Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 28. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 4. hétfő SOKAT SPÓROLHATUNK — JÓ ÉS OLCSÓBB MIT ÉS HOL KERESSÜNK? Ma kezdődik a téli vásár >Ha nőm is példáit Iám, de meg­lehetősen nagy érdeklődés várja a téli vásár mali nyitányált. Az emberek elég régen rájöttek, hogy egy kis utánajárással jó mi­nőségű holmikat vásárolhatnák ilyenkor, ráadásul úgy, hogy zse­bükben marad egy csomó pénz. Az idén valamivel, több a meg­szokottnál, mert a korábbi 20—30 százalék helyett főként 30, sőt a legtöbb árucikknél 40 százalé­kos a kedvezmény. Tanácsunk: olyan városban, községiben', alhol szövetkezeti és állami bolt is mű­ködik, inkább kétszer is nézzük meg a kínálatot, főleg pedig az árcédulát. Előfordulhat ugyanis, hogy az a cipő, pulóver, amire kivetettük hálónkat, más-más összegbe kerül, ment a boltok .maguk határozzák meg, hogy mire mennyi engedményt adja­nak. Az Alföld Áruházban (Kecske­mét) ötmillió forintos 'készület­tel várják az ostromot. Kesztyű­ből, sálból, sapkából szinte kor-, láttam a választékuk, és érdemes lesz női kabátot is nézni: a leg­divatosabb alkat vonták be az ak­cióba. A cipő, a kötöttáru is efl- maradlhatatlan ítéli vásári aján­lat. A Centrumban (Kiskunfélegy­házán és Kecskeméten) összesen 14 milliós 'kínálattal indulnak. Harisnyacsizmától a bunda- és bokacipőig, köntöstől a pulóvere­kig, a függönytől az abroszig ta­lálható olcsóbban a pultokon. Az Aranypók (Kecskemét) a férfi flanelingék vásárlóit cé­lozta meg 40 százalékos enged­ményével, de majdnem ugyan­ilyen kedvezményt adnak annak is, aki csíkos puplininget, női és bakfis kötött holmit, kombinát vesz. Huszonötmilliós készlettel kez­di a vásárt a bajai Bácska Ke­reskedelmi Vállalat negyven boltja. Érdemes körülnézni az üzleteikben — a ruházati keres­• Az idén több a 40 százalékos engedmény, mint tavaly. Egy-egy jé vásárral sok száz forint ma­radhat a zsebünkben. keddiem forgalmának negyven százaléka ott bonyolódik le. Most a legújabb divat szerinti télika­bátokat, csizmát, pulóvereket vontak be az akcióba. Mii magunk is szemrevételez­tük — a kirakatokon át — a kí­nálatot. Azt tapasztaltuk, hogy kimondottan elegáns holmik is nagy engedménnyel várják a nyitást. Tény azonlban, és ez nelm a boltok, inkább a gyárak hibája, hogy gyerekcsizma — néhány méretben — egyáltalán nincs. Mindenesetre reméljük: a két­hetes téli vásár idején még meg­találják az alkalmait, hogy fel­töltsék a polcokat... 'nr.sr^X.X^ Csernyenko üzenete KonsztJantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke üzenetet intézett a második világháború befejezé­sének 40. évfordulója alkalmából a Szovjetunió című, több nyel­ven megjelenő folyóirat olvasói­hoz. A lap idei második számában megjelenő, Moszkvában szomba­ton nyilvánosságra hozott üze­netében Kansztanityin Csemyen- ko emlékezteit rá, hogy általáno­san ismert az a döntő szerep, almélyet a Szovjetunió töltött be a második világháborúban. A Szovjetuniótól azonban ml sem áll távolabb, mint hogy lekicsi­nyelje más országok és népek harcának jelentőségét. Negyven év alatt a világ felis- merhetetlenüll megváltozott, ám a hitleri fasizmus és a japán mi- litarizmus elleni harc tanulsága­it senkiinek Sincs joga elfeledni — hangoztatja az üzenet. Az im­perializmus által a Világra kény- szerített fegyverkezési hajsza kö­vetkeztében az emberiség súilyos választás elé került: vagy a le­szerelés és az élet mellett dönt, vagy a nukleáris fegyverzet ve­szélyes növelése és az emberi ci­vilizáció pusztulása mellett. A történelem arra tanít, hogy a háború ellen addig keli küz­deni, amíg el nem kezdődött. Je­lenleg nincs fontosabb feladat, minit a fegyverkezési, s minde­nekelőtt a nukleáris fegyverkezé­si hajsza megfékezése, majd a radikális fegyverzetcsökkentés, mindaddig, amíg mindenhonnan maradéktalanul el nem tűnnek a nukleáris fegyverek és meg nem valósul az általános és tel­jes leszerelés. A Szovjetunió e célok elérése érdekében kész az egyenjogú, be­csületes együttműködésre min­den országgal, minden társadal­mi és politikai mozgalommal — mutat rá Konszitantyin Cser­nyenko üzenete. ORDAS ÉS HARTA KÖZÖTT Munkában a jégtörők a Dunán és a Tiszán Négy hete tart a jégügyelet a Duna déli szakaszán, a magyar és a jugoszláv közös érdekeltségű, 227 kilométeres folyamhosszon. A jugoszláv területen négy nagy teljesítményű jégtörő hajó nyi­tott vízi folyosót, igy most már torlódás nélkül úszhatnak le a jégtáblák a hazai Duna-szakasz­ról. Erre vártak a Mohácsnál és a bajai kikötőben veszteglő jég­törők, amelyek a hét végén hagy­ták el állomáshelyüket, s első­ként az országhatárnál törték fel a jégpáncélt. Vasárnap már az ordast és a hartal Duna-szaka­szon egyengették a jégtáblák út­ját, hogy megelőzzék a dugulást. A két ország vízügyi szakemberei naponta kétszer ellenőrzik a jég­zajlást, s a látottaknak megfele­lően irányítják a jégtörők mun­káját. A jégpáncélban rekedt ha­zai és külföldi uszályok bizton­ságban várják az útrakelést. Vasárnap hajnaliban a tiszai jégtörők is újabb rohamra in­dultak a 3—4 méter .magasságú jégtorlaszok ellen. Üjabb szakaszához érkezett a Magyar (Szocialista Mun­káspárt XIU. kongresszusá­nak előkészítése: az alapszer- vezeti vezetőségválasztó tag­gyűlések után megkezdődtek az üzemi, hivatali, intézményi, nagyközségi és községi párt- értekezletek. A február 10-ig tartó tanácskozásokon a párt- bizottságok a legutóbbi kong. resszus óta végzett munká­jukról számolnak be, megha­tározzák a jövő tennivalóit, megvitatják a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elveit és összegzik az alap­szervezetekben elhangzott vé­leményeket. Fontos napirendi pontja a pártértekezleteknek a párt- bizottságok tagjainak megvá*. lasztása. Most döntenek arról is, hogy a felsőbb szintű ta­nácskozásokon kik képvisel­jék küldöttként az üzemek, a hivatalok, intézmények, falvak kommunistáit. Bács-Kiskun megyében Or- goványtól \Bácsbokodig, La­kitelektől Goráig huszonöt pártértekezletei tariottak a hét végén: nagy politikai ak. tivitással. \A résztvevők nem­csak az elmúlt öt év ered­ményeiről, gondjairól szá­moltak be, hanem körvona­lazták iaz évtized második fe­lének politikai, társadalmi, gazdasági programját is, amely — meggyőződésük sze­rint — űz életszínvonal emel­kedését fogja eredményezni. Mert a fő téma mindenütt ez. Már az alapszervezeti tag­gyűléseken megfigyelhető volt, ihogy a legjobban min­denkit a gazdaság helyzete, jövője foglalkoztat, hiszen csak a magasabb teljesítmény, a jobb minőség adhat lehető­séget a szellemi szféra fejlesz­tésére is. Az alapszervezeti taggyűléseken gyakori kérdés volt: „de mit tehetek én?” Most, az üzemi, intézményi, hivatali, nagyközségi pártér­tekezleteken a kérdés így hang­zik: „mit tehetünk, mit te­gyünk mi?" A választ maga a Központi Bizottság fogalmazta meg kongresszusi irányelveiben. A következő tervidőszakban .— olvasható a dokumentum­ban — a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálko­dással, a teljesítmények növe­lésével, a munkafegyelem ja­vításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Ennek a helyi körülmények­re való alkalmazása az egyik legfontosabb feladata a párt­értekezleteknek, hiszen nyil­vánvalóan legjobban a kecske­méti csomópont kommunistái tudják, hogy ez a MÁV me­gyeszékhelyen dolgozó mun­katársaira hogyan, s miként érvényes. Általában is igaz, hogy növelni kell a teljesít­ményeket, de a konkrét hely­zet konkrét 'elemzésével nagy különbségek fedezhetők fel két mezőgazdasági üzem le­hetőségei között is, ezért noha alapjaiban azonos, mégis más programot fogadtak elja Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát és a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövet­kezet kommunistái. Nem az egység hiányát, épp ellenke­zőleg, a magas szintű elemzést mutatja, bizonyítja a teendők „üzemesílese", „községe.sité- se”. Nem véletlenül emeltük ki épp az életszínvonal kérdését a sok megvitatott téma közűt. Már az alapszervezeti tag­gyűléseken érezhető volt, "hogy e körül bontakozik majd ki a legélesebb vita; azon tudniil­lik, hogy vajon sikerülhet-e — az irányelvek sugalmazta — érzékelhető emelés. Nos, a pártértekezleteken elhangzot­tak alapján biztos: ^tenniáka- rásban, elszántságban nincs és nem is lesz hiány. Ez pe­dig felér egy nemzeti prog­rammal — ha ugyan nem az. Ballal József | Jalta: a béke nyitánya (Ma már történelem: negy­ven éve tárgyalt a háború utáni rendezésről a bárom „nagy”: Sztálin, Roosevelt és Churchill. A jaltai .találkozó­ról a 3. oldalon emlékezünk meg. Képünk: látogatók a Li- vádia-palotában, a konferencia I színhelyén. Dallal, verssel — tanyán Éppen egy hete az orge- vány-kargalai iskolában, aa idei első klubnapon a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem művészeti cso­portja szörakoztatta a tanya- világ lakóit. Ez volt az elei fellépésük megyénkben, da nem az utolsó. Bács-Kiskun és az egyetem között ugyanis es­zel az esttel hároméves kul­turális együttműködés kezdő­dött. A kargalai esten készült fotókból állítottak össze kép­riportunkat, amelyet az 5. ol­dalon láthatnak. JELENTŐS EXPORT — ÚJ TERMÉKEK Zárszámadások a közös vállalatoknál A szövetkezeti közös vállala­tok készülnek el leghamarabb az elmúlt év összegzésével, ami megmutatkozik abban is, hogy a múlt héten közülük négy — a la- josmizsei gépjavító, valamint a kiskunhalasi és a két kiskőrösi szövetkezeti közös váilaiat — tar­tatta meg igazgatótanács-üiléséit. A Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat (BORiKÖV) igazgatótaná­csa megállapíthatta; helyes vont, hogy 11 évvel ezelőtt létrehozták ezt a szervezetet, ugyanis azóta többször érdemelték ki a kiváló címet és a vállalat az 1984-es esz­tendőt is eredményesen zárta. Dr. Szőke Sándornak, a közös v^Ualat igazgatójának beszámo­lójából kitűnt, hogy borértéke­sítésüket — amely tennivalójuk gerincét jelenti — 102 százalékra teljesítették. Különösen' jelen­tős, hogy exporttervüket maga­san túlszárnyalták: 164 százalé­kos teljesítmény összesen 150 ezer hektoliter bort jelenít. Ennek na­gyobb részét palackokban szállí­tották külföldre. Vevőik között nyugatnémet, svájci, jugoszláv borkereskedők és forgalmazók is volitak. Export termékeik na­gyobb részét a szocialista orszá­gokban értékesítették. Oj ter­mékekkel arattak sikert a Szov­jetunióban. és az NDK-ban. Az igazgatótanács ülésén el­hangzott: a cserearányromlás mi­att tavaly 39 százalékkal több bort kellett külföldön értékesíte­(Folytatás a 2. oldalon.) A lajosmizsei méhészek 30 éve Szombatom ünnepelték szak­csoportjuk létrehozásának 30 esz­tendős jubileumát a lajosmizsei méhészek. Gyapjas Ferenc el­nök tekintette át az elmúlt há­rom évtized eredményeit, amik közül a legfontosabb: az 1855-ös .5 tonnához képest tavaly tízszer többet pergettek a kaptáraikból. Ez annak is köszönhető, hogy jó (Folytatás a 2. oldalon) <j . A hét végén országszerte károkat, he­lyenként rövi- debb-hosszabb ideig tartó i áramkimaradá- I sokat okozott : a rendkívül ] erős szél. Nem ( kímélte a szél­vihar Bács- Kiskunt sem. S Kecskemét kőr- I nyékén fákat j csavart ki a I szél, több he­lyütt megbon- ■ tóttá a lakóhá­I zak tetejét, va­lamint a már I kifeszített fó- I liasátrakat. A kecskemé­I ti mentőket — * egy majdnem eseménytelen jj szombat éjsza- j ka után — i tegnap dél­előtt a legkü­ÖSf* SS Károk és mentők [ ták. Amikor tájékozódtunk, [ egyetlen kocsi sem tartózkodott az állomáson. Jó néhányszor kel- 1 lett olyan fejsérüléshez kivonulniuk, amelyet a viharos erejű szél I által kitörött ablaküvegek okoztak. A halasi mentőket Is a szél miatt hívták Kiskunmajsára: itt egy asszonyt lökött fel a vihar kerékpárostól, súlyos fejsérüléssel kellett kórházba vinni. Kifogták a tegnapi napot a tűzoltóság vasárnapi ügyeletesei. A kecskemétiek az 53-as út 21-es kilométerénél, valamint Tompa és Kisszállás között egy-egy árokba csúszott kamiont mentettek ki. A legtöbb gondot az okozta, hogy az orkánerejű szél hatalmas fákat csavart ki a földből. Teljes útelzárást okozott az úttestre dőlt fa a 44-es és az Izsáki úton. A lajosmizsei tanyacsárdánál ! több mint 20 percre elakadt a forgalom, mivel a tűzoltóknak a [ helyszínen kellett szétfűrészelni a fát, csak igy tudták felszabadí­tani az utat. (Folytatás a 8. oldalon.) Eseményekben bővelkedett i mostani szombat, vasárnap. A kosárlabda NB I-ben ismét teljes fordulót Játszottak. A Bajai SK a sportág „vidéki fel­legvárába” látogatott, s óriási meglepetésre fölényes gyé­reimet aratott Zalaegerszegen. Likár és Hosszú nagy dobóbe­mutatót tartott a zalai közön­ségnek. A kecskeméti férfiak viszont nem bírtak idegenben • Ganz-MAVAQ-gal, s négy ponttal kikaptak. A Kecske­méti SC női együttese bosszú idó után jó Játékkal éz győze­lemmel örvendeztette meg szurkolóit. A Bp. Spartacus le­győzése váratlan, szép siker­nek számit. A junior cselgáncsórók or­szágos rangsorversenyén jól szerepeltek a Bács-Kiskun megyei sportolók. A kecske­méti Zsoldos és Fekecs, vala­mint a bajai Véghl megnyert« súlycsoportjának küzdelmeit. A tartalékos KSC férfi rflp- labdaegyflttese gyengén sze­repelt a bajnokság 1—4. helye­zettjeinek első körmérkőzéses tornáján. A Nagy Pétert nél­külöző kék-feli éveknek nem sikerült legyőzniük két leg­nagyobb vetélytársukat, n Csepelt és az Újpesti Dózsát. Egyéb sporteseményekről készült tudósításainkat la­punk hetedik oldalán futja* meg olvasóink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom