Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
198». március 27. • PETŐFI NÉPE • • Visszatekintés a megyei döntők előtt Kutatók számára is ígér meglepetéseket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Központjában március 30-án, szombaton látható kiállítás. A „Négy évtized” vetélkedő kecskeméti döntőjébe került szocialista brigádok ekkor, itt mutatják be összegyűjtött dokumentumaikat. Féltve őrzött emlékeket, okiratokat, fényképeket kölcsönöztek idősebb munkatársak, rokonok, ismerősök a munkahelyi vetélkedőkön legjobban szerepelt munkacsapatnak. Némi túlzással: közüggyé vált az üzemet, a gazdaságot képviselő kartársak méltó helytállása. A Szikrai Állami Gazdaság dolgozói Fitos Rózsa pedagógustól kaptak forrásértékű információkat. A tablóhoz mellékelt kazetta az 1944 őszi Kecskemét környéki eseményekről szól hitelesen. Székely Jenő annak idején őrmesteri rendfokozatban szolgált a vasútépítő katonai egységben, mint ezt régi igazolások tanúsítják. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében a Komplex brigád szervezetten kutatott föl történelmi korfordulót, számos életsorsot idéző okiratokat, kiadványokat. Származási igazolás, fogolytábori elbocsátó, aratási szerződés érzékelteti az idők változását. Erősen készül a ZIM Radnóti, a MEZŐGÉP Pattantyús brigádja is... A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Kubai táncosok Kecskeméten A megyeszékhely változatos kulturális életében is különleges alkalomnak ígérkezik a Kubai Nemzeti Balett szólistáinak szombat esti vendégszereplése az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az együttes már négyszer járt hazánkban. Miért csodálják világszerte a kubaiak táncművészetét, s különösképpen a Nemzeti Balett sajátos produkcióit? A szakemberek stiláris nyitottságuknak, valamint remek balettmestereik kiváló munkájának tulajdonítják gyors fejlődésüket. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tíz magántán- cosuk ad tájékoztatást legújabb törekvéseikről. Az Alicia Alonso művészeti igazgató által összeállított műsorból ezúttal két számot emelek ki. A férfitáncos számára feldolgozott az Egy hattyú halálá-t, Rodolfo Castellanos előadásában és a Japánban megrendezett II. Nemzetközi Balett Versenyen első díjat kapott Bábuk című tánckölteményt. Mi másról szólhatna, mint az életről, a szerelemről. Több ezren vetélkedtek MTESZ és a TIT megyei szervezete által meghirdetett szellemi versengésre csupán a megyeszékhelyen 370 szocialista brigád nevezett. A Szakmaközi Bizottság őszi szakszervezeti napjain rendezték meg az első üzemi, hivatali vetélkedőket. Volt, ahol több elődöntővel válogatták ki a legfelkészültebb csapatokat. Négy fordulót szerveztek a BRG-ben. Hivatásos népművelők tanulhatnának a SZIM házi vetélkedőiből. ötletes, vidám helyzetjátékokból, elmés feladatokból derült ki, hogy kik a legtájéko- zottabbak, a legrátermettebbek. Az Állami Biztosító, a közlekedési vállalat megyei vetélkedőt rendezett dolgozói számára. Izgalmas, tanulságos döntő várható tehát az SZMT Rákóczi úti művelődési központjában. Kiskunfélegyházán két csapatot is nevezhettek a pénteki városi döntőbe a húsznál több szocialista brigádot versenyeztető vállalatok. Így az Április 22. és az Épületkarbantartó szocialista brigád képviselheti az Április 4. Gépipari Műveket. Csodálható, hogy ilyen érdeklődést keltett itt a versenyfelhívás. A vállalat vezetői is közreműködtek a lebonyolításban. A Villamosszigetelő és Műanyaggyárból a Mártonfy Ernő és a Haladás szocialista brigád jogosult a szereplésre. A mindig jól felkészült Széchenyi István brigádért a SZIGMA dolgozói, a Farkas Bertalan brigádért a cipőgyár Kiskunsági gyáregységének dolgozói szurkolnak a tanácsi művelődési házban. A megye félszabadulásának eseményeiről, a munkásmozgalom történetéről, Kiskunfélegyháza fejlődésének, az utóbbi évtizedek kiemelkedő művészi alkotásainak ismeretéről kell számot adniok. A rendezvénysorozat előkészítésében a város valamennyi fontosabb kulturális intézménye segédkezett. A munka dandárját — akárcsak Kecskeméten — a Szakmaközi Bizottság vállalta és teljesítette. Valamivel kisebb érdeklődést keltett Kiskunhalason a „Négy évtized”. Hozzávetőlegesen száz brigád készült a szétosztott, ajánlott irodalomból. Sikerültnek mondják a Kőolaj- és Földgáz Bányászati Vállalat kiskunhalasi üzemegységében szervezett munkahelyi vetélkedőket. Az előkészítők talányos kérdései alaposan megizzasztották a résztvevőket. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál is körültekintően rendezték meg a vetélkedőket. A városi döntőre március 28-án, csütörtökön kerül sor. Baján és Kalocsán április közepén derül ki, hogy kik tudnak a legtöbbet városukról, újjáformálódott hazánkról. H. N. LOVASPÁLYA, VADAS- KERT, HORGÁSZTÓ Szabadidőközpont Kiskunmajsán Bács-Kiskun megyében folytatják a hét végi pihenőparkok, közjóléti erdők kialakítását. A legfigyelemreméltóbb ilyen vállalkozás most a kiskunmajsaiia- ké. Ez példa lehet a kevés pénzzel gazdálkodó tötabd településnek is. Gazdasági, társadalmi ösz- szefogássa! — a község határában a múlt évben elkészült termálvizes strand területének továbbfejlesztésével — szabadidő- központot létesítenek, amit a környékbeli falvak lakói is igénybe vehetnek majd. Az ügy mozgatója, szervezője, kivitelezője, az anyagi feltételek megteremtője a helyi Jo- nathán Tsz, amely a település kulturális életének is gazdája. A cél az, hogy a helyi és a környékbeli parasztemberek rendezett környezetben töltsék szabad idejüket. Megkezdték az általuk épített termálvizes strand környékének a rendezését, fásítását. Lesz itt 'lovaspálya, vadaskert, horgásztó és mintegy 30 hektárnyi pihenőpark. Az utóbbi kialakításához a kecskeméti erdőfelügyelőség nyújt segítséget. Mintegy 30 fa- és díszcserjefajtát ültetnek az új szabadidőközpontban. LÓSZERSZÁMOKTÓL A MOTOROS KAPÁKIG A szabadszállási gazdaboltban ' Szabadszálláson, a Lenin Tsz kisáruháznak is beillő gazdaboltja előtt egyre több a parkoló jármű. Rövid szemlélődés után sem volt nehéz megállapítani, hogy szinte senki sem jött ki az üzletből üres kézzel. — Az elmúlt hetekben, sajnos, kevesen nyitották ránk az ajtót — mondja Kurdi Károly, a bolt vezetője (képünkön). — A szokásosnál mostohább időjárás a mi forgalmunkban is éreztette a hatását. A kistermelők nagyrésze nem vásárolt előre, hiszen a növényvédő szereket; műtrágyákat és különböző eszközöket úgysem tudta felhasználni. A múlt évben 24 millió forint értékű áru került tőlünk a vásárlókhoz, az idei első negyedévben pedig örülünk, ha elérjük az 5 milliót. — Mivel várják a termelőket? — Gyakorlatilag mindennel ki tudjuk szolgálni őket, ami a háztáji termeléshez szükséges. — Van hiánycikk? — A legfőbb törekvésünk az, hogy ne legyen. Sikerült jó kapcsolatokat kialakítani az ellátó vállalatokkal. Mi általában nem szoktuk azt mondani a vásárlóknak, hogy: nincs, hanem azt, hogy: tessék benézni a jövő héten, addigra beszerezzük! Az esetek többségében ez sikerül is. — Mint látom, motoros eszközök is kaphatók. — A sokféle kéziszerszám mellett egyre többen vásárolnak motoros kapákat, melyekhez többféle munkaeszköz is kapcsolható. A múlt évben húszat adtunk el, most is várja nyolc a jövendő gazdáját. Itt sokan térnek rá az öntözéses gazdálkodásra. Tavaly boltunkban 50 motoros- és elektromos meghajtású szivattyú kelt el. I IP — A lószerszámoknak is akad vevőjük? — Több is, mint gondolná. Néhány éve bejött egy bácsika és lószerszámot kért. Elpanaszolta, hogy lassan már nem tudja használni a lovait, mert a szíjgyártók eltűnnek a szakmák sorából. Megígértem, hogy próbálok segíteni rajta. Sikerült. Tavaly már 25 pár lószerszámot adtunk el és nagyon sok tartozékot. Még Ráckevéról is jöttek ide ezért a másutt hiánycikknek számító áruért. Hamarosan ideérkezik a vezetékes gáz, de már ki tudjuk szolgálni vevőinket konvektorral, vízmelegítővel és más, a szereléshez szükséges tartozékokkal. — Mindent elkövetünk azért — mondta befejezésül Kurdi Károly —, hogy a jövőben is, az igények alakulását figyelemmel kísérve mindent megtaláljanak nálunk a vásárlók, amire szükségük van. Opauszky László VILÁGNAPI JEGYZET m . - . -> -í 1 A kor tükre — a színház Március huszonhatedike: I színházi világnap. Ebből az alkalomból Arthur Miller világfi hírű amerikai drámaíró Üzenet I az 1965-ös Színházi világnapra | című írásában olyan gomdola- í tokát írt le. amelyék talán húsz | évvel ezelőtt sem voltak any- gj nyira aktuálisak mint ma, 1985 í tavaszán: „A történelem leg- í nagyobb együttese vagy meg- \ találja planétánk színpadán az \ igazi .katarzist, a rettegéstől | való szabadulást, melyet a §§ menekülést jelentő belátás f hozhat meg, vagy katasztrófa JJt tör ránk. ,S A háborúról, korunk sors. jg kérdéséről beszélek, hiszen í minden valamirevaló színda- j rab is az emberiség sorsáról j szói Egyetlen megfogható kü- f lönbség van csak. az. hogy nem ffj egy magányos hős. hanem I mindnyájunk ügye: megtalálni a megoldást, vagy elpusz- I tuloi. Vajon hányán tudtuk 11 ezekben az években —, amikor .pedig időről időre a pusz- > tuiás reális félelmével álltunk I szemben — megismételni Shakespeare felismerését, és ; vele együtt kijelenteni, hogy a f hiba nem a csillagokban, hanem bennünk magunkban van. Ezért van szükségünk a színházra, mert a színház mindenekelőtt az embert helyezi a | világ középpontjába...” Az emberért, az emberiségért felelősséget vállaló, elkötelezett író vall ezekben a sorokban korunk legégetőbb kérdéséről. élet vagy halál válasz- . tásáról. Miller szerint ez a 5 nagy kérdés a színháznak is | szívügye. Mert miféle színház lehetne az. amely nem egyén és közösség összeütközéséről, í nem a „csupa idegennel zsú- 5 falt világban élő magányos 7 emiber”-ről nem a vergődő ..am- j ti-hősök”-nöl. nem a felelősségvállalásról és bukásról szól, i az antik sorstragédiáikra emlékeztetve —. ahogyan az Édes >*., fiaim, Az ügynök hallála, a Salemi boszorkányok, a Pillantás a hídról. A bűnbeesés után, a f: Közjáték Vichy-ben. Az igazi jjj színház — a hatásos és mara- dandó élményt adó — a törté, ff nelemben gyökerezett, a nem»- f zeti gondokból, a társadalmi í ellentmondásokból merített, és t így dokumentum értékű ma is A színészek „a kor foglalatjai 5 l' és rövid krónikái” — mondja f. Hamlet Poloniusnak: a szín- j ház dolgát pedig a következők- |fj ben foglalja össze: „tükröt tartson mintegy a természet- 7 npk. hogy felmutassa az éré- í nyék önábrázatát, a gúnynak J önnön képét, és maga az idő a század testének tulajdon f, alakját és 'lenyomatát”. Az első. vallásos ünnepeken Ifi előadott utcai játékoktól m Shakespeare-ig. majd az angol í reneszánsztól a mai amerikai j drámáig, végiül Millertől napjaink magyar darabjaiig ren- j geteget változott Thália biro-. § daflma. Különböző korok, kü - f lönböző országok, nemzeti, tár sadalmi, népi. vallási, kultu- rális hagyományok más-m ás f irányzatot szültek a színpad* jn I Egykor illúziókba ringatták, a 1 nézőt, aztán naturalista mó'don tí| zúdították rá a borzalma .kát j Erkölcsi megtisztulás, majd | filozófiai félismerés vol t a f színjáték célja. A iközönsf'ígnek j sírva vagy nevetve illet.t tá- ,* voznia. Később jött Breoht. az '€ epikus színház meg az e.-lidege- j nífés: a néző arra kényszerült i hogy véleményt alkoss on. Színház az egész vilé ig. Fény- j kor, válság, kísérletek:, areula- g tok váltogatják egymást ma is | a színházi világban. — ha- i zánk és a külföld színpadain f egyaránt. Néhány dolog azon- p ban szerencsére marad, legalább is a ió színházban: a kö- f zös játék öröme. Sí szór akozta- E tás élménye, an ni vei gazda- I gabbak leszünk, fis tényleg be_ lenézünk ajs elérik tartott tü- 1 körbe. N. K. Bugac • Fehérváry Ferenc fotóművész képe. T r ajnalban arra ébredtek, j hogy valaki ököllel veri az előszobaajtót és kiabál. Turnovszky nyitott ki, viaszmécsessel. Rögtön félretolták az útból, s három, férfi tódult a lakásba: mindhárman nyilas karszalaggal, bőrövvel, pisztolytáskával és fekete, ellenzős sapkával. — Kicsoda maga? — tivallt a mérnökre az, amelyik elöl jött: egy öles termetű, bőrkabátos férfi, aki körül kellemetlen pálinkaszag úszott. — De kérem... én Rimafői Turnovszky 1 Tivadar okleveles ... — hebegte a mérnök, a bőrkabátos azonban nem figyelt rá, benyitott az egyik lakatlan szobába. De hirtelen visszafordult, zseblámpájával Turnovszky arcába világított, s a boldog meglepetés hangján fölkiáltott: — Apuskám! Hiszen te zsidó vagy! ' Turnovszky majdnem elájult az ijedtségtől és az arcába lehelt szesz erős szagától. Kotorászni kezdett zsebeiben, de a bundája volt rajta, s álatta pizsama: csak egy férlyképes villamosbérletet talált. Fölmutatta, és magas fejhangján, amelyet a rémület kiszárított, igyekezett bizonygatni: — Kérem, én őskeresztény famíliából ... egyébként közlöm, hogy nemességünket Harmadik Károly alatt... A nyilas kiverte kezéből a bérletet. — Az az irat lehet hamis! Levette sapkáját, és egy kockás zsebkendővel megtörülte izzadó homlokát. Rágyújtott, a mérnök arcába fújta a füstöt, aztán elfordult, és társaival a szobákba csörtetett. Turnovszkyné halk sikollyal ugrott ki ' az ágyból, s ösztönös mozdulattal a csavarokat kezdte kiszedegetni hajából. Az alacsonyabbik nyilas, egy cigányképű alak, az ágy alá világított. — Kit keres maga az én ágyam alatt? — kérdezte az asszony mosolyt erőltetve arcára. A nyilas nem válaszolt. A három ember teljesen megtöltötte a nagy lakást: összevissza rótták a szobákat, minden lyukat végigszimatoltak, a fiúk arcába világítottak, de sehol sem állapodtak meg: nyilván kerestek valakit. A harmadik nyilas, egy szőke, tejfölösszájú, pattanásos kamasz pimaszul beletúrt Jutka ágyába, és a lány melléhez nyúlt. Jutka teljes erejével a suhanc kezébe harapott. — Hülye! — jajdult fel a fiú, és karját visszakapva pisztolytáskájára ütött. — Azt hiszi, megijedek magától? Én jövő héten százados leszek! Jutka felült az ágyban, és dühtől szikrázva előrehajolt. — Menjen innen a fenébe, érti? Végül ismét Turnovszkyt szedték elő, aki közben megtalálta az összes iratait, és szétrakta őkét az asztalon. A bőrkabátos egyetlen mozdulattal lesodorta a sok papirost. — Ki jött ide az éjjel? — Kérem, úri becsületszavamra ... — Ide figyeljen: mi egy alacsony. bajuszos, vörös embert keresünk. Saját szememmel láttam, hogy ebbe a házba szaladt be. Elhiszi nekem? — Én elhiszem, de a mi lakú-, sunkban... úri becsületszavamra... Mikor a nyilasok kifelé indultak, a bőrkabátos még egyszer belevilágított Turnovszky képébe. — És jó lesz vigyázni, apuskám, mert mi mindent tudunk: Én csak annyit mondok: nem vagyok szívbajos ember ... A mérnök még mindig sápadKARINTHY FERENC: Budapesti tavasz (Részlet) tan, de kezeit sebesen dörgölve tért vissza az előszobából. — Kint vannak... Mit szóltok: jól elintéztem őket? így kell ezt: szépen, finoman... Még egy ideig hallották az őrjárat zajongását• a folyosókon és a lépcsöházban, aztán végre csönd lett: a nyilasok nyilván odébbáltak. Turnovszky egy elégedett puszit nyomott felesége homlokára, s visszabújt a még langyos dunyhák közé. De rögtön nyávogott is egyet. — Mi baj, cicu? — Hova tetted az órámat, fiam? Keresni kezdték, de hiába: a drága, svájci aranyóra eltűnt az éjjeliszekrényről. A mérnök, előbbi ijedelmét feledve, magánkívül ugrott talpra. — A fene egye meg! Utánuk megyek! Feljelentem őket a parancsnokuknál. — Totó, f*t hiszem, te nem vagy épeszű ... A mérnök még sokáig nem tudott elaludni, újra s újra dühbe lovalta magát. Gazsó, aki a másik szobában feküdt, csöndes elégtétellel hallgatta Turnovszky ‘ szűnni nem akaró, halk szitko- zódásait... ... Amikor felnyitotta a szemét, újra a mérnök hangját hallotta, s egy pillanatra azt hitte: még mindig az óráját panaszolja. Pedig odaát most vitatkoztak valamin: közben reggel lett. Mintha az asszony csendesen sirt volna, aztán Jutka hangját hallotta. Gazsó felült az ágyban, és figyelni kezdett. Zoltán még aludt. — Nem kérnélek rá, kislányom — hallotta a mérnök gyors, dallamos mondatait —, nem kérnélek, ha nekünk is nem volna félnivalónk. De légy okos, és lásd be: most az órámat vitték el, de ez az éjszakai eset sokkal rosz- szabbul is végződhetett volna, és akármikor megismétlődhet. Azt nem hiszem rólad, hogy bajba akarod keverni Ilma nénédet, aki annyi jót tett veled. Pedig ha következetesen végiggondolod... — Én nem félek, én semmitől sem félek — mondta Turnovszkyné. — És hová menjen innen szegénykém ebben a szörnyű bombázásban? — Te azt nem tudod megítélni, fiam, hogy neked mi jó és mi rossz. Én vagyok érted felelős... Ez egy veszélyes ház, -ahol már nyomoznak, ahova egész biztosan vissza fognak jönni, és ti csak egymásra hívjátok fel a figyelmet. Itt két szökött katona bujkál, meg ti ketten: kicsit sok egy lakásra. A saját érdeke is azt kívánja, hogy ne maradjon itt tovább. El fogjuk látni pénzzel, élelemmel ... Gázsó nem tudta, miért veszélyes, ha a lány itt van, csak azt értette, hogy ki akarják tenni, és nincs hová mennie. Az, hogy a mérnök ilyen kegyes szavakba csomagolja a dolgot, felháborította: az álom rögtön kifutott szeméből, fölugrott és kezdte magára ráncigálni a nadrágját. Gazsó a lánnyal eddig nem sokat beszélt, és azt is inkább csak sejtette, mi fűzi Zoltánhoz. Az itt lakók közül mégis Jutkát érezte tán a legközelebb magához, mert ő volt az egyetlen, aki minden leereszkedés és tettetett közvet- ■ lenség nélkül tudott szólni hozzá, s ha jókedvű volt, kedvesen be - szélt, de ha félt a bombáktól, vagy valamiért elszomorodott, a:it sem akarta eltitkolni. Nem ébresztette fel Zoltánt, u j- jával hátrasimította fekete, sűrű haját, kopogott a szomszéd szoba ajtaján, de a választ sem várta meg, benyitott. Turnovszky Jfelöltözve, cigarettát töltögetve magyarázott, az asszony még á gyban volt, egy kis zsebkendiőoeI szárítgatta a szemét. Jutka a k ály- ha mellett ült, lábát a szék alá húzva, sápadtan. Gazsó megállt az ajtó me llett, egyik keze még a kilincsen. — Jó reggelt, fiacskám, már felébredtél? Kialudtad az i Izgalmat? —. fordult feléje rögtön Turnovszky, s az ezüsttárcáját nyújtotta. — Egy jó reggeli ci garet- tát? Gazsó nem- mozdult el eiz ajtó mellől, egy gyilkos pilla-ntássál végigmérte, s olyan durvám, hangosan támadt rá, hogy az asszony mélyebbre bújt az ágyba: — Nem szégyellt magát? Mit akar ettől a lánytól? Turnovszkyt azonban n em tudta kihozni a sodrából: ífélrehajtotta fejét, s mint aki naég örül is Gazsó beléptének, egyj nyájas mosolyt küldött felé. — Hallottad, miről beszéltünk? Kitűnő: akkor segíthe tsz meggyőzni a hölgyeket. .. — Hiába csavarja: e:s a lakás nem a magáé. Akik itt laktak^ azok elutaztak, és a kulcsot Pintéréknek adták. Innen maga senkit eignem küld. A mérnök vékony, hosszú tenyerével az arca előtt integetett, s mint aki csak egy félreértést igazit helyre, még készségesebben magyarázta: — Tévedsz, fiacskám, Koch Endre engem bízott meg a lakáé kezelésével. Ha óhajtod, parancsolj, a megállapodás... Egy géppel teleírt papirost vett ki a fiókból, s az asztalra terítette. Jutka felállt, halkan kiment a szobából, Gazsó megvetően elő- rébiggyesztette az ajkát. — Az az írás hamis. Maga csinálta, akár a többit. A mérnök feleségére pillantott, felállt, megfogta Gazsó zubbonyát. — Különben is tudod te fiam, hogy ki ez a lány? Egy bujkáló zsidó, aki más néven él. Ha megtudják, mindnyájunknak kampec, neked is, nekem is.. .. Turnovszkynéból újra kitört a zokogás. Gazsó csak a vállát rándította, lerázta magáról a mérnök kezét. — No és ha akárki? Talán as utcára menjen aludni? Ide figyeljen: hagyja békin azt a lányt, mert ha még nem volt megpa- tyingolva, hát kaphat egyet-kettőt... Turnovszky kitátotta a száját, aztán újra becsukta, a székre huppant. — Hiszen ugyanazt akarjuk mind a ketten. Én is csak azt mondtam, hogy ha ennél biztosabb helyet találunk neki... — Akkor is itt marad — mondta Gazsó, és kiment a szobából: A mérnök egy zsebkendővel tö- rülgetni kezdte az arcát, homlokát. — Az ember ide fogadja, jóf tesz vele, és tessék: ez a hála!
