Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
m 1985. február 80. • PETŐFI NÉPE • S ÖTÉVES SZÁMVETÉS Tovább fejlődött Kiskunhalas és környéke V } „Szigorúbb követelmények mellett kell megvalósítani a munka nagyobb szervezettségét, növelni a munka hatékonyságát.” (Részlet az 1980-ban megtartott városi { pártértékezlet határozatából.) A XII. kongresszus óta eltelt öt év nem független a korábbi 35-től, s a körzetünk 'változásai az országétól. Szükséges azonban összegezni, szükséges az együttgondolkodás — a közös cselekvés érdekében. Társadalmi viszonyainkban alapvető változások nincsenek, de új tendenciák vannak. A korábbi időszaktól eltérően mérsékeltebb ütemű a népesség koncentrálódása a városban, s lassúbb a faluról való elköltözés folyamata. Megállt, illetve néhány helyen csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, s bizonyos mozgás figyelhető meg az iparból a termelőszövetkezetekbe. Képzettebb a népesség. Az általános iskolát végzettek túlnyomó többsége továbbtanul. Ez megnövelte a szakmai képzettséggel rendelkezők számát és arányát. Még nem Is olyan régen a háztartásokból vagy a mezőgazdaságból érkeztek az új munka- vállalók, marm$r az iskolapadokból kerülnek a munkahelyekre. Területünk közismerten tanyás terület. Kiskunhalas város lakosságának mintegy 25 százaléka még 1970-ben is külterületen élt. A tanyák elhagyása 1970 és 1980 között igen gyakori volt. Napjainkban más tendencia1 figyelhető meg- Ott, ahol az életkörülmények javíthatók voltak — út, villany — a tanya mint lakóhely megmaradt. Máshol „csak” termelési hely — főleg a háztáji állattartás fontos területe. Módosult a társadalmi osztályok, rétegek aránya, egymáshoz való viszonya. 1 Nőtt a szakképzettek jlj r aránya Az alapvető társadalmi osztályok körében megfigyelhető változásokat részben már érintettük: mind az iparban, mind' a mező- gazdaságban nőtt a szakképzettek aránya. Az ipar fejlődése, a mezőgazdasági üzemek megújuló technikája és tedhnológiája magasabb szakmai műveltséget követel. A munkásság területiünkön is meghatározó társadalmi erő. Minden jelentős politikai, gazdasági vagy városfejlesztési feladatnál1 lelhet rájuk támaszkodni. A társadalmi tenniakarás és az erősödő humanizmus szép példáit új létesítmények igazolják, mint például a mozgássérültek intézete. A mezőgazdaságban', főleg a termelőszövetkezetekben dolgozók 'átlagéletkora a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, miközben növekedett a nyugdíjasok és a járadékosok száma. Kibontakozó új jelenség, hogy szinte nincs család, amelyik valamilyet formában ne lenne kapcsolatban a mezőgazdasággal. Az értelmiség száma, aránya, társadalmi fontossága körzetünkben tovább emelkedett. Kiskunhalason, ebben a régi mezővárosban ma hozzávetőleg annyi diplomás él és dolgozik,' mint a mezőgazdasági főfoglalkozásúak száma. A kiisehb településeket viszbnt az értelmiség egy része csak munkahelynek tekinti, s nem lakóhelynek. Az elmúlt évtized egyik jellem- .zője volt, hogy a fejlődő mező- gazdaság, a növekvő ipar „importálta” a szakembereket. Az ország más területeiről »érkeztek mérnökök, orvosok, jogászok. Éppen ezért a közelmúlt egyik fontos feladata volt, hogy az ide érkezettek azonosuljanak a településsel. Otthonuknak tekintsék azt, megismerjék múltját, törekvéseit, gondjait. Részesei legyenek a jelenv feladatai kimunkálásának. A társadalmi környezet türelmét és segítőkészségét igényli a cigányság. A beszámolási időszak fontos jelensége, hogy a cigánytelepet nagyrészt sikerült fölszámolni, hogy a települések történelme során először valamennyi cigány gyerek bejuthat az Óvodába. Szívós és időigényes munkára van szükség ahhoz, hogy a cigánylakosság szokása, erkölcsi értékrendje, munkamorálja közeledjen a társadalmi környezethez. Szigorúbb követelmények a gazdaságban Az ipari termelés növekedési üteme a tervidőszak első három évében nemcsak elérte a pártértekezletünk határozatában megjelenő évi 8—10 százalékot,' hanem azt meghaladva, 12 százalékkal emelkedett. Az elmúlt két évben viszont csökkent az üteiji, s 1984. évben csak 5,2 százalékos volt a növekedés. Az ipari termelés eredményességét kifejező nyereség növekedése a korábbi években 21 százalékos volt, 1984. évben pedig 13 százalék. Ezek az utóbb jelzett tendenciák mutatják, hogy különösen az ipar küszködött gondokkal. Piacai beszűkültek, nyersanyag-ellátása akadozott. A korábban is krónikus gondokkal birkózó Kötöttárugyár TEXCOQP néven sem tudta igazán megszilárdítani pozícióit, s a. valamivel élénkebb piaci viszonyok között is nehézkes a kilábalás és lassúbb az elvártnál, A Fémmunkás Vállalat pedig olyan kapacitásokat teremtett, amelynek termékeit — a beruházások visszafogásával — gyakran nem lehetett eladni. Nehéz piaci körülmények között is képes volt a megújulásra a KUNÉP, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Ganz-iMÁVAG, s az ÉPFA kiskunhalasi gyára. Területünkön feltűnően kevés a, kreatív típusú műszaki szakember. Elgondolkodtató, hogy miközben a mezőgazdaságban töibb helyen a 'brigádvezető is főiskolát végzett, addig találunk olyan ip&ri üzemet, ahol száz embert középfokú képzettséggel vezetnek. lAz ipart az is jéllemi, hogy a gyárak, a gyáregyséigék központ-“ jai jórészt a fővárosban vannak. A vállalatirányítás szervezeti felépítése több ‘ ellentmondás forrása. Tapasztaltuk, hogy — míg korábban a vállalati központ szervezte a piacot — a \ lehetőségek szűkülésével azt a feladatot úgymond „leadta”. A helyi gyárak igen jelentős vállalati általános költségeket viselnek. A központokban így fenntartott szervezetek mégis kevés, vagy semmilyen segítséget nem adtak. Űj vállalkozási formák A mezőgazdaságról többször mondjuk, - hogy fölértékelődött. Valójában arról van szó, hogy a körzetben betöltött hagyományos szerepe szerint kell értékelnünk. Ebből is fakad, hogy — a hagyományok segítségével is.— környezetünkben szinte minden család közvetlen kapcsolatban van a mezőgazdasággal. A mezőgazdaság aiz elmúlt időszakban — a súlyos természeti csapás, a szárazság ellenére — jelentős eredményeket ért eL Az alaptevékenység mellett főleg a Homokhátságon már korábban jelentős melléküzemági tevékenység alakult ki. Tény, hogy a 8—10 aranykorona-értékű szántóföldek mellett a melléktevékenységre is vállalkozni kell. A melléktévékenység tanulsága: ezt is megfelelően kell szabályozni és ellenőrizni. A mezőgazdasági üzemek gondjairól is szólnunk szükséges. Körzetünket is- sújtja — elsősorban az állami gazdaságot — az ipari háttér hiánya. Hosszú ideig nem tartható, hogy üvegipalackot, kartondobozt óriási mennyiségiben kell készletezni, mert az ipar csak így szállít. A mezőgazdasági üzemek gondjai közé tartozik az a tény is, hogy az agrárolló a beszámolási időszakban tovább nyílt. Egyes fölmérések szerint a gépek 40 százaléka nullára leírt. Természetesen éz nem azt' jelenti, hogy ezek az eszközök használhatatlanok, azt azonban igen. hogy e vonatkozásban a tartalékok Kimerülőben vannak. A mezőgazdaságról szólva ritkán esik szó az állategészségügyről, pedig. rendkívül fontos szerepe van a termelési eredményekben. Egy kiragadott példa is bizonyít: a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben 1,5 százalékkal csökkent a baromfiellhullás. Ez 3,5 millió forint hasznot hozott a gazda- ságnak. Az országosan is jól szervezett állategészségügy a mi körzetünkben is bizonyított. Az új vállalkozási formák az iparban és a mezőgazdaságban jól szolgálták a belső' tartalékok föltárását. Az elmúlt évben 77 gazdasági munkaközösség 959 tagja 53 millió forint termelési értéket állított elő. A tapasztalat szerint a kellő, körültekintéssel kialakított vállalati szabályozás mellett az új vállalkozási formák segítették a meglévő gépek, berendezések hatékonyabb kihasználását Az életszínvonal fontos- restet jelenti a főmunkaidőn kívüli kiegészítő tevékenység: a, háztáji gazdaság, a részesművelés, a szak- csoporti termelés, vagy a gazdasági munkaközösségekben végzett munka. R . Jelentős , közműfejlesztés Az elmúlt időszak területfejlesztési politikája eredményeként az életkörülményekben tapasztalható elmaradás is mérséklődött. Javult az egészségügyi ellátás, több új tanterem épült, s jelentősen fejlődtek a közművek, különösen a gázvezeték-hálózat. A sort még folytathatnánk. Mégis azt kell.mondanunk, hogy egyes társadalmi rétegeket — így a nagycsaládosokat, a fiatal pályakezdőket és a nyugdíjasokat — az árak emelkedése jelentős mértékben sújtotta. A társadalmi .feszültség talán a lakáskérdésben a legnagyobb. A községekben tervezett 1065 lakás valószínű megépül. A város tervéből azonban csak 1000—1200 lakás átadása várható. Széles körű szervező; koordinációs munka történt a tervezett lakásszám elérésére, azonban az anyagellátás nehézsége, az árak emelkedése, a telekkialakítás késése — Kiskunhalason — valamint az a tény, hogy a DUTÉP építésében 700 lakás helyett várhatóan csak 500 lakással számolhatunk, irreálissá tette a tervet. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a szociálpolitikai támogatás elérte a 70 millió, a vállalati hozzájárulás pedig a 30 millió forintot' s a lakásforgalom is megélénkült. Nem -épült meg viszont a tervezett garzonház, s az épülő új lakások négyzetméterenkénti ára magas. Közvéleményünk úgy véli, hogy — részben — e magas árak fedik el az építőiparban föllelhető szervezetlenséget és. pazarlást. A beszámolási időszakban pártbizottságunk, s. korábban a városi, illetve a járási pártbizottság nemcsak ismerte, hanem alakította is a gazdasági, a -társadalmi, a politikai folyamatokat. Az eltelt időszak nem volt ellentmondásoktól mentes, azt sem állíthatjuk, hogy minden kérdésre megfellebbezhetetlen választ tudunk adni. Nagyon jól 'tudjuk, hogy a jelen kor építése nem lehet csupán a párt vagy egy osztály feladata. Ez az egész nép ügye. Az együttgondolkodásra, s az együttes cselekvésre hívja a körzet több mint négyezer párttagja, a terület mind a 'hetvenezer lakosát. Ezért ez a számadás, hiszen valamennyiünk ügyéről, sorsáról van szó. Dr. Szabó Miklóá a városi pártbizottság első titkára BÓCSÁ, TASS Hidegben a biztonságról • Tóth Lászlóné telefonon kétóránként továbbítja a központba a vízmélység értékeit. • Biztonságosan zúdul alá a Duna a tassi hajózózsilipen. Köztudott, hogy a broilercsirke kényes jószág. A belterjesség növekedésével egyre érzékenyebbé vált baromfi igen rosszul tűri a hideget, vagyis megérzi az alig néhány Celsius-fokos hőmérséklet-változást is. Bócsán, a Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol egyszerre hétmillió forint értékű csirkét tartanak, néhány napig borotvaélen táncoltak. Ahogy az elnök, Weinhardt József elmondta. az emberi helytállással nincs baj. Jobban fáj a fejük az energiaellátás miatt. Ezért egymillió forintos költséggel a rendszerbe építettek' egy áramfejlesztő aggregátort: ha kimarad a központi áram, ezzel pótolják. így volt ez a közelmúltban néhány napig. Egyébként a legnagyobb hidegben érkezett 55 ezer naposcsibét is jól szervezetten fogadták. Gyakorlatilag egy sem sínylette meg az átrakást. Más jellegű feladat legjelentősebb folyónk. a Duna őrzése. A megye északi határán védi a Cse- pel-szigeí. jobb partját és a ráckevei Duna-ágat a tassi zsilip. Nyáron itt személy- és áruszállítás is folyik. Kovács János telepvezető-helyettes kísért el, hogy az igazgatóság legjelentősebb műtárgyán megnézzük: a szó szoros értelmié-" ||§ m ...; • Jégmentesítik a zsilip környékét. ben hqgyan úszta meg a telet. A hatalmas zsilipen csendesen zúdult alá a jégmentes Duna. — Itt arra kell vigyáznunk, hogy a védőpallókat bármikor le tudjuk ereszteni. Ugyanis, ha jég- torlasz, képződik, akkor ezt. a víz- szint emelkedésével a ráckevei Duna-ág érzi rqeg — magyarázta. Megtudtuk meg azt. ' hogy az elsőfokú készültség alatt, amely január 23-tól február 4-ig tartott, kétóránként kellett a gátőröknek jelenteni a „járásukba” eső víz- szintjelzők adatait. Kovács János 24 éves vízügyi munkája legkeményebb — egyúttal eseménymentes — szolgálataként emlékezik majd vissza az idei télre. (Czaíiner Péter—Straszer Andris) NAPKÖZBEN Hová tűnt a kamilla? ' Már Mélius Péter híres herbáriuma említi az orvosi székfű áldásait. Sok magyar településre érvényesek Sólymos Ede néprajztudós keceli megállapításai: „Legáltalánosabb gyógynövény a kamilla (Matricaria cha- momilla L.). Mint mondják: .mindenre jó’. Házi szükségletre mindenki szeäett magának.” Gyanítom, ma ott is üzletben, patikában vásárolják a gyulladásos és más bajokra kellemes illatú fájdalomenyhítő, a félzaklatott szervezetet nyugtató kamillát, ahol a mihaszna szikesen, árokparton. vízáliáso6 helyen, nedves erdőszegélyen mdmdenílfli köny- nyen szedhetne annyit, amennyire szüksége van. A fölösleget eü is adhatná. Ha elég leleményes. Tíz, illetékesnek vélt hivatalt, szervezetet, vállalatot kérdeztem: vásárolnának-e kamillát? Még azt sem tudták megmondani, hogy kihez forduljak. Annyit sikerült kinyomoznom: némely áfész tagja a Herbária Vállalatnak. Annál \is érthetetlenebb ez a helyzet, mert elmérgesedett, gyulladt sebekkel szenvedők, görcsökkel kínlódók patikáról patikára, üzletről üzletre járva keresik a hónapok óta eltűnt orvosi székfüvet. Hazánkban ezrek és ezrek gyógyulását lassítja, fájdalmait hosszabbítja a kamilüahiány. A rossz termést hibáztatják a gyógynövény-értékesítő vállalat budapesti központjában. Legjobb felvevőhelyeiken, a Tiszaiháton, az alföldi pusztákon a szokottnál is kevesebb eső áztatta a földeket. • ■Arra a kérdésemre, hogy miért nem termesztenek többet, /hiszen dollárt, fontot, márkát is hoz a konyhára, olyasféle választ adtak, amely szerint itt van a kutya elásva. Mármint — hivatalosul — a. belföldi ellátás szempontjából. Évtizedekig szinte versenytárs nélkül gyűjfihették, értékesíthették a gyógyfüveket. Leszállították a minisztérium által megszabott, a hazai szükségletet kielégítő mennyiséget a megyei gyógyszertári központoknak, a többit exportálták. Most több gazdasági szervezet foglalkozik a gyógynövények, főként az orvosi székfű külföldi -eladásával. Annyit szállíthatnák külföldre, amennyit tudnak, nincsenek belföldi kötelezettségeik. Január végén még egyetlen deka kamillát sem kapott a megyei gyógyszertári raktár, noha az év első két hónapjára rendelt száz mázsa orvosi székfűből kilencet (!) visszaigazoltak. Botorság volna persze aki- szállítás korlátozása, mert egyetlen centről, pfenningről, pencéről sem mondhatunk le. A „melyik ujjúnkat harapjuk meg” jellegű ügyben kellene véleményt formálnunk? Szó sincs erről! Körültekintőbben, ügyesebben . kellene gyűjtetni, termeltetni ezt a népmeséi csodanövényt, ezt a fájós torkot, hurutos gyomrot, tüzelő sebeket vigasztaló természet-ajándékát. Miért kerül a földbe megszámlálhatatlan kilónyi azu- len, a görcsoldó Hatóanyag? Kár, hogy „javallatai” közül hiányzik az ellanyhult szervezőképesség gyógyítása. Azt ajánlanám némely illetékesnek: igyon meg néhány .pohár kamillát. Ha kap valahol alapanyagot... Heltai Nándor TAVASZRA Mezőgazdasági gépellátás A mezőgazdasági gépi munkák kezdetére készülődve a gazdaságokba már érkeznek az újonnan megvásárolt gépek, berendezések. Az üzemek egy része — a tavalyi eredmények ismeretében — most adja fel újabb megrendeléseit a forgalmazó vállalatoknak, illetve közvetlenül a gépgyártóknak. A kereskedelem 1935-re a beruházási előirányzatnak megfelelő gép- kínálatot biztosít. Az árualap nagyobb az elmúlt évinél, és a választék is jobban igazodik az üzemek igényeihez. Egyebek között például a kedvelt NDK kombájnokból háromféle típus is kapható. és a traktorok választéka nem kevesebb, mint 17 típusból áll. Az idén ötezer új vontató áll a gazdaságok rendelkezésére. Mintegy háromezer gép a szovjet MTZ-típushoz tartozik. Különösen nagy az érdeklődés a 40 kW-os változat iránt, ebből több is elkelne, mint amennyit a külkereskedelem adni tud. Ezenkívül a Rába nagytraktorok, továbbá egyebek között a csehszlovák Ze- torok és az NDK-beli ZT-trakto- rok gazdagítják a választékot. Az intenzív gabonatermesztési rend-- szerekhez csatlakozott üzemek egy része nyugati traktorokkal korszerűsítheti gépparkját Kombájnokból hozzávetőleg 14 ezer az idei árualap. Az üzemek 3 NDK-beli arató-cséplőgépet — az E—512. —514, —516 típusokat — vásárolhatják meg, attól függően. hogy az. adott körülmények között milyen teljesítményű berendezést használhatnak a leggazdaságosabban. Az intenzív programok magashozamú gabonatábláiban részben tőkés importból származó új Claas-domi- nátor gépek dolgoznak majd: az idén 325-öt vásárolhatnak az üzemek. A hazai kombájnpark tel jer sítőképessége az idén eléri a másodpercenkénti százezer kilogrammot. ami azt jelenti: a mezőgazdasági nagyüzemek 16—17 nao alatt elkészülhetnek az aratással. A gazdaságok háromezer teherautót vásárolhatnak meg. s az idén 750 úgynevezett magajáró betakarítógép vár »eladásra. Pótkocsiból ötezer darabos készlettel számolhatnak. Az idén is zavartalannak ígérkezik az alkatrészellátás. A hazai üzemekben, műhelyekben mintegy 650 millió forint értékű cseredarabot, alkatrészt készítenek az importgépekhez.
