Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
ft • PETŐFI NÉPE • 1985. január 9. A JONATÁN PÓTOLHATATLAN Látogatás finn boltokban A távoli Finnországgal sokrétű gazdasági kapcsolatban áldunk. Az ott értékesített számos magyar termék közül az egyik -az alma. A helyi szokások szerint december elsejétől fogadják ar 'külföldi, tehát az importált almát. Az ok egyszerű: a saját termelésű gyümölcsüket védik. Addig ugyanis csak ez vásárolható. Hazai szemmel nézve meglehetősen gyenge a minősége, viszont az ára a termelői kedv növelése érdekében meglehetősen borsos. Kilómként 10 márka. (1 finn márka 8,15 forint). A közelmúltban, december első napjaiban a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalat. Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetője, Gyenes István Finnországban járt, ahol a Kecskemétről útnak indított a’ma „érkezését" tanulmányozta. Az áruskála élén Hazánkból Finnországba alig háromezer-néhányszáz tonna almát szállítanak, ez az ottani import 6 százaléka. Ot évvel ezelőtt ez a mennyiség meghaladta a hétezer tonnát, a százalékos arány pedig 13,3 volt. A magyar alma napjainkban is kelendő, erről hazatérte után ■így beszélt Gyenes István: — Találkoztam többféle kereskedővel. A helsinki piacon az árusok többsége egyértelműen úgy nyilatkozott: nincs karácsony magyar jonatán nélkül. Kár, hogy az utóbbi időben . március után már, nem érkezik Magyarországról alma, mondták. A piacon egyébként a legnagyobb mennyiségben kecskeméti, úgynevezett nyitott karto- nos jonatánt láttam. Beszéltem a finn partnerünk, a SOK központi raktárában Jer- tna Tasa úrral, aki tizenhét éve foglalkozik zöldség- és gyümölcsfelvásárlással. ö á következőket • A választék óriási. nyilatkozta: Almát a világ minden tájáról vásárolunk. A magyar jonatánon kívül hasonlót esetenként Dél-Tirolból kapunk. De ez nem hasonlítható a magyar izéhez, zamatéhoz. Elmondta azt is, hallotta, hogy Magyar- országon kitépik a jonatánfákat. Azokat a fajtákat, amelyekkel pótolni akarják a „hiányt”, máshonnan, gyakran jobb minőségben be tudják szerezni, míg a magyar jonatánt aligha. Finn partnerünk használt egy olyan kifejezést, amelyet eddig nem hallottam: az üzletállóságot. Ez az a nem, elhanyagolható tényező: meddig bírja a gyümölcs a boltban úgy, hogy a vásárló szívesen válogat belőle. Helytállni a versenyben Hosszú lenne ’felsorolni, milyen gyümölcsök, zöldségek találhatók télen a finnországi boltok pultjain. Van ott kivi, kaliforniai paprika, marokkói mandarin, spanyol szőlő, cseresznye, ananász, brazíliai mangó és még ki tudja, hányféle egzotikus, valamint a déli féltekén most érő nyári gyümölcs. A vásárló válogathat. A kiszolgálás szintén más, mint a nálunk megszokott. Teljes egészében „vevőközpontú”. A tamperei SOKOS áruházban tapasztaltakat így összegezte Gyenea István: — Érezhető, hogy az eladó van a vevőért. Udvariasan kínálja a portékát, átnyújtja a vevőnek a zacskót vagy a szatyrot, és az kedve szerint válogathat az áruból. Ez a megbecsülés nálunk is elkelne. Az áruházakban, nagyobb üzletekben automata mérleg méri az árut. a vásárló feliadata itt a megfelelő terméket szimbolizáló gomb megnyomása. Ekkor az ügyes gép egy öntapadó szalagon közli a súlyt, az árat. Tehát a vevő bizalmat élvez. „Téves" gombnyomás esetén a tévedés tízszeres is lehet. Ebben a tamperei áruházban december első : két napján 2.5 tonna magyar jonatán fogyott el. Exportnövelési lehetőségek A Finnországban látottak ösz- szegzéseként megtudtam, hogy gazdaságos termelés, jó raktározás esetén érdemes a megszokottnál ismét több almát exportálni. : A vevő április végéig ahogy a 70-es évek közepén — várná az árut. Ez azonban csak jól tárolható gyümölccsel valósítható meg. A csomagolási módszereink, egyébként beváltak, és a kónikürrens országok" göngyölegeivel felveszik a versenyt. Érdemes a fajtaválasztékot bővíteni, de csak olyan esetekben, amikor árban és minőségben versenyképesek maradhatunk. Tehát a kivágott jonatánok helyébe olyan fajtaváltozatokat kellene telepíteni, amelyek megfelelnek a követelményeknek, a jól fizető külpiac igényének is. Czauner Péter • A narancs és a banán között, ugyanazon az áron a magyar alma. Fejlődő gazdaságirányítás, megújuló pártmunka A Központi Bizottság 1984. április 17-i állásfoglalása újabb jelentős kezdeményezés volt abban a sorban, amellyel a párt tovább javította és a jelenlegi időszak követelményeihez igazította a gazdasági építőmunka feltételeit. A kormányzati szervek a párt állásfoglalására alapozva határozzák meg ,a szabályozás új elemeit, és az állami vállalatok nagyobbik felénél a kollektívák vezetésbe történő intézményes bevonásának konkrét formáit, javaslatot tesznek az új vállalatvezetői szervek létrehozására. A módszerek gazdagítása Vállalatok gazdasági vezetőivel és párttitkáraival folytatott beszélgetésekből, a különböző, jobbító szándékú vitákból egyértelműen megállapítható, a gazdaság pártirányításának alapelveit megtartva. a gazdasággal összefüggő politikai munkát oly módon kell fejleszteni, hogy jól szolgálja a vállalati gazdálkodás megújítását, a gazdaságirányítási rendszer hatékony működését. A pártszervezetek szerepe, feladatai, munkamegosztásban elfoglalt helyük lényegileg nem, változik. Ugyanakkor szükség van a munkamódszerek gazdagítására, a pártmunka formáinak és gyakorlatának bizonyos mérvű módosítására. A központi gazdaságirányitó szervek operatív tevékenységének korlátozásával növelik az állami vállalatok gazdálkodási önállóságát. Ez a helyzet pedig igényli pártszervezeteik önállóságának és politikai felelősségének erősödését. Ez a gyakorlatban mindenekelőtt azt jelenti, hogy az eredményes gazdálkodást segítő politikai teendőket és az ezeknek megfelelő munkamódszereket — a központi célok és a vállalati törekvések ismeretében — egyre nagyobb mértékben helyileg lehet, és kell meghatározni. Milyen politikai feladatokról és módszerekről lehet szó? A kollektívák szerepének növekedésével a gazdálkodás színvonala az eddiginél jelentősebb mértékben függ a dolgozók, köztük a kommunisták politikai, szakmai felkészültségétől; az általános műveltségen és az érdemben érvényesülő munkahelyi demokrácián alapuló vitakultúrától, kezdeményezőkészségtől; a jó munkahelyi közérzet által táplált munkakedvtől, és a vállalathoz való ragaszkodástól. E tényezők fejlesztésében jelentős szerep hárul a vállalati párt-, szakszervezeti és KlSZ-szerveze- tekre. Érdekegyeztető szerep Az új vállalatvezetési formák bevezetése halaszthatatlanná teszi a vállalaton belüli irányítás és érdekeltién féjlesztését is, ami bizonyára felszínre hozza az egyes szervezeti egységek, a dolgozó csoportok és az egyének érdekkonfliktusait, az érdekek valóságos, vagy látszólagos elitéréseit, Ebből eredően jelentős mértékben megnövekszik a párt és a társadalmi \szervezetek érdekfeltáró, ' érdekegyeztető szerepe, annak fontossága, hogy a különböző részérdekeket az egész vállalat érdekéhez, sőt a népgazdasági célokban megfogalmazódó társadalmi érdekhez közelítsék. Csak a pártszervezet figyelmes, körültekintő segítségével előzhetők meg, és oldhatók fel — vállalva olykor bizonyos kompromisszumokat is — azok a feszültségek amelyek ártalmasak lennének a termelési, gazdálkodási célok megvalósítására, gyengítenék a kollektívát összetartó erőket. Említettem, hogy az érdekek várhatóan bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetőbbé és felismerhetővé válnak. A technikai fejlődés, a munkamegosztás fokozódása, a kölcsönös függés szélesedése is nehézzé teszi, hogy az egyén vagy a szúkebb csoport cselekvését meghatározó érdekeket közvetlenül, és csak anyagi ösztönzéssel mindig egyértelműen a vállalati célok teljesítésének irányába tudják befolyásolni. Megnő ezért a fontossága a párt. a szakszervezet és a KISZ politikai nevelőmunkájának. Egyrészt a tekintetben, hogy a dolgozók jól ismerjék fel. mi az. ami valóban az ő kollektív és egyéni boldogulásukat szolgálja; másrészt abban, hogy a gazdasági eszközök által megteremtett érdekeltség mielőbb a munkahelyi cselekvés tudatos mozgatójává váljon. A helyzet alaposabb ismerete A pártmunka módszereinek megújítását kívánja a pártszervezetektől a vállalati tevékenység fő céljainak meghatározásában való részvételük is. Mindenekelőtt akkor járnak el helyesen — a vállalat gazdasági vezetőtestületének feladatköréhez igazodva —, ha a vállalatot érintő átfogó és távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatban a párt gazdaságpolitikai céljait, a helyi realitásokat és a dolgozók valós igényeit alapul véve fogalmazzák meg álláspontjukat. Akkor teljesítik maradéktalanul a politikai irányító szerepkörből adódó kötelezettségeiket. ha részt vállalnak a végrehajtás politikai feltételeinek megteremtéséből: kezdeményezik, elősegítik a gazdasági tevékenység vezetési, érdekeltségi, szervezési színvonalának emelését; a munkakultúra, munkaerkölcs javítását; a munkamozgalmak lehetőségeinek jobb kihasználását: a termelési szerkezet fejlesztéséhez kapcsolódó átképzési munkaerő-átcsoportosítási feladatok megoldását; a takarékos gazdálkodást szolgáló szemléletmód és gazdasági kényszer erősödését; a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását. A gazdasággal kapcsolatos pártmunka hatásfokának növelése megköveteli, hogy a leglényegesebb gazdasági kérdések eldöntését (például a középtávú terv, anyagtakarékossági program) megelőzzék a pártszervezetek állásfoglnlr sai, kellő időben kialakított kezdeményezései. A pártszervezet kollektiven kialdkított döntése — amelyet a kommunisták a vállalat választói# gazdasági vezetőtestületében képviselnek, védelmeznek — konstruktív, iránymutató, segítő, követelményt támasztó legyen, és ne utólagos jó váhagyás. Nyújtson lehetőséget, biztonságot és bátorítást a vállalat vezetésének ahhoz, hogy a. gazdasági eszközök teljes skáláját kihasználva. ~áz ésszerű kockázatot is vállalva, a kommunisták támogatását maga mögött tudva,' önállóan hozza meg a döntését. A gazdasággal összefüggő pártmunka—| Várható jövőbeni gyakorlatából példaszerűen kiragadott — új, illetve megújuló munkamódszerbeli elemek azt ígérik, hogy megnő az üzemi párt- szervezetek, a bennük dolgozó kommunisták politikai-szakmai felkészültségével, kezdeményezőkészségével, felelősségvállalásával szembeni igény. Az eddiginél is jobban kell ismerniük munkahelyük mindennapjait, dolgozótársaik életét és munkáját. Ugyanakkor politikai irányító szerepük betöltéséhez nélkülözhetetlen a vállalat egészét érintő főbb folyamatok áttekintése, és lényeges mozzanatainak megragadása. Nem másra van tehát szükség, mint a szó igazi értelmében vett politizálásra. Dr. Balogh Pál az MSZMP KB munkatársa EMLÉKEZÉS UNGVÄRY JÓZSEFRE Tiszteletet érdemlő életút A MELIORÁCIÓTÓL A JÉGVERÉS ELHÁRÍTÁSÁIG Beruházások a Duna menti és a bácskai termelőszövetkezetekben Az egyre nagyobb feladatok, követelmények szükségszerűen igénylik a termelés valamennyi erőforrásával — az élőmunkával, a földdel, a biológiai alapokkal, a forgó- és állóeszközökkel — való gazdálkodás javítását. Mivel az egyidejű fejlesztéshez szükséges anyagi lehetőségek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, nagy körültekintést igényel annak eldöntése, hogy melyik fejlesztés hozza a legjobb üzemi eredményt. Idézet a ceglédi Ungváry faiskola 1944 nyarán kiadott árjegyzékéből. „Kérem Kedves Rendelőimet, ne nehezteljenek rám, ha a nagyobb rendeléseket ezúttal is visszautasítom, mert bármilyen nehezemre esik is ez, kénytelen vagyok megtenni, mert egy ezerdarabos rendelés elfogadása aranyit jelent. hogy akkor 100 kistermelő nem kap tőlem gyümölcsfát.” Nemcsaik "sajátos üzleti érzéket, hanem egy embernek, az akkori tulajdonosnak, a nemrég elhunyt Ungváry Józsefnek, Bács-Kiskun megye volt föker- tészének a szemléletét is tükrözik az idézett szavak. Ungváry József 1892-ben született. A mindennapi tanulás után édesapja ceglédi faiskolájában segítkezett, közel került a kertészet ezen érdekes ágához. Megtanulta! a fácskák neveléséhez szükséges szakmai fogásokat., elleste az ott dolgozóktól a munkafolyamatok titkait. Édesapja a négy testvér közül őt szemelte ki utódjául, ezért érettségi után a jóhírű berlini Spath-faiskolába küldte tapasztalni, látni. Hasznosnak bizonvult az ott töltött idő. Megtanulta az akkor ismert és alkalmazott szaporítási módokat, a főiskolai technológia mesterfogásait. Hazatérve, a kertészeti tanintézetbe jelentkezett, amelyet 21 évesen kitűnő bizonyítvánnyal fejezett be. A Földművelésügyi Minisztérium tízéves külföldi ösztöndíjat, ajánlott fel az íaéretes tehetségű fiatalembernek. de ő nem fogadta el. Feszítette a tenmiakarás. ki akarta próbálni tudását. hasznosítani tapasztalatait. Elhatározta, hoev szakmai felkészültségét | családi faiskolában gvümölcsözteti. Az Ungvárv-tulairton ; csupán tíz katasztrális hold volt (5,7 hektár), de a bérelt területekkel e"vütt összesen 1500 holdon gazdálkodtak. A leghíresebb német, olasz, francia faiskoláktól beszerzett magvakból nevelték az úgynevezett magoncokát, amelyekre aztán jó minőségű, nagy biológiai értékű nemes részeket oltottak, szemeztek. Reklamáció nem', vagy alig volt. „Az eredményes munka feltétele a megbízható, szakképzett ember, aki szívesen és lelkiismeretesen dolgozik" — vallották az Ungváry-féle faiskolában. Valóban szerettek ott dolgozni az emberek.' Jó fizetést, ellátást és ami legalább ilyen fontos, a tulajdonos emberi megbecsülését kapták munkájukért cserébe. „Szocialista" — sütötte az akkori földbirtokos társadalom a jelzőt a ceglédi faiskola vezetőjére. „Nem ltudtam és nem is akartam magam tisztázni a „vád" alól" — mondta később Ungváry József. Az államosításkor (1951), annak ellenére, hogy 1945-től az Ungváry-féle faiskola a ceglédi Földművesszövetkezet részeként működött, mindenét elvették, és állásából eltávolították. Egy év múlva, mint felkért vezető indította újra a termelést régi munkahelyén. Bács-Kiskun megyei tevékenysége a zöldség—gyümölcs-felvásárlás- szervezésével kezdődött. Munkájának eredményességét országos elismerés bizonyította. Kinevezték a megve főkertészé- vé. mely minőségében sok gyümölcsös. kaisziskert. szőlőültetvény telepítésénél bábáskodott. Ezerkiléncszázhatvankilencben ment nyugdíjba, de ezt követően is tevékenykedett. A kiskunhalasi faiskola még évekig működött, az irányítása alatt, naev fajtaválasztékot biztosítva a kiskerttulajdonosoknak. Ezerkilencszáznyolcvanhárom elején a Kertészet és Szőlészet munkatársa még riportot készített vele. Ma már nincs köztünk. , L. Szabó László A gyakorlati élet azt bizonyítja, hogy tartós előrehaladással csak akikor lehet számolni, ha a fejlesztés arányosan, harmonikusan történik. Tavaly a Bácskai" és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 59 mezőgazdasági nagyüzem összesen mintegy 700 millió forint értékű beruházást valósított meg. Ez az összeg jóval kevesebb az előző három év átlagánál. Átrendezés történt a források összetételében ' is, megszűnt a fejlesztési hozzájárulás, csökkent az állami támogatás, a hitel és a nagyobb saját anyagi eszköz lépett ezek helyére. A területi szövetségnél összegezték az elmúlt évi nagyobb értékű beruházásokat. Ezekről beszélgettünk dr. Varga Antallal, a szövetség titkárával. — Hogyan haladnak . a legnagyobb meliorációs munkák a körzetben? — A Margitta-szigeti beruházásra gondol? Nyolc év alatt, 1988-ra készül el. A terv szerinti összes költsége 557, millió forint. A tavalyi beütemezett munka november végéig fejeződött be. öt gazdaságom érint. 11 ezer hektár földterülettel. Gondot okoz a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben, hogy a hátralévő munkák várható költsége mintegy 18 millió forinttal meghaladja az előirányzottat. A megoldás lehetőségeit a megyei tanács illetékesei most vizsgálják. — Mennyire jutottak a Baja és Hajós környéki komplex talajjavítás előkészítésében? — A meliorációs tanulmány- tervre és kivitelezésre tavaly mintegy 3 millió forintot költöttek. A jelentősebb munka a VII. ötéves tervidőszakban kezdődik, 8 termelőszövetkezet és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát érintett a megvalósításban. csaknem 18 400 hektár területtel. Ha befejeződik a munka * a térségben, 15 ezer hektár szántó válilk öntözhetővé. Megjegyzem azt is, hogy jelentős eredményeket értek el tavaly a gazdaságok a művelés alatt nem álló, de szántóföldi, valamint rét- és legelőhasznosítás- ra alkalmas területek rekulti- válásában, termelésbe vonásában. Negyvenöt mezőgazdasági nagyüzem több mint ezer helktár hasznosítatlan területet állított vissza művelésbe. — Mit jelentett a gázprogram? — Az üzemi fejlesztési elképzelésekben nagy jelentősége volt. A mélykúti Lenin és Alkotmány, valamint a bácsalmási Petőfi 1982—1983-ban, a tataházi Petőfi, a csávolyi Egyesülés, a Fel- auszentiváni Termelőszövetkezet tavaly részben vagy teljes egészében megépítette a hálózatrendszerét. A szükséges pénz előteremtése — a jelentős mértékű saját erő miatt — esetenként gondot okozott, melynek megoldásában segített a lakossági kötvény 'kibocsátása. Tataházán például 5,5 millió forinttal segítették a helybeliek a program megvalósítását. — Tavaly tovább folytatódott az agrokémiai telepek építése„ bővítése. Mit mondhat erről? — A mélykúti Lenin Termelőszövetkezet taValy befejezte a tervezett beruházást, de a telepet bővíti a debreceni MEZŐGÉP részéről felkínált keverő- beréndezéssel. A Bajai Agrokémiai Társulás beruházása a jövő hónapban lesz kész. A Kalocsai Agráripari Egyesülés agrokémiai telepét bővítették, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet tavaly megkezdte a műtrágyaraktár építését. Az említett telepek elkészültével lehetővé válik mintegy 110 ezer hektár terület műtrágya-ellátásának javítása, a hatóanyag-veszteség mérséklése. A mélykúti és a bajai telepek jelentőségét növeli a szuszpen- ziós — folyékony — műtrágya- előállítás, amely még további pótlólagos befektetést igényel a fogadó üzemektől. — Átadták a jégeső-elhárítő rakétarendszer - radarközpontját és 11 kilövőállomását. Milyen további fejlesztés várható? — Az előkészítés 1981-ben kezdődött. A megközelítően 100 millió forint értékkel tervezett beruházás költségeit a mezőgazdasági űzetnek, az Állami Biztosító és a MÉM egyharmad— egyharmad arányban vállalták. A* üzemeltető Országos Meteorológiai Szolgálat megbízásából a megyei AGROKER készítette a terveket. A generálkivitelezést a Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát vállalta. A még hátralévő hét kilövőállomás megépítése, az elhárító rendszer végleges üzembe helyezésé éz év május 1-ig mégtörténik. Az ere-, deti tervekben meghatározott költségeket nem lépik- túl. — Arról értesültünk, hogy befejeződött a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet ügyintézésével készülő halastó építése. — A beruházás a járulékos létesítményekkel együtt, a tervekben foglaltaknak megfelelően, 42,6 millió forintba került. A nagybaracskai Haladás, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet, a bajai Üj ‘ Élet Halászati Termelőszövetkezet és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége tulajdonosi részaránya 25—25 százalékos. Újabban a bajai Új Élet pénzügyi okok miatt bejelentette kilépési szándékát. Megjegyzem, a kivitelezés szakmai hiányosságai miatt egyes munkákat újra el kellett végezni. A beruházás tavaly ősszel elkészült, a hiány- pótlási kötelezettséggel az átadás—átvétel megtörtént. — Jól halad az iparszerű gabonatermesztési program megvalósítása? — Az összes beruházás, amely a gépek - és a technológiák korszerűsítését célozza, mintegy 98 millió forint. Ezt 23 gazdaság a gabonatermelés gépredszeré- nek fejlesztésére használja fel. — Miként összegezhetjük a tapasztalatokat? — Az üzemi beruházások megvalósítása azt bizonyítja, hogy a gondok ellenére összességében javult a beruházók, tervezők, bonyolítók, kivitelezők együttműködése. Jelentkeztek bizonyos nehezítő tényezők például a hitelezésnél, az építkezésnél előírt számos kötöttség lassította a megvalósítást, a technológiát szállító cégek hosz- szú átfutási idővel teljesítik kötelezettségűket és így tovább. A panaszokat észrevételeztük as illetékeseknél, s a szövetség segített az üzemeknek a beruházási tervek megvalósításában, összehangolásában. Kereskedő Sándor
