Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

4 • PETŐFI NÉPE • IMS. február 4. SAJTOPOSTA J MI LEGYEN A VESZTESÉGESEKKEL? Csődszabályok és vállalatok Ki gondolta volna, hogy egy állami gazdálkodó szervezet „temetésénél” a magánvállalkozók zo­kognak majd a legjobban? Amint ugyanis az újsá­gok részletesen megírtak, a múlt évben felszámolt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat esetében az utolsó pillanatig úgy tűnt: az érvényben lévé csődszabályok szerint a magánvállalkozók húzzák a rövidebbet. A felszámolási rendelet 13. paragrafu­sa alapján ugyanis a bukott cég vagyonából először teljes egészéiben tel kell fizetni az adókat és á bank­hiteleket. majd a hitelező állami vállalatokat, s csak őket követően reménykedhetnek a magánszemélyek. Ez csupán az egyetlen pontié az érvényben lévő. és az utóbbi időszakiban sokat ostorozott csődszabá. lyöknak. Sokak szerint maga a szabályozás is csőd. ben van. Ami például az említett paragrafust il­leti. a szakértők egy része amellett voksol, hogy fel­számolás esetén se a költségvetésnek, se* a bankok* nak, se a vállalatoknak, se a magánvállalkozóknak nem szabad nagyobb garanciát adni követelésük ki­egyenlítéséhez. Mások indokoltnak tartják a kicsik elsőbbségét mondván, hogy a banknak és az állami szerveknek inkább van rálátása a gazdálkodó tevé­kenységére. mint & szállító partnernek, vagy a ma* gánvállalkozóknak. Mindenesetre az tény. hogy a Petév magáncégek, kel szembeni adósságait — a kormány elnökének döntése alapján — végül is méltányossági alapon' kiegyenlítették a költségvetésből, és. hogy a később felszámolt Irodagépipari és Finommechanikai Vál­lalat valamennyi, hitelezőjének egyaránt 60—60 szá­zalékot fizetnek. Ez arra enged következtetni, hogy a gyakorlat nem a jogszabályt, hanem a Magyaror­szágon és másutt is kialakult igazságosabb hagyo­mányt kőveti. Kár lenne a szót vesztegetni, ha csupán két vál­lalat ügye lenne a 'tartós veszteség, vagy a csőd. Csakhogy tavaly a nem mezőgazdasági ágazatok­ban 62 százalékkal emelkedett a veszteséges gazdálkodók száma, és ennek csaknem háromszoro­sa — 1-73 százalékos — volt a veszteség összegé­nek növekedése. Miután a magyar gazdaságirányítás régóta hangoztatott elve. hogy a tartósan vesztesé­ges és alacsony hatékonysággal' működő vállalatokat meg kell szüntetni, fel kell számolni, a csődeljárás szabályai is megértek az újragondolásra. Gondot okoz például, hogy az énvényben lévő sza. 'bályok lehetőséget adnak a vállalatok halódásának elhúzódására, és ezáltal az egész 'társadalom érdé. kelt veszélyeztetik. Miről is van szó? Jelenleg a fel­számolás elrendelésére — pénzügyminiszteri egyet­értéssel — kizárólag az alapító szervnek van joga. Ez, legalábbis az eddigi esetek erre utalnak, csak késlelteti a döntést. A korábbi gyakorlat szerint a hitelezők is indítványozhatták a csődeljárást. 'Ha* somié szisztémát alkalmaznak a fejlett Ipari álla­mokban is. Az eljárás lépcsőfokai lehetőséget adnak arra. hogy elkerüljék az azonnali felszámolást, és haladé, kot adjanak a kátyúba jutott vállalatnak. Az NSZK- beli AEG Telefunken esetében például a hitelezők maguk mondtak le követelésük egy részéről, re­mélve. hogy ennek révén és a korszerűsítési prog­ramok segítségével nagyobb garanciával jutnak a maradék összegekhez. A beavatkozás ezek szerint nem a gazdálkodó szervezet sorsának végső megpecsételése, 'hanem olyasfajta vészjelző, ami vegetálás és agonizálás he­lyett felépülésre — új vezetés, új termelési profira, mok, vagy a meglévő eszközök egy részének érté. kesitése révén —, talpraállításra kényszeríti a gazdálkodót. Átalakuló, új alapokon felépülő gazdaságirányítási rendszerünkkel is jobban harmonizálna egy olyan — felszámolást.elkerülő — veszteségrendezési folya­mat. amely elsősorban az adósok és hitelezők alku­jának tekintené a vállalat, megmentését. Hiszen az ő pénzük is kockán forog. Az más kérdés, hogy tár. sadalmi'gazdasági rendszerünkben továbbra is lesz. nek olyan vállalatok, amelyek működéséhez, lété­hez — ha még veszteséges is — társadalmi-politikai érdek fűződik. Mi sem terpészetesehb. minthogy ezekben az esetekben a központi szerveké, az ál­lamé legyen' a döntés joga. Egyébként pedig minden bizonnyal megelőző vész. jelzőként szolgálhatna a hitelezők figyelmeztetése. Máncsak azért is. mert leginkább így van esélv an­nak elkerülésére, hogy néhány veszteséges válla­lat másokat is, adóssá tegyen. M. P. Gombvarró gépek Csepelen, a Konfekcióipari Gépgyárban nagy mennyi­ségben gyártanak gomb­varró gépeket. Legújabb tí­pusú "'gyártmányúk" pneuma­tika segítségével adagolja a gombot, s egyaránt alkalmas kettő és négylyukú gombok felvarrására. A gyártmányok kilencvenöt százaléka ex­portra kerül, a gépek legna­gyobb vevője a Szovjetunió és az NDK. • A gép végső szerelése. A SZÖVETKEZETESÍTÉS SOKSZÍNŰSÉGE Adottságok Bács-Kiskunban Kéményégetés Erdész Gusztáv — Kiskunha­las, Szabadság tér 2. szám alatti lakos — január 18-án délelőtt felkereste a helyű kommunális szolgáltató részleget, ahol meg­rendelte a kéménye tisztításált. Nem kűs meglepetésére még az­nap kiment lakására a mester, aki ugyan hozzáfogott a drótke- íés kotráshoz, de 'hamar kiderült, nem ez a technológia hatásos itt, hanem az égetés. Csakhát erre nem kerülhetett sor, mert mű­ködtek a lakásbelli fűtőeszközök. Olvasónk megállapodott a ké­ményseprővel, hogy 21-én, hétfőn délelőtt teszi újból tiszteletét, s elvégzi a munkát. Kérése az volt, hogy akkor reggel egyálta­lán ne használják a lakás kály­háit. így is történt. Levélírónk a feleségével együtt 'hideg szobá­ban, dideregve várta a szolgálta­tó emberét, de nem jött. A má­sodik, a 'harmadik, sőt a negye­dik naipon sem. Ekkor döntötte el, hogy véget vet a vacogtató kö­rülménynek, és maga lát hozzá a munkáihoz. Bár nem éppen gyakorlott mó­don, de sikerült a koromdús ké­ményt kiégetnie, majd kikotor­nia. A tovább iákról így számol be a panaszos: — Sajnos, minket évek óta el­kerül a kéményseprő. Így hát há­zilag kell gondoskodnom a ké­ményeim folyamatos tisztántar­tásáról. Lehet, hogy nem profi módon csinálom, de a célnak megfelelően. És az a gyanúm, elégedettek velem a szolgáltató­nál is, mert megtudtam, hogy a Az Akasztón lakó Beszedics János rendszeres újságolvasó, s emlékszik a múlt év október vé. gén megjelent egyik cikkünkre is, miszerint az idén fokozott mértékben valósul meg a fehér hússertés-állomány növelésének programja, melynek során az egyéni termelők visszakapják a termékenyítési díjat, ha a kocái, kát fajtiszta hússertés-kannal fe­deztetik. — Ennek részleteiről szerettem volna bővebbet hallani — pana­szolja olvasónk a lapunkhoz kül­dött levelében —, s felkerestem a községi termelőszövetkezet háztáji agronómusát, aki mit sem tudott a dologról. Vagy talán nem is egyéb ez afféle híreszte­lésnél? A közérdekű kérdéssel felke­restük a Bács-Kiskun megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlással foglalkozó osztá­lyát, ahol az alábbiakról tájé­koztattak: A hazai fogyasztás tendenciá­ját, illetve az exportigényeket fi­gyelembe véve megállapítható, hogy egyre számottevőbb a ke­reslet a fehér hússertések iránt, melynek kevés a zsír­ja, gazdag fehérjetartalmú a húsa, s az ebből ké­szült termék a korszerű táplál­kozáshoz nélkülözhetetlen. Mivel /CIKKÜNK NYOMÁN Zsemleböjt? Január 21-i Sajtóposta rova­tunkban lakossági panaszok alap­ján tettük szóvá, hogy Jánoshal­mán akadozott a., zsemleárusítás a karácsony és az újév- körüli 'hétköznapokon. A friss áru hiá- . nyával összefüggően elmondtuk: a pékek munkájának eredmé­nyessége döntően függ attól, is­merik-e pontosan a szükséglete­ket. Sorainkra a Kiskunhalas és Vi­déke Sütőipari Vállalat főmér- < nöke, Nagy István válaszolta a következőket: ,Működési területünkön — hi­úén a korábbi gyakorlathoz — az ítészekkel írásos megállapodást kötöttünk az év végi és az év eleji pékáru-ellátásról. A jános­halmi fogyasztási szövetkezet is t eljuttatta hozzánk az ezzel kap­csolatos igényét, melyből kide- rült, hogy december 24-re, 27-re és január ,2-re nem kértek ilyen . terméket.. A történtektől függetlenül a jövőben is az a célunk, hogy a lakossági szükségleteket maxi­málisan kielégítsük. (A szerk. megjegyzése): Köszönjük a tárgyilagos reagá­lást, ■ melyből Óhatatlanul követ­kezik : az élelmiszer-ellátás zavar­talansága azon is múlik, reáli­san felmért igényeken alapul-e a termékm egreiid elés. A konkrét eset bizonyítja, Jánoshalmán nem egészen így történt a dolog, hi­szen a felmérés készítői arra gondoltak, hogy a jelzett napo­kon zsemleböjtöt tartanak a fo­gyasztók ... — házilag... megrendelések könyvéből már kihúzták a nevem. Felemelő a bizalom, mégis szeretném tudni; helyes ez így? A tűzesetek megelőzése céljá­ból nagyon fontos kéményseprő- ipari tevékenységet a 26/1961. (XI. 14.) ÉVIM számú rendelet­ben — mely az 1970-ben kiadott hasonló .tárgyú jogszabály módo­sítása — foglaltak szerint kell elvégezni. Ami aranyit jelent, hogy a használatban levő kémé­nyeket és tartozékaikat legalább félévenként egyszer szükséges kitisztítani. A kémény szerkezete, a tüzelőanyag minősége, s a tü­zelés módja i indokolttá teheti az ennél gyakoribb kotrást is. Az úgynevezett esetenként kötelező munkák körébe tartozik a lakó­épületek kéményének füstnyo­máspróbája, illetve kiégetése. Az ilyen megrendelésnek maximum 30 napon béliül, a közvetlen tűz­és életveszély elhárítása érdeké­ben pedig soronlkívül kell éleget tenni. Az előzőekből egyértelműen következik, iha a kéményseprő valóiban több éve nem iárt az ön otthonában, akkor súlyos muilasz- • tást követett el, melyre ezúton hívjuk fel a kecskeméti közpon­tú vállalat vezetőinek a figyel­mét. Ami pedig a legutóbbi több napos hiábavaló várakozását il­leti, az bizony mem Ok a sérelem­re, mármint tekintettél a 30 na­pos batáridőire. De Ok akkor, ha a kéményseprő a vállalt .munkát a megadott időben nem ' végezte el. S ez történt az ön esetéiben. a megyében az évente átvett S00 ezer sertés több mint háromne­gyede a kistermelőktől szárma­zik, ezért lényeges, hogy az ő gazdaságukban lévő állomány cserélődjön ki a szükségletnek megfelelően. A folyamat meg­gyorsítása érdekében több intéz­kedés is történt. Az állatforgalmi, valamint a kecskeméti állattenyésztő válla­lat először hat helységben — La­kiteleken, Tiszaalpáron, Pálmo- nostorán, Jászszentlászlón, Kis- kunmajsán és Gátéron — szer­vezte'meg, mintegy-'fél'évvel ez­előtt, hogy a gazdák a fehér hús­sertésekkel válthassák fel a bir­tokukban lévő egyéb fajtájú ál­lományt. A tapasztalat kedvező, hiszen azóta legalább 25 száza­lékkal nőtt a hússertés spermájá­val történt mesterséges megter­mékenyítések aránya. Az ilyen inszeminálás ingyenes. A két vállalat most annak ér­dekében dolgozik, hogy más köz­ségekben. is mielőbb bevezetésre kerüljön ez a módszer. Az akcióprogram konkrét tud­nivalóiról részletes tájékoztatást kaptak a háztáji gazdaságok ügy­intézői, az állatforgalmi és állat­tenyésztő vállalatok felvásárlás­sal, illetve Inszeminálással meg­bízott munkatársai. „Bajai szakember” jeligére: Immáron második éve hatályos az a minisztertanácsi rendelet, mely lehetővé teszi a magyar ál. lampolgárok külföldi munkavál­lalását. Ehhez szükség van hiva­talos engedélyre. A vonatkozó ké­relmet a belföldi munkáltató fel­ügyeletét ellátó minisztériumhoz (országos főhatósághoz), a nem állami szervnél alkalmazott sze­mély, valamint nyugdíjas esetén pedig a megyei tanács munkaügyi osztályához kell benyújtani, csa­tolva a külföldi munkahely aján­latát. A beadvány elbírálói figye­lembe veszik: az egyéni munka- vállalás összeegyeztethető-e a tár­sadalmi célkitűzéseinkkel, hasz­nos-e gazdasági, kulturális vagy tudományos szempontból, s hogy a kérelmező kamatoztathatja-e a megszerzett tapasztalatát idehaza. Az engedély határozott időre szól. A külföldi- munkavállalás bel­földön munkában töltött időnek számít a munkaviszonyhoz fűződő kedvezményeket illetőén. Gráner Mihálynak, Kalocsára: Osztjuk véleményét, miszerint a közlekedésbiztonságot döntően se­gíti; ha a gépkocsivezető egyér­telműen tájékozódhat a jelzőtáb­lák révén. Hogy minden forgal­mas útvonalon adott-e az ilyen feltétel, nem tudjuk, ha azonban ön hiányosságot tapasztal ezzel kapcsolatosát!, jávasoljük, hogy tájékoztassa arról az illetékeseket. Közérdekű kérdésére válaszolva" pedig elmondjuk: a közlekedési miniszter 20/1984. (XII. 1.) KM szá­mú rendelete értelmében — meg­található a' Magyar Közlöny 1984. Ki téríti meg a kárunkat? Gazdálkodó emberek vagyunk, mégpedig azok közül1 valók, akik idejében készülnek a soron követ­kező termelési időszakra. Ml a tavaly nyárvégi hetekben rendel­tük meg az idén felhasználandó vetűmagbunganyát a helyi Arany, kalász Termelőszövetkezetnél, ahol októberben már átvehettük a szükséges mennyiséget. Én 150 kilóért fizettem, majd gondoskodtam a megfelelő táro­lásáról. Ennek ellenére egy ide­je meglepődve látom, hogy rot­hadnak a gumók. Eddig legalább 30 kilónyi jutott erre a sorsra. Gazdatársaim is hasonlót tapasz, tatnak. Reklamáltunk a szövetkezet, ben, ahol kivizsgálást ígértek, de az egyre késik. Pedig jó lenne már tudni, milyen megoldásra számíthatunk ügyünkben, s hogy ki téríti meg a kárunkat? Czompó József Bugac, Kecskeméti u. 24. 4-------------------------------­FO GADÓSZOBA Optimista ember vagyok, s az új év első heteiben kü­lönös hévvel kerít haltai­méiba a bizakodás, a re­ménység, a megújulás szel­leme. Így történt az idén is, - amikor élhatároztam, hogy a nem tökéletes ott­honi készülékeimet 'bevi­szem a javítóikhoz, gondol­va, hátha ott a frisse­ség és a tavalyinál még lelkiismeretesebb munka a jellemző. Annak rendje-módja szerint vették át tőlem a lemezjátszót, a rádiót, va­lamint a porszívót a Bánk bán u. 10. szám alatti szer­vizben, ahol már másnap­ra ígérték a javítást. Én megjelenítem a meg­beszélt időiben, ők adták a megjavított készüléket. Boldogan cipeltem haza, s fel se merült bennem, hogy milyen, csalódásban lehet részem'. Hát lett! Ugyanis jobb hí ján -csak tehetetlenül nézhettem. a most is életveszélyesen működő porszívót, ami után 40 forint volt a szám­lám. A rádióm szintén megőrizte hibáit a 63 forin­tos javítási díj ellenére. A 272 forintért helyrehozott lemezjátszóm ugyancsak cáfolta, hogy szakmára ter­mett szerelő kezében volt. Esetemből arra követ­keztetek, hogy az új esz­tendőhöz kapcsolódó meg­újulás igényével még na­gyon egyedül vagyok. Leg­alábbis ebben a szervizben nem találtam partnerre ... (Elmondta: Bányai Gyulá- né kecskeméti tanítónő.) évi 56-os számában — az irány­jelző táblát csak olyan kereszte­ződéseknél indokolt elhelyezni, ahol a járművezetők jelentős út­irányok között választhatnak. Kö­telező felállítani e táblát például az országos közutak kereszteződé­seinél. Halmáinénak, Jánoshalmára: Amit ön szóvá tett, az nem más, mint az ilyenkor, februárban már jelentkező úgynevezett tava­szi fáradtság. Oka a vitaminhiány, mely abból adódik, hogy hosz- szabb ideje nem fogyasztunk friss zöldséget és gyümölcsöt. Érdek­lődésünkre elmondották az orvo­sok, hogy ez az állapot gyengít­heti a szervezet ellenállását a fer­tőzésekkel szemben, károsíthatja a látást, a csontok fejlődését. A téli időszakban csakis a tudato­san megválasztott élelmiszerek fogyasztásával elégíthetjük ki vi­taminszükségletünket. A tej pél­dául majdnem teljes és komplett vitaminforrás, szintúgy a tojás, míg a burgonyában a C-, a dió­ban és a barna kenyérben a' B-, a kelkáposztában, illetve a sárga­répában pedig az A-vitamin ta­lálható meg. A fáradtság egyéb­ként a bőr időnkénti dörzsölésé­vel, masszírozásával is enyhíthe­tő, hiszen ezáltal javul a vérke­ringés, következésképpen a szö­vetek anyagcseréje. A Magyar Szocialista Munkás, párt agrár- és szövetkezetpoliti­kájának megvalósításáért foly­tatott 'történelmi jelentőségű harc eredményeként 1961 tava­szán Báos-Kiskun megyében is befejeződött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése. Az MSZMP agrárpolitikája korrigálta azokat a korábbi hi­bákat. amelyek különösen érez. tették hatásukat a mi megyénk­ben. A belterjes kultúrák átszer­vezése a régi vezetésnek nem volt koncepciója, az általános szövet, kezetesltési sémába pedig a ker­tészeti termelés szocialista át­szervezése és nagyüzemi .megszer­vezése nem fért bele. Felborultak továbbá az évszázadok során ki­alakult tájkörzetek és az ezek­nek megfelelő termelési szerke­zetek. Ismeretes, hogy a szőlő- és az gyümölcsültetvények többszörös felszorzása a korábbi kötelező be­szolgáltatást rendszerben rend. kívül súlyos károkat okozott és a szőlőültetvények mintegy negye, dének a pusztulásához vezetett. Az MSZMP új gazdaság- és szö- vetkezetpoliti'kája viszont, a szer­ződéses termeltetés és felvásárlás, valamint a megfelelő árak beve. zetésével megyénkben is meg­teremtette a termelési biztonsá­got. Gyengébb földön — nagyobb jövedelem Bács-Kiskun az országostól el. térő adottságokkal és viszonyok­kal rendelkező megye volt — a legnagyobb területű szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, — ame­lyeket nem lehetett egyetlen sé. ma alapján szövetkezetesíteni. Épp ■ Készletek a szerző „A szövetkeze- tesXtés Bács-Kiskunban” című tanul­mányából. ezért az átszervezés során fi­gyelembe vettük a megye termé­szeti. közgazdasági és emberi adottságait, ezen (belül a három fő termelési 'körzet, a Homokhát­ság. a Duna melléke, és a bács. kai termelési körzet sajátosságait. A Homokhátság a megye össz­területének 52 százalékát öleli fel. Gerincét északnyugat—délkeleti Irányiból húzódó touckás. igen rossz termőképességű futóho­mokos területek alkotják. A nyu­gati lejtőn egészen a Du na-völ­gyi főcsatornáig vízjárásos. he. lyenként szikes, mélyfekvésű ta­lajokat találunk. A nagy területek alatt másfél és két méter körüli mélységben vizréteg található, amelyet az évelő növénykultúrák általában jól tudnak hasznosítani, a gya­kori talajvízszint-lngadozás azon­ban súlyos károkat is okoz. A napfényes órák száma országosan itt a legmagasabb. A korai kita. vasziasodás a jellemző, továbbá a csapadékhiány, és ennék követ­kezménye. az aszály. E sajátos helyzetet fejezi ki az ország és a miegye kataszteri tisz­ta jövedelmének aránya is. A földterület átlagos értéke — a területegységre jutó „kataszteri tiszta jövedelem” által kifejezve — országosan: 10,9 aranyko- rona/kh volt. A föld ér­téke országosan átlagban 28 százalékkal jobb, mint Bács-Kiskun megyében. Mégis az egy aranykoronára eső ter­melési érték a megyében maga­sabb volt — 561 forint —, mint az országos ál \ amely 452 forint. A földek ha. mosításának szín­vonala tehát a megyében 24 szá. zalékkal jobb volt az országos át­lagnál. Az egy kataszteri holdra jutó termelési érték országosan 4894 forint, a megyében 13 szá­zalékkal több, vagyis 5539 forint. Az egy főre jutó termelési érték országosan 6125 forint, a megyé­ben 10 934 forint volt. (1958. éivi adatok, országos átlagárakon számolva.) A földalap magasabb sízintű hasznosítását, valamint az egy kataszteri holdra és az egy főre jutó magasabb termelési értéket a megye nagyarányú szőlő- és gyümölcstermelése magyarázza. Az összes mezőgazdasági ter­melés egy 'fch-ra vetített értéke 1958-ban 5346 forint volt. Ezen belül a növénytermelés egy kh-ra vetített termelési értéke 3383 fo­rint. A szőlőtermelés egy kh-ra vetített termelési értéke ezzel szemben 13 949 forint, Űj szőlőt a homokba ! A gyümölcstermelés jelentő, ségét jól illusztrálja az a tény, hogy a gyümölcs összes termeié" si értéke az 1957—58_as évek át" lagában az összes mezőgazdasági termelési érték 4,9 százalékát, a szőlő termelési értékének pedig 23,2 százalékát adta. A homok tér rüleitek fő gabonanövénye a rozs volt. mely évi átlagban 4,5—5 má* zsa termést adott kinként. Méltán állapítottuk meg tehát, hogy a megye és a Homokhátság lakos" ságának a fő jövedelemforrását a szőlő, és gyümölcstermelés biz" tosította. Ebből adódott a követ­keztetés. hogy a homoktalajok egy része hasznosításának legcél­szerűbb termelési ága a szőlő* és gyümölcstermelés lesz a jövőbe* is. Az értékesítéshez a Szovjet" unióval, megkötött távlati kor* mányközi megállapodás nyújtott alapot. A homoki gazdálkodás számi* fásba veszi az évszázados ta" pasztalatokat, hiszen elődeink bá­mulatra méltó eredményeket értek el! A korszerű homoki gaz* A sertéstenyésztők ösztönzéséről r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom