Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1985. február 21.

Pereskedő újítók

Sokszoros újító készülő könyvéből való az idézet: „Az újítónak 'hosszú élet és egészség kell.” Aki papínra vetette ezt a kesernyés-ironikus véleményt, nem vádolható túlzással, mert hosszú életéből megszámlálhatatlanul sok napot kellett bírósági beadványok megfogalmazására, hosszadalmas vitáikra vesztegetnie. És mert az ilyen esetek meglehetősen gyakoriak, s az új megoldások 'kigon dalói többnyire még ma sem juthatnak sima úton a sikerhez, elismeréshez, nem lelhet a szemére vetni, hogy igaztalanul általánosít.

Igen vagy nem?

Pedig az 1983-ban alkotott új újítási rendelettől és a hozzá kapcsolódó más jogszabályoktól és irányelvektől sokan radikális változásokat reméltek. Végtére is az új szabályok a gazdálkodó szervezetek méltányolható szempontjainak figyelembevételével készülteik. Az újítási díj forrása az adózott nyereség vaigy a bérköltség lehet, s ha az utóbbi mellett dönt a munkáltató, az adózott bér kiszámításánál nem kell figyelembe vennie az újítási díjakat. Nemiigen lehet ma már jogértelmezési nehézségekre hivatkozni, hiszen a 'hasznos eredmény számításának módja világossá vált. s a szabatos jogszabályi fogalmazásnak köszönhetően nem nagy gond elhatárolni az alkotókedvű műszakiak munkaköri feladatait a technológiai ésszerűsítéseket meghaladó szellemi teljesítménytől.

Ám az újításokkal kapcsolatos felmérések és hatósági vizsgálatok tapasztalatai szerint mindennek’ ellenére továbbra is sok a túlságosan gyorsan kimondott „nem”, vagy a hosszú huzavona után kimondott „igen”, még mindig meglehetősen szerények a kifizetett újítási díjak, és nem j növekszik számottevően a más üzemeknek átsdpffc „„újítások száma. Erős túlzás lenne persze, ha azt állítanánk, hogy semmi sem változott, hiszen sok olyan statisztikát olvashatunk, amely biztató fejleményekről ad számot. De az ipar és a mezőgazdaság különböző ágazatai között, és az ágazatokon belül is nagyon vegyes és túlzott derűlátásra nem ad okot az összkép.

A többiek előtt járnak

Gyakran hallani, hogy azért az újítók is rámenősebbek, kitartóbbak lehetnének, nem kellene mindjárt feladni az első kudarc után. Ebben az érvelésben kétségtelenül van igazság. Mert ha sokan megszállottan csatáznak is az igazukért, valóban azok vannak többségben, akik hamar elfásulnak. Elutasítják az ígéretes újítási javaslatot? A leggyakoribb reakció az, hogy az újító megfogadja: többé nem fárasztja magát uj megoldások kidolgozásával, nem pereskedik a vállalatával. Még kevésbé vállalkozik arra, hogy netán „hadiállapotba” kerüljön a közvetlen munkatársaival.

Ez a vita azt a sokszorosan kitüntetett újítót juttatja az eszembe, akivel a közelmúltban beszélgettem. Ez az újító az égési folyamatok műszeres mérésében ért el jelentős sikeréket. Gyára minden évben milliókat takarított meg e műszerek segítségével, mert pontosan jelezték a kemencékben fortyogó anyagok szükségtelen túladagolását, figyelmeztettek a helyes arányokra. Csakhogy az újítás átültetése a gyaikor- Jatba nem ment zökkenők nélkül. Kiderült ugyanis, hagy a kertienicétonél dolgozók nem használják a műszereket, ugyanúgy tevékenykednek, mint azelőtt. Nincs ugyanis ínyükre a műszer figyelése, aprólékos „utasításainak” végrehajtása. Úgy gondolják, ők már évtizedek óta vészik ezt a munkát, semmi szükségük /hát a műszer „okvetetlenke- désére”.

Mit lehetett ebben a helyzetiben' tenni? Talán büntetni? Sokkal célravezetőbbnek látszott, ha az emberek meggyőzésével próbálkoznak. S ez a rábeszélő akció azért sikerülhetett, mert a már említett kiváló újító is bekapcsolódott. Amint elmondotta: nem szegte kedvét' az. ellenkezés, inkább lendületbe hozta őt. Mert — amint mondotta — amióta világ a világ, az emberek többsége mindig valami mély, ösztönös ellenszenvvel viseltetik az új dolgok iránt. Lehet ezért neheztelni rájuk, elmarasztalni őket, de ez a tényen nem változtat. Ezért akár tetszik, akár nem — vállalnia kell bizonyos konfliktust, tudomásul kell vennie: ciki a műszaki problémák megoldásában egy lépéssel a többiek ellőtt jár, annak a többiek gondolkodásmódjára is hatnia kell, sőt, talán azon kell újítani mindenekelőtt.

Az egész újítómozgalom- sikere azon múlik, hogy a gondolkodásmód eme megújítása a gazdasági vezetőknél gyorsan lerövidüljön. Mert ami a kevésbé képzett, tanult embereknél megbocsátható — hogy túlzottan idegenkednek az újtól —, nem az a vezetőknél. Úgy is maradhatnánk, benne van a fizetésükben az innováció felkarolásának kötelessége. Mint ahogy az is benne van a gazdasági vezetők fizetésében, hogy ha egy új műszaki megoldással találkozik, ne az aggályoskodó, a tétovázó hajlam győzzön benne — jaj, mi lesz, ha nem „jön be” az újítás, kinek a zsebére megy ez a „játék”? —, hanem ehelyett azon töprengjen: mit is kellene neki tennie azért, hogy az újítás beváljék? Vagyis a gazdasági vezető vállalkozó szellemének, fejlő- dőképességének, alkalmasságának egyik fokmérője, milyen a viszonya s® újításokhoz és újítókhoz. A fejlett kapitalista országokban, ahol a halogatás, a döntésképtelenség egzisztenciális következményei sokkal gyorsabbak, kíméletlenebbek voltak, mint idáig nálunk, a legtöbb helyen naayobb anyagi elismerésben részesítik az újítókat, s még a pereskedés is kevesebb, mint nálunk.

Védnöki szere|>

Ismeretes, hogy — ugyancsak külföldön — már védnökeik is vannak az újítóknak, olyan befolyásos és tekintélyes személyek, akik hivatalból is felkarolják a jó ötleteket, s segítik, egyengetik azoknak az útját, akik ezeket kidolgoztak. Hasznos lenne, ha a szakszervezetek, újítási bizottságok, vagy mások nálunk is vállalnák ezt. a védnöki szerepkort, ta fellépnének az újítási javaslatok - elbírálásának .meggyorsításáért, a nagyobb díjkulcsok alkalmazásáért, s legfőképp azért, hogy a mai szemlélet és gyakorlat gyökeresen megváltozzék.

Mert a vállalatnak is az az érdeke, hogy a műszaki találékonysággal megáldott emberek ne a paragrafus-dzsungel tanulmányozására szenteljék az idejüket és energiájukat. Ebből még nem születik új érték. Sz. K.

NYOLCVANHATOSOK.

Légibusz az Aeroflot útvonalain

Kibővült az első szovjet széles törzsű repülőgép, az IL—86 repüléseinek földrajza. A légibüsz útvonala ma már Taskentbe, Szimferopol- ba, Minyeralnije Vodiba, No- voszibirszkbe, a Don menti Rosztovba vezetnek.

Az IL—86 négy nagy teljesítményű hajóművel felszerelt óriási ezüstös gép. A sebessége óránként 850 kilométerig terjed, a repülési távolsága <5 500 kilométer. A repülőgép 6,08 méter átmérőjű törzse lehetővé tette szokatlanul nagy méretű, magas mennyezetű utastér kialakítását. A tágasság érzését a karosszékek közti két átjáró még inkább kihangsúlyozza. A légibusz törzse két fedélzetre van osztva. A felsőn vannak az utasszalonok, az alsó szinten a poggyásztér, amely lehetővé teszi „a poggyász az utasnál” elv megvalósítását. A beépített fedélzeti hátsókon a repülőgépre felszálló utasok maguk helyezik el csomagjaikat a rekeszekre osztott poggyásztartókban, amelyeket a széksoroknak megfelelően számoztak meg.

A nyolcvanhatosra nagy jövő vár. Ez az óriásgép ^egyetlen útja során 350 utast

• Ellenőrzik az IL—86 légibusz

szállíthat. Ez igen fontos, mivel manapság a légi szállítás az egyik legnépszerűbb tömegközlekedési ágazattá vált, amely a személyszállításban 33 százalékkal részesedik. A

elektromos berendezését.

tizenegyedik ötéves tervben (1981—1985) a szovjet Aero- flotnak 550 millió utast kell szállítania. Az IL^—86 üzemeltetése segíteni fog ennek a feladatnak a teljesítésében.

SEGÍTSÉG A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁHOZ

Számítástechnika és szervezés

A vállalatok, szövetkezetek gazdasági munkájában, a hatékonyság növelésében, az eredményesség javításában jelentős tényező a közgazdasági szabályozórendszer, a pénzügyi, árképzés- és hitelügyi, adózási rendelkezések gyors és alapos megismerése, azok helyes alkalmazása — a költséggazdálkodást javító, az ésszerű takarékosság követelményeit megvalósító ügyviteli, könyvelési, elemzési módszerek szervezése és gépesítése, valamint alkalmazása. A Pénzügyminisztérium Szervezési és ügyvitelgépesítési Vállalata jelenleg Bács- Kiskun megyében 113 vállalatnál és szövetkezetnél az előbbi felada. tokkal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez ad hatékony segítséget.

Gépek, programok

Korszerű ügyvitelszervezés ma már számítógépes adatfeldolgozás nélkül nem képzelhető el. A vállalatok számítógép-alkalmazási tevékenysége főként az irodai számítógépekre irányul, karton- rendszerű nyilvántartással.

Emellett a személyi és miniszámítógépek használata egyre jobban előtérbe kerül. E számítógépek egy része szövegikiírásra is aíikalmas, s ez megteremti az irodai "munlka komplex szervezését, egyes termelési feladatok számítógépes irányítását és programozását.

A vállalati, szövetkezeti munkára jellemző programokból jelenleg mintegy száz darab, különféle ügyviteli folyamatra és adott számítógéptípusra alkalmas programcsomagot használnak Bács- Kiskun megyében. Az ezen anyagot igényibe vevők a Robotron, a Felix, a Flpymot és a Commodore számítógépek különböző típusait üzemeltetik. Az idén sor kerül a Robotron 1715-ös professzionális személyi számítógépek és a Felix 1000-es mikroprocesszoros mikroszámítógépek megyei alkalmazására is.

Hasznos a vállalatoknak

A költségvetési szervezetek és intézmények számára is mód nyílik hasonló lehetőségek igénybevételére. A tanácsadási tevékenység a gazdálkodás igen széles körét öleli fel, s a következő témakörökre terjed ki: számvitel, pénzügy, hited, árképzés, adózás, támogatás, keresetszabályozás, kalkuláció, belső ellenőrzés, új vállalkozási, gazdálkodási, szervezeti formák, ügyvitelszervezés.

Példaként említhető a Kecskeméti Borászati Kombinát, ahol két R—5110-es számítógéppel a számviteli információs rendszer továbbfejilesztését oldják meg. Segítséget kért, és pontos közlést kapott a Kecskeméti Baromfifeü- doligozó Vállalat a mezőgazdasági szakcsoport, alakításának szabályozásával, feladataivail, a mélykúti Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az energiaracionalizálási beruházás keretében létesített gázvezeték helyes elszámolási módjával kapcsolatban.

Gazdasági és értékelemzés

Két évvel ezelőtt kezdődött a gazdasági és értékelemző tevékenység, és 1984. október 1-én kezdte meg működését a Gazdasági és Értékelemző („Analízis”) Leányvállalat. Az alapítás .célja: a gazdálkodás javítása érdekében a vállalatok—szövetkezetek belső tartalékainak, a veszteségforrásoknak, az ésszerű, takarékos költséggazdálkodásnak a gazdasági és értékelemzés módszereivel történő feltárása; a vállalatok gazdasági tevékenységének „átvilágítása" révén a kritikus pontok megállapítása, valamint ezek, megszüntetésére irányuló döntéselőkészítési javaslatok kidolgozása. különös tekintettel az alacsony hatékonyságú gazdálkodó szervezetekre. A leányvállalat feladata a vállalatoknál, szövetkezeteknél az elfekvő készletek feltárásának segítése, ezek hasznosítása és értékesítésének szervezése.

A gyakorlati igényeknek megfelelően a legújabb elméleti és tudományos eredményeket, a fejlett országok tanácsadó—szervező vállalatainak módszertani tapasztalatait is felhasználjuk.

Dr. Zilahy Gyula Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitel- gépesítési Vállalat főosztályvezetője

Szarvasmarhák a szabadban

Hogy miként viselik a mínusz húsz fokot (a néha még alacsonyabb hőmérsékletet is) a szabadiban tartott szarvasmarhák ? A Városföldi, a Kiskunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaságban a Herefordok, illetve a magyartarkával keresztezett utódaik igénylik az ember segítségét. Rendszeresen kapnak élelmet és vizet, bár ez űtábhit a hó falatozásával is pótolni tudják. Csakúgy, mint Bugacon a magyar- szürke gulya, amelyet a városföldiek állatgondozói látnak el takarmánnyal. Szénát, szalmát, répaszeletet visznek a kairámok- ba — amelyek hektárnyi méretűek — és kevés abrakot is. Ilyenkor télen az energiapótlás a legfontosabb.

Annak ellenére, ihogy kevesebb abraknak való ' termett a múlt évben, a megyében sehol sincs gond az állatok takarmányozásával. A városföldi gazdaság dunántúli mezőgazdasági üzemektől és forgalmazóktól összesen nyolcezer tonna kukoricát rendelt, amelyet folyamatosan szállítanak. Eddig ötezer tonna termék érkezett, aminek a minőségével is elégedettek a gazdaságban. (Képeink a Városföldi Állami Gazdaságban készültek.)

• Jó kondícióban van a magyar- szürke gulya a gazdaság bugaci kerületében.

(Tóth Sándor felvételei)

• A répaszelet Ilyenkor Is kedvelt csemege.

•.•.•.•.•.•.•.•-•.•.•.•.•.•.•-•.•.•.n*-^A.e.e.e.e.».e.*.*.*.e.e.e.e.*.e.«.O.e"ne?eTeIe.e%%V*.e%%:e%“e>Ve%%%%*«%%:e*e%%?e%%%%%%%%%VVA%Vt%V»V»V#VA\V»VAvAV«V*|V*VAVAV«'i

Szabó Gazsi bolondériája

A hír. hogy Szabó Gazsi meghábo- rodott. napok alatt elterjedt a tanyákon. Maga Csorba Terus néni. aki Gazsi anyósától hallotta a dolgot, három helyre is elment, hogy elsőnek mondhassa el az újságot.

— Patkánytenyésztésre adta a fe- ; jét — beszélte Gáláknál.

— Azt mondta az anyósa, hogy ketrecekben neveli őket, mint a nyula- kat — dzömyűikődö-tt Kerekes néninek, akinek csak a kerítésen át szólt be. s már sietett is tovább.

Balogéknáf. ahol csak a nagymama / volt otthon, fél óráig mesélt a konyhában suttogva.

— Egy nap teherautón hozta őket Pestről. Azt beszélik, ha már elegen lesznek, szét fogja Őket engedni, mivel a patkányok kipusztulóban vannak. Az a bolondériája, hogy ha már Noé bevette a patkányt is a bárkába, nem szabad, hogy a mai világban pusztuljon ki.

Egy hét alatt mindenki tudott Szabó Gazsi rögeszméjéről; A munkatársak a gépttzemben egyre gyanúsakban néztek rá. Előbb a tekintetéből próbálták kiolvasni az őrültségét, aztán a mozgását figyelték, majd azt rakták Össze másként, amit mondott, hátha kiugrik valahogy a mániája, de sdmmire sem jutottak.

Fékcső Bálint egyszer rá is kérdezett, hogy tán 'állatbarát lett, de Gazsi csak sejtelmesen mosolygott.

Az embereket a fene ette meg.

Ojév után az elnök szép summa jutalmat adott a karbantartóknak, amiért a betakarítások során keveset

álltak a munkagépek. Mindnyájan meglepődtek, de a pénznek örültek.

pdakint az udvaron Gazsi a többiekhez fordult.

— Gyertek el hozzám! Megünnepeljük a dolgot. Megiszunk egy-két pohárral.

Az embereket nem kellett sokáig kérlelni. Tudták, hogy Gazsinak Jó bora van. de főleg az izgatta őket, hátha fellebben a fátyol a patkányügyről.

Szabó Gazsi előbb körtepálinkával kínálta őket.

— Alapozzunk egy kicsit! — mondta.

ízlett mindenkinek.

— No, akkor most egy-két falat fehér szalonnát a bor elé — vezényelte a házigazda, és Jó vastag sózott szalonnát tett az asztalra.

Közben előkerült a bor is, koccintottak, ittak.

— Né már! Hát a kolbászt meg elfelejtettem! — csapott a fejére Gazsi, s már hozta Is be a kőkemény füstölt kolbászt.

Abból is vágtak, s nyelték jóízűen.

— Locsoljuk meg a kolbászt is!

Megint ittak.

— No. mit szóltok hozzá?

— Mihez?

— Hát a kolbászhoz.

A többiek bólogattak.

— Erősen fűszeres, de finom.

— Hát — mondta Fékcső Bálint teli «szájjal — ha ezen kéne élnem, bizony isten, nem halnék meg köny- nyen.

Nevettek, s igazat adtak Fékcső Bálintnak.

— Mert ez patkányhúsból van — jelentette ki Gazsi.

Egyszerre hagyták abba a rágást valamennyien.

— Mit mondasz?

— Azt beszélik, hogy patkányokat tenyésztek. Hát ez a kolbász azoknak a húsából van.

Néhányan a gyomrukhoz nyúltak. Volt, aki gyorsan le akarta öblíteni az utolsó falatot egy pohár borral, de egy korty sem ment le a torkán.

Fékcső Bálint felállt, hogy neki ki kell' mennie az udvarra.

— Mind kimegyünk — mondta Gazsi. — Megvizitáljuk a patkányokat.

A vendégek egymásra néztek. és kelletlenül indultak a házigazda után. Ha akkor mondta volna ezt. amikor megjöttek, lelkesen követték volna» de most a kolbász után ...

Szabó Gazsi egy hatalmas új kamrába vezette őket, mely tele volt ketrecekkel. Ezekben voltak az állatok. Sok, nagyon sok. Több száz. Nagyobbak voltak, mint a patkányok, de valóban hasonlítottak rájuk.

— Nutriák —' mondta büszkén Gazsi. — A múlt héten adtam le az első szállítmány szőrmét. Ötvenezer forintot kaptam érte. De hát még csak az elején vagyok.

— És a kolbász?

— Csak a szőrmét veszik meg. A húsát elfogyasztjuk. Nem érezni rajta semmit. Vagy Igen?

A többiek Fékcső Bálintra néztek.

— Hát... ötvenezerért talán még én is rá tudnék szokni.

Harsogó hahota tört ki az emberekből.

A nutriák megriadtak, és félve húzódtak a ketrecek hidad részébe.

Tóth Tibor