Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
Bács-Kiskun megye pártszervezetei,' kommunistái a XII. kongresszus, az 1980. évi megyei pártértekezlet határozatai szellemében végezték munkájukat. A párt-, állami és társadalmi szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak tervszerűen, javuló összhangban és felelősségteljesen dolgoztak céljaink eléréséért. Az itt élő munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és más társadalmi csoportok gondolkodását, tetteit az országos és a helyi politikai döntések iránti bizalom jellemzi. A politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Erősödtek megyénk társadalmának szocialista vonásai. Szélesedett a lakosság bevonása a közügyekbe, nőtt az emberek aktivitásai A gazdasági növekedés az egyre nehezebb feltételek következtében mérsékelt üteművé vált. Jelentős erőfeszítéseket tetteink mind a városi, mind a falusi lakosság élet- és munkakörülményeinek, közérzetének javításáért. A megyében élő emberek általános és szakmai műveltsége emelkedett, Szocialista tudata fejlődött. A köz- gondolkodásban meghatározó a marxizmus—leninizmus eszméje. Kulturális életünk- gazdagodott. Bács-Kiskun megye lakossága egyetért pártunk nemzetközi tevékenységével és kormányunk külpolitikájával. Nagyra értékeli azt a törekvést; amelynek célja — együttműködve a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival és más haladó erőkkel — a béke, a haladás ügyének szolgálata, a nemzetközi feszültségek csökkentése, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítése, s ezáltal a szocialista‘építőmunka kedvezőbb nemzetközi feltételeinek megteremtése. . Bács-Kiskun megye társadalmi •változásai az országos folyamatok részeként a megye sajátosságait is tükrözik. A rétegek közötti és a rétegeken belüli változások között szá mos új tendencia található. Az aktív keresők 51 százaléka munkás, 24 százaléka szövetkezeti paraszt, “21 százaléka értelmiségi és alkalmazott, 4 százaléka kis árutermelő. A megye munkásságának létszáma mérsékelten csökkent, a szövetkezeti parasztoké stabilizálódott. Az értelmiségiek, az alkalmazottak, valamint a kisárutermelők és a kiskereskedők aránya valamelyest nőtt. A megyében a háztartások 62 százaléka folytat mezőgazda- sági kistermelői tevékenységet. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, határozottabbá váltak a szocialista vonások. A munkásság a legnépesebb legszervezettebb osztály a megyében. Létszámának növekedése a gazdasági fejlődés extenzív szakasza után megállt. Az egyes rétegek helyzete is eltérő: az ipari, építőipari és a mezőgazdasági munkások száma mérsékelten csökkenő, az egyéb ágazatokban foglalkoztatottaké pedig mérsé- ,keJíf? növekvő. Az utánpótlás legfőbb forrásai a szakmunkás- képző intézetek. A következő további átrétegeződés várható. Elsősorban a. szolgáltatásban lehet létszámnövekedésre számítani, ugyanakkor a termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma csökken, csakúgy, mint az összlétszám. Jelentősen nőtt a munkásság képzettségi és iskolázottsági szintje, szakmai és politikai felké-' szültsége. A nem mezőgazdásági főfog-’ Ialkozásúak egy részére is jellem- : ző a földhözkötődés. A másod- a belépő harmadgenerációs munkásoknak azonban ez már nem a paraszti múltat, hanem a jövedelemkiegészítés és a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségét jelenti. A munkásság utánpótlása nagyobbrészt munkás, kisebb részben paraszt, és növekvő mértékben érte: :ségiek és alkalmazottak gyermekeiből kerül ki. A műszaki fejlődés eredményeként nőtt a közvetlen termelésirányítók, kissé csökkent a fizikai munkát végzők aránya. Életkori átlagukat tekintve a szakmunkások a legfiatalabbak, őket követik a betanított munkások. A szövetkezeti parasztsághoz több mint százezren tartoznak. A hagyományos értelemben vett paraszti munka ma már egyre inkább a háttérbe szorul, s az agrártermelés iparosodásával, szakosodásával és gépesítésével a parasztság fokozódó mértékben mezőgazdasági szakmunkássá válik. A mezőgazdasági szövetkezetek aktív foglalkoztatottjainak jelentős hányada ipari és szolgáltató tevékenységet végez. Az agrártermelés anyagi értékének növekedésével, műszaki fejlődésével és termelési körül- nrényeinek kulturálódásával erősödött az ágazat vonzása és nőtt a parasztság tekintélye. Ennek következtében a korábban jellemző elvándorlási folyamat megállt, s a paraszt szüíők gyermekei mellett egyre több munkáscsaládból származó fiatal a mezőgazdaságot — azon belül is a magasabb műszaki színvonalú területeket — választja. Az elöregedés megállt, helyenként növekszik a fiatalok aránya. A megyében sajátosan jellemző szakszövetkezeti forma bizonyította életképességét, és sikeres gazdasági tevékenységével, szocialista jellegének fokozatos erősödésévé^ hosszú távon részese a társadalmi, tulajdon forma- gazdagságának. Az értelmiségiek és az alttal, mazottak száma megyénkben is dinamikusan nő. Szerepük, jelentőségük a műszaki haladással párhuzamosan alakul. Az értelmiség tudásával, szakértelmével a gazdaságban, a közéletben, a közművelődésben, a kulturális értékek átörökítésében játszik jelentős szerepet. Eredményeik, alkotásaik sokszor túlmutattak a megyehatáron. Kedvezőtlen, hogy egyes kisközségekben csökken a heivbenlakó értelmiségiek száma. A kisárutermelők és kiskereskedők száma emelkedik. Elsősor. ban a szolgáltatásban és a választékbővítésben 'értek el figyelemre méltó eredményt, de a nagyüzemeknek végzett munkájúk is jelentős. Közülük számosán főI. Társadalmi és politikai viszonyok foglalkozásukkal a szocialista ' szektorhoz kötődnek. A nők teljes foglalkoztatása alapvetően megoldott. Munkájuk minden ágazatban jelentős Tnér- tékben — különösen az agrárágazatban és az oktatás, egészségügy területén — hozzájárult a megye eredményeihez. Nőtt szerepük a közéletben is. Alsó- és középszinten egyre javuló arányban • kerülnek vezető funkcióba, felsőszinten azonban az előrelépés még ott is lassú, ahol a foglalkoztatottak döntő többsége nő. A megyében élő fiatalok döntő többsége nagy szakmai hozzáértéssel végzi munkáját, illetve felelősséggel készül hivatására, Ugyanakkor a családok nagyobb elfoglaltsága, a kevés együtt töltött idő miatt nem zavartalan társadalmi beilleszkedésük folyamata, s még mindig magas a vészé- j lyéztetett fiatalok száma. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek anyagi biztonságának megteremtésére a beszámolási időszakban is"jelentős erőfeszítések történtek. Számos településen újabb közösségi otthonokat, ellátást segítő klubokat alakítottak ki, s megfelelő foglalkoztatási lehetőséget biztosítottak a nyugdíjkorú, de még aktív emberek számára. E korosztály létszáma és átlagos életkora tovább növekedett. A nemzetiségiek számaránya az asszimiláció következtében csökkenő. A szlovák szórványlakosság meUett’az^ország •’délszláv la-- kosságának negyede, a németaj- kűak mintegy ló százaléka megyénkben él. Számos községben jelentős az arányuk, helyenként többségben vannak, s a vezetők is soraikból kerülnek ki. A szocialista demokrácia tartalma gazdagodott, fórumrendszere kiszélesedett. A helyi és a vállalati, munkahelyi önállóság növelése, a jogkörök pontos meghatározása, és gyakorlati működése javította a munka hatékonyságát. s a dolgozók jogainak érvényesítési lehetőségét. A jobb együttműködés és munkamegosztás hatására javult ’ a dolgozók informáltsága a termelés. a gazdálkodás és az irányítás folyamatairól. Ennek eredményeként a dolgozók az eddigieknél aktívabban vesznek részt a termeléshez szükséges feltételek kialakításában, az ellenőrzésben és a termelőtevékenységben. Az üzemi, szövetkezeti és munkahelyi demokrácia adta lehetőségekkel élve, a dolgozókban erősödik a tulaidonosi érzet, amely a termelés növelésének és a minőség javításának komoly tartaléka. Az állami szervek munkájukat rendeltetésszerűen, jó együttműködésben. a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek, és a törvényességi követelmények' betartáséval túlnyomó részt megfelelően, kulturáltan, nagy aktivitással végzik. A közigazgatás korszerűsítésével nagyobb lehetőségek nyíltak a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítésére. A szükséges anyági feltételek hiányában azonban a tanácsok gyakran nem tudtak eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek. Teleoüléseink fejlődése a ki- «“bb központi támogatás mellett is az anyagi eszközök összpontosításával folytatódott. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a társadalmi erők fokozott öntevékenysége. A közigazgatás átszervezése nem volt zökkenőmentes. Idő kell ahhoz, hogy az új helyzettel, a megye közvéleménye azonosuljon. Kitűzött céljaink megvalósulása érezhetően a következő évekre tevődik át. A megye népesedési helyzetét az utóbbi években ismét csökkenés jellemezte. A halálozások aránya megyénkben országosan a legnagyobbak közé tartozik, az élveszületések száma pedig az átlagnak megfelelő. A lakosság jelenleg 564 ezer fő. A megye — Somoggyal együtt — az ország legkisebb népsűrűségű területe. Különösen alacsony — 30—50 fő/négyzetkilométer — a népsűrűség a megye déli részén. Nőtt a városi lakosok aránya (43 százalék). A javuló életfeltételek ellenére a falusiak száma a korábbiaknál lassabban ugyan, de tovább csökkent (57 százalék). Csaknem minden hatodik ember tanyán, vagy más külterületi lakott helyen él — városi, illetve nagyközségi lakosként nyilvántartva. IL A megye gazdasága A VI. ötéves tervben megfogalmazott két fő cél — a külgazdasági egyensúly megszilárdításához való fokozott hozzájárulás, és az életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása — alapvetően meghatározta Bács-Kiskun megye gazdaságának fejlődését. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött, az országos átlag körül alakult. A gazdasági termelőalapok bővültek, a terület- és településfejlesztési tervben megfogalmazott feladatok nagyobb része megvalósult. A termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység, emgl'kfíEteséből ,g séf rrja zott ja -_ vuló költséggazdálkodás mellett a vállalatok, "szövetkezetek termeléspolitikája piacérzékenyebbé vált. Erősödött az ágazatközi és a vállalati együttműködés. Az iparban a fejlesztések eredményeként tovább korszerűsödött az állóeszköz-állomány, javult a felszereltség és a gépellátás. Több üzem azonban továbbra is elavult technikával működik. A korábbi tervidőszakhoz képest az ipar termelésének növekedési üteme mérséklődött, teljesítése elmarad a tervezettől. A termelés nagyobb része a minisztériumi iparban történik. A szövetkezeti ipar mintegy 10 százalékkal részesedik a megye ipari termeléséből. Az ipari szövetkezetek száma átalakítással, illetve új kisszövetkezetek létrehozásával 30 százalékkal1 nőtt. A tanácsi ipar termelésből való részesedése alacsony, de az előállított termékek keresettek a piacon. A gazdálkodó szervezetek felismerték a termékszerkezet korszerűsítésének jelentőségét, azonban énnek megvalósítását a fejlesztési források hiánya gyakran akadályozta. Ez különösen a gyárakra, gyáregységekre volt jellemző. A megyei központú vállalatok, szövetkezetek jobban működő szervezeti struktúra kiala-^ kítására törekedtek. Az iparfejlesztés, a termékszerkezet-korszerűsítés, a piaci kapcsolatok erősödése hozzájárult az ipar növekvő értékesítéséhez. A megyei székhelyű ipar — élelmiszeripar nélkül — folyó áron számított értékesítése 41 százalékkal nőtt. A minisztériumi ipar 39 százalékkal, a szövetkezeti ipar 44 százalékkal, a tanácsi ipar 45 százalékkal növelte eladásait. A külkereskedelmi célú értékesítés folyó áron' 45 százalékkal, ezen belül a nem rubelelszámolású export 12 százalékkal növekedett. ' A megye; iparában egyre nagyobb részarányt képviselő szénhidrogénipar dinamikusan növel, te termelését. Szénhidrogénmezőink adják az országban kitermelt földgáz és kőolaj 13—15 százalékát. Az iparág jelentősége tovább nő. A megyei székhelyű szpeialis- ta kivitelező építőipar saját építési-szerelési teljesítménye változatlan áron számítva közel 10 százalékkal csökkent az előző tervidőszakhoz képest, amit csak részben indokol a beruházások visszafogása. Az’’építőipari kínálat bővítéséhez — részben a fokozatosan növekvő szállítási költségek, részijén a versenyt visszaszorító ma- gátártSs miütr-^ 'fiérri sikerült megyén kívüli kivitelezőket bevonni. A lakásépítés csökkenő jövedelmezősége miatt a tanácsi és a szövetkezeti építőipar fokozatosan visszafogta a lakásépítést, és a szabadáras felújítási, fenntartási munkákat helyezte előtérbe. Az építkezések változatlanul elhúzódnak, a határidőket, költségekéit túllépik, és gyakori a kifogásolható, pazarló munkaszer- ; vezés. A megye építőipari .szerkezetének sajátossága, hogy a nem építőipari ágazatba tartozó vállalatok, szövetkezetek, költségvetési intézmények építőrészlegei a kivitelező építőipar teljesítményével csaknenj azonos nagyságú — ám esetenként gazdaságtalan — építési feladatot végeznek. Az építőipar állóeszköz-állománya csak a DUTÉP 1984-ben üzembe helyezett, évi 250 ezer négyzetméter kapacitású ablakgyárával bővült. Bács-Kiskun megye agrárgazdasága a középtávú tervbén meghatározott ütemet megközelítő termelésnövekedést ért el. Ez kiegyensúlyozott belső ellátást és exportnövelést tett -lehetővé. .A termelés növekedése azonban nem volt egyenletes, a többirányú kedvezőtlen hatást a jobb gazdasági évek nem ellensúlyozták. Egymást követő három évben a növénytermesztést — különösen a Homokhátságon — aszály, sújtotta. Nőtt a munka termelékenysége, de nem javult kellőképpen a gazdálkodás hatékonysága. A differenciáltság nem csökkent, az alacsony hatékonysággal gazdálkodó üzemek száma nőtt. A hozamok emelkedése a termelés értéknövekedését meghaladó költségnövekedéssel párosult. Számottevő eredmények születtek az energiatakarékosságban, s bővült a melléktermékek felhasz• Az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi beruházása volt Kiskunhalason az új kőolaj- és földgázipari létesítmények kialakítása. A bonyolult technológiai folyamatokat a főgyűjtőállomás diszpécserközpontjával irányítják és ellenőrzik. • Az Izsáki Állami Gazdaságban az ott dolgozók által szerkesztett géppel metszik a gyümölcsfákat. • Az apostagl Dunamenti Tsz hagyományosan nagy krumplltermelő gazdaság. A jobb termés érdekében Igyekeznek minél nagyobb területen öntözni a burgonyát. nálása. Megjelentek az egyéni érdekeltséget jobban közvetítő gazdálkodási formák. Új tartalommal és formákkal, bővültek az együttműködések, társulások. Az üzemek beruházási forrásai 1983-tól — a nyereségcsökkenéssel párhuzamosan — szűkültek,'és ez nem egy esetben-ateiv melés növelését veszélyezteti. A megye állami gazdaságai — folytatva korábbi hagyományaikat — növelték termelésükéit. Ennek mértéke meghaladja az állami gazdaságok országos átlagát. Különösen az ágazati ' vertikumok kiépítésében jártak élen. A Bajai és a Hosszúhegy! Állami Gazdaságot, valamint a Középmagyarországi Pincegazdaságot is kombináttá nyilvánították széles körű tevékenységük alapján. A termelőszövetkezetek jelentős része magas termelési színvonalon gazdálkodik. Szerepük tovább erősödött. Fejlődésük üteme 1983- tól' mérséklődött. Az alaptevékenység alig bővült, a termelés- növekedés a kiegészítő tevékenységből származott. Nőtt — különösen a Homokhátságon — az egyszerű újratermelés gondjaival küzdő szövetkezetek száma. A megye szövetkezeti mozgalmának sajátos területét képviselik a szakszövetkezetek. A megye speciális adottságaihoz illeszkedően tevékenységükben jól öt- / vöződik a szocialista nagyüzemi és a saját munkán alapuló, az egyéni érdekeltséget közvetítő tagi—háztáji gazdálkodás. A szántóföldi {növénytermesztésben a nagy termelőképességű fajták alkalmazása, az agrotechnika és a tápanyag-utánpótlás korszerűsítése csak részben ellensúlyozta az időjárás okozta károkat. A gabonaprogram megvalósítása eredményeként a kalászosok termőterülete növekedett és stabilizálódott. A hozamok az aszályos időjárás ellenére is lényegesen meghaladták az előző tervidőszakét. így a program célkitűzései teljesülnek. Az ipari növények termőterületének alakulását konjunkturális tényezők erősen befolyásolták. A növénytermelés eredményeinek alakulásában jelentős szerepet játszottak a különböző termelési rendszerek, kivált a Bácsalmási Állami Gazdaságé. Egy részük azonban az V. ötéves tervidőszak dinamikus, de extenzív fejlődése után képtelen volt gyors megújulásra, és a széles körű integráció kialakításában sem felelt meg a követelményeknek. A kertészeti ágazatok teljesítménye a közgazdasági környezet változása miatt visszaesett. A zöldségtermesztésben gazdasági és termesztés-technológiai okokból kellően nem indokolt méretű munkamegosztás alakult ki a nagyüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok között. A kistermelés csak részben tudta ellensúlyozni a kieséseket. A gyümölcstermesztés nagymértékű visszaesése azt tükrözi, hogy az ágazat sem az időjárás kedvezőtlen hatását, sem a piac változását nem tudta kellőképpen ellensúlyozni, s válságos helyzetbe került. i v A szőlőtermesztésben a hozamok szóródása, a piaci igényeknek nem megfelelő fajtaösszetétel, az integráció, a közös érdekeltség, a tárolókapacitás hiánya jelentette a legnagyobb gondot. A korábbi időszakhoz 1 hasonlóan i a2 állattenyésztés-' növekedéi si .üteme — a háztájí és kisegítő gazdaságok árutermelésének bővüléséből eredően —- meghaladta a tervezettet és a növénytermelés növekedési ütemét.- A tér hénállomány csökkenése viszont a vártnál nagyobb ütemű, elsősorban a kistermelőknél. Jelentősen fejlődött a sertés- és baromfiágazat, s ennek eredményeként Bács-Kiskun megye az ország legjelgntősebb hústermelője. A sertéshús-kibocsátás, meghaladva minden korábbi mértéket, megközelítette az évi 150 ezer tonnát. A termelést minden területen hátráltatta az átvétel, a szállítás megbízhatatlansága. Az export hullámzását közvetlenül érezték a nyersanyagtermelő gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége a tervidőszak elején gyorsan féjlődött, napjainkra az ágazati és üzemen belüli átrendeződés felgyorsult. Szerepük nőtt a helyi lakosság ellátásában, a foglalkoztatásban, A nagyüzemek koordinációs tevékenysége eredményeként a kistermelés tovább fejlődött, szakosodott. Jelentősen nőtt a szőlő-- termesztés, a sertés-, juh- és kisállattenyésztés. A javulás ellenére sincs kellő összhang a felvásárlás, a takarmány- és táp-, valamint a műszaki és anyagi ellátás között. Az élelmiszer-feldolgozás a megye mezőgazdasági termelésével együtt, néhány ágazatban azt meghaladóan fejlődött. Az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termékek jelentősebb részét a termőhelyen, vagy annak közvetlen közelében sikerült feldolgozni. Néhány élelmiszeripari vállalat nagy távolságokról szerezte be nyersanyagát, indokolatlanul növelve költségeit. Az erőteljesebb fejlődést hátráltatta a megfelelő háttéripar hiánya. A termelés és feldolgozás összhangjának hiánya a VI. ötéves tervidőszak alatt mérséklődött, de teljes egészében nem szűnt meg.-Mezőgazdasági üzemeink és erdőgazdaságaink folytatták az erdőtelepítést. Az erdő területének aránya megközelíti az országos átlagot. Számottevően gyarapodott az élőfa-készlet. A kitermelt fa azonban továbbra is alapanyagként, döntően feldolgozatlanul értékesül a bel- és külföldi piacokon. A közlekedés és hírközlésben az elmúlt időszak alatt egves területeken jelentős eredményeket értünk el, de továbbra is számottevő a lemaradásunk. A lassúbb gazdasági növekedés ellenére a gazdaság szállítási igényé nem csökkent. A Volán közúti áruszállítási teljesítménye a tervezett szint alatt maradt,
