Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-28 / 22. szám
1985. január 88. • PETŐFI NÉPE • 8 Értékteremtő kunszentmiklósiak A közös erőfeszítés eredményei • A fejlesztés hatására, a Temaforg-gyáregységben Is korszerűbbé vált a termelés, változott a termékösszetétel. A MEGÚJULÓ VACSI KÖZBEN pit a lakosság. Szó szerint értik Kecskemét egy régi. fejlődő városrészében, a Vacsi köz. ben. és környékén. Mivé lettek azok a telkek, barna keritésű kis udvarok, ahoi valamikor vedlett falú házacskák, álldogáltak, alacsony ablakokkal? Helyűkre (tágas, kényelmes lakásokat építettek; néhol lakkozott fa csigalépcső vezet föl a felső szobáikhoz, és az erkélyekhez. Jó a kilátás a mai. magasabb fekvésű ablakokból. s ez nem csupán vizuális .tény. Mióta a lakók tanácstagokkal, utcabizalmiakkal közösen nemcsak beleszólási, de cselekvési jogukat is gyakorolják szűkebb településükön az életviszonyok javításáért, értelmét látják fáradozásaiknak. Gáz és út — egyszerre A 'lakossági összefogás szép példája, az önerős gázvezeték-építés emlékezetes a Vacsi közieknek ebben a tervidőszakban. — Belevágtunk, megcsináltuk! — Németh József utcabizalmitó] hallattam a .tavalyi. Koppány és Besenyő utcai 'gázvezetésről. 'Huszonegy lakótársa érdekében vállalta, hogy szervezi a 'közműépítést. Járt házról házra. Egyezkedett. Pénzes utalványokat osztott szét. Valakihez hússzor is elment, mire mindenben megállapodtak. Így 1985-re. a fiatal háza. soktól- a legidősebbig, egy 85 éves rokkantnyugdíjasig, kinekJkinek az épületén ott a fekete szegélyű sárga tábla: gázfelhasználók lettek. A Huszár utcában parArs vita itámadt a múlt nyáron. Az úttestet amelyen a 16-os busz is közlekedik mindenáron burkolni akarták az építőmunkások. „Jó emberek, várjanak, még nincs itt a gáz! Kétszer akarnak dolgozni?” A lakók nem hagyták any- nyihan. Tapodi Antal utcabizalmival kivívták, 'hogy halasszák .későbbre a vacsiihegyi lakótelepi közművesítéssel összefüggő útépítést. Azóta van gázuk és jó útjuk. Füredi bácsiéknál örülnek a nyugdíjasok is. Füredi Imre a Besenyő utca 5. szám alatt a gázfűtéshez maga vakolta a iké• Áttérés a korszerűbb fűtésre Füredi Imréék lakásában. Ez mégiscsak kényelmesebb és gazdaságosabb — így számolja a házigazda. (Somos László felvétele) Jó volt a „szereposztás" mónyeit. ,Azért olyan szép!” — ismerte el egy hozzáértő, tüzeléstechnikai szakember. Füredi bácsi csakugyan, gondosan készült a gáz fogadására. Négy konvektort és egy hősugárzőt vett Anyagra és munkadíjra 52 928 forintot adott ki. A 64 éves ember, aki nyugdíjas címfestőként manapság is eljár Csepelre és Pesterzsébetre dolgozni, ezekben á napokban fontos esemény előtt álL Nyomáspróba és gázára felszerelése után. végre kiteheti a kamrába az olajkályhákat, amelyek szinte falták az eddig tartályokban hazacipelt drága fűtőolajat. Kik segítettek? Könnyebben és tisztábban fűteni. Az életkörülmények sajáterős javításáért fogott össze a Vacsi köz. az Aranyeső, a Gólya, a Fodros, a Sarló, a Pusztaszer és még néhány utca százhetvennégy családja is. Esténként Nagy Istvánék konyhájában gyűlésez. tek tízen—tizenöten, lakók és a 99-es számú válasz, tókörzet .tanácstagja. Bognár József. Hogyan csinálják és miképp tehetik olcsóbbá a gázvezetést? Kikre számíthatnak. Kis közösséget szerveztek. Búzás Ferenc, Marton Elekné, Benda Pál és Szlanka Ferenc utcáik képviseletében jelentkeztek. A szakmunkát Bán István irányította. Virág Imre a csőhálózat szerelésében vett részt, miután Rudas! Károly segítségével csöveket vásároltak. A gépi mun. kák felelőse Csukás Imre és Pankotai István volt. míg a bevételi-kiadást Szabóné dr. Bangó Ágnes tartotta számon. Ilyen volt a szereposztás. Rajtuk kívül még többen 'bizonyullak készségesnek, hogy a jó ügyet támogassák. Bűnné, a családanya, azért szomszédolt. hogy a lakókat a gázvezetésről tájékoztassa. — Az eső párszor megmosott bennünket! — emlékszik a Nagybánhegyesről ideszánmazottt. ízes beszédű Csizmadia Károly. — Végigszaladt az árkokban, de másnap mi már újra lent voltunk. Ástunk. A betegek, az idősek és az özvegyek háza előtt mun. kahíró férfiak dolgoztak. December 3-án nyomáspróba, majd a három kilométeres utcai vezeték átadása következett. Elégedett a lakosság. A tanácstagi alapból megpályázott 440 ezer forintnak és a széles körű összefogásnak köszönhetően, egy régi városrész megújul. Tovább! A vedlett falú házakra, a korabeli állapotokra ma már csak megőrzött fotók emlékeztetnek. A Vacsi közben újabb terveket szőnek. A gázfogyasztóvá lett 174 család négyszáz gyermekének készülnék társadalmi munkáiban játszóteret építeni. Később, ahogy a pénzügyi ellentétek engedik, a (tanács ABC. vei javít a kereskedelmi ellátáson. Valóra válnak ezek a tervek is. Ahol most még kóró, néhány, kiszáradt fa. és egy szürke gémeskút telepszik a továbbépítésre kiszemelt parlagon, azt mondják az itteniek: „Igen, bízunk benne, hogy azokat is sike. rül megvalósítanunk!” Kohl Antal AZOK A BIZONYOS HERTZEK Miért voltak áramkimaradások? „A várossá fejlődés útján elmaradhatatlan községfejlesztési tennivaló egy új 16 tantermes iskola építése a VI. ötéves terv során, valamint a nyolc szakágazati alapellátást nyújtó szakorvosi rendelő létesítése .. (Részlet az 1980-ban megtartott kunszentmiklósi pártértekezlet anyagából.) Kunszentmiklós és vonzáskörzetének társadalma, gazdasága a megyei pártértetkezleten megjelölt irányiban, a 'helyi célkitűzéseiknek megfelelően fejlődött. Az eredményeket a lakosság —1 köztük a párttagság — aktív közreműködésével, cselekvő támogatásával értük el. Kunszentmiklós népessége folyamatosan növekedett, viszont a vonzáskörzet községeiben általában csökkent. A keresőképes lakosság 41 százaléka 'munkás. Számuk mérsékelten növekedett. A szövetkezetek taglétszáma meghaladja a 4400-at, melyből igen sok a nyugdíjas, járadékos. Az értelmiség fontos szerepet tölt be a politikai, társadalmi ■ célkitűzések megvalósításában. Fokozódott társadalmi aktivitásuk, egyre többen kapcsolódnak be a közéleti munkába, a községek politikai, társadalmi életébe. A mintegy ötszáz kisiparos és kiskereskedő jelentős feladatat vállal a lakosság ellátásában. A közigazgatás korszerűsítésével a kunszentmiklósi nagyközségi tanács városi jogot kapott, amely növelte szerepét, hatáskörét, egyúttal felelősségét is. A körzet a központi szerepkör kialakulását, a közigazgatási mun. ' ka korszerűsítését tudomásul vette és elfogadta. A tanácsi munkában erősödött a koordináció. Ennek jó példája a városkörnyéki bizottság, amely a településfejlesztési alap létrehozásával jelentősen segíti a községek fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. Előtérben .-a versenyképesség A gazdasági célkitűzések megvalósítása során előtérbe került a termelés hatékonyságának és ; versenyképességének a minőségi tényezőkön, a szerkezeti változások meggyorsításán alapuló növelése. Az ipari üzemek és a szövetkezetek eredményes gazdálkodásukkal hozzájárultak a népgazdasági célkitűzések végrehajtásához. Termelési feladataikat a vállalati terveknek megfelelően teljesítették, de a termelékenység és az eszközkihasználás még nem javult kellő mértékben. A mezőgazdasági szövetkezetek nem tudták a korábbi ütemben növelni termelésüket, ezért a teljesítményekben jelentős különbségek alakultak ki. A termelés során érvényesült a takarékosság, erősödött a gazdaságok közötti együttműködés. Korszerű termetes Az ipar termelési értéke meghaladja a 1,2 milliárd forintot, melyből a minisztériumi ipar 87 százalékkal, a tanácsi ipar 3 százalékkal, a szövetkezeti ipar 10 százalékkal részesedik. A tervidőszak alatt megvalósított beruházások közül kiemelkedik a VÁV .gyáregység acél- szerkezeti üzemcsarnokának, a Temaforg gyáregység üzemének bővítése, valamint az akkumulátorgyár telepén megvalósított korszerűsítés és az új üzemcsarnok jelenlegi építése. A fejlesztések 'hatására tovább korszerűsödött a termelés, változott a termékösszetétel, javultak a munkafeltételek. Az üzemek összességében, teljesítették expartfeladataikat. Kiemelkedő a Temaforg gyári egység, a Háziipari Szövetkezet, a Sportcoop Kisszövetkezet munkája. Termékeiket gazdaságosan, jól lőhetett értékesíteni. Az export aránya megközelíti a 15 százalékot, melyből jelentős a tőkés országokba' való értékesítés. Az ipar szervezeti kerete, a gyáregységek, a telephelyek vállalaton belüli helyzete az irányítás korszerűsítésével javult, de önállóságuk növelésében további előrelépés szükséges. A pozitív irányú változások mellett vannak gondok, problémák is. A telephelyek egy része korszerűtlen, hiányzik a termeléshez szükséges nagyobb önállóságuk. Lassan, fejlődik az üzemek . kooperációja, a szerződéses kötelezettségek teljesítése, a belső tartalékok feltárása. Az anyaggazdálkodási és a szállítási nehézségek is hátráltatják a termelést, a folyamatos munkavégzést. Jelentősen fejlődött a mezőgazdasági szövetkezetek ipari te- [ vékenysége is, melynek értéke meghaladija a 350 millió forintot. Kiemelkedő a szalkszentmár- toni Petőfi és a tassi Dózsa Termelőszövetkezetek ipari teljesítménye. Az adottságokra alapozva A mezőgazdaság a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére összességében teljesítette feladatát. A hét mezőgazdasági szövetkezet 42 ezer hektáron gazdálkodik, termelési értékük meghaladja az 1,3 milliárd forintot. A termelési és gazdálkodási eredmények differenciáltan alakultak. Négyezemégyszáz a szövetkezeti tagok száma. A gazdálkodás az elmúlt négy év során eredményes volt, melynek alapja a termőhelyi adottságokat jobban figyelembe vevő termelési szerkezet kialakítása, a folyamatos fejlesztés és szakosodás, a széleskörű takarékosság és a szövetkezeti tagok szorgalmas munkája. A szántóföldi növénytermesztés területén az összes vetésterület 54 százalékán termelnek búzát és kukoricát, melynek emelkedtek a hozamai. A búza 'hektáronkénti hozama például 4,2 .tonnáról 5,3 tonnára növekedett 1980-hoz viszonyítva. A szőlő- termelés és a 'borászat területén szélesedtek az integrációs kapcsolatok, melynek jó példája a szabadszállási Aranyhomok Tsz és az Izsáki Állami ' Gazdaság között kialakult együttműködés. A nagyüzemi állattenyésztés a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre, valamint a juhászaira szakosodott. Az utóbbi években csökkent a szarvasmarha-állomány és a tejtermelés, ugyanakkor egyenletesen, nőtt a vágósertések száma. A rét-legelő területek hasznosítását jól szolgálja a juhászat, amelynek számottevő az exportja. A mezőgazdasági termelés területén, kiemelkedő szerepet töltenek 'be a háztáji és kisegítő gazdaságok. Az összes mezőgazdasági termelési1 érték egyötöde a háztáji gazdaságokból származik. Még vannak hiánycikkek Jelentős fejlődés valósult meg a településfejlesztésiben. Javult a szociális ellátás színvonala, korszerűsödött a kereskedelem, kedvező változás következett be á kommunális ellátásban is. Ennek ellenére az általános ellátás színvonala elmarad a követelményektől. A kereskedelmi forgalom mennyiségi növekedésével együtt javult a kínállat minősége, azonban nem csökkent a hiánycikkek száma. A megépüli Iparcikk Áruház jelentős változást hozott az ellátásban, de a vendéglátó egységek egy része elavult, korszerűtlen, nem éri' el a kívánt színvonalai. A közlekedés és hírközlés területén is vannak gondok. A községeket összekötő utak állapota elmarad a követelményektől, a tanácsi kezelésben lévő belterületi úthálózat kiépítettsége és minősége sem fellel meg a forgalmi igényeknek. A MÁV forgalmi épületének állapota sem kielégítő, felújítása időszerű. A hagyományos postaszolgáltatás megfelel az elvárásoknak, de javítani' szükséges a hírközlésen. Az egészségügyi hálózat tervszerűen fejlődött, Bővültek a személyi- és tárgyi feltételek, növekvő színvonalon biztosította a lakosság ellátását. A körzeti orvosi rendelő átadásával tovább javulnak a gyógyító és megelőző munka' feltételei. Jelenleg tíz orvosi körzetben folyik az egészségügyi ellátás, egy körzeti orvosra 2500 beteg jut. Több mint hatszáz lakás A települések infrastruktajTá- lis fejlesztése, a (kommunális ellátás a tanácsi gazdálkodás keretében valósult meg. Településfejlesztésre 172,8 millió forintot fordítottunk. amely meghaladja a tervezettet. Az elmúlt években megvalósult és megkezdte működését egyebek között a szalkszent- mártoni művelődési ház. a szabadszállási 13 tantermes iskola, a Kiskunsági Iparcikk Áruház. Jelenleg épül a Kunszentmiklósi Nevelési Központ, a körzeti rendelőintézet. a mosószalon. A lakás- építési program k^netp>en felépült több mint hatszáz lakás, melynek 94 százaléka önerőből valósult meg. A fejlesztések közül kiemelkedik a vezetékes földgázhálózat építése, s Kunszentmiklós mellett földgázt kapott Szabadszállás, Kunadacs és folyamatban van Tass község lakossági gázellátásának megvalósítása is. A (bekapcsolt lakások száma megközelíti az ezret. Tovább épült a víz-, villanyhálózat. folyamatban van a Kun- peszéri Vízmű létesítése: amellyel megoldódik a község vezetékes vízzel való ellátása. A községiéi les ztési célkitűzések megvalósításában jelentős a lakosság áldozatvállalása, anyagi hozzájárulása. társadalmi munkája, amely megközelíti a 150 millió forintot. Javult az oktatás feltétele A közoktatásban, közművelődésben is előrelépés történt, javult az oktatás tárgyi feltétele. A körzet általános iskoláiban 3051- en tanulnak. 166 pedagógus irányításával. A felső (tagozatban a tanórák 82 száizalékát szaktanár táti a el. Az általános iskolát vég. zettak 90 százaléka tanul tovább. A hétközi kollégiumok 145 hely- iyel rendelkeznek. Eredményes munka folyik a kunszentmiklósi gimnáziumban és a szakmunkásképző intézetben. A vonzáskörzet valamennyi községében működik művelődési ház. Falai között otthonra talált, az ismeretterjesztés. a klubmozgalom, az öntevékeny képző- és zeneművészet. a hagyományokat ápoló amatőr mozgalom. A (könyvtárak állománya 16 ezer kötettel gyarapodott. Minden ötödik lakos könyvtári tag. Eredményes munka bontakozott .ki a népművészet és a néoi hagyományok tárgyi emlékeinek feltárásában és közkinocsé tételében is. Jelentős helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik a Kunszentmiklósi Tájmúzeum, a Selyem-tanya és a Nyatovágó csárda. a szalikszentanáriam Petőfi Múzeum. A helytörténeti munkát jól segíti a Kunszentmiklósi Miú- zeumbarátok Köre. Emelkedő színvonalon a tö- megpolitikai munka eszközei voltak a pártakta tás különböző tanfolyamai. Több mint 2600-an vet. tek részt szervezett politikai oktatásban. Hatékony formának bizonyult a politikai vitakör. A KISZ-oktatás keretében mintegy 1600 fiatal gyarapította politikai ismereteit. A pártmunka fontos részévé vált a politikai irodalom terjesztése. A munka eredményét jelzi, hogy minden ötödik család előfizetője a Nép- szabadságnak. vagy a Petőfi Népének. és minden negyedik párttag rendszeres olvasója valamelyik pártfolvóiratnak. A városi jogú pártbizottság irányítása alá 33 alaoszervezet egy nagyközségi pártbizottság, két pártvezetőség tartozik. A párttag- létszám 1239. Száztíz pártcsoport működik. A felnőtt lakosság 9,9 százaléka párttag. I960 óta 217 jelentkező felvételére került sor. A párttagság 61,9 százaléka fizikai dolgozó. A tőmegszerveze- tekbs.n., 1 tömegmozgalmakban eredményes munka folyik,, betol, tik megnövekedett j feladataikat. Bene János a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára A januári szokatlanul erős hideghullám, mint tudjuk, országszerte kisebb-nagyobb fennakadásokat okozott a legkülönfélébb energiaszolgáltatásban. Sőt. ami nálunk ritkán fordul elő, még a villany is kialudt egy-egy órányira az ország néhány körzetében. Noha a zavarokat rövid időn belül sikerült elhárítani — önkéntelenül felmerült a kérdés: vajon van-e elegendő erőművi kapacitásunk? Képesek vagyunk-e ilyenkor is kielégíteni a villamosenergia-igényeket ? A kérdés még inkább indokoltnak látszott a Minisztertanács energiatakarékosságra felszólító közleménye, a televízió műsorának korlátozása után. De mielőtt a kérdésre válaszolnánk, a viszonyok jobb ismerete érdekében talán nem lesz haszontalan némi történelmi visszatekintés. A széntől az atomig Magyarországon 1960-ig csak szénerőművek épültek, majd az olcsó olaj és gáz - ériizedében a szénhidrogén-bázisú erőművek. Az idő tájt tízévenként megkétszereződött a villamosenergiaigény, sőt. nálunk e tendencia még néhány évig, az első olajárrobbanást (1973-at) követően is tartotta magát. Az ország villa- moserőműveinek teljesítőképessége 1968-ban 2700 megawatt volt (Egyetlen megawatt nagyjából 1000 villanyvasaló egyidejű működtetéséhez elegendő teljesítőképességet jelent.)' 1978-ban ez. a szám már elérte az 5400-at, de csak 2000 megawatt volt a szénbázisú, 3400 megawatt teljesítőképesség már a szénhidrogénből villamos energiát termelő erőműveké. Mára valamelyest javult a helyzet a most mintegy 6200 megawattnyi teljesítőképesség növekményét lényegében a Paksi Atomerőmű első két blokkjának belépése adta. Védik a frekvenciát Ami viszont a jelenleg rendelkezésre álló teljesítőképességet illeti: az említett 6200 megawatt, a zömében a Szovjetunióból származó (1200—1400 megawatt) importtal együtt elegendő a legnagyobb, például tél esti csúcsfogyasztás kielégítésére. Sőt, a szükséges tartalékon túl is van némi további szabad kapacitás. (Amire szükségünk is lesz, hiszen a paksi erőmű következő blokkjának belépéséig az ország villamosenergia-fogyasztása tovább növekszik.) A magyar villamosenergiarendszer része a KGST-országok Villamos Energia Rendszerei Egyesülésének, azaz hálózatunk össze van kötve a többi országéval. A KGST-országok közös — jobb hasonlat híján: „együttlé- legző” — rendszerének teljesítőképessége természetesen sokszorosa a miénknek. Az „együttlé- legzés” pedig azt jelenti, hogy a váltakozó áram jellegéből eredően, e rendszer minden egyes erőművének, annak minden egyes áramfejlesztő generátorának szinkronban kell járnia. Az áram frekvenciája 50 Hertz, azaz, az áram másodpercenként 50-szer „lüktet”, mégpedig az egész hatalmas rendszerben egyidejűleg. Mind az erőművi gépeket, mind a hálózatból áramot fogyasztó berendezéseket erre az 50 Hertzre méretezték. Kisebb eltérés még nem okoz gondolt ám egy bizonyos frekvencia alatt már komoly hibák következnének be mind a villamos- energia-rendszerben, mind a hálózatban, mind a fogyasztónál: veszélybe kerülne az egész rendszer együttműködése — ezért védik a frekvenciát. Takarékoskodjunk! Talán emlékszünk: amikor a szakemberek nálunk az áramkimaradást indokolták, éppen a frekvencia csökkenésére hivatkoztak. Amely „a bajok hőmérője”, lévén az erőművek teljesítménye és a terhelés (a pillanatnyi villamosenergia-igény) egyensúlyának mutatója. Ha a frekvencia 50 Hertz, vagy alig kisebb, de stabil, akkor fennáll ez az egyensúly. Ha azonban a frekvencia csökkenni kezd, az arra utal. hogy a szinkronban járó áramfejlesztők a nagyobb terhelés hatására lelassultak, veszélyben az egyensúly. Ez történik, ha például valahol üzemzavar miatt „kiesik” néhány száz megawatt. Mivel ez akár a másodperc töredéke alatt bekövetkezhet, a frekvencia védelmében a rendszer automatikusan kapcsol ki fogyasztókat. Nos, így történt nálunk is e hideg napokban. Az egyórányi időszak, amíg áramra vártak az ország egyes körzetei, az intézkedésekre, a tartalékok „bevetésére” kellett Meg kell még jegyezni: a világ egyetlen villa- mosenergia-rendszerét sem tervezik százszázalékos biztonsággal, ez olyan sokba kerülne, hogy egyszerűen nem éri meg. Legfeljebb évi néhány óráig tartó, és csak kisebb régiókat érintő ellátási zavarokat minden rendszerben szükségszerűen megengednek. (Áramkimaradás a hideg napokban nemcsak nálunk fordult elő, hanem Európa számos országában, így például Francia- ország, Olaszország egyes területein is.) E rpvid magyarázat persze leegyszerűsített. De az elmondottakból annyi alighanem világos: nem erőművi kapacitások hiánya okozta az áramkimaradást. Takarékoskodnunk kell a villamos energiával, mert a szokatlanul erős télben az erőművek is több fűtőanyagot fogyasztanak, főként a drága gázból és olajból. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy kevesebbel beérjük, hogy ez a kemény tél kevesebbe kerüljön az országnak, s mert a villamos- energia-ellátás biztonsága ettől is függ. TrOmböesky Péter
