Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

•VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA LX. évi. 39. szám Árai 1,80 Ft 1985. február 16. szombat A dolgozói közösségek felelőssége Gazdasági, érdekvédelmi kérdésekről tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa SZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁSOK Élen járnak a szocialista brigádok • Télen is van munkájuk az asszonyoknak a bugaci Aranykaíáö Szakszövetkezet műanyagSzemében. Ezen a héten is számos terme* ilőszövetkezet tartott zárszámadást a megyében. Hétfőn a mélykúti Alkotmány Tsz tagsága előtt dr. Czeglédy János elnök röviden át­tekintette a múlt év gazdálkodá­sát. A rendkívüli júliusi jégeső és viharkár, valamint az aszály el­lenére is sikerült a szövetkezet­nek az előirányzott 220 millió fo­rintos árbevételi tervét teljesíte­ni. Az eredményeik elérésében nagy szerepe volt a kongresszusi versenymozgalomnak. A tizenhét szocialista brigád háramszázhat- vanöt tagja törekedett a maga­sabb színvonalú munkára, és csat­lakozott pártunk XIII. kongresz- szusa és a felszabadulás 40. év­ifordulója tiszteletére indult mun­kaversenyhez. A szövetkezet ered­ménye lehetőséget nyújt a tagok és alkalmazottak helyzetének to­vábbi javítására. A múlt évben hét százalékkal emelkedett az egy dolgozóra jutó átlagos bérszínvo­nal. A növénytermesztési ágazat­ban 1984 őszétől alkalmazzák a folyékony műtrágyázást, melytől a termésátlagok 15 százalékos nö­vekedését várják. Egységben a tagok és vezetők- Egy évvel ezelőtt választotta (az akkori főagronómust), Vóczi Lászlót elnöknek a kunfehértói Előre Tsz tagsága. Nemcsak a szövetkezet élén, hanem különbö­ző munkakörökben is változás történt, olyannyira, hogy most csupa fiatal szakember irányítja a termelőszövetkezetét. Hogy jól voksoltak egy évvel ezelőtt a szö­vetkezet tagjai, az a tegnap meg­tartott zárszámadó közgyűlésen is kiderült. Az utóbbi évek legnehe­zebb esztendejét zárták, s ha ki­sebb nyereséget is értek el, mint a korábbi időszakokban, mégis az mondható, hogy sikeres év van mögöttük, nem nyirbálták meg tartalékaikat, s biztos alapokon állva kezdték az 1985-ös munkát. Az összes árbevételük hatvan százalékát adó csirkehizlalás ered­ményességét tavaly a takarmány árnövekedése és a felvásárlásiár­csökkenés — a piaci gondok — jelentősen visszavetették. Annak ellenére, hogy kevesebb takar­mánnyal, és elhullás mellett, több elsőosztályú baromfit adtak el. a nyereségük mintegy felére csök­kent. Pedig a költségek mérsék­lése érdekében mindent megtet­ték: három ólban olaj- helyett fa­tüzelést alkalmaznak, s az ezzel elért megtakarítás megközelítette a kétmillió forintot. A szántóföl­deken búzából termett a legtöbb, csaknem hét tonna hektáronként, kukoricából viszont csak 5,8 ton­na, ami itt kevésnek számít. Az alma betakarítását ,szedd ma­gad” akcióval tették olcsóbbá, a körtét meg az általános iskolások segítségével szedték le az ültet­vényről. A juhászati ágazat fo­lyamatos fejlesztése eredményes volt, csakúgy mint a melléküzem- ágak termelése. Végül is nyolc és fél millió a szövetkezeti nyereség. S ami még döntő: nem volt sze­mélyi viszálykodás, egységben a közös célokért akartak, és tudtak dolgozni. A vezető erőt a szocialista bri­gádok jelentik a kunféhértói Elő­re Tsz-ben is. A tizenegy kol­lektíva 113 tagja nemcsak a saját munkahelyén állt helyt, hanem 770 óra társadalmi munkát vé­geztek a községben, valamint a szövetkezetben. Az elnöki beszámolót követően a szövetkezet bizottságai beszél­tek munkájukról, majd a felszó­lalók sorában kért szót Terbe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára is. Elismerő szavakkal mél­tatta a megye mezőgazdászainak múlt évi helytállását, majd be­szélt a vezetők találékonyságáról, arról az igyekezetről, amelynek eredménye, hogy az időjárási ha­tásokat részben ellensúlyozni tud­ták. A megye egyik legkisebb földterületű gazdasága, a kunfe­hértói ugyancsak helytállt. Egye­bek között hústermelésével hoz­zájárult ahhoz, hogy egész évben jó volt a megyében, és az ország­ban is az élelmiszerellátás. Majd a következőkkel folytatta: — A megye agrárágazata előtt a közeljövőben várhatóan nagyobb lehetőségek nyílnak, ami azt je­lenti, hogy adottságainkat jobban ki tudjuk aknázni. Ehhez szüksé­ges, hogy a későbbiekben, ebben és a megye valamennyi szövetke­zetében, javuljon a munka intene zitása, hatékonysága, és nőjön a piaci érzékenység. A megyei párt­bizottság nevében gratulálok a szövetkezet tagságának, vezetői­nek a múlt évi eredményeikhez, és sikert kívánunk idei terveik­hez. Nőtt az alap- tevékenység nyeresége A hét elején tartotta küldött- gyűlését a bugaci Aranykalász Szakszövetkezet. Börcsök András elnök beszámolójában elmondta, hogy a növénytermesztési ágazat eddigi legjobb eredményét érte el, ez 5,5 millió forint fölé emel­kedett, amely 4,5 millióval jobb az előző évinél. Az alaptevékeny­ség 1,7 millió forint eredményt hozott, amely több mint három­szorosa az 1983. évinek. A kis- árutenmelés a szakszövetkezeten keresztül megvalósított értékesí­tése 7 millió forinttal növekedett, ami 10 százalékos é: kedést je­lent az előző évhe szonyítva. Az ipán ágazatok k«.. dl a nyere­séghez egyedül a lakatosüzem já­rult hozzá, mintegy 3 millió fo­rinttal. A bugaci Aranykalász Szak- szövetkezet össztermelése az el­múlt év folyamán dinamikusan növekedett és a termelési érték meghaladta a 150 millió forintot. Ez az előző évinél 4,9 százalékkal magasabb. Az árbevétel 238 mil­lió, amely 6,7 százalékkal több, mint 1983-ban. A küldöttgyű­lés a beszámolót elfogadta, s meg­szavazta az eredmény felosztását. Ebből a részesedésre 2 139 000 fo­rintot, fejlesztésre pedig mintegy 7,5 milliót költenek. (Folytatás a 2. oldalon.) • Exportra és belföldre is szállítanak tojásokat az érsekcsanádi Bú­zakalász Tsz-bői. A NÉPI ELLENŐRZÉS ELMŰLT ÉVI MÉRLEGE Megalapozott bejelentések — alapos vizsgálatpk Princz László, a szakszerveze­tek megyei tanácsának titkára, a testület pénteki ülése első napi­rendjének az előadója szóbeli be­vezetőjében kiemelte: Az ma a feladatunk, hogy a gazdasági épí­tőmunkát segítő szakszervezeti feladatokat meghatározzuk. Az .SZMT apparátusa az elmúlt he­tekben 30 gazdasági egységnél tá­jékozódott az elmúlt év termelé­si terveinek teljesítéséről, az idei év gazdasági terveiről, az évindí­tás tapasztalatairól. Egyetértett azzal az általános véleménnyel, mely szerint a tervek realizálá­sa továbbra is a vállalati kollek­tívák támogatásától függ. A dol­gozók mozgósításának útját, lehe­tőségét a munkahelyi demokrácia fejlesztésében és nem utolsósor­ban a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésében látjuk. Nyo­matékosan hangsúlyozta: támo­gatni kell a brigádokat munka- szervezési, vezetési és ösztönzési funkcióval felruházó törekvése­ket. Javasolta az árellenőrzés erősítését, hogy ne haladja meg az áremelés a tervezett 7 száza­lékot. Az élénk és szókimondó vitá­ban Einhoffer József, a HVDSZ megyei titkára szerint az új vál­lalatirányítási formákat a veze­tők közül sokan idegenkedve, a szakszervezeti tisztségviselők pe­dig óvatosan, óvatoskodva fogad­ták. Következtetése:' fel kell ké­szíteni a dolgozókat jogaik minél színvonalasabb gyakorlására, a vezetőket pedig az irányítás új formáival adott energiák kihasz­nálására. A várható tanárhiányra figyelmeztetett Sibalin' Istvánná, a pedagógus-szakszervezet megyei A szakmunkások egyetemi és főiskolai előkészítő tanfolyamai- nak idei beiskolázási kérdéseiről és feladatairól tartottak pénte­ken országos értekezletet a KISZ KB székiházában.. A Művelődési Minisztérium, az ágazati minisz­tériumok. a SZOT és a. KISZ K£B által évenként rendezett összejö­vetelre az idén. először hívták meg á megyék gazdasági, társa­dalmi és politikai szervezeteinek képviselőit, abból a célból, hogy azok a saját területükön a helyi vállalatokkal együttműködve job­ban. elősegítsék a SZET-re je­lentkező, továbbtanulni kívánó fiatalok kiválasztását, és segítsék érdek védelmü két. Török Imre, a Művelődési Mi­nisztérium egyetemi és főiskolai osztályának vezetője bevezető előadásában elmondta, hogy az utóbbi, években csökkent a SZÉT. re jelentkező fiatalok száma. Az 1973-ban indult tanfolyam az el­múlt esztendőkben és jelenleg is jól szolgálja a társadalmi mobi­litás. a; különböző rétegekből ki­kerülő fiatalok esélyegyenlőségé­nek megvalósulását. Az idén im­már 13. tanévébe lép a SZÉT: a tanfolyamokon eddig 5800 szak­munkás kezdte meg tanulmá­nyait, közülük 2900 tett eredmé­nyes felvételi vizsgát Is került be az egyetemekre. Több mint 1200-an. már diplomát szereztek, és ezernél többen tanulnak jelen­leg is felsőoktatási intézmények­ben. titkára. Speciális , továbbképzési lehetőségek megteremtését szor­galmazta. Helytelenítette a peda­gógus lakásépítési kölcsön meg­szüntetését. Az új támogatási rendszertől a falusi pedagógusok — főként a fiatal házaspárok — aligha remélhetik lakásgondjaik megszüntetését. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését sür­gette dr. Vétek Jánosné, az egész­ségügyi megyebizottság titkára. Csapiár Vilmos, az SZMT kultu­rális bizottságának elnöke szerint az eddiginél több információt vár a szakszervezeti tagság az élet minden területéről.' A sajtó sokat tehet az itt-ott mutatkozó ked­vetlenség föloldásáért, a reális, lelkesítő célok elfogadtatásáért. Szenvedélyesen bizonyította a szakszervezeti munka fontossá­gát Szabó Ferenc, a MED05Z megyebizottságának nyugdíjas tit­kára. Az ésszerű, a minőséget ki­emelő, a gondolkodtató munka-, versenyek ma is mozgósító hatá­súak. A tiszakécskei Sonkoly Fe­renc az agitációhoz adott jó ötle­teket. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese meg­alapozottnak minősítette a jelen­tést. Kitért a teljes foglalkozta­tás vívmánya és a hatékony fog­lalkoztatás elve látszólagos, he­lyenkénti ellentmondásaira. Csak akkor juthatunk előbbre; ha a vállalatok a lehető legkevesebb emberrel teljesítik termelési fel­adataikat, mert csak így állhat- jUk meg helyünket a világpiacon. A tanácsok természetesen min­den lehetségest megtesznek a va­(Fólytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt években azonban a kezdeti lendület megtorpant. A gazdasági helyzet, a jövedelem­viszonyok ismert alakulása ked­vezőtlenül érintette a továbbta­nulás presztízsét, csökkent az ér­telmiségi, elsősorban a műszaki pályák iránti érdeklődés. Ez meg­mutatkozott a SZET-re jelentke­zők számának csökkenésében is. Mint megállapították, e negatív tendenciák ellensúlyozására a jö. vőben az irányitószervek és a vállalatok összehangoltabb tevé­kenységére van szükség. Fontos, hogy a munkahelyek vezető sze­repe a fiatalok kiválasztásánál és beiskolázásával a jövőben ne ér­jen véget; támogassák őket er­kölcsileg és anyagilag a tanul­mányok ideje alatt is, biztosít­sák a tanulmányi feltételeket és .segítsék az egyetemet végzettek visszailleszkedését a termelésbe. A vállalatok az év elején már megkapták a tájékoztatókat és a jelentkezési lapokat: ezeket áp­rilis, 15-ig kell béküldeniük. A felvételre javasolt szakmunkások április és augusztus között egy­hetes alkalmassági vizsgán vesz­nek részt és szeptemberben kezd­hetik a 10 hónapos műszaki, köz- gazdasági, mezőgazdasági, élelmi- szeripari, valamint jogi tanfolya­mokat. A sikeres felvételi vizsgát tettek nappali, esti és levelező tagozaton kezdhetik meg tanul­mányaikat. Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke i dr. Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár meg­hívására a közeli napokban hiva­talos látogatásra Ausztriába uta­zik. (MTI) KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig (5—6. oldal) • Széchenyi napjai. Tv-já- téksorozat. Vl/i. (Csütör­tök, tv 1.: 20.00) Beszámoltak a hosszúhegyi rendszerek Tegnap került sor a megyehá­zán a Hosszúhegyi Mezőgazdasá­gi Kombinát gesztorságával mű­ködő termesztési rendszerek, va­lamint a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály vezető munka­társainak feladategyeztető tár­gyalására. A Hosszúhegyi Szőlőtermesztési és Borászati Rendszer 1975-ben alakult. Jelenleg 13 Bács-Kiskun megyei gazdaság tagja a Tolna és Fejér megyeieken kívül. Jó­részt a Duna mellett elhelyezkedő taggazdaságok területéről tavaly átlagosan öt tonna szőlőt takarí­tottak be. A rendszer szakemberei a tech­nológiát valamennyi partnerük szőlőtábláira elkészítik, azonban nem minden helyen megfelelő a fogadókészség, vagyis elmarad ennek pontos megvalósítása. Az okok között elsősorban a személyi és tárgyi feltételek hiánya említ­hető. A szaktanácsadók munka­naplója alapján készített átfogó értékelések figyelembevételével határozzák meg egy-egy termelé­si év soronlevő feladatait. Szak­mai fórumokat, továbbképzéseket, versenyeiket is rendez a rendszer, amelyeken partnereiket tájékoz­tatják a legújabb tudományos eredményekről, valamint az ága­zatot érintő piaci kilátásokról. Az új ültetvények létrehozását a rendszertelepítési tervek elké­szítésével, szaporítóanyag beszer­zésével, gépekkel és egyéb szol­gáltatásokkal segítik. Szorgal­mazzák a szakcsoportos telepítési formát' is. Sümegi Tibor rend­szervezető szerint most kisebb lé­pésekkel bár, de ily módon is előrébb kell jutni a szőlőtermesz­tés gazdaságosságának javításá­ban. Ezért a gesztor gazdaságban a fajtaértékelésen kívül növény­védő szerekkel is végeznek kísér­leteket és különböző művelésmó- dok eredményességét hasonlítják össze. A Hosszúhegyi Gyümölcster­mesztési Rendszer ugyancsak tíz­éves, Bács-iKiskun megyében 19 taggazdasága van, amely több mint háromezer hektáron alkal­mazza a rendszer tehcnológiáját és veszi igénybe szolgáltatásait. A jelentős télialma-terület csök­kent. ugyanis e gyümölcs koráb­bi évékben tapasztalt értékesítési gondjai miatt több helyen kivág­ták az ültetvények egy részét. Ami nagyabb baj: az újratelepí­tés és a fejlesztés lelassult, illet­ve megállt. Nemcsak a technoló­gia, hanem a szükséges eszközök, gépek elfogadtatása is nehézzé vált, a gyümölcstermesztés gép­es eszközparkjának színvonala nem javult. A megyében a rendszerhez tar­tozó gazdaságokban ötszáz hek­tár a még nem termő fiatal ül­tetvény, amelyekben a fajtaösz- szetétel is korszerű. Ilyeq például Miskén a meggyes, a Kecskemét- szlkrai Állami Gazdaságban pe­dig a téli alma. Néhány helyen terveznek új telepítéseket: a szánk i Haladás Termelőszövetke­zetben birs-, a jakabszállási Nép­front Szakszövetkezetben szilva- ültetvényt hoznak létre. Az ipari minőségű gyümölcs felvásárlásá­val nem adódnak gondok, hiszen a 'hosszúhegyi léüzem húszezer tonnás évi kapacitásával megfe­lel a feladatoknak. < G. E. A Bács-Kiskun megyei' Népi Ellenőrzési Bizottságok tavaly 62 téma- és célvizsgálatot folytattak le. Megnézték, mi van 213 köz­érdekű bejelentés és 62 magán- panasz mögött. Ellenőriztek 444 egységet 801 népi- ellenőr bevo­násával, amelyhez 3505 munka­napra volt szükség. A személye­sen megjelenő közérdekű beje­lentők és magánpanaszosok ügyes-bajos dolgaiban 120 alka­lommal intézkedtek gyorsan, túl­nyomó többségük teljes megelé­gedésére. Ezek a számok is érzékeltetik, hogy bőven adódott feladatuk a népi ellenőröknek. Munkájukat a leg időszerűbb társadalom- és gazdaságpolitikai feladatok Irá­nyították főként, de bekapcsolód­tak az országos vizsgálatokba, s azokba, amelyeket az illetékes pártbizottságok és a tanácsok szükségesnek tartottak. Gondot fordítottak az állampolgári fe­gyelem javítására, a gazdálkodás rendjének erősítésére, valamint a kedvező tapasztalatok feltárá­sára és elterjesztésére. Ennek során többek között el­lenőrizték a célcsoportos lakás­építést, annak előkészítését és vizsgálták 10 Ipari és mezőgazda- sági 'beruházás teljes folyamatát. A beruházási tevékenységben számos fogyatékosságot tapasztal­tak, amelyek nehezítik a kivite­lezések idejének csökkentését. Sok gondot okoz a 'beruházások előkészítésének elhúzódása, a be­ruházók, a kivitelezők, az alap­anyag-szállítók, a különböző vál­lalkozók közötti hosszú vita, amely részben a hiányos anyag­ellátásra), továbbá az egyoldalúan kedvező gazdasági pozíció kihar­colására vezethető vissza. A kiskunhalasi bizottság téma- vizsgálat keretében ellenőrizte a magángépjárművek hivatalos cél­ra való használatát. Sorozatos visszaéléseket állapított meg az üzemi gépjárművek, a személy­gépkocsi-átalányban részesülők, valamint az eseti elszámolások adatait összevetve. Többször ar­ra a következtetésre jutottak, hogy sokan így próbálják jöve­delmüket kiegészíteni. A kiskunfélegyházi NEB az új gazdasági formák kialakítását, működésük hatását figyelve meg­állapította, hogy ezek szüksége­sek. fontosak a vállalatok, szö­vetkezetek fő tevékenységének segítésében és egyes hiány területek pótlásában. Viszont a vállalatok, szövetkezetek vezetői nem készül­tek fel kellően az új gazdálkodá­si formák segítésére és ellenőr­zésére. A gazdálkodók egy része csak az anyagi érdekeket nézi és többször figyelmen kívül hagy fontos szabályozásokat. A vállal­kozásokban. résztvevők is gyak­ran a konjunkturális lehetőségek szerint válogatnak és kevésbé jzámí-t hajtóerőnek a tartós gaz­dasági tevékenység. Szerencsére az ellenőrzések túl­nyomó többségében tapasztaltak arról tanúskodnak, hogy a gaz­dálkodó szervezetek általában tö­rekszenek tartalékaik feltárására, a változó gazdasági körülmények­hez való alkalmazkodásra. A megyei, valamint a helyi NIKB-ek 63 választott tagja ter­mészetesen kevés lenne a fela­datok ellátására. A társadalmi munkatársak szívesen vállalják a megbízatásokat, s igyekeznek ezeknek lelkiismeretesen eleget tenni, segítve ezáltal a testületi munkát. Összességében eredmé­nyesen dolgozott az elmúlt esz­tendőben. a népi ellenőrzés me­gyei szervezete, de a nehezülő feltételek miatt a minőség javí­tása és a jogosítványok folyama­tos félhasználása terén további előrelépés szükséges. T. B. Szakmunkások az egyetemen, főiskolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom