Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

"ftliBBS&V IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Kedden folytatódik a derült, száraz Idő. Éjszaka helyenként kőd képződik. Szerdán átmenetileg megnövekszik a felhőzet és főként északon valószínű havazás, majd eső. A délnyugatira forduló szél szerdán megélénkül, a Dunántúlon időnként erős lesz. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet általában —3, —7 fok között, a legma­gasabb nappali hőmérséklet szerdán 2, 7 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megváltozott Dunavecse arculata 3. oldal AS MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 24. szám Ára! 1,80 Ft 1985. január 30. szerda A Dunavecsei Fémipari Vállalat termékei nyugaton is kere­settek. Ez elsősorban annak is köszönhető, hogy az évek óta tartó műszaki fejlesztés eredményeképpen sikerült olyan gé­peket megalkotni, amelyek színvonala eléri a nyugati gyártmá­nyokét, valamint annak, hogy a vállalat érdekeltté tudta tenni dolgozóit a tervteljesítésben, a feladatok határidőre történő gondos elvégzésében. A dunavecseiek munkájáról, a nagyköz­ség elmúlt ötévi fejlődéséről számol be Horváth Zoltán, a he­lyi pártbizottság titkára. A fogyasztási szövetkezetek feladatai Kedden ülést tartott a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa. A testület megvitatta! a mozgalom 1981. évii IX. kongresz- szusa határozatainak eddigi meg­valósulásáról, valamint a továb­bi feladatokról szóló beszámolót. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Az országos tanács megállapí­totta, hogy a fogyasztási szövet­kezeteik, szövetkezeti vállalatok az elmúlt három évben hatéko­nyan járultak hozzá az életszín­vonal-politikai feladatok meg­valósításához, a külgazdasági egyensúly javításához. Ám az ösz- szességében pozitív eredmények mellett néhány feladatban elma­radás mutatkozik. Számos áfész és vállalat versenyképessége gyengült, a konkurrencia felbuk­kanását még nem képesek min­denütt rugalmas üzletpolitiká­val ellensúlyozni, megtartani a vevőikört. A vállalati belső me­chanizmus korszerűsítése, az új érdekeltségi formák elterjesztése sok helyen vontatottan halad.- A tanács tagjai a vitában fel­hívták a szövetkezetek és a szö­vetkezeti vállalatok figyelmét, hogy a gazdasági hatékonyság to­vábbi javítása érdekében meg kell gyorsítani az érdekeltségi viszo-- nyok korszerűsítését. A verseny- képesség fokozásáért célszerű az eddigieknél is nagyobtj) figyelmet fordítani a kereskedelmi munká­ra, a mezőgazdasági felvásárlás­ra, és az export árualapok ter­melésének bővítésére. Kiemelt feladat, hogy a szövet­kezetek a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztett rendszeréhez job­ban állkalmazkodjanak, fejlődjön önállóságuk és gazdálkodásuk színvonala. A STOCKHOLMI KONFERENCIA ÚJ ÜLÉSSZAKA Szovjet javaslatok az európai biztonságért STOCKHOLM A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai biza­lom- és biztonságerősítő, vala­mint a leszerelési konferencia új ülésszaka. A keddi ülésen Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásá­ban a többi között megállapí­totta: a konferencia két mun­kacsoportjának megalakulása le­hetővé teszi, hogy egyidejűleg vizsgálják a politikai és a kato­nai jellegű bizalomerősítő intéz­kedéseket, és megkezdjék az ér­demi tárgyalásokat íTa az Egye­sült Államok és a többi NATO- ország kész a becsületes és az egyenrangú tárgyalásokra, akkor a tanácskozás azonnal behatóan foglalkozhat a napirendi kérdé­sekkel. Hozzáfűzte: a Szovjet­unió javaslatai azt célozzák, hogy gyökeres fordulat követ­kezzen be az európai helyzet ja­vulásában, és egyben átfogják a fontos problémák széles skálá­ját, kezdve attól, fhagy nem al­kalmaznak elsőként nukleáris fegyvert, a nagyobb hadgyakor­latok, illetve csapatmozdulatok bejelentéséig. Grinyevszkij ezután áttért a szovjet küldöttség által beter­jesztett m un kaokmány ismerte­tésére, amelynek lényege, hogy a konferencián részt vevő álla­mok kötelezik magukat: nem al­kalmaznak elsőként egymás el­len sem - nukleáris, sem hagyo­mányos fegyvert, következéskép­pen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen katonai erőt. A munkaokmány javaslatai szerint a felek: — tartózkodnak attól, hogy a konferencia más résztvevőivel szemben katonai erőt bármilyen módon alkalmazzanak, ami ösz- ,'szeegyeztethetetlen az ' ENSZ alapokmányának céljaival és el­veivel, különös tekintettel más állam területére való behatolás­ra, vagy ellene intézett táma­dásra; — nem fenyegetik a nemzet­közi tengeri, légi és kozmikus útvonalak biztonságát azokban a térségekben, amelyekre nem ter­jed ki nemzeti joghatóság. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy nem alkalmaznak erőt harmadik országokkal szemben, álljanak akár kétoldalú szövet­ségben velük, legyenek el nem kötelezettek, vagy semlegesek. A szerződés résztvevői erőfe­szítéseket tesznek az űrfegyver­kezési hajsza elhárítása, a nuk­leáris és a hagyományos fegy­verkezési hajsza beszüntetése, a fegyverzet korlátozása és csök­kentése, valamint a leszerelés érdekében, amely a jogegyenlő­ség, a' kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség elvein, a biztonsági érdekek azonos tiszteletben tar­tásán alapulna. A felek együttműködnek ab­ban, hogy növelik az ENSZ ha­tékonyságát a nemzetközi viták és konfliktusok békés rendezé­sében, az agressziók megakadá­lyozásában, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszé­lyek elhárításában. Háborús ve­szély keletkezése és katonai erő alkalmazása esetén sürgős kon­zultációkat tartanak, egymás rendelkezésére bocsátják a szük­séges információkat. A szerződés azonban az ENSZ Alapokmá­nyának 51. cikkelye értelmében nem korlátozná a résztvevők el­idegeníthetetlen jogát az egyéni és a kollektív védelemre. A szerződés nyitott minden más állam számára és akkor lépne hatályba, ha csatlakozna hozzá a Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szövetség minden résztvevője. (Folytatás a 2. oldalon.) Havasi Ferenc washingtoni megbeszélései Havasi Ferencet, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt, aki amerikai kong­resszusi képviselők, a Interpar­lamentáris Unió amerikai tago­zata meghívására tartózkodik az Egyesült Államokban, kedden Washingtonban fogadta Ronald Reagan amerikai elnök. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott George Bush alelnök- kel és George Shultz külügymi­niszterrel, valamint az amerikai kormány több más tagjával nem­zetközi kérdésekről és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztéséről. Ta- lálkozott az amerikai törvényho­zás és az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata több tagjával. A találkozón jelen volt dr. Há­zi Vencel hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. NEMCSAK A LÉLEKSZÁM DÖNTŐ Tanácskozás az új, csoportos falusi településekről Hangulatos klubnap Orgovány-Kargalán Az Eötvös-művészegyüttes első megyei fellépése Tegnap a megyei tanács szék. házában Új. csoportos falusi te­lepülések keletkezése címmel regionális konferenciáit tartot­tak a Szegedi Akadémiai Bizott­ság. az MTA Regionális Kutatá­sok Központja és a megyei ta­nács tudományos koordinációs szakbizottsága közös szervezé­sében. Dr. Enyedi György akadé­mikus bevezető előadásában, el­mondta. hogy a Bács-Kiskun me­gyei Tanács megbízásából három éven keresztül tervszerű alapku­tatást végeztek a címben jelzett témakörben. Hangsúlyozta, hogy ilyen formában először kísérel­ték meg rendszerezett és szak­szerű vizsgálat tárgyává tenni a megyében keletkező különbö­ző eredetű és formájú úi. csopor­tos. faluszerű ^ településeket. A munkát sok külső és lelkes szak­ember közreműködésével, hely­színi adatfeivételezéssel és a be­gyűjtött információk számítógé­pes feldolgozásával végezték. Az előadó elmondta, hogy a ku­tatásokat elsősorban az új tele­pülések életjelenségeinek meg­ismerése érdekében folytatták. Az alábbi kérdésekre keresték a választ: Milyen körülménvek kö­zött keletkeztek a kis települé­sek? Előre megiósolható-e átme­neti jellegük, avagy a tartós fenn­maradásuk? Kik az. új települések lakói, honnan érkeztek, és jelen­leg hol dolgoznak? Miként véle­kednek az emberek á lakásukról, életkörülményükről. 'környeze­tükről? A kiterjedt vizsgálatokat csaknem 140 gépelt oldalas kuta­tási jelentésben összegezték. Ér­dekes —. hangsúlyozta az akadé­mikus —. hogy míg három és fél évtizeddel ezelőtt Bács-Kiskun- ban a népesség 42 százaléka élt külterületen, addig ez az arány 1980-ra több mint a felére csök­kent. Érdemes felfigyelni arra is. hogy az új kistelepüléseken az átlagosnál nagyobb a természetes szaporodás. És arra is. hogy az ilyen helyeken élő családok túl­nyomó többsége más helyről, többnyire a környező tanyavilág­ból költözött mostani lakóhelyé­re. Gondot okoz viszont, hogy e települések alapellátása nem ki­elégítő. Kevés az élelmiszer- és vegyesbolt, akadozik a szolgálta­tás. A tényleges közlekedési gon­dokat enyhíti, hogy aránylag ke­vés az ingázók száma; közeliek a munkahelyek, ahová legtöbb­ször gyalog vagy kerékoáron el­érhetnek a helybeliek. Nagv hiá­nyosság hogy a településeken gyakorlatilag csak lakóházak vannak, hiányoznak a közösségi helyiségek, a tartalmasán műkö­dő társadalmi szervezetek. A vizsgálat azzal az országosan érvényesíthető tapasztalattal is zárult; hogy á "települési: létek-' száma önmagában még nem dön­ti el az életképességüket. Az előadást korreferátumok követték. Dr.. Csatári Bálint kan. didátus az összehangolt kutatás szervezési és lebonyolítási kö­rülményeit ismertette, és kijelen­tette. hogy a viszonylag nagyszá­mú új kistelepülés közül sok al­kalmas az önálló faluvá fejlődés­re. Dr. Sántha Józsefné közgaz­dász a kutatás számitógépes elem­zésének módszereit és a statisz­tikai célzatú feltárások eredmé­nyeit ismertette. Markolt László építész az új települések tervezési mechanizmusáról beszélt, és el­mondotta. hogy az egyes tanyás területeken napjainkban meg­élénkült az építési kedv. Sztrin- kó István muzeológus tajói és bodoglári területeken végzett néprajzi kutatások alapján han­goztatta. hogy az ilyen és hason­ló településeken fokozatosan átalakulnak a termelési szoká­sok. Dr. Király László György, a megyei pártbizottság munka­társa az új települések szervezeti, társadalmi élete címmel tartott korreferátumot. (Folytatás a 2. oldalon.) Az idei első klubesbre gyüle­keztek hétfőn este az orgovány- kargalai iskolában a környék la­kói. Már több mint egy évtizede pirosbetűs napként: tartják szá­mon ezeket az alkalmaikat a ta­nyai emberek, s képesek hóban- fagyiban kilométeréket gyalogol­ni azért, hogy legalább havonta egyszer megihányják-vessék gond. jaikat a jól ismert meghitt kö­zösségben. s emellett hasznosan és kellemesen szórakozzanak a fáradhatatlan tanítónő. Tóth Ist­vánná Elit néni „védnöksége” alatt. A mostani klubesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem kó­rusa Baross Gábor Liszt-díjas, érdemes művész karigazgató ve­zetésével — adott remek színvo­nalú. hangulatos műsort, énekes és hangszeres szólisták és vers- mondók közreműködésével. A fergeteges sikerű program szerep­lőit, az ELTE hallgatóit elkísér­te Kargalára dr. Poszter György rektorhelyettes is. Az est záró ak­kordjaként. irta alá ugyanis az egyetem képviselője és dr. Geri István, a megyei tanács elnökhe­lyettese azt a három évre szóló együttműködési szerződést, amely­ben az ELTE vállalja; hogy köz­reműködik megyénkben kulturá­lis feladatok megvalósításában. A program nyitánya volt a kar- galai fellépés. Az összejövetel azonban nemcsak a szórakozást szolgálta, hanem szó esett az egész közösséget érintő aktuális kérdésekről is: a klubest máso­dik felében dr. Sztrapák Ferenc­cel, országgyűlési képviselőjükkel találkozhattak a résztvevők. ■S3HÜ Az idei költségvetésről tárgyalt a kalocsai tanács HATÉKONYAN ÉS GAZDASÁGOSAN Sertéstenyésztő-rendszerek beszámolója Az elmúlt másfél évtizedben az egy főre jutó hústerme­lésben hazánk a világ élvonalába került. Tulajdonképpen erre az időszakra tehető a termelési rendszerek létrejötte és megerősödése is. A két tény közötti összefüggést könnyű megtalálni. A megnövekedett termelést jól szemlélteti az is, hogy a lakossági húsfogyasztás megnőtt. Ezerkilencszázhet- venben személyenként átlagosan 60,5 kilogramm húst et­tünk, tavaly már 77,7 kilogrammot. Az export is jelentősen emelkedett. Tegnap megtartotta idei első ülését Kalocsa város Tanácsa. A legfontosabb napirend az 1985. évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslat vall. A tanácstagok ' több mint 250 millió forint sor­sáról döntöttek. Az összeg túl­nyomó része a tanács kezelésé­ben működő iskolák kórház, művelődési központ fenntartá­sára szolgált. A tavalyit 10 száza­lékkal meghaladó költségveté­si alap biztosítja az intézmények zavartalan működését. A fej­lesztésre jutó pénzt pedig a főbb társadalompolitikai célok meg. É valósítására és a lakossági alap­ellátás javítására kívánják for­dítani — emelte ki Szalóki István tanácselnök. Az idei évben megkezdőd* leg- i nagyobb beruházás az új szak- í munkásképző intézet. A felépülő i nyolctantermes ipari iskola rési | igényt elégít ki. bővíti a város- I ban és környékén élő fiatalok to- ■ vábbtanulási lehetőségét. Az idén I hozzáfognak a szociális otthon Í “ felújításához, és megújul, a mű- I emléki környezethez illő arcula­tot ölt a Szabadság tér. A koráb­bi éveknél jóval nagyobb össze­get fordítanak az építési telkek közművesítésére, a lakásépítés feltételeinek javítására. Szociá­lis lakástámogatásra a három­éves programban tervezett, ösz- szeg kétszerese, ötmillió forint szerepel a tervben. Erre a megyei támogatás mellett OTP-hitel fel­vételével teremt lehetőséget a tanács. Az uszoda építésének meg. kezdésére már nem futja a taná­csi keretből, a lakossági és válla­lati befizetésekre alapozva, még­is hozzáfognak a kalocsaiak régi almának megvalósításához. A hozzászólások sorát Pénzes Pál, a számvizsgáló bizottság el­nöke nyitotta meg. aki ismertette ia társadalmi bizottságok állás­foglalását; Hangsúlyozta, hogy elő­relátóan. átgondoltan valósít­ják meg a régi épületek felújítá­sát. figyelembe véve az esetleges funkcióváltozásokat is. A hozzá, szólók többsége szintén a felúji. tásokkal foglalkozott. Sajátos (Folytatás a 2. oldalon.) Hagyomány, hogy a Bács-Kis- kun megyében tevékenykedő ter­melési rendszerek az ágazati irá­nyítást ellátó tanácsi vezetőknek beszámolnak eredményeikről és további törekvéseikről. Tegnap délelőtt a megyei tanács székhá­zában az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — is­mertebb nevén az ISV — termelé­si igazgatóhelyettese, Horváth Ernő tartott tájékoztatót. A megyében az ISV-technoló- giával 22 gazdaságban dolgoznak, mintegy 140 ezer hízót nevelnek. Ez a rendszer már létrejöttekor a különböző életkorú sertések töké­letes, Higiéniás ellátását tűzte ki célul. Ezt a másfél évtizedes prog­ramot következetesen végre is hajítják. Számos olyan újítást ve­zettek be, amellyel az újszülött malacok, de az idősebb jószágok környezetét is a legnagyobb tisz­taságban tarthatják. A technoló­giai fejlesztéseik folyamatában a legújabb — amelyet az idei me­zőgazdasági kiállításon szándé­koznak bemutatni — a LEGO-já- ték kapcsolási elvéhez hasonló­an összeépíthető cseres zavatos, műanyag nevelőiberendezés. Ugyanígy figyelemmel kisérik az energiiatmegtakairítás lehetőségeit is. A korábbi, drága infralámpá- val melegített malaonevedőt egy új „ládával” váltják fel. Ezt már egyszerű izzóval fűtik. Egy-egy szakosított telepen csak ezzel sok tízezer forintos költség takarítható meg. A jövőben reméljük a tápellá­tás választékát is javítják majd azzal, hogy különböző keverőte­lepek bérbevételével szélesebb körben juthatnak a termelők a nyugati technológia alapján ké­szült Salvana—Biogáli—ISV pre- mixekkel készülő táphoz. A jövőre életbe lépő új sertés­minősítési módszer bizonyára változást hoz az ágazatban. Az exportérdekeit húsipar ugyan­is a fehér sertésekért többet fizet, ezek az állatok viszont több kö­rültekintéssel és drágábban ne­velhetők. Az egyik legfontosabb program, hogy a háztájikban le­vő, úgynevezett gyengébb gene­tikai tulajdonságokkal rendelke­ző „zug kanokat” értékesebbekkel leváltsák. Ezért hozta létre az ISV a Sertéstenyésztők Első Ma­gyarországi Társulását. Szintén tegrjap tartott beszá­molót a KA-HYB, a Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Érté­kesítő Közös Vállalat is. Lempek József főosztályvezető hangsú­lyozta, hogy a tizenkét megyei üzemiben tenyésztődbe fogott hibridekkel a minősítések tanúsá­ga szerint az elmúlt évben is igen jó eredményeket értek el. Ahogy az ISV, úgy a KA-HYB is a szá­mítógépeket hívta segítségül a ta­karmányok legjobb hasznosítása és a fajlagos mutatók javítása ér­dekében. Mivel a termelés különböző sza­kaszaiban minden fillér számit, a KA-HYB szakemberei a meg­takarítható f oriinttöredékekre is „vadásznak”. Keresik azokat a szűk keresztmetszetekei, ame­lyeken változtatva, ha nem is ér­nek el látványos eredményt, de apró előrelépésenként a költségek emelkedését megakadályozhat­ják. A tanácsi vezetők hangsúlyoz­ták, hogy az egyik legfontosabb feladat a jövőben az új program­hoz a kistermelők megnyerése, megfelelő értékes .Alapanyaggal” történő ellátásuk. Cs. P. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom