Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

1985. január 10. • PETŐFI NÉPE • 5 ÉRDEMES MEGNÉZNI HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Jakoby Gyula kiállítása Jakoby Gyula festményeiből rendezett kiállítást a Mű­csarnok. Képeink a tárlat anyagából mutatnak be néhányat. O Asszony fehérben. • Kavicskotrók. (Hauer Lajos reprodukciói — KS) NÉGY ÉVTIZED — KÖNYVEKBEN Nemzeti emlékezet Négy évtized, címmel hasznos új sorozatot indí­tott útjára a Kossuth Könyvkiadó, amelynek köte­tei közül több már az elmúlt évben el jutott az olva­sóhoz. A megjelenés' sorrendje és a könyvek szá­mozása sem igazodik a történelmi időbeliséghez, hanem valószínűleg a szerzői munka szabja meg az ütemet, rábízva az olvasóra, hogy majd tetszése .szerint szedje sorba a műveket. Hiszen az elolva­sásban is szerepet játszik a szubjektivitás, az ér­deklődési kör, vagy az egyszerű kíváncsiság, tehát nem is a sorrend a fontos a megjelentetésben. Napjainkban egyébként is tanúi vagyunk a fel- szabadulás ünnepi alkalmait illetően valamiféle át­rendeződésnek. Ami természetesen nem jelenti az ország teljes felszabadulására emlékeztető április 4-e elhalványulását, fényének csökkenését, hanem csupán annak tudatosabb felismerését, hangsúlyozd, 'kátj af'féiy^badulás az ójrszág nagyobbik feki "lében mai:, javai. előbb bekövetkezett.' Az: élet meg­indulása, a demokratikus államrend — közigazgatás :stb. — szerveződése már ez idő tájt is nagyon sok olyan példával szolgált, amely segítette a későbbi teljes talpraállást, s a nemzeti emlékezet számára is megőrzendő események kötődnek hozzá. Csak örülhetünk, hogy ennek adott nagyobb hangsúlyt december 21-én a Debrecenben megtartott ünnepi ülés is. az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásá­nak 40. évfordulóján. Lényegében erről a nehéz, sorsdöntő időszakról szól — a megjelenését tekintve negyedik amúgy az első periódushoz tartozó -t- A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon című könyv, amely­nek szerzője Korom Mihály történész. A felszaba­dulást követően szinte azonnal létrejövő helyi népi bizottságok megalakulását, szerveződését mutatja be a kötet, igen sok helytörténeti anyag és levél­tári forrás feldolgozásával. Kitűnik ebből, hogy mi­lyet: sokszínű, változatos volt — szinte minden hely­ségben más és más — a közigazgatás újjászerve­zése, a rend helyreállítása. Nem volt könnyű hóna­pok múltán a közös alapelvek megtalálása, a helyi hatalmi szervek egységes arculatának, formájának kialakítása sem. A könyvben megtaláljuk az akkori Dél-Pest megyében és Bács-Bodrogban — a mai Bács-Kiskun helységeiben — szerveződött új köz- igazgatási és politikai élet leírását, többek .között Kiskunfélegyháza, és járása. Kiskunhalas. Kiskőrös és környéke, továbbá Kecskemét, Kalocsa és Baja talpraállásának főbb mozzanatait. Mintegy folytatása az előző könyvnek a Választások Magyarországon 1945 című kö­tet, melynek szerzője Balogh Sándor. Mint írja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szep­tember 12-én kezdte meg a választójogi törvény­javaslat tárgyalását, melynek előadója Jócsik La­jos, a Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési képvise­lője volt. A felszabadulás után a kommunista párt kezdeményezte a választások .megtartását, ennek feltételei azonban csak később értek meg. Hosszas pá.rt.kozi vitákkal készítették elő a javaslatot. A könyv fejezeteket szentel a választási küzdelem kü­lönböző szakaszainak, a választási szövetség meg­hiúsulásának. s az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választás részletes eredményeinek. Amelynek lényege nemcsak az. hogy a baloldali pártok együttes 41,23 százalékos szavazataránya (Magyar Kommunista Párt 16,95, Szociáldemokrata Párt 17,41. Nemzeti Parasztpárt 6,87 százalék (a parlamenti erőviszonyok szempontjából jelentősnek volt mondható, hanem maga az a körülmény, hogy oz ország lakosságának megközelítően 60 százaléka választópolgár lett. Szemben a korábbi, felszaba­dulás előtti 26,5, illetve 39,3 százalékos aránnyal. Megtaláljuk a táblázatokban mai megyénk na­gyobb városainak választási eredményét is. melyek közül — érdekességként — csak annyit, hogy ép- pen az érseki székhelyként ismert Kalocsán volt a legnagyobb (20 százalék) a kommunistákra adott szavazatok aránya, a szociáldemokratáké 21,8. de a Nemzeti Parasztpárt is 7,2 százalékkal szere­pelt. Míg Kecskeméten a Független Kisgazdapárt szerzett kiemelkedően magas szavazati arányával (72,7) abszolút többséget. Baján a kommunisták megelőzték a másik munkáspártot 16,4-es szava­zati arányukkal (szoc. dem. 13,1.). A politikai erő­viszonyok mindenesetre tisztázódtak Magyaror­szágon megalakult az új koalíciós kormány, s ál­lamiságunk szempontjából az ideiglenes helyzet is módosult a választások révén. A sorozat másik két kötete ugyancsak érdekes témákat, időszakokat tárgyal és mutat be. Az egyik A magyar parasztság sorsfordulója fi946— 1949), míg a másilk Űj szakasz az MDP politikájá­ban (1953—1954) címmel jelent meg, már ezzel is utalva az izgalmas sorsfordulókra.. F. Tóth Pál S' __ H ogyan kapott villanyt Eszak-Bácska? ,,Ezekben a napokban a leg­fontosabb téma a villany volt. Csoportosan állták körül a köz- világítási lámpákat, az üzletek­ben a villanyégőt bámulták a vásárlók, s az ismerős családok benéztek egymáshoz megtekinte­ni a szép, fehér fénnyel egyen­letesen világító körtéket.” — Az ötven évvel ezelőtti sajtó így számolt be a nevezetes ese­ményről. Bácsalmáson, Bácsbo- kodon, Csávolyon és Felsőszent- ivánón 1934 karácsonyán, a Bar jától délre eső községekben pe­dig az új évi hajnalán kigyul­ladt a villany. 1933 áprilisában egyhangúlag állást foglaltak a villanyvilágí­tás mellett az akkori Bács- Bodrog vármegye közgyűlésén, s decemberben újból megerősí­tették a határozatot. A megye villamosítására egyedül a Fine- lon nevű holland villamosító társaság nyújtott be ajánlatot. A megye vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy még az 1934. évben — vagyis nyolc hónap alatt — készüljenek el a munkálatokkal. A cél érdékében hozták létre a villamossági bizottságokat. Az első ülést 1934. április 6-án tar­tották, ezt követte április 11-én az újabb állásfoglalás. „A köz­ségeknek semmiféle beruházásuk, költségük nem lesz a villany be­vezetésével. A közvilágítás nem nevezhető beruházásnak, mert a községek a közvilágítás biztosí­tásával a világítás ellenértékét kapják... A magánfogyasztás egységára 80. a közvilágításban 50 fillér kilowattonként... A községek összesen 1080 közvilá­gítási lámpahelyet szavaztak meg” — írja á korabeli Felső Bácska című újság-. A vállalat megbízott mérnökei az első csoportban Vaskút, Ga- ra, Csátalja, Dávod, Katymár, Madaras, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsalmás, Tataháza, Mélykút. Felsőszentiván, Csávoly, Kunba­ja. Hercegszántó terveit készí­tették el. Madarász Antal igaz­gató-főmérnök vezetésével júni­us végén már megkezdődtek az építési munkálatok. Az N. V. Maatsch-appij tot Financiering van Elektrische Ondernemingen és Bács-Bodrog vármegye szerződését 1934. júli­us 1-én írták alá. A szerződés­ben olvasható: „Helybeli mun­kásokat kell alkalmazni, a sze­gényebb községekből a legtöbbet. A mai közgyűlése nevezetes ha­tárjelző a vármegye történeté­ben, mert az a nagy jelentőségű munka, amelyet körülbelül egy évvel ezelőtt kezdtünk meg, ma kapja meg koronáját. A megye villamos energiával való ellátásá­nak megvalósítását évekkel ez­előtt is megkíséreltük, de hála Istennek, az a kísérlet nem si­került. Az akkori föltételek olyan súlyosak voltak, hogy megítélésünk szerint nem lehe­tett elfogadni.” '. Bácsalmás képviselőtestülete költségvetést készített. Megállapí­tották: - „Ha 100 gyertya fényű lámpát éget a község ez órán­ként 5 fillérbe kerül. Egy lám­pa évi .fogyasztása 70 pengő. A község a jelenlegi tökéletlen petróleumvilágításra több mint 3000 pengőt ad ki évenként. A villanyvilágítás mintegy 5 szá­zalékos pótadóemelést jelentene, de ezt lehetne a fogyasztási adó igazságos emelésével is födözni." A Finelon Vállalat 300 ezer pengős beszerelési kölcsönnel is segíti a fogyasztókat. 1934. július 10-én Budapesten megalakult a Délmagyarországi Villamos Áramszolgáltató Rész­vénytársaság. Bácsalmáson meg­nyílt Steiner Gyula villamossági szaküzlete, megalakult a község­ben a villan ybizotfeág, kijelöl­ték a közvpágítási lámpahelye­ket. Gyorsan pörögtek ezekben a napokban az események. Elő­adásokat tartottak a villamos­sággal kapcsolatos kérdésekről. Joób Imre műszaki vezető min­den községbe ellátogatott ez ügyben.. A villanyoszlopok augusztus végére Bácsalmásra már meg­érkeztek. Az első fővezeték Ba­járól Bácsbokodon, Bácsalmáson keresztül Kunbajáig haladt. Mintegy 100 szerelő végezte a belső szerelési munkákat. Szeptembfer 20-án megtörtént a villamos távvezeték vonalai­nak műtanrendőri bejárása. A mélykútiak azt kérték, hogy ne a földjeik fölött, hanem a Kí­gyós-ér mentén húzódjon a távvezeték. Emiatt a község ka­rácsonyra nem kapott villanyt. 1934. október 5-én kezdték meg a távvezeték építését há­rom irányban. Minden csoport hetente 10—10 kilométer hosszú vezetéket épített ki. Bácsalmá­son két hónap alatt, Vaskúton 5, Garán 4, Bácsbokodon 5, Katy- máron 5, Csávolyon 4 hét alatt készültek el a hálózat építésével. Bácsalmáson október 5-én 60 oszlopot ástak le. A Vörösmar- ly-soron, a Kelebiai-soron és a Dob utcában 'kezdődött a mun­ka. Egyszerre 50—60 • munkás dolgozott. Egy oszlop gödrének a kiásásáért 50 fillért fizettek. F.gy-egy munkás naponta 5—8 gödröt tudott kiásni, és így 3—4 pengőt keresett naponta. Októ­ber 26-án már minden oszlop a helyén volt, összesen 904 da­rab. Ekkorra Bácsbokodon 278, Vaskúton pedig 435 oszlop állt. November elején megkezdték a magánfogyasztók bekapcsolását is. „Akik most vezetik be a vil­lanyt, azok részletfizetést és 50 százalékos kedvezményt élvez­hetnek” — (hangzott a felhívás. A korabeli újságíró írja: ,A DÉVÁRT nagy jelentőségű mun­káját, távvezeték- és hálózatépí­tési tervét az Agrolux valósítja meg. Az építést Wein Elemér irányítja. Munkatársai és alkal­mazottai szerint rendkívül szi­gorú, s a legkisebb hibát is ész­reveszi”. November végére ' már meg­kezdték a modern számlálóórák beszerelését, és elkészült a bajai főtranszformátor-állomas. Ka­rácsony hetében nagy villamos- sági kiállításokat rendeztek a községekben, december 14-én pedig megtörtént a vezeték mű­szaki bejárása. És Bácsbokodon, Bácsalmáson, Csávolyon, valamint Felsőszent- ivámon karácsonykor kigyulladt a fény. Fekete Dezső Művészi tárgyak nyírfakéregből Dmitrij Golovcov még a nagy­apjától tanulta a különböző tár­gyak készítésének művészetét nyírfakéregből. Dmitrij Golov­cov kosarainak, dobozainak nem kell a reklám. A kelet-ka­zahsztáni Parigino faluban nincs olyan család, mely ne használná az ügyes kezű ember készítette tárgyakat. Sok népművész él a kis fal­vakban. Művészetük évszázados hagyományokat őriz. A falusi népművészek tovább folytatják a régiektől tanult művészetet. • Dmitrij Golovcov, akárcsak nagyapja, könnyű és tartós ko­sarakat, dobozokat készít nyírfa­háncsból. A MAGYAR „MISA” Gyermeklap hét nyelven, az egész világon Az utóbbi hónapokban számos fórumon, illette jobbító szándé­kú kritika a hazai gyermekiro­daimat és azon belül a gyermek­sajtó színvonalát. Ennek miértjét sokan nem értik, hiszen a hírlap- árudákban, a trafikokban koráb­ban nem látott dömpimigje van a gyermekeiknek (sokszor felelős név nélkül) kiadott füzetnyi „mű- vek”-mek. Jó részük külföldi — vagy külföldi mintára készült — bamba és gyilkos képregénysoro- zat, megtévesztésül „ismeretter­jesztőnek” szánt olcsó töltelékek­kel béliéivé. A rikító borítólapok sorában talán az elmúlt ősszel igazán még fel sem tűnhetett a nagy világ­nyelvek után ma már magyarul is olvasható Misa című képes ha­vi folyóirat. A szovjet és magyar társszerkesztők kiadójának nyom­dáját sem a szünet, sem a fagyok, sem pedig a hosszúra nyúlt ün­nepek nem akadályozták, mert január első napjaiban az óvodá­sak és a kisiskolások már kezük­be vehették a lap friss számát. A többszínnyomásé, 32 oldalas folyóirat újévet nyitó példányai­nak lapjain az űrhajózás történe­téről, jelenéről és a csillagok köz­ti tér legyőzésének lehetőségeiről szólnak az írások. Érdekes törté­netek elevenítik fel a levegő meg­hódítását régtől óhajtó ember kí­sérletező kedvét, megszólalnak napjaink példaképei: az űrhajó­sak, s közérthető cikkek ismerte­tik a Föld és a Naprendszer fizi­kai törvényeit. A lap számára küldött, jövőt képzelő gyermek­rajzok és illusztrációk mellett versek, fejtörők, hangulatos rö­vid történetek gazdagítják e te­matikus, „űrhajós”-számot. Kü­lön rovat emlékezik meg Jurij Gagarinról, az első, kozmoszban "járt férfiról. S aki képregényre kíváncsi, az is megelégedve forgathatja a la­pot, mert olvashat ja-nézheti A Reménység kalandjai című törté­netet. Az elbeszélés meséjében (miint már számtalanszor) két idegen bolygó űrhajósai találkoz­nak. A kapcsolatfelvétel nehéz­ségeit azonban itt nem egymás­nak irányított, fenyegető űrfegy­verek és gyilkos robotok jelen­tik. A közeledést és a barátságot (másutt ritka hangvételű fordu­latként!) a két civilizáció gyer­mekeinek közös játéka teremti meg.,. A Földet benépesítő, de attól messzebbre is tekinteni kívánó, s mégis visszavágyó ember dalá­nak verse és kottája zárja a „Mi­sa” lapjait, Az otthon zöld füve címmel. Reméljük, itthon és más égtájakon is sokan megtanulják majd. K. V, J. Szerelmi körjáték A szövetkezet ben Kapás Jóska keresett a legtöbbet. Igaz, mindennap hajnalban kelt, és későn, sokszor éjszaka érkezett 'haza, olykor még szombat-vasárnapja sem volt, dehát ő szállította a mellék­üzemág termékeit Szombat­helytől Nyíregyházáig szerte az országba, s Imindig imennie kellett. A felesége néha már azzal fogadta, amikor hazaért, hogy mutatkozzon be. Jóska úgy próbálta őt kien­gesztelni, hogy minden jutal­mon, prémiumon, kilométer- pénzen ajándékot vett neki. — Legalább így tudd, hogy a férjed .vagyok, hisz egész nap nem látsz, fía a kutya nem volna itt az udvaron, teljesen magad lennél a tanyán. Az egyik fizetéskor Godó Sanyi hátbavágta. — Aztán taligát hoztál-e? Mert annyi pénzt kaptál, hogy csak avval tudod hazavinni. Valaki hümmögni kezdett. — Hja-ja! Könnyű annak, akinek szép felesége van! Godó Sanyi Jóska vállára tette a kezét. — Hallod-e? Igaz, ami igaz: ha én (lennék a szállitásvezetö, én is téged (küldenélek mindig fuvarba. De nem ám egy nap­ra, hanem egy hétre. Vaskos hahota tört iki a ihe­lyiségben, de Jóska nem törő­dött vele. Hogy Varga elvtárs ■meg Rozika? Ugyan! Olyan volt az ő felesége hozzá az ágyban, amilyent álmában sem tudott volna elképzelni. A művésze volt az az asszony a szerelemnek. Hogy ömellet- te még egy férfi is kellett vol­na neki? Áh! Másnap reggel azért, csak úgy viccből, odaszólt Roziká­nak. — Aztán meg ne csalj, míg nem vagyok itthon, mert meg­verlek ám! Csak nevetett, amikor a fe­lesége elpirult. Fütyörészve indult útnak, s el is felejtette az egészet. Valahol Veszprém felé járhatott, amikor hirtelen az jutott eszébe, hogy vagy tíz napja, mikor a szállításve­zető késő este eljött hozzájuk, hogy megmondja, másnap ko­rábban kellene elindulnia, a Bodri nem ugatott. Még csak meg se mukkant. Pedig más­kor majd széttépi a láncát, ha idegen jár az udvarban. Le kellett állnia a teher­autóval az útszélre. Felrémlett neki, hogy a fe­lesége milyen furcsán viselke­dett. Vagy háromszor is elis­mételte, milyen nagy tisztes­ség, hogy Varga Péter, így mondta, eljött hozzájuk. A sok-sok pénzre gondolt, a jutalmakra, amiket a szállí­tásvezető utalt iki neki, s ami­ken ö mindig a feleségének vett valamit. Gyűrűt, fülbe­valót, olasz cipőt, francia kom­binát ... Vajon látta ezt a kombinét Varga iPéter az 6 feleségén? (Hát így állunk. A pénzt a szállításvezető adja neki, ő ajándékot vesz rajta a feleségének, s a felesége...? Így zárul be az ajándékozási kör? Ez az ő szerelmi kör já­tékuk? Kapta magát, visszafordult. Tudta, hogy ebből kára lesz a szövetkezetnek, de nem volt képes parancsolni magának. Egyenesen a tanyára ment. Már messziről látta, hogy a szövetkezet kék Ladája ott áll a házuk előtt. Vagy száz méterrel idébb leállította az autót, és várt. Egy kis idő múlva Varga Péter lépett ki a házból, a La­dába ült, és elhajtott. Kapás Jóska azt hitte lesza­kad rá az ég. Nagyon megverte a felesé­gét. Nadrágszíjjal, ahogy az apja verte őt annak idején. Az asszony nem tagadott. Sírt, és fogadkozott, hogy so­ha többé nem tesz ilyet, még látni se fogja a szállitásveze- tőt. Kapás Jóska azonban szó­ra se méltatta öt. Mikor a dolognak ezzel a felével készen volt, felült a teherautóra, és bement a szö­vetkezet központjába. •Egyenest az elnökhöz nyi­tott be. — Hát te Jóska? Már meg­jöttél? — Elnök elvtárs! Holnaptól kezdve osszanak be mást a te­herkocsira. Én nem vezetem többet. Itthon akarok dolgoz­ni. Tegyenek fel egy traktor­ra! — De hát ki fog akkor a szállítmányokkal járni? Kapás Jóska hirtelen vigyo­rogni kezdett. — Majd Varga elvtárs vá­laszt valakit. <Csak bízza rá! Azzal indult kifelé. Odakint még fütyülhetnékje is támadt. — ’Legalább megtudom, ki­nek van még szép felesége a szövetkezetben. Tóth Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom