tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a magyar ipar dolgozóinak, azok­nak a munkásoknak, műsza­ki vezetőknek, iparfejlesztés­sel foglalkozó tudósoknak, tervező- és kutatómérnökök­nek, akit sokat tettek a ma­gyar ipar háború utáni talp- raállításáért, korszerűsítésé­ért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész mun­kájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államosításának. Hangsú­lyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meg­gyorsítsuk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes baráti esz­mecserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztaha­novistákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, elméleti és gya­korlati szakemberekkel, a fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőivel. (MTI) Cél: jövedelmezővé tenni az ágazatot Tanácskozás a húsmarhatartásról Magyarországon 1984-ben öt százalékkal kevesebb vágómarhát tartottak, és az év közepétől fo­kozatosan egyre kevesebb tejet termeltek, mint egy esztendővel korábban. Ez az átlag nagy szó­ródásokat takar, mégis felhívja a figyelmet: az ágazaton belül valami megváltozott. Bács-Kis- kun megye az országos összeha­sonlításban semmilyen tekintet­ben sem átlagos. Míg egyes me­zőgazdasági termékeknél megha­tározó erejű, mások esetében már kevésbé ilyen. A tejelő és a hús­hasznú szarvasmarha tartása eb­be az utóbbi kategóriába tarto­zik. Tavaly a megyében tíz száza­lékkal kevesebb tejelő tehenet tartottak a háztájiban, mint egy esztendővel korábban. Ezt a ten­denciát a nagyüzem sem képes megállítani, ellensúlyozni, hiszen a jövedelmezőség a közös állo­mánynál is csökkent. Ezért né­hány nagyüzem fokozatosan fel­számolja tehénállományát. A tejelő szarvasmarhánál az ok kézenfekvő, hiszen az elmúlt években az etetés költségei emel­kedtek, a tej értékesítési átlag­ára pedig csökkent. Más gondok feszítik a szarvas- marha húsáért nevelő gazdaságok pénzügyi helyzetét. Erről tárgyal­tak tegnap délelőtt azon a tanács­kozáson, ámelyet a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi székházában szerveztek. A szomszéd megyékből is ideér­kező szakembereknek először dr. Horváth György, az Állator­vostudományi Egyetem tanára beszélt a szarvasmarhatartás szaporodás-biológiai kérdéseiről. Kihangsúlyozta, hogy a legtöbb ilyen gond a takarmányozásra vezethető vissza. A jó kondíciójú állatok „termelékenyebbek” és egészségügyi szempontból is ke­vesebb velük a baj. A jövőben tovább nő az állatorvosok fele­lőssége is, hiszen feladatuk lesz, hogy a gyengébb biológiai értékű egyedeket kiválasszák, a gyógyít- hatókat kezeljék, a többit pedig minél gyorsabban kiselejtezzék. Pavlovits Mihály, a TERIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője az értékesítésről szólva megemlítette, hogy a ko­rábbi dinamikus fejlődés lelas­sult. Harminc éve 34 ezer vágó­állatot exportált hazánk. Ez a • A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben sokoldalúan hasz­nosítják a melléktermékeket. mennyiség az utóbbi évekig 200 ezer körülire nőtt. A külpiac mos­tani stagnálásának okai jórészt tő­lünk függetlenek, viszont az álla­toknak új vevőkört ‘ 'lett keres­ni. Így került a' ma6jar szarvas- marha a Közel-Keletre, ahol mos­tanában — a korábbi importőr — közös piaci országok is eladó ver­senytársaink. Igen ügyes keres­kedőnek kell lenni annak, aki jó áron piacot talál az élő szarvas- marhának. Az könnyen belátható, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a termelők — az exportárkiegé­szítés radikális csökkentése mel­lett — egyre nehezebben talál­ják meg számításaikat. A veszte­séges, vagy csak alig valamics­két hozó ágazat felszámolásán törik a fejüket. Meg kellene ta­lálni a hosszabb távon is meg­nyugtató megoldást. Ehhez járult hozzá ez a tanácskozás, amelynek résztvevői a déli órákban a Vá­rosföldi Dózsa Tsz húsmarhate- lepére látogattak, ahol Fenyvesi Jenő, a szövetkezet elnöke kalau­zolta őket. A férfiak elsőbbségét hall­gatólagosan tudomásul vevő társadalmunkban kell-e mon­dani, hogy az ingázók között is nehezebb dolguk van az asz- szonyoknak, akiknek házimun­kával amúgy is jobban igény­bevett idejéből újabb órákat von el az utazgatás. Nagy terhet vállal magára ezzel az asszony, különösen, ha már anya, s megértő házastárs szükséges ahhoz, hogy valamit' levegyen felesége válláról. Szerencsére az iparban dolgo­zó, a falusi hagyományokkal terhes értékrendtől már el­szakadt férfiak között akad ilyen, különben nem beszél­hetnénk ingázó anyákról. A segítségadás lehetősége nemcsak családon belül van meg. Sokat tehet az ingázó asszonyokért, anyákért az a vállalat is, amely alkalmazza őket. Méghozzá csupa olyan dolgot, amelyet azok a nők is megköszönnek, akik nem in­gáznak, helyi lakosként ter­melnek értéket vállalatuknak, a népgazdaságnak. Megköny- nyithetik a második műszakot, ha a gyári boltban, büfében konyhakész ételeket kínálnak, ha megszervezik a bevásárlást, hogy ne kerüljön külön útjába a vidékről bejáróknak a va­csorára való megszerzése. (A helyi ellátás néhol olyan gyen­ge, hogy a nagyvárosi munka­helyet vállaló ember minden­képpen részesülni szeretne abból a többletből, amelyet a városban élő dolgozó ottléte jogán automatikusan meg­kap.) Természetesen az ingázó anyáknak (is) az lenne a leg­jobb, ha nem szorulnának az állandó utazásra. Bármilyen kedvező is volna azonban ez a megoldás, aligha kerül rá egyhamar sor. Köztudott, hogy gazdasági rendszerünk szerke­zete átalakulás előtt áll. Az is, hogy a szabályozórendszer vál­tozásai a vállalatok differen­ciálódása felé hatnak. Kinyil­vánított politikai cél a teljes foglalkoztatottság, a munkához való jog érvényesítése. De azt sem titkoljuk, hogy ez a jog j nem jelenti a munkahelyhez j való jogot is, azaz nem min­dig választhatja meg az egyén, hol dolgozik. Ott kell dolgoz­nia, ahol a népgazdaságnak leginkább szüksége van mun­kájára, ahol a prosperál* vál- \ lalat meg is tudja fizetni a hőn óhajtott munkaerőt. Ezek a té- nyék azt jelentik, hogy a jö­vőben is lesznek dolgozók — j közöttük nők és anyák is —, akiknek ingázniuk kell, hogy , a korábbi vagy annál maga- < sabb színvonalon élhessenek. ; Ezért jó, ha nemcsak az in- ! gázók, hanem azok a vállalatok is, amelyeknek remélhetőleg | kellő jövedelmet teremtő mű- j ködéséhez ezek a dolgozók is f hozzájárulnak, tartósan szú- ’ mítanak az ingázás, mint fo- i lyamat meglétére, megmara- Sasára. S mindent megtesznek azért, hogy e többletnehézsé- \ geket is vállaló embereknek érdemes legyen lakóhelyüktől | távol dolgozni. Az ingázó I anyáknak is, akiknek még I több lemondást és fáradalmat I jelent mai életformájuk. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom