Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

1985., március 4. PETŐFI NÉPE HOZZÁSZÓLÁSOK, VELEMENYEK, JAVASLATOK Szünet után az elnöklő Szakol- czai Pál a megyei pártbizottság titkára ismertette a tanácskozást köszöntő, munkahelyi kollektívák­tól érlkezett táviratokat, majd megnyitotta a napirend feletti vi­tát. A kijelölt célok felé A pártértekezlel§itája Losonezi Má­té, az Április 4. Gépipari Mű­vek üzemi pártbizottsá­gának titkára, a pártértekez­let első felszó­lalója elöljáró­ban áz ország, benne váro­sunk Kiskun­félegyháza 40 év alatti fejlő­déséről -beszélt, majd azokat a változásokat elemezte, amelyek a gyár munkásainak.- dolgozóinak -életében bekövetkeztek. A XII. kongresszus határozatai alapján végezték munkájukat. Jelentős, hogy a, művek székhelye Kis­kunfélegyházára került, az irá­nyítási rendszert továbbfejlesz­tették. leányvállalatokat hoztak létre. Az üzemi pártbizottság ál­lásfoglalásaival következetesen támogatta, segítette a gazdasági vezetés fejlesztésre tett javasla­tait. A közelmúltban megtartott vá­rosi pártértekezlet megállapította, hogy a Vállalat a korábbi hatá­rozatban kijelölt célok irányában fejlődik. „Az évek során sok gonddal, problémával megküzdve —. mert a gazdasági helyzet ál­talános . romlása -bennünket is érintett és ma sem múlt fel -kedve­zőtlen hatása — jelentősnek mondható eredményeket értünk el. A termelés növekedése átlago­san 6,2 százalék volt. ami kétsze­rese a gépipar átlagának, javult a dolgozók szociális -helyzete, la­káshoz jutása, nőtt a jövedelem­szintje. évi 8,5 százalékkal. Az ország , energiaellátásában igen jelentős -beruházás — a Paksi Atomerőmű — szerelésének ránk eső részét határidőre elvégeztük.” A továbbiakban a vállalati pártbizottság és az alaoszerveze- tek munkájáról -beszélt, megálla­pítva. hogy növekédett az önál; lóság, kialakult a demokratikus munkastílus. Végezetül a vezetők kiválasztásáról, szólt a küldött. 65 középiskolai tanterem épüljön Dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi párt­bizottság első titkára elöljáróban arról beszélt, hogy Kecskemét és a vonzáskörzetében levő tíz község az elmúlt öt évben a nehezebb körülmények között is tovább fej­lődött. Az eredmények számotte­vőek a gazdaságban, a kultúrá­ban egyaránt. Árra hívta fel a fi­gyelmet, hogy la láthatóbbá vált feszültségek ne takarják el sze­münk elől a kedvező változáso­kat, időben ismerjük fel a hibá­kat, fogyatékosságokat', s ezt gyors intézkedés kövesse. Az ipa­ri, az élelmiszeripari termelés fejlődését elemezve, elmondta, hogy az összes ipari export — több mint fele tőkés — 7,5 mil­liárd forint fölé emelkedett a vá­rosban és körzetében. A mezőgazdasági üzemekre is hatottak a szigorodó szabályozók, a több1 éve tartó aszály súlyosbí­totta helyzetüket. Ez. az ágazat különösen nehéz öt évet tud ma­ga mögött, tartalékaikat majd­nem teljesen felélte, ezért a ter­melés bővítésének új lehetőségeit kell keresni. Az 1980-as döntések a lakásépítést, az iskolahálózat­bővítést és a közműfejlesztést je­lölték meg kiemelt feladatként; a terveket túlteljesítve a közsé,- gekben .sikerült 70 kilométerrel bővíteni a vízhálózatot. A továbbiakban a városi párt- bizottság és az álapszervezetek munkájával foglalkozott a fel­szólaló. Hangsúlyozta: „Legfon­tosabb feladatunk továbbra is a párt vezető szerepének, politiká­jának érvényesítése a társadalmi, á gazdasági és a kulturális élet­ben”'Mint -mondta, a városi pártbizottság a következő ötéves, tervben a' megyeszékhelyen 65 középiskolai tanterem megépíté­sét javasolja. Ehhez nem elegen­dőek a központi források," kérik Hozzá az üzemek, a lakosság tá­mogatását. Az időskorúak nem könnyű f helyzetéről 'szólva el-: mondta: a múlt évben Kecskemé­ten megkezdődtek a szociális centrum- létesítésének münkála- 'tai, s élnek a kisnyugdíjasok se­gítésének minden lehetségés esz­közével. Nagyobb segítséget a tanyán élőknek Boldog Jánosné, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság növénytermesztési. brigádvezfetője: — Az emberi kapcsolatok rendszere, annak minősége minden idő­ben döntően befolyásolta és befo­lyásolja a közösségek kialakulá­sát, fejlődését, közérzetét, nem ^utolsósorban produktivitását. Szo­cialista társadalmunk lényege az emberközpontúság, "amely tarta­lom a beszámolási időszakban nőtt, gazdagodott. A pályakezdés nehézségeit vá­zolta ezután a felszólaló, majd megköszönte azt a bizalmat és megbecsülést, amelyben ő maga részesült. Figyelemre méltónak mondotta, hogy a tajói kerület­ben, tanyai körülmények között a KISZ-alapszeryezet kivívta a Kiváló Alapszervezet és a Kiváló Ifjúsági Klub címet. Nagy tanul­ság, hogy a tanyán élő emberek szorgalma, élni-, tenniakarása, igyekezete milyen óriási azért', hogy megközelítsék a falun, a vá­rosban élők életszínvonalát, élet­www ry jovo: igazodás a sajátosságokhoz Alter Róbert, a Gépipar} és Automatizálási Műszaki Főis­kola adjunktu­sa, az -’intéz­mény pártalap- gzervezetének titkára hozzá­szólásában egyetértéssel i nyugtázta a megyei pártértekezlet elé.terjesz­tett beszámoló megállapítását, mely szerintBács-Kis'kun öt fel­sőoktatási intézményében meg­kezdődött az oktatás korszerűsí­tése, miközben, az oktató-kutató munka feltételei is javultak. Ezr .zel kapcsolatban bejelentette: á lírsenek a sajátos' Bács-Kiskun megyei teendőkhöz, ezért — pél­dául — a mezőgazdasági és élel­miszeripari .'berendezések gyártá­sának fejlesztésével és a bio­technikai kutatások technikai ol­dalával is foglalkozni akarnak, együttműködve más főiskolákkal,­mezőgazdasági kutatóintézetekkel és nagyüzemekkel. Alter Róbert 'elmondta vélemé­nyét a műszaki értelmiség erköl­csi 'és anyagi elismeréséről is, hangsúlyozva: „Ne azért adjunk magasabb fizetést valakinek, mert műszaki, hanem mért jól dolgozik.” A közvetlen irányítás taoasztalatai Hegedűs Miklósnak, Bács-Kiskun második legna­gyobb községe, Lajosmizse pártbizottsági titkárának humorral fűszerezett hozzászólása sok derültséget ' váltott ki a tanácskozáson, bár természetesen a megyei irányítá­sú nagyközség párttitkára komoly dolgokról beszélt. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a négy mező- gazdasági szövetkezet közül há­rom fennállásé óta a legjobb eredményt érte. el 1984-ben, nye­reségük összesen 70 millió fo­rintra rúgott. Az ipar 2400 lajos- mizseinek ad munkát és megél­hetést. Az életkörülmények még az 1500 tanyában is javultak. Az életszínvonal megtartása Lajos- mizsén csak a „háztájizás” és a „géemkázás” fejlesztésével volt lehetséges. A közvetlen, megyei irányítás­ról szerzett tapasztalataik között hiányosságként említette a segí­tő- és szervezőmunka gyengesé­geit, viszont, jobbnak tartja az információáramlást. Ami gond: a tömegszervezetek irányítómun­kája felszínes, és — szerinte — nem megfelelő a.lajosmizseik kép­viselete a különböző testületek­ben sem. Okoz problémákat az is, ’hogy más-más káderhatáskörbe, tartoznak a helyi gazdasági veze­tők, ezért — mert más-más mér­cével mérnek a felettes szervek .— előfordul, hogy a kisebb telje­sítményt sokkal jobban honorál­ják, míg az értékesebb munkát nem tudják méltó. módon elis­mertetni. Hegedűs Miklós javasolta a pártértekezletnek, értsen egyet azzal a véleménnyel, és továbbít- • sa a kongresszusnak, hogy 3 nyugdíjba vonuló párttagok ma­guk dönthessenek- arfól, átigazol- . nak-e másik alapszervezetbe, vagy sem. „Ha jól érzik magukat — érvelt a lajosmizsei párttitkár —, maradni szeretnének. Ha-meg nem, úgyis elmennek.” Alkotó munkára mozgósítani a szakszervezeti tágokat Dr. Kőrös Gáspár, a Szak­szervezeték Megyei Taná­csa vezető tit­kára Bács-Kis-* kun szervezett dolgozói nevé­ben ajánlotta elfogadásra a beterjesztett dokumentumo­kat,' hangsúlyozva: a szervezett dolgozók - magukénak tudják mindazt, amit elértünk, ugyaii- akkor érzik felelősségüket azért is, amit most és a jövőben ten- 'niük kell. y{, A XII. kongresszus óta a megyében dolgozó huszonötezer szakszervezeti tisztségviselő, ak­tivista legfontosabb feladata az , volt, hogy mozgósítja a szakszer­vezeti tagokat az alkotó munká­ra. a népgazdasági egyensúly ja­vítására. A felszabadulás 40. év­fordulója és a XIII. pártkong­resszus'* tiszteletére hirdetett munkaversenyben a dolgozók 80 százaléka vesz részt, ily módon körülményeit. Indokoltnak tart­ja, hogy az egyéni erőfeszítések mellett a közösség, a társadalom is nyújtson fokozott segítséget el­maradásaik csökkentéséhez,' hát­rányos helyzetük javításához,' A következőkben a termelés­ről beszélt,, arról, hogy termékeik ma is sikeresek. A gazdaság ága­zataiban meghonosodott az inno­váció, a vállalkozói magatartás általánossá vált. Négy év alatt 43 millió forint, eredményt hoVott az Újítások, szabadalmak, találmá­nyok bevezetése. A VI. ötéves tervben a termelési érték 39, ered- . ményük 118 százalékkal növeke­dett, az eszközeik értéke pedig mindössze 28. százalékkal emel­kedett. most beindult szak-üzemmérnöki' továbbképzés mellett —' a bajai Eötvös József Tanítóképző Főis- 1 kólával és a Kepskeméti Óvónő­képző Intézettel együttműködve — megszervezik az általános és ! középiskolai technikatanárok fo­lyamatos szakmaii továbbképzését I is., ' l1' ' , ' : A GAMF oktatói az elmúlt öt esztendőiben csaknem húsz dok­tori és három kandidátusi érte­kezést írták, ám e tudományos munka eredményei Bács-Kiskuri- ban csak kis mértékben lendít-, hetik előre az ipart, mert a. kü- tatásif megbízásoknak csak hu­szonöt százaléka 'sszármazott ä ■megyéből. Ezt tudva, a jövőben feladatuknak tartjuk, hogy .köze­is hozzájárulva a gazdálkodás eredményességéhez. — Fontosnak tartjuk — foly­tatta dir. Kőrös Gáspár K hogy a következő időszakban a reálbé­rek társadalmi méretekben érez­hetően emelkedjenek. Indokolt, hogy az alacsony nyugdíjaik reál­értéke nőjön, s hogy.-a magasabb nyugdíjak is megőrizzék értékü­ket. Amióta — másfél éve — a Megyei Társadalombiztosítási Ta­nács megkapta a kivételes nyug­ellátás elbírálását, 780 alacsony nyugdíj felemelését eszközölte ki, és 1985-től évente 500—600 nyug­díj szerény, emelésére lesz. mód. • ■Az SZMT vezető titkára az ér­dekvédelmi és az érdekképviseleti. munka jelentős eredményei kö­zött számolt be . arról, hogy az elmúlt öt esztendőben több mint 8000 dolgozó kapott lakásépítési támogatást mintegy 500 millió forint'értékben; az összeg felét 30 éven aluli fiatalok vehették fel. A jövőben a szakszervezetek véleménye szerint a tanácsok szociális támogatása és a. mun­káltatói segítség között összhan­got kell teremteni. Ezután szünet következett. A szünetet követően Tóth.Pálné, a me­gyei tanács főelőadója látta el az elnöki tisztet, elsőként Oláh György, nének adta meg a szót. Tennivalók a nőkért Oláh Györgyné, a kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke elöljáróban beszélt az ipari szövetkezetek lakossági szolgáltatásairól, ame­lyek az utóbbi években szinte mindenütt veszte­ségesek'voltak, az élőmunka és egyéb költségek rpegemelkedése miatt. Majd így folytatta; — Népi és »emzeti feladatokat teljesítenek a népművészek. Al­kotásaikban jelesen, őszinte alá­zattal ! képviselik nemzeti kultú­ránkat Jó lenne, hä többször ke­rülnének a figyelem középpontjá­ba. — E témáról szólva még meg­említette: kedvbző hatást váltott ki. hogy a Népi Iparművészeti MúzeumotJKecskeméten nyitották . meg. A továbbiakban az úgynevezett ■ „nőikérdésről” beszélt. Hangsú­lyozta. hogy a társadalom sokat tett a nőkért. Van munkalehető­ség, fejlődött a gyermekintézmé­nyek rendszere és hálózata, azon­ban a szolgáltatás főként fa­lun — elmaradt, s ez közvetve az\.ásszonyokat érinti.' Be ezek már társadalmi kérdések és hi- ' gondjairól. Főként az alacsony gyapjűátvételi árak és a bizony­talan bárányértékesítés miatt tor­pant meg a juhászat .fejlesztése. A sertéshizlalást a takarmány, különösen a. fehérje • növekvő ára teszi drágábbá. A nagyüzemi ker­tészeti ' termelés visszaesését' a közgazdasági í szabályozók 'hatásá­val indokolta.. Szólt arról, hogy az agrárágazat termelése világ- viszonylatban is megállja a* he­lyét. azonban a további fejlesztés nem látszik gondtalannak. Ked-' Jobb együttműködéssel Selyem Zsigmond, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz,elnöke a szövetkezeti mozgalom Bács-Kiskun megye északnyugati részén való kialakulásáról, a mezőgazdaság fejlődéséről, helyzetéről beszélt.-j— Jelenleg hét téesz gazdálkodik Kunszenltmikló- son és vonzáskörzetében. Évente áltagosan 1,3 mil_ liárd forint értékű árut termelnek. Az eredmények javulását a több éves aszály megtörte, de így is előrelépés történt, egyebek "között a búza átlagho­zamai növekedtek — mondotta. Beszélt a juh-, a szarvasmarha- és a sertéstartás vezőtlen. a termelés hatékonysá­gát rontja az. hogy a mezőgazda­ságii gépek nagyobb része elhasz­nálódott. korszerűtlenné vált, az újabbak pedig nagyon drágák, több szövetkezet szálmára megvá- sáro Ihatatlanok. Megemlítette,' hogy továbbra is szükséges a kedvezőtlen gazdasá­gok támogatása. A termelés bő­vítése «és fejlesztése érdekében a gazdaságok 'közötti jobb együtt­működést szorgalmazta. Következetes nemzetiségi politika Gyurity József, a hercegszántói pártvezetőség tit­kára a Baján és vonzáskörzetében élő nemzetisé­giek — délszlávok, bunyevácok, szerbek, sókácok — helyzetéről, közérzetéről be­szélt: — A .nemzetiségiek vállvetve a magyarokkal, a szó igazi értel­mében testvéri egyetértésben munkálkodnak' szocialista társa­dalmunk építésén. Szorosabb ér­telemben is testvér» ez, hiszen te­rületünkön a 'vegyes házasságok rév.én rokoni kötelékek is kiala­kultak. Mindez húsz, harminc év­vel ezelőtt még nem volt ilyen természetes. Ma az embereket a községért végzett munkájuk, a ■ felkészültségük és magatartásuk alapján ítélik raegfc és nem a nemzetiségi hovatartozásuk sze­rint. * . Beszélt arról, hogy minden tá­mogatást megkapnak anyanyel­vűk műveléséhez, hagyományaik, kultúrájuk ápolásához. Az elmúlt időszakban . is gyarapodott az Növelni a helyi feldolgozó kapacitást — Ha húsipar és Félegyháza, akkor- biztosan a gyár másfél évtizede húzódó rekonstrukciójának szükségességéről fogok beszélni — gondolhatja jog­gal a pártértekezlet résztvevőinek többsége — mondta Suhajda Ist­ván, a kiskunfélegyházi Állatfor. galmi és .Húsipari Vállalat igaz­gatója. i— Pedig én másról szó-* lók, s ha ebből mégis a rekonst­rukció elódázátlan igénye derül ki. az sem véletlen. A megye két . húsipari vállalata tavaly a Bács-Kiskunban hizlalt 1,6 millió .sértésből 1,1 milliót felvásárolt. Nem kis szám ez. ám mi az általunk felvásárolt 800- » ezer darab sertésből 588 ezret el­szállítottunk). ■ az ország 8—10 me­gyéjének' mi biztosítjuk az alán- anyagot. ‘Cserébe azt várjuk, hogy az eredmény is ott jelentkezzék, ahol a munkát elvégezték. Nem értjük, ha a? általunk előállított sertés export-árualapot képez, ak­kor. mi miért "nem élvezzük an­nak 'gyümölcsét, a magasabb .bér- preferenciákat, a nagyobb része­sedési, alap képzését. Nem értjük, s nem. is fogadhatjuk el. Mert mi minden, más" vállalat­hoz elszállított sertésért. 60 fo­rinttal kevesebbét kapunk, mint .amennyiért vettük. S ott van még a- szállítási veszteség. Vállalatunk százezer sertéssel vásárolt fel ta­valy többet az 1983-as rekordnál, s közben százmillió forinttal csök­kent az eredménye. ' Árbevéte­lünk 4,6 milliárd forint, száz me­zőigazdasági nagyüzemmel van kapcsolatunk, naponta száznál több tehergépkocsival járjuk az országot Szombathelytől Miskol- eig. Arról nem mi tehetünk, hogy az áru nagyobb részét nem tud­juk feldolgozni. Egyébként csak éhből á szállítási költségtöbblet­ből és az egyéb veszteségből —, ami az elmúlt 15 évben adódott — meg lehetett volna teremteni a hiányzó.helyi feldolgozókapaci­tást. Ezért is tartam fontosnak a feladatok közül az élelmiszeripari kapacitások növelését, a szállítá­si utak lerövidítését jelentő új Duna-híd megépítését, a központi források társadalmilag igazságo­sabb elosztását, az infrastruktu­rális hátrányok megszüntetését, s a társadalmi összefogás lendüle­tének megőrzését. Hivatástudat fűti a fiatalokat ba. ha nőpolitikái szempontból vetődnek fel. Mint ahogyan tár­sadalmi .téma a bedolgozás ügye is. aminek nagy jövője van. Kü­lönösen a nőknek előnyös és a népgazdaságnak lenne rendkívül hasznos, ha bővülne a bedolgozók köre. Sajnos | azonban a jelen sincs tisztázva. Végül megemlítette: ha nem is látványos, de közéleti munka a család összetartása, a gyermekne­velés. amit nagyabb rangra emel­ve. el kellene ismerni. Azokat a nőiket, akik sajátos körülmények között is vállalják a vezetést, az egyéb közéleti munkát, 'az eddi­gieknél is jobban meg kell be­csülni —' nemcsak ünnepein5 Messina Éva, a bajai Eötvös . j József. Tanító­képző Főiskola hallgatója fel­szólalásának elején ''szélt arról, tógy Bács, Béke.1 és Csongrád me­gyéből érkéz- | nek nappali és - levelező tagozatra a hallgatók. A főiskolán, jó oktatástechnikai berendezések segítségével sajátít­ják el • az ■ ismereteket, megvan a lehetőségük a művelődésre és va sportoláshoz is. A tanulmányi eredményeikről a következőket említette: — A pártkongresszus és a fel­szabadulás évfordulója tiszteleté­re tanulmányi versenyt hirdet­tünk. Ezen kívül KlSZ-bizottsá­gunk patronálja a .főiskola ti­zennégy ■ tudományos diákkörét, amelynek hatása megmutatkozik abban is, hogy az idén az OTDK- ra nyolc , hallgató dolgozatát küldjük el.' Oktatóink egyre in­kább bevonják a hallgatókat a kutatómunkába, a diákköri dol­gozatok java része így készül. Elmondta, hogy hivatástudat jellemzi a főiskola hallgatóit, akik tudatosan készülnek arra, hogy oktassanak. A mostani tar nulmányd időszakiban is türelmet­lenek: szeretnének többet gyer- mekközelben lenni, azaz, több ta­nítási órában felkészülni hiva­tásukra. Beszélt a fiatalok köz­életi. politikai érdeklődéséről, s kijelentette, hogy a hallgatók a tartalmas közösségi és mozgalmi életbe bevonhatók, amit bizonyí­tanak az évente megrendezett kollégiumi napok is. Űj módszerek a politikai tevékenységben — A megyei pártbizottság beszámolója megálla­pítja, hogy a városi pártbizottságok politikai irá­nyító munkája céltudatosabbá, sokrétűbbé' vált — hangsúlyozta Lukács Lajosné dr., a kiskőrösi vá­rosi pártbizottság titkára. — Az összetevők egyiké­vel, a munkamódszer fejlesztésével szeretnék rész_ • letesebben foglalkozni. Alapvetően két területen volt szükség a munka- módszert, s ezzel'összefüggésben a testületek és az apparátus szemléletének változtatására. Az egyik: . (Folytatás a 4. oldalon.) ilyen jellegű intézmények, szer­vezetek száma. Klubok és hagyo­mányőrző csoportok is szerveződ­• tek. Nyelvoktató, tagozatos, és tannyelvű iskolákban folyik a nemzetiségi nyelv oktatása. Kö­zöttük egyik legjelentősebb a hercegszántói szerto-horvát tan­nyelvű. iskola, ahol a természet­tudományi tárgyaikat is két nyel­ven oktatják, és kollégiumban helyezik el a távollakókat. Fel­szólalását a következőkkel zárta: — Eddigi eredményeinket pár­tunk következetes nemzetiségi • politikájának köszönhetjük. Örü­lök, hogy lehetőséget kaptam a felszólalásra, és tolmácsolhatom nemzetiségem köszönetét. — Ezt követően Gyurity József szerb- ihorvát nyelven is üdvözölte a pártértekezletet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom