Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés bevételei A költségvetés bevételének 40 százaléka állami hozzájárulás. Az intézmények működésével össze­függő bevételek tervjavaslata az 1983. évi tényleges teljesítésen • alapul. Jelentős növekedést okoz a térítési díjak 1984. évi emelé­sének jövő esztendei hatása, amellyel kapcsolatban voltak vi­táik egyes tanácsokkal. Elsősor­ban a községek körében tapasz­talható, hogy a dráguló szolgálta­tást kevesebben veszik igénybe. A gyermekintézmények kihasz­náltsága csökkent, így a bevétel terve feszített, de teljesíthető. 220 ezer lakos fizet valamilyen adót, és ez többirányú feladatot jelent. A gyakorlatban kell na­gyobb mértékben érvényt sze­rezni a jövedelemmel arányos közteherviselés elvének, továbbá eredményes feltáró munkával kell adóztatni az új adóköteles tevékenységeket. Az adó azonban a helyi tanácsok kezében a lehet­séges kedvezmények nyújtásával ösztönző eszköz is. A megosztott bevételek teljesí­tése — az ismert érdekeltségi korlátok között — 368 vállalat, szövetkezet, mezőgazdasági nagy­üzem eredményes működésétől függ. Nem mindegy tehát, hogy ■milyen rhértékben képesek alkal­mazkodni az új közgazdasági sza­bályozórendszerhez. ÜÉÉÜÜÉÜ Két százalék — differenciáltan A kiadási előirányzatok auto­matikus növelésében a korábbi százalékok vonatkoznak az 1985- ös tervezési előírásokra is. A le­hetőségek áttekintésével azonban megyénkben a 'helyi tanácsoknak ■jövőre mind az alapellátás, mind a nem alapellátás területén két­százalékos dologi kiadásnövekedés ■áll rendelkezésre. A gondokhoz mérve ez így is alacsony, de a föl­adatok mérlegelése során nagyobb mértékben kell élni a differenci­ált szétosztás tehetőségével, to­vább késztetve az intézményeket az ésszerűbb, takarékosabb gaz­dálkodásra. Az ágazati, feladatokra áttérve a költségvetés lehetőségei nem állnak arányban a környezetvé­delem, a park- és temetőfenntar­tás, az út—híd karbantartás és a belvízvédelem területéről jelent­kező igényekkel. A megye mé­retéből, úthálózatából, a csa­tornákon átvezető hidak nagy számából adódóan sok a sajátos gond. Az előterjesztésben említett egészségügyi feladatbővüléseken túl fontos szólni arról, hogy több olyan fejlesztés valósul meg, amely imutatószámmal nem mér­hető, és így a pénzügyi tervezés­iben alkalmazott számítási mód­szerekkel ezek előirányzata az előkészítés eddigi szakaszában reálisan nem volt kialakítható. Ezért kalkulált költségvetéssel számol a javaslat, s az operatív ■gazdálkodás feladata a megfele­lő működtetésről való gondosko­dás. A szociális otthonok ellátási szintjének javítására központi forrásból 1 millió 850 ezer forin­tot biztosítottak, amit megyei ki­egészítéssel növelve adunk tovább a helyi tanácsoknak, intézmé­nyeknek. Az oktatási intézmények ellátási szintjének javítására me­gyei döntési körben hagy a terv- javaslat ötmilió forintot. Szándé­kaink szerint ezt az év közben le­het majd igénybe venni az álta­lános iskolák berendezéseinek fel­újítására, pótlására, kiegészítő beszerzésekre. Állóeszköz-felújítás,-fenntartás Megyénk közintézményeinek állóeszköz-állománya meglehető­sen elhasználódott, nagy a régi épületek aránya, amelyek értéke a mai árakhoz viszonyítva ala­csony szinten szerepel a nyilván­tartásokban. Az érvényes előírá­sok alapján képződő felújítási es2íkö.zök elmaradnak a jogos szükségletektől, ez a költségvetés egyik kritikus területe. A megyei ’állóeszköz-fenntartási alap felosztási javaslata előtérbe helyezi az alapellátást nyújtó intézmények szükségleteit, hiszen az eszközök 74,6 százalékát ter­vezzük erre fordítani. (1984-ben ez az arány 59,3 százalék volt.) Fedezetet biztosít az olyan nagy féllújításokra, mint amilyen mun­kákba megyei kór fi kecskeméti Izsáki úti részlegében, Kiskunfél­egyházán és Baján folynak. A főbb feladatok közül a kórházak mellett említendőik az iskolák, napközi otthonok, művelődési há­zak, szociális intézmények fel­újításai. Érvényre jut az a tö­rekvés, hogy a tennivalókhoz ké­pest kevés pénzügyi lehetőség a községeket ne sújtsa. Így az álló­eszközeik értéke alapján képez­hető forrásnál 3,4' millió forinttal több előirányzatot .tartalmaz a javallat. A lakóház-felújítási terv jó végrehajtása szerves része a la­kásellátási politikának. A javas­lat szerint az élőirányzat döntő része a több éve elmaradt 148 la­kásfelújítás pótlásából áll, ezen túl 64 időszerű felújítást tesz le­hetővé. Folytatódnak a részleges felújítások és a komfortosítások. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tanácsok az 1985. évi költségve­tés kialakításakor rangsorolják és mérlegeljék a feladatokat. Több ellátás égető gondjain lehet segí­teni, iha az elhagyható, vagy csök­kentett kiadású szinten megold­ható feladatok terhére az erőfor­rásokat átcsoportosítják. Fejlesztés a lakosság segítségével Az Országos Tervhivatallal folytatott egyeztető tárgyalásokon a megyei tanács vezetése úgy képviselte az itt élő lakosság ér­dekeit, hogy a népgazdasági szin­ten helytálló követelmények ne azonos mértékben érintsék á, kü­lönböző megyékét, legyenek te­kintettel Bács -K tskuh öröklött el­látó tts ágbeli hátrányaira, az ezek felszámolására tett erőfeszítéseik­re. A költségvetésről elmondottak­kal szöges ellentétben áll a fej­lesztési .bevételek alakulása. A legfontosabb említeni a saját be­vételeket, ezen 'beiül is a 'lakosság befizetéseit. Nem lehet elégszer kiemelni megyénk lakosságának áldozatvállalását. Alapvető dolog, hogy ennek megfelélő megbecsü­lése a tervek formálódásában, és a végrehajtó munkában követke­zetesen kifejeződjön. Tapasztala­tunk az, hogy minden kétkedés­sel szemben mindig van olyan cél, amiért az emberek lelkesedni tud­nak, és ezt készek nemcsak sza­vakkal bizonyítani. A tanácsok feladata ezek felismerése, a meg­valósítás elősegítése a lehetséges eszközökkel. *Ez persze azzal is jár, hogy adott esetben terven, fe­liül kell támogatni az ilyen fej­lesztéseket, mint ahogy tette és teszi a megyei tanács is a gazdál­kodás napi gyakorlatában. ■ Hármas cél 1 A tervjavaslat a szabályozott források alapján számbavehető fejlesztési kiadásokat tárgyalja. A tervezés következő fázisában a helyi tanácsok' már kiegészíthetik bevételeiket azokkal a tételekkel, amelyek itt és most nem mérle­gelhetek. A prioritások hármas ■célt elégítenek ki: a már megkez­dett beruházások folytatására törekszünk, a kiemelt társadal­mi programokat helyezzük elő-, térbe és támogatjuk a lakosság által kezdeményezett önerős fej­lesztéseket. Elsőrendű követelmény, hogy világosak legyenek céljaink. A ■beruházási munka második kö­vetelménye az erőforrások kon­centrálása a fő célokra. A haté­konyság feltétele, hogy az erőket ne engedjük szétforgácsolni. A jövő évi terv ezért összpontosítja az elosztható bevételek nagy több­ségét a folyamatban levő beruhá­zások finanszírozására. Ezt a fő celt azonban a kevés forrás nem tudja maradéktalanul kielégíteni. Minden módon élni kell azok­kal a lehetőségekkel, amelyekkel a beruházásokhoz kiegészítő for­rások szerezhetők. A .kezdeménye­ző javaslatok elősegíthetik, hogy olyan, ma még nem is kalkulál­ható bevételiekhez jussunk, ame­lyék közelebb viszik a megyénk­ben élők ellátottságának színvo­nalát az ország fejlettebb vidékei­hez. A helyi tanácsok ilyen tö­rekvései közé tartozik például a •postafejlesztések szorgalmazása, a koordinációs útépítések, vagy a megyei tanács és az Egészség- ügyi Minisztérium közös Iberuhá- zasahan megvalósuló infúziós la­boratórium. Eredményes gyakorlatnak tar­tom, hogy az Állami Fejilesztési Banktól energiaracionalizálási pályázat keretében 1981—84 kö­zött 17 helyi tanács 'kapott össze­sen 53,3 millió forint értékű be­ruházáshoz 47,6 millió forint ál­lami támogatást. Különösen fi­gyelemreméltó volt Kiskunhalas, Buja, és a- földgázzal .nem rendel­kező Kiskőrös aktivitása. És hogy 'kisebb településeknek is van ke­resnivalójuk, azt bizonyítja Fájsz és Tázlár példája. A megváltozott körülmények nagyobb józanságra intenek ben­nünket olyan szempontból is, hogy .többet törődjünk megtevő épületeink jobb hasznosításával. Az építészeti értékek védelme, a települések arculatának megóvá­sa elemi érdekünk. A fejlesztések elhatározását jó előkészítésnek, tervezésnek, és ütemesen, szerve­zetten' megvalósított kivitelezés­nek kell követnie. A Központi Bizottság feladat­ként jelölte meg az építőiparnak, hogy munkája szervezettségének és minőségének javításával elé­gítse ki a keresletet. Erre .meg is van a képesség, sok szép középü­let, nívódíjas felújítás bizonyítja. Tapasztalatunk . szerint azonban sok a* taktikázás' vételytá^áak hiá­nyában. Az „úgy csinál, mintha akarná” .magatartással halogat­ják a munkát egyes vállalatok. Ügy tesznek, mintha rájuk nem vonatkozna a felelősség a terület jObb ellátásáért. Kiemelt programok Az ágazati feladatokat az írá­sos előterjesztés viszonylag rész­letesen bemutatta. A leglényege­sebb kiegészítéseik a következők. A lakásprogramban a megma­radt minimális mértékű célcso­portos 'lakás határidőre való meg­építése minden közreműködő szerv feladata. A szociális lakás­igények kielégítésére megkez­dett hároméves program végre­hajtásában érdemi előrehaladást kell elérni 1985-ben. A megyei tanácsnál tervezett 25 millió fo­rintot pályázat alapján igényel­hetik majd az érdekelt tanácsok. Az egészségügyben 1985 a kór­házak éve lesz. A megye vala­mennyi kórházának területén je­lentős munkák folynak: Kecs­keméten a 39 munkahelyes új szakorvosi rendelő épül. Az Izsá­ki úton tart a rekonstrukció, épül az infúziós laboratórium. Baján rekonstrukció, mosoda, orvoslaká- sok és gyógyszertár, valamint a szemészet bővítése vklósul meg, Kiskunfélegyházán rekonstruk­ció és új műtő-röntgeniblokk. Ka­locsán átadják az új kórbonctani, Kiskunhalason a tüdőgondozó építése fejeződik be. Ezek együt­tes értéke meghaladja a félmil- 'liárd forintot. A közoktatásban az általános iskolák hálózata 64 új osztályte­remmel bővül, de közben a figye­lem már a középfokú oktatási in­tézmények felé is fordul. A 'fel­adatok nagyok, a program meg­valósítása koncentrált erőfeszíté­seket igényel a beruházási folya­mat résztvevőitől. A jövő esztendőben az eszkö­zök jelentős átcsoportosításával és a vízművállalatok fejlesztési alapját bevonva valamennyi önálló településünk közműves ivó­víz-ellátásának programja befeje­ződik. Az átmenet éve ■Az 1985-ös év a VI. ötéves terv befejező éve és egyben előkészíti a következő középtávú tervet. Rö­viden megvonva a 'lezáruló öt­éves terv előzetes mérlegét, el­mondhatjuk, ha a jövő évi fel­adatainkat sikeresen teljesítjük, nem lesz okunk szégyenkezni. A V'I. ötéves terv minden kleméit társadalmi-gazdasági programja megvalósul. Tapasztalataink azt ■bizonyítják, hogy a kialakult fel­tételek között a több és a jobb munka az, ami megteremtheti az előrelépés fedezetét. Már a jövő évben is sok kézzelfogható ered­ménye lesz a fejlesztésnek, ezt nem lehet elvitatni. Az életszín­vonal-politikai érezhetően jobb eredményeket tud majd felmu­tatni, mint korábban. 'Amit látni kell, az az, hogy nem lesz problémamentes a VII. ötéves tervidőszakra való átme­net. A VII. ötéves tervezőmunka már megkezdődött. Fel kell ké­szülnünk az új tanácsi gazdálko­dási rendszerre, a módosuló ter­vezésre, a megyei és a helyi ta­nácsok közötti változó 1 munka- megosztásra. A mainál jobban együtt-'keli- látni - az~ Intézmény­üzemeltetési, felújítási és fej­lesztési eszközöket és célokat. A közösségi ^feladatok megha­tározása a jövőben még jobban kötődik a választókhoz, az eszkö­zök elosztása pedig objektívabb tesz. A közigazgatás átszervezése óta szerzett tapasztalataink en­nek szükségességét alátámaszt­ják. A tervjavaslatban vázolt fel­adatok végrehajtása nagyfokú helyi önállóságot és annak helyes értelmezését igényli. Az önálló­ság felelősséggel jár, a tudatos gazdálkodás követelményével meg kell birkózni minden tanács­szinten. A napirend vitájában hárman kertek szót. Dr. Kincses Ferenc (■Baja), a számvizsgáló bizottság nevében elmondta, hogy a bizott­ság úgy ítéli meg: nyugodtan ajánlhatja a tanácsnak, fogadja eá az előterjesztést és a határozati javaslatot. Ennek alátámasztása­ként arról beszélt, hogy reálisan, minden körülményt és lehetősé­get figyelembe véve történt a ren­delkezésre álló pénzeszközök el­osztása, ami jó alap ahhoz, — mondotta a felszólaló —, hogy a • Mathiász János-díjasok. helyi tanácsok ugyancsak reáli­san tudjanak dönteni saját fej­lesztési igényeik rangsorolásá­ban. Ügy ítélte meg a számvizs­gáló bizottság, hogy 1985-ben a legfontosabb célok eléréséhez lesz elegendő pénz, meg tudjuk való­sítani alapvető feladatainkat, biz­tatóan alapozva a VII. ötéves ter­vet. Bartos József '(Madaras) fel­szólalásában arról szólt, hogy az írásos előterjesztésből és a vita­indítóból is az derül ki: nem vol­tak kielégítőek az anyagi 'lehető­ségek, mégis úgy ítélhetjük meg, hogy alapvető céljainkat sikerült elérni. Ez kétségtelenül annak köszönhető — mondotta —, hogy a politikai, gazdasági és a tanácsi vezetés jó egyetértésben., szoros kapcsolatban van a lakossággal. Ezután Szakolczai Pál, a me­gyei pártbizottság titkára kért szót. Elöljáróban felhívta a fi-; gyeimet arra, hogy a jövő évi gaz­daságpolitikai teendőink megha­tározásánál mérlegelni kell azt a körülményt, hogy a VI. ötéves terv céljainak elérésében jelen­tős feladatok maradtak az utolsó évre, 1985-re. Ugyanakkor a ko­rábbiakhoz képest lényegesen több bizonytalansági tényező mellett a jövő esztendőben kell megalapoznunk középtávú céljain­kat, fel kell készülni a VII. öt­éves tervidőszakra. Jelenti ez az előrelépést garantáló tervcélok átgondolt megfogalmazását és a nyolcvanas évek második felében igénybe vehető emberi és anyagi erőforrások reális számbavételét. A beterjesztett javaslat — hang­súlyozta a többi között a felszó­laló — pénzügyi egyensúlya nem önmagától és nem is 'könnyen ala­kult ki. Kitartó előkészítés, a fő­hatóságokkal folytatott tárgyalá­sok sora van mögötte. Indokolt tehát, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a számításba vehető bevétetek teljesítésére, körülte­kintőbben- szükséges tervezni a társadalmi munkát. A továbbiakban az adózással összefüggő állampolgári fegyelem­ről, a lakásépítésben elhatározott terv teljesítésének politikai szűk- ' ségasségéről, s az ezzel összefüg­gő telek- és építőanyag-ellátásról szólt Szakolczai Pál. A VII. öt­éves terv előkészítéséről, a terv­szerű átmenetről beszélve el­mondta, hogy bár pénzügyi ne­hézségeink vannak, mégsem mondhatunk le Olyan, hosszabb mmmmmmmmmmmxmmmMmmmmmmmmm NAGYOBB TÁMOGATÁST ÍGÉRTEK A RÉSZTVEVŐK Falugyűlés Dunaegyházán • Eszmecsere a szünetben. (Tóth Sándor felvételei) ,„Ha a fűtőolaj-szállítás nem aka dozna, Dunaegyházán kitehet­nénk a táblát: Itt nincs gond az ellátással”. Ez volt tálán a leg­fontosabb, legbiztatóbb mondan­dója Szabados Sámuelné vb-tit- kárnak, a hétfőn este rendezett falugyűlésen, amelyen a helyi tanács 1984-es tervének megva­lósulásáról és az 1985-re szóló feladatokról beszélt. A Hajnóczi József Művelődési Ház nagyter­mét megtöltő 200-főnyi közön­ség arról is értesülhetett, hogy a tavalyi falufórumon felvetett problémákra miként kerestek or­voslást a tanácsi szakemberek. Elkészült a Diófa és a Petőfi Sándor utca szilárd burkolata, a művelődési ház világításának korszerűsítése, a kéttantermes iskola központi fűtése, és tető alá került az új orvosi rendelő és szolgálati lakás is. A költséges munkálatokhoz a falu lakossága 3 millió forint értékű társadal­mi munkával járult hozzá. Szabados Sámuelné beszámo - lóját követően Bakos János nyug­díjas általános iskolai igazga­tó, a Hazafias Népfront közsé­gi szervezetének elnöke Érdemes , társadalmi munkás kitüntető jel­vényeket adott át azoknak a sze­mélyeknek i és kollektíváknak, akik legtöbbet tették a község fejlődéséért. Az ünnepélyes pillanatokat kö­vető vitában értékes felvetések hangzottak el. Együttesen. hű tükrét adják annak, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük azoknak, akik rpa kistelepülése­ken élnek. Azt is jól tükrözik a hozzászólások, hogy a falusi em­berek mennyire aggódnak kö­zösségeikért, és készek áldoza­tot vállalni. Csorba Sándor a Duna utca el­szomorító állapotáról beszélt. A községnek — mondta — szinte a legforgalmasabb része ez, ugyan­akkor 40 cm mély kátyúk aka­dályozzak a biztonságos közleke­dést. Budai Éva általános iskolai ta­nuló társai nevében kért szót. Elmondta, hogy hiányolják az iskolai fogászatot. Korábban rendszeres volt az ilyen kezelés, és a hajóikat addig tudták otvot solni, amíg az nem jánt túl nagy fájdalommal. Az újtelepi iskolá­hoz vezető járdát is javítani kel­lene, hiszen töredezett, esős idő­ben sáros, balesetveszélyes. Jó lenne egy tornaterem is, hogy vég­re megfelelő körülmények kö­zött tarthatnák a téli tornaórá­kat. Az úttörőcsapat képviselőjé­nek felszólalása után Szabó Ist­ván evangélikus lelkész kapott szót. A község tisztaságáról, a közterületek tisztántartásáról beszélt, kiemelve a temető kör­nyezetének rendjét. távra szóló céljaink megvalósítá­sáról, mint például a középisko­lai hálózat fejlesztése, vagy a környezetvédelem. A napirendi pont vitáját Gá­bor jak József foglalta össze, s válaszolt a felmerült 'kérdéseikre. A tanács az írásos előterjesztést, a szóbelid kiegészítést és a 'hatá­rozati javaslatot elfogadta. Ünnepélyes percekkel folytató­dott az ülés. Dr. Gajdócsi István átadta az 1984. évi Mathiász Já- nos-díjaikat. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 1984. novem­ber 21-én tartott ülésén a mező- gazdaságban kifejtett kiemelkedő és eredményes munkássága alap­ján Mathiász János-díjat adomá­nyozott Csipikó Sándornak, a ke­celi Szőlőfürt Szakszövetkezet el­nökének, dr. Pavisa Ernőnek, . a mélykúti Lenin Termelőszövetke­zet főmezőgazdászának és dr. Sü­megi Józsefnek, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettesének. Rövid szünet után a 'harmadik napirendi pont tárgyalásával folytatódott az ülés. A testület el­fogadta a végrehajtó bizottság 1983—84. évi tevékenységéről szó­ló beszámolót, majd dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára adott szóbeli tájékoztatót a tanácsok munkájának továbbfejlesztéséről. A tájékoztatót a megyei tanács tudomásul vette. Elfogadta, illet­ve tudomásul vette a testület azt az előterjesztést, amely a megyei tanács 1985. évi munkatervének megállapításáról szólt, s azt a tá­jékoztatót, amely a végrehajtó bi­zottság jövő esztendei munkater­véről' készült. A továbbiakban tájékoztató hangzott el a helyi tanácsoknál 1984.- november 17-én megtartott időközi választások eredményéről, amelyet a testület tudomásul vett. Ezután a tanácstagok interpel­lációira került sor. A korábban tett interpellációkra adott vála­szokat az érintett tanácstagok és a testület is elfogadta. A tegnapi ülésen Losanczi István (Borota) terjesztett elő interpellációt, amelyben Borota községben a ter­vezett telefonösszeköttetés meg­teremtésének szerinte magas költ­ségét kifogásolta, ugyanakkor tá­mogatást kért annak megvalósí­tásához. Felvetésére a tanácstag írásban fog választ kapni. Papp István nyugdíjas gazdi azt kérte, hogy mielőbb létesül jön Dunaegyházán is temetkezé­si ügyeket intéző telephely, hogj ne kelljen emiatt Soltra utalni Váczi Istvánná háztartásbeli í felszólalók sorát folytatva az' kifogásolta, hogy a solti körzet orvosi ügyeletnek még' nincs sze­mélygépkocsija, így ha szükséges szombaton és vasárnap a szom­szédos nagyközségbe kell utaz­ni. Az említetteken kívül még 12. en kérték és kaptak szót. a.irit a falufórumok jellegzetes té­máival foglalkoztak. A válaszokból — melyeket a tanácstitkár, valamint a Dél-ma- gyár országi Áramszolgáltató Váljalat solti képviseletének ve­zetője, s a Solt és Harta Vidéke Afész adott — az derült ki, hogj a falu ellátását, fejlődését vázoló tervezetek messzemenően tá­mogatják a lakosság település- fejlesztési törekvéseit. Azonban ezek . ™egvsalós£táá^ feltételezi a lakóközösségek eddiginél jóval nagyobb támogatását. Erre a du- haegyháziak a falugyűlésen ígé­retet is te£tek. .Farkas P. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom