Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Munkásgyűlések az üzemekben 1 ÉVINDÍTÓ FÓRUMOK Bm illli .? Hl Már hagyomány a megye több ipari üzemében, hogy munkásgyűlést tartanak az év első munkanapján. Ezek a fórumok jó alkalmat teremtenek arra, hogy mérlegre te­gyék az elmúlt esztendő eredményeit és hiányosságait, s szól­janak az idei feladatokról. Ezekről a munkásértekezletekről tájékoztatjuk olvasóinkat. M Ml» BACa-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 1. szám Ára: 1,80 Ft 1985. Január 3. csütörtök Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Központi Gyá­rálban Szabó Lajos vezérigazgató az atamerőművi berendezéseket gyártó műhelycsarnokban lépett a szónoki emelvényre. A raun- káskollektíváival együtt köszön­tötték a gyűlésen Romány Pált, a megyei pártbizottság első titká­rát. Szabó Lajos örömmel számolt be arról, hogy a félegyházi gyár több mint .10 százalékkal növelte termelését, árbevételét és export­ját. Ennek megfelelően a terve­zett 4,4 százalék helyett 9,5 szá­zalékkal növelhették a béreket. Az igazi vizsga: helytállni a dolgos hétköznapokon Losonczi Pál ünnepi köszöntője Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendő­től. és köszöntjük az újat. Szilveszterkor, ha egy éj­szakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglal­koztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kí­vánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esz­tendő a sok közül. A két világrendszer közötti fe­szültség, a párbeszéd élénkülése ellenére sem csök­kent, a gazdasági építőmunka külső feltételei szá­munkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb kö­rülmények mélleft elér}'eredményeink nem lebecsü­lendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a me­zőgazdasági termelés,. a kedvezőtlen időjárás elle­nére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzéme és a budapesti Metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Papír­gyárat, az Állami Operaházat, az Arpád-hidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyen­súly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is mindenki, számára érezhetően — az élet­színvonal elért szintjét. Űj lakások, bölcsődék, óvo­dák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munka­hét bevezetése. Hazánk'nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szo­cialista nemzeti egység, amellyel népünk felsorako­zik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben él­ve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A má­sik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizo­nyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkánk külső feltételei­nek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének követke­zetes szolgálata, őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szel­lemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hoz­zánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk kül­detést teljesítő vendégségben a velünk azonos, vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megis­meréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhet­tünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősor­ban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk kö­vetkezetességétől,{az erősödő népi-nemzeti egység­től, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ün­nepeljük hazánk felszabadulásának 40. évforduló­ját. sor kerül pártunk XIII, kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves nép gazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott dönté­seink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy orszá­gútik 1100 éves történelmében, népünk életében mi­lyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazda- sági fejlődés következtében hazánk elmaradott or­szágból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért ered­mények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kap­csolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. S e kapcsola­tok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista or­szág, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkö­telezve az emberiség haladása a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társa­dalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgaz­daságunk teljesítőképességének növelésével, a gaz­dasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell te­remtenünk az életszínvonal emklésének, az életkö­rülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokra­tikus intézményeink fejlesztésével a szocialista cé­lok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egységetJ A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyű­lési választásokon vele vizsgázunk mi is valameny- nyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink kép­viseletét, akik már eddig is bebizonyították ráter­mettségüket, akik az országgyűlés törvényalkotó munkájában, alkotmányos funkcióinak gyakorlásá­ban felelősségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önállóságának le­hetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hét­köznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányza­ta a realitásokkal számolva szerény növekedést irá­nyoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésé­től a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyide­jűleg va hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielé­gíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos évszázadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése bizto­sítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy ha­zánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatá­hoz kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együtt­működésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk, biztonságunk, szocialista építő­munkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi tá­masza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pár­tunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kor­mány és a magam nevében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt. A HÉTVÉGE SPORlMÉRLEGE Megyénkben a legnagyobb ér­deklődéssel kisért sportesemény a kosárlabda Országos Serdülő Ku­pa döntője volt, amelyet Baján rendeztek meg. A szurkolók ter­mészetesen bíztak a hazai fiú­csapat sikerében, ami nem is maradt el. A Bajai SK utánpót­lásgárdája valamennyi ellenfelét legyőzve szerezte meg a győzel­met. Nem volt ilyen eredményes a Bács-Kiskun megyei birkózók pé­csi kirándulása. A plrosnyakken- dős sportolók ugyanis érem nél­kül érkeztek haza az úttörőölim- piáról. amire nem volt példa az utóbbi időben. A sportesemé­nyekről szóló tudósításainkat la­punk hetedik oldalán találják ^ meg olvasóink. Képünkön a ku- IP pagyőztes bajai együttes. Ily módon az egy főre jutó átlag- kereset megközelítette a 70 ezer forim/tot. Hasonlóan jé eredmények szü­lettek vállalati szinten is. Az Áp­rilis 4. Gépipari Művek dolgozói­nak emellett részük volt olyan sikerek elérésében is, mint a Pak­si Atomerőmű Il-es blokkjának határidőre történő átadása, vagy exportszállílimáínyok határidő előtti útnakindiítása. A tervek si­keres teljesítését nagymértékben előmozdította a XIII. pártkong­resszus és hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójára indított munkaverseny. Nem volt könnyű az elmúlt esztendő, az idei azonban még nehezebbnek ígérkezik — hang­súlyozta az előadó. — Sok múlik azon, hogy a fokozódó verseny­ben a vállalat meg tudja állni helyét termékeivel a különböző piacokon. Ehhez növelni kell a versenyképességet, tovább javíta­ni a termékek minőségét és gaz­daságosságát. Ez csakis úgy va­lósi Iható meg, ha a vállalat egész kollektívája, — mindenki a ma­ga posztján — helytáll. Az el­múlt tíz esztendő azt bizonyítja, hogy erre képesek vagyunk, — G A munkásgyűlés résztvevői as Április 4. (Méhesi Éva felvétele) Gépipari Műveknél' mondatta a vezérigazgató — majd bejelentette: hogy a félegyházi gyárban január 1-től 5 százalé­kos bérfejlesztést hajtanak vég­re, amelynek felosztásával a párt-, gazdasági és tömegszervezetek már foglalkoznak. A munkásgyűlésen felszólalt Romány Pál, aki hangsúlyozta, hogy az Április 4. Gépipari Mű­vek helyi gyára nemcsak a város egyik legnagyobb üzeme, de je­lentős a szerepe az ország gazda­sági életében is. Ezért arra kérte a gyár kollektíváját, hogy jó mi­nőségű, pontos határidőre készí­tett termékekkel szolgálják az idén is a népgazdaság érdekeit. Ugyancsak Kiskunfélegyházán, az Állatiorgalmi és Húsipari Vál­lalatnál délután 2 órakor tartot­ták a munkásgyűlést. Az üzem kollektívájának Falud! Endre, a Húsipari Tröszt vezérigazgató­ja bemutatta az új igazgatót, Su- hajda Istvánt, aki a nyugdíjba vonult Bíró Imre helyébe lépett.. Az elmúlt évi eredményekről a vállalat új vezetője számolt be. Elmondta, hogy 1984-ben a cég fennállása óta az eddigi legna­gyobb felvásárlást és árbevételt érték el. Az idén hasonló ered­mények várhatók. Igen fontos feladat ugyanakkor a húsfeldol­gozás fokozása, minőségének ja­vítása. A munkásgyűlésen többen fel­szólaltak. A hozzászólók hangsú­lyozták a termékösszetétel, a mi­nőség javításának szükségességét, s azt, hogy a vállalat szellemi ét fizikai kapacitását az 1985-ben el­kezdődő rekonstrukcióra is fel kell készíteni. Munkásgyűlés volt Kalocsán, a Rubin Ruházati Vállalatnál, Ba­ján a Nett Konfekcióipari Vál­lalatnál, a Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál, s a Kecskeméti 9. sz. Volán Vállalatnál is. N. O. 162 ÉVE SZÜLETETT A múlt év utolsó napján í megyeszer te megemlékez­tek Petőfi Sán­dor születésének 162. évforduló­járól, hiszen Bács-Kiskunban több tucatnyi település büszkél­kedhet a költőt idéző emlékek­kel Hétfőn délelőtt Kiskunfélegy­házán kezdődött a rendezvényso­rozat. Ott töltötte gyermekkora— nak legkedvesebb napjait Petőfi. A város irodai ambarát közönsé­ge — a KISZ, a Hazafias Nép­front városi bizottsága, valamint a városi tanács szervezésében — fölkereste és megkoszorúzta a költő főtéri szobrát és a Petőii- házat Délután öt órától a szülőváros, Kiskőrös lakossága irodalmi mű­sorral emlékezett. Fáklyás menet vonult a szülőház elé, ahol a Himnusz éléneklése után Vitéz László, a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művésze mondta el Petőfi Jövendölés című versét. Ezt követőén Takács László, a Petőfi Irodalmi Társaság elnöke, a helyi gimnázium és szakközép- iskola igazgatója mondott em­lékbeszédet. A műsor további ré­szében a helyi általános iskola ptnfirp nHi • Fáklyák világítottak a kiskőrösi ünnepségen. kamarakórusa Petőfi -versekre írt kórusműveket adott elő. A ren­dezvény végén a szülőház falán elhelyezték a Hazafias Népfront városi Bizottsága, valamint a he­lyi' Petőfi Társaság koszorúját. SzaTkszentmártonban, Dunave- csén, Kunszentmiklóson és Sza­badszálláson szintén megemlé­keztek Petőfi Sándor születésé­nek évfondulój árról. F. ». J. SZILVESZTERI VENDÉGLÁTÁS — CSÚCSFORGALOM A TELEFONKÖZPONTBAN — RIASZTÁS AZ ÜGYELETÉN így búcsúztunk az óesztendőtől A szokásoknak megfelelően ez­úttal is megyeszerte jó hangulat­ban, szórakozva, vidáman búcsúz­tatták az óévet, s köszöntötték az 1985-ös esztendőt a felnőttek és fiatalok egyaránt. Csak ízelítőül néhány példa erre az alábbiak­ban, egy körtelefon alapján. KECSKEMÉT: Az Aranyhomok Szállóban négy helyiségben kí­náltak különféle zenét az alka­lomhoz illően. Tánc- és cigány­zene, disco muzsika és énekes­táncos műsor tette emlékezetessé a szilvesztert. Az Árpád Söröző­ben a ropogós malacsültek és a különleges rétesek járultak hozzá — cigányzene mellett — a jő hangulathoz. A Tudomány és Technika Házában bonyolították le*— a szokottnál is sikereseb­ben — a MTESZ-bálat. KALOCSA: A Művelődési Köz­pont és Ifjúsági Ház termeiben elsősorban az egyes klubok tag­jai és meghívottjai szórakoztak, jó hangulatban. Említést érdemel külön is a nyugdíjasok sajátos légkörű szilveszteri rendezvénye. KISKUNHALAS: A Csipke Ho­tel dolgozói külföldi vendégeket vártak, lakik nem érkeztek meg: ám ez a helybelieket cseppet sem akadályozta abban, hogy a Halason üdülő vendégekkel együtt kedvüket leljék a szilveszteri rau- j latsásokban. SOLT: Több százan köszöntöt­ték az új esztendőt az Arany­kulcs Vendéglő termeiben, önfe­G A kecskeméti Mokka presszó­ban rendezett mókás szilveszteri sakkversenyen a fődijat Zöldi Zoltán nagykőrösi versenyző nyerte meg. ledten, vidáman. A helyi műve­lődési ház művészeti együttesei külön-külön szerveztek csoportos összejöveteleket, mulatságokat. Az ügyeletesek az utazási vál­lalatoknál, a postánál, a mentők­nél, a tűzoltóknál és a rendőrsé­gen csak gondolatban ünnepel­hettek. Szerencsére — hasonlóan a karácsonyihoz — most sem volt túlságosan sok dolguk. A Volán igen gyér forgalmú napokat tud­hat maga mögött. Hasonlóan ke­vés volt az utas a MÁV vonalain is. A menetrendet tartotta csak­nem valamennyi szerelvény és - még a hóesés sem okozott gondot. A vasutasok sem az utasoktól, sem az ilyenkor is rakodó válla­latoktól (baromfifeldolgozó, DU- TÉP, ZÖLDÉRT) nem kaptak rek­lamációt. Jóval mozgalmasabb szilvesz­ter éjszakája, volt a posta tele­fonközpontosainak Kecskeméten. Nemcsak a megyei, hanem a kül­földi Hívások is megszaporodtak. Nagyon sokan köszöntötték a külföldön élő rokonaikat, bará­taikat, Ismerőseiket. A 1 döbben. Jugoszláviát, az NSZKT-t, «..gériát és Líbiát kérték kézi kapcsolás­sal, mert más országokba az automata távhívóközpont kap­csolt. A postások jól szervezett munkájának és az ideiglenes lét­számbővítésnek köszönhetően a telefonra sem volt panasz. A megye 11 mentőállomására 31-én és 1-én összesen 216 hívás érkezett. Közülük négy volt a közlekedési, 42 az egyéb apróbb balesethez szőlő riasztás. A kél nap alatt öt Ittas embert kelleti kijózanftóhelyre szállítani. A mentők év. végi forgalma az át- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom