Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

1985. Január 30. • PETŐFI NÉPE • S JÓ KÖZÉRZET DUNAVECSÉN _______________________. M egváltozott a nagyközség arculata A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK VITÁJA A PÁRTSZERVEZETEKBEN Tovább kell erősíteni a fegyelmet JÁNOSHALMA, PETŐFI TSZ f ásBÉIé' | Vass János üzemvezető felszólalás közben. A jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet kommunistái nem­rég tartották meg ikongresSzusi irányelveket vitató és vezető­ségválasztó taggyűlésüket. Az alapszervezet 55 tagja közül je­lenlevő 53 kommunistát, vala­mint az MSZMP nagyközségi végrehajtó bizottsága képvise­letében megjelent Borsodi An- talnét Bátyai József, a taggyű­lés elnöke üdvözölte. A pártszervezet tagjai szemé­lyes vitáik során és a pártcso- port-megbeszéléseken előzetesen élénk eszmecserét folytattak az irányelvekről, kicserélték véle­ményüket, tapasztalataikat, ame­lyeket összegzés után a pártve­zetőség vitára bocsátott. A párt­tagság a vitaindítóból megismer­te, hogy a XII. kongresszus óta, a párt a társadalomban és a kö­zös ^gazdaságiban hogyan töltötte be irányító szerepét. A referá­tum a szövetkezeti parasztság helyzetében és gondolkodásmód­jában balkövetkezett minőségi vál­tozások jelentőségéről is szólt. Lényeges helyet szentelt a párt­hoz való tartozással járó köte­lezettség taglalásának, a politi­ka határozottabb képviseletének, az esetenként tapasztalható bá­tortalan megnyilatkozás felszá­molásának, s a ; pártfegyelem to­vábbi erősítésének. Hangsúlyoz­ta, hogy az alapszervezeti párt- munlka nem képzelhető el a le­nini elvek következetes megtar­tása. a kollektív vezetés és a pártfórumok demokratikus mű­Milyem házakban fog élni a holnap embere — ötven vagy száz év múlva, melyek a jövő építészetének irányzatai? Ezekre és más hasonló kérdésekre vá­laszt kaphatunk a Szovjetunió Központi Építészeti Elméleti 6s Történeti Tudományos Kutató- intézetében, ahol építészeti bio­nikái laboratóriumot hoztak lét­re. — Ezen a téren a szovjet tudó­sak egyre szélesebb körű kutatá­sokat végeznék — mondja Jurij Lebegyev. a laboratórium veze­tője. — Az építészetben egyre gyakrabban alkalmazzák az élő természet formáit és szerkezeteit. Így például az osztankinoi tele­víziós torony növényi szár. vagy fatörzs mintájára épült. A Kri- látszkoje kerékpárpálya, ha fe­lülről nézzük, óriási lepkére ha­sonlít. amely pihenni leszállt a földre, a luzsnyiki Druzsba (Ba­rátság) sportkomplexum pedig rákra emlékeztet... Ám a moszk­vai létesítmények tervezői nem az élő természetet másolták ezekben az alkotásokban. Nem annyira a külső hasonlatosság volt a céljuk, inkább az élő ter­mészetben elterjedt formater­vezői munka elveit hasznosítot­ták. ködése. valamint a pártfegyelem követésre érdemes érvényesülése nélkül. A vitaindítót hozzászólások kö­vették. Voss János, a baromfi­keltetőüzem vezetője az élet­színvonal jövőbeni emelésének lehetőségeit a hatékonyabb munkával kapcsolta össze. Sze- rezla László főágazatvezető az MSZMP elvszerű nemzetiségi politikájának jelentőségét mél­tatta, valamint a kapitalizmus legújabbkori válságának jellem­..Ház-fa” — így nevezték el modelljüket a laboratórium mun­katársai. Éhben az emeletek spi­rálisan helyezkednek el egymás mellett. A ház jelmondata:- na-- pót minden lakásba. Az ,alsóbb szinten lévő lakás kiugró tetőré­szén pihenősarkokat lehet kiala­kítani sportolás céljára, virágos­kertet létesíteni, vagy fát ültetni. .Különös érdeklődésre tart­hatnak számot a dinamikus és a transzformálható szerkezetek. Ezek létrehozásához szintén a természet, megismerésével és ta­nulmányozásával! jutottak el az építészek. Felkeltette az érdeklő­désüket például egy egyszerű nö­vény — a palástfű, amelynek a le­velei képesek kupolaként össze­hajtani. majd kiegyenesedni. Ezt a rendszert megteremtették az építészetben is. Az elemeket sík­ban lehet összeszerkeszteni, maid térbeli kupolává átalakítani, ami alkothatja.egy étterem vagy egy cirkusz tetőzetét. A tudósok véleménye szerint a városi létesítményeket nem kell mindig századokra építeni. Némelyikük gyorsan elavul, az élet túlhaladja őiket. néhány év múlva az összkomfortos lakáso­kat már nem találjuk olyan ké­nyelmesnek. a házgyári épületek ésszerűtlenek, az iskolák pedig kevésbé korszerűeknek tűnnek. ző vonásaira mutatott rá. Blá- zsik Sándor munkavédelmi meg­bízott pedig a lakossági ellátás­ban tapasztalható visszásságok demoralizáló, politikai hatásait emelté ki. A vita lezárása után a párt­tagság újabb öt évre, megvá­lasztotta az alapszervezet titká­rát, és a vezetőség tagjait, va­lamint a pártszervezet képvise­letében a községi pártértekezle­ten részt vevő küldötteket. Südi Bertalan • A. Lazarev építész az általa tervezett, földrengésbiztos (csil­lapító) szerkezettel épülő torony- ház modelljével. Mintául a ga­bonanövények szárának szerke­zete szolgált. Tehát a jövő városában a dina­mikus építészeti formák alkalma­zása kívánatos. — Képzeljünk el egy ilyen vá­rost — folytatja Jurij Lebegyev. — A múlt csodálatos műemlék­épületei közé szép új létesítmé­nyek kerültek, amelyek közül so­kat ..unokáink is látni fognak”, maguk is építészeti műemlékké válnak — ezek közé tartoznak a dinamikus szerkezetek. Ezek for­mája. színe és plasztikussága ál­landóan változik. „Kiemelten kell kezelni a lakásépítést. E célból a Vi- kár Béla lakótelepen a kö­vetkező öt évben mintegy 180—200 lakás építéséhez közművesített telket kell biztosítani.” (Részlet az 1980-ban megtartott duna- vecsei pártértekezlet anya­gából.) A nagyközségi pártbizottság elmúlt ötéves munkáját a XII. kongresszus, a megyei, járási és községi pártértekezletek hatá­rozatainak megfelelően végezte. Az építőmunka külső és belső fel­tételei nehéz próbatétel elé állí­tották Dunavecse dolgozó népét, kommunistáit. Emelkedett a szakmai műveltség A több mint négyezer lelket számláló nagyközség ipari üze­meiben dolgozik a foglalkoztatot­tak közel egyharmada. Ez is bi­zonyítja községünk iparának sú­lyát. A munkások szakmai mű­veltségének színvonala emelke­dett. A szakmunkások aránya a fizikai dolgozókon belül 30 szá­zalék. ami 1980-ban 28 százalék volt. Fejlődött a nők foglalkozta­tottsága. Az iparszerű termelés, a kor­szerű technika lehetőivé tette, hogy a mezőgazdaságiban nem kampányszerűen, hanem folya­matosan végzik a munkát. Ez a dolgozók életkörülményeiben is kedvező változásokat idézett elő. Jelentősen növekedett átlagjö­vedelmük. megnőtt a szabad ide­jük. Emelkedett a parasztság ál­talános és szakmai műveltsége. Míg 1980-ban a fizikai dolgozók 40 százaléka volt szakmunkás. 1984-ben ez az arány 42,6 száza­lék. ami lényegesen jobb az ipari átlagnál. A politikai ismeretek bővülésével növekedett, a mező- gazdaságban dolgozók közéleti aktivitása. Az értelmiség létszáma kevés­bé. felkészültségük, akitivitásuk viszont nőtt. fokozottabban- kap- ŐSofőgna}rprá "község' társadal­mi politikai életébe.- A- különbö­ző foglalkozási ágazatokban a megoszlásuk nem egyenletes. Az iparban még mindig alacsony a számuk. Az összes értelmiségi­nek közel a fele az oktatás, köz- művelődés területén dolgozik. Az agrárértelmiség részvétele a köz­életben jelentős. Az állami, szövetkezeti szektort kiegészítve a lakosság ellátását, a javítást, karbantartást, szolgál­tatást. 1984-ben 77 kisiparos. 10 kiskereskedő, 15 egyéni gazda vé­gezte. A fiatalok döntő többsége jól megállja helyét, a tanulásban, s a munkában. A községiben fog­lalkoztatottak 50 százaléka nő. Aktívan részt vesznek a közélet­ben. Az elmúlt öt évben tovább nőtt a nyugdíjasok száma. Tavaly 843 nyugdíjas élt a nagyközség­ben. Az időskorúak egy része anyagi támogatást, igényel, na­gyobb része gondozásra is szorul. A nagyközségi pártbizottság munkájának fontos része a szö­vetségi politika érvényesítése. A* különböző rétegekhez, alapvető osztályokhoz tartozó dolgozók, a vallásosak és ateisták, párttagok és pártonkívüliek. az idősek és a fiatalok túlnyomó többségié a Ha­zafias Népfront nagyközségi bi­zottsága segítségével egysége­sen a szocialista társadalom épí­tését. a társadalmi haladást, la­kóhelyük. Dunavecse nagyköz­ség fejlődését tartotta alapvető céljának. Élvonalban A szocialista demokrácia fon­tos követelménye, hogy a lakos­ság minél szélesebb körben be­kapcsolódjék a közéletbe, tevé­kenyen vegye ,ki részét az állami feladatok meghatározásából és végrehajtásából. településünk fejlődésének, életének formálá­sából. A tanács ehhez szervezeti felépítésében, széles körű és egy­re növekvő hatáskörében, önál­lósága következtében különösen kedvező lehetőséget nyújt. A ta­nácsi testületi, illetve bizottsági munkában való lakossági rész­vételnek nagyon sok formája van. Dunavecsén múltja és nagy je­lentősége van a társadalmi mun­kának. mellyel már hosszú idő óta. mondhatni tíz éve. a megyei verseny értékelésekor az élvo­nalban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy lehetőségeinket szinte tel­jes mértékig kiaknázva, a lakos­ságot széles körűen bevonva. az egy főre jutó társadalmi munka ériéke megközelítette, vagy meg­haladta a kétezer forintot éven­ként. Az 1984. január 1-től a járás megszűnésével az államigazga­tási ügyek jelentős része a nagy­község hatáskörébe került. Az államigazgatás korszerűsítésének folyamatában az ügyfélszolgálati iroda kialakítása után az érdemi ügyintézés egy területen történik, mellyel a lakosság és az aopan tus dolgozói is elégedettek. Korszerű technikával Az Ipar és a mezőgazdaság di­namikusan fejlődött, előtérbe ke­rült a korszerű technika alkalma­zása, a piaci igények^ jobb _felme­rése és kielégítése. .' A nagyközség ipari'üzemei több területen eredményesen kapcso­lódtak az országos és az export­igények kielégítéséhez. Az ipari üzemek a munkaerőgondokat üze­men belüli átcsoportosításokkal enyhítették. Az irányítás korsze­rűsítése. a nagyabb önállóság je­lentős feladatokat adott a terme­lés szervezésében és az értékesí­tésben. A lakossági szolgáltatás a fej­lődés ellenére számos feszültsége­ket hordoz, az igényektől elma­rad. Ipari üzemeink 1980-hoz vi­szonyítva 1984-ben 19 száza­lékkal növelték termelési értékü­ket. A Fémipari Vállalat a ter­mékszerkezet-váltást és -korsze­rűsítést eredményesen és jól haj­totta végre. A BUDAFRINT Pa­mutnyomóipari Vállalat Konfek­ciógyára a tőkés piaci igények­nek megfelelően alakította ter­mékszerkezetét. Az építőipari fel­adatokat községünkben a költ­ségvetési üzem látja el. A termelőszövetkezet a gabona, termelés mellett a zöldség—gyü­mölcs és az ipari növények ter­mesztésével jelentős szerepet tölt be. Hatszáztíz hektár föld­alatti nyomócsöves öntözőtelep­pel rendelkezik. A szarvasmarha- tenyésztés 6 százalékkal csökkent, a marhahús előállítási költsége kedvezően, a juhászat és a barom, fihús előállítása a tervezettnek megfelelően alakult. A háztáji termelés sokoldalú támogatását megvalósították. A közlekedés, hírközlés fej­lesztése nem tartott lépést a tár­sadalmi. gazdasági igények növe­kedésével. Ez fékezi a gazdálko­dási teljesítményeket, s hátrá­nyosan befolyásolja a község né­pességmegtartó képességét. Megfelelő alapellátás A nagyközség lakosságának életszínvonala a korábbi időszak­hoz viszonyítva lassúbb ütemben nőtt. A tervidőszakban a kereskedel­met. a megfelelő alapellátás jel­lemezte. de építési anyagokból, tartós fogyasztási cikkekből, egyes ruházati árukból tartósan hiány volt. Kedvezően alakultak a beruhá­zások. A tervezett számú lakás felépült, éves átlagban- 26. de ezen belül csökkent az állami la­kások aránya. A telekeUátás jő. mintegy öt évre ‘biztosítja az igé­nyek maradéktalan kielégíté­sét. A növekvő építési költség, az anyagok beszerzése azonban gon­dokat okozott. Gyarapodó közművelődési lehetőségek Községünk is kiemelt felada­tának tartotta az Oktatási intéz­ményeink alapellátását, szemé­lyi és tárgyi feltételeinek meg­teremtését. fokozatos javítását. Az óvoda a demográfiai hullám ellenére is minden igényt ki tu­dott elégíteni. Az általános isko­la tar,talmi munkájában dominál a tantervi követelmények meg­valósítása. a tanulók ismeretei­nek megalapozása. A közművelődés az elmúlt öt évben községünkben még, tovább szélesedett, formái, lehetőségei bővültek, gyarapodtak. A nö­vekvő kulturális lehetőségek se­gítették az egyes rétegek mű­veltségi igényének, érdeklődésé­nek kielégítését. Ezt a feladatot nagyrészt a Petőfi Sándor Műve­lődési Ház látta el. A kulturális eredmények kö­zött szerepel a néphagyományok ápolása, a múzeumi hálózat fej­lesztése. A szocialista társadalmunk fejlődése egyaránt megköveteli a termelőerők fejlett színvona­lát; a társadalom tagjai szocialis­ta gondolkodásának, kulturális szintjének fejlesztését. Közsé­günk társadalmi arculatában a fejlődés, a változás kedvező. Az ipartelepítési politika és annak további fejlesztése, a közműve­lődésben elért eredmények, a lakóhely népességmegtartó sze­repének erősödése kedvezően be­folyásolja a lakosság közérzetét. Dolgozóink többsége a szocialis­ta munkaerkölcs követelményei szerint végzi munkáját. Ezt bizo­nyítják vállalataink gazdasági eredményei is. Nem mondhatunk le viszont azokról a tartalékokról, melyek a munkafegyelem további megszilárdításával felszínre ke­rülhetnek. Horváth Zoltán, a községi pártbizottság titkára „HÁZ-FA” — NAPOT MINDEN LAKÁSBA — DINAMIKUS SZERKEZETEK Ä holnap építészete Energiatakarékos fémolvasztás RÁDIOJEGYZET Körkép Bács-Kiskunról A Kiskőrös környéki tanyavi­lágban tett látogatás után Janik József, a helyi állami gazdaság igazgatója nyilatkozott a háztáji állattartás előnyeiről, jelentősé­géről, majd egy jókora ugrás kő. vetkezett, s már Miskó István ti- szakécskei tanácselnököt faggat­ta a riporter a városiasodó nagy­község településfejlesztési poli­tikájáról. — Ezekkel a beszélge­tésekkel kezdődött hétfőn este az a rádióműsor, amelyet Körkép Bács.Kiskun megyéből címmel sugárzott a Kossuth-adó. Tiszakécske után Kalocsa kö­vetkezett. Miskolczi János, a vá­rosi pártbizottság első titkára az itt élő emberek életszínvonaláról, életmódjáról, az egyre terjedő gazdasági munkaközösségekről beszélt. Felkeresték a riiporterék az évi 67 milliós termelési érték, kel. i egyre növekvő tőkés ex­porttal dicsekvő kalocsai Népmű­vészeti és Háziipari Szövetkeze­tét. sőt az érseki hivatalt is. Az­után a közeli Hartára látogattak, ahol Hegedűs Lajos, az Erdei Fe. renc Termelőszövetkezet és a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés elnöke nyilatkozott jelenlegi gazdasági gondjaikról. Kiderült, hogy igen nehéz esz­tendőt zártak 1984-ben; kevés paprika termett, ami nemcsak az egyesülés nyereségét csökkenti lényegesen, de a boltokban is szá­molni kell az idei új termésig e termék hiányával. Megtudtuk továhbá. hogy a ipaprika régóta monopolcikk; forgalmi adóval, központi elvonásokkal terhelt, ami konkrétan azt jelenti, hogy a termelők 85 forintot kapnak ki­lójáért a kereskedelemtől. míg az üzletekben 170 forintért hozzák forgalomba... Ezután Kecske­métről hallhattak riportokat, akik a rádió mellett töltötték a hétfő estét. Mégpedig az öregek napközi otthonáról1, a megyei kór­házról. a Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézetről, az Erdei Fe­renc Művelődési Központról... A műsor szerkesztője — Győri Béla — és riporterei — Király Edit, Dombóváxri Gábor. Földvári Géza — érdekes megoldást vá­lasztottak, hogy még teljesebb le­gyen a körkép: A magnóra vett beszélgetéseket vissza játszották Romány Pálnak, a megyei párt- bizottság első titkárának, s arra kérték, hogy mondja el vélemé­nyét a hallottakról. (Legalábbis ez érződött ki a már ..megvágott”, végleges hanganyagból.) Az aláb­biakban felidézünk néhány mon­datat az első titkárral készített beszélgetésből; — E tájra talán még mindig a tanya a legjellemzőbb. hiszen több mint 100 ezer ember él tá- nyán Bács-Kiskunban ma is. De ahogy a megye; ezek a pusztai épületek sem a régiek, s lakóik is jócskán megváltoztak... Kecs­kemét és a többi város egyébként most van abban a szakaszban, amikor igazság szerint több pénz kellene arra, ami nem látványos. Például a vízhálózat fejlesztésé­re ... Ugyanakkor örülünk, hogy sikerült ötvözni a régit és az újat; vagyis úgy megváltoztatni tele­püléseinket. hogy mindenki jói érezze magát falaik között... Ez az ország legnagyobb megyéje a területét teltintve. Ha a népes­séget nézzük, negyedik a sorban. Ha viszont a 'népsűrűséget vizs­gáljuk,- kiderül, hogy a leggyé­rebben lakott megyék egyike. Am' nem jelent gondtalanságot, hi­szen a mezőgazdaságot és az ír egyaránt szeretnénk továbbfej­leszteni . . — A Kiskunsági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége kezdeményezte és szervezte a me. zőgazdasági üzemorvosi hálóza­tunk kiépítését, amelyhez hason­ló nemigen van másik az ország­ban — mondta az egyik egészség- ügyi riporthoz kapcsolódva Ro­mány Pál, — A szükség diktálta létrehozását, ugyanis a kiskert- tulajdonosok számának ugrás­szerű növekedésével, szembetű­nően növekedni kezdett a külön­böző növényvédő szerek okozta egészségkárosodások száma is ... — Megyeszer te jó visszhangot váltott ki a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek a nyugdíjasak helyzetét érintő fe­jezete. Azt hiszem, ilyen terje­delemben, ilyen igényességgel még egyetlen korábbi pártdoku- mentum sem fogalmazta meg az idős emberekkel való törődés for. máit. fontosságát — nyilatkozta az első titkár a kecskeméti öre­gek napközi otthonában készült riport után. — Változtatni, ten­ni kell a koros emberek ügyében, de igazi sikereket csak akkor ér­hetünk el. ha a szociálpolitika, az állami jövedelempolitika és a család összefog ... Nem szeren­csés például, hogy az ipari üze. mek — a mezőgazdasági szövet­kezetekkel ellentétben — nem tartják számon nyugdíjasaikat, nem törődnek velük megfele­lően ... Sok helységbe ellátogattak a Bács-Kiskun megyei Körkép ké­szítői. és sok embert megszólal­tattak ebben az egyórás műsor­ban. Mégis eltűnődik az okvetet- lenkedő rádióhallgató; Vajon milyen benyomást tettek ezek a riportok azokra, akik más vidé­keken élnek? Miért maradt ki — ■másik három városunk — Baja. Kiskunfélegyháza. Kiskunhalas — e körképből? Nem lett volna sze­rencsésebb. ha még ebbe az álla­mi gazdaságba vagy abba a kul­turális centrumba, alkotói közös­ségbe is ellátogatnak a riporte­rek? — El lehet tűnődni az ará­nyokon, csakhogy közben nem sza. bad elfelejteni; mindössze hat­van percben lehetetlen teljes kör­képet adni egy megyéről. Ami külön dicséretes, hogy nem csu­pán a szépet, a jót, a látványosat keresték a riporterek Bács-Kis­kunban. hanem érdeklődtek a gondok, a megoldást sürgető prob­lémák felől is. Mert ezek éppúgy hozzátartoznak a megyéhez, mint a sikereik, az eredmények. Koloh Elek Üj a korábbinál sokkal haté­konyabb, jelentős energiamegta­karítást eredményezd fémol­vasztási technológiát alakítottak ki az OMFB támogatásával a Vil­lamosipari Kutató Intézet, a Ko- hászati Gyárépítő Vállalat és az Öntödei Vállalat, szakemberei. Az új módszer alkalmazásakor az öntödei indukciós kemencé­ket úgynevezett plazmás hevítő­berendezéssel egészítik ki. Ennek révén kis térfogatban is igát nagy hő- és energiakoncentráció hozható létre, amelynek hatásá­ra az olvasztandó hideg anyag gyorsabban kezd olvadni, és a hő­átadás hatásfoka is javul. Az ed­digi. üzemi körülmények között lebonyolított mérések azt mutat­ják. hogy az új technológia alkal­mazásával. a hagyományos eljá­ráshoz képest mintegy 20 száza­lékkal kisebb olvasztási időre, és 20—25 százalékkal kevesebb faj­lagos energiára van szükség. Job­ban hasznosulnak a folyékony fémbe adagolt drága ötvöző anya. gok. és fontos szempont az is. hogy az olvasztás során a koráb­binál lényegében, kisebb a kör­nyezetet szennyező füst- és per­nyeképződés. Az eddigi tapasz, tálatok kedvezőek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom