Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. február 27. • PETŐFI NÉPE • 3 KÜLDÖTTEK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE VITA KÖZBEN;’ mm Nagy István Fajszról A fajszi Kék Duna Termelőszö­vetkezet dolgozója, Nagy István amolyan mindenes. Foglalkozá­sa; növénytermesztő. Nyáron leginkább az öntözéssel és a pap­rika ekézésével bajlódik. Ilyen­kor télen — már két hóriapja — a fakitermelő brigádban dolgo­zik. A láncfűrészt kezeli. Fiatal­ember, jövőre lesz harminc éves, de már nagy utat bejárt... — Tizennégy éves koromban már itt dolgoztam a tsz-ben — vall a nem olyan régmúltról. — 1976-ban engedtem a csábításnak és elmentem bányásznak. Négy évig csilléztem a mélyben. Nem félek én a munkától, de elég volt. Abban az időben nősültem és a megspórolt pénzemből vettünk egy kis házat Fajszon. Megtudtam még azt is, hogy visszatértekor vették fel a párt tagjai sorába. — Életemben a párttagság nem okozott változást, hiszen koráb­ban aktív KISZ-tag és ifjúgár­dista is voltam. Most a pártmun­ka mellett munkásőr is vagyok. Küldöttként az öregek gondjai­nak enyhítéséről beszélne, de a korabeliek problémáitól sem tá­volodott el. — Szerintem a fiatalokkal na­gyon jól lehet dolgozni, csak ér­telmes célért kell őket csatasor­ba állítani. Példának a községi járda- és útépítést említhetem, öt évvel ezelőtt bizony a falu ve­zetőinek kellett elöljárniok. Utá­na lapátot, csákányt fogott min­denki. Az eredményt meg lehet nézni. Zömmel így készült az óvoda, az orvosi rendelő. Most már látja mindenki, mit tehet­nek közösen, ha hiányzik a pénz a község szépítéséhez. Szóval: jó Fajszon élni, büszke vagyok rá, hogy itt lakom. Cz. P. Janák Péterné Érdeklődő nagy szemek. Erőtel­jes kézfogás. Átgondolt, gondo­san fogalmazott mopdatok. Ha lehet néhány gondolattal meg­rajzolni egy ember „körvonalait”, akkor ez jellemezné Janák Pé­terné Franciskát, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet huszonéves baromfigondozóját. — Jövőre lesz tíz éve, hogy a félegyházi mezőgazdasági szak­munkásképző elvégzése után ide jöttem dolgozni a tsz-be. Férjhez- mentem, majd három évet gyes­en töltöttem. Hat éve vagyok párttag, és a Hámán Kató szocia­lista brigád vezetőhelyettese. A községben' az óvodán, isko­lán és a bolton kívül egyedül1 a gazdaság tud munkalehetőséget nyújtani az asszonyoknak. Itt bi­zony elkél a szorgos kéz az üze­mi konyhán, a központi tanyán, és főleg a baromfitelepen. Ez utóbbi több mint negyven nőt foglalkoztat. A szövetkezetnek sokat kell tennie azért, hogy a család mellől úgy tudja elszólí­tani őket, hogy egyrészt az ott­honiak ne érezzék hiányukat, másrészt megérje munkába áll­mok. Az előbbit nem csupán a gazdaság vezetőinek, hanem az itt dolgozóknak, a brigádoknak az összefogásával lehet segíteni. Azt hiszem, legjobb példa erre, hogy a közelmúltban felújítottuk az óvodát, most már központi fű- téses az épület. Ugyancsak^ tár­sadalmi összefogásra számítunk nagy tervünk megvalósításánál. Egészségházat alapozunk az idén. Ez a mi hozzájárulásunk, azt vi­szont csak szeretnénk elérni, hogy a szombat-vasárnapi orvosi ügye­let valamiképp közelebb kerül­jön hozzánk. Sok embernek nincs lehetősége gyorsan, könnyen el­érni a tőlünk hétvégén nehezen megközelíthető jánoshalmi orvost. Ha már gondokról beszélek, igen súlyosan érint bennünket az alapvető élelmiszerellátás fo­gyatékossága. Mirelit zöldséget, mélyhűtött baromfit csak muta­tóba látunk. A friss kenyeret, a tejet pedig, ha nem tudjuk már délelőtt megvenni, hát enélkül marad a család. Persze azért nem csak problé­máink vannak. Ha valaki szétnéz a községben, sok újat is láthat. Hároméves a művelődési házunk, utak épültek, a villany is megér­kezett szinte mindenüvé. Sokat költenek a tsz-beliek a fiatalok segítésére. Szolgálati lakást, épít­kezéshez és állattartáshoz köl­csönt kérni és kapni nálunk ter­mészetes dolog. Aki akar, a to­vábbtanuláshoz kérhet segítséget. Vannak elnéptelenedő közsé­gek. Rém nem tartozik ezek kö­zé. Gyerekeinket is igyekszünk itt tartani. A Dózsa Tsz megálla­podást kötött az itteni általános iskolával, hogy a kicsiket olyan pályára készítsék fel, amelyet itthon tudnak hasznosítani. G. E. A sörellátás IS függ az időjárástól A — TÉLEN (.iöilabio .1 • Gyenesdiáson van a sármelléki termelőszövetkezet kőbányája, amelyből évente 350 ezer tonna kőpor és kőzúzalék kerül ki. Az épületek külső vakolásánál és a talajjavításban nélkülözhetetlen termékek bányászata a kemény télben sem szünetek KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A BŰTOROKRÓL Első helyen a tartósság és A Fogyasztók Szabványosítási Fóruma kérdőívek segítségével közvéleménykutatást végzett a bútorvásárlók, illetve -használók körében arról, hogyan véleked­nek a bútorok minőségéről, tar­tósságáról, mik az igényeik az újonnan vásárolt bútorokkal szemben. A felmérés eredménye hasznos tanácsokkal szolgálhat a bútorgyártóknak, s segíti a bú­torszabványok korszerűsítését is. A kiküldött kérdőívek 90 szá­zaléka visszaérkezett, összesen 361-en írták .le véleményüket. Ar­ra a kérdésre, hogy az utóbbi években vásárolt bútorok tartós­ságával elégedettek-e, a megkér­dezettek 59 százaléka nemmel vá­laszolt. Az elégedetlen vevők 33 százaléka a. szekrények, 23 száza­léka a székek, fotelek, 20 száza­léka a fekvőhelyek, 18 százaléka az asztalok, a többiek az egyéb bútorok nem megfelelő időtálló­ságát kifogásolták. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy megla­zulnak a csavarok, a mágneszárak nem jól működnek, a szekrényaj­tók nem megfelelően záródnak, a fotelgörgők kiesnek, tönkremen­nek, I a varrások pedig elszakad­nak a kárpitozott bútorokon, sok­szor már néhány hónapi haszná­lat után. A válaszadók nagy része — csaknem 70 százaléka — a tartó­sabb bútoroknál a magasabb árat is elfogadhatónak, reálisnak tart­ja. Nem igénylik, hogy a bútorok feltétlenül kövessék a legújabb divatot, viszont szeretnék, ha hu­zamosabb ideig lehetne azokat használni. A megkérdezettek döntő többsége igényelné, hogy a bútorokon tüntessék fel, milyen hosszú ideig használhatók meg­hibásodás nélkül. A legtöbben — a válaszadók 45,5 százaléka - — azt tartanák ideálisnak, ha az újonnan vásárolt bútorok élet­tartama 10—15 év lenne. Húsz év feletti használati lehetőséget csak a válaszadók 12,2 százaléka vár a bútoroktól, a többiek 5—15 év között határozták meg az el­várt időtartamot. Többen fontosabbnak tartják a bútorok tartósságánál a jó minő­séget, és-magyím sok válaszban első héíyet kapott hogy javít­hatók,/illetve tisztithatók legye­nek a bútorok. Figyelemreméltó, hogy többen kifogásoltak, a lá­batlan \bútorokat — szekrényso­rokat, fekhelyeket — mert ezek tapasztalataik szerint még szaraz lakásban is idővel dohossá vál- j nak, az ágynemű nem szellőzik bennük. Néhány válaszadó még ötletes javaslatokkal is szolgált, hogy a kapható bútorokat mi­lyen módon lehetne praktikusab­bá, és ezzel együtt tartósabbá is tenni. Kényes ital a sör, mert — bár csak hűtve igazán jó — nehezen tűri a nagyobb hideget. Ha tartó­san — 24 órán túl — mínusz 2 fok alatti hőmérsékleten szállít­ják vagy tárolják, zavaros lesz, alkotórészei kicsapódnak, s ve­szít élvezeti értékéből. Mínusz 5—6 foknál már megfagy, szét­feszíti a hordót vagy üveget, mí­nusz 20 Celsius-fok hőmérséklet­nél pedig még a szigetelt szállí­tókocsiban is károsodhat. Ha gondos szállítással mégis eljut a sör „épségben” rendeltetési he­lyére, további gond a tárolás, mert a raktárakban is sokszor igen hideg van az idei kemény télen. Mint a Kőbányai Sörgyár­ban elmondták, az üzem az el­múlt hónapban a tervezettnél 55 ezer hektoliterrel kevesebbet tu­dott szállítani a nagy hideg miatt. Rövidesen azonban javulás vár­ható; a Belkereskedelmi Minisz­tériumtól és a Kőbányai Sörgyár­tól kapott tájékoztatás szerint az idő enyhültével megindulnak a kül- és belföldi szállítmányok, s nem lesz sörhiány az idei sze­zonban. A hazai gyártás is több lesz a tavalyinál, s rövidesen megérkeznek a csehszlovák, len­gyel sörszállítmányok is. Már­ciusban a Kőbányai Sörgyár vár­hatóan 35 ezer hektoliter cseh­szlovák és lengyel sört hoz for­galomba, szemben a tavalyi 29 ezer hektoliterrel. A már közkedvelt Tuborg mel­lett újabb, külföldi licenc alap­ján készült sörökkel Bővül az üzletek választéka: a . Borsodi Sörgyárban megkezdik a Späten, Nagykanizsán a Holsten sör gyártását, s a második félévtől termel már Martfűn az első ma­gyar szövetkezeti sörgyár, ahol többek között Gold Fassl sört is előállítanak majd osztrák licenc alapján. A csehszlovák söröket főként a Kőbányai Sörgyár importálja, negyven sörgyárral tart kapcso­latot. Az NDK-ból a Délker Vál­lalat közvetítésével kerül a ha­zai üzletekbe a Radeberger, s számos más közkedvelt sörfajta. A szerződést a Délker NDK-beli partnerével már aláírta, de a szállítmányok érkezése itt is az időjárástól függ. Összességében tehát az igazi szezonban — a nyári melegben —,, nemcsak • a hazai, hanem az itthon külföldi receptúrák alapján gyártott, s az import sörökből is folyamatos, egyenletes kínálatra lehet számí- , tani. Lakás: erőfeszítések és gondok Az MSZMP XIII. kongresszusára készülve megyénkben ötezernél több kommunista mondott véleményt a párt irány­elveiről, továbbá azokról a jelenségekről, amelyek környe­zetükben érdekelték az embereket, így, a többi között, a lakáshelyzet is sok helyen szóba került. „Reális társadalmi feszültséget jelentenek az ifjúság, a pályakezdők lakásgond­jai” — állapították meg a vita közben a kommunisták. A helyzetet — ott, ahol a legkritikusabb: a városokban — mi is feltérképeztük. Kiskunfélegyházán Najdinoff Antal, a városi itanács főelőadója válaszolt kérdéseinkre. — Pillanatnyilag 324-en vár­nak Félegyházán lakásra, hatvan­nal kevesebben, mint egy éve. Az idén 38 otthont építtet az OTP és — nyugdíjasházi célokra — 31 tanácsi lakás is elkészül. Vannak bizonyos feszültségek, például az, hogy 1981 óta alig épült tanácsi bérlakás, de az is igaz, hogy az V. és a VI. ötéves ■tervben csaknem 1200 lakótelepi OTP-lakást adtunk birtokba. Kis­kunfélegyházán gyakori eset volt, hogy az igénylőnek — ha megfe­lelt a követelményeknek — kép­letesen szólva helyben kezébe adtuk a kulcsot. — Ez a múlt? — Sajnos igen. öt éve 8800, ma pedig 14 000 forintba kerül egy négyzetméter OTP-lakás, a fize­tőképes kereslet ezt képtelen volt követni, ami persze nem azt je­lenti, hogy az igények csökken­tek. Részben a drágulás, részben pedig a fokozódó szabadforgalom miatt tavaly például már száz­húsz OTP-lakásra váró vonta vissza igénylését. A gondokat ta­valy 3 milliós, az idén pedig 4 milliós keretből próbáljuk ellen­súlyozni; az összegből vissza nem ■térítendő támogatást adunk a la­kásra jogosultaknak, hogy be tudják fizetni az előtörlesztést. Szó van arról, hogy újabb1 két­milliót kölcsönképpen nyújtanánk a rászorulóknak. Mivel az igény­lők egy része egyedülálló, szerin­tem garzonházra lenne szükség átmeneti megoldásként. Kiskunhalason Szőry János, a tanács igazgatási osztályának he­lyettes vezetője adott tájékozta­tást. — 1985-ben 48 tanácsi és 135 OTP-lakást tervezünk átadni, de 470 az igénylők száma. Lassan, ennek ellenére, eljutunk odáig, hogy a 'kínótats nagyobb lesz a keresletnélf^égjubgy^lakásra csak nehezen tudunk vevőt találni. — Az árak miatt? — Pontosan. Egy kétszobás panellakás ára megközelíti a 800 ezer forintot, van, akinek a 4,5 milliós keretünkből nyújtott tá­mogatással sem jön össze ennyi pénze. — Megoldás-e a garzonház? — A Kossuth utcában idén in­dul egy 70 lakásos tömb építése, és van ezenkívül is egy 17 laká­sos garzonházunk. A magam ré­széről pesszimista vagyok ezeket illetően, mert — az áremelkedé­sek jelenlegi ütemét tekintve — elképzelhetetlen, hogy ötéves bentlakás! periódusban össze ■tudjanak gyűjteni annyit, hogy nagyobb lakást vehessenek. Kalocsán dr. Németh József, a tanács igazgatási osztályának ve­zetője ismertette a tudnivalókat. — 280 igénylő a kereslet olda­lán, 38 OTP- és 44 tanácsi bérla­kás a kínálat 1985-ös oldalán. A gondot nem ez, hanem a folyton emelkedő áifek jelentik: öt éve 300—400 ezer között mozgott egy kétszobás lakás ára, ma pedig ugyanezért 750 ezret is elkérnek. — Nagy port vert föl, amikor tavaly nem voltak hajlandók el­fogadni a DUTÉP lakásépítési ajánlatát. — Kalocsán négyzetméteren­ként 18 ezer forintos lakást ne ajánljon senki! Ez nem csak az én véleményem: nyolcvan igény­lőt és magát az OTP-t is megkér­deztük, mielőtt letettük volna a voksunkat. — Tudnak-e most kínálni va­lamit? — Nagyszerű ajánlatom van: 50—100 ezer forintnyi kezdőtőké­vel félkészlakás-építési akcióba lehet beugrani a Középső Ker­tekben. Az első lépcsőben másfél szoba készül el, de végül 80 négy­zetméteresre fejleszthető. Ez elég vonzó, nem? Baján Lamperth Jánost, a' ta­nács lakásügyi csoportjának ve­zetőjét kérdeztük. — Hatszázhárom lakásigénylést tartunk nyilván, az idén 42 taná­csi bérlakás, továbbá a garzon­ház átadásával számolunk. — Mi lett a garzonügy vége? A KISZ tavaly megvétózta az át­vételét. — Nagyon jól tette, végül is fölháborító, hogy 18 ezer forint­ba kerüljön négyzetmétere egy olyan lakásnak, amit pénztelen fiataloknak szánnak. A tanácsunk 3 millióval „beszállt”, így 15 ezerre sikerült a négyzetméteren­kénti árat csökkenteni. Ez is túl magas, de ennyiért — mert ak­kora az ínség — még van keres­let; jelenleg, amikor csak elvileg lehet ezt mérni, mert fizetni még nem kellett, négyszeres a túlje­lentkezés. — Hogyan próbálják kivédeni a drágaságot?' — A hároméves lakáshoz jut­tatási program keretében az idén négymillió vissza nem térítendő és 8 millió kamatmentes kölcsön­nel .támogatjuk a lakásvásárló­kat, természetesen szociális hely­zetüktől függő mértékben. — Az utóbbi öt évben mi a ba­jai lakáshelyzet legnagyobb el­lentmondása? — Duplájára nőttek az árak! Ezt csak nem akármekkora szü­lői segítség ellensúlyozhatja, »de mi lesz'azokkal, akik csak a ma­guk erejére támaszkodhatnak? Ök vannak pedig többségben. Kiskőrösön dr. Szentendrei Ist­ván, a tanács hatósági osztályá­nak vezetője szolgált informáci­ókkal. — Az OTP építkezései nem tudnak lépést .tartani a kereslet­tel, még a szabad értékesítésű keretbe tartozó lakásokért is töb­ben jelentkeznek. Egy-egy lakás­ra tízen is áhítoznak, pedig 200 ezer forint körüli a befizetendő összeg. — Azért egészen biztosan van­nak kevésbé jómódúak is. — Róluk sem feledkezünk meg, és a hároméves lakáshoz juttatá­si program keretében — egyé­nenkénti mérlegeléssel — akár 200 ezer forinttal is .támogatjuk őket. Kiskőrösön persze inkább a családiház-építés a megszokott, ennek van hagyománya. Ezt a formát telekkel segítjük, most például 29 házhely eladó. — Garzonhára nincs szükség? — A lakásigénylők száma 201, \ és néhányuknak bizony éppen elég lenne egy szoba. Van két ti­zenkét lakásos Cs-lakástömbünk, sok tekintetben ilyen célra hasz­náljuk őket, de rajtuk kívül is kellene néhány garzon. Legnagyobb város — legna­gyobb gondok. Kecskemét, váro­si tanács, dr. Mészáros Antal igazgatási .osztályvezető-helyettes. — Egy éve 4000, ma pedig 3612 a lakásigénylők száma, hosszú idő után következett be a csök­kenés. 844-en tanácsi, 805-en szö­vetkezeti, 1963-an pedig OTP-la­kásra jogosultak. A szövetkezeti lakás építése befejeződött, az igénylők kisebb hányada tanácsi otthonra, a többsége OTP-s la­kásra sorol át. — Ezek tehát az igények. És a lehetőségek? — 1985-ben 90 tanácsi bérla­kást adunk át. de voltaképpen már csak 40—50 ezutáni kijelölés lesz, mert a többit már tavaly ki­osztottuk. Idei átadás mintegy félszáz szövetkezeti lakás is, de már az elmúlt évben elintéztük a velük kapcsolatos papírmun­kát. Az OTP által építteteit la­kások közül — 1 mindent leszá­mítva — 115 szolgálja a névjegy­zék céljait. Ez azt jelenti, hogy a lakáshoz juttatási program kere­tében több pénzünk van, mint amennyi lakást eloszthatunk, mert a 30 millióból gyakorlatilag 300 igénylőnek jut. Ha sikerül — és ez a célunk is — átirányítani a lakásvásárlókat családiház-épí- tőnek, akkor ez a hiány meg­szüntethető. — Mekkora mértékű az ár­emelkedés? — A legkézzelfoghatóbban úgy jellemezhetem: ma kétszer annyi pénz kell az előtörlesztés­hez, mint öt éve, azaz több mint 200 ezer forint, ha egy átlagos, kétszobás panellakásról van szó, amelynek a végára meghaladja a 700 ezer forintot. — Mit szólnak ehhez az igény­lők? — Az OlJp által épített laká­sokra — kerek számban — két­ezren várnak.. Ebből szerintem 1500 a komoly igény, a maradik beadta a papírt, hadd „ketyeg­jen”. Az 1500-ból a kisebb há­nyad azonnal költözne, mindegy hová, de a nagyobb résznek már több lakást kell felajánlani, hogy elfogadja, mert vagy az 5. eme-, létén nem felel meg, vagy pe­dig 2,5 szobásat szeretne. t — Kecskeméten van a legtöbb garzon. Kell-e még? — Az a lehetőség kellene, hogy tudjuk cserélgetni a benne levő­ket, éS nem több garzon, mert ami van, pontosan elég. — Tételezzünk fel egy 24 éves, egy gyermekes átlagházaspárt. Milyen esélyeik vannak ma Kecs­keméten? — Tanácsi bérlakást tíz éven belül biztos nem kapnak. OTP- set esetleg 4—5 év múlva. Ha garzonházba akarnak jutni, ta­lán jövőre reménykedhetnek. Ez a helyzet az, ami miatt Bács-Kiskun kommunistái így fogalmaztak: reális társadalmi feszültség az ifjúság, a pályakez­dők lakásgondja. Ballai József PATIKAMÚZEUM SZÉKESFEHÉRVÁROTT A BÁCSALMÁSI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Sikeres ágazat a sertéshizlalás • Székesfehérváron a Március 15. utca 5. számú házban található a több mint 200 éves Fekete Sas patika, amely 1975 óta múzeumként látogatható. A 200 éves patika rokokó belső berendezése Baum­gartner Bernát fafaragó mester műhelyében ké­szült. (Tudósítónktól.) A bácsalmási Petőfi Termelőszö­vetkezet sertéstelepén ágazati megbeszélést tartot­tak a napokban, ezúttal a huszadikat. A telep két évtizeddel ezelőtt húsz dolgozóval kezdte meg mű­ködését Tóth Péter vezetésével. Akkor négyezer hí­zósertést bocsátottak ki, jelenleg pedig a félszáz dolgozó jó munkájának eredményeként 12 ezer ser­tést értékesítenek évente. A múlt év. sikerült a leg­jobban. A »hozamérték hatmillió forinttal lett ma­gasabb a tervezettnél és 10,2 százalékkal teljesítet­ték túl a tervet. Tósakai József ágazatvezető beszélt a munkafegyelemről is, amelyet általában jónak ítélt, de nem titkolta, hogy előfordultak szabályta­lanságok is. A vagyonvédelem közös érdek, óvása is közös fel­adat, a közömbösség a kollektívát károsítja, mon­dotta, majd arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az idén létrejönnek az önelszámoló ágazati egysé­gek, s ezzel még nagyobb felelősség hárul a dolgo­zókra, különösen pedig a két szocialista kollektí­vára. A Kossuth Lajos nevét viselő brigád 1983-ban kiérdemelte a Kiváló címet, a Rákóczi pedig az ezüst fokozatot kapta meg. A megbeszélésen a tsz elnöke, Sevaracz Máté, a gazdaság sikerágazatának minősítette a sertéshiz­lalást, s felhívta a figyelmet arra, hogy több pénzt csak a többlettermeléstől lehet várni. Suhajda Józsefné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom