Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 9. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállama^ honvédelmi miniszteri bizottságának tanácskozása, Berlinben ■ugyanekkor a külügyminiszteri bizottság kezdte meg munkáját. — Kompromisszum Stockholmban a semleges és el nem kötelezett országok javaslata alapján a munkacsoportok megalakításáról. — Véres összecsapások Sri Lankában. KEDD: A Közös piaci csúcsértekezlet Dublinban végüil is megegyezést hozott a borvitában, megnyílt az út a spanyol és portugál csatlakozás előtt. — Konsztantyin Csemyenko a szovjet—amerikai viszony normalizálásának lehetőségéről beszélt Armand Hammer amerikai üzletember előtt. — Tutu püspök a washingtoni képviselőházban felszólalva bírálta a Reagan-kormányzatot a Dél-: Afrikának nyújtott politikai és gazdasági támogatás miatt. SZERDA: 90 kommunista és munkáspárt képviselőinek prágai tanácskozása a Béke és szocializmus munkájának értékeléséről. — A NATO hadügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon az eurora- kéták telepítésének folytatásáról döntöttek. — Véget ért Budapesten a jövő évi európai kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet. CSÜTÖRTÖK: Francia—izraeli csúcstalálkozó Párizsban. — Paul Nitze lett az amerikai külügyminiszter fegyiverzetkorlátozási tanácsadója. — Nyugatnémet politikusok eszmecseréi Berlinben. — Genscher a lengyel határok sérthetetlenségéről nyilatkozott. PÉNTEK: Budapesten tárgyalt az iráni külügyminiszter. — Claude Cheysson helyett Roland Dumas lett az új francia külügyminiszter, Cheysson a Közös Piac bizottságának lesz a tagja. — Thatcher asszony Londonban Weinberger amerikai hadügyminiszterrel találkozott. SZOMBAT: Reagan sajtóértekezletén derülátó módon nyilatkozott leszerelési kérdésekről. — Mitterrand afrikai .körútra indult, amelynek első állomása Zaire. — Chilében hírzárlatot rendeltek el a népi ellenállás újabb megnyilvánulásaival kapcsolatban. A hét három kérdése Milyen eredményeket hozott a Varsói Szerződés tagállamai két miniszteri bizottságának ülése? Immár évek óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamainak külügy-, illetve honvédelmi miniszterei, hogy áttekintsék a nemzetközi helyzetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogalmazzák az ennek megfelelő diplomáciai és katonai teendőket. Most Berlinben tanácskozott a külügyminiszteri, Budapesten pedig a honvédelmi minisztéri bizottság. A fővárosunkban megrendezett tanácskozás alaphangját a vendéglátó házigazda, Czinege Lajos megnyitója adta meg. aki hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országainak folytatniok kell politikai-diplomáciai kezdeményezéseiket. s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter január 7-én esedékes genfi találkozását. De óvakodni kell a túlzott reményektől, és tovább kell erősíteni ä szocialista országok egységét, védelmi szövetségük erejét. Ugyanakkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus énítésének társadalmi. politikai és gazdasági céljaival. a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszítésekkel. A berlini külügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint a Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, és laz áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt államok üdvözölték a Szovjetunió és az USA között a nukleáris űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást. A külügyminiszterek ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés országai hűek maradnak az összeurópai folyamathoz, az enyhülés ügyéhez, úgy ahogyan azt a helsinki záróokmány meghatározta. Megszabadult-e belső ellentéteitől az európai gazdasági közösség? A hét elején Dublinban találkoztak a Közös Piac tíz országá-» nak vezetői. Hosszú vita után az* állam- és kormányfők megállapodtak a borkivitel csökkentéséről. így elhárították az egyik akadályt a spanyol és portugál csatlakozás elöl. hiszen köztudomásúlag az ibériai-félsziget két országának egyik legfontosabb exportcikke épp a bor, ami viszont konkurrenciát jelent a francia és az olasz szőlősgazdák termékének. Meglepő volt, hogy sokáig — rajnai borai miatt — az NSZK mutatkozott legkevésbé engedékenynek. Enyhültek a nézeteltérések a halászat, a zöldség- és gyümölcs- termesztés területén, a „tízek” számára ezek a kérdések is igen fontosak a portugál és spanyol csatlakozás előtt. E téren ugyanis egyfelől a nyugatnémet, angol és francia halászok jelezték gondjaikat az ibériai-félsziget kikötőiből elinduló konkurrenseik miatt, másfelől a francia, olasz és görög kertészek álltak korábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát dobtak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról Abból természetesen Athén magának követel újabb összegezi Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága. A képen: a Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter (jobbról a második), vezette magyar küldöttség az ülésen. Középen Roska István külügyminiszterhelyettes. két. A többiek élükön az angolokkal. felzúdultak, s azt bizonygatják, hogy Görögország eddig is nagy summákat kapott. Még egy kérdésben jelentkeznek véleménykülönbségek: ez pedig a közös piaci szervek költség- vetése, illetve a brüsszeli bizottság tevékenységében megkövetelt takarékosság. Közismert, hogy az európai közösségek kiadásainak vállalásában Thatcher asszony kormánya sokáig helyezkedett elutasító magatartásra, úgy tűnik, hogy a brit nem-fizetés megint szóba jöhet. Különösen akkor, ha a „költségvetési fegyelem” megsértése kérdésessé teszi a brüsz- szeli közös büdzsé létjogosultságát. A „tízeknek” van annyi gondjuk, vitájuk, hogy ha a portugál —spanyol csatlakozással 1986. január 1-e után „tizenketten” lesznek, annyi felé osztva akkor is bőven elég lesz. Várható-e változás az USA-nak Dél-Afrikával kapcsolatos politikájában? A washingtoni kormányzat jóideje azzal érvel, hogy a pretoriai fajüldöző rendszert inkább „építő jellegű támogatással” lehet jobb belátásra bírni, és az apartheid-politika módosítására ösztönözni. A legutóbbi napokban azonban felerősödött az Egyesült Államokban az apartheid-ellenes tiltakozó mozgalom, sokasodnak a tüntetések a ’washingtoni dél-afrikai nagykövetjjjm _____ ’ némcláTF^egyszéru 'émBéréT?.*~dTa- kok, munkások, hanem például a Kennedy család ifjú tagjai is, akik közül kettőt rendőrök vittek el...) 35 republikánus; képviselő — az elnök pártjának tagja mind — figyelmeztette a pretoriai kormányt, hogy a kongresszusban diplomáciai és gazdasági szankciókat követel a Dél-afrikai Köztársaság ellen, ha nem kezdenek hozzá ott a faji megkülönböztetés felszámolásához. Washingtonban a kongresszusban megjelent és beszédet mondott Desmond Tutu, dél-afrikai anglikán püspök, akinek most ítélték oda a Nobel-békedíjat. Tutu püspök a képviselők előtt keményen biráfía a Reagan-kor- mánvzat magatartását, mondván, hogv az csak segíti a pretoriai urakat az elnyomás’és a. faji elkülönítés fenntartásában. Desmond Tutu ezekben a napokban veszi át a Nobel-békedíjat, s máris közölte, hogy annak teljes összegét, több mint 200 000 dollárt, a dél-afrikai szi- nesbőrű gyermekek oktatására fordítják. A gesztus élénk visszhangra talált az amerikai sajtó• Tutu a sajtó képviselőinek nyilatkozik. ban. A lapok idézik egy dél-afrikai fehér politikai emigráns szavait, aki a minap Londonban „katasztrofálisnak” mondta Reagan dél-afrikai politikáját. Annak csak az a következménye, hogy az elnök első négy éve alatt több fekete halt meg erőszak folytán a Dél-afrikai Köztársaságban, mint az azt megelőző két évtizedben. Pálfy József Tollhegyen Az USA az év végéig leállította a Közös Piac országaiból származó acélcsöveik behozatalát. Jövőre nemegészen 6 százalékra szűkíti a „tízek” részesedését az amerikai acélpiacon, amelynek eddig majd 15 százalékát tették ki a nyugat-európai szállítások. Brüsszelben, a Közös Piac székbe' lyén persze felháborodottan tiltakoztak ez ellen. A világviszonylatban is válsággal küzdő acélipar légna' gyobb reménysége eddig épp áz volt, hogy Washingtonból egyre jöttek az ottani gazdasági fellendülésről szóló nyilatkozatok. Ennek alapján remélték a nyugat-európai acélipar talp- raállítását, az óceánon túlról jövő megrendelések megszaporodását is. És most tessék: pont a fordítottja történik! A cső — emlékezhetünk rá — most másodszor vitatéma a tőkés Európa és Amerika között. A szovjet földgáz- vezetékhez szükséges csövek szállítását is meg akarta tiltani évekkel ezelőtt Washington. Végül nem sikerült neki. A szovjet megrendeléseknek is hála, némi lélegzethez jutott akkor a kifulladt nyugat-európai acélipar. Most aztán a Reagan-kormányzat döntéséről azt mondják: „csőbe húzzák őket”! P. J. Kalevi Sorsa életrajza Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, a Fin/n Szociáldemokrata Párt elnöke 1930- ban született Keuruuban, munkáscsalád gyermekeként. Tanulmányait a Társadalomtudományi Főiskola újságírói szakán folytatta; itt szerzett diplomát, majd a társadalomtudományok kandidátusa lett. 1956 és 1959 között a Tammi könyvkiadó irodalmi szerkesztője, majd a következő hat esztendőben az UNESCO párizsi központjában dolgozott. 1965-től 1969-ig a Finn UNESCO Bizottság főtitkári teendőit látta el. Kaleiii Sorsa 1970 óta parlamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület Külügyi Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1972-ben és 1975—76- ban Finnország külügyminisztere, 1972—75-ben és 1977—79-ben miniszterelnöke, majd 1982. február 19-401 ismét ő tölti be a miniszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott- be a szociáldemokrata mozgalomba. 1969-ben a Finn SZDP főtitkárává, majd 1975-ben a párt elnökévé választották. 1978-ba.n a Szocialista Intemacionálé Leszerelési Konzultatív Tanácsának elnöki, 1980-ban pedig az lnter- nacionálé alelnöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású esemény részese volt mind állami, mind pártfunkcióiban. Személyében 1974- ben első ízbén tett hivatalos láA togatást hazánkban finn kormányfő, s ez alkalommal pártvezetői minőségben pártközi- megbeszéléseket is folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. A magyar■—finn kapcsolatok■ ápolásában, kifejtett tevékenységéért a Magyar Népköztársaság ■ Zászlőréndje II. fokozatával tüntették ki,' h kitüntetést Losánczi Pál 1971-ben, finnországi látoga-1 tása alkalmával nyújtotta át Kalevi Sorsának. (MTI) Magyar felszólalások azENSZ-ben Több magyar felszólalás is elhangzott a héten az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, a teljes ülésen, illetve a bizottságokban. A közgyűlés teljes ülésén a palesztin kérdés vitájában Endreffy Miklós tanácsos, hazánk állandó lÜNSZ-képviselőjének helyettese rámutatott arra, hogy a palesztin nép jogainak semmibevétele, a jogtalanul megszállt arab területeken folytatott izraeli politika tovább élezi a feszültségeket. Kijelentette, hogy a palesztin kérdést a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak elismerése alapján békés úton lehet és kell rendelni. A rendezés folya- íjpjifl.dfen érdekelt félnek, ígyá' palesztin nép egyedüli tör-i’ 'Wéfíjteí képviselőjének, a rPFSZ-' j nek is egyenlő jogokkal kell részt vennie. A magyar küldött újabb erőfeszítéseket sürgetett a rendezés feltételeinek megteremtése, a Közel Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencia ősz- szehívása érdekében. A közgyűlés 1. számú bizottságában a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekről folyt vita. A vitában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség tagja kijelentette: hazánk támogatja a nemzetközi biztonság erősítéséről az ENSZ-ben 1970-ben elfogadott nyilatkozatot, mivel az abban megfogalmazott elvek egyeznek külpolitikánk prioritásaival. A nyilatkozat elfogadása óta eltelt időszakban az imperializmus szélsőséges erői a kialakult erőegyensúly megbontására törekedve a fegyverkezési verseny újabb és újabb fordulóját kezdeményezik, s ezzel is veszélyeztetik a nemzetközi biztonságot. A magyar küldött nyugta-' lanítónak minősítette a regionális válsággócokat, majd rámutatott arra, hogy a kialakult kedvezőtlen folyamatok nem vissza- fordíthatatlanok — akkor, ha valamennyi érdekelt félben megvan a politikai akarat és készr ség a komoly tárgyalásokra. „Eb- - ben a szellemben, üdvözöljük- a Szovjetunió'-és. az Egyesült, .Al- lamak.-között január> T-rén és/8-án Genfben sorra kerülő külügyminiszteri találkozót” — mondotta a magyar küldött. A közgyűlés szociális, kulturális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságában Hegyi Tamás, a magyar küldöttség tagja kifejtette hazánk álláspontját az emberi jogok tömeges és kirívó megsértéséről a világ különböző részein, így egyebek között Chilében, Salvadorban és Guatemalában. Figyelmeztetett az újfasizmus és a neonácizmus feléledésének veszélyeire néhány országban, majd méltatta a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulóját. Mitterrand Afrikában Francois Mitterrand francia elnök szombaton reggel hatnapos afrikai látogatásra indult. Az elnök először Zairében tesz látogatást, majd Bujumburában, Burundi fővárosában részt vesz a 11. francia—afrikai csúcsértekezleten, amelyre 45 afrikai ország képviselőit hívták meg. Ezt követően a Csáddal szomszédos Közép-afrikai Köztársaság lesz az elnök útjának utolsó állomása, s onnan tér vissza csütörtökön este Párizsba. Az Elysée-palata szóvivője' szerint az elnök afrikai megbeszéléseinek középpontjában egyrészt a csádi probléma, másrészt az afrikai országokat sújtó éhínség álL majd. MAGYAR—FINN KAPCSOLATOK A ligha kell bárki' számára különösképpen bizonygatni, hogy a finn és a magyar népet szoros szálak fűzik egymáshoz. Ezért természetes, hogy a hírre, miszerint Kalevi Sorsa finn miniszterelnök hazánkba látogat, sem úgy reagálunk, mint pusztán egy politikai eseményre. Többre tartjuk annál, s többet várunk tőle. Az érzelmi pluszt ehhez egyrészt a messze múltba gyökerező . nyelvi rokonságunk adja, másrészt azoknak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a sora, melyek mai barátságunkat meghatározzák, jelenét . és jövőjét gazdagítják. Első megközelítésben persze a nyelvi ro- kpnság az alap, szívesen hivatkozunk rá, magyarok és finnek. Mégis, amikor először találkozunk, zavarban vagyunk, mert hiába keressük, nem találjuk a közös szavakat. A finnek számára a magyar nyelv épp oly idegenül cseng, mint a magyarok számára a finn. A nyelvészek természetesen kapásból tudják sorolni a rokonság tényeit, a hétköznapi ember számára azonban itt is és ott is az érzelmi szálak jelentenek sokat, erre épít, amikor az egymásról vagy a közös dolgainkról érkező hírekre jobban odafigyel. S érdemes odafigyelni ezekre a hírekre. A finn és a magyar külpolitika nem kevés találkozási pontjaira. Arra, hogy mindkét ország lakói, politikusai nagyrabecsülik a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés elveit és eredményeit, hogy készek ■ezért cselekedni. Jó másfél évtizede Budapestről kelt szárnyra a Varsói Szerződés PoTervetuloa! litikai Tanácskozó Testületének a felhívása, hogy tartsák meg áz európai biztonsági és együttműködési értekezletet. S a finn főváros, Helsinki adott otthont 1975 nyarán e tanácskozásnak, a csúcsértekezletnek, amelyen 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták a záróokmányt. ,A Helsinki Záróokmányt — mert csak így emlegetik szerte a világon ezt a dokumentumot. Helsinki és Budapest neve azóta sem tűnt el abból az eseménynaptárból, amelyben az európai biztonsági és együttműködési folyamat fontosabb állomásait tartják számon. A finn főváros adott otthont tavaly ősszel az európai leszerelési és bizalomerősítő konferencia előkészítő megbeszéléseinek. Ez a tanácskozás január közepe óta Stockholmban zajlik. Budapesten pedig épp a napokban ért véget az európai kulturális fórum előkészítő értekezlete, a fórumot jövő ősszel szintén fővárosunkban rendezik meg. S a finnek már készülnek a Helsinki Záróokmány 10. születésnapjának megünneplésére, ez az évforduló jövő nyáron lesz. Természetes, hogy a magyar—finn kormányfői tárgyalásokon sok szó esik majd a kétoldalú kapcsolatokról, az eredményekről és a tennivalókról. Árucsereforgálmunk — az utóbbi esztendőkben tapasztalt, elsősorban világpiaci okokra visszavezethető egyenetlenségek ellenére — dinamikusan bővül. A két ország vállalatai között csaknem 30 kooperációs megállapodás van, de ami a lehetőségeket illeti, akad még bőven kiaknázatlan terület. Ilyen lehet a számítástechnika, az erőművi gépgyártás, a gyógyszeripar, s ilyen lehetőség a közös fellépés a harmadik piacokon is. Tavaly ősszel, amikor Helsinkiben jártam, gazdasági beszélgető partnereim mind elismeréssel szóltak a magyarok közreműködéséről az-energiatermelésben. Finnországban a villamoserőművek teljesítményének csaknem tíz százalékát ma magyar gépek szolgáltatják. Kiterjedtek más kapcsolatok - is. Ebben 1980-tól nagy része van a Magyar Kulturális és Tudományos Központnak Helsinkiben. Barátságunk ápolásában immár három évtizede fáradhatatlan munkát végeznek a Finn— Magyar Társaság aktivistái. Elevenek a testvérvárosi kapcsolatok, s immár hagyománya van a három évenként ismétlődő barátsági heteknek, amikor kétszázan—kétszázan jutnak el, finnek és magyarok, egymás országába. Sok-sok magyar tapasztalhatta már, hogy a szívesen látott vendéget így köszöntik Finnországban: „Tervetuloa!”, ami magyarul szó szerint azt jelenti, hogy „Legyen üdvözölve!”, bensőségesebb értelemben azonban „Isten hozta!”. Itt Magyarországon bizonyára sokan fordulnak majd ezzel a szóval Sorsa miniszterelnökhöz: Tervetuloa! K. M. Kártérítési pert indítottak az indiai gázmérgezés miatt Tizenötmilliárd dolláros kártérítési pert indítottak pénteken a Union Carbide amerikai vegyipari konszern ellen, amelynek az indiai Bhopalban levő leány- vállalatánál történt gázszivárgá? következtében eddig mintegy két és fél ezer emlber meghalt. A cég elleni pert két olyan bhopali család indította amerikai ügyvédi irodáknál, amelynek hozzátartozói életüket vesztettéi? a hét elején történt tömegkataszt- rofában. A felperesek 5 milliárd dollárt közvetlen kártérítésként, 10 milliárd dollárt pedig büntetőbírságként követelnek. A Union Carbide eddig mindössze húsz dollárt volt hajlandó kifizetni fejenként a károsultaknak, álkik közül sokat megvakul ás fenyeget. A cég illetékesei egyelőre nem voltak hajlandók megjegyzést fűzni a kártérítési követeléshez, bár azt mondták, hogy megfelelő anyagi eszközökkel (iköztüik biztosítással) rendelkeznék bármilyen kártérítési követelés kielégítésére. Jogi szakértőik szerint viszont a biztosítás érvényét vett A gázmérgezésben meghaltak holttestei. szíti, ha bebizonyosodik, hogy a katasztrófát a vállalat vezetői okozták — afkár szándékosan, akár bűnös gondatlanságból.
