Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

IMI. február C. • PETŐFI MM • f NEMZETI ZÁSZLÓS KÖZSÉGEK Az összefogás eredményei Kiskunmajsán és környékén „A lakosság kommunális ellátásának színvonalát a közműhálózat bővítésével és korszerűsítésével tovább kell emelni... Kiskunmajsán meg kell valósítani a vízmű rekonstrukcióját, Jászszentlászlót be kell kap­csolni a vezetékes gázszolgáltató hálózatba.” (Részlet az 1980-ban megtartott kiskunhalasi járási pártérte­kezlet határozatából.) Ösztönző bérezés, jobb munka J .. Az Izsáki Állami Gazdaság gépjavító műhelyében janu­ár Í-től áttértek az órabér­ről a teljesítménybérezésre. Egyelőre az erőgépek, a gép­kocsik és a pótkocsik javítá­sára dolgozták ki az idő­normákat. Egy hónap tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a szerelők gyorsabban és jobb minőségben végzik a munkát. Az átlagkereset mintegy 10—15 százalékkal emelke­dik. Kiépünkön: Dubecz Fe­renc szerelő MTZ 80-as erő­gépet javít. (Straszer András felvétele) CSEMPÉSZETT ROSTOK Egészségesebb táplálkozásért Milyen a jó kenyér? Ropo­gósra sült, íehér, foszlós, pu­ha, habkönnyű. Ha nem ilyen, akkor már úgy véljük, keres­hetjük is a panaszkönyvet. Felháborodásunk jogos lehet, hiszen a szabvány szerint va­lóban nem ragacsosra, nyúlós­ra. laposra kell a pékeknek sütniük. Az már megint más kérdés, hogy az így értelme­zett jó kenyérrel és finom pék­áruval tulajdonképpen nem ju­tunk megfelelő, táplálékhoz, az emésztőrendszer számára fon­tos növényi rostokhoz. Dieteti­kus, malom- és sütőipari szakemberek már évek óta hangoztatják, hogy étkezési szokásainkon változtatni kelle­ne. De hogyan, amikor a ke­nyérből csak a fehér fogy, méghozzá az országban több mint 90-féle. Kiegészíthetnénk étrendünket a Nyugaton már széles körben elterjedt — ná­lunk jórészt ismeretlen — úgy­nevezett négytöretes gabona­őrleményből készült pékáru­val. Így a búza, a rozs, a hán­tolt árpa és hántolt zab liszt­jéből hozzájuthatna szerveze­tünk mindahhoz, ami „kima­rad” a finom búzalisztből. Ezek a termékek talán azért sem népszerűek, mert a fo­gyasztók zömének a szegé­nyebb időkre emlékeztető élel­miszereket juttatják eszébe. A gabonaipar megyei válla­lata már 1979-ben megkezdett egy programot, célul tűzte ki, hogy bővíti a malmokból ki­kerülő választékot. Azóta ké­szül az étkezési korpa, a csí­ra-, a szója-, a rizs-, a borsó-, a kukoricaliszt és -dara, a hán­tolt árpa stb. A feldolgozó te­hát megtette a kezdeti lépése­ket. A forgalmazók, a kiske­reskedelmi vállalatok pedig jócskán lemaradtak. A fo­gyasztók közül csak a jobban értesültek tudják, hogy a bol­tok polcain — jól eldugott helyen levő zacskókban — mi is rejtőzik. Bizonyára szerepet játszik ebben az is, hogy ke­vésbé reklámozzák a kilo­grammonként alig néhány fo­rintos termékeket, továbbá a forgalom szempontjából sem közömbös, hogy egy tíz forin­tos zacskó helyén akár két, egyenként 300 forintos konyak is elfér. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a fogyasztók idegen­kedése párosul a kereskedelem érdektelenségével. A közelmúltban rendhagyó beszélgetésre került sor a Bács-Kiskun megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat igazgatójának irodájában. A Malom- és Sütőipari Kuta­tó Intézet vezetői találkoztak a kecskeméti és a kalocsai sü­tőipari vállalat igazgatóivaL Megállapították, hogy új ké­szítményekkel kell a fogyasz­tók asztalára csempészni a nö­vényi rostban gazdag terméke­ket. Méghozzá készáruként, mert így a kereskedelem in­kább megtalálja számítását, tehát partner lehet. Szóba ke­rültek a puffasztott, extrudált, pelyhesített készítmények, sőt a Nyugaton már régóta elter­jedt tejes reggeli ital, a müzli is. A tárgyalás résztvevői meg­állapodtak abban, hogy felmé­rik a nem éppen bőséges fej­lesztési lehetőségeiket, és eset­leg közösen a megyei GMV, valamint a kutatóintézet be­vonásával valamilyen új ter­mékcsaláddal rukkolnak ki.. Az egészséges táplálkozás mindannyiunk ügye. Ehhez azonban feltétlenül kell a ke­reskedelem támogatása. Így ha sikerül, anélkül, hogy étkezési szokásainkon különösebben változtatni kellene, a molná­rok és a pékek elegendő növé­nyi rostot csempészhetnek asz­talunkra. Czauner Péter MAGYARORSZÁG LEGÚJABB TÖRTÉNETE Világnézet-formálás mai követelmények szerint A Központi Bizottság 1983. ok­tóber 12-1 határozatának végre­hajtása kapcsán a kiskunmajsai nagyközségi pártbizottság városi jogot kapott. Hatásköre további négy községre (Jásziszentlászló, ' Szánk, Csólyospálos, Kömpöc) terjed ki. Ezen a terüllelten mint­egy huszohkétezer ember él, több mint fele Kiskunmajsán, A lakosság csaknem fele (48,5 százalék) keresőképes. Elsősor­ban a mezőgazdaságban találják meg a megélhetés forrását, de sokan dolgoznak az iparban (je­lentős az olajbányászok száma), s mintegy kétezren a szolgáltatás­ban. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyára, csaknem 500 dolgozót foglalkoz­tat. Ezenkívül telephelye van még a Petőfi Nyomdának, a kiskun­félegyházi Háziipari Szövetke­zetnék, a jánoshalmi Bácska Ipa­ri Szövetkezetnek. Csupán a ci­pőipari szövetkezetünk irányítá­sa történik Kiskunmajsán. Mezőgazdaságunkra a homok­hátsága viszonyok jellemzőék. Ala­csony tenmőképességű a szántó, jelentős kiterjedésű, de gyenge a legelő, egyire csökkenő területen van szőlő, és kisebb mértékben növekszik az erdő. Elmondhat­juk, hogy sikeresen ötvöződött a mezőgazdaság az iparral. A föld­műves iparral is, az iparban dol­gozó mezőgazdasággal is foglal­kozik. A mezőgazdasági üzemek­ben jelentős a kiegészítő tevé­kenység. Az árbevétel kéthar­mada innen származik. Többet exportáltak Az eirnúlt öit év alatt az ipari üzemek eleget tettek azoknak a követelményéknek, igényeknek, amiket a XII. kongresszus hatá­rozatai és az ázt' követő pártha­tározatok < velőik szemben .tármasz- “ífottafe/. ■ Növeltéki termelésüket, ' termékeik keresettek voltak, s mindezt több mint 15 százalékos létszáímcsölklk'enéssel érték el. fej­lesztették, ’korszerűsítették ter­melő berendezéseiket, növelték exportjukat, ezen belül a tőkés exportot, ugyanakkor számottevő­en emelkedett a dolgozók jöve­delme. 1980 . óta több minit 63 száza­lékkal ij növekedett az árbevétel. Ezt úgy sikerült elérni, hogy öt - év alatt közel 120 millió forint • éritélkű beruházást valósítottak meg. Ezen belüli' legjelentősebb a MEZŐGÉP új gyártócsarnoká­nak, korszerű gépparkjának, íe­• lületkezelő gépsorának, valamint a Cipőipari Szövetkezet teljesen új telephelyének kialakítá­sa, - illetve termelésbe állítása. A tőkés exportból származó árbe­vétel növekedése különösen a MEZŐGÉP gyáregységnél jelen­tős, mintegy 50 százalékos. A Ci­pőipari Szövetkezet termékei az impoTitmegtakarítás célját szol­gálják, de tőkés piacon is meg­találhatók. Jelentős melléküzemágak Mezőgazdaságunk elmúlt öt év alatti fejlődése nem olyan látvá­nyos,. minit az iparé, azonban az árbevétel 45 százalékos, a terme­lési érték 38 százalékos növeke- , dése nem elhanyagolandó ténye­ző az ágazatban. A fejlődésben igen jelentős szerepe van a mel­léküzemági termelés fokozódásá­nak) Űj kiegészítő tevékenységbe kezdték a szövetkezeitek. A kis- kiunmaíjsai Petőfi Tsz gumi-üze­met, a jászszentlászlói tsz laka­tosipari és épületaszitalos-ipari üzemeit, a csólyospálos! Kunsági Szakszövetkezet varrodát, a szan- M Haladás Tsz pedig lábbelifel- sőrész-készítő üzemet hozott létre. A melléküzemágak valamely má­sik nagyobb ipari üzemmel együtt­működve jöttek létre. Ebben a ciklusban valósult meg a Jo- . náthán Tsz zöldségszáríitója, amely igen jelentős export elő- ■ állítására képes. Mezőgazdaságunk sikereit elő­segítette a lehetőségekhez és a ‘követelményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodás, a nem jövedelmező ágazatok fel­számolása, a jövedelmezők hő- vítése és újabbak keresése. Ez gazdaságonként nem egyformán valósult meg. A szanki Haladás Tsz például felszámolta a szőlő­termelést, ugyanakkor a csólyos- pálosi Kunsági Szakszövetkezet­ben és a móricgáti Petőfi Tsz- ben korszerűsítették a szőlőültet­vényeiket. Sőt a jászszentlászlói tsz-feen új telepítést is végeztek. Lassabban fejlődött az alap» tevékenység Az alaptevékenység fejlődése lassú volt az ágazat egészéhez Viszonyítva. Ennek ellenére még­is számottevő volt az elmúlt öt éjv alatti 50 ezer tómmá gabona, 37 ezer tonna hús, 26 ezer tonna sző­lőtermelés. A gazdasági szabá­lyozók folyamatos változása a fettételek szigorodását is jelen­tette a körzet szövetkezetei szá­mára, ami elsősorban a fejlesz­tési lehetőségek szűkülésében nyilvánult meg. 1984-foen 16 szá­zalékkal kevesebbet tudtak be­ruházásokra fordítani, mint 1980- ban. Ilyen módon nem sikerült a termélőlberendezéseket a korábbi színvonalon bővíteni, helyette az élőmunka-felhasználás növeke­dett, az iparból átvándorolt dol­gozókat a bővülő melléküzem- ágakban foglalkoztatták. A szalbályozórendszer szigoro­dásának ellenére 25 százalékkal több nyereséget várnak szövetke­zeteink tagjai az 1984. évi gaz­dálkodós. ■ eredményéként, mint amennyit 1980-bain kaptak. A mezőgazdaságban dolgozók jöve­delemviszonyai számottevően ja­vultak, közel 50 százalékkal nö­vekedett átlagosan az egy dol­gozóra jutó bér. Ez még mindig nem éri el az iparban dolgozók átlagkeresetét. Tovább növekedett körzetünk­ben a háztáji és kistermelésiből származó áruk mennyisége. Az évente itt megtermelt áruk érté­ke jóval meghaladja a 300 millió forintot, sőt a 400 millióhoz kö­zelít, de a nagyüzemek integráló munkája nélkül az lehetetlen len­né. Az igényeknek megfelelően i A lakosság életszínvonala, elért eredményeinek megőrzése, az' élet minőségének javítása érde­kében igen fontos szerepet ját­szik a kereskedelem és a szol­gáltatás mennyiségi és minőségi színvonala. Elmondhatjuk, hogy az ebben érdekelt szervek jól dolgoztak. Tény, hogy vodtak hiánycikkek, de ezek nemcsak Kiskunmajsán, hanem az ország más területeim is gondot okoaták. így a mi ke­reskedőinket a hiányokért nem marasztalhatjuk el. Az is igaz, hogy van községünk — Jászszewt- 1 ászló —, amelynek igen jelentős fejlődését a kereskedelem nem segíti elő. A kiskunmajsai áfész tevé­kenysége meghatározó a körzet­ben. Lehetőségeihez képest igyek­szik a szövetkezet az igényeket legalábbis megközelítően kielé­gíteni. A körzetközpont két ter­melőszövetkezete, a Jonathán és a Petőfi is részt vállalt a telepü­lés kereskedelmi színvonalának javításából. A Jonathán Tsz gaz- dalboltot, élelmiszerboltot, a Pe- tőlfi Tsz pedig élelmiszerboltot hozott létre, s mindegyiknek je­lentős a forgalma. Az áfész és a tsz-ek ■ kereslke- > delmi munkája eredményeként növekedett az élelmiszer-, a ru­házat-, de különösen a vegyes- iparcikk -forgalom. A vendéglá­tásban az utóbbi időiben némi megtorpanás tapasztalható. A magánkereskedők jól kiegészítik a szövetkezeti kereskedelmet. Ipari szolgáltatást 278 magán- kisiparos végez, a KIOSZ kere­téiben. Egyes szakmákban gyako­ri a cserélődés, másokban, mint például a gáz- és vízvezeték-sze­relő, burkoló, krónikus a hiány. Nem megoldott a ruhatisztítás, rádió-, tévéjavítás sem, ahol csak felvevőhely működik. A postai szolgáltatáson belül a hírközlés iránt az igények szinte napról napra nőnek. Kiskun­majsán 1983-han bővült a tele­fonhálózat, de mia már nincs le­hetőség új előfizető bekapcsolá­sára. A társközségekben a hang minősége, a meghívott számra való várakozási idő messze el­marad a követelményektől. Településeink lakossága életé­nek minőségét igen jelentősen befolyásolja a községi tanácsok fejlesztése, illetve annak ered­ménye. Ügy ítéljük meg, hogy ezen- a területen is értünk él eredményeket, amit jól szimbo­lizálnak a településfejlesztési munkáért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adomá­nyozott nemzeti zászlók. Jász- szentlászló kettőt, Kiskunmajsa pedig egyet kapott belőle. öt óv alatt több mint 408 mil­liót fordítottak községeink tele­pülésfejlesztésre, aminek közel kétharmadát teszi ki a társadal­mi munka értéke. Tételesen hosszú lenne sorolni a megvaló­sított fejlesztések eredményeit, azonban mégis el kell mondani, hogy javultak a közoktatás felté­telei, annak ellenére, hogy Kis- kiuinimajsán még igen sok a ten­nivaló. Igen dinamikusan emel­kedett a községek közművesített- sége, bővült a villany-, a víz-, a vezetékesgáz-hálózat (ez utóbbi­ba Csólyospálos is bekapcsoló­dott). Bővült a járdahálózat, kor­szerűsödtek útjaink. Megépült 1 Beüső-Kígyósi út, valamint a Szánkót Móriegáttal összekötő út. 730 új lak# Az igen kritikus építőanyag-el­látás ellenére felépült 730 új la­kás, túlnyomóan családi ház. öt­ven hellyel bővült szociális ott­honunk, és közel áll a befejezés­hez a kiskunmajsai egészségház építése. Tanácsaink több mint 150 személyt részesítenek rendsze­res szociális segélyben és több mint 1200 esetben adtak alkalmi segélyt a rászorulóknak. A szabad idő hasznos eltöltését biztosítja a kiskunmajsai termáil- sbramid, amely a Jonathán Tsz igen jelentős áldozatvállalásaival, valamint a lakosság és dolgozói közösségek munkájának, forintjai­nak felhasználásával épült. A jászszentlászlói szabadidő-park — horgász tanya — is jó lehetőséget ad a kikapcsolódásra, pihenésire. Sokat javultak a közoktatás feltételei is. A társközségek mindegyikében megoldódott az egyműszakos tanítás, ugyanak­kor Kiskunmajsán a tanulók mintegy fele váltott műszakiban jár is lapjába. Növekedett a sza­kosan' leadott órák aránya, mert egyre több jól képzett nevelő ta­nát iskoláinkban. Alapvetőnek tekintjük a köz­oktatás feltételeinek folyamatos javítását, mert csak így várhatjuk el iskoláinktól reálisan azt, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki on­nan, akik megfelelnek a jövő nemzedékével támasztott maga­sabb követelményeknek. K iskun- majsän tantermi gondok vannak, de Jászszenitlászlőh és Szánkon bevezették a fakultációs rend­szerű oktatást az anyanyelv, a matematika, valamint a tájéko­zódás az információk világában tantárgyakból. ■Évente 'több mint 1300-am vé­geznek általános iskoláinkban, ugyanakkor ennél többen kezdik meg a tanulást. Ez a helyzet 1987—88-ban fordul meg, ettől kezdve csökken majd a tanulók szálma. Nagy Istvia la városi jogú nagyközségi í || pártbizottság első titkára A marxizmus—leninizmus egye­temi, főiskolai oktatásának tar­talmi megújításáról tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának agitációs és propaganda, bizottsága 1982-ben úgy foglalt állást, hogy a folyamatos fejlesz­tés és a színvonal emelése mel­lett az oktatás egészét átható lé­nyeges változtatásokra van szük­ség. Az oktatásban mindenek­előtt azt kell figyelembe venni, hogy a szocialista fejlődés jelen­legi időszakában milyen ismeret- anyagra, készségekre van szükség a marxista-leninista felfogáson alapuló politikai-ideológiai eliga­zodáshoz. Ezért a tartalmi kor­szerűsítés célja a mai valósághoz való közelítés, a szocialista tár­sadalom fejlődési folyamatainak és perspektíváinak elmélyült elemzése. A közelmúltban elkészültek az alaptárgyak korszerűsített prog­ramtervezetei, amelyeket március elején hoznak .nyilvánosságra. A filozófia új oktatási terve na­gyobb figyelmet fordít korunk filozófiai kérdéseinek tárgyalásá­ra. és a mai polgári filozófiai áramlatok kritikai elemzésére. A politikai gazdaságtan az alapve­tő összefüggések tárgyalása után a tőkés és a szocialista gazdaság jelenlegi folyamatainak marxista —leninista megközelítését adja. A tudományos szocializmus tantárgy programtervezete lényeges előre­lépést jelent a tárgy politikael­méleti jellegének erősítésében, a szocializmus politikai rendszeré­nek korszerű tárgyalásában. A programtervezetek végső kialakí­tását széles körű szakmai viták előzték meg, és ezek tapasztala­tainak figyelembevételével ké­szülnek el az űj tananyagok, amelyeket az 1987/88-as tanévtől kezdve vezetnek be. Egyes főis­kolákon kísérletképpen a mar­xista tárgyak integrált oktatásá­nak bevezetését tervezik. Az egyetemeken és a tanárkép­ző főiskolákon közös programok alapján oktatják majd — tovább­ra is külön tárgyakként — a fi- lozófiát, a politikai gazdaságtant és a tudományos szocializmustB tárgyak oktatását a szakmai kép­zéshez szorosad kapcsolódó, úgy­nevezett fakultatív szakasz kö­veti. Ennek keretében a hallga­tók szabadon választhatnak a meghirdetett tárgyakból és spe­ciális kollégiumokból, amelyek részben a szakmai tanulmányaik­hoz kapcsolódnak, részben a rarf valóság és a hallgatókat érdeklő, * más tudományágak fontosabb kérdéseinek tanulmányozását te­szik lehetővé. '• A marxizmus-tárgyak mellen valamennyi felsőoktatási intéz­ményben bevezetik a Magyaror­szág legújabb története elnevezé­sű tantárgyat, amely rövid beve­zető rész után felöleli a felszaba­dulás utáni történelmünknek leg­fontosabb kérdéseit, a _ fejlődés nemzetközi összefüggéseinek be­mutatásával. Az új tárgy oktatá­sa — amely az 1986/87-es tanév­ben kezdődik — lehetővé teszi, hogy az eddigieknél eredménye­sebben formálják a fiatal értel­miség szocialista történelmi tu­datát LAKÓTELEPI VÍZTORONY ® A dél-alföldi nagyváros, Szeged Rókus városrészében elkészült a lakótelep vízellátási gondjait megoldó, hatvanhét méter magmf víz­torony. As építmény kitűnően illeszkedik a városképbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom