Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

ORVOSSZEMMEL esalád • otthon • szabad idd Tudományos munkától a betegágyig A BETEGELLÁTÁS javítását szolgálja a mód­szereik és műszerek fejlesztése, a technikád vívmá­nyok alkalmazása, a tökéletesebb diagnosztikus pró­bák kidolgozása vegyianyagok vagy fizikai módsze­rek révén. A fejlődés tényét szigorú feltételek mel­lett kell 'bed gaz ölni. A tudományos problémákat a mindennapi gyakorlat adja. Ezek megoldását az ember igényű. A megoldott feladat eredményét a betegágyhoz kell visszavinni. A megoldás tudomá­nyos miunkával' lehetséges. De milyen ás ennek az útja? önmagában nyilvánvaló, hogy egyes 'betegségek ki nem derítet okát, előidézőjét meg kell találni. Ehhez minél több támpontot, adatot kell felsorakoz­tatni. Viszonylag egyszerű a dolog, ha egy betegséget állatban elő tudunk idézni, mert az ilyen kórforma kísérleti befolyásolása lehetségessé válik, s a keze­lés módjai is alakíthatók. 'Hasznosak az emberi szer­vezettel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtések, ame­lyek választ adhatnak arra, hogy milyen neműek, korúak, vagy mely vidéken betegszenek meg legin­kább a vizsgált betegségben? A KAPOTT ADATOK felvilágosítást adhatnak arról, hogy a vizsgált betegség 'létrejöttét befolyá­solják-e honmonműködések, korbeli adottságok, vagy egy vidék sajátosságai? Ha egy vidékre jel­lemző egy kórforma megjelenése, úgy fel kell tér­képezni annak sajátosságait. Vizsgálat alá kell ven­ni az étkezési szokásokat, az élvezeti cikkek fogyasz­tását, az ivóvíz összetételiét, a háziállatok milyen­ségét, a ruházkodást, az éghajlati adottságokat, de sok más számbajöhétő .tényezőt is ezeken kívül.' Amely vonatkozásban eltérés van a többi — statisz­tikailag feldolgozott — vidék adataihoz képest, azt a különbséget kell elemezni, s ez elvezethet az előidéző Okok földerítéséhez. Egy bizonyos kórfor­ma szabványtól eltérő esetiét mindenképpen érde­mes és célszerű feldolgozni. Ha pl. egy ötvenéves férfinél infarktust észlelünk, az nem tér el a.szab­ványtól, de ha ugyanezt egy huszonötévesnél ta­pasztaljuk, az .irodalmi közlés alapját képezi. ■MEG 'KELL VIZSGÁLNI, hogy a 'laboratóriumi leletek, a panaszok és a fizikális vizsgálat menyi­ben eredményez szabványos észlelésit és mennyiben, tér eül alttól? Az infarktusnál a vérnyomás esése diagnosztikus jel. Ha. 'bekövetkezne magasabb vér­nyomás mellett, az már Irodalmi közlést érdemelne. A klasszikus tudományos munka keretében olyan kísérleti profilt kell megalkotni, melynek eredmé­nye választ ad valamely gyakorlati kérdésre, vagy adnak egy részletére. Lehetséges, hogy egy anyag hatása, mély lehet táplálék, ízesítő, vagy tartósító, de egyéb 'is — kérdésessé válik: káros-e vagy sem? A kérdés tisztázható állatkísérletek segítségével. Kimutatható értágíitó vagy szűkítő, • szívre gyako­rolt hatása, vagy mérgező vollita bizonyos mennyi­ség mellett. Emberen is végezhetők kísérletek or­vosi kritika biztosításával. Pl.: megfigyelhető’bizo­nyos mozgások hatása az izom növekedésére, a lég­zés • gyorsaságának változtatása fizikai teljesítmé­nyekre, stb. A 'kórbonctani és kórszövettani vizs­gálatok adatai is jelenthetnek előrelépést. A tapasz­talat gyűjtő és a provokált feladatot adó tevékenyT . ség egyaránt tudományos igényű, amennyiben' ered­ményeik vissza kerülnek a betegágyhoz. TERMÉSZETESEN vannak olyan kutatások, me­lyeknek a 'haszna nem azonnal mutatkozik, de a szándékot és a készséget minden orvostudományi 'törekvésben' a 'betegség leküzdésének az igénye kell, hogy jelentse. Dr. Honti Géza HORGÁSZOKNAK Halvédelem a befagyott vizeken Ma már igen sok «horgászegyesü leinek van kisebb -nag y abb vize, amelyek gon­dozása komoly feladat. Télen, amikor jégpáncél fedi a vizeiket, gondoskodni kell a megfelelő oxigén-utánpótlásról, hogy megelőzzük a halpusztulást. Átéli vízgon­dozásról, a téli tennivalóikról Vaszkó Jó­zseftől, a MOHOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságának halászati agronómu- sától kértünk tájékoztatást. — A téli tógazdasági feladatok nem igé­nyelnek különleges szakértelmet — mond­ta. — A haliaknak télen Is víziben oldott oxigénre van szükségük. A horgászok ál­talában tudják, hogy vízterületükön merre vannak a legmélyebb részek. Nagy a va­lószínűsége, hogy ott vermel a 'halállomány. Ezért, amikor a víz befagy, és a jég elbir- j# az embereket, léket kell vágni, a 10-12 négyzetméteres általában megfelel. A lé­ket mindig az uralkodó szélirányba ké­szítsük. Persze ha ismét befagy, megint szabaddá kell tenni. A lékelést fejszével is végezhetjük, de az elég fáradságos. A legjobb a jégfűrész, de 'lehet motorosfű- résszel is lékelni. !Felhívnám? a figyelmet a balesetveszélyre. A kivágott lyukba munka közben is könnyen beleeshet va­laki, de később sem árt az óvatosság, ezért a léket meg kell jelölni nádcsomóval, vagy a kivágott jégdarabokkal. — További feladatok adódnak, ha a jég­re hő esik. A tiszta jégen ugyanis még átsüt a nap, tehát a vízben képződik ele­gendő oxigén. 'Ha azonban 10-15 centimé­ter vastag hőréteg takarja a jeget, akkor a vízben az ox'igémképződés megszűnik. Nagyon fontos tehát, hogy a horgászok legalább a víz egyharmadáról eltakarít­sák a havat. Ha nagyobb a felület, akkor szakaszosan kell á havat eltávolítani. — Különleges 'helyzet akkor áll elő, ha a jég igen vastag és a tél tartós. Ilyen ese­tekben már ellenőrizni kell a vizet. Meg kell állapítani, hogy mennyi a vízben az oldott oxigén. Ez a folyamat komoly szak­tudást igényel, ezért ennek a műveletnek az elvégzésére a legközelebbi halgazda­ságból szakembert kell' kérni, aljcire nyu­godtan rá lehet bízni a vizsgálatot. Hosszú teleken ajánlatos ellenőrizni a víz PH- értékét, vízkeménységét is. Az iszapból sok esetben káros gázok halmozódnak fel a vízben. A vízkeménységet lakmuszpa­pírral lehet megállapítani. A vízbe már­tott papírt hasonlítsuk össze a dobozon található színskálával. Ha az élszínesedés erős-és a PH-érték 8-9 körül van1, akikor azonnal hívjunk szakembert. H. G. Hogyan hasznosítsuk a záportározót? A záportározó hasznosí­tására néhány gondolatot szeretnék felvetni. Előzetesen hangsúlyozom, hogy a Kovács Árpád által megfogalmazott közös hasznosítással teljes mér­tékben egyetértek. Én azon­ban a horgászokat érintő problémákról szeretnék ír­ni. Mindenképpen el kell ke­rülni azt, hogy a tó né­hány ember kikapcsolódá­sát jelentse, ezért külön zárt egyesület létrehozása nem célszerű. Legtöbb hor­gász a napijegyes rendszer megvalósítása esetén tudná igénybe venni a vizet. En­nél is olyan szabályokat kellene bevezetni, misze­rint egy horgász például •hetente egy napijegyet vá­sárolhatna. Feltételezve, hogy a víz halállománya az átlagos horgászvizeknél sokkal na­gyobb. így a fogás valószí­nűsége is nagyobb. Ezért javaslom, hogy a kifogott nemes halak értékének bi­zonyos százalékát távozás előtt fizettessék ki. A hor­gászok nagyobb része azon­ban nem hűshorgász, ezért azzal egészíteném ki, hogy egy nemes halat térítés nélkül, el lehetne vinni. A többi értékének legalább a 80 százalékát meg kellene fizetni. A napijegy-árusítást, a halak mérlegelését és a té­rítés befizetését a bejárati kapunál létesített portáin javaslom megoldani. A keszegféléket térítés nélkül lehetne elvinni, ez­zel elő lehetne segíteni a gyermek és ifjúsági horgá­szat fellendítését. A víz halállományát az „egyéb halakkal” (főleg keszegfé;- lékkel) mindenképpen bő- víteném. A halfogó ver­senysport erősítésére a ta­vat fel kell használni. Gya­korlási, edzési lehetősége­ket kell biztosítani és er­re fel kell hívni a kecske- méti egyesületek figyelmét. A gyermekhorgászok gyakorlati oktatását is ezen a vízen javaslom meg­valósítani, J úgy hogy az egyesületek .kijelölt ifjúsági felelőseinek vezetésével — előzetes bejelentésre — díjmentesen horgászhatná­nak. Juhász József Kecskemét, Lánchíd u. 3/a. II. 6. NAPTÁR Január 18-től 24-ig igen jó, 25-tőH 29-ig jó fogást ígér a horgásznaptár. KÖZGYŰLÉSEK A Soltvadkert—Kiskőrösi Petőfi HE szombaton 9 órá­tól tartja közgyűlését. Ga- rán pedig vasárnap kerül sor a beszámolóra és a vi. tára 8.30-tól, a tsz ebédlő­jében. Szép hó Jean Richepln francia költő fenti című verséből Idősünk. VÍZSZINTES: i. Az Idézet első ré­sze (Zárt betűik: Y, E, D.) 14. Nagy- család a déli szlávoknál. IS. Lassú, tétova. 1K. Becézett női név. 17. Vesz­teség. 1B. Spanyol város a Dueró fo­lyó mentén. 18. ... poetica. 30. Sodó egynemű betűi. 32. Lengyel város. 25. Névelő. 36. Aroma.. 39. Erdei gyü­mölcs. 30. .. . áll (kíváncsiskodik). 32. Származás. 34. Az ablakon keresztül beszél. 35. Vonali részel 36. Képes újság. 39. Kelleti férfinév. 40. Határ­folyó. 42. Kés. 44. Földöntúli lény. 46. Mutatószó. 48. Csuk és ... (Gaj- dar-mü). 46. Tusa egynemű betűi. 50. „Új ... jól seper” (mondás). 52. Val­lás rövidítése. 54. Nyelvtani művele­tet végez. 56. Testrésze. 57. Arat. 59. Látványos szórakoztató műsor. 60. . . . causa (jámbor ügy). 61. Spanyol­fal. 62. La ... (Dél-amerikai fővá­ros). 63. Kettős betű. 65. Csillogó drágakő. 66. Másolni kezdi! 68. Hor­gász-zsineg. 70. Átemelés a tenisz­ben. 72. Idegen férfinév. 74. Nagy nö­vény. 76. Megalkuszik a körülmé­nyekkel. FÜGGŐLEGES: l. Dohányzik. 3. Durvára őrölt hántolt zab. 3. A „Há­rom a kislány” egyike. 4. Próba rö­viden. 5. Kedves mesefigura. 6. Va­dászkutya. 7. Színművész (Dezső). 8. Számnév. 9. Fém. M>. Gyümölcs népi­es neve,1111. Feltéve. 12. Német női név. lé. Aiprít. 30. Az idézet második része (Zárt betűk: D, A, T.) 3i. Szi­laj. 33. Radó Sándor fedőneve volt. 31. Kukucskál. 27. Szóösszetételekben zenével valló kapcsolatot jelöl. 28. Sírkert. 30. Sütemény. 31. Illat, 33. Fog. 34. Kiszáll belőle az élet. 37. A gallium vegyjele. 38. Zárthelyi' rövi­den. 41. Női név. 48. Szándékozik. 45. Sztrrültlg. 47. Fogó jelzője lehet. 49. El. SÍ. A jásptsnaik szépen színezett hagymazöld változata. 52. Női név. S3. Hosszabb Ideig. 55. Foltos prémű ragadozó. 57. Hajórész. 58. Betegség előjele lehet. 64. A szilícium és a hid­rogén vegyjele. 66. Kína első embere volt. 67. Talpon van. 69. Indulatszó. 70. Dolgos állat. 72. Kohó egynemű betűi. 70. ... ipso. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 30. számú sorok megfej­tése január 23-ig. F. I. A január li-én közölt rejtvény he­lyes megfejtése: Amilyenek Lucától karácsonyiig a napok, olybá lesznek az eljövendő hó­napok. EGYTÁLÉTELEK SONKÁS BURGONYA. Hozzávalók b személynek: 1 kg héjában főtt bur­gonya, 2 fej hagyma, 5 dkg vaj vagy margarin, is dkg főtt sonka, 4 tojás, 4 evőkan áll víz, 4 evőkanál tej, lö dkg ementáli sajt, só, bors.. A megtisztított hagymát forró zsi­radékban üvegesre pároljuk, a son­kát és a burgonyát felszeleteljük és hozzátesszük. A tojásokat vízzel és tejjel eflikeverjük, fűszerezzük, és rá­öntjük, hagyjuk * megsülni. Tetejére reszelt ementáli sajtot szárunk. iKOUBASZOS GOIMBA. Hozzávalók 4 személynek: 5 dkg szalonna, fél kg lángolt kolbász, egynegyed kg hagyma» 2 dkg margarin, 1 doboz gomba, 3 dl víz, só, bors, tejföl, piros paprika. A szalonnát és a hagymát aprő kockákra, illetve karikákra vágju/k, a kolbászt felszeleteljük. A szalon­nát forró margarinban kiolvasztjuk, b eletesszük a hagymakard kákát, éa aranybarnára sütjük. Majd a kolbász- szeleteket és a gombát — leve nélkül T- szintén beletesszük, és együtt süt­jük. Vízzel felöntjük, forrni hagyjuk, s végül fűszerezzük. Sós vízben főtt. burgonyát adunk mellé. KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A cseresznyelégy A meggy és a cseresznye egyik legjelentősebb kártevője 'a cse­resznyelégy. A rosszul vagy egy­általán nem permetezett fák ter­mésének 50—100. százaléka is „kukácossá”, férgessé vállhat. A közvetlen mennyiségi és minő­ségi káron túl komoly vesztesé­geket okozhat a oseresznyelégy azzal is, hogy az általa akárcsak néhány százalékban fertőzött ter­més nem küldhető exportra. A cseresznyelégynek nyű típü- siú lárvája van. Ez az 5—7 milli­méter hosszú, fehér-sárgásfehér színű lárva okozza a jellegzetes kórképet: a fertőzött gyümölcs puiha tapintású, a mag körül pé­pes állományú lesz. A tojásrakás helyét egy kisebb, hasítékszerű, a lárva távozásának helyét egy nagyobb, kerek lyuk jelzi a gyű-.' möjcs felületén. A kifejlett legyek 3—4 milli­méter hosszúak, testük fekete, szárnyaik sötétebb foltokkal tar- kazottak. Fejük elülső része sár­gásbarna, toruk vége élénk sár­ga. Évente egy nemzedéke fejlődik, a |gp| bábalakban a talaj felső (3—10 . centiméteres) rétegében tölti. (Ä bábok egy része kétszer is áttelel.) A legyek rajzása ta­vasszal már áprilisban elkezdő­dik, de néhány egyed még július­ban is repülhet. A rajzás elsősor­ban a hőmérsékleti viszonyokkal van összefüggésben, és nem a cse­resznye fejlődési állapotával. Csak tájékoztató jelleggel iehet tehát figyelembe venni azt a vé­leményt, mely szerint a rajzás és a tojásrakás ideje egybeesik a Germersdorfi-cseresznye színe­ződésével. A ,bábokból előjövő le­gyek néhány órát a fák alatt töl­tenek, különféle kiemelkedése-, ken . (talajrögön, aljnövényzeten) pihenve. Nagyobb távolságra nem szívesen repülnek. Elsősorban a fák koronájának a déli oldalán, a csúcshoz közeli részeken tartóz­kodnak a levélfonákon, a gyü­mölcsökön. A Jegyek kerülik a közvetlen napfényt. A nőstények — tojáscsövük segítségével — a gyümölcsök héja alá süllyesztik tojásaikat, amelyek 6—10 nap múlva kelnek ki. A kikelt lárvák intenzív táp­lálkozással 10—12 nap múlva érik el teljes fejlettségüket: ekkor, el­hagyva a gyümölcsöt, a földre vetik magukat és 3—10 centimé­ter mélyre lehatolva, bebábozód- nak. A védekezés hatékonyságát rontja, lehetőségét korlátozza, hogy gyakran vannak egymás mellett, egymással keverve a kü­lönböző érésidejű fajták. Ugyan­csak , a védekezés lehetőségeit .A mezőgazdasági 1 akadémia következő heti előadásai: Soltvadkerten, a Jóreménység Szakszövetkezetben 21-én, hétfőn 17 óraikor a szőlő-' és gyümölcs növényvédelmének időszerű kér­déseiről. Bodor László és dr. Kő­rösmezei Gyula; a Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás szak­emberei tartanak előadást. Kis­kunhalason ugyancsak hétfőn 18 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthonban a kisállattenyésztés ■egészségügyi feladatairól dr. Ső- reghy Andor kerületi főállator­vos szól majd. Kiskőrösön, a HNF-székházban ugyanebben az korlátozza az is, hogy az érés kezdetén levő gyümölcsöket már csak rövid várakozási idejű sze­rekkel (pl. Unifosz 50 EC, Chi- netrin 25 EC, Decis 2,5 EC) sza­bad permetezni.- A védekezéseket akkor kezd­jük el, amikor a bábok 3—5 szá­zalékából már előjöttek a legyek. (Ezt az időpontot a Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás felhí­vásban jelzi.) Tekintettel arra, hogy a rajzás általában elhúzódó, 7—10 naponta egy<-kétszer ismé­teljük meg a permetezést. Felhasználható vegyszerek: An- thio 33 EC (0,11—0,2 százalék), JMtrifon 50 WP (0,2 százalék), Fiiból E jj(0,2 százalék), Unitron 40 EC (0,2 százalék), Bi 58 EC (0,1 százalék). Sinoratox 40 EC (0,1 százalék), Decis 2,5 EC (0,05 százalék), Ohinetrin 25 EC (0,05 százalék). A fák alá bábozódni vonuló lárvák számát jelentősen csök­kenthetjük, ha a termést nem hagyjuk túlérni a fákon, és ha a gyümölcsöket hiánytalanul leszü- reteljük. ' időpontban „Szőlőtelepítés, -fel­újítás, szőlőbetegségek” címmel Pcelerczki György, a Kossuth Szakszövetkezet főágazatvezetője tart előadást. Kedden 17 órakor a kiskunhalasi alsóvárosi párt­székházban Pfenning Gyula nyu­galmazott megyei főkertész a csonthéjas gyümölcstermesztés, kiemelten a kajszitermesztés le­hetőségeit taglalja. Szerdán a- hajósi művelődési házban 17 óra­kor Takács Lajos szakmérnökkel találkozhatnak az érdeklődők, aki a zártkerti szőlő- és gyü­mölcstermesztésről szól majd. Mezőgazdasági akadémia NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN A szobapáfrány • Körültekintő ápolás mellett szépen díszük a la­kásban a szobapáfrány. Sok páfrányfélét neveznek így, azonban kevés az a faj, amelyik „kibírja” a szobái környezetet. Az egyik ilyen, a Nephrolepis exaltata egyszerű, egye­nesen szárnyaslevelű változata. Levelei világos?öld színűek, hosszúak, ívesen haj­lók. A kentészéteklben' sok változatát termesztik, díszesebb, többnyire kétszeresen szárnyas és hasoga­tott bodros .levelekkel. Ezeket ne vásárdíjuk szoba­növénynek mert a száraz szobalevegőn levelei rö­videsen elpusztulnak. A már említett páfnónyféle is csak akkor érzi jól magát, ha a ítéli időszakban sem .túl száraz levegőjű és nem túli hideg a szoba. A 18 CeiLsdus-fdk 'körüli hőmérsékletet még jól tűri, de a 15, Cels'ius-fok is elegendő számára, persze mérsékeltebb öntözéssel. Elhelyezésekor ügyeljünk arra, hogy a szolba világos részébe kerüljön, de ta­vasztól őszig közvetlen napsütés ne érje. Öntözését rendszeresen kell .végezni, mert a ta­laj kiszáradása a üevelék száradását, pusztulását von­ja maga után. De az alátét tányérjában ne tartsunk vizet, mert a túl sok nedvességtől is pusztulnak a páfránygyökerek. Tavasszal ültessük át, á földjükbe 'keverjünk darabos lombföldet, hansági tőzeget és fenyőkérget. Tőosztással szaporítsuk, ezt legjobb az átültetéssel egyidőben végezni. Cz. P. Mivel metsszünk? A kisterme­lők, kiskertek tulajdonosai még ráérnek megkezdeni a metszést, de felkészülni rá, már a nagy hideg ellenére is lehet. Szakmai tu­dásunk gyara­pítása mellett nem árt szem­ügyre venni a metszőollót, s ha az elmúlt idény végén el­mulasztottuk, akkor tisztítsuk meg, s élezzük. A rozsdát, a szennyeződése- , két a szétsze- . dett ollóról , , smirglivel' távolíthatjuk el. Az élezéshez finomre— szelőt fenőkövet, fenőszíjat használjunk. A vágó- és támasztópenge belső részét, nem szabad élezni, összerakás előtt műszerolajjal ecseteljük be az al­katrészeket. É ( Azoknak, akik új ollót vásárolnak, bátran ajánl­juk a magyar gyártmányú- Maros metszőollót. Ez­zel a típussal minden metszési munka elvégezhető. A gyári-ismértető szerint másfél centiméteres ágak is ködnyedén elvághatunk vele. Természetesen a szakszerű vágástechnikával és az erőkifejtés növe­lésével ez a vastagság fokozható. A nyél tenyérbe­illő és műanyaggal borított, ami nagy hidegben előnyös. A megye legtöbb üzletében kapható ez a típus. Meg kell még említeni a szintén magyar gyárt­mányú Cso.ngrád metszőollót. Olcsóbb, mint a Ma­ros, de összefelé hajló nyele minden összezárásnál bántja a középső és a gyűrűs ujjat, ezért több na­pos munkára nem alkalmas. Minden igényt kielégítő a Kunde nevű nyugat­német gyártmány. Megvásárolni azoknak érdemes, akik komolyan foglalkoznak ä metszéssel, ez a munkájuk. Hobbitelken, kiskertben az előzőekben, tárgyalt két magyar ollótípus is* megteszi. • A Maros ínetszőoüó, pótalkat­részekkel. Sz. L. összeállította: Gál Észter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom