Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 1.- ELEGENDŐ EXPORTTERMÉK,' 1——HB»! KIEGYENSÚLYOZÖTT LAKOSSÁGI 1LLÁTÁS:^#S Gazdaságunk szilárd pillére az agrárágazat • A megye néhány gazdaságában már nyolc tonna búzát is learattak egy-egy hektárról. Gál Gyulát, a megyei .tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető j ét kértem, hogy tekintsük át a mezőgazdaság elmúlt öt évét és váltsunk szót aktuális témákról. — A megyei pártértekezlet 1980-as határozatában a következő olvasható: „A mezőgazdaság őrizze meg és erősítse tovább az országosan is kiemelkedő szerepét és helyét.” Teljesítette ezt az ágazat? —'■ Ügy érzem sikerült, dé ehhez minden korábbinál nagyobb erőfeszítésre volt szükség. 1980-ban és még az ez*l követő esztendőben is nagyobb reményeket tápláltunk, de nehéz évek következtek, sokszor váratlan helyzetek előtt állt az ágazat. Végül is túljutottunk a gondokon, sikereink is voltak jócskán. — Néhány mondattal felvillantaná az emlékezetesebbeket? — Ebben az időszakban volt a legjobb és a leggyengébb évjárat. Rekordok dőltek a búza és kukoricatáblákon, ugyanakkor elszáradt, csövet nem hozó kukoricanövényt silóztak a kombájnok. Minden évben termelési nagydíjban részesült egy-egy. üzem. Egy téesz megvett egy másikat, amire nem ’volt még példa vidékünkön. A szakszövetkezetek fejlődési üteme ebben az időszakban a leggyorsabb. Az állami gazdaságokban is tért hódított a részesművelés. Soha nem volt annyi sertés a megyében, mint például 1984-ben. A három évig tartó aszály, a külpiaci és belső gazdasági szorításaink ellenére a mezőgazdaság jelentős tartalékait mozgósítva növelni tudta termék- előállítását. Az agrárágazatban dolgozók szorgalmát, helytállását bizonyítják a közvetlen üzemi eredmények. A közvetett hasznok népgazdasági jelentőségűek: elegendő volt az exportárualap, a lakosság élelmiszer-ellátása magas színvonalú és kiegyensúlyozott máradt, nőtt a községek eltartóképessége, javultak a falusi életkörülmények is. Mindez olyan időszakban, amikor a világgazdaságban általános a hanyatlás, vagy a helybentopogás, a nemzetközi kereskedelemben pedig a visszaesés és a pangás. — Miként jellemezhető a megye mezőgazdasága? — Az első megállapításom: nőtt a differenciáltság az üzemek között. Legfőképpen a gazdálkodás jövedelmezőségében, az állóképességben, a stabilitásban. A megye 40 gazdaságában — a mezőgazdasági üzemek negyedében — a múlt év végére mindenféle tartalékot felhasználtak. Ez .természetesen nem lesz kedvező hatású erre az esztendőre. — A melléküzemágak létesítésével is nőtt a szövetkezetek stabilitása. — Fontos szerepet töltenek b.e a foglalkoztatásban, a lakossági ellátásban, valamint a folyamatos pénzbevételhez is hozzájárulnak. Rugalmas egységek, azt termelik, amit azonnal el lehet adni. Jobbára régi,, a korszerű üzemekből kikerült gépekkel dolgoznak. Nép- gazdasági és üzemi jelentősége ebben is rejlik. A melléküzem' ágak külső- és szövetkezeten belüli rendszere átrendezésen megy keresztül, amely már elkezdődött. — A nem javuló körülmények bizonyára megmozgatták a szürke állományt -— az agysejteket —, vagyis a jó ötletek hasznos cselekedetek száma gyarapodott az elmúlt időszakban. — S főként a vezetők felelőssége nőtt! Kiderült egyébként az is, hogy üzleti szellemű, menedzser-típusú vezetőkre van szükség. Példamutató volt a mező- gazdaság az energiatakarékosságban, illetve a szénhidrogének helyettesítésében. Az energiafogyasztás nem növekedett. Űj műszaki megoldások tették lehetővé például, hogy sok szárítót takarékosabb üzeműre alakítottak. Tavaly már mintegy hatvanezer tonna gabonát nedvesen tároltak. Sorolhatnám természetesen a technológiák változtatásából származó megtakarításokat, a munkagépkapcsolásokat éppúgy, mint a .tárcsák alkalmazását, ekék helyett, vagy az erőgépek állandó karbantartását, szervizét, s nem utolsósorban minden munkánál a jobb szervezést, a nagyobb fegyelmet. Az is bizonyos, hogy mindez nem történik egyik hónapról a másikra, hanem fokozatosan. A körülmények rákényszerí- tették a gazdasági vezetőket, még sok egyéb hasznos intézkedésekre, amit a jövedelmezőbb termelés érdekében meg is tettek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy pénz, vagyis beruházás nélkül a mai fejlettségi szinten alig képzelhetőek el olyan megoldások, amelyek költségcsökkentést eredményeznének. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemekben szinte mindenütt romlott a termelés nyereségessége, főként a külpiaci áresések miatt, valamint az ipari és import anyagok árának, emelkedéséből, illetve a különféle adók, elvonások fokozódásából. — Mit hiányolt a legtöbbször? — A komplex, vertikális szemléletet, s az e szerinti cselekvéseket, fejlesztéseket. Például a sző* lőtelepítéshez hozzátartozik a borászat, a tárolás, sőt az értékesítés is. Az alapanyagtól a késztermék előállításáig. Minden rész- folyamatnak rendezettnek kell lenni, mert mindegyik fontos, például a palack és kartondoboz, sőt a cimkeellátás is,.. — Nagy gondokat okoz a megye borgazdaságaiban a palackhiány, s úgy tudom, gondolkodnak üveggyár létesítéséről. — Az elmúlt, két évben jelentősen bővült a tárolótér, azonban az exportmegrendelések teljesítése most már palackhiány miatt okoz gondot. Mennyiségben sem, választékban pedig egyáltalán nem képes az üvegipar teljesíteni a megrendeléseket. Próbálunk segíteni a gondokon, / hogy miként, még nem eldöntött. Elképzelhető, hogy üveggyár épül a megyében. — Az állattenyésztési ágazatot a dinamikus fejlődés jellemzi? — Egyes állatfajoknál, például a sertésnél még a növekedés jellemző. Ennek ellenkezője tapasztalható a tehénállománynál, s a folyamat a kedvezőtlen közgazdasági hatások miatt gyorsul. Nagyobb ingadozások a baromfi- ágazatban vannak. A helyzetet leginkább két tényező jellemzi: | nőttek a tartási és takarmányozási költségek, a világpiaci árak pedig visszaestek. Sokat drágít a sertéshúson például az, hogy élve, több száz kilométert utaztatják az állatokat, például Récéitől Pápáig. A kiskunfélegyházi vágóhíd korszerűsítése ma az egyik legfontosabb feladat, arnely- lyel a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is egyetértett az idei tervtárgyaló értekezleten. Várjuk, hogy a megyei pártér.te- kezlet ugyancsak megerősíti ezzel kapcsolatos törekvéseinket. A termelői szférában létesített feldolgozó előnyét, gazdaságosságát a BÁCSHŰS-on kívül a félegyházi tejüzem is bizonyítja. — Hasznos kezdeményezések indultak az elmúlt években. S a folytatás? — Fontosnak tartom, hogy a megye nyolc mezőgazdasági üzeme kísérletképpen alkalmazta a korszerű keresetszabályozási formákat. Az idén március végéig viszont mindegyik gazdaságunknak választania kell a kidolgozott három bérszabályozási rendszer közül. ' Nehéz és fontos döntés következik, amiben egy-egy gazdaság saját helyzétének és lehetőségének kell .tükröződni, hogy tovább javuljon a gazdálkodás fegyelme, a dolgozók munkaintenzitása és érdekeltsége, ezzel együtt a jövedelme is. Főként a kézimunka igényes kertészeti ágazatokban érdemes növelni a részes művelési formát. A csökkenő beruházási lehetőségekkel ésszerűbben kell élni. Sajnos, nem sok történt a zöldség-gyümölcs felvásárlásban és értékesítésben, s ez még nagyon sok feladatot ad. A föld védelmében és javításában lépéseink hatékonyaknak bizonyultak. Jól halad a Mar gitt a- szigeti komplex meliorációs program és újabb hasonló akciót is tervezünk a félegyházi és a hajósi térségben. A termés védelmét pedig az idén már üzembelépő jégeső elhárító rendszer segíti a megye déli részén. Megkezdődött, de még döcög a számítástechnika, a számítógép alkalmazása. Az előrelépéshez, az információ gyorsításához az ügy és számvitel korszerűsítéséhez erre is nagy szükség van, s a már említett miniszteri tervegyeztetőn ígéretet kaptunk az ezzel kapcsolatos fejlesztések támogatásához is. Csabai István KÜLDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE Szabó Erzsébet Dunapatajról Szabó Erzsébet, a dunapatajl Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola als ótagozatában tanít. Nem a Duma-parti nagyközségben született, pedagógusi mun-. káját sem itt kezdte, de igád otthont és feladatokat itt talált először. Tizenhét éve párttag. 1980-ban a kalocsai járási pártértekezlet küldötte volt, most a megyei pártértekezletre készül. Számtalan megbízatása közül néhány: a pedagógus pártalapszer- vezet szervező titkára, az oktar tási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, az óvónőket, tanítókat, tanáraikat egységbe tömörítő KISZ-alapszervezet patron álója. — Amikor megválasztottak küldöttnek — mesélte — számba vettem: milyen üzenetet vihetnék én . a rangos plénium elé? Természetesen elsősorban a munkámmal, hivatásommal szorosan összefüggő kérdések foglalkoztatnak. Az, hogy szerintem az irányító testületeknek — bármilyen bonyolult kérdés is — többet és hathatósabban kellene tenni az oktatási rendszer korszerűsité- séért. Problémásnak látom a tehetségekkel való „gazdálkodást”. A tantervi követelmények, úgy tűnik, nem számolnak a közepes, vagy gyengébb képességű ’ tanulókkal. Ezért megfelelő tanterv által is előírt intenzitással csak a kiemelkedő képességűek tudnak haladni. A tanulócsoportok fejlődésében egyfajta rés támad, ami különösen a felső tagozatban okoz igen komoly problémákat. Ezt a gondot meg kellene már végre oldani. — Említette, hogy a családok és az iskola kapcsolata is foglalkoztatja. — Szerintem egyre alaposabban’ kellene foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. A" több pénzért indult hajsza — ami felénk Is általános — leginkább a családokban okoz kárt. A szülőknek kevés idejük van a gyermek fejlődését, előmenetelét, társaságát, ■ szabad idős tevékenységét figyelemmel kísérni. Több feladat várna a pedagógusokra, a napközire és az Ifjúsági szervezetekre. Ezeken a területeken azonban nem mindig megfelelő a.kapcsolat. Van, amikor a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Sem az úttörő, sem a napközi, sem a művelődési iház nem kíván felelősen beleszólni a szabad idő eltöltésébe. Az ellenőrző szerepet a családok jó része is félvállról veszi. Ezért alakulnak ki a nem .kívánt tendenciák: a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet. Talán úgy tűnik, hogy ez egy partikuláris 'probléma, ami csak a pedagógusokat, vagy cslak a szülőket érinti... Ne feledjük azonban, hogy a gyermekek oktatása, neváése a jövőformálás területe. F. P. J. Korszerű piacfelügyelet A szabályozórendszer ez évi továbbfejlesztése alapvetően megváltoztatta a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását. Az irányítószervek feladatait is átírták az új jogszabályok: a közvetlen beavatkozás helyett az átfogó szakmai irányításban és felügyeletben kaptak helyet. E szervek közvetítik a nép- gazdasági igényeket és követelményeket is, s részt kaptak a piacfelügyeletből is. A piacfelügyeleti tevékenység nem ismeretlen fogalom a magyar gazdaságban, de .eddig igazi piac hiányában másodlagos szerepet játszott. Ám a verseny kibontakozása egyértelműen bebizonyította, hogy szükség van egy ilyesfajta irányító, illenőrző munkára is, amelynek letéteményese az Országos Anyag- és Árhivatal. íjjk* Árhivatalhoz tartozik A piacfelügyelet feladatait két csoportba lehet osztani: az első kört a verseny tisztaságát óvó szabályok és intézkedések alkotják. Ha jól belegondolunk, ez korábban is az Országos Anyag- és Árhivatal tevékenységéhez tartozott. Hiszen e szervezet ügyelt arra, hogy ne lehessen alaptalanul magasra srófolni az árakat, s egyik cég se használhassa ki monopolhelyzetét. E funkció fontosságát éppen az elmúlt évben erősítette meg a honi zöldségpiac. Mint köztudott, tavaly nyáron a zöldség- és gyümölcsárak egymás után döntötték a rekordokat. Az-' óta kiderült — 's jórészt rendőrségi krónikák alapján —, hogy nem a rossz időjárás, vagy a dráguló termelési költségek, hanem a nyerészkedő kiskeres-' kedők és közvetítők hajtották föl az árakat. Erre valószínűleg egy erős piacfelügyelet mellett nem lehetett volna módjuk. A verseny tisztességes voltát, az árak megállapítását egyébként az országgyűlésen néhány hónapja elfogadott törvény is szabályozza. Ennek betartása és ellenőrzése természetesen sziptén a piacfelügyelet része. A másik fontos feladatkör a kereslet-kínálat ösz- szehangolásához- kapcsolódik. Időről időre mindannyian tapasztaljuk, hogy olykor filléres cikkek is eltűnnek a polcokról. E zavarok kiküszöbölésére hozták létre a piaci intervenciós alapot. Ebből lehet — akár külföldről — a hiányzó árukat beszerezni: a honi és a külföldi áru versenyeztetésével a kínálatot jobbá tenni, az árfelhajtó törekvéseket letörni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vállalatokat juttatnak előnyösebb helyzetbe e pénzből, s cserébe azoknak a jobb kínálatot kell garantálniuk. De az intervenciós alapból a világpiacon éppen alacsony áron adott, számunkra fontos fogyasztási cikkeket is meg lehet venni. A feltöltött központi készletek jó szolgálatot tehetnek, amikor felbomlik a kereslet-kínálat egyensúlya, s hiány keletkezik a piacon. g | Ü|''' III Közvetett eszközökkel Az intervenciós' alap tehát sokféle célt szolgál. Ebben jól tükröződik a kormányzat azon törekvése, hogy a lehetőségekhez képest közvetett eszközökkel szabályozza az itthoni piacot.. Természetesen a jogszabályok lehetőségeket adnak a közvetlen beavatkozásra is, de ezzel csak szélsőséges esetben élnek az irányító szervek. A piacfelügyelet akármelyik funkcióját is nézzük: központi feladat, s kormányzati hatáskörbe tartozik. Éppen ezért bízták meg a szerteágazó munka összefogásával az Országos Anyag- és Árhivatalt. De, s ezt több fórumon is hangsúlyozták az Árhivatal vezetői: e munkát nem egyedül végzik, hanem néhány ágazati minisztérium — az ipari, mező- gazdasági, és élelmezésügyi, az építésügyi, a közlekedési tárca munkatársainak bevonásával. Hiszen e szervek sokévi irányítói munkájuk során pótolhatatlan vállalati és áruismeretet halmoztak föl, s ezekre a döntések előkészítésénél mindenképpen szükség van. A minisztériumok segítségével A zöldség- és gyümölcsügyekben például nem lehet nélkülözni a sok évtizedes tapasztalattal és nagy helyzetismerettel rendelkező MÉM véleményét. Az iparcikk-ellátásról sem lehet érdemben tárgyalni az Ipari Minisztérium nélkül, hiszen közismert, hogy a boltjainkban kapható iparcikkek 75—80 százalékát a hazai gyárak állítják elő. Remélhetőleg az Árhivatal — a minisztériumokkal együttműködve, a korábbinál nagyobb sikerrel harcolhat a különböző visszás jelenségek ellep, s küzdhet azért, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az ellátás. Űj és hathatós eszköze lesz hozzá a már említett intervenciós alap. L. M. (17.) — Várja magát? — Egy hölgy (is van velem — eresztettem el a fülem mellett a kérdést. — Angela Bretall unokanővére. a neve Maria Bretall. A roló hangos zörgéssel feljebb emelkedett: a részéi ős hang .gazdája kidugta alóla a fejét: kerek arcú, kékre borotvált, har- ; mincöt körüli pasas lehetett. Aranysujtásos, rosszul szabott zakójából ítélve a portás. Savószínű szemeivel végigmért bennünket. A hasonlóság szemmellátha- tóan megzavarta. — Jöjjenek — mondta végül. Az előtérben kék neoncsövek világítottak: nem volt f nagyobb egy utánjátszó mozi előcsarnokánál. A velúrtapétát megfakult fotók dekorálták: beállított mosolyok a Lótusz-bár szereplőiről. A fényképek láttán szomorú véleményt alkottam magamnak a műsor színvonalát illetően, viszont Angela Bretall fotóját nem láttam köztük. Átvágtunk az üresen ásítozó báron, s egy hosszú folyosó végén megláttuk az ajtón levő feliratot: Director. A portás halkan kopogott, majd benyitott. Vékony, napbarnított férfi ült az íróasztalnál. Fekete öltönyt viselt. feketekeretes szemüveggel. — Elnézést, Mr. McNeil, hogy váratlanul magára törtünk — előztem meg a portást, aki már nyitotta volna a száját —, de váratlanul megérkezett Angela unokanővére. Maria Bretall. aki szeretne néhány dolgot megtudni az unokahúgáról. Az én nevem pedig Flint Wittgen — tettem hozzá szerényen. McNeil felállt, megkerülte az Íróasztalt, kezet csókolt Ruth-nak, majd felém nyújtotta csontos ujjait. Legalább százkilencven magas lehetett. * — örülök, hogy megismerhetem — mondta, és belenézett a szemembe. — Ne vegye hízelgésnek, de tetszenek az írásai. — Köszönöm — válaszoltam udvariasan. Aztán intett a portásnak, aki azonnal betette maga mögött az ajtót. Miután magunkra maradtunk, McNeil az íróasztal mögötti bárszekrényhez lépett. A három pol- cocskán, legalább tízféle italkülönlegesség kellette magát. Természetesen whiskynél maradtunk. — Nos,, mire kíváncsiak? — nézett ránk McNeil: néhány jégkockát csúsztatott a poharakba. — Az unokahúgom írt egy levelet, amelyben többek között azt kérte, hogy látogassam meg j — kezdte Ruth. Jól csinálta: szemét előbb bánatosan McNeilre emelte, majd a földet kezdte bámulni. — Régóta dolgozott Itt? — Kábé. három éve. De várjon, azonnal megnézem. — Kihúzott egy fiókot: ujjaival ügyesen kicsippentette a kartotékból Angela Bretall lapját, és Ruth felé' nyújtotta. — Igen, a jövő hónapban lett volna három éve. Tes- 1 sék, győződjön meg róla. Ruth átfutotta a nyilvántartási lapot, s ismét McNeilre emelte pillantását. | — És milyen ember volt? Úgy értem,, rendesen viselkedett-e? McNeil elmosolyodott. — A- legjobb alkalmazottam volt. Azt hiszem, még sokra vihette volna. Az egész szakma a kisujjában volt. A színpadon egyébként annyira erotikusán viselkedett, hogy szinte megőrültek érte a vendégek... De sosem ismerkedett senkivel. Még a legpénzesebb . férfiakat is visszautasította. Munka után mindig hazament. Tudja, volt egy vőlegénye, ha jól emlékszem. Harry Walkemak hívják az illetőt. Nyilván sokan irigyelték Angela miatt. Egyébként egyetlenegyszer sem késett, a próbákra 1? rendesen járt. — Ha így van. ön szerint vajon mi lehetett a gyilkosság Indítéka? — néztem az üzletvezetőre. — Fogalmam sincs. Angélának nem voltak ellenségei. Mindenkihez kedves volt. soha nem bántott meg senkit. — S ha mégis? — Higgye el, nem az az alkat volt. Brook hadnagy szerint valami eszelős vendég lehetett a tettes... t— Brook hadnagy? — Igen, ő végzi a nyomozást az ügyben. — Szóval. Brook hadnagy szerint ez a valaki szerelmes lehetett Angela Bretallba? — Valahogy így... Említettem, a színpadon borzasztóan erotikusán viselkedett. — Ha így lett volna. Mr. McNeil — néztem rá ismét —, az az állítólagos eszelős vendég megerőszakolta volna. De tudomásom szerint erőszaknak semmiféle nyomát nem találták az orvosszakértők. — Hát nem tudom, Mr. Witt- gen. Csak azt mondom, ami Brook hadnagy feltevése. — De bennünket most az ön véleménye érdekel. Én nem tudok semmiféle magyarázatot adnj erre a gyilkosságra — mondta. — És Ursula With? A név hallatára felkapta fejét, s ujjait bogárként mozgatni kezdte az asztalon. — Igen, hallottam a szomorú hírt. Néhánj’’ /napoal Angela meggyilkolása után közölte, nem tud ilyen helyen tovább dolgozni. Megértettem, és elfogadtam a felmondását. — És Ursula With milyen lány 'yolt? — szólt közbe Ruth. — Hogy finoman fogalmazzak: Angela abszolút ellentéte. Igaz, a munkáját ő Is elvégezte, de hogy a szabad idejét mivel töltötte» már nem tartozott rám. (Folytatjuk.)
