Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. január 17. • PETŐFI NÉPE • 5 KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK VITÁJA A PÁRTALAPSZERVEZETEKBEN Felelősen, kezdeményezve A tassi Dózsa Termelőszövet­kezet kommunistái az elmúlt hét végién tartották meg vezetőség­választó taggyűlésüket. A 80 fős alapszervezet jelenlévő hetven­négy tagját é? a vendégeket Kiss János szervezőtitkár üdvözölte, majd Mizsei Ferenc, az alapszer­vezet titkára ismertette a terme­lőszövetkezet párttagságának a XIII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos állásfoglalását és javaslatait. Az alapszervezet tagjai a sze­mélyes beszélgetések során és a pártcsoport-értekezleteken véle­ményt cseréltek az irányelvek­ről, ezt követően pedig a vezető­ség összegezte — a tíz pártcso- portbizalmi bevonásával — a ta­pasztalatokat. E közős munka eredményeként készült el az alap- szervezef szinte valamennyi tag­jának a véleményét tartalmazó állásfoglalás. Eszerint á tassi Dózsa Tsz kom­munistái jól tudják, hogy meny­nyire megváltozott a paraszti munka jellege, és ez milyen ked­vezően hatott a falusi lakosság életkörülményeire. Abban sincs eltérés az átlaghoz képest, hogy ebben a gazdaságiban sem sike­rűn még maradéktalanul ér­vényre juttatni a nőpolitikái el­veket. A nődolgozók bére itt-ott elmarad a férfiakétól, és női ve­zetőből is kevesebb van a kívá­natosnál. Az alapszervezet tagsága nagy jelentőséget tulajdonít a gazda­ságirányítás továbbfejlesztésé­nek, helyesli a párt ilyen irányú törekvéseit. Egyetértenek azzal, hogy a termelői árak valóban a társadalmilag szükséges, indo­kolt ráfordításokat fejezzék ki, és szűnjön meg a lehetősége an­nak, hogy a hanyag, munkavégzés többletköltségeit a lakosságra, a fogyasztókra háríthassák át egyes termelőüzemek. Kezdeményezni és támogatni kívánják ; a haté­konyság fokozását, avmunkafegye­lem erősítését, a teljesítmények nöyeléséí. A célok megvalósítá­sát illetően továbbra is meghatá­rozó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek,' s mellettük, .te. vékenységüket kiegészítve dol­goznak a fontos szükségleteket kielégítő kisvállalatok. kisszö: vetkezetek. Ám az utóbbiak sem juttathatják tagjaikat indokolat­lanul magas, a közvélemény ál­tal el nem ismert mértékű jöve­delemhez. Szükséges, hogy a kollektív, és az egyéni jövedelmekben az ed­diginél jobban kifejezésre jus­son a teljesítmények értéke, és a népgazdaság valamennyi ágaza­tában alakuljon ki ösztönző bé. rezés. Helyeslik a termelőszövet­kezet párttagjai a dolgozók át­képzését, és gazdaságosan terme­lő munkahelyekre való átcsopor­tosítását. Ennek szükségességét' ma már maguk az érintettek is belátják. A itassa Dózsa Termelőszövet­kezetben is nehezebbé vált a fel­adatok végrehajtása, s ez pró­bára teszi a párttagokat, az alap. szervezetet. Á kommunisták pél­damutató módon helytállnak a bonyolultabb körülmények kö­zepette is. Á pár.talapszervezet jól alkalmazkodott a változó fel­adatokhoz, nőtt politikai önálló, sága. erősödött irányító szerepe, fokozódott kezdeményezőkészség ge. A párttagok a beszámolót kö­vetően megválasztották az új vezetőséget. Az alapszervezet titkára ismét Mizsei Ferenc lett. A tassi Dózsa Tsz kommunistái­nak vezetőségválasztó taggyű­lésén részt Vett és felszólalt Bene János, a kunszentmiklósi városa jogú pártbizottság első titkára. • S. B. Energiatakarékosság a vállalatoknál A kormány felhívása nyomán számos vállalatnál hoztak intéz­kedéseket az energia megtakarí­tására, illetve hatékonyabb fel- használására. Kemény harcot folytatnak a hideg ellen a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozói is Százhalom­battán. Folyamatosan ellenőrzik a több kilométer hosszú, szabad­ban futó, s így a fagynak Jptett csővezetékek állapotát. A hideg ellenére is teljes kapacitással dolgozik a vállalát, hiszen a kő- olajszármazékú energiahordozók­ra minden eddiginél nagyobb szükség van. Sőt éppen a hideg miatt a termékek fizikai tulaj­donságait is javítaniuk kell: a dízel-üzemanyagok és a háztar­tási tüzelőolaj esetében például a szokásoshoz képest rpásfélszer több adalék felhasználásával biz­tosítják, hogy mínusz tíz fok he­lyett csak mínusz 15 fokon der­medjenek meg. Az energiataka­rékosság érdekében a vállalat mérsékelte földgáz-felhasználá- sát, és teljes kihasználással mű­ködteti a hulladékenergia-hasz- nosító rendszerét. Ennek része­ként munkába állították a krakk- üzem energia-visszanyerő rend­szerét. Ez a krakkolásnál kelet­kező füstgázok hőenergiáját hasznosítja villamosáram, illetve gőz fejlesztésével. A vállalat egyéb üzemeiben a csőkemencék füstgázainak melege is gőzt termel. Borsod megye . egyik legna-*! gyobb energiafogyasztója, a Ti­szai Vegyi Kombinát 'különféle műszaki intézkedések révén el­érte, hogy a nagy hideg ellenére sem kellett emelnie energiaadag- ját: az egyébként átlagos meny- nyiségűvel tudta' biztosítani a termelő részlegek folyamatos, megszokott üzemmenetét. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben mindenekelőtt a saját energiatermelő egységek haté­konyságát növelték: ahol csak lehet, házon belül állítják elő az energiát. Misküllc mintegy 30 000 lakása is a Lenin Kohászati Mű­vekből kapja a meleget. A nagy kapacitású fűtőműből kibocsátott forró víz hőmérsékletét állan­dóan szabályozzák, hogy a több tízezer családi otthon melegét az előírt szinten tartsák. (MTI) Tépőzárak Lajosmizséről • A lajos- mizsei Népfront Tsz ipari ágazata az Alföldi Cipőgyárnak naponta 400—500 pár tépőzáras felsőrészt készít. A minőséget ellenőrzi Kolbusz Imréné. (Straszer András felvétele) Megkezdődött az adóköteles jövedelmek összesítése Megkezdődött a lakosság múlt évi adóköteles jöyedeflmeinek összesítése, s a Pénzügyminisz­térium Számítástechnikai Köz­pontjában hozzálláttak az ada­tok feldolgozásához. A lakossági adójogszabályok — mint ismeretes — tavaly mó­dosultak. A korábban tevékeny­ségenként különböző adókulcsok egységessé váltak, s összességé­ben 5—10 százalékponttal csök­kent a befizetendő adók mértéke. Az adókulcsok egységesítésé­vel megszűnt az a korábbi hely­telen ■ gyakorlat: ha valakinek többféle tevékenységből tevődött össze a jövedelme, a küüön-kü- lön történő adózás miatt előnyö­sebb helyzetbe került, mint áz, akinek összes jövedelme csupán egyetlen tevékenységből szárma­zott. Az egységesítéssel á Pénz­ügyminisztérium érvényesíteni kívánja azt aiz elvet, hogy azo­nos nagyságú adóköteles jöve­delmet — annak forrásától füg­getlenül — azonos mértékű adó terheljen. Ezzel kedvező feltéte­leket kíván teremteni a minden állampolgárra kiterjedő arányos közteherviselés érvényesítéséhez. A lakossági jövedelmek adóz­tatásának módosított jogszabá­lya 600—800 ezer állampolgárt érint. Adataik összesítésével , megállapítható, hogy a különbö­ző forrásból származó jövedel­meik után évközben együttvéve elegendő adót fizettek-e. Hanem, s az adókülönbözet meg­haladja a 2 ezer forintot,, akkor ezt értesítés alapján be kell 'fi­zetniük az illetékes adóhatóság­nak. Azok az állampolgárok szá­míthatnak erre, akik több kü­lönböző forrásból összesen mint­egy 55—60 ezer forintnál na­gyobb évi jövedelemre tettek szert 1984-ben. • Az új egységes adórendszer bevezetése során a szakemberek­nek biztosítaniok kell, hogy az igazgatási munka során minden területen érvényesüljön a jövedelmek egységes elvek sze­rinti adóztatása. A Pénzügymi­nisztérium illetékesei tájértekez­leteken készítették fel a végre­hajtásban részt vevő szakembe­reket. Az elmúlt időszakban el­készítették a feldolgozáshoz szükséges . számítógépes progra- mokatrf., és sikeresen ki is pró-. hálták azokat. Az eredményes munka fontos feltétele, hogy az adatszolgáltató gazdasági egysé­gek — vállalatok, szövetkezetek, költségvetési intézmények — jogszabályi kötelezettségeiknek ' pontosan és idejében tegyenek eleget. A feldolgozást előrelátha­tólag a nyár elején fejezik be. Az adójogszabályok módosítá­sa és alkalmazása része az adó­rendszer hosszú távú fejlesztésé­nek. A minden állampolgárra kiterjedő, arányos köztehervise­lés érvényesítésének feltétele ugyanis, hogy a i’akosság jöve­delmeinek adóztatása teljes kö­rűvé és egységessé váljék. Az egységes személyi jövedelem­adó-rendszer létrehozásán már dolgoznak a szakemberek. FoliólRATSZEMLE Középpontban a gazdaságpolitika Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elem­zi a folyóirat idei első számában népgazdaságunk helyzetét és az idei célkitűzéseket. Rámutat, hogy 1984 az 1978 óta* követett gazdaságpolitika megvalósításá­ban jelentős állomásként jelle­mezhető. Az 1985. évi népgazda­ságpolitika és gazdaságirányítás mégvalósítását tekintik fő célki­tűzésnek, amelynek középpontján ban a népgazdaság külső pénz­ügyi egyensúlyi helyzetének to­vábbi javítása, a gazdaság belső egyensúlyi viszonyainak konszoli­dálása, a gazdasági növekedés szerény élénkítése áll továbbá az a törekvés, hogy ne csökken­jen tovább a nemzeti jövedelem belső felhasználása. •Váncsa Jenő megvilágítja a magyar mezőgazdaság tavalyi eredményeit, a teljesítmények mögötti erőfeszítéseket. Az utóbbi néhány évben gaz­daságpolitikánk középpontjában a hetvenes években megromlott gazdasági egyensúly helyreállítá­sa és megszilárdítása áll. Hoós János <a gazdasági prioritások ér­vényesülésével foglalkozik és bi- zdhyítja: nem indokolt, hogy helyzetünket a kelleténél söté- tebbnek lássuk. A szerkesztőség interjút készí­tett Szabó Imrével, a Hajdú-Bi- har megyei Tanács elnökével a tanácsok testületi munkájáról, érdekfeltáró, -összehangoló és -érvényesítő szerepéről, a szak- igazgatás ellenőrzéséről, a taná-' csók önádóságának növekedéséről. Nemzeti fejlődésünk utolsó ne­gyedszázadának egyik legfonto­sabb eredménye, a párt szövet­ségi politikájának igen lényeges eleme, hogy a különböző feleke­zetű hívők és egyházaik együtt munkálkodnak a marxistákkal, a nem hívőkkel az ország boldogu­lása és békéje érdekében. Lukács József tanulmánya a marxisták és hívők közötti együttműködés­ről és vitáról szól. Az elmúlt négy évtized törté­netének kiemelkedő időszakai közé sorolhatjuk & felszabadulást »4•. a i '93rt t*a 51s 8-2 Partéiét közvetlenül követő esztendőket^ amikor alapvető történelmi át­alakulás ment végbe hazánkban. Ennek az időszaknak a legfonto­sabb jellemzőiről, nemzeti törté­nelmünkben elfoglalt helyéről rendezett kerekasztal-beszélge- tést Gyenes László vezetésével a szerkesztőség. * Batta István az alapszervezet! pártmunkával foglalkozik. Azt vizsgálja, mi lehet az oka annak, hogy a politikai tevékenységben, az alapszervezeti munkában oly nagy tekintélyük van egyes bür- rokratikus módszereknek, külö­nösen a papírmunkának. A be­számoló taggyűlések mindenkor nagy figyelmet kapnak a párt életében. A Pártszervezetek éle­téből című rovatban pártmunká­sok elemzik a tapasztalatokat és a tanulságokat. A folyóirat folytatja a 8/9. szá­mában indított vitát a vállalati pártszervezetek munkájának mó­dosulásáról. különös tekintettel az új vállalatvezetési formákra. Ezúttal Bangha László, Martono- si Imre és Varga Jenő hozzászó­lását közli. Negyven esztendővel ezelőtt szabadították fel a szovjet csa­patok Budapestet. A Pártélet visszaemlékezéseket közöl az első napok szervezőmunkájáról. (K. S.) iSJj.ißilllfl't 3 Népi kismesterségek pályázata Népi kismesterségek művésze­te címmel országos pályázatot hirdet a Népi Iparművészeti Ta­nács, a Somogy megyei és a sió­foki városi tanács, valamint a Dél-balatoni Kulturális Központ. A másodízben sorra Ikerülő pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a napjaink társadalmi, gazdasági változásai nyomán ki­halófélben levő népi kismester­ségekre. ­A pályázók két , csoportban mérhetik össze tudásukat: az el­ső kategóriában, faragott és fes­tett bútorokkal, fém-, bőr-, . és szűcsmunkákkal, valamint kék­festő kelmékkel pályázhatnak. A második kategóriában a kulacs-, mézeskalács-, [hangszerkészítők és az öltözködési dísztárgyak mesterei adhatnak számot tudá­sukról. Pályázni csak új alkotásokkal lehet, s a pályázaton egy garni­túrával, vagy legfeljebb» öt ön­álló darabbal lehet részt venni. A munkákat 1985. május! 12-ig kell eljuttatni a Dél-balatonit Kulturális Központ címére (8600, Siófok, Fő tér 2.). \ VIHAROS ÉJSZAKÁN T estvérgy ilkosság 1984. június 22-én reggel háromnegyed 6-kor Kecskeméten a Csóka u. 37. számú ház kapujától néhány méterre a járdán fekve holtan találták a munkába igyekvő járókelők a 47 éves Nagy Feren. cet. Először arra gondoltak, hogy csupán békésen alszik, mert előző este úgy lerészegedett, hogy nem maradt energiája bejutni a házba. Az utcabeliek­nek ez az állapot igazán nem okozott volna megle­petést, hiszen számtalanszor előfordult már vele hasonló eset. Viszont most nem is szuszógott. így kénytelenek voltak orvosért — s nem rendőrért — szaladni, hiszen bűncselekményre még senki sem gyanakodott. Csak az orvos derítette ki, hogy a férfi hátán egy szúrt seb van. Egy olyan szúrás, amely — a későbbi szakértői vizsgálat szerint — részben a szívet, részben a tüdőverőeret érintette. *** Az azonnal meginduló nyomozás első adatai arra utaltak, hogy tervszerű, pontosan kidolgozott em­beröléssel van dolguk, ahol az' elkövető gondosan Ügyelt a „tökéletes bűntény” látszatának felkelté­sére. , Viszdnt a számba jöhető gyanúsították egyikénél" sem_ stimmelt valami. A cselek­mény motivációja, a miértre adható válászva- riációk mindegyike úgyszólván képtelenségnek bizonyult.. Nagy Ferenc olyan mérhetetlen nyomorban és szenriyben élt, amelyhez fog­hatóval még a sokat látott, nyomozók is ritkán találkoznak. A Csóka utcai ház csak jóindulattal volt lakásnak nevezhető. Mégis itt lakott a három fiútestvér, Pál, József, és Ferenc. Mindegyiküknek rendelkezésére állt egy-egy különbejátatú lakrész, amelyet a fiúk a szülőktől örököltek. Valójában az egész ingatlan kilenc testvér közös tulajdonaként szerepelt a nyilvántartásban. Azaz csak szerepelt volna, de a néhai szülőkkel közös gondatlanság miatt papíron még mindig a nagyszülőké a tulaj­donjog. A laza, esetleges kapcsolatot tartó testvérek kö­zül főleg Mária próbálta az anyaszerepet játszani, így Ferenó őt kereste föl időnként, ha emberi- ham got akant hallani. Olykor-olykor ott is aludt nála, de csak a disznóólban, mert áradt ruházatából a bűz. Hónapokig nem mosakodott Ferenc, és nem cserélt sem alsó-, sem felsőneműt. Ha az élelmiszer- boltba időnként elment vásárolni, a vevők nagy ívben elkerülték az üzletet. Addig senki nem ment be, amíg ő ki nem jött. Még a kugbormérők is ide­genkedve fogadták, s csak szánalomból/ löktek oda neki egy-két pohár bort, amikor elfogyott a pénze. Pedig havonta hozott neki a postás 3 ezer forint rokkantnyugdíjat. Jó tíz évvel ezelőtt kapta 'kézhez a leszázalékolásról szóló orvosi papírt tüdőbetegsé­ge miatt. Állapotát már ekkor is súlyosbította az azóta, végérvényessé yált alkoholista életmódja. Ami pénzt kapott, azt folyékonnyá téve, mind leöntötte a torkán. Pedig valaha jobb napokat látott, ácsiként dolgozott, amíg felesége el nem vált tőle. Gyerme­ke szégyellte apja viselkedését, s ha csak tehette, elkerülte őt. Bár a tisztelet érzése nem hunyt ki benne végleg, csak arra korlátozódott, hogy néhány használt, de jó1 állapotú ruhaneműt adjon az apjá­nak. * -j' - *** Délelőtt 10 óra körül lehetett az idő június 21-én, amikor Ferenc, a reggeli kábulatból magához térve, bement a közeli élelmiszerboltba. Egy koszos mű- raffia szatyorban hózott két sörösüveget, amelynek az áráért üdítőt, s egy doboz cigarettát kért. Egyre elhatalmasodó betegsége, és pénztelensége is arra ösztönözte, hogy az olcsóbb, alkoholmentes italokat is figyelmében részesítse. Gyomorfájdalmai miatt már csak meggörnyedve tudott járni, és ereje is alig maradt arra, hogy a lakásban rendet tegyen. Ezért — tökintettel a jó időre — inkább az udvaron, a ■kapu tövében múlatta az időt, néhány ledobott ron­gyon fekve. A lakásból egyébként is már régen ki­kapcsolták a vizet és a villanyt, hiszen évek óta nem fizetett semmilyen díjat sem. Pedig most jól jött volna. Ugyanis a testvére, Pál felajánlotta ne­ki, hogy cseréljenek lakrészt. így Pál (aki a ház kö­zépső részében élt) eladhatta volna az őt megillető részt. Csakhogy a középső szobáért senki nem lett volna hajlandó fizetni egy fillért sem. Ám Ferenc nem akart belemenni a cserébe, mert Pállal ko­rábban sem volt túlzottan jó a kapcsolata, ö in­kább Józsefhez ragaszkodott, aki a leghátsó rész­ben lakott. Neki anyagilag is jobb volt a helyzete. Még disznót és galambokat is tudott tartani, s ágya is volt. amin fekhetett. Ha ideje és kedve engedte, József kontár kőművesként, is eldolgozgatott. Pál, ha csak tehette, kerülte a munkái;. Ideje ja­va -részét egy ismerőse felsőcsalánosi hobbikertjé­nek apró házikójában töltötte.. Szerette a „remete”- életet, amelyhez hozzájárult 'dipszomániás, csavargó hajlama. Napközben kóborolt a városban is. s oly­kor-olykor egy trafikosnak segített árut pakolni. *** A rendőrség szeptember 5-én jutott el a körülmé- nyék alapos ismeretében odáig, hogy Pált léptesse elő első számú gyanúsítottá. Ugyanis ő — az. idő múlásával — olyan kijelentésekét tett a környe­zetében, amelyek hátteréről csak az elkövető tudhatott teljes bizonyossággal. Viszont, amikor elő­zetes letartóztatásba került, mindent elfelejtett. Hosszú ideig makacsul tagadta, hogy bármi köze is lett volna a testvére halálához. Végül is. amikor olyan emberekkel találkozott, akiknek a kijelenté, seket tette, s ők a szemébe mondták az igazságot, megtört, és beismerő vallomást tett. Nem is egyet. Először arra hivatkozott, hogy június 21-én, este ittas állapotban hazatérve lefeküdt. De rosszul érez­te magát, ezért éjfél tájiban kiment az udvari W. C.- re. A kapu felé nézve látta, hogy a félig nyitott aj­tó tövében valami mozgás van, és dünnyög valaki. Elbizonytalanodva attól, hogy idegen jár az udvaron, visszament, a lakás bejárati ajtajáig, és tovább fi­gyelt. Egyre inkább világossá vált előtte, hogy van ott valaki. S ekkor meglódult a fantáziája. (Gyér. mekkora óta úgy érezte: üldözi valaki, s mindig félt, hogy megverik. Öt ugyan senki nem bántotta, de Józsefet egyszer már megverték.) Ekkor bement a szobába, s az ajtótól jobbra eső szekrényből le­emelt egy kést. Majd nesztelenül elosont a fal mellett a kapuig, és lehajolva a mozgó valamibe beledöfte a kést. Ezután anélkül, hogy megvárta volna, mi törtépik, visszament a lakásba, becsukta az ajtót, s fülelt. Majd lefeküdt aludni. Másnap reggel fél 5 tájékán még szürkületben jött ki a házból, de nem látott semmi rendelleneset. így a Magyar Utca irá­nyában elindult a biciklijével. *** . V. | A meteorológusok szerint a 27-éről 22-ére virradó éjjel vihar tombolt Kecskemét felett. Sűrű sötétség borította be a várost, időnként dörgött. villámlott. Az eső éjjel 11 körül kezdett zuhogni. Az orvosszakértők vizsgálata alapján kiderült, hogy a nedves., nyálkás földön mintegy 15 percig élhetett még a szúrás után Ferenc. Részben meg­maradt a mozgásképessége is.' így a félig nyitott kapun át az údvarról még kimászhatott az utcára. A teljesen kinyitott kapuajtó eltakarhatta a testét, így amikor elindult reggel Pál, esetleg valóban nem láthatta őt. Amikor a tények és a beismerő vallomás birto­kában a réíszletekről kérdezték, Pál újból mesélni, kezdett. Elmondta, hogy az éjszaka történtek tel­jesen kiestek az emlékezetéből! Csupán akkor ja­vult meg a memóriája, amikor a rendőrök a hiúsá-. gára hivatkozva megkérdezték: Mire emlékezett, amikor bokszoló korában kiütötték? Erre válaszként dühösen felugrott, s kijelentette, hogy ő a földön fekve is emlékezett akkdr mindenre. A több variá­cióban előadott vallomás után elmondta, hogy vau. lójában szégyellte az állandó feleimét. Attól tartott, hogy üldözési mániája miatt bolondnak nézik, ezért akkor éjjel erőt vett magán, és bátor akart lenni...-Valószínűleg már akkor nagyon jól tudta, hogy kit szúrt le. Reggel, amikor elindult otthonról, .lát­ta azt a műanyag szatyrot az utcán heverni, amit a testvére hordott maigánál. Anélkül, hogy meghézte volna, mi van benne, inkább úgy belerúgott, hogy az a kapun belülre került. Otthonról való távozása után csak az Ipoly utcában állt meg, ahol levegőt kellett a bicikli kerekébe pumpálni. Ezt az időt felhasználva körülnézett, hogy látja-e valaki,’ s a táskáján kinyitva, előszedte az előzőleg újságpapírba csomagolt kést, és eldobta a szemétbe. *♦* A pszichológus szakértő vizsgálata saerint Pál több mint tíz éve nem tudja, hogy hol lakik a lá­nya, és tó volt felesége. Csupán vágyai vannak a jó életre, és a szép lakásra, de ezért semmit nem-.haj­landó tenni. Hirtelen haragú, agresszív viselkedésű önmagával és másokkal szemben. Most. amikor előzetes letartóztatásban várja, ho­gyan döntenek a továhbi sorsa felől, csak egyetlen­dolog izgatja: mit szólnak majd a testvérei? | T. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom