Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Változóan felhős, éjszaka és kora délelőtt sokfelé párás, ködös idő várható, Számottevő csapadék nem valószínű. A légmozgás mérsékelt marad. A hőmérséklet kora délután 6—11 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 54. Szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 6. szerda Szovjet—amerikai tárgyalások Scserbickij a kapcsolatok fejlesztéséről WASHINGTON Tegnap folytatódtak Washingtonban a .Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének tárgyalásai az amerikai törvényhozás tagjaival és vezetőivel. A küldöttség, amely Vlagyimir Scserbickijnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a hét eleje óta tartózkodik az amerikai fővárosban, kedden elsősorban a szenátus vezetőivel tárgyalt a két ország közötti kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről. A szovjet parlamenti küldöttség Washingtonban tartózkodó vezetőjének, Vlagyimir Scserbickijnek az amerikai kongresszusi képviselők előtt hétfőn elmondott beszédét kedden részletesen imertette a TASZSZ hírügynökség. Scserbickij mindenekelőtt kifejezte elégedettségét, hogy lehetőség nyílt a véleménycserére az amerikai törvényhozás képviselőivel a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről, továbbá a nemzetközi helyzet egészéről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — jegyézte meg a szovjet politikus — hét évi szünet után jött el az Egyesült Államokba. Az amerikai kongresz- szus Thomas Foley vezette küldöttségének másfél évvel ezelőtti látogatását viszonozza. A parlamentek közötti hivatalos eszmecserék gyakorlatának felújítását Scserbickij hasznosnak és fontosnak nevezte. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a washingtoni megbeszélések építő jellegűek lesznek. A tárgyalások legfontosabb célját Scserbickij abban jelölte meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne a szovjet és az amerikai félnek közösen elhárítani a nukleáris háború veszélyét. Úgy véljük — mondotta a szovjet politikus — ezt az űrfegyverkezési verseny megelőzésével és, a földi fegyverkezési verseny beszüntetésével kell elérni. A továbbiakban kifejtette: ezekről a kérdésekről kezdődnek hamarosan Genfben szovjet— amerikai tárgyalások. Éppen ezért törekedtünk arra, 'hogy a tárgya(Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Londonba érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter torit kollégája. Sir Geoffrey Howe meghívására kedden délután hivatalos látogatásra Londonba érkezett. A repülőtéren Sir Derek Dodson, a brit miniszter személyes képviselője fogadta. Kedden este a torit kormány díszvacsoráit adott Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Ezen az angol és a magyar külügyminiszter .pohárköszöntőt mondott. A magyar külügyminiszter szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Hová, hová § mozgókereskedelem?! (3. oldal) A tanyai emberek több te-| kintetben hátrányos helyzet-l ben vannak a településeken la-J I kókkal szemben. Például be kell járniuk a legközelebbi fa-’: luba vagv városba még a na-' ponta szükséges élelmiszere-:! kért is. A kormányzat a moz-1 góbolt-rendszer bővítésévelj akar segíteni. Vajon eliutnak| az árut vivő buszok minden- j | hova a megyében, ahol várnak í rájuk? (Felvételünkön Makádil Lajosné hazafelé indul a Kur- jantó-pusztai boltból.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL j „Kabos” a kocsmában (3. oldal) A dávodi fiatalember — akit kül«j sq megjelenése miatt „Kabos”-nak j neveznek falujában — látogatóba j érkezett fivéréhez, Csátaljára. A \ találkozásra inni „kellett** a ‘ kocsmában — ahonnan csöppet I I sem kedves vendégként távozott. •. I Hajósi térségi melioráció BÁNYAÉPÍTÉS • A közelmúltban fontos állomásához érkezett a nagyegyházi bányaüzem építése. A felszín alatt 400 méterre összelyukasztották a V—I Vízakna és äz F—I jelű függőleges szállítóakna között kialakított gerincvágatot. Németh Ferenc és Tornai Ernő elővájócsapata több mint 3000 méteres vágatot hajtott ki a találkozási pontig. ELISMERÉS A NŐMOZGALOM AKTIVISTÁINAK Ünnepi ülés a Parlamentben A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát érsekcsanádi kerületében gyűltek össze tegnap a hajósi térségi meliorációban érdekelt mezőgazdasági üzemek, szervezetek szakemberei. A résztvevőket Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta arról, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően nem a VII. ötéves tervidőszak közepén, hanem már jövőre lehet reálisan számítani a haiósi térség meliorációs beruházásának .megkezdésére. Erre az ötéves tervre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 14 térségi meliorációs pályázatot fogadott el, köztük a hajósit is. A hatalmas munkát tehát már ebben az évben elő kell készíteni. A feladattervben több mint 18 ezer hektárra 515 millió forintnyi költséget számoltak, melyben a főműfejlesztés nem szerepel. A meliorációval párhuzamosan lehetőség nyílik e területeken az öntözés fejlesztésére is termés^ tesen az üzemi igények egyedi elbírálása alapján. A tanácskozáson a szakemberek egyértelműen a melioráció szükségessége mellett foglaltak állást, de elmondták, hogy szívesen átvennék a Margtttaszigeti térség gazdaságainak tapasztalatait. ahol végzik ezeket a munkákat. Ivicz Vilmos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese szerint a terveket úgy kell kidolgozni, hogy a komplex melioráció kívánalmainak megfeleljenek, és hosszú távon is biztosítsák a gazdálkodáshoz szükséges agronómiái feltételeket. A bonyolult, összehangolt tevékenységgel olvan bázisokat hozzanak létre, melyek — akár a néhány évtizeddel későbbi — mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően bővíthetők legyenek. G. E. Ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlament Vadásztermében a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Duschek Lajosnénak, a MNOT elnökének ünnepi beszéde után Susanna Oses, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét tolmácsolta. Köszöntőjében nagyra értékelte a Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködését a népek szolidaritásáért, a világbéke megtartásáért folytatott küzdelemben.1 Donora Arutyunan, a Szovjet Nőbizottság nevében köszöntötte az -ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lász- lóhé, a MNOT nyugalmazott elnöke, aki felidézte azt a küzdelmes utat, amelyet a felszabadulással egyidőben megszületett demokratikus nőmozgalom megtett. Ugyancsak személyes emlékeiket elevenítették fel hozzászólásaikban Szabó Piroska, Csekis Imréné; és Kovács Antalné, az MNDSZ alapítótagjai. Sós Tamásné, a MNOT tagja a fiatal nemzedék képviselőjeként hangsúlyozta: (Folytatás a 2. oldalon.) IPARUNK 40 ÉVE — DÖNTŐ SZEREP A NÉPGAZDASÁGBAN Baráti összefogás "tr a szomszédos népekkel Tegnap Iparunk 40 éve címmel konferencia kezdődött a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezők — az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az OMFB, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a MTESZ és az OKISZ — a gazdaságpolitika, az ipar és a műszaki-tudományos élet vezető személyiségein kívül meghívták tanácskozásra a legjelentősebb gyárak, üzemek egykori és mai vezetőit, szakembereit. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négy évtizedének eredményeit, a világgazdasági környezet és a műszaki tudományos haladás hatását hazánk iparának fejlődésére. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. — Azt tapasztalni — mutatott rá bevezetőben —, hogy bizonyos (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megrendezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszöntőt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkásoknak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudósoknak, tervező- és kutatómérnököknek, akit sokat tettek a magyar ipar háború utáni talp- raállításáért, korszerűsítéséért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész munkájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államosításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes baráti eszmecserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztahanovistákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, elméleti és gyakorlati szakemberekkel, a fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőivel. (MTI) Cél: jövedelmezővé tenni az ágazatot Tanácskozás a húsmarhatartásról Magyarországon 1984-ben öt százalékkal kevesebb vágómarhát tartottak, és az év közepétől fokozatosan egyre kevesebb tejet termeltek, mint egy esztendővel korábban. Ez az átlag nagy szóródásokat takar, mégis felhívja a figyelmet: az ágazaton belül valami megváltozott. Bács-Kis- kun megye az országos összehasonlításban semmilyen tekintetben sem átlagos. Míg egyes mezőgazdasági termékeknél meghatározó erejű, mások esetében már kevésbé ilyen. A tejelő és a húshasznú szarvasmarha tartása ebbe az utóbbi kategóriába tartozik. Tavaly a megyében tíz százalékkal kevesebb tejelő tehenet tartottak a háztájiban, mint egy esztendővel korábban. Ezt a tendenciát a nagyüzem sem képes megállítani, ellensúlyozni, hiszen a jövedelmezőség a közös állománynál is csökkent. Ezért néhány nagyüzem fokozatosan felszámolja tehénállományát. A tejelő szarvasmarhánál az ok kézenfekvő, hiszen az elmúlt években az etetés költségei emelkedtek, a tej értékesítési átlagára pedig csökkent. Más gondok feszítik a szarvas- marha húsáért nevelő gazdaságok pénzügyi helyzetét. Erről tárgyaltak tegnap délelőtt azon a tanácskozáson, ámelyet a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi székházában szerveztek. A szomszéd megyékből is ideérkező szakembereknek először dr. Horváth György, az Állatorvostudományi Egyetem tanára beszélt a szarvasmarhatartás szaporodás-biológiai kérdéseiről. Kihangsúlyozta, hogy a legtöbb ilyen gond a takarmányozásra vezethető vissza. A jó kondíciójú állatok „termelékenyebbek” és egészségügyi szempontból is kevesebb velük a baj. A jövőben tovább nő az állatorvosok felelőssége is, hiszen feladatuk lesz, hogy a gyengébb biológiai értékű egyedeket kiválasszák, a gyógyít- hatókat kezeljék, a többit pedig minél gyorsabban kiselejtezzék. Pavlovits Mihály, a TERIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője az értékesítésről szólva megemlítette, hogy a korábbi dinamikus fejlődés lelassult. Harminc éve 34 ezer vágóállatot exportált hazánk. Ez a • A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben sokoldalúan hasznosítják a melléktermékeket. mennyiség az utóbbi évekig 200 ezer körülire nőtt. A külpiac mostani stagnálásának okai jórészt tőlünk függetlenek, viszont az állatoknak új vevőkört ‘ 'lett keresni. Így került a' ma6jar szarvas- marha a Közel-Keletre, ahol mostanában — a korábbi importőr — közös piaci országok is eladó versenytársaink. Igen ügyes kereskedőnek kell lenni annak, aki jó áron piacot talál az élő szarvas- marhának. Az könnyen belátható, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a termelők — az exportárkiegészítés radikális csökkentése mellett — egyre nehezebben találják meg számításaikat. A veszteséges, vagy csak alig valamicskét hozó ágazat felszámolásán törik a fejüket. Meg kellene találni a hosszabb távon is megnyugtató megoldást. Ehhez járult hozzá ez a tanácskozás, amelynek résztvevői a déli órákban a Városföldi Dózsa Tsz húsmarhate- lepére látogattak, ahol Fenyvesi Jenő, a szövetkezet elnöke kalauzolta őket. A férfiak elsőbbségét hallgatólagosan tudomásul vevő társadalmunkban kell-e mondani, hogy az ingázók között is nehezebb dolguk van az asz- szonyoknak, akiknek házimunkával amúgy is jobban igénybevett idejéből újabb órákat von el az utazgatás. Nagy terhet vállal magára ezzel az asszony, különösen, ha már anya, s megértő házastárs szükséges ahhoz, hogy valamit' levegyen felesége válláról. Szerencsére az iparban dolgozó, a falusi hagyományokkal terhes értékrendtől már elszakadt férfiak között akad ilyen, különben nem beszélhetnénk ingázó anyákról. A segítségadás lehetősége nemcsak családon belül van meg. Sokat tehet az ingázó asszonyokért, anyákért az a vállalat is, amely alkalmazza őket. Méghozzá csupa olyan dolgot, amelyet azok a nők is megköszönnek, akik nem ingáznak, helyi lakosként termelnek értéket vállalatuknak, a népgazdaságnak. Megköny- nyithetik a második műszakot, ha a gyári boltban, büfében konyhakész ételeket kínálnak, ha megszervezik a bevásárlást, hogy ne kerüljön külön útjába a vidékről bejáróknak a vacsorára való megszerzése. (A helyi ellátás néhol olyan gyenge, hogy a nagyvárosi munkahelyet vállaló ember mindenképpen részesülni szeretne abból a többletből, amelyet a városban élő dolgozó ottléte jogán automatikusan megkap.) Természetesen az ingázó anyáknak (is) az lenne a legjobb, ha nem szorulnának az állandó utazásra. Bármilyen kedvező is volna azonban ez a megoldás, aligha kerül rá egyhamar sor. Köztudott, hogy gazdasági rendszerünk szerkezete átalakulás előtt áll. Az is, hogy a szabályozórendszer változásai a vállalatok differenciálódása felé hatnak. Kinyilvánított politikai cél a teljes foglalkoztatottság, a munkához való jog érvényesítése. De azt sem titkoljuk, hogy ez a jog j nem jelenti a munkahelyhez j való jogot is, azaz nem mindig választhatja meg az egyén, hol dolgozik. Ott kell dolgoznia, ahol a népgazdaságnak leginkább szüksége van munkájára, ahol a prosperál* vál- \ lalat meg is tudja fizetni a hőn óhajtott munkaerőt. Ezek a té- nyék azt jelentik, hogy a jövőben is lesznek dolgozók — j közöttük nők és anyák is —, akiknek ingázniuk kell, hogy , a korábbi vagy annál maga- < sabb színvonalon élhessenek. ; Ezért jó, ha nemcsak az in- ! gázók, hanem azok a vállalatok is, amelyeknek remélhetőleg | kellő jövedelmet teremtő mű- j ködéséhez ezek a dolgozók is f hozzájárulnak, tartósan szú- ’ mítanak az ingázás, mint fo- i lyamat meglétére, megmara- Sasára. S mindent megtesznek azért, hogy e többletnehézsé- \ geket is vállaló embereknek érdemes legyen lakóhelyüktől | távol dolgozni. Az ingázó I anyáknak is, akiknek még I több lemondást és fáradalmat I jelent mai életformájuk. G. J.
