Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

IMS. február i • PETŐFI NÉPE • • A gépiparban is gyorsítani kell Beszélgetés Gábor András miniszterhelyettessel ' Az elmúlt hetekben sokat hallottunk a gépiparról, arról, hogy leg­nagyobb iparágunk tavalyi tel]esitménye elmaradt a tervezettól. A nem rubelelszámolású export például lényegesen kevesebb lett a vártnál, s több — korábban mindig példás, Jó hírű — vállalatunk is gondokkal kizd. Vajon mi rejlik e jelenségek mögött, és milyen fejleményekre szá­míthatunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Gábor Andrással, az Ipáid Minisztérium miniszterhelyettesével. FIATAL CSALÁDALAPÍTÓK Lakásépítők támogatása Baján Az új otthon megteremtése nem kevés gondot, küzdelmet jelent, amelyhez az eddiginél sokkal több és differenciál­tabb segítséget igényelnek a fiatal családok, — Röviden így fogalmazta meg felada­tait a bajai tanács, amely­nek tagjai nemrégiben vitat­ták meg, hogy a 3 éves prog­ram keretében milyen szociá­lis támogatásban részesíthe­tők a tanácsi bérlakásra Jo­gosultak — sajáterős lakás­építés vagy lakásvásárlás esetén. Mint a legtöbb helyen, ter­mészetesen ebben a városban is nagy gondot okoz, hogy jó­val több a lakásra várók szá­ma, mint ahány lakást majd átadnak az esztendő végéig. Annak ellenére, hogy azért ez sem lesz kevés: a tanácsi bérlakásosok száma 43-mal, az OTP-lakásoké 111-gyel, a szolgálati lakásoké pedig 48- cal gyarapodik 1985-ben. Rá­adásul a Sugovica partján épülő házak igen drágák (a házgyáraiktól való nagy tá­volság például mintegy 80— 90 ezer forinttal növeli meg az építés költségeit, s a rá­szorulók elég tekintélyes szá­zalékának így eleve elérhe­tetlenek. Mindez arra késztette az illetékeseket — hangsúlyozta Vámpert János, a városi ta­nács lakásügyi főelőadója, hogy a lakáselosztás mellett a helyi lakásgazdálkodás szer­ves részévé kell tenni a te­lekgazdálkodást, valamint a rászorulók anyagi támogatá­sát. A telekgazdálkodással kap­csolatban a végrehajtó bi­zottság már korábban intéz­kedett: eszerint a telekvásár­lásnál 10—20, illetve 30 szá­zalékos kedvezményt kapnak az arra rászorulók. Fontolják annak a lehetőségét is, hogy meghatározott föltételek ese­tében 50 százalékos mérsék­léshez jussanak a telekvásár­lók, sőt, adott esetben ingyen telket is adnak. Első lépésként azokat a la­kásigénylőket kívánják támo­gatni, akik tanácsi bérlakásra jogosultak, ám — elosztható lakás hiányában — ilyenhez nem juthatnak. A támogatás­ban részesíthetők körébe_ be­vonták azokat is, akik jöve­delmi és vagyoni viszonyaik alapján egyébként tanácsi bérlakásra jogosultak, és — a családtagok számát figyelem- bevéve — az általaik használt lakás nagysága nem éri el az igényük felső határát, de vál­lalják, hogy lakásigényüket ugyancsak építéssel vagy vá­sárlással oldják meg. A végrehajtó bizottság dön­tött abban is, hogy az igény­jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a há­rom, illetve az ennél is több gyermeket nevelő családokat, valamint a sokgyermekes családból származó, továbbá az állami gondozásból kike­rült fiatal családalapítókat. A támogatás mértéke a 2M ezer forintot nem haladhatja meg, és irányelv, hogy az igénylő a jogos lakásigényé­nek megfelelő lakáshaszná­latbavételi díj háromszorosát kaphatja. A juttatások odaítélésekor elsőbbséget élveznek azok, akik munkáltatói támogatás­ban is részesülnek. Beleértve ebbe nem csupéán az anyagi támogatást, hanem a terület előkészítésben való közremű­ködést. illetve az anyagbizto­sítást is. Állást foglaltak abban is, hogy a szociális támogatás egyszeri, vissza nem térítendő juttatás. A szociális támo­gatásban részesülőket végre­hajtó bizottsági határozattal jelölik ki, ■ és a testületi jó­váhagyás után az igényjogo­sultakkal megáiLalpodást köt­nek. Ez tartalmazza a szo­ciális. támogatás összegét és a hozzá kapcsolódó föltétele­ket. K. í. Űj ösztönzés az építőtáborozóknak számát, mégpedig úgy, hogy le­— Az elmaradás mennyiben róható fel a gazdasági válság­nak, s mennyiben a hazai gép­ipar szerkezetének? — Véleményem szerint a vi­lággazdasági válság, a megválto­zott hitel- és kamatpolitika, ezek­kel összefüggésben a számos or­szágban felvetődő fizetési nehéz­ségek önmagukban is nehéz hely­zetbe hozzák a gépipart. Ugyan­akkor a gondok nem csekély há­nyada az összességében nem iga­zán korszerű termékszerkezettel és gyártástechnológiával magya­rázható. Á fejlődő országok ta­valy kevesebbet vásároltak, mint korábban, mivel nem mindig volt' mivel fizetniük. A vissza­esést a fejlett tőkés országokba irányuló többletkivitel nem bírta egyensúlyozni. A termékszerke­zettel összefüggő probléma: a régóta várt élénkülés nem leg­fontosabb partnereink körében, és nem a hazai gépipar által elő­állított termékcsoportok piacán következett be. —- Ml az oka annak, hogy a gépipar a kívánatosnál lassabban korszerűsíti termékszerkezetét és a technológiáját is? — A vállalatok törekszenek önmaguk és termékeik korszerű­sítésére, de elképzeléseik teljesü­lését erősen behatárolják a vi­szonylag szűkös lehetőségek. Emiatt a szakágazat zömmel nem új termékeket, hanem régi ter­mékek továbbfejlesztett típusa­it kínálja, amelyek csak mérsé­kelten kelendőek a túlkínálattól „elkényeztetett” piacon. A szak­ágazat beruházásai az előző tervidőszakhoz képest jelentő­sen csökkentek, az eladósodás mértéke nőtt. Nem csodálható, hogy a vállalatok termelőeszkö­zeinek 30 százaléka 0-ra leírt. Összehasonlításul közlöm: a nul­lára leírt berendezések a teljes népgazdaságban 14 százalékot képviselnek. A nem kedvező je­lenséghez az is hozzájárul, hogy a változó szabályozás — szemben áz ipar számos más ágazatával — a gépiparban alapvetően és jó­részt késleltetés nélkül érvénye­sül, a kivételek száma nagyon kevés. Tudomásul kell venni, hogy a termékszerkezet lénye­ges átalakításához és a techno­lógiák jelentős korszerűsítéséhez drága beruházások szükségesek. Erre a népgazdaság jelenlegi ne­héz helyzetében csak korlátozot­tan adódik lehetőség. — Azt tapasztaljuk, hogy a kí­vánatosnál jóval lassabban bővül az úgynevezett háttéripar. Miért? — Az úgynevezett háttéripar állóeszköz-állománya körülbelül 6 milliárd forintot ér, ha pénzre számoljuk át. Ez kevés, a gép­iparnak ez a része az elmúlt idő­ben elhanyagolt területnek bizo­nyult. Teljes szélességébeh az elkövetkezendő években sem fej­leszthetjük a háttéripart, mivel arra nincs elég pénz. Aminek a fejlesztése elengedhetetlen,, az a szerszámgyártás, a hidraulika, a pneumatika és a villamosforgó- gép-gyártás. Itt meg kell jegyez, nem: a háttéripari problémák­hoz jelentősen hozzájárul, hogy a nemzetközi integráció — tö­rekvéseinkkel szemben — csak nagyon csekély eredményeket hozott az elmúlt években. — A tőkés országok többsége korszerűsíti gépiparát. Magyar- ország mennyiben követi a ver­senyképesség növelésének e mód­szerét? — Nem igaz, hogy minden tó­kés ország minden gépipari vál­lalata jelentősen korszerűsödött az elmúlt években. A válság következtében sok ezer kisebb és közepes gépipari vállalat tönkre­ment. A legnagyobbak viszont — esetenként összefogva — valóban végrehajtottak figyelemreméltó beruházásokat. Összességében több milliárd dollárt költött a tőkés világ gépipari fejleszté­sekre a válságidőszak alatt. Ezen az óriási pénzen elsősorban a vegyipar, ä S2ámítáStéehnika és a biotechnológia mi nem követjük, nem követhet­jük, ezeknek az iparágaknak ha­zánkban nincs kisegitő háttere és kutatási környezete. — Melyek a hazai gépipar előtt álló legfontosabb feladatok aa elkövetkezendő néhány évben? — Elképzeléseink természe­tesen csak a népgazdaság és ezen belül az ipar fejlődésének ütemé­véi összhangban teljesülhetnek. A politikai és a gazdasági veze­tés fontosnak tartja a fejlődés gyorsítását, ez a gépipar teljesí­tőképességének növelése nélkül nem lehetséges. Legfontosabb feladataink: a termelékenység gyorsabban nőjön, mint a terme­lés; a fejlesztéseket koncentrál­nunk kell a legnagyobb haté­konyságot ígérő területekre; csöte- kentenünk kell a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, hiszen alighanem e területen a legna­gyobbak a tartalékok. A háttér­ipar minden gyártási ágat meg­haladóan gyors fejlesztése immár elodázhatatlan, az alkatrész- és részegységgyártást a végtermék­kibocsátás rangjára kell emel­nünk a gépipar mindegyik alága- zatában. Átlagon felüli mérték­ben nő az elektronika, amely a népgazdaság egészére húzó ha­tást gyakorolhat. A közúti jár­műipar a gépipar egészének fej­lődési ütemét meghaladóan, de a korábbiaknál mérsékeltebben nö­vekszik majd. A többi terület fejlődését az exportlehetőségek várhatóan behatárolják. Jelen­tősek a tartalékok a gazdálkodó egységek szervezeti felépítésében is, ezekeV mindenképpen < és mi­nél gyorsabban . szintén haszno­sítanunk kell. M. M. A hagyományos mezőgazdasá­gi , élelmiszer-, illetve építőipari, út- és vasútépítő jellegű építő­táborok mellett idén tovább kí­vánják bővíteni az új, kisebb lét­számú környezetvédelmi, város- védelmi, vállalkozási típusú — például a leszedett gyümölcsöt értékesítő — táborok körét. Ebről foglalt állást a KISZ KB Közép­iskolai és Szakmunkástanuló Ta­nácsának a napokban tartott ülé­se, amelyen összegezték az 1984. évi épitőtálborozás tapasztalata­it, és ajánlást fogalmaztak meg a jutalmazási és az ösztönzési rendszer továbbifejlesztésére. Az idén taváböfcívánják gya­rapítani az építőtábori hotelek hatőleg minden, a diákturizmus számára jelentős területen le­gyen ilyen szálláshely. Tavaly az egyéni diákturisták számára Pécsett — kísérleti jelleggel — nyitottak ilyen építőtábori ho­telt. A 'kezdeményezés — mivél az árak a fiatalok pénztárcájá­hoz igazodtak, a szállás és a reg­geli naponta 36 farimitlba került —4, kedvező fogadtatásra talált. Idén nagyobb gondot fordítanak a sátortáborozás feltételeiniek megteremtésére, s a KISZ me­gyei bizottságai környezetvédő, városvédő építőtáborok szerve­zését kezdeményezik. A KOSZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa ja­vasolja: a jövőben a diákok által elvégzett munka ellenértékének legalább 20 százalékát fordítsák az iskolai KISZ-szervezetek prog­ramjainak gazdagítására. Az él- ménydúsabb táborozást szolgál­ja az az elképzelés is, miszerint az iskolai KlSZ-bizottságok még a táborok kapuinak megnyitá­sa előtt javasolhatják, hogy mi­lyen szabadidős programok szer­vezését támogatják. Az idei építőtáborokat úgy szervezik meg, bogy a diákok napi hatórás lelkiismeretes mun­kával minden táborhelyen 100 forintnál többet, s országos át­lagban legalább 120 forintot ke­reshessenek. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL — KRÍM, HELSINKI, BUDAPEST Jalta: a béke nyitánya Február 4-én arra emlékezik az emberiség, a világ sok pontján, hogy elkezdték legkiterjedtebb megbeszéléseiket a II. világháború szövetséges nagyhatalmainak legfelső vezetői. A helyszín Jalta: a viharos történelmű, az akkor alig háromnegyed éve fölszabadult fe­kete-tengeri szovjet félsziget, a Krím déli partjának városa. A szá­zadelőn itt töltötte élete utolsó éveit Csehov. Aki csak tehette, erre­felé gyógyíttatta magát évszázadok tapasztalatai szerint. Ide járt nyaralni a cári család is. Utolsó alkalom? 1945 elején még nem sikerült annyira eltakarítani a háborús romokat, hogy például az élete utolsó hónapjaiban járó ameri­kai elnök, Roosevelt szabadulni tudna a pusztítás 'hatásától. Mégis a front már a náci Német­ország szívéihez, az európai há­ború a befejezéséhez közeledik, össize kell hangolni a hadműve­letek végső mozzanatait és alap­vető megállapodások szüksége­sek a világiháború utáni európai rendezésről. 'Hét napot adott a történelem arra, hogy Sztálin, a háború leg­főbb áldozatait viselő Szovjetu­nió, Roosevelt, a világiháborúban megerősödő és gazdagodó USA képviseletében, valamint Chur­chill1, legendássá lett . brit mi­niszterelnök — akit „bulldog an­golnak” is neveztek — aláírja az első átfogó egyezményeket. A megbeszélések 4-én késő délután kezdődtek az Udülővároshoz kö­zeli, örökzöld délszaki növények­kel övezett Livadia-palotában. Szinte hangsúlyozott szívé­lyességre utal, hogy oldott a pro­tokoll, nincsenek előre eldöntött napirendek, minden tárgyalóasz­talra kerülhet, amit fontosnak tartanak a partnerek. Ez az utol­só alkalom arra, hogy találkoz­hatnak, együtt ülhetnek, beszél­gethetnek hármasban azok az elsőszámú vezetők, akik létre­hozták a második világégést megfékező szövetséget. I .Mkéwéváltjg^ Jaltában sikerült a részt ve­vőknek megalapozni egy új kor­szakot. Ennek legfontosabb tar­talma az, hogy békében lehessen élni sokat próbált földrészünkön. Jalta annak a békének a nyitá­nya, amely negyven éve tart. Mégis, kevés olyan jelképessé vált pontja van a világnak, amely, annyira a viták pergőtüzébfn állna, mint ez a Fekete-tenger- menti gyönyörű üdülőváros. Vannak, akik azzal támadják, hogy a krími konferencia veze­tett a „kommunista tömb” kiala­kuláséihoz. Pedig Jaltában — mint Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárnak a Társa­dalmi Szemle idei első számá­ban megjelent tanulmánya írja — „kölcsönös engedményeken alapuló, az adott időpontban ér­vényes erőviszonyokat valóságos módon' figyelembe vevő megál­lapodások születtek... Ami az egyes európai országok által ké­sőbb választott társadalmi be­rendezkedést illeti, Jalta idő­pontjában e kérdés még teljes egészében nyitva állt, s a konfe­rencián senki sem tett kísérletet arra, hogy az e téren meglevő változatos lehetőségeket korlá­tozza.” Egészen konkrét döntés hatá­rozott viszont például arról, hogy 1945. április 25-re összehívják az Egyesült Nemzetek értekezletét San Franc iscóba. „A krimi kon­ferencia fordulópont volt törté­nelmünkben és ennek révén a világ történelmében" — fejezte ki reményét még az ENSZ létre­jötte előtt Roosevelt elnök, akit az elsők között vettek célba rá­galmaikkal Jalta ellenzői. Az egyik vád az volt ellene, hogy .behódolt a kommunizmusnak”. Mintha egy nagyhatalom elnöke azt tehetne, amit akar — vagy nem is akar — sorsdöntő kérdé­sekben, Még akkor is, ha halálo­san beteg, és tolókocsiban gu­rítják paralízises testét. Az emberiség emlékezete ma korántsem egységes. Szovjetunió­beli testvérmegyémkben arra tö­rekszenek, hogy a lehető leghí­vebben mutassák be: mi, hol, milyen körülmények között tör­tént 40 esztendeje. . Amikor a helyszínen, jártam, a jubileumi kiállításra készültek, gyűjtötték az anyagot: cikkeket, focikat, visszaemlékezéseket. Az évi 3 millió látogatóhoz szokott épü­letben serény és hozzáértő mun­ka folyt, hogy minden időre el­készüljön. Restaurátorok tisztí­tották a nemes faburkolatot, fe­hér falakat, helyreállították az idő rongálásait a mennyezeten, parkettán és szobrokon. 7 nap^*7 terem Hónapok során adott munkát a tető-, ajtó- és ablakjavitás, fes­tés, a tölgyparketta aprólékos helyreállítása és részenkénti tisztítása Ivan Pavlovics Matve- jenko asztalosnak. Harminc esz­tendei munkaviszony után kapta azt a feladatot, hogy társaival együtt mindent hozzanak rend­be. Három szakavatott mester Moszkvából, több mint 1300 ki­lométerről utazott ide a cél ér­dekében. — Eredeti állapotában fogadja a nagy konferenciaterem és a többi tárgyalási helyszín is a lá­togatókat — tájékoztat Alekszan- der Alekszandrovics Koszovsz. kij, a livád'iai .kiállítás igazgató­ja. — Számos múzeumból gyűj­töttük össze az anyagot, 'hogy be­mutathassunk Európa felszabadí­tását és újjáépítését — mindazt, amiről döntött a jaltai csúcsérte­kezlet. Heten készítettük elő a hét nap áttekintését hét terem­ben, ahol nyolc hivatalos meg­beszélést tartott Sztálin, Roose­velt és Qhiurahill, s tanácskoztak a külügyminiszterek és katonai vezetők is. Egyik helyen a tá­vol-keleti kérdés, másutt az ENSZ létrehozásával foglalkozó döntés körülményei tárulnak fel. Mintegy tíz percnyi, doku­mentumfilmet sikerült össze­gyűjteni, a képkockákból lénye­gi összeállítást vetítünk. Érzé­keltetjük a konferencia jelentő­ségét az élet újraindulásában, s visszhangját, a mai nyugati kri­tika előzményeit is megismerhe­tik az érdeklődők. • A „három nagy” a hivatalos tanácskozás szüne­tében, jobbról balra: Sztálin, Roosevelt, Churchill. Feltárul tehát Bács-Klskun krími testvérmegyé­jében, az eredeti helyszínen, korhű körülmények között a jaltai találkozó fontossága és szerepe. Az egyik terem a soron kővetkező potsdami konferen­ciáig vezető szakaszt mutatja be. Az útnak nincs vége. Történészek és békeszerető politikusok vall­ják, hogy Helsinkiben, az Európai ' Biztonsági és Együttműködési Értekezleten „általánosan elfoga­dottá vált a Jalta jelképezte történelmi realitás”. Az idé'n Helsinki — a békés egymás mellett élés politikája — szellemében Európai Kulturális Fó­rumnak ad otthont Budapest. A jaltai nyitány ak­kor teljesedik be igazán, ha a Jaltában megalapozott 'béke tartóssá válik. Halász Ferenc • I. P. Matvejenko asz­talos 30 éve mestere szakmájának. • A. A. Koszovszkij ki­állításigazgató a kon­ferenciaterem kandal­lója előtt MIT KELL TUDNI...? Kedvezőbb lett a családi pótlék Családi pótlékra az jogosult, aki a háztartásában két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Egy gyermek után is jogosultak családi pótlékra azok. akiknek a gyermeke hat éven aluli, ha a biz­tosított egyedülálló, a gyermek tartósan beteg, tea. tileg vagy szellemileg fogyatékos. Egy gyermek után jogosult a biztosított családi pótlékra abban az eset. ben is, ha 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette a családi pótlék. A jogosultság szempontjából azt a gyermeket le­het figyelembe venni, aki tizenhat évesnél fiatalabb, vagy tizenhat évesnél idősebb, de tizenkilenc éves­nél fiatalabb és alsó vagy középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán tanul, vagy tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Háztartásban eltartott gyermekként kell figyelem­be venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartóz­kodik a biztosított háztartásán kívül. Például kö­zépiskolai kollégiumban, kórházban van. Az 1966. január 1-én hatályba lépett rendelkezé­sek értelmében azután a gyermek irtán, akit térí­tés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemő­vagy gyermekotthonban helyeztek el és a fizetendő térítés összege a gyermek után járó családi pótlék összegét nem éri el, a térítés összegénél magasabb összeg családi pótlék címén nem folyási tiható. Nem jár családi pótlék az árvaellátásban része­sülő, a harmadéves szakmunkástanuló, a szakmun­kástanuló-otthonban, továbbá a térítés nélkül intézet.' ben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermekott­honban elhelyezett, s az állami gondozásba veti gyermek után. Az árvaellátásban részesülő gyermek után — aa árvaellátás mellett — családi pótlék aEEan aa esetben jár, ha a gyermeket a saját háztartásában eltartó biztosított egyedülálló, vagy állalmi gondflu dozott gyermek nevelőszülője. A családi pótlék havi összege 1965. január 1-tőlI Gyerme kénként egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft egy gyermek után egyedülállónak 710 Ft egy gyermek után, ha korábban két vagy több gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft két gyermek után 710 Ft két gyermek után egyedülállónak 840 Ft három gyermek után 840 Ft és minden további gyermek után 840 Ft A tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogya­tékos, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondo­zott gyermek után a családi pótlék összege havi 1040 forint. a társadalombiztosítási igazgatóság megyei csoportvezetője Csille Sándorné összesei 410 FI 710 FI 710 FI 1420 FI 1680 FI 2520 FI 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom