Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

s • . PETŐFI NÉPE • 1985. Január 18. V. Gromiko fogadta az indiai nagykövetet ^MOSZKVA •l rÁ Szovjetunió kedvezően -iteüfieaiény W&S í • '-i'Zisßk&l■ ..ii- r ■ '. |ä| találkozót || jelentette fi kedden Moszkvában ."Ifviípj Grotr ikn szovjet moszkvai í&gykSveí.éí fogadta, s & ta­lálkozón kifejtette, hogy ha .mindkét fél maradéktalanul -Mddtes. tártja á j szovjet v '.medikai' ^flliigyminisz- J'/'í . íPjéláoáeíssS született •^feáíiássSoS^í,' akkor yaíő*> iwfc?f előbbre; lehet lépni a Segyverkeeési hajsza meg- szüntetése. a nukleáris íaá- hord veszélyének ktküszö- •oíésf p Végül a mifttsáris' tetmÉtb.táíháteá. nép".ér* ' bekében áH6 felszámolása útján. __ A megbeszélésen a kétől1* ' ■ *Sa!ú kapcsolatokról szólva India moszkvai ite-gyköváte .kijelentette, hogy Radzsiv i'S'ithi kormánya nagy je- j i ■■'itSség.í^ tulajdonit a «Jjo vjt;ít=Kióijos íűző(lő ■ ba­rátság, a véle folytatott v-jj’üífeíí&ödés további fej- le£*íésének. JKözöItc azt is. hogy India érdékelt azok- ; nak az erőfeszítéseknek a dSíterébéjSif-. amelyeket s» SzéVjétndió ^esa e fegyver* kezesi hájsás.. megszűnteié- rséf a nukleáris háború ve- " <> r elhárítása érde­dében. ‘ King-évforduló ' Gyűles ek/kel, .felvonulásokkal, egyházi ünnepségekkel, szertar­emlék-e^d É&Éffljj ^eV|?a-§,ze^te. ,a' amerikai ^mégercj :poli// gárjogi vezető, dir. Martin Luther Kínig születésének 56. évforduló­járól. Az 1968-ban meggyilkolt Kínig születésnapja a jövő évtől kezdve, nemzeti ünnep, munka­szüneti nap lesz az Egyesült Ál­lamokban, de több állam már most annak nyilvánította. Az energiarendszer és az alkatrészellátás a KGST VB ülésének napirendjén MOSZKVA Kedden Moszkvában folytató­dott a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 113. ülése. A tagországok állandó képvise­lői áttekintették a KGST egyesí­tett energiarendszere keretében a viUamosenergetika 2000-ig szóló tárvlati fejlesztésének koncepció­ját. Ez figyelembe veszi az elmúiít években kialakult helyzetet, va­lamint tartalmazza a fogyasztás és a termelés várható tendenciá­it. A tagországok szükségletének kielégítésében a jövőben is meg­határozó a saját erőforrások maxi­mális kihasználása. A fejlődés sajátos vonása az atomerőművi villamos energia termelésének jelentős fokozása. Ezzel összefüg­gésben 'különösen fontos az atom- energetikai berendezések előírt időben való biztosítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges he­lyet szánjak az egyesített villa- m (»energia-rendszereik üzembiz­tonságának fokozását szolgáló in­tézkedések meghatározásának és sának. A Magyar Népköztársaság állandó KGST-lképvisalője külö­nös súllyal igényelte az egyesí­tett energiarendszerben a szabá­lyok és előírások szigorú betartá­sát, az egyes tagországok által az energiának kizárólag az egyezte­tett mennyiségek keretein belü­li igénybevételét, ezzel az üzemi- biztonság és a tervszerűség fo­kozását. Ez a jelenlegi szélsősé­ges időjárási viszonyok között kiemelt jelentőségű a rendszer egésze és az importtól nagymér­tékben függő tagországok, min­denekelőtt Magyarország számá­ra. Az egyesített energiarendszer központi teherelosztójának taná­csa most tartott rendkívüli ülé­sén ezzel összhangban levő határ rozatot hozott. Az ülés résztvevői megvizsgál­ják, miként javítható a tagorszá­gok kölcsönös kereskedelmében szállított gépek és berendezésék pótalkatrész-ellátása. A szállítá­sokat szabályozó általános élve­két korábban Magyarország ja­vaslata alapján dolgozták ki. A cél most az, hagy jogi eszközök­kel is elősegítsék a tartalékalkat­részek ellátásának javítását. A KGST felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott elvekkel összhangban jelentés szerepet kell biztosítani a korszerű technoló­giának, munkaszervezésnek, az egyes munkafolyamatok gépesí­tésének, á műszaki és tudományos eredmények alkalmazásának. A gépiparnak az a feladata, hogy minden közlekedési ágazatiban, különösen a közúti és légi közle­kedésben, energiatakarékos, kör­nyezetkímélő járműveket állít­son elő. Az ülésen megvizsgálják a gép­ipar egyes ágazataiba]} és ter­melési ágaiban bevezetésre ke­rülő számítógép-vezérllésű, a ter­melési feladatoknak megfelelően rugalmasan átalakítható gyártó- rendszerek előállítására irányuló javaslatokat. \ Reagan nem tudta meggyőzni Martenst * azok maradéktalan végrehajt a­A libanoni csapda Annyi bizonyos, hogy Izrael az 1982 nyarán Libanon ellen vég­rehajtott agressziójával saját ma­ga számára is csapdát állított. Olyan helyzetbe manőverezte bele örvnönmagát, amelyből rend­kívül nehéz megtalálni a kiutat. Ez derül ki a legfrissebb fejlemé­nyekből: az izraeli kabinet szo­katlanul hosszúra nyúlt ülésein parázs vita volt a libanoni csa­patkivonás ügyében. Rabin hadügyminiszter terve szerint a megszálló erődet foko­zatosan, több Szakaszban vonnák ki Dél-Libanonból, s egyes for­rások máris tudni vélik, hogy Izrael az akció időtartamát a ve­le szövetséges —•magyarán szól­va a zsoldjában álló — jobboldali keresztény milicisták térnyerésé­re kívánja felhasználni. Vagyis: az izraeli osapatoík távozása után ők vennék át a térség fölöst az ellenőrzést. A bejrúti kormány magától ér- tétődő&ltd szeretné végre fennha-: lóságát-.: az egész országra kiter- jészténü 'Éppen' a múlt hét végén jelentős lépésre szánta el magát a libanoni hadsereg: ellenőrzése alá vonta a Bejrútból dél felé ve­zető főútvonal egy szakaszát, amely korábban a szembenálló fegyveres milíciák évek óta tar­tó csatározásainak egyik legfőbb színtere volt. Ugyanakkor izraeli csapatmozgásokról is hírt adtak: az egységek a" dél-libanoni front­vonalról északi irányba vonultak. Nyilvánvaló, hogy ezzel az átcso­portosítással akadályozni próbál­ják a libanoni hadsereget a fő­várostól délre húzódó hegyekben a bejrúti biztonsági tervek ér­telmében meghatározott pontok elfoglalásában. Egyszersmind ez­által az a korábban kiszivárgott értesülés is megalapozottnak tű­nik, hogy Izrael az átcsoportosí­tás révén szeretné „szemmel tar­tani” a Bekaa-völgyben állomá­sozó szír erőket. Talán a diplomácia megakadá­lyozhatja, hogy újabb véres fej­leményedhez vezessen a libano­ni ‘válság. Erre utalnak a Moszk­va és Washington között megkez­dett eszmecserék: - a két ország diplomáciai úton tárgyalást foly­tat a közel-keleti válságról. S ide kívánkozik az az értesülés is — amely egyébként már a múlt év ősze óta többször (napvilágot lá- ffbüzerint Igs/Lsgg'Mfínj^jáci fltai T uralkodó- Moszkvába, kíván l&to0ätni:y iiln\ Egyre inkább körvonalazódik az az igény, amelyet a szovjet fő­városban fogalmaztak meg elő­ször, de azóta bizonyos arab kö­rökben is szorgalmaznak: a vál­ság megoldására nemzetközi kon­ferenciát kell összehívni. Előbb- utóbb talán Tel-Aviv és Wa­shington is belátja ennek szük­ségességét. Gy. D. WASHINGTON Reagan elnöknek nem sikerült álláspontja feladására bírni Wil­fried MaSens belga miniszterel­nököt az amerikai közepes ható­távolságú nukleáris eszközök bel­giumi telepítése ügyében. A több mint kétórás tanácskozás után a belga kormányfő kijelentette: or­szága továbbra is hűséges ma­rad a NATO kettős határozatá­hoz, í amely annakidején kimond­ta az amerikai rakéták telepítését a leszerelési tárgyalások sikerte­lensége esetére, de nem volt haj­landó kötelezettséget vállalni ar­ra, hogy a telepítést az eredeti­lleg kijelölt határidőre, ez év márciusára' megkezdik. Martens kijelentését ugy^n a Fehér Ház egy magas rangú kép­viselője sietett úgy értelmezni, hogy a belga kormány „teljesíti ’kötelezettségét” — vagyis hozzá­járul a telepítés megkezdéséhez, erre azonban maga Martens cá­folt rá:- nem sokkal a tárgyalás után újságíróknak arról beszélt, hogy márciusiban, legfeljebb arról döntenek, telepítenek-e egyálta­lán amerikai nukleáris eszközö­ket az országba, nenvpedig átte­lepítés határidejéről. 1 A , belga kormányfő az új leszerelési tár­gyalások megkezdésére hivatkoz­va jelezte, hogy a döntést akár 1987-ig elhátaszthatják. , Ciprus ,. / g'CvJ. A megosztott Az idegenvezetőik a turistákat kísérik, a keres­kedők mediterrán temperamentummal, de angolos udvariassággal kínálják portékáikat. Látszólag min­den rendben van Cipruson, Nagy-Britannia egykori gyarmatán. Az angolok csak két katonai támasz­ponton maradtak ott 1960 után, amikor is a sziget önállóságot kapott.. Nicosia, a főváros belterületén sétálva azonban már lép ten-nyom on több nyelvű figyelmeztető táblákba ütközik* az idegen, amelyek arra intenek, hogy a továbbhaladás tilos és életve­szélyes. A figyelmeztetésnek az őrbódékban helyet foglaló fegyveres katonák adnak nyomatékot. Ezek a külső jelek már mutatják, hogy a Földközi-ten­ger e gyöngyszeme rendkívül súlyos gondokkal küzd, területe megosztott. A függetlenné válás után nem sokkal összecsa­pások voltak a túlnyomó többségben lévő görögök, és az összlakosság mintegy 18 százalékát kitevő tö­rökök között. A zavargások gyakorlatilag aláásták az ország alkotmányát, és a rend csak 1964-ben állt helyre, amikor is az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján a befcefenntartó erők kéksisakos ka­tonái érkeztek a szigetre. Az ellentétek azonban a két népközösség között to­vábbra is fennmaradtak, alkotmányjogilag sem le­hetett rendezni a problémákat. A görög szélsősége­sek Athénhez fordultak segítségért, ahol abban az időben a „fekete ezredesek” gyakorolták népelnyo­mó hatalmukat. Sikerült is megszervezni egy Ma- kariosz elleni puccsot, és azt tervezték, hogy a szi­getországot Görögországhoz csatolják. A hatalom- átvétel elvetélt, de ez ürügyet szolgáltatott Anka­rának, hogy_ az 1960-as londoni:—zürichi keretmeg­állapodás értelmében — amely Görögországot, Törökországot és Nagy-Britanniát jelölte ki a szi­get státuszának és függetlenségének garantálója- . ként — csapatokat tegyen partra Ciprus északi ré­szén. Mindez 1974 nyarán történt,' és azóta a szigetor­szág mesterségesen kettéosztott, a török csapatok ellenőrzik területének mintegy harmadát, negyven­ezer török katona tartózkodik a szigeten. Az északi, gazdaságilag legértékesebb területekről 200 ezer gö­rög cioripta menekült délre, ugyanakkor a ciprusi törökök közül sokan északra költöztek. Ankara ezen kívül az „anyaországból” telepeseket küldött, az ál­tala ellenőrzött területre. 1975-,ben a ciprusi törö­kök a sziget északi részén kikiáltották az „autonóm ciprusi török államot”, majd mintegy másfél évvel ezelőtt újabb egyoldalú lépés következett: deklarál­ták az északi terület teljes elszakadását, és megala­kították az „Észak-ciprusi Török Köztársaságot”. Jóllehet mindez kész tények elé állította a törvé­nyes ciprusi kormányt, valójában azonban semmit sem oldott meg. A szakadár államot Törökországon sziget kívül egyetlen más ország sem ismerte el. sőt még a muzulmán szolidaritás is elmaradt. Ezzel, párhu­zamosan az ENSZ főtitkára sorozatos kezdeménye­zéseket tett, hogy a két népközösség hosszadalmas tárgyalásai — amelyek időről időre megszakadtak — eredményt hozzanak. Tavaly New Yorkban sor is került közvetett megbeszélésekre. Raul Dénktas és Szpirosz Kiprianü között. Kiprianu, a törvényes kormány elnöke akkor nem volt hajlandó közvetle­nül megbeszéléseket folytatni Denktassal, a török közösség vezetőjével. Ciprusi görög részről azt a fel­tételt támasztották, hogy vonják k,i a sziget északi részéről a negyvenezer török katonát, a közvetlen tárgyalások előtt. Most úgy tűnik, hogy a ciprusi •kormány engedményeket tett, amikor beleegyezett abba. hogy — ugyancsak New Yorkban, az ENSZ főtitkárának részvételével ’.— közvetlen tárgyalások kezdődjenek a török'közösség képviselőivel. iNicósiad részről el szeretnék érni, hogy a sziget egységének helyreállítása után az ország egész te­rületén szabad munkavállalás és mozgás, valamint szabad tulajdonszerzés legyein. A török oldal' ezzel szemben ragaszkodik valamiféle 'különálláshoz, és mindenféleképpen valamilyen kiterjedt belső ön- kormányzatot tűzött ki célul. Alkotmányjogilag úgy fogalmazhatnánk, hogy a ciprusi görögök egy fö­deratív. a ciprusi törökök pedig egy koniföderativ állam létrehozásán fáradoznak. A közvetlen tárgyalások puszta ténye már ered­ménynek számít, azonban hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy egy nieósiai sétá t ne .árnyékol­janak be a barikádok és az őrtornyok. G. ,F. P. CIA­verbunk „Különleges külföldi megbízatások, amelyek minden oldalról próbára teszik az ön képességeit” — így az újsághirdetés. „Felejtse el a 9-től 5-ig Jartó -robotot! Vegyen részt fegyelmezett és kemény ka­landokban!” — eképp egy másik. Ilyen hirdetésekkel keresnek mostanában a ve­zető amerikai napilapokban jelentkezőket, olyanokat, akiknek van egyetemi dip­lomájuk, beszélnek idegen nyelveket, eligazodnak' a nemzetközi politikában és mélységesen hazafias ér­telműek. A felkínált állás: kém. A munkáltató: az Egyesült Államok Központi Hírszer- szerző ‘ Ügynöksége, a CIA. Különös, de eszerint a CIA-nak munkaerőgondjai vannak. A KUNA kuvaiti hírügynökség egyik ameri­kai tudósítója utánajárt és kiderítette, hogy az újon­cok a nyugdíjba menők le­cserélésére kellenek. A CIA állományájjak kö­rülbelül 20 százaléka titr kosügynök — írja tudósítá­sában a KUNA. A többiek: I fordítók és elemzők, mér­nökök, tudományos kuta­tók, valamint irodai admi­nisztratív dolgozók. Egyes adatok szerint a CIA létszáma az elmúlt év­tizedben átlagosan 18 ezer fő körül mozgott. Azóta az alkalmazotti gárda 3—4 ezer /fővél bővült. Ebben persze nincsenek benne a . „külső munkatársak”, az a több ezer ember a világ számtalan országában, akik alkalmi juttatásokért ada­tokat szolgáltatnak, de nem szerepelnek a CIA fizetési listáján. Kádár János látogatása a budapesti pártbizottság székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott4 ságának első\titkára kedden délután látogatást tett a Budapesti Párt- bizottság székházában. v A vendéget Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első-titkára fogadta, aki tájékoztatást adott a fővárosi pártszervezetek köpgresz» szusi előkészületeiről és a pártbizottsági munkájának 'más aktuális kérdéseiről. Kádár János elismeréssel szólt a budapesti dolgozók múlt évi eredményes'munkájáról, a kommunisták helytállásáról. A megbeszélésen részt vettek a pártbizottság titkárai és osztályvezetői. A nemzetiségi szövetségek vezetői a Hazafias Népfrontban • Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kedden a népfront székházéban találkozott a ma-" gyarországi nemzetiségi szövetsé­gek elnökeivel és főtitkáraival. A baráti találkozón részt vett az országos titkárság több tagja is. Pazsigay Imre tájékoztatást ado\t hazánk időszerű politikai és gazdasági céljairól, a nép­frontmozgalom helyzetéről, és soron levő feladatairól. A nem­zetiségi szövetségek vezetői elis­meréssel'szóltak a Magyarorszá­gon élő németek, szlovákok, dél­szlávok és romának helyzetéről, a magyar lakossággal való őszin­te baráti, testvéri kapcsolatok­ról, alkotó együttműködésről. Külön kiemelték azt a példamu­tató, sokoldalú segítséget, ame­lyet a Hazafias Népfront; annak helyi bizottságai a nemzetiség- politikai célok megvalósításához folyamatosan nyújtanak. A találkozón hangsúlyozták, hogy mind a HNF, mind a nem­zetiségi szövetségek a jövőben is aktívan kiveszik részüket az 1985-ös esztendő feladatainak végrehajtásából, a közös célokért folyó épitőmumkából. s hozzájá­rulnak a népeik barátságának erősítéséhez, a béke megszilárdí­tásához. Az élelmiszeripar tervei Az élelmiszeripar a terv sze­rint az idén a tavalyihoz hason­ló, színvonalas, kiegyensúlyo­zott ellátást biztosít. Néhány termékből — elsősoriban zöld­ségből'—gyümölcsből — a fogyasz­tás ' emelkedésével számolnak, más termékcsoportoknál pedig a választék bővítésére, differen­ciáltabban jelentkező igények kielégítésére törekednek. Kiss Ferenc MÉM-főosztályvezető a tervek megvalósítását szolgáló elképzelésekről tájékoztatta az MTI munkatársát. Az elmúlt évek szervezeti kor­szerűsítései nyomán a vállalatok között megindult egészséges ver­sengés mind jobban érezteti ha­tását, A gyárak a fogyasztók igé­nyeinek leginkább megfelelő ánu- választék kialakítására töreked­nek. A szakosodás is megindul: ez különösen a hús-, a tej-, és a konzerv iparban érződik. Az idén megjelenő, \ megközelítően 150- féle új termék zömét is ezek az ágazatok adják. A húsiparban bő­vül az' olcsó termékek köre is. Miután a külpiacon egyre inkább a magasabb feldolgozottságú cik­keket keresik, az ipar ennek meg­felelően fejleszti technológiáit. A hazai élelmiszerek minősége általában vetekszik a legfejlet­tebb országokéval, a csomagolás színvonala ettől azonban jócskán elmaradt, holott itthon és külföl­dön a fogyasztók egyaránt az esz­tétikus megjelenésű árut kere­sik. Az egészségesebb étrendhez töhb zöldség—'gyümölcs szük­séges, Miután a kertészeti ágazat Ülést tartott a (Folytatás az'l. oldalról.) a gyümölcsösök területének a ko­rábbi évekhez hasonló mértékű és a fajtaszerkezet .váltásával összefüggő csökkentése. A sző­lőtermelés megközelitöleg 10 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyelőttinél. Az állattenyésztés termelése 2—3 százalékkal növekedett, fő­leg az abrak- és fehér je-takar- mányigényes sertés-, valamint baromfiágazatokban. Az állat- tenyésztés - termelésének körül­belül egynegyedét adó szarvas­marha-tenyésztés eredményeiben az 1983-as esztendőhöz képest számottevő eltérés nem mutatko­zott. . , — ’ • -?'■ ' , A termelőszövetkezetekben az alaptevékenység jövedelmezősé­ge több ágazatban romlott. A jö­vedelmezőségi gondokat az is fo­kozta, hogy a korábban, viszony­lag magasabb nyereséghánya­dú melléküzemági tevékenység megrendelései csökkentek, és fog­lalkoztatottsága megtorpant. Az alaptevékenységen kívüli ter­melés ? mérséklődése visszave-1 zethető a megrendelők fizetési nehézségeire, a vállalati gmk-:k tevékenységének bővülésére, a termelési adók emelkedésére, és a vállalatok vés költségvetési in­tézmények megrendelésének csökkenésére. A múlt év értékelése után az idei feladatokat vitatta meg a testűiét. A mezőgazdaság 1985. évi termelési erőfeszítései a hel- Íöldí piac mennyiségi és minő­ségi szükségletének ' színvonalas kielégítése mellett a gazdaságos export fokozására, a piaci keres­továbbra is részesül a központi támogatásból, a tapasztalat sze­rint jó a termelés i kedv a gazda­ságokban, s a kistermelőik köré­ben. Ahhoz azonban, hogy a terv szerint az egy főire j*utó zöld­ségfogyasztás az idén négy kilo,, grammal — 68-ról 72 kilóra — a' gyümölcsé pedig 78-ról 80-ra emelkedjék, több korszerű gépre van szükség. A feldolgozó ágazat üzemei az idén összesen 120 millió forintot adhatnak át — központi keret­ből — mezőgazdasági partnereik­nek új gépek beszerzéséhez, a ter­melés biztonságának fokozásá­hoz. A megtermelt zöldségnek azonban el kell jutnia, éspedig reális -áron, a fogyasztóhoz:----Ai forgalmazás ellentmondásainak; felszámplására' 198(5. , január 1- től a SlÉM hatáskörébe került az egységes piacfelügyelet, s ennek nyomán várhatóan szervezeteb­bé válik az értékesítés, áttekint­hetőbbé a forgalmazás, s reáli­sabb áron jut el a termék is a vevőhöz. Miután a konzervgyáraik nagy tömegű zöldséget, gyümölcsöt vesznek át. a feldolgozás mellett bizonyos piacszahályzó szerepük is Van. Saját körzetükben maguk is segítik a nyári frisszöldség- ellátást. Á Debreceni Konzerv­gyár például már 20 üzletében forgalmazza a termékeket. A -nyíregyházi, a szigetvári, az idén pedig á nagykőrösi és a kecske­méti konzervgyárak is bővítik tevékenységi körükét: megkez­dik a zöldség—gyümölcs forgal­mazását, (MTI) TOT lethez jobban igazodó export árualapok megtermelésére irá­nyulnak. Az új. ár- és pénzügyi szabályozók az ágazati tervben megfogalmazott termeléspoliti- fcaí. beruházási és’ felhalmozási, célok megvalósítását ösztönzik. Lehoczki Mihály, a TOT fő­titkárhelyettese a vitát követően megállapította: az irányítási rend­szer továbbfejlesztése — ámely társadalmi, gazdasági életünk legkülönbözőbb területeit, így a mezőgazdaságot is érinti —, re­mélhetően újabb erőiket szabadít fel. Jobb feltételeket biztosít a hatékonyság és a gazdaságosság javítására, a munka differenciál­tabb elismerésére. Szólt arról, hogy az előzetes elemzések ázt mutatjálk: a dif­ferenciálódási folyamat a tsz-ek- ben felerősödött, azokban az üzemkörökben is nőttek a különb­ségek az élenjárók és elmaradók között, amelyekben nem volt aszálykár. A szárazságtól sújtott üzemekben ez a folyamat még inkább fölerősödött. Az idén fél kell számolni a tartós aszály kö­vetkezményeit. Igazodni kell a gazdálkodás megváltozott körül­ményeihez, alkalmazkodni a nö­vekvő termelőeszköz-árakhoz, s az új típusú jövedelem- és kere­setszabályozás feltételeihez. A 15,5 millió tonnás országos gabo- natermelési terv valóraváltá- sában a szövetkezetekre nagy iéi- adatok‘-hárulnak. Rámutatott: « zöldség- és gyümölcstermelési cé­lok megvalósítása a lakosság köz­érzetét erősen érintő tennivaló. Az ülésen rész vett és felszólalt / Kovács Imre. az MSZMP KB ősz— tályvézető-helyettese is. (MTI) ,, 1\ I ■í

Next

/
Oldalképek
Tartalom