Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

2 • PETŐFI NÉPÉ • 1985. január 11. Szovjet lapvélemények Genfröl Józanul, az elért eredmények felnagyításától tartózkodva érté­ked! a szovjet sajtó Andrej Gro- miko és George Shultz kétnapos genfi találkozóját. Az Izvesztyija és a Pravda genfi tudósításaikban felhívják rá a figyelmet, hogy a külügymi­niszterek találkozóján csupán az első lépést sikerült megtenni, hi­szen a kozmikus és nukleáris fegyverzetekről folytatandó tény­leges tárgyalások még hátravan­nak. Az. Izvesztyija megállapítá­sa szerint -hosszúnak és nehéznek ígérkező utat kell még megtenni a kívánt célok eléréséig. A vezető szovjet lapok beszá­molnak arról is, hogy a tervezett tárgyalások témájáról és céljairól neim könnyén született megálla­podás. Mint a Pravda küilöntudó- sítója megállapítja, az amerikai küldöttség kétnapos intenzív tár­gyalások után helyezkedett olyan álláspontra, amely lehetővé teszi a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között; mó­dot ad annak a párbeszédnek a megkezdésére, amely az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvei- ' nek tiszteletbentartásán kell, hogy alapuljon. Az Izvesztyija tudósítói felidézik, hogy a genfi találkozó előtt alapvető elvi kü­lönbségek voltak a két fél állás­pontjában. A svájci városban folytatott kétnapos nehéz viták során azonban felülkerekedett az új tárgyalások megkezdésének kölcsönös szándéka. Ami a jövőt illeti, a Pravda megfogalmazása szerint nagyon fontos, hogy a tárgyalások előké­szítése és folytatása idején a fe­lek szigorúan szem előtt tartsák azokat a célokat, amelyekről a Genfben kiadott közös nyilatko­zat szól. A lap szerint kívánatos volna, ha az Egyesült Államok ez alkalommal realizmusról tenne tanúbizonyságot. Sajtóértekezlet Washingtonban Reagan Rugalmas és célratörő” magatartást ígér a tárgyalásokon Reagan amerikai elnök kijelentette: reméli, hogy a hét elején Genfben megtartott külügyminisz­teri tnaácskozás „csupán., az első lépés az Egyesült Államok és a Szovjetunió folyamatos párbeszédé­ben”. „Bízom abban, hogy a tárgyalások útján szi­lárdabb békét érhetünk el” — mondotta. Az elnök a nagy televíziós és rádiótársaságok ál­tal csúcsidőben egyenes közvetítésben továbbított sajtókonferenciájának jelentős részét a genfi kül­ügyminiszteri találkozónak, az új leszerelési tárgya­lások megkezdéséről létrejött szovjet—amerikai megállapodásnak, és az ezzel összefüggő kérdések­nek szentelte. Azt mondotta, hogy az Egyesült Ál­lamok „rugalmas, türelmes és célratörő” magatar­tást fog tanúsítani a leszerelési kérdések megtár­gyalása során. Reagan mindamellett utalt arra. hogy a tárgyalások nehezek lesznek, mert olyan kérdé­seket érintenek majd, amelyek az Egyesült Álla­mok. valamint szövetségesei és az egész világ bé­kéje és biztonsága szempontjából központi fontos­ságúak. Azt mondotta, a Szovjetuniótól várják el, hogy „új életet és pozitív eredményeket adjon a párbeszéd folyamatának”, és azt is kijelentett* hogy bár a két ország ellentétei széles körűek és ■mélyrehatóak”, az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a Szovjetunióval „mindazokon a terüle­teken, ahol lehetséges a béke megszilárdítása”. Reagan nem volt hajlandó ismertetni, milyen ja­vaslatokat kíván tenni az Egyesült Államok az el­jövendő tárgyalásokon. Korábban Washington a Szovjetunió szárazföldi telepítésű interkontinentá­lis rakétáinak — a szovjet nukleáris erő legfonto­sabb elemének — egyoldalú csökkentését akarta el­érni, ellentételek nélkül. Most Reagan szerint kész a kérdés megvitatására, ellentételek felajánlására. Az űrfegyvenkezési programról szólva az elnök ismét arra hivatkozott, hogy az még csupán a ter­vezés szakaszaiban, kísérleti stádiumban van, s így szerinte nem ellentétes a SALT—I.-szerződéssel, s nem is lehet alku tárgya. Egyúttal azonban Reagan azt mondotta, hogy az űrfegyverek általános kér­déseit a sorra kerülő leszerelési tárgyalásokon külön megvitatják. A SALT—II.-szerződés előírásaival kapcsolatban .az elnök azt hangoztatta, hogy bár az Egyesült Államok nem ratifikálta a szerződést, meg­tartja az abban megjelölt korlátokat. Az elnök szerint a szovjet—amerikai tárgyalá­soknak a fegyverek kérdésén kívül más témakö­rökre is ki kell' terjedniük. Amikor arról kérdezték, hogy enyhülésnek minősíti-e a most megkezdődött folyamatot, Reagan azt válaszolta hogy ezzel a ki­fejezéssel korábban ..visszaéltek” azt „egyirányú utcaként” használták ki. Az Egyesült Államok ak­kor hajlandó erre, 'ha „kétirányú utca” lesz. Az elnök kijelentette, hogy továbbra is biztosítani ■ akarja a nicaraguai „szabadságharcosok” — vagy­is az ellenforradalmár csoportok — támogatását, s élesen támadta a managuai kormányt, amely sze­rinte „erőszakkal jútott hatalomra”. Megismételte azt a vádját, hogy. a sandinista állam segítséget nyújt a salvadori felkelőknek. Fellángolt Belgiumban a rakétavita Á genfi szovjet—amerikai megállapodás nyomán ismét fellángolt Belgiumban zz curo- rakéták telepítése körüli vita. A két vezető békctnszgalmi szervezet <CNFD és VAKA) csütörtökön. felszólította a kormányt, hogy utasítsa el a telepítéseket a jövendő tár­gyalások Idejére, és ezzel kez­deményezőén segítse elő, hogy a nagyhatalmak befagyasszák atomfegyvereik, szintjét. NICARAGUA Alkotmányozó nemzetgyűlés HAVANNA Szerdán ünnepi üléssel meg­kezdte munkáját az új nicara­guai nemzetgyűlés. A törvényho­zói testület 96 tagját tavaly no­vember 4-én választották meg. A nemzetgyűlésben képviselői helyhez jutott a választáson in­duló mind a hét párt. A testület­ben a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front alkotja a több­séget 61 törvényhozóval. A leg­jelentősebb ellenzéki csoport — 14 képviselővel — a Demokra­tikus Konzervatív Párt A nicaraguai választási tör­vény értelmében a most alakult páriámén* 1987-lg alkotmányozó nemzetgyűlésként fog működni, fő feladata az ország új alkot­mányának megszövegezése lesz. CONTADORA-TANÁCSKOZÁS Lezárták a rendezési terv technikai vitáját HAVANNA A közép-amerikai válságban közvetítő Contadora-csoport fe­lülvizsgálta korábbi béketervét, s figyelembe vett néhány olyan módosítást, amelyet három kö- zép-aimerikai ország kívánt a ren­dezési javaslatban. A csoport — Kolumbia, Mexikó, Venezuela és Panama — emellett erőfeszítése­ket tesz, hogy rendezni lehessen a közép-amerikai államok közt még meglevő nézetellentéteket. A négy ország külügyiminiszte­re szerdán fejezte be kétnapos ta­nácskozását a panamai főváros­ban. A találkozóról kiadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy a cso­port lezártnak tekinti a közép­amerikai rendezési terv techni­kai vitáját, s most már „a politi­kai tárgyalásoknak kell követ­kezniük”: Ennek érdekében a külügyminiszterek felhívták a térség kormányait, hogy nevez­zenek ki teljhatalmú megbízotta­kat, s ezek február 14—15-én tisz­tázzák a rendezési terv aláírásá­val kapcsolatos vitás kérdéseket. Továbbra is komoly veszélyek fenyegetik a térség stabilitását, de több jelentős lépés is történt az enyhülés keresése érdekében — állapították meg a tanácsko­záson. A közlemény ez utóbbiak között említi, hogy tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Nicaragua képviselői között. AZ IZVESZTYIJA VEZÉRCIKKE Pártkongresszus előtt Kiemelkedő jelentősége lesz a Szovjetunió életében 1985- nek, mivel ez az SZKP közel­gő XXVII. kongresszusának éve — mutat rá szerdai ve­zércikkében az Izvesztyija. A kongresszusi • felkészülés­ről, az ország, a szovjet tár­sadalom jelenlegi helyzetéről szólva a vezércikk rámutat arra, hogy a Szovjetunió je­lenleg a fejlett szocialista tár­sadalom szakaszának kezde­tén tart, s ez azt jelenti, hogy a kommunizmus építésével közvetlenül összefüggő fel­adatok megoldása előtt még túl kell jutni a fejlett szocia­lizmus történelmileg hosszú időszakán. A cikk a továbbiakban szól arról, hogy a szovjet gazda­ság nagyon közel jutott ahhoz a határvonalhoz, amelyen túl elengedhetetlenül szükségessé válik a minőségi előrelépés. Egyre több lesz azoknak a gaz­daság egész képét mind job7 ban meghatározó üzemeknek a száma, amelyek korszerű felszereléssel, a legfejlettebb technológiáival dolgoznak, ész­szerű munkaszervezési mód­szereket alkalmaznak, s nagy bennük a munkatermelékeny­ség. Ami a társadalmat, annak tudati szintjét illeti, a szocia­lista nonmák meggyökerese- désében, a szocializmus nyúj­totta hallatlan előnyök ki­használásában ott is fellelhe­tők még ellentmondások, a lelkiismeretim, rossz munka­végzés. Ezért a gazdasági me­chanizmus számottevő javítá­sára, az elosztási viszonyok tökéletesítésére, a rend és a fegyelem további fokozására, az eszmei és nevelőmunka ha­tékonyságának növelésére van szükség. TÖRÖKORSZÁG Szélesre tárt Törökország, mint a NATO tagja hagyo­mányosan a Nyugathoz kötődik. Az Egyesült Államokhoz és Nyugat-Európa totós országai­hoz fűződő politikai elkötelezettségét szorosra szőtt gazdasági szálak és vitaihátatlan kato­nai, illetve ideológiai egyetértés egészíti ki. A négy éve hatalmon lévő tábornok-elnök, Kenan Evren és tanácsadói feltétlen odaadás­sal szolgálják az Észak-atlanti Szövetség programjait. Washington és sok tekintetben szövetségesei is „megjutalmazzák” Ankara hűségét: jelentős gazdasági segítséget, és az utóbbi években megnövelt katonai támogatást juttatnak Törökországnak. Szalonképességi szempontok Az 1980-as években Törökország azonban mintha szélesebbre tárná kapuit. Ez a törek­vés természetesen párhuzamosan jelenik meg a török vezetés modernizációs elképzelései­ben azzal, hogy feltétlen megőrizze, ápolja a régi barátságokat is. De korunk követelmé­nyeihez igazodva Ankara új lehetőségeket kerr .ktivizálódik más. főleg a szomszédos, illet v.e a kelet-európai országok felé. A nyi­tásra több minden késztette a török vezetést. A katonai rendszer arra törekszik, hogy mind a honi gyakorlatban, mind a külföld felé szalonképessebbé tegye magát. Évtizedünkben Ankarában azt, is kezdik be­látni. hogy az elvesztegetett tekintély vissza­szerzésének gyökerei a szétzilált belső' jogi és közigazgatási formák megváltoztatásának szükségességéhez nyúlnak le. Ezért hirdették meg Ankarában 'egyidejűleg a szélesre tárt kapuk elvét a török közvélemény megnyug­tatásának programjával. Utóbbihoz elenged­hetetlennek bizonyult, hogy a török vezetés •éhren tartsa a lakosság előtt az alkotmányos­sághoz való visszatérés reményét (Ennek a kapuk stratégiának volt az egyik jelentős lépése az az 1983 őszén megalakított polgári kormány is.) További mozgatórugók A törökországi nyitás egy másik mozgatóru­gója — § ez nem pusztán török gpnd — a ho­ni gazdaság nehéz helyzete. A magas inflá­ció (amely az utóbbi években rendületlenül kétszámjegyű), a lelassult gazdasági növeke­dés, a külföldi eladósodás, a munkanélküli­ség már évtizedünk elején rákényszerítette a katonai vezetést, hogy ne csupán az ameri­kai, vagy a nyugat-európai — nem éppen ön­zetlen — segélyekből tartsa fenn' magát, ha­nem sokkal inkább maga keressen új utakat a válság felszámolásához. Első lépésként An­kara szigorú gazdasági intézkedéseket veze­tett be. Törökország egyik legnagyobb, máig sem enyhülő gondja a munkanélküliség. Ez nagv- részberi azzal függ össze, hogy az egész vi­lágra kiterjedő gazdasági pangás éveiben Nyugat-Európa igen nagy számban küldte ha­za a török vendégmunkásokat. Ök pedig c** növelték a belső szociális nehézségeket. En­nek leküzdése különösen nehéznek tetszik Tö­rökországban. úgy, hogy a gazdasági vezetés egyidejűleg kísérli meg az infláció és a mun­kanélküliség mérséklését. Északi kapcsolat És éppen ezen a ponton lépett be a török gazdaság orvoslásához készített recepték so­rába a kapuk szélesebbre tárásának gyakor­lata. Ankara külgazdasági politikájának alap­eleme lett, hogy az Egyesült Államokkal és a Közös Piac tagországaival kiépített kereske­delmi kapcsolatait újfajta együttműköd* sekkel egészítse ki, mintegy felfrissítse. Az • Nyikolaj Tyihonov szovjet és Turgut özal török kormányfő ankarai tárgyalásukon. első pillantás a szomszédos államokra — Irak­ra. Iránra, Szaúd-Arábiára esett. Ezzel pár­huzamosan Törökország megújította élén­kebbé tette „északi kapcsolatát” is: kaput nyi­tott újra a Szovjetunió és más kelet-európai országok felé, A török—szovjet jószomszédi viszony nap­jainkra már hagyományosnak tekinthető, hi­szen immáron hat évtizede annak, hogy a két ország kölcsönösen törekszik az együttműkö­dés fejlesztésére. Pozitív jellegű volt Nyiko­laj .Tyihonov szovjet miniszterelnök ankarai látogatása. Ez a látogatás jövőbe mutató ered­ményeket hozott: az öt évre szóló kereskedel­mi egyezmény áruforgalom-növekedést irá­nyoz elő; a tízéves, megújítható gazdasági, ke­reskedelmi és tudományos csereegyezménv pedig bővítheti a termékskálát. Jelentős lé­pés a két ország, gazdasági közeledésében, hogy a már komoly eredményekkel dicseke­dő földgázegyezmény tovább bővül: a jelen­leg Bulgáriáig húzódó földgázvezetéket meg­hosszabbítják Törökországig, s 1987-ben meg­indulnak a szovjet földgázszállítások. Törökország új utakon jár tehát. Kétség­telen, hogy a'kapunyitást á kényszer szülte, de ez, amennyiben őszinte és hosszú távú tö­rekvéseiken alapul, semmit sem von le érté­keiből. M. É. Országos munkaügyi konferencia Az új gazdasági szabályozóknak a foglalkoztatáspolitikára gya­korolt hatásáról és a munkaerő mozgásának várható alakulásáról kezdődött tegnap kétnapos or­szágos tanácskozás Pécsett. Ál­lami és szövetkezeti vállalatok munkaügyi szakemberei, folytat­tak eszmecserét a Pénzügyminisz­térium, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezető munka­társaival. A szabályozók változásának egyik várható hatása az lesz, hogy megszűnik a „munkaerő­hígítás” gyakorlata a vállalatok­nál — hangoztatták a tanácsko­záson. Nem kényszerülnek ar­ra, hogy csupán azért foglalkoz­tassanak alacsony bérű dolgozó-' kát, mégpedig rendszerint feles­legesen, hogy im-eg tudják fizetni az értékes munkaerőt. Mi legyen azonban' az ily módon Valóban feleslegessé vált emberekkel ? Er­re a kérdésre úgy válaszoltak, hogy elsősorban az adott válla­laton belül keressenek nekik ér­telmes és hasznos elfoglaltságot, akár úgy' is, hogy kötelezővé te­szik számukra a szakmai képzést vagy átképzést. Ha erre nincs mód, más munkahelyen kell meg­oldani hatékony foglalkoztatásu­kat. Ezek a lépések nem fenyegetik egyik legfőbb vívmányunkat, a szociális biztonságot. A városa­inkban működő tanácsi munka* erőszolgálati irodák jelenleg is 70 ezer üres munkahelyet tarta­nak nyilván hangoztatta a ta­nácskozáson Rózsa József, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője. A munkanél­küliség ellen hat továbbá a ke­resők számának évek óta tapasz­talható fogyatkozása. A mostani ötéves tervidőszakban a munka­erő létszáma mintegy százezerrel csökken. Az új szabályozás különféle eszközökkel segíti a munkaerő kedvező irányú mozgását. Abban az esetben például, ha a profilj váltás miatt nagyobb létszámú dolgozót kell új szakmára beta­nítani., nemcsak ők kapnak ke­resetkiegészítést, hanem a válla­lat is részesülhet visszatérítés­ben az átképzés ideje alatt. Le­hetőség van arra is, hogy a vál­lalat az eddiginél hosszabb fel­mondási idővel segítse távozó dolgozóját arra az időre, míg új­ból elhelyezkedik. Fiatal vezetők továbbképzése Fiatal középszintű gazdasági vezetők egyéves iskolája kezdő­dik az Országos Vezetőképző Központban, A harmadízben meghirdetett tanfolyam célja, hogy a felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves gyakorlattal ren­delkező, negyvenévesnél fiata­labb vezetőket felkészítse a fel­sőszintű vezetői feladatok ellátá­sára. A kétszer féléves oktatásból és szakmai gyakorlatból, álló kép­zésben kiemelt helyet kapott a mikro- és vállalati szintű gaz­dasági ismeretek rendszerezése és bővítése. A hallgatók betekin­tést nyernek a gazdaságirányítás eszköz- és intézményrendszeré­be. Külön foglalkozásokat tarta­nák számukra a stratégiai terve­zés és vezetés! a terméktervezés, az innováció, valamint a kor­szerű számítógépes termelésirá­nyítás kérdéseiről. Megismerik a legkorszerűbb vezetési koncep­ciók és modellek kidolgozásának és megvalósításának eszközeit is. A gyákörlati vezetői tevékeny­ség segítésére, fejlesztésére pszi­chológiai, szociológiai és társa­dalompolitikai foglalkozásokat szerveznék, és külön . egyhetes bentlakásos — vezetői készség- fejlesztő — gyakorlatot tartanak. Nagy súlyt fektetnek a hallga­tók számítógépes képzésére is: a BASIC-programnyelv . oktatása mellett, laboratóriumi foglalko­zásokon, különböző vezetői prob­lémák számítógépes megoldásá­ra nyílik módjuk a hallgatóknak. Az iskola, amely több hetes időszakokra elosztva összesén 90 nap bentlakásos foglalkozásból', valamint irányított önképzésből és felsőfokú vezetők mellett folytatott egyhónapos nyári szak­mai gyakorlatból áll, államvizs­gával zárul. Viták az oktatási törvénytervezetről Űjabb állomásához érkezett az új oktatási törvény előkészítése. Az elmúlt hetekben lezajlott szakmai vitáik észrevételeivel és -javaslataival kiegészített törvény- tervezetet, valamint a végrehaj­tásáról rendelkező miniszterta­nácsi rendelettervezetet tegnapi ülésén megvitatta a Pedagógu­sok Szakszervezetének Elnöksége. Gazsó Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes bevezetője után az elnökség a vitában elemezte a dokumentumot, és megállapí­totta, hogy abban nagymérték­ben tükröződik a szakszervezet központi vezetőségének korábbi, e témával foglalkozó állásfogla­lása is. A testület úgy ítélte meg, hogy a törvény- és a rendeletter­vezet további kiegészítésekkel és módosításokkal megfelel felada­tának, és alkalmas arra, hogy a. szokásos államigazgatási egyez­tetések után a törvényalkotók elé kerüljön. Januári körút a TÜZÉP-telepeken (Folytatás az 1. oldalról.) tűzifából ugyan bőséges a kész­letük, 50 tonna, s naponta csak mintegy 6 ezer kilogrammot vá­sárolnak tőlük. A szén. viszont hamar elfogy. Kedden 58 tonna berentei dióval kezdték az áru­sítást. A sorbanállás december óta csökkent. — Az a 30 vagon brikett, ame­lyet karácsony és újév között Kalocsára szállítottak, enyhítet­te a város és könnyéke lakóinak tüzelőellátási gondjait — mondja Szollár Rezső tüzép-telepvezető. AI. múlt szombaton és vasárnap újabb 5 vagon brikettet -kaptunk. A mai csütörtöki kínálatunk fa és komlói iszapszén. A bajai tüzelőtelep árukészle­te csütörtökön 50 tonna koksz, ugyanennyi brikett, s mintegy 150 ezer kilogramm tűzifa. Az ellá* tást e héttől 450 tonna lengyel lángborsó-szénnel javítják, ame­lyet gyengébb minőségű tüzelő­vel, fele-fele arányban szolgál­nak. ki. K—1 Megyeszerte havazott (Folytatás az 1. oldalról.) elmondta, hogy csütörtökön haj­nalban 4 órakor két sószóró kezd­te meg a munkát, s fél hattól öt tolólapos hóeke dolgozott á me­gyeszékhely útjainak tisztításán. Csütörtökön délelőtt 11 gép tolta le a kásás, fellazult havat a Kis­körútról, a sugárutakról s a vá­rosban lévő KM utakról is. A közterületi járdákon is elvégez- i ték a hóeltakarítást. Kecskeméten — ezt örömmel vesszük tudomásul — megjelen­tek a .közterületi ellenőrök. ak}k remélhetőleg nemcsak felhívják a közületek gondnokainak, az, IKTV házmestereinek, illetve a magánházak tulajdonosainak fi­gyelmét a járdák takarítására, de ha szükséges, a büntetés kiszabá­sát is javasolják. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom