Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KEZDEMENYEZOK PETŐFI mén AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 23. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 29. kedd Ma folytatja munkáját a stockholmi értekezlet Kedden folytatja munkáját az európai bizalom, és biztonságerő­sítő stockholmi konferencia. Ho­gyan látják esélyeit Moszkvában? Szovjet részről az egy évvel ez­előtt kezdődött értekezlet, leg­fontosabb feladatának kezdettől fogva azt tekintik. ho«y eredmé­nyesen folytassa a tíz éve Hel­sinkiben elindult folyamatot, s hatékonyan járuljon hozzá Euró­pa biztonságának megszilárdítá­sához. a háborús veszély csökken­téséhez, a' kontinens államai kö­zötti együttműködés fejlesztésé­hez. • Moszkvában abból indulnak ki. hogy a stockholmi fórum csak ak­kor tehet, eleget feladatának, ha ■komplex módon közelít az euró­pai biztonság, az államok közötti bizalom és a leszerelés kérdésé­hez. s a széles körű politikai és nemzetközi jogi kötelezettség­vállalásokat megfelelő módon ötvözi a bizalom erősítését szol­gáló katonai, technikai jellegű in­tézkedésekkel. A tanácskozás nyugati résztvevői mindeddig ép­pen ezt a megközelítési módot nem akarták elfogadni, s a tanács, kozás munkáját egyoldalúan í a katonai bizalomerősítő intézke­dések elfogadására igyekeztek korlátozni. A Szovjetunió véleménye sze­rint semmiféle konkrét, részterü­letre vonatkozó megállapodás nem hozhatja meg a .kívánt ered­ményt. ha az érintett államok nem kötelezik el magukat a fe­szültség csökkentése, a háborús veszély mérséklése, a leszerelési folyamat folytatása mellett. En­nek mikéntjét már nem is kell kitalálni, hisz a tanácskozás részt­vevői előtt ott fekszenek a Szov­jetunió és más szocialista orszá­gok kezdeményezései. Különö­sen pozitív lenne, ha az értekez­let résztvevői vállalnák, hogy le­mondanak a nukleáris fegyverek elsőiként történő alkalmazásá­ról'. A Szovjetunió — mutatnak rá Moszkvában — nem csupán má­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének látogatása Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott dr. Graveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, és megbeszélést foly­tatott dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei - tanács elnökével, és Szakolczai Pállal, a megyei pártbizottság titkárával. A meg­beszélésen áttekintették a VII. ötéves területfejlesztési terv fon­tosabb megyei célkitűzéseit, va­lamint az úí tervezési és sza­bályozási rendszerre való átté­rés néhány kérdését. Érintették a hosszútávú terület- és telepü­lésfejlesztési koncepcióval kap­csolatos társadalmi vita fonto­sabb ajánlásait, javaslatait. A tervező munka első szaka­sza a megyében már megkezdő­dött, és a következő hónapok­ban ismertté válnak a főbb köz­ponti irányszámok is. Ezeket fi­gyelembe véve minden helyi ta­náccsal megbeszélésre kerül sor. Az Országos Tervhivatal egyéb­ként a további tervező munka során a megyei javaslatokat, ajánlásokat feldolgozza. Cravero Róbertét délután a megyei pártbizottság székházá­ban fogadta Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun«; megyei Bizottságának első titkára. Ezt követően aiz Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese Felsőlajosra látogatott, ahol tájékozódott a külterületi település ellátottsá­gáról, a fejlesztési lehetőségek­ről, majd hazautazott Buda­pestre. Falugyűlés Lajosmizsén 3. oldal BELÜGYMINISZTÉRIUMI RENDELET Megszűnt a gépkocsi-üzembentartási jog 2. oldal Változások a jövedelemszabályozásban 4. oldal Fakanáltól a gépkocsiig Tudósítás egy bűncselekmény-sorozatról 4. oldal FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK 5. oldal Eredményes esztendőt zárt a BÁCSHÚS NAGY VÁLASZTÉK, HAGYOMÁNYOS ÍZEK Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat 1980 augusztusában kez­dett termelni. A hétszázmilliós beruházás a megye fontos élelmi- szeripari bázisa. Mig 1981-ben 225 ezer bízott sertést dolgozott fel, tavaly már 255 ezret, s a tervezett 110 ezer helyett 385 ezer élősertést szállítottak hazai fogyasztásra és exportra, köztük a Közös Piac or­szágaiba. Dr. Zalófntai Endre főkönyve­lő: — Több mint ezer dolgozónk van. közöttük 466 nő és csaknem ugyanennyi a fiatalok száma is. A vállalat salát autóbusszal szál­lítja munkahelyükre és vissza azokat, akik a menetrendszerű járattal a műszalkkezdési időre nem érkeznének me,g. A jó mun­ka- és egészségügyi feltételek ki­alakításában fontos szerepe van az üzemorvosi rendelőnek. A későbbiekben elmondja, hogy Baját és környékét, valamint a megye és a főváros egyes ke­reskedelmi egységeit látják el füstölt és töltelékáruval tőke­hússal. Az elegendő alaoanyag biztosítása érdekében apaállat és anyakoca kihelyezésével is fog­lalkoznak. Ha a tenyésztő vállal­ja, szerződést köthet a szaporulat, hizlalására is. ha nem. akkor a vállalat mással köt megállapo­dást. Természetesen alapvető nyersanyagszállítóik a mezőgaz­dasági nagyüzemék. — Az elmúlt évre kétmilliárd - kétszázmillió forinlt árbevételt terveztünk. Az előzetes számítá­sok szerint ezt kétszázötvenmil­lióval túlteljesítettük. A nyere­ség ötvenmillió helyett hetvenöt- millió forint, lett. Eredményein­ket a szigorú költséggazdálko­dásnak, az árammal, a vízzel va­ló takarékosságnak is köszönhet­jük. A választék növelése állandó feladatunk. ötven—hatvan-féle készítménnyel vagyunk jelen . a piacon. Igyekszünk megőrizni a jó minőséget, a hagyományokat, a régi bácskai ízeket. Sok az ol­csóbb áru. Mindezek szintén hoz­zájárulnak forgalmunk növeke­déséhez. Természetes az is. hoav • A dobozolt sonkát tengerentúlra alapító- és partnergazdasáeaink teljesítik szerződéses kötelezett­ségüket— mondja a főkönyvelő. szállítják. A sikereket elősegítette a szo­cialista brigádmozgalom. A koL (Folytatás a 2. oldalon.) Statisztikai jelmérések bi. zonyítják. hogy két letöltött munkanapra jut egy le nem, dolgozott. Egyik nagy vállalatunk mun­kaügyi osztályának vezető­jétől hallottam, tényekkel iga­zolta: nagyok a veszteségeik a munkaidőalap kihasználásá­ban. Ha a naptár szerinti mun. kanapokat nézzük — fejteget­te —, azoknak o hatvan szá­zalékát töltjük termeléssel. Jóllehet a fennmaradó kétötöd részben a szabad szombat, a fizetett szabadság és a betegál­lomány nem csekély időt kép­visel. az igazolatlanul, az iga. zoltan. és egyéb okok miatt elkallódott órák száma sem lebecsülhető. Ám a teljesnek vélt munkaidő sem teljes — sorakoztatta tapasztalatait a vállalati vezető. Némelyik em. bér a 7 órai üzemkezdéskor hit hozzá az átöltözéshez. Má­sok később fognak a dolguk­hoz. és hamarább hagyják ab­ba. mint ahogy a törvényes munkaidő letelne. Gépre és anyagra is várakozniuk kell. nem ritkán. Az ügyintézés, meg a szolgáltatások igénybe vétele? Jó. ha ezeknek leg­alább a töredéke terheli a sza­bad időt. Arról néni beszélve, hogy a péntek egyeseknek amolyan előszombat. Aki te­heti. vásárolgat, vagy — nyá­ron — a hétvégi telkére' indul. Ezért azután megkérdőjelez­hető, hogy csakugyan ötnapos-e az ötnapos munkahét? A Bács-Kiskun megyei szék­helyű ipari üzemekben két éve százötvenezer-háromszáz. kilencvennégy. az építőipar­ban majdnem hetvenezer és a kereskedelemben tizennyolc- ezer-hatszákkilencvenkilenc órával dolgoztak kevesebbet egyéni okok és körülmények miatt. A tavalyi távollétekről szóló adatokat méa nem is­merjük. de a munkaidő jobb kihasználása érdekében gyö­keres javulás a múlt észtén, dőben sem történt. Legalábbis általános tendenciaváltozásról nem beszélhetünk. Viszont ami figyelemre mél­tó — a munkahelyek egy ré­sze megtalálta a módját a dol­gozók hatékonyabb foglal­koztatásának. Ennek is része volt abban, hogy a tavalyi el­ső háromnegyedévben me­gyénkben 2,3 százalékkal nőtt a termelékenység. Elemezve a munkaidőalapot ért vesztesé­geket. jó néhány üzem — mint például a Kecskeméti Kon­zervgyár és az MMG Automa­tikai Müvek gyára — ruaaL más intézkedésekkel segítet­te. saját érdekeinek is az ér­vényesítésével. társadalmi vív. mányunk. az ötnapos munka­hét jobb kihasználását. A teljes foglalkoztatottság megtartása és a munkaidő gaz­daságosabb felhasználása nap­jainkban még inkább szoro­san egybekapcsolódik. Drá­ga a munkaerő! Ilyet is halla­ni 1985-ben a vállalatoknál, amelyek felmérték idei kilátá­saikat a bel- és a külkereske­delemben. vagyis a piacin. A gazdaságnak abban a tarto­mányában,,ahoi minőség, mun­ka. és munkaerő egyaránt meg­méretik, aszerint, ki. milyen terméket, s mennyi ráfordítás­sal „tesz az asztalra’’. A kérdés tehát változatla­nul időszerű: hogyan csök­kenthetők ez évben tovább a munkaidőalapot fenyegető veszteségek? Nyújt-e elég ta­nulságot a munkafegyelem erősítésére az a — meggondo­lásra kényszerítő — tény, hogy a megye szocialista iparában tavalyelőtt 55 ezer 496 volt a vállalatoktól igazolatlanul tá­vol töltött napok száma? Mindenhol egyformán hasz­nálható recept nincs. Ahol az anyagellátás és a termelésszer­vezés javítása a kívánatos, ott ez a kulcskérdés. Ahol a tel­jesítmények jelentékenyebb növelésében, rugalmas mun­kaidő bevezetésében, hason­ló feladatok összevont elvég, zésében látnak lehetőséget az előrehaladáshoz, ott ezekhez igazítsák a tennivalókat! Vi­szont ahol notórius későnjö- vés. igazolatlan hiányzás, ké­nyelmesség. hosszúra nyúló értekezletek és egyéb vissza­fogó tényezők csorbítják a munkaidőt, ott ezeknek az okát kell megkeresni. Az idő pénz — talán soha máskor nem volt ennek akkora súlya, mint ép­pen manapság. amikor erősíte­ni kell helyzetünket a gazda­ságban. A munkaidőalap nem egy­szerűen csak személyek és órák szorzatának összege: Nem csu­pán statisztikai vizsgálódás tárgya. A termelőmunkában, s a napi cselekvés számtalan területén azoknak a lehetősé­geknek és képességeknek a jobb kihasználására ad kere­tei. amelyek minden dolgozó ember boldogulásának alap- feltételét jelentik. Kohl Antal • A November 7. szocialista brigád indította el azt a váüa- lássorozatot a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskeméti Gyárában, mely az épülő battonyai SOS-gyermekfalu javára szól. A kárpitosvarroda asszonyai munkaidőn túli, négy órá­nyi bérüket utalják át a falu számlájára, s ehhez csatlako­zott a gyár többi brigádja is. A CÉL: A MINŐSÉG TOVÁBBI JAVÍTÁSA Fűszerpaprika-termelési tanácskozás A kalocsai fűszerpaprika ter­melését szervező fajszi terme­lési rendszer működésének ed­digi tapasztalatait, idei terveit vitatták meg hétfőn Kecskemé­ten, a megyei tanács székházá- ban, a hozzá tartozó gazdaságok szakemberei és a kistermelők képviselői. Az eszmecsere részt­vevői egyetértettek abban, hogy a már több mint 100 éve biz­tos magyar exportcikknek szá­mító kalocsai fűszerpaprika ter­melése ezekben az évtizedekben újabb virágkorát éri. E helyzet­re azonban, mint ezt ugyancsak hangsúlyozták, hiba volna a ter­mőterület bővítésével reagálni: sőt, még a terület csökkentése árán is a minőséget keld tovább javítani. Ez az egyetlen biztosí­ték arra, hogy ez a valóban vi­lághírű mágyar fűszernövény megtartsa eddigi vevőit. A rendszerhez tartozó nyolc <nagyüzem és ezer kistermelő pontosan érti is ezeket a köve­telményeket: az utóbbi években fokozatosain mintegy 2000 hek­tárra szűkítette a kákicsai pap­rika termőterületét. így az idén már csak mintegy 4000 hektá­ron termelnek fűszerpaprikát, de ezt a 4000 hektárt valóban az e célra legalkalmasabb föl­dek közül választották ki, olyan ihéljyekent ahol a 'legjobban tudják biztosítani a termelés feltételeit. A minőségjavítás szolgálatában a kalocsai kutató­állomás új fajtákat adott át a köztermesztésnek. Ezeknek egy­részt nagyobb a hozama, más­részt pedig — a korábbi fajták­hoz viszonyítva — kilónként 2—3 grammal több festékanya­got tartalmaznak, magasabb a C-vitarndn tartalmuk, és illat- anyagokban is gazdagabbak. Néhány új hibrid a betegségek­kel szemben is ellenállóbb az elődeinél, s ugyanakkor jól tű­rj az intenzív, öntözéses ter­mesztést. Az utóbbinak külön jelentőséget ad az a tény, hogy a kalocsai tájkörzetben az idén a paprikaültetvények mintegy 70 százaléka kaphat már rend­szeresen mesterséges csapadé­kot. A termelési rendszer ez év­től kezdődően a kisüzemi gazda­ságoknak is közvetlen segítsé­get ad, mind a fajta, mind pe­dig a termelési technológia megválasztásához. Vasűtkorszerűsítések a< megyében Gyalogos-felüljáró, előpályaudvar ‘ ötesztendős vasútkorszerűsí­tési programba kezdett a MÁV Szegedi Igazgatósága: 600 mil­lió forintot fordítanak a Dél-Al­föld vasútvonalainak korszerű­sítésére, pályaudvarainak kiépí­tésére, felüljárók létesítésére. Sajtos Pétertől, a szegedi igazgatóság műszaki igazgató­helyettesétől megtudtuk, hogy Bács-Káskunban is több helyen végeznek majd ilyen munkát. (Az Örkény—Dabas—Lajosmizse vasútvonal 11,8 kilométernyi szakaszán kicserélik a síneket az idén. A gépesített munkával a tervek szerint gyorsan — né­hány hónap alatt — végeznek. A kecskeméti átrakópályaud­var mellett a városi tanács a MÁV-nák 3,2 hektárnyi terepet adott át, ahol csaknem 4 ezer négyzetméternyi rakodóterületet, 2 kilométernyi új vágányt, és két csoportkitérőt tudnak kiala­kítani, mintegy 54 millió forint költséggel'. Ide kerül az új vas- toetonszerkezetű gyalogos-felül­járó is, tizenegy magas térvilá­gi tó oszloppal. A munkálatokat ebben az évben kezdik meg, és jövőre fejezik be. A kisszállási építkezéssel egy úgynevezett előpályaudvart ala­kítanak ki, hogy a megépülő két új vágány tehermentesítse az ország déli határán levő Ke- lebia vasútállomását. Kisszállá­son az építkezés megkezdődött, és a tervek szerint hakad. Min­den remény megvan arra, hogy a 13 millió forintba kerülő élő- pályaudvart az esztendő végére átadják. JÉGROBBANTÁS A FEHÉR-KÖRÖSÖN Helyzetkép Az Országos Vízügyi Hivatal ügyeletének közlése szerint a hét végén, a Dunán a budafoki torló­dás 200 métert lejjebb csúszott ettől felfelé a Duna jégmentes. A torlódott szakasz alatt Kulcsig megszakításokkal, ez alatt Pak­sié teljes szélességében áll a jég. amelynek vastagsága 20—70 cen­timéter között változik. Az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a folyókról jelentése szerint Pakstól Bajáig szintén jellemző a jégpáncél, amely tegnap helyenként meg­mozdult. Elmondták még. hogy a Duna alsó szakaszán az utóbbi 24 árában különösebb esemény nem történt, a jégtörők viszont tovább­ra is készenlétben állnak Pakson. Baján. Mohácson. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom