Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. január 15. ÉLELMISZERIPARI HELYZETKÉP II. Eredmények, feladatok I AKIKEN SOK MÚLIK A vállalkozó üzemmérnök A gazdaság gyorsan változó kereslet-kínálati viszonyai között egyre nagyobb szükség van az olyan magatartásra, amit manapság „vállalkozói” jelzővel illetünk. A kifejezés újra polgárjogot nyert nyelvünkben, megismertük a szocialista vállalkozás fogalmát. Az effajta hozzáálláshoz új szemléletű vezetőkre — nincs rá jobb szó —, menedzserekre van szükség. Ilyennek mutatja be a 39 éves Horváth Ferencet a" KUNÉP Vállalat igazgatója. A műszaki főmérnök markáns arcú helyettese határozott, de megfontolt ember benyomását kelti. • Cél, hogy a termelő közelebb kerüljön a vásárlóhoz. Jó példa erre a bajai Bácshús közös vállalat bajai boltja. A megye élelmiszeriparának idén sem lehet alapvetően más feladata, mint az ezt megelőző években. Megfelelni annak a követelménynek, hogy a mezőgazdasági termékek zömét lehetőség szerint a termőhely közelében, minél magasabb fokon, nagy biztonsággal dolgozzák fel. Mindazokat a különbségeket, ellentmondásokat, amelyek fennmaradtak még a mezőgazdasági termelés és feldolgozás között, mielőbb meg kellene szüntetni. Az ellentmondások feloldásáért Ilyen eilentmondáskénit említhetjük a megyében a hústermelést, ezen belül is különösen a vágóser- . tés-termelés és -feldolgozás közötti feszültséget. Azt, hogy a megye állatállományának több mint a felét a helyi' vágóhidak, állami és szövetkezeti feldolgozóüzemek nem képesek levágni, feldolgozni, értékesíteni. Ezen az állápon nem lelhet lemondanunk a Bács-K'iskun megyei Állatiorgalmi 'és .Hús- . ipari Vállalat kiskunfélegyházi vágóhídijának bővítő jellegű felújításáról. 19Ő5-lben minden anyagi szervezőerőt összpontosítva kell a 'beruházás pénzügyi-műszaki előkészítését megkezdeni. IA beruházási vásárlóerő további várható korlátozása, vagy legalábbis, látványos emelkedésének hiánya miatt 1985-ben is csak a befejező, kiegészítő, rekonstrukciós fejlesztésekre lehet gondolni. Elhasználódott néhány borászati üzem, palackozásor, sütőüzem, konzenvvonal, felújításuk, kijavításuk fontos már ebben az éviben'. A piac egyaránt igényli a modernebb, tetszetősebb megjelenítést, ezért a műszaki fejlesztés terén 1985-ben várhatóan zöld utat kab a csomagolástechnika korszerűsítése. A kertészeti í alapanyagokból többre lenne szükség. Az ipar és a mezőgazdaság 'kapcsolatainak nagy részét ma éves szintű, kétoldalú szerződések alkotják. Hosszú távú együttműködésből már jóval kevesebb van. Sőt, az áruforgalom bizonyos hányadára szerződésnélküliség a jellemző. Erősíteni kell az együttműködést Jól ismertek, kialakultak , azok a formák, amelyek kölcsönös előnyt, és főként biztonságot nyújtanak a termelőnek, felvásárlónak, feldolgozónak. Termelők és feldolgozók között beváltak a közös ültetvénytelepítések, műszaki fejlesztések. A pénzszűke, valamint, a korábbi fejlesztések és azok megnövekedett hitelterhei következtében csökkent beruházási lehetőségek miatt sok esetben az élelmiszeripar területén is egyedüli járható út a közös pénzügyi finanszírozás lesz. A feldolgozóknak a differenciált minőségi árakkal, felárakkal — aimeny- rnyiben arra felvásárlási árrendszerük vagy termelői árképzésük lehetőséget nyújt — jobban kellene élni. Sok termelői-feldolgozói kapcsolatban alkalmazzák már a nyereségrvisszaosztás lehetőségét is. Azönlban ez az „utca” is kétirányú. A közös kockázatvállalás nemcsak az eredményt, hanem az esetleges sikertelenségből származó veszteséget is megosztja. Ettől azonban ma még mezőgazdasági üzemeink egy része elzárkózik. Van jó példa is. A Kalocsa környéki Agráripari' Egyesülés átvette közös működtetésre — annak összes előnyével és esetleges ódiumával — a korábban veszteséges Kalocsai Paprika- és Konzervipari, Vállalatot. A termékek beltarfcalmi értékének műszeres vizsgálatát, mind a mezőgazdasági, mind az ipari szakemberek egyetértéssel fogadták. A mezőgazdasági üzemek egy része azonban panaszkodik arra, hogy az objektív minősítésben esetenként sok, tűlon-túl sok a szubjektív elem. Az azonos állattenyésztő telepekről a különböző vágóhidakra elszállított vágóállatok a legkülönbözőbb minősítést kapják. A tej, a cukorrépa átadásánál is vannak, voltak hasonló tapasztalatok. M 1 A szállítás szervezése' sem könnyű, idoiM^pt^iaí* - lóságos őskáosz jiétlflemzi. Hűtőházi , feldolgozásra Szalbolcs-Szatmár megyéből’szállítunk almát, -konzervgyárainknak pedig Győr-Sopron megyéből uborkát. A termeltetési körzethatárok szűkítése, a szállítási feladatok ésszerűsítése a legtöbb feldolgozó vállalatnak feladata. Változás a vezetési formákban Az idei esztendő fontos eseménye, hogy az áüa- . mi élelmiszer-feldolgozó üzemek vezetésszervezetében új formákra térnek át. A vállalatok többségének élére a kollektívák által választott vezető testületek; vállalati tanácsok vagy választott vezetőségek és az általuk jelölt vezetők kerülnek. Az igazi változást azonban ez ügyben sem a formától, hanem a testületek és vezetők javuló munkájától, a dolgozó kollektívák vállalati ügyekben való nagyobb beleszólásától várunk. Az élelmiszeripar területén — amellett, hogy egyes iparágakban, például a hús- és gabona ipar - bam, a teljesítménynövelést és a hatékonyság javítását a megszokott államigazgatási irányítással kell elérni. Az új vállalatvezetési formákra 1985. június 30-ig térnek át feldolgozó üzemeink, gyáraink. Ez a vállalatok élén jelentős, de túlértékelésre okot nem adó módosulás lesz. Az új vezetési formákban' rejlő lehetőségeket a kollektívák, a párt-, szakszervezeti szervek iránymutatásával és segítségével, a jelen' és a jövő érdekeinek összekapcsolásával minden bizonnyal igyekeznek jól kihasználni. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa — A szegedi Vedres István Építőipari Technikumban végeztem 1964-ben. Ezután felsőfokú építőgépész lettem, majd levelező tagozaton építész üzemmérnöki oklevelet is szereztem. Először a keceli Vas és Építőipari Szövetkezetnél dolgoztam, tizenhárom éve kerültem Kiskunhalasra. Itt voltam gépészelőkészítő, termelés,programozó. vállalkozási csoportvezető, osztályvezető. Ezután kerültem a mostani helyemre. A tervezési és vállalkozási munka' tartozik hozzám, önálló tervezőgárdánk van, igyekszünk minél nagyobb arányban- fővállalkozásban végezni tevékenységünket. Ez azt jelenti, hogy lakásokat tervezünk, ezeket saját kockázatunkra felépítjük és értékesítjük. — Mennyiben látja hasznát, hogy kétirányú — gépész és építész — szakképzettsége van? — Feltétlenül előnyös, hiszen mielőtt belefogunk egy vállalkozásba!, együtt kell látni annak építészeti és épületgépészeti vonatkozásait, valamint a munka eszközigényét. Hey szerződés megkötéséhez ezenfelül még ismerni kell egy csomó jogszabályt is, amiket az évek során különböző közlönyök ,tanulmányozásával lehet elsajátítani. Előfordul, hogy egy-egy tárgyaláson a másik felet jogász képviseli, s ilyenkor ha* uiyszaki jártasságúrik. mellett a Téndele- tekb en ,w1?nsE<)duni^r*fc « — Említette a fővállalkozói tevékenységet. Ez nyilván más szemléletet kíván, mint amikor az építtető kereste a kivitelezőt. i — A vállalkozói magatartás nálunk nem mai dolog. Én már régebben is több megrendelést szereztem a Petőfi Népéből. Innen tudtam meg például, hogy tűz pusztított a MEZŐGÉP kis- kunmajsai gyárában és a félegyházi malomban. Másnap már jelentkeztünk a felújítási ajánlattal. s mindkét .esetben sikerült is nyélbe ütni az üzleteit. — örülök, hogy szóba került a lap. Mit vár tőle egy menedzser? — Sok vezetővel1 ellentétben, én rendszeresen olvasom a Petőfi Népét. Azt várom, hogy arról 'tudósítson, ami körülöttem történik, de én nem veszem észre, — Hogy érzi magát ebben a beosztásban? — Jól. Minden lehetőséget megkaptam képességeim kibontakoztatására. Örülök, ha sikerül olyan alkut kötni, ami a vállalkozónak eredményt hoz. a megrendelő pedig az építési-szerelési munka t»efejezése után nem bánja meg, hogy velünk dolgoztatott. Szeretem, hogv a beosztás állandó improvizáció«! készséget igényel, mindig úi helyzetekben kell' gyorsan dönteni. Azokkal a munkatársakkal jó eevütt dol- kozni. akik képesek önálló tevékenységre, vagy legalábbis pasz- szivitásukkav nem akadályozzák, nagy ezt beléjük lehessen oltani. ''Ä^'fiáéfésöm kilencezer forint, a jövedelmem ennél több. Tízezer hektár zöldborsó KITE-rendszerben Ebben az esztendőben már több mint tízezer hektáron termelnek zöldborsót az ország különböző vidékein KITE-technológiával. Két éve alig ezer hektárnyi területen kezdődtek a nagyüzemi kísérletek az új módszerű termesztéssel, a Nádudvari Kukorica és Ipamövény-Termelési Együttműködés, valamint a Debreceni Tartósítóipari Kombinát szoros együttműködésével. A biztató eredmények után tavaly már több mint ötezer hektárról takarították be zöldborsót. Az idén a tavalyinak kétszeresére nő a rendszerben termelt zöldborsó területe. Hogy jó termésátlagot adó. nyereséget hozó növény legyen a korábban többnyire veszteséges zöldborsó, koncentrálták a termelést, jobb termőtalajokba került a mag. Igen nagy előnye az együttműködésnek, hogy a gabonatermelési rendszerben már használatos gépek jó részével dolgozni tudnak a zöldborsótáblákon. Bevonják a termelők és a feldolgozók együttműködésébe a gépgyártó vállalatot is. a betakart tógépeket például a KITE szakembereinek tapasztalatai alapján módosítják. A rendszer vállalta a szervizt és a gyors j aví tásokat. A Debreceni Tartósítóipari Kombinátban korszerű borsófel. dolgozó vonalat helyeztek üzembe a nagy mennyiségű termés fogadására, s az idén már a miskolci, a békéscsabai, a nyíregyházi és' a nagyatádi konzervgyárakba is szállítanak zöldborsót a KITE-taggazdaságokból. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Munkagép-e a daruskocsi? Tragikus szerencsétlenség történt egy községi közúton. Vállalati daruskocsi rakodott, amikor teherautó érkezett oda. A daruskocsi felemelt gémjéről lelógó drótkötél az utat keresztező vezetéknek ütközött, és a kocsi áramkörbe került. Földzárlat keletkezett, és az áram a keréktárcsákon át, élés szikrázással került a földbe. A kocsi vezetője ezt észrevette, és hátramenetbe kapcsolt. Eközben nekiütközött a teherautónak, amely így szintén áramkörbe került, és vezetője halálos áramütést szenvedett. A daruskocsi-tulajdonos vállalat szállítási rendezőjét és a kocsi vezetőjét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt elítélték. Az Állami Biztosító — a daruskocsit kötelező felelősségbiztosítás alapján — az elhunyt hozzátartozóit kártalanította, majd ennek az összegnek visszafizetéséért a vállalat ellen pert indított. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéleteivel szemben emelt törvényességi óyásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. A 'döntés indokolása szerint — a vonatkozó rendelet értelmében — a biztosító nem téríti meg a^t a kárt, ami gépjárművek munkagépként való használata közben ■ keletkezik. A daruskocsi rakodás közben érintkezett a vezetékkel, tehát munkagépnek minősül. Ezért a jogszabály alapján a bekövetkezett kárra a biztosítás nem vonatkozik. Ki felel a tüzért? — Felgyújtottam anyám lakását — állított be a rendőrségre egy férfi.- Meglehetősen kapatos állapotára tekintettel nem akartak hitelt adni szavainak, de amikor kimentek vele az általa megadott cimre, kiderült: igazat mondott. A tüzet addigFa már eloltották, de a berendezés nagy része elégett. és súlyos kár keletkezett. Ezek voltak az előzményei annak a kártérítési pernek, amelyet a gyújtogató anyja indított az egyik kórház és egy vidéki munkaterápiás intézet ellen. Keresetében , azt állította,. hogy 30 éves fia idült alkoholista. Kisebbnagyobb megszakításokkal több mint tíz éve áll kórházi kezelés alatt. Legutóbb munkaterápiás intézetben helyezték el, ahol a betegek szabadon mozoghatnak. A gyújtogatás előtti napon azonban fia megszökött, ittasan a lakására ment és tüzet gyújtott. Az anya szerint a két egészségügyi intézmény a bekövetkezett kárért azért felelős, mert fiát szoros felügyelet alatt kellett volna tartani. Az első fokbn ítélkező járásbíróság helyt adott a keresetnek. A fellebbezés másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta és ítéletében a járásbíróság ítéletét megváltoztatva. a keresetet elutasította. A döntés indokolásá rámutat arra, hogy orvosszakértői vélemény szerint a gyújtogató nem szenved elmebetegségben vagy tudatzavarban, ami beszámítható- ságát érintené. Envhe fokú gyengeelméjűség (debilitas) nem zárja ki. hogy cselekményét és annak következményeit felismerje. Ezt bizonyítja, hogy tette elkövetése után önként jelentkezett. A büntető járásbíróság — az orvosszakértői vélemény figyelembevételével — kétévi próbaidőre felfüggesztett hathónapi szabadságvesztésre ítélte. — A gyújtogató védőképes nagykorú személy, ezért kizárt, hogy az általa okozott kárért más feleljen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A kórház orvosilag indőkoltan helyezte munkaterápiás intézetbe, annak pedig nem róható terhére, hogy a beteg onnan megszökött. Tehát a kórház vagy az intézet felelőssége szóba sem jöhet. Per egy tanár térde miatt Egy tanár órája megtartásához készült, és leguggolt, hogy a szekrény aljából szemléltető anyagot vegyen ki. A térdében hirtelen hasító fájdalmat érzett, ami nem szűnt meg. Az orvos gyógyszert és gumírozott pólyát írt fel neki. A panaszok azonban továbbra is fennállottak, ezért ortopédiai szakrendelésre küldtek. ahol térdízületi porcsérülést állapítottak meig. Kórházba került, és meg- operalták. Ilyen előzmények után a tanár a sérülés üzemi jellegének megállapítását kérte, de a Társadalombiztosítási Bizottság elutasította. Ezért a Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága ellen pert indított, de a megyei bíróság szintén elutasító ítéletet hozott. Döntését azzal indokolta, hogy a tanárt külső hatás nem érte, így sérülése nem tekinthető üzemi balesetnek. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a baleset üzemi jellegét megállapítva, a következőket mondta ki : — Üzemi jellegű az a baleset, ami a biztosítottat a foglalkozásával járó munka közben vagy azzal összefüggően, illetve mun- káha vagy onnan lakására menetkor éri. A tanár korábban térdpanaszok miatt orvosi,,kezelésben nem részesült. Ez azt bizonyítja, hogy sérülését a hirtelen leguggolás okozta. Az emberi test mozgássebessége is lehet balesetet kiváltó ok, amit akarattal nem mindig tudunk befolyásolni, és így sérülést idézhet elő. Ez történt ebbén az esetben is. tehát a tanár társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetet szenvedett. H. E. Ez kimondva soknak tűnik, d® egy jó szakmunkás sem keres lényegesen kevesebbet. A családommal 1974 óta saját lakásunkban élünk. A 'gépkocsi az én foglalkozásomban munkaeszköz. Szabad időmben szívesen barangolok a környéken ’két fiammal. 'hallgatom a lemezeimet, vagy olvasok. Kedvenc hobbim azonban az órák gyűjtése. Van már 35—40 darab, a legrégebbi 1790- ből való. . Ballal F. István A fákról — másképp számolva A fákat sok szempontból értékeljük. Egyrészt gazdasági, másrészt esztétikai „szorzókulcsolé alapján. A gazdasági értéknél meghatározó, hogy egy-egy törzsből mennyi fűrészárut, bútornak való vékony lapot nyerhet a feldolgozó. Az esztétikai érték egyszerű és közérthető: mennyire hiányzik az az exponált helyen sok évtized alatt óriássá növekedett fa, amelyet kivágnak. Erről így fogálmazott a minap ' egy kiskunhalasi levélírónk: „Hat valaki, mondjuk egy helybeli lakos, afféle lokálpatrióta alaposabban körülnéz, elszorul a szive, mégpedig a környezet ékességét adó növények pusztulása miatti Harmos Jenő azért ragadott tollat, mert felháborította, hogy a városi tanácsháza melletti téren a „parkrendezés" során az egykori zöld területet ' lebetonozták, és a szép, terebélyes koronáin fák tövénél alig egy méternyi körben hagyták szabadon a földet. ’ Ezt az átalakítást eddig nyolc olyan fa sínylette meg végérvényesen, amely alatt nem » is egy halasi nemzedék hűsölt már. A közvéleményt ilyen esetekben azzal nyugtatják meg, hogy míg egyet kivágnak, valahol — a külterületeken — tizet is ültetnek helyette. Jó, jó, de a városközpont mindenkinek fájóbb szívügye — A minap kezembe került egu erdészeti szaklap, amelyben egy, a World Wood folyóiratbóli fordításon akadt meg a szemem, Egy kálkuttai professzor egy ötven éves, közepes méretű fa értékét próbálta meghatározni. Ennyi idő alatt iá fa 50 tonna oxigént termel. A kutató még sok egyebet vizsgált, és megállapította, hogy fél évszázad alatt a levegőminőség védelmében, a talaj erózióvédelmében és a táp- anyagfelhalmozásban, a vízkör- forgalomban és d vízgazdálkodásban nyújtott szolgáltatások körülbelül 130 ezer dollárt érnek. Ha ehhez még hozzávesszük az állatoknak nyújtott élőhely, a termelt virág, gyümölcs és faanyag értékét, akkor egy átlagos fa 50 esztendő alatt megközelítően 200 ezer dollár értékű hasznot hoz a társadalomnakr Nincs szándékomban vitába szállni a professzorral, de a számok nagyságrendje óriási, sót, hihetetlen. Egy valamire azonban felhívja a figyelmet: az élő fák — különösen a városokban, ahol több az oxigénfogyasztó, ’ mint a -termelő — a tüzrevaló— nál nagyobb megbecsülést kaphatnának. Tovább bővítve a kört, a rekultiváció célját senki nem vonja kétségbe. Ennek a jelmondata: A szántóföldek az utakig érjenek! 1 Ki ne emlékezne a tavalyi hófúvásokra, amikor csak lánctalpasok járhattak néhány úton? Ott, ahol néhány éve még erdó- £ sáv védte a közlekedést, és biztosított viszonylag nyugodt utolsó menedéket a növényeknek,' és az állatoknak, most akadálytalanul, kénye-kedve szerint rak a szél homokot és hókupacot. A megoldás e fák érdekében egyszerű: védelmükért a város- • rendezők és a mezőgazdasági szakemberek kössenek ésszerű kompromisszumot! Czauner Péter ,
