Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. február 5. • PETŐFI NEPB • 1 SPORT - SPORT • SPORT Sportlétesítmények társadalmi munkában A SZOT Testnevelési és Sport- osztálya 1985-re isimét meghirde­ti a társadalmi sportlétesítmény- építési mozgalmat a szakszerve­zeteik működési területéhez tar­tozó üzemek, vállalatok, hivata­lok, intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek ré­szére. A mozgalom célja: a dolgozók és szakmunkástanulók sportolá­sának, testedzésének segítése, a létesítményi feltételek javítása, az, önálló és összefogáson alapuló újább sport- és turistaobjefctu- mok, kulcsosházak, szabadidő- központok, horgásztanyák, a hon­védelmi sportok fejlesztését szol­gáló létesítmények jórészt tár­sadalmi munkával történő felépí­tése. Ennek megfelelően három ka­tegóriában hirdeti meg a társa­dalmi pályaépítést: 1. önálló épí­tés üzemek, vállalatok, hivatalok és intézmények részéröl, 2. kö­zös építés kisüzemek, munkahe­lyek, szakmaközi szervezeteik összefogásával, 3. szakmunkás- képző Intézetek önálló, vagy kü­lönböző munkahelyek besegíté­sével történő építése.- A társadalmi akció 1985. októ­ber 31-én fejeződik be, a részt­vevők Oklevelet kapnak. A leg­eredményesebb pályaépítő közös­ségeknek hat darab 45 ezer fo­rintos, 12 darab 35 ezer forintos, valamint 18 darab 25 ezer forin­tos összegű díjat adnak. A díja­kat sportszer és sportfelszerelés vásárlására használhatják fel a nyertesek. A mozgalom országos értékelését, illetve a díjak odaíté­lését éhből az alkalomból alakult bizottság végzi el, amely kizáró­lag az 1985. október 31-ig elké­szült, befejezett építkezéseket ve­szi figyelembe. Varga János, a Szakszervezetek Bács-iKiskun megyei Tanácsá­nak a sportfelelőse elmondta, hogy megyénkben nagy hagyo­mányai vannak a sportpályaépí- tési akcióknak. — Három év alatt a társadalmi munka értéke meghaladta a hét­millió forintot. Érdemes pályázni, mert az eszmei érték mellett a díjak sem mellékesek. Megem­líthetnénk a Hosszúhegyi Álla­mi Kombinátot, a kiskunmajsai- aikat, a Kalocsai 619. sz. Szak­munkásképző Intézetet, a Kis­kunhalasi Semmelweis Kórház közösségét, a Soltiakat, a kiskun­félegyházi Darvas József Általá­nos Iskolát, a bajai Kismotor- és Gépgyárait, vagy a kalocsaiakat, akik az elmúlt években sikerrel pályázták. Várjuk a jelentkezőket a tár­sadalmi sportlétesítmények épí­téséhez. H. G. A rossz idő sem Az olimpiai ötpróba rendez­vénysorozatot első ízben 1977-től 1980-ig rendezte meg az OTSH, a KISZ KiB, a Magyar Űittörők Szövetsége, a SZOT, az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága és a Művelődésügyi Minisztérium. A mostani rendezvénysorozat már a negyedik ilyen mozgalom. A szombaton rendezett téli túrával, egy úgynevezett „foispróoával” kezdődött az idei vetélkedő, ame­lyet megyénkben öt helyszínen bonyolítottak le. Sokan vitatták a szervezők döntését, amikor nyilvánosságra hozták, hogy az egyik túra szín­helye nem város, hanem Bács­almás körzetközpont lesz. A dön­tés helyességét aztán’ a helyszíni szervezők igazolták. Valamennyi közül ugyanis Bácsalmáson volt a legpontosabb és legszervezet­tebb a rendezés. Indulókban sem volt hiány, mert összesen száz- negyvenegyen vágtak neki reg­gel 9 órakor a 20 kilométeres gyalogtúrának és valamennyi in­duló idöbten célba is érkezett. Kecskeméten korán reggel bő­ven ömlő esőre ébredtek a vár lakói,' . körülmény; va­lószínűleg.sok, indulni szándéko­zót elriasztott. Nem sokkal 9 óra előtt — amikor még vigasztala­nul zuhogott az égi áldás — még­is népes tábor gyülekezett a Hí­rős Tömegsport Egyesület szé- chenyiivárcxsi sportparkja előtt. Érdekes volt, hogy a résztvevők fele a környező vagy távolabbi 'községeikből és városokból érke­zett. Kiskunfélegyházáról Mészá­ros Gyula tanár vezetésével két autóbusszal jöttek a Darvas téri iskola tanulói. Akadt induló Tíi­volt akadály szakécskéről, Kerekegyházáról, Kunadacsról, Orosházáról, Gyu­láról, sőt még Budapestről is. A verseny útvonalát az erede­tileg tervezett út j ár hatatlansága miatt megváltoztatták és a Du­naiföldvár felé vivő kerékpárúton, viszonylag könnyű terepen tették meg a 20 km-es távot. Az első csoport már fél 10 körül vissza is érkezett, ők persze futottak. Volt, aki kutyával „sétált”, de valamennyi résztvevő, szám' sze­rint 346 fő, már 13 óra előtt je­lentkezett a célban. Kiskőrösön is jól szerveztél! meg a túrát, amelyen' kilencven­nyolc férfi- és hatvanhat női ver­senyző indult el. Elsőnek a keceli Kollár Tibor érkezett vissza, a nők közül pedig a kiskőrösi Ráczné Sáfár Mária bizonyult a legfrissebbnek. 'Kalocsán kereken százötvenen teljesítették a próbát, míg a leg­kevesebb induló — kilencven­nyolc — Kiskunhalas on volt, ahol viszont a leggyorsabban teljesí­tették a távot. A veterán Tabajdi 'József vezetésével az atléták cso­portja álig egy óra húsz perc el­teltével már vissza is érkezett, pedig földes, sáros úton futották végig a 20 kilométert. Az olimpiai ötpróba első idei rendezvénye jól sikerült. A mos­toha 'időjárás ellenére 899 indu­ló volt, és mindössze négyen nem érkeztek vissza időben, de ők is csak azért, mert valahol elté­vesztették a pályáit. Sz. Z. Űj vezetőség a KSC élén Tegnap a megyei tanács tanács­termében tartatta meg beszámo­ló- és vezetőségválasztó k ü ldött- közgyűlését B ács-Kiskun legna­gyobb spartegyesülete, a Kecs­keméti SC. Az eseményen részt vett Páder János, az OTSH el­nökhelyettes e, Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodóczky László, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Geri István, a megyei tanács elnök- helyettese és Horváth Antal, a városi tanács általános elnökhe­lyettese is. A közgyűlés megvitatta és el­fogadta az egyesület kétéves munkáját és az 1985-ös munka­tervet, a számvizsgáló bizott­ság beszámolóját és az idei költ­ségvetési terveket. A vitában nyolcán szóltak hozzá, közöttük Páder János és Terbe Dezső. A közgyűlésen módosították az alapszabályt,a majd a jelölő­bizottság javaslata alapján meg­választották az egyesület vezető testületéit' és ’ tisztségviselőit. Egyhangú szavazás alapján a jö­vőben U tagból áll a KSC elnök­sége, akik a következők: Hor­váth Antal (társadalmi elnök), Donáth Tibor (társadalmi el­nökhelyettes), Király József, dr. Losoncz Mihály, dr. Tobak István, Kovács Ferenc, ígért János, Hor­váth János, dr. Kői Béla, Nyilas Gábor, Mormer Miklós. A klub új ügyvezető elnöke Király Jó­zsef lett. X Tizenkettedik alkalommal rendezi meg a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola a hagyományos Rákóczi Kupa teremlabdarúgó­tornát. A mérkőzések február 8- án és 9-én lesznek. X Hivatalos orvosi jelentések szerint Rinus Michelsnek, a hol­land válogatott szövetségi kapi­tányának enyhe lefolyású szív- infarktusa volt. X Megkezdődött a férfi sakk- vllágbajnoki zónaverseny. A négy magyar közül Csőm sötéttel, Fa­ragó és Adorján világossal dön­tetlent játszott, míg Pintér vere­séget szenvedett a bolgár Grigo- rovtól. A 2. fordulóban mind a négy magyar versenyző remizett. X A Zalaegerszeg csapata nyer­te a Pannónia—Zala Kupa kis­pályás labdarúgótornát. Második a Karl-Marx-Stadt együttese, míg a 3. helyezett a Dinamo Minszk gárdája lett. X A szervezőbizottság döntése alapján szerdára halasztották a Karpov—Kaszparov sakkvilág­bajnoki döntő hétfőn esedékes 48. játszmáját. Ez már a második ha­lasztása e játszmának, amelyet eredetileg február 1-én kellett volna megtartani. X Labdarúgó-tehetségkutató akciót indít a Magyar Rádió, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Képes Sport szerkesztősége az 1971. augusztus 1. és az 1973. jú­lius 31-e között született fiúk ré­szére. A jelentkezéseket február 20-ig kell beküldeni. X Nemzetközi fedettpályás at­létikai versenyen Karlsrubében a 60 méteres férfi síkfutásban a magyar Kovács Attila 6,73 idővel 6. lett. X A Leningrádban rendezett kötöttfogású birkózó-emlékverse­nyen tíz súlycsoport közül ki­lencben szovjet versenyzők győz­tek, csak a 82 kg-ban nyert a lengyel Daras. X Az NDK labdarúgó-váloga­tottja Bolíviában 2—1 arányú ve­reséget szenvedett a vendéglátó ország válogatottjától. A hazaiak az első félidőben már 2—0 arány­ban vezettek, és az NDK együt­tese csak a befejezés előtt egy perccel szépített Ernst góljával. X Hosszú túrára indul a len­gyel labdarúgó-válogatott. Feb­ruár 5-én Mexikóvárosban kez­denek, majd Kolumbiában, Ar­gentínában és Uruguayban foly­tatják, egészen február- 18-ig. Dinamit volt a kecskemétiek kesztyűjében Vasárnap este az ökölvívó CSB mérkőzéseken már megszokott kép fogadta a Városi Sportcsarnok­ba érkezőket: zsúfolt lelátó, lelkes közönség. No meg a hideg... Ügy tűnik, a vihar szele ellen vala­mennyire védenek a sportcsarnok falai, de a hideg­gel nehezen birkóznak meg ezen a télen! Szerencsére a kecskeméti öklözök ki tudták hasz­nálni a hazai pálya eme „hátrányát”, s hamar fel­melegítették szurkolóikat. Ez Kolompárnak sikerült először, majd; pedig, az „idegenlégiós” szovjet Csesz- naikovnak. Ez a szőke, 54 kg-os legény parádés dol­gokat műiveit, eljátszadozott a magyar ringben elő­kelő helyen jegyzett Danóvai. „Mologyec!” — har­sogta' a közönség, miközben zúgott a vastaps, s a kecskeméti fiúik sem akartak lemaradni, ők is bebizonyították, hogy rászolgálnak a „derék” jel­zőre. Kincses, Csikós, Gönczi és Konkoly nagysze­rű dolgokat művelt a kötelek között. Ennek min­denki örült, kivéve az Építők edzőit, versenyzőit. A legvisszataszítóbfb az volt, amikor Kincses vitatha­tatlan győzelme után Almády — aki a ringben töb­bet futott, mint ütött — nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ostorozta a bírákat... Jól küzdött Papp is, a látottak alapján jobb volt iifj. Andicsnál, akiinek édesapja szurkolt a legjob­ban a ring mellett. A papa is ökölvívóbíró, s je­lenléte hatott kollégáira: egyikőjük sem „mert” a kis Andics ellen pontozni. A lényeg azonban, hogy ez már nem számított: a KSC fölényesen nyert, s a bronzéremért mérkőzhet a másik csoport azonos helyezésű együttesével. Temetni azért még nem kell A kecskemétiek számára kudarccal végződött a férfi röplabda NB I. idei első négyes tornája. - A mérlegük: 3 mérkőzésből 3 vereség, ami — emléke­zetünk szerint — amióta élvonalban játszik a KSC, még egyszer sem fordult elő. A vereség után per­sze korai lenne temetni a csapatot, hiszen aki látta a három budapesti mérkőzést, arról is meggyőződ­hetett, hogy az alaposan megfiatalított kecskeméti együttes egyszer sem játszott alárendelt szerepet. Többnyire az összpontosítás és a tapasztalat hiány­zott néhány játékosnál, ami pedig a döntő pillanat­ban sokat jelentett. — Ennyit tudunk jelenleg — összegezte vélemé­nyét a mérkőzések után Beregszászi Szabolcs, a KSC vezetőedzője. — A fiatalok, sajnos, még nem képesek elviselni a sorozatmérkőzések idegi terhe­lését. A döntő pillanatokban ellem! hibákat követi tek el. Az Ű. Dózsa ellen például egymás után hat­szor rontottunk nyitást, és legalább ennyiszer enged­tük a vonalon belül lehullani a labdát. Elkeseredés­re azonban nincs ok. Két hét múlva Budapesten — remélhetőleg akkor már a sérüléséből felépült Nagy Péterrel kiegészülve — megpróbálunk javítani1. Magyarázzuk a bizonyítványt Lehet töprengeni azon, hogy egyes szurkolók, szakvezetők vagy olykor még mi, újságírók is mi­lyen sokféle módon reagálunk a külső körülmények­HOGYAN = TÖRTÉNT? • Csikós Ábel (KSC) a képen balról, most is ke« mény küzdelemben győzött. re. Beregszászi Szabolcs edzőnek például eszébe se jutott, hogy csapata kudarcát a kulcsember, Nagy Péter sérülésével magyarázza. Király Sándor, a KSC női kosárlabda-szakosztályának edzője egy éve már miniden mérkőzés után elmondhatná, hogy Bo­rók harcképtelen, s hogy az utóbbi hónapban a vá­logatott Farkas Annára sem számíthatott. Bosszantó hát, hogy a KSC—Bp. Spartacus női NB I-es mérkőzés tudósításának végére a fővárosi kollégánk odabiggyesztette, hogy „a Spartacus GeL lémé távollétében vesztett.” Gellérné valóban hiányzott, és hirtelenében nem is tudnánk megmondani, mi lett volna az eredmény, ha játszik Kecskeméten. A Spartacus mégsem azért vesztett, mert a sok válogatott játékosa közül az egyik távol volt, hanem mert a kecskeméti csapat jobb volt! A mérkőzés második felében, a kritikus időszakiban, Fück Tünde — aki> ugyan még nem válogatott — rövid 10 perc alatt 19 pontot szerzett a KSC-nek, zömében 6—7 méteres dobásokból, de akadt köztük három pontot érő kosár is. Ez ellen a nagynevű játékosokból álló fővárosiaknak nem volt ellenszerük, miként a lepattanó labdák meg­szerzésében is alulmaradtak a kecskemétiekkel szemben. Nem kell tehát magyarázni a bizonyít, ványt, még akkor sem, ha neves magyar klubcsa­pat vereségéről van szó. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Miért gyenge a birkózó-utánpótlás? Kevés a korosztályok alacso­nyabb szintű versenye. (Megyei, meghívásos, járási jellegű.) Ezért a versenyrutin hiányával küzdő fiatalok, még ha tehetségesek is, az országos versenyek szenvedő részeseivé válnak, s már a se­lejtezők során kénytelenek elbú­csúzni a további küzdelmektől. Elvesztik önbizalmukat, elked­vetlenednek, sikerélmény hiá­nyában nem lehet rájuk számíta­ni. Beigazolódott, hogy jó sportoló az lehet, aki sokat és intenzíven edz, de hogy jó versenyző is le­gyen, ahhoz sok Versenyen kell indulnia. 1) A kisebb versenyek költsé­geinek csökkentéséért sokat le­hetne tenni. Például a verseny színhelyét díjmentesen, vagy mi­nimális költségért bocsássák ren­delkezésre. Díjazásnak érem he­lyett oklevél is megfelel, az ak­tivisták (bírók) a minimális tisz­teletdíjat kérjék és kapják köz­reműködésükért. 2) Csapatversenyeket (bajnok­ságokat) kellene rendezni, ame­lyek a versenyzőknek kojnoly fej­lődési lehetőséget biztosítanak, s népszerűek is. Ezáltal a birkózás iránt érdeklődők számára is emel­kedne. 3) Az egyéni és csapatverse­nyeken 1—2 kilogramm súlyen­gedményt kellene adni. 4) A részt vevő vezetők ne kö­vessenek el sportszerűtlensége­ket az eredményességért. Az el­sődleges cél a baráti szellem ki­alakítása legyen. 5) A vezetők (edzők) igyekez­zenek jó és szoros kapcsolatot tartani a versenyzők iskolai ne­velőivel, igazgatójával, főleg test­nevelő tanárával. Kerüljön sor szakmai egyeztetésre az iskola és a szakosztály között, mivel ők ismerik' legjobban a gyerekek képességeit és a természetét. 6) Jó kapcsolatot kellene tar­tani a szakosztályoknak a szü­lőkkel. 7) Arra kellene törekedni, hogy az edzők emberileg és szakmai­lag is a legmegfelelőbbek legye­nek, hogy hassanak a gyerekek­re. Hogy miben látom a társada­lom, az érintett szervek, sportha­tóságok segítségének lehetősége­it? Körülbelül 20 éve létesült Kunfehértón megyénk első (s egyben utolsó?) sportedzőtábora. Kezdőiben (1965—70) tőlünk is jó néhány úttörőbirkózó részt vett nyári táborozáson. Megyénk leg­jobb edzői (élükön id. Besze László mesteredzővel) biztosí­tották a résztvevőknek az ered­ményes fejlődést. Ezeket a tábo­rozásokat az egykori, ma mát felnőtt emberek „sportparadi­csomként” emlegetik. Ez a sport­paradicsom az utóbbi években (nem tudom, megyénk más sport­ágú versenyzőinek nyitva áll-e?)( birkózóink részére zárva van, de jól fizető fővárosi (s talán egyéb) egyesületek részére nyitva áll. Jó lenne eldönteni, hogy mi a fontosabb: jól jövedelmező vál­lalkozás legyen-e Kunfehértó, vagy a megye sportolóinak (bir­kózóinak) továbbképző bázisa? A jelenlegi nyári ifjúsági mun­katáborok némi fejlődést bizto­sítanak ugyan sporttéren is, de ea azért messze elmarad a kunfe­hértói lehetőségektől. Az előző években megyénk út­törőbirkózói az országos verse­nyek főszereplői voltak. Ha min­den a legnagyobb rendben len­ne, akkor is előfordulna törvény- szerű visszaesés, mert sem a munkában, sem a sportban nem lehet megszakítás nélkül a csú­cson lenni. De a hiányosságok megszüntetésével ezek a „holt­idők” lerövidíthetők. Id. Biró Károly birkózószakoszitály-vezető, Kunszentmiklós MAI MŰSOR TV I. MŰSOR: 8.00: Idősebbek is elkezdhetik 8.06: iskolatévé. Világnézet. Anyag- fejlődés (FF). (A „Bevezetés a filo­zófiába" c. tantárgyhoz) 8.45: Deltácska. (A vasút története. II. (FF) 3.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 3.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 3.25: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) 16.15: Hírek 16.20: Orosz nyelv kicsiknek. 2. rész 16.30: Tévé BASIC-tanfolyam. XVIft. rész: Fejgyakorlat (ism.) 17.00: A világ nagy városai. Francia dokumentumfilm-sorozatrf » Mexikó­város (ism.) 17.50: Reklám 17.55: Sakk-matt 18.15: Képújság 18.20: Dél-Alföldi Krónika 18.50: Reklám 13.05: Mini-Stúdió *85 13.10: Idősebbek is elkezdhetik 13.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. Jugoszláv tévéfilm­sorozat X/3. rész: Hajótörés 21.00: Stúdió *85 21.90: Tv-híradó 3. TV II. MŰSOR: 17.45: Képújság 17.50: Kerek világ (ism.) ' 18.00: Trumm kapitány és Csaramora. Szovjet bábfilm (ism.) 18.20: Alpesi sí-világbajnokság. Férfi műlesiklás. Közvetítés Bonniéból 19.30: Debussy: Vonósnégyes (Ism.) 20.00: Barangolás a művészetek tája­in. NSZK film. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Sarah Vaughan és triója a .«Po­ri jazz 1984** fesztiválon 21.40: Képújság. ÚJVIDÉKI TV: 14.45: Műsorismertetés (magyarul) — 14.50: Tv-nápló (magyarul) — 15.05: Reklám — 15.00: Boirmio: Síszlalon (férfiak) — 15.55: Tv-napló — 16.18: Gyermekműsor — 16.45: Bajnoki ko­sárlabda-mérkőzés : Zadar—Crvena Zvezda vagy Cibona—Boszna — köz­vetítés magyar nyelvű kommentár­ral — 18.15: Irodalmi műsor — 18.45: Művelődési program — 19.15: Rajz- fid-m — 19.25: Reklám — 19-30: Tv-naip- liö (magyarul) — 19.55: Reklám — 20.00: Vajdaságon át — 20.45: Lottó — 20.55: Játékfilm — 22.35: Tv-napló — 22.55: Műsórzárás. KOSSUTH: 8.20: Társalgó 9.44: Találkozás a Hang-villában 10.05: Diákfélóra 10.85: Éneklő Ifjúság 10.50: Néni zene 11.40: Wilhelm Meister tanulóével 12.30: KI nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. A holi­es! Cupido 15.54: Muzsikáló természet. Humboldt rejtélyes madara 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódlák 15.00: Arcképek a cseh, irodalomból 15.18: Daloló, lmuzsikáló tájak — Nyírség 15.40: Operaáriák 16.05: Varázskőrben 17.00: Világablak. — A létezés mű­vészete IV. rész 17.30: Magyar sanzonok 17.45: A Szabó Család 19.15: Gondolat 20.00: Muzsika és mikrofon. A Rádió- zenekar története — XU/7. 20.54: Liszt: Fantázia és fuga 21.30: Próbaszámítások 22.30: Tíz perc külpolitika 22.30: Két Vlvaldi-concerto 22.43: Kutatás a kutatás körül I. 22.50: A Magyar vonósnégyes felvé­teleiből PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.05— 12.00: Napközben 12.10: Operettdalok 12.30: Népdalok 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14Jő: Népzene a Berlini Rádió mű­sorából 14.40: Beszélgetés idegen szavakról 15.05: Benett: Commedia 15.20: Könyvről — könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tlnl-tonik 18.30: Táncház! muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Népi zene 20.30: Ritmus! 21.01: Az aranyszalmár — Apuleius regénye (4. rész) 21.40: Népdalkörök pódiuma 22.05: Zeneközeiben — a hallgató 24.00— 4.30: Éjféltől — hajnalig 3. MŰSOR: 9.08: Zenekari muzsika 10.00: Operaáriák 10.41: A Beaux Arts trió felvételeiből 11.41: Szimfonikus zene 13.05: Külpolitikai arcképcsarnok 13.20: Nagy mesterek kamarazenéjé­ből 14.43: Operarészletek 15.30: Zenei Tükör 10.00: Zenekari muzsika 17.00: Iskolarádió 17.30: Az új magyar zene a Rádió­ban 18.30: Na maternjem Jezlkn 19.05: In der Muttersprache 19.35: Verdi: Az álarcosbál — HA- romfelvonásos opera Közben: 21.04: Újjáéledő bazalthegyek: Sál« hegy — Somló 21.24: Az operaközvetítés folytatása 22.17: Pl erre Emmanuel emlékezete 22.45: Bemutatjuk John Blake Jtal* den Dance” (Az első tánc) című dzsesszlemezét

Next

/
Oldalképek
Tartalom