Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1985. január 22. XTBSZf-irBßEGENDŐ MŰTRÁGYA ? A kimagasló eredmények záloga GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Ifjú szakemberek mentorai — Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése tette lehetővé, hogy ma mintegy 5 milliárd ember élhet a Földön. Ha az alaptudomány nem emelte volna ilyen szintre az ipart és a mezőgazdaságot, ha azok megrekedtek volna egy korábbi szinten, akkor ma száz ember közül kilencvenkilenc lassú éhhalálát szemlélhetnénk végig tehetetlenül — nyilatkozta a közelmúltban Gyarmati István állami díjas akadémikus. Való igaz, napjaink terméseredményei, összehasonlítva az egy évszázaddal ezelőttiekkel, jelentősen megnőttek. A földek termőképessége a legegyszerűbben műtrágyázással javítható. A korábbi művelési módok után az intenzív gaz­dálkodás elengedhetetlen feltétele lett a növények szaka­szos táplálása. Azonban a munka nem ilyen egyszerű. lyes no vény táplálás hoz megvan a szakmai háttér. Az ehhez szük­séges vizsgálatokat a megyében több 'helyen elvégzik. Az ered­mények még a mintavétel heté­ben a termesztők kezében lehet­nek. Egy-egy ilyen vizsgálat nem is kerül megfizethetetlenül sokba. Egy 50 hektáros búzatábla el­lenőrzése 900 forint. A háttéripar ellentmondásai Hazánk mezőgazdasága évente egymillió 650 ezer tonna nitrogén­foszfor- és káliumhatóanyagot igényel, Bács-Kiskuné 150 ezer tonnát. Ennek 55—60 százalékát a hazai ipar termeli, a többit importáljuk. A nitrogén kivéte­lével elvben minden rendben van. A szakemberek legtöbbje eskü­szik a nitrát- és a mész-ammon- salétrom-tartalmú műtrágyákra. A karbamidot már kevésbé tart­ják jónak. Nem célunk velük vitába szállni, azonban tény, ihogy az alapműtrágyázáshoz — ahol a „gyorsaság” elhanyagolható — a nehezebben oldódó karbamid is jól alkalmazható. Dr. Mormer Miklóssal, a kecs­keméti AGROKER Vállalat igaz­gatójával az idei nitrogénmű­trágya-ellátásról beszéltem. — Tavaly a felhasznált nitro­gén mintegy harmada volt kar­bamid. Idén ez az arány 40 szá­zalékos lesz, mert a Péti Nitro­Segít a számítógép A genetikus talaj térképezés második ciklusa is befejeződött. Ez — ahogy Balog Béla, a me­gyei növényvédelmi és agroké­miai állomás igazgatója elmond­ta — pontos adatokhoz juttatja a szakembereket. Ezután egysze­rű számtani műveletékkel meg­határozható, mekkora a talaj táp­anyagtartalma, és a kívánt tér- - méseredmények eléréséhez mi­lyen nagyságú műtrágyaadag kell. Ehhe3 az állomás — országos hálózatra kapcsolt — számítógé­pe is segítséget nyújt. — A megye tápanyag-ellátott­ságával nincs különösebb baj — említette Balog Béla. — Az or­szágos átlaghoz hasonló Bács- Kiskunban is a helyzet. Az üze­mek 60 százalékában az agronó­miái igényeknek megfelelő meny- nyiséget juttattak a földekre. Húsz százalékuknál valamilyen szakmai indokkal ennél többet, a maradék 20 százalék, főleg anyagi okok miatt, kevesebbet fordított a tápanyag-utánpótlásra. Ez tehát a mennyiségi oldal. A munkavégzés minőségénél már több a kifogásolnivaló. Er­ről megtudtam, hogy a legfőbb hiba az egyszeri nagy adagú ki­juttatás. A növényeket több kül­ső ok miatt is — szennyezett kemikália, fagyott talaj, helyte­len technológia stb. — „elkerül­heti” a hatóanyag. Pedig a he­gén Művek évente 190 ezer ton­nát gyártó mész-ammonsalétrom- gépsora rekonstrukció miatt le­állt. Ez a karbamid javára az előző évekhez képest 10 száza­lékos eltolódást okoz. Ahogy az igazgató szavaiból kitűnt, idén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „be­zárta” a korábbi kiskapukat. Ugyanis tavaly augusztusban lét­rehozták az Agrokémiai Egyesü­lést, amely ellenőrzi az egyes forgalmazó vállalatok, termelési rendszerek tevékenységét, s ügyel az egyenletes, protekciómentes műtrágyaszétosztásra. A hitelteiihekkel együttjáró készletezés szinte mindenütt gon­dot okoz, pedig hosszú távon ez ígérkezik elfogadható megoldás­nak, hisz már korábban is be­bizonyosodott: azok a gazdaságok járnak jól, amelyek élnek az elő­szállítás lehetőségével, és az első negyedévben felhasználandó mű­trágya jelentős része már a tár­házukban van. Mint megtudtam, az AGROKER támogatja a tér- ■ ségi tárházak építését, így készült a KAGE, a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát jánoshalmi, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság lakiteleki és a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tárháza. Hatékony felhasználás A megye termelőüzemei álta­lában jól állnak, hiszen még ta­valy kiszállították a tavaszi fel­használású műtrágyák felét, ez 11 ezer hatszáz tonna hatóanya­got jelent. Más megyékben nem ilyen megnyugtató a helyzet. Tehát biztató tavasz elé néz­hetnek gazdaságaink, a fejtrá­gyázáshoz elegendő és ésszerű kompromisszumok mellett meg­felelő minőségű műtrágya áll rendelkezésükre. Csak a haté­kony, szakszerű felhasználásra kell ügyelni. Egyébként a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság 16. megyében, közöttük Bacs-Kis­kunban is most ezt vizsgálja. Czauner Péter Bács-Kiskun megyében nin­csenek régi hagyományai a gép­iparnak. Ilyen jellegű üzemeink és oktatási intézményeink, nagy­részt csak egy-két évtizedes múltra tekinthetnek vissza. A Gépipari Tudományos Egyesület itteni tevékenysége az ipar fejlő­désével párhuzamosan bontako­zott ki. Napjainkban 353-as tag­létszámmal a helyi MTESZ egyik legnagyobb tagszervezetét alkot­ják. Dr. Varga Lászlóval, a kecs­keméti területi szervezet elnöké­vel.. arról beszélgettünk, hogy miben tudnak segíteni megyénk gépiparának, mi a jellemző az egyesületi életre. — A GTE-nek Bács-Kiskun- bam két csoportja van, a kecske­méti területi és a bájai városi szervezet. Legnépesebb a GAMF intézményi csoportja, de sok tag- társünik van a SZIM-nél. az Áp­rilis 4. Gépipari Műveknél, a MEZÖGÉP^nél és a Villamos­szigetelő és Műanyaggyárban is. Sajátos szervezetünk a főmérnö­kök tanácsa, ahol az ipari üze­mek műszaki és termelésirányító vezetői ismerkedhetnek meg egy­más lehetőségeivel és gondjai­val, amiből hasznos együttmű­ködés alakulhat ki. — Mi adja az egyesületi mun­ka gerincét? — Konferenciák és szeminá­riumok rendezése mellett figyel­jük a fiatalok tevékenységét, tu­dományos diákköri munkáikat és szakdolgozataikat értékeljük, és a legjobbakat pályadíjjal jutal­mazzuk. Legjelentősebb tevé­kenységünk azonban a szakmai továbbképző tanfolyamok szer­vezése. Ezzel a megye iparának közvetett ' úton ugyan, Vle nagy segítséget nyújtunk, hiszen az oktatási . intézmények nem fog­lalkoznak például iműanyagfel- dolgozó szakmunkások képzésé­vel. A BRG, a VSZM és a-Ka- loplasztik dolgozói számára ren­dezett tánfolyamokkal igye­keztünk ezt az űrt betölteni. De említhetném a hőkezelő- anyagviizsgáló, meós, és tűzvé­delmi szaktanfolyamunkat is, amelyekkel évehte csaknem egy­millió forint bevételre teszünlor szert. — Van-e közvetlen gyakorlati haszna annak, amit csinálnak? — Most alakult a szerelési szakbizottságunk, . amely részt kívám venni a BOSCH szerelősza­lagok elterjesiztésében.' A ME­ZŐGÉP megbízásából azt ta­nulmányoztuk, hogy az üvegszá­las poliészter . Claas kombájn­tetőket lehetne-e olcsóbb tech­nológiával készíteni? A kérdésre nemleges választ adtunk, de a tudományos munkában sokszor a negatív eredmény is eredmény, hiszen kiderül, hogy milyen irányiban nem szabad próbál­kozni. — Mik az ez évi terveik? — Tovább folytatjuk tanfo­lyamszervező és oktató tevé­kenységünket, s jelentős eseiné- nyünk lesz az őszi tisztújítás. Október 17 és 18-áni a Technika Házában nagyszabású szeminá­riumot rendezünk, „Felügyelet nélküli gyártás-automatizálás" címmel. B. F. I. GONDOSKODÁS A MEZOGAZDASAG1 DOLGOZOKROL TÚL A MEGYEHATÁRON Egerszóláti rókaprémszüret Képek és tények • Potehy községben a szövetke­zet pénzén épült 800 személye* új üzemi konyha és étterem. Kellemes, és minden évszakban szép hegy vonulatok közt bújt még Egerszólát, ez a Heves megyei község, s mégsem maradt elzárva a világtól. Hogy híre szerteszállt, s eljutott Vietnamtól egészen Amerikáig, az mindenekelőtt a település Ho Si Minh Ter­melőszövetkezetének köszönhető, ahol nem­zetközi mércével mérve is igen magas szín­vonalra emelték a jelenleg már 30 ezres törzsállománnyal rendelkező libatenyésze­tet. — Éppen ez okozta nálunk a gondokat — em­lékezett korábbi találkozásaink egyik visszatérő témájára Dér József elnök, aki egyébként büsz­ke arra, hogy barátai, közelebbi ismerősei tré­fálkozva, de nem bántóan, Libás Jóskának hív­ják. A Nimródban olvasták A gond lényege az, hogy a legjobb tartási mód mellett is egy ilyen hatalmas állománynál elke­rülhetetlenül számolni kell bizonyos mennyiségű elhullással, selejttel, illetőleg, keltetésre alkal­matlan, befulladt tojással — folytatja az el­nök. — Ez nálunk összességében is tiz százalék alatt van ugyan, mégis évente 40 tonna húst, és — egymillió tojást alapul véve, nagyon jó, 75 százalékos kelési arány mellett — rengeteg, 250 ezer hasznavehetetlen tojást jelent. Kedvenc témájáról órákon át szívesen beszél­ne az elnök, de szorítkozzunk most csak a lé­nyegre: az elhullással keletkezett húshegyeket gázolajjal égették el, a rossz tojásokat pedig elásták. Az olajról tudjuk, hogy drága, és ráadá­sul szennyezi a környezetet. A munkáról, ame­lyet az égetésre és a tojástemetésre fordítottak •— tudjuk, hogy igen időigényes és szintén drá- ga. — Sokáig törtük a fejünket, mit tehetnénk? — emlékezik most már könnyebb szívvel az elnök. — Végül véletlenül egy jó ötletre buk­kantunk a Nimród című vadászlapban. Ezek szerint prémrókákkal feletethető a selejt hús és a tojás, másrészt pedig a gyönyörű prémek, ame­lyeket nyerhetünk, előbb-utóbb jó üzletet je­lentenek. Néhány éve Csehszlovákiában a mezőgazdasági és ipari. dolgozók jövedelme lényegében kiegyenlí­tődött. De más téren is figyelemre méltó a gondoskodás. így például minden évben 248 000 ember, a szövetkezeti ta­gok 40 százaléka vesz részt meg­előző orvosi vizsgálaton, s 24 ezer azoknak a száma, akik gyógyfür­dői kezelésben részesülnek. A me­zőgazdasági szövetkezetek tagsá­gának majdnem a fele étkezik üzemi konyhán. Az ebéd ára igen alacsony, a költségek egy részét a szövetkezet fedezi. Csehszlová­kiában a mezőgazdasági szövet­kezetek óvodáiban összesen 55 000 férőhellyel rendelkeznek, így a 3—6 éves gyerekek 95 száza­léka kerül be ezekbe a gyermek- intézményekbe. 1976—1982 kö­zött a mezőgazdasági szövetkeze­tek 50 000■ új lakást építettek. A falu óvodáját a szövetkezet a helyi tanáccsal közösen építette. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A rabló és a rádiók Expressz sebességgel E téren akkor már gazdag tapasztalatokkal rendelkezett a sződi Virágzó Mgtsz. Ide láto­gattak el az egerszóláti gazdaság vezetői, ahol szívesen felvilágosították őket minden fontos tudnivalóról. H§9flSl Ezek után pedig már expressz sebességgel mentek a dolgok. Az ötlettől a tett megvalósí­tásának kezdetéig alig két hét telt el: először rókafarmot építettek korszerű, öntisztítós ket­recekkel, majd betelepítették ezeket norvégiai fehér- és lengyel kékrókákkal. A továbbiakról már Kálmán Mihály főköny­velő beszél: — Kétszázötven állattal kezdtük, és erre öt évre szóló fejlesztési tervet készítettünk. Ügy számítottunk, hogy az első két esztendő nem hoz nyereséget. Most, kellemes meglepetésünk­re az idei eredmény 1,5 millió forint, és bár • A metamorfózis végállomása: ez lett az ér­téktelen, sőt káros hulladékból. igaz, hogy ez csak jövőre realizálódik mint ár­bevétel, azért nagyon örülünk neki. Hadd te­gyem itt mindjárt hozzá, hogy ez a telep ki­lenc dolgozójának, különösen pedig az ott folyó munkát irányító Török Lajos kiváló száktudá­sának köszönhető. Mielőtt pedig feltennénk a nyereséggel kap- csoliaitos utolsó kérdésünket a tsz vezetőinek, hadd áruljuk el: december második hetében „prémszüretet” rendeztek Egerszóláton, ez adott apropót erre a beszélgetésre. Ami pedig ezt a különös szüretet illeti. Dér József így válaszol: Gazdag „termés” A napokban összesen 300 gyönyörű rókát „vet- kőztetűnk” le, s a szebbnél szebb prémeket megtisztítás után adjuk el, illetve továbbítjuk értékesítésre. A mostanit újabb prémszüretek követik majd, de görényprém változatban, köz­ben ugyanis ezeket a kistestű, de nagyon szép bundájú ragadozókat is bevontuk „prémüze­münkbe”. A nyereségről azt mondhatjuk, hogy az teljes mértékben összefügg a beszélgetés kezdetén em­lített gondjaink megszűnésével: nem kell el­égetni a 40 tonna húst — nincs szükség tehát a drága olajra. Nem kell elásni százezer szám­ra a tojást, nincs szükség ezt végző munka­erőre, tehát pénzt időt takarítottunk meg, még­hozzá rengeteget. Másirészt, mint látható: ter­mőre fordult a „rókavetésünk”, s talán nem túl­zók és nem is hangzik dicsekvésnek, de nem­csak nagyon szép, gazdag is ez a mi prémszü­retünk. i K. T. Kevés 4 év a fegyházban? A kérdésre Kolompár Pál nem tu­dott őszintén válaszolni. Pedig az 1980-ban elkövetett rablás miatt kiszabott szabadságvesztés letöl­tése alatt volt ideje ezen gondol­kodni. Amikor tavaly június 3-án kiszabadult, nem tudta, mit kezd­jen magával. Aztán június 28-án végre elhelyezkedett segédmun­kásként Kiskunfélegyházán, a Bács-Kiáktun megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnál. Ám úgy érezte, bogy a munkából szá­mára már 3 nap is sok. Június 31-én vette a kalapját és távozott. A sok kötöttség után most ked­vére csavaroghatott, s (míg pénze volt) Ihatott. Anyja nem vette ugyan jónéven a fia magatartá­sát, de nem sokat tehetett. Elég ■gondja volt azokkal a gyerekek­kel, akik <Pál korábbi élettársi kapcsolatából származtak. Egyet ő 'nevelt, a másik kettőről pedig a gyerekek anyja gondoskodott. Kolompár a szabadon töltött július minden napján Jerészege- dett, ha csak tehette. Ám fogytán volt a rabkeresménye, így valami más jövedelemforrás után kellett néznie. Augusztusban krumpliel­adás ürügyén elment a kiskun­félegyházi K. J. Liget utcai laká­sára. Annyit tudott a férfiról, hogy régóta beteg és lábsérülése miatt mozgásképtelen. K. J-nefc szük­sége volt a burgonyára, ezért úgy döntött, hogy vásárol Kolompár árujából. Annak rend je-módja szerint kifizette a férfi az árut, majd elégedetten bekapcsolta a zsebrádióját. Ekkor támadt az az ötlete Kolompárnak, hogy a sa­ját Melódia zsebrádióját elcseré­li K. J. VEGA 404-esével. Elő­ször szó szerinti cserét ajánlott fel, majd a férfi tiltakozása élle­nére elvette annak készülékét, s K. J. nyakába akasztotta a saját­ját. Ezután Kolompár angolosan távozott. Nem sokáig örült az „új” rádi­ónak. Az hamarosan recsegni kez­dett, majd fokozatosan elhalkult. Valószínűleg csak elemet kellett volna cserélni 'benne. Ehelyett fölkeresett egy másik embert, aki­ről szintéi! tudta, hogy mozgásképtelen beteg. Egy szep­temberi délután bement K. L-né Üjélet utcai lakására. Először szórakoztatni akarta az asszonyt, hogy a gyanút elterelje. Azért, hogy jobban körül tudjon nézni, megkérdezte K. L-nét, nem akar-e a székből át­kerülni az ágyba? Miközben a fekvőhelyre segítette az asz- szonyt, észrevette, hogy van egy SOKOL típusú zsebrádiója. Azonnal felajánlotta, hogy a VE­GA 404-ast odaadja érte. Az öt­let nem tetszett K. L-nének. De hiába könyörgött Kolompárnak, az a már bevált módszerrel vég­rehajtotta a cserét, s az asszony nyakába akasztotta a gyenge han­gú készüléket. A kezdeti sikeréktől felbuzdul­va újabb tettre szánta el magát ezután. Szeptember 13-án. este S óira körül meglátta, hogy a Ta­nácsiköztársaság úti lakása felé igyekszik K. F. A bejáratnál meg­várta a férfit, majd felszólította, hogy nyissa ki a 'kaput. 1$. F. ar­ra gondolt, ha eleget tesz a „kí­vánságnak” tolvajt enged a laká­sába. Kerék perec megtagadta a kapunyitást, majd segítségért ki­áltott. Ekkor Kolompár az idős férfit az árakba lökte és elkezdte ütni. Majd mellétérdelt és egyik kezével megszorította a nyakált. Köbben a másik' kezével letépte a férfi karóráját. Szerencsére ék­kor odaért a segélykdáltásokra felfigyelő T. I. és megmentette K. F-et. Kolompár az árával azon­nal elfutott. A meginduló nyomozás ered­ményeként Kolompár Pált hama­rosan élfogták. Szeptember 17- től pedig előzetes letartóztatásban várta, hogy döntsenek a további sorsáról. A Kiskunfélegyházi Városi Bí­róság Kolompár Pált egy rendbe­li rablás 'bűntettében és két rend­beli lopás vétségében találta bű­nösnek. Ezért őt halmazati^ bün­tetésül, mint többszörös visszaesőt, 5 évi, fegyházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte. Egyben mellékbüntetésül 7 évre eltiltotta a közügyék gyakorlásától. Az or- vosszakértői vizsgálat megállapí­totta, hogy Kolompár Pál súlyos alkoholista, ezért a bíróság elren­delte a kényszergyógyításáit ás. Ab. Ítélet jogerős. Tuza Béla 1 ■l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom