Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

1985. januári. ® PETŐFI NÉPE ® 5 HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MÉSZÖLY GYULA Mi a közösséget emelő nagy élet titkS? A kor által számára kijelölt föla­dat fölismerése) a vállalt életprog­ram következetes teljesítése. A hetvenöt éve Suhapoljenben szü­letett Mészöly Gyula fiatalon ráta­lált hivatására. A bajai kertészeti középiskolában, gyakornokként egy szentesi gazda­ságban, majd bajai szaktanárként fölfigyelt a zöldségtermesztés ki­használatlan lehetőségeire. A második világháború kitörésé­nek évében került Kecskéméire, Mi lett volna a homoki szőlőből Mathiász, Harikovszky, Kocsis Pál nélkül 7 Állná-e * a versenyt a kiskunsági paradicsom, a magvar paradicsom a fiatal tanár-kutató kezdeménye­zése nélkül? ,,Folytatni kellf amit elkezdett 55 • Az üveg' házban. Javaslatára szervezték meg 1943-ban, mintegy 15 hektáron az Állami Kertészeti Telepet. Csaknem három évtizedig irá­nyította az 1955-ben táj intézetté bővített, ettől kezdve Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetet, 1971-től Zöldség- termesztési " Kutató Intézetet. Amikor, betegeskedése^' gond­jai miatt átadta az irányító tiszt­séget, Európa-szerte elismerték a kecskeméti műhelyt. Mintegy húsz könyvet és félezer tudomá­nyos közleményt jelentettek meg az intézet munkatársai. Szá­mos itt nemesített fajtát fogad­tak el az illetékes állami szervek, egyebek között a Kecskeméti tör­lőé, a K—3-as, a Kecskeméti ju­bileum. a Kecskeméti H-rozs. a K-heterózis görögdinnye, j| K— 113-as, a K—114 uborka-hibrid, a kétéves fehérvlrágú somkóró, a Ceglédi bíborkajszi, a Triticale No 57. No 64 és számos paradi- csomfaita került a köztermész- tóstoe. Csupán 1966-ban — példa­ként említem — 750 ezer alany-, csemetét értékesített a gyümölcs- termesztési osztály. Milyen sokat tehet egy. a kor fejlődésirányában ható ember, erre gondoltam újra és újra dr. Balázs Sándor akadémikus, tan­székvezető -egyetemi tanárral," a Zöldségtermesztés i Kutató Intézet főigazgatójával és dr. Farkas Jó­zsef kandidátus, tudományos fő- munkatárssa! -beszélgetve. Mindketten munkatársi kap­csolatban dolgoztak az 1974-ben elhunyt Mészöly Gyulával. — Ha ö nincs, ez az intézet sem alakult volna ki — ez a vélemé- dr. Balázs Sándornak —. hiszen neki köszönhető alapítása, céltu­datos fejlesztése. Nyugodtan és kényelmesen élhetett volna, ha megbízatásának megfelelően megelégszik a Kecskemét kör­nyéki zöldségtermesztés szak- felügyeletével. Nyilvánvalóvá vált számára, hogy kevés az el­vi iránymutatás, a még oly kö­rültekintő tanácsadás, az iparral — a közéli konzervgyárral pél­dául —, az 'élelmezési szokások változásával adott lehetőségek kihasználásához. Az általa szer­vezett kutatói közösség már 1947- ben országos paradicsomtermesz­tési kísérleteket irányított. Emberig vezetői tulajdonsá­gairól kérdezem utódját, — Jó emberismerő lévén, min­dig magtalálta az alkalmas em­bereket. ■ Tehetséges kutatókat, fiatalokat gyűjtött maga köré. Dr. Farkas József: \ .— Engem is ő hozott ide. Bio­lógiát tanultam a-sze.gedi József Attila Tudományegyetemen, ami­kor megkaptam meghívólevelét: genetikusra volt szüksége. Ki­mondhatatlanul büszke voltam, hiszen már gimnazistaként tud­tam róla. biológiatankönyvünk öt is méltatta a kortárs magyar ku­tatók között. Tanítványának tar­tom magam, sokat segített as­piráns vezetőmként is. — Szigorú vezető volt? — Inkább következetesnek mondanám. Voltak~ elképzelé­sei, ragaszkodott ezekhez. Csak a' legszükségesebb időt töltötte irodájában. Hajnalban kelt. Ha valaki akart tőle valamit, legbiz­tosabban kora reggel találhatta meg a növényházban. Kezdetben kissé elf ogódott voltam vele szem­ben,'időbe telt, amíg megszoktam lényegre törő stílusát, pedig so­hasem éreztette, hogy én kezdő vagyok, ő pedig tekintélyes köz­életi személyiség. Reálisan ér­tékelte ténykedéseimet. Néha munka közben megkérdezte: mi­vel foglalkozom, mi foglalkoztat. Rosszallóan nézett rám, ha nem soroltam föl egy fél intézménynek elegendő témát. Érdeklődött ku­tatásaim iránt, ezekből sokat hasznosított is, mert ő elsősorban gyakorlati nemesítő volt. Dr. Balázs Sándor: — Fiatal egyetemi oktatóként hallottam: kitűnő szervező. Mai kifejezéssel élve bizonyos szakmai feladatokat kiválóan menedzselt, képviselt. Maradandó érdemei vannak a feltételek megteremté­sében. és a távlati célok kialakí­tásában. Igaza volt. amikor a ne­mesítésben határozta meg az in­tézet fő feladatát. Mindez fölté­telezte' friss tájékozottságát. Tag­ja volt az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának, a Magyar Tudományos Akadémia agrár­tudományi osztályának, elnöke­ként irányította az MTA Agrár­tudományi Osztálya Növényne­mesítő Bizottságát, részt vett a Kertészeti Koordinációs Bizott­ság munkájában, eay ideig vezet­te a kecskeméti félsőfokú kerté­szeti technikumot. Mindez kitűnő kapcsolatteremtési készség, jó időbeosztás, és szinte elnyűhe- tetlen szorgalom nélkül egysze­rűen elképzelhetetlen. Sorsa megáldotta. megverte alkotói nyuntalansággal. Azt mondta Kun­szabó Ferencnek adott. nyilatko­zatában: „A nyugtalanság volta­képpen nem'bennem van, hanem a dolgokban, az anyagban”. — Paradicsomnemesítőként kü­lönösen .közel állt hozzá Farkas József, öt kérem; foglaljad össze olvasóink számára a Kossuth-dí- jas Mészöly Gyula kutatói " el­veit. módszereit. — Kocsis Pálhoz hasonlóan ő is a meghonosodott vad fajok, és az úgynevezett kultúrnövények keresztezését tartotta a legfonto­sabbnak. Ügy vélte, hogy a sza­badon nőtt fajok hozzáedződtek az időjárási szélsőségekhez, a ta­lajadottságokhoz. A gazdaságok­ban termesztett paradicsom na­gyon érzékeny. Egy-egy betegség évente sok száz millió forintos ká­rokat Okozhat1. A vádfajták élíeh- állóak ugyan, de a keresztezés után nehezen szaporítható az új egyed. Európában Mészöly Gyu­lának sikerült először, idestova három évtizede — embriós te­nyésztés. mesterséges táptalaj nélkül — szaporításra alkalmas fajhibdridet előállítani. Igen ko­rán _hasznosította alapanyagként a véd paradicsomfajokJt a be­tegségeknek jobban ellenálló faj- hibridek előállítására, ö éjt el először hazánkban érdemleges eredményeket vadfajok felhasz­nálásával, a konzervipari igé­nyeknek is megfelelőbb fajták ne­mesítésében. így sikerült a szá­razanyag-tartalmat gyarapítania. Tudni kell: a szárazanyag-tarta­lom erőteljesen befolyásolja a feldolgozás energiaszükségletét, ami a mai világban nagyon fon­tos szempont. A Kecskeméti 815- ös például lényegesen több szá­razanyagot tartalmaz, mint az'öt­venes években elterjedt fajták. Mindez több száz millió forint megtakarítást jelenthet népgaz­daságunknak. Élete utolsó évtize­dében a szaporítóanyag-termesz­tés is foglalkoztatta. Példasze­rűnek érzem komplex szemlélet- módját. A kutatástól a sza,porító- • anyag előállításáig érdekeli in­tézményt formált. 1 Dr. Balázs Sándor: — Noha idővel az igények, a terrhelési eljárások, a technika változásai miatt a legjobb fajták is átadják helyüket újabbaknak, elégedetten állapítható meg: több Mészöly-fajtát ■ termeszte­nek gazdaságaink. Hungaricum- növénynek tekintette a paradicso­mot. Azt szerette volna, hogy ró­la szerte a világban hazánkra, Kecskemétre gondoljanak . az emberek. Igaz, itt nem a legal­kalmasabbak a termőhelyi adott­ságok, de a kecskeméti paradi­csomot és eztiaz intézetet szá- montartják a külföldi tudomá­nyos műhelyek. Szívesen kül­denek hozzánk baráti államokból aspiránsokat. akik közvetve- közvetlenüi Mészöly Gyula mun­kásságával is megismerkednek. Folytatni lehet, folytatni kell, amit nemesítőként, igazgatóként elkezdett. — Az ön szerkesztésében — dr. Hódossi Sándor közreműködésé­vel összeállított — 1976-ban meg­jelent Paradicsom termesztés cí­mű kötetet tiszteletadásnak is tekinthetjük. — Mindenképpen. Hazánkban a zöldségnövények között a pa­radicsomnak van a legnagyobb vetésterülete. Termesztésmód jct* val, a legalkalmasabb fajok ki­választásával sokan foglalkoz­tak, de kétségtelen, hogy a kecs­keméti intést érte el a legjobb eredményeket. Még Mészöly Gyu­la életében tervezték a kutatói közösség tagjai, hogy egy gyűj­teményes kötetben ' összegzik ismereteiket, segítik az áruterme­lést. Az intézmény vezetőjének halálával ránk-várf az addigfíter- mis betakarításának szép feladó-* ta. A könyv irodalomjegyzéke is tükrözi elődöm sok irányú tevé­kenységét. Több tanulmánya sze­repel az ajánlott irodalom kö­zött. Olykor Báldy Bélával vagy Farkas Józseffel — olykor mind­kettőjükkel —, többször Hodossi Sándorral ézövetkezve dolgozott fel egy-egy témát. Az ilyen együtt­működés különösen fiatalabb kutatók számára volt hasznos. * ■Mennyit tudnak mindebből azok a. járókelők, akik megállnak az intézet főépületénél", és elol­vassák az 1982-ben elhelyezett emléktáblát? ..Itt étt és dolgozott dr. Mészöly Gyula*' akadémikus — 1910—1974 — a hazai zöld- sésnemesítés kiemelkedő egyé­niségé. nemzetközileg elismert' paradicsomnemesítő. a Zöldség­termesztési Kutató Intézet meg- alianítóia”. Születéséinek 75. évfordulója évében. 1985 augusztusában tu­dományos ülésszak keretében em­lékeznek Mészöly Gyulára tanít­ványai. tudományterületének mai művelői. Ekkor jelenik meg a Paradicsomtermesztés című szakkönyv második. átdolgo­zott kiadása is. Heltai Nándor Hadvezér — megnyúlt ábrázattal Sóvágó Frigyesről, a Központi Rézgyár igazgatójáról minden­ki tudta, hogy hosszú évek óta szorgalmazza a. felduzzadt lét­számú Állami Réztröszt meg­szüntetését. Különböző fórumo­kon pontos számadatokkal, meg­alapozott tanulmányokkal bi­zonyította, hogy a tröszt irányító szerviként nem tölti be hivatását, az élet realitásaitól elszakadva gyártja - érthetetlen szövegezésű rendeletéit, direktíváit, amelyek csak hátráltatják a vállalati mun­kát, nem beszélve arról, hogy a tröszt fenntartása óriási összege­ket emészt fel. Véleményét elmondta szinte mindenkinek: rádióriporternek, miniszternek, gázóra-leolvasónak, közlekedési rendőrnek, kabinos­nak, borbélynak, szociológusnak egyaránt. S amikor végre megszü­letett a döntés, hogy a trösztöt fel­számolják, sokan gratuláltak Só­vágónak, mert úgy érezték her­vadhatatlan érdemeket szerzett a tröszt megszüntetését célzó küzdelemben. Nem csoda hát. hogy Sóváffó ' napokon heteken át úgy járkált mindenfelé, mint egy győztes hadvezér. Aztán eav szép napon hivatott, és megnyúlt ábrázattal közölte: . — Baj van, Somoskám, nagy baj. A tröszt alkalmazottjai kö­zül cégünknek öt embert kell be­fogadnia: egy osztályvezetőt, három főelőadót és egy szakér­tőt. Világos? Tf— És miért' baj ez? — Mert a tröszt jó képességű embereit a különböző szervek már szétkapkodták. Nekünk csak a maradék jut, sajnos. Somoskám. legyen szíves dolgozza ki, milyen beosztásokba tudjuk ezeket a jö­vevényeket elhelyezni. Munkához láttam. Mivel új osztályt' nem szervezhetünk, a nyolcadik variáció az volt. hogy Szepetneki, a tröszttől jött osztály- vezető naponta kettőtől ötig‘irá­nyítja a szervezési osztályt Gom­bos, az eredeti osztályvezető pe­dig délig dirigál. A terv hallatán Gombos azzal fenyegetőzött, hogy feljelent bennünket a munkaügyi bíróságon, így aztán ez az elgon­dolás' is kútba esett. Volt olyan elképzelés, hogy Kancsárné a fej­lesztési osztályról korkedvez­ménnyel nyugdíjba vonul, kol­légáját.. Balázsovics Janót pedig elküldjük szakszervezeti iskolá­ra. ezáltal az űj főelőadók szá­mára felszabadul két státus, de sajnos minden maradt a régiben. Kiderült, ,hogii n -i szakszervezeti kurzuson már betelt a létszám. ‘a Kancsárné pedig még csak most tölti: be a negyvenedik élet­évét. Ügy volt. hogy a harmadik főelőadó a szállítási osztályra ke­rül de az üzemorvos kiszúrta hogy színvak a pasas, jogosítvá­nya sincs, s a közületi telefon­könyvet nem tudja megkülönböz­tetni a vasúti menetrendtől. A szakértőnek felajánlottunk egy állást a piackutatóknál, de nem állt kötélnek, mondván, világéle­tében pénzügyi, számszaki ren­deletekkel, végrehajtási utasí­tásokkal foglalkozott, különben is szívesebben vezetne egy KISZ- klubot. Sajnos, ezt az'utóbbi öt­letet sem tudjuk megvalósítani, mert a szakértő már elmúlt 55 éves. s különben sincs KISZrklub a vállalatunknál. Ebben a pillanatban az a hely­zet. hogy a 'jövevényeket ideig­lenesen az igazgatói tanácsterem­ben helyeztük el, igy a testület két hónap óta vendéglők külön­termeiben, uszodában, sétahajón, kempingsátorban tartja üléseit. Én most készítettem el írásban a tizenhetedik változatot. Ezek szerint a piackutató csoportból osztályt csínáluúk. Galambqsné lesz a vezetője, aki eddig a sze­mélyzeti munkát irányította, A személyzetis teendőket Léderer kartárs, a titkárság vezetője ve­szi ót,' Az ő helyébe megy Haczu- káné, az ügyirati osztály irányí­tója. Haczukáné posztjára Faze­kas Ödön, a gazdálkodási osztály vezetője kerül, így végre Szepet- nekinek, a tröszttől jött osztály­vezetőnek i$ lesz munkája a gaz­dálkodási osztály élén. Az egyik főelőadó átveszi a balesetvédelmi ügyek irányítását, a másik egész­ségügy i középkáder lesz az üzem­pszichológus ' mellett, a harmadik a panaszirodán kap munkát a szakértőt pedig — mivel eredeti­leg kántortanitó volt — kinevez­zük közművelődési tanácsadó­vá. Az igazgatónak szerettem volna most átnyújtani a lenújabb vál­tozatot, de a titkárnő közölte: Só­vágó kartárs egy. fontos tanács­kozásra a minisztériumba ment. Állítólag pontos számadatokkal, statisztikákkal megalapozott tanulmánnyal igyekszik bebizo­nyítani, hogy a megváltozott gaz­dasági körülményeink között igenis szükség van a tröszt irá­nyító szerepére, mert életszagú di­rektívái. előírásai, átgondolt szö­vegezésű rendeletéi nagymérték­ben segítik a vállalatok gazdasági munkáját... ‘ Kiss György Mihály SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Látszólagos igekötő, valódi hiba A sajtónak, s' -általá­ban a. hivatali nyelv- használatnak kedvelt • szava a befolyás főnév. • s még inkább az ebből képzett befolyásol -ige. Egyiket sincs jo- . gom hibáztatni, nemegyszer ma­gam is rájuk szorulok, de meg­vallom, nem különösebben ked­velem őket, már csak azért sem, mert túlságosan gyakran kerül- i •nek elém. Ha van rá mód, inJ kább mást választok helyettük. A befolyásol valakit helyett pél­dául ezeket: hatással van vala­kire; valamire rábír, rábeszél rávesz valakit, hogy csak a leg­megfelelőbbeket említsem. De még- egy oka van annak, hogy nem szeretem a 'befolyásol igét. Azt hiszem, olvasóim is ta­núsíthatják, hogy ez a szó szin­te csábít a hibázásra. Hol itt, hol ott szúrja a szemünket, vagy üti meg a fülünket ilyenféle mondat: „a felek megáűlapítot- ' Iák, hogy a tárgyalásokat ked­vezőtlenül folyásolták be (bizo­nyos események)”; „az új ren­delkezés nagymértékben be fog­ja foíyásolni a termelési ered­ményeket” stb. Súlyos hiba ez? Bizony, sú­lyos. Nem azért, mintha az ige­kötő sbhasem állhatna az igéje után, vagy sohasem, szakadhatna et tőle. Dehogynem állhat, de­hogynem szakadhat el! Számos olyan eset, helyzet, vám, amikor fordított vagy. megszakított szó­rendű az igekötős ige. Elmegy — nem megy el; becsukja az ajtót ,— be sem csukja az ajtót. Csak­hogy más itt a bibi! A befolyá­sol csupán látszólag igekötős ige, valójában nem- az. Bizonyíték rá • hogy folyásol igénk nincs is. A befolyásol nem úgy jött létre, hogy be igekötővel láttuk el azt a bizonyos nem létező folyásol igét, hanem úgy, hogy a befolyás főnévhez kapcsoltuk hozzá az -I igeképzőt. Nem. a befolyásol az egyetlen ilyen ál-igekötős igénk. Ugyanilyen az ellenőriz, a fel­lebbez, a kifogásol, a kivételez, a kivonatol, s még egy-kettő. Ezek nem bonthatók szét igekö­tőre és igére, mert nem is így kapcsolódtak össze- egymással. Ahogy a befolyásol ige a befo­lyás főnév Származékai, úgy az ellenőriz az elíenőr-é, a" felleb­bez a felle bb — feljebb közép­fokú határozószói alaké, a kifo­gásol a kifogás főnévé, a kivé­telez a kivétel-é, a kivonatol a kivonat-é stb. Most már talán minden olva­sónknak világos, miért rosszak, elfogadhatatlanok a folyásolták be, be fogja foíyásolni formáik, s miért hibásak az olyanok is, mint nem őrizték ellen, későn lebbeztek-fél, nemegyszer ki is fogásolták stb. De azért, _ nehogy bárkit is rossz irányban befo­lyásoljon — hibás volna ez: fo­lyásodon be! — ez a cikkecske, befejezésül ide írom az iménti példák helyes szórendű változa­tát is: nem ellenőrizték, későn fellebbeztek, nemegyszer kifogá­solták is. Dr. Grétsy László Kiállításon az elrabolt festmények Örömteljes esemény a mű­vészetszerető közönségnek! December 18- tól ismét Iáto-í gatható • a Szép­művészeti Mú­zeum Régi Kép­tára! Mint ismere­tes, a múzeum­ban történt műkincsrab­lás után lezár­ták az épület emeleti ’ ter­meit, a Régi Képtárat. Né­mi felújítás, új biztonsági be­rendezések fel­szerelése után, most ismét megnyitották e termeket. Még­pedig új nyit­vatartási rend­iben. Az úgy­nevezett Spa­nyol terem reggel 10-fől 13-ig, az Olasz szárny délután 2-től 6-ig i láto­gatható. Ez utóbbi termekben látható a hét elrabolt kép közüli a már restau­rált öt festmény. Az újságíró tanúja lehetett azoknak az izgalmas, felemelő püHanatokniak, amikor a sok vi­szontagságot megért képeket új­ból helyükre akasztották. Az idő4- sebb Tiepolo Mária a hat szent­tel című alkotása a 'legjobban megsérült kép. Domenico Tiepolo A Szent család-jának eredeti szí­niéit adta vissza "a restaurálás. A falon függ már a Giorgione kő- N vetőjétől származó férfikép­más. A Raffaellö-kabinetbe, aho­vá a rablók az ablakon át betör­tek,' visszahelyezték az Ifjú kép­mását. A restaurátormühelyben láttuk viszont az Esterházy Ma­donnát, amint a kisméretű fa­táblára festett képet fokozott vé- delmül klimatikus dobozba he­lyezték. Egy évig .tartó restaurá­lás (Móré Miklós munkája) sem tudta eltüntetni a fatábla károso­dását, s bizonyos sUnló fényiben látható a képen a hosszanti törés vonala. A kép reneszánsz kerete, amelyet még Pulszki vásárolt, ugyancsak nagyon megsérült, res­taurálása még folyik. Addig ideig­lenes keretben látható Raffaello remekműve. Restáurálják még a két komoly sérülést szenvedett Tintoretto-képet is, jövőre remél­hetőleg elkészülnek Vele. A múzeum kényszerű lezárását felhásználták más műtárgyak .res­taurálására, konzerválására. Ki­festették és rendbehozták a be­ázások miatt évek óta zárva far- toitt lombard-oltárok és • a fran­cia gyűjtemény termeit is, A té­li beázás és az éjjel-nappali fű­tés által megviselt oüihsz fatáb­lák is konzerválásra szorultak. — Egy-másfél évig lesz nyitva • Raffaello Esterházy Madonna. • 'Giorgione követőjének férfi- képmása. ismét üy módon a Szépművészeti Múzeum — tájékoztatott Merényi Ferenc főigazgató. — Előrelátha­tólag akkor kerül sor a múzeum nagyszabású rekonstrukciójára, mert az épület sem tartalmában, sem formájában nem felel már meg a korszerű muzeológiai fel­adatoknak. A rekonstrukciót 4—4 és fél évre tervezik, három szakasz­ban. Vannak olyan épületrészek, amelyekhez nem kell hozzányúl­ni (grafikai terem, egyiptomi ki­állítás) . Azt tervezik, hogy ez alatt az idő alatt sem zárják le teljesen a múzeumot. Hanem mindig abban az épületrészben mutatnának be 100—150 mester- műből álló válogatást, ahol ép­pen nem építkeznek, K. M. Fajtabemutatón, érdeklődő szakemberek körében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom