Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. december 6. « PETŐFI NÉPE • 5 Emlékezés Petru Grozára LÁSI LEHETŐSÉG U Születésének századik évfordulóján Egy történelmi esemény fel­idézésével kezdjük, Romániában 1935. szeptember 24-én a Hunyad megyei Bácsiban, és november 3-án Déván a román és a ma­gyar parasztok, munkások, értei- - miségiek demokratikus képvise­lői közösen elhatározták: egymás jogait kölcsönösen megvédve, együtt szállnak szembe a német fasizmus megosztó törekvéseivel. Amikor a gyűlés megkezdődött, a románok közt ott álltak a ma­gyarok is: földművesek, munká­sok, iparosok. S itt adjuk át a szót dr. Petru Grozának, aki az akkori napok atmoszféráját jellemezve így mondta el később a történteket harcostársának, Balogh Edgár­nak: — Ahogyan egy magyar szó­nok, egy egyszerű földműves be­szélni kezdett, halálos csönd fo­gadta. Ügyvéd barátom ijedten hajolt hozzám, s arra kért, hall­gattassuk el valahogy a magyar szónokot, mert itt botrány lesz. A feszült csend feltűnhetett neki is, mert megállt és megkérdez­te: „Román testvéreim, értitek, amit mondok? Nem kéne tol­mács?” S tudja, mi történt? Mint a vihar, úgy tört fel a mócoíkból a .kiáltás: ...Beszéljen csak ma­gyarul! Megértjük, aki meg nem érti, annak lefordítjuk!” Látja ez a nép — fűzte hozzá még Pet­ru Groza. Honnan is indult? Ki is volt ő, aki á román és a magyar dolgozók egymás iránt táplált érzelmeit a megegyezés létrehozáséival egy új korszak megszületésének hajtóerejévé se­gített formálni? A kis erdélyi, Hunyad megyei Bácsi faluban, 1884. december 7-én született, fa­lusi pap fiaként. Édesapja értel­miségi pályára szánta, ezért a Románok, magyarok Ő, aki 1920 és 1927 között öt­ször volt országgyűlési képviselő, most egyik napról a másikra há­tat fordít a politikának. Mint dé­vai ügyvéd, a szegényparasztok, havasi mócok és dévai ■ csángó magyarok peres ügyeinek intéző­je, emberközelbe 'kerül, a. szegé­nyekkel, kitűnően megismeri min­dennapi gondjaikat, önként vál­lalt politikai magányában szor­galmasan tanulmányozza a marxizmus—leninizmus eszméit; ismeretséget köt kommunistákkal, s az eszmei és személyi hatások új felismeréseket alakítanak ki benne. És amikor a vezető kö­rök szólamaiból kiábrándult, ra- dikalizálódó román paraszttöme­gek 1933-ban elhatározzák, hogy megalakítják demokratikus szervezetüket, a Frontul Pluga- rilort (magyarul Ekések Frontjá­nak emlegetik), Groza az új szer­vezet elnökeként tér vissza a po­litikai életbe. Fáradhatatlanul keresi a ma­gyar népi tömegekkel való meg­szászvárosi református kollé­giumban végezte középiskolai ta­nulmányait, majd 1903-ban a Budapesti Tudományegyetem jo­gi karán szerzett diplomát. Szen­vedélyesen veti bele magát kora politikai életébe, népének, a ro­mán népnek politikai és kultu­rális jogaiért harcolva. S amikor 1918. december 1-én a gyulafe­hérvári gyűlésen, és utána úgy látja, hogy a felszabadulás pil­lanata elérkezett, bátran hangot adva népe nemzeti és szociális vágyainak, már a politikai élet első vonalában küzd. Ä nemzetiségi ügyek minisz­tereként tevékenységét, munkás­ságát a más anyanyelvű embe­rek iránti méltányosság, a nem­zetiségi jogok határozott elisme­rése és érvényesítése jellemzi. Kora vezető politikusainál vi­szont azt tapasztalja, hogy azok a húsosfazék körül tülekednek, és elsősorban saját karrierjük ér­dekli őket. Ezért 1927-ben vég­leg szakítani akar a politiKával: lemond minden tisztségéről, s visszavonul a politikai élettől. ügyvédje egyezés útjait-módjait. S miután Romániában az úgynevezett Ma­gyar Párt politikájából kiábrán­dult erdélyi dolgozók 1934-ben a Román Kommunista Párt segít­ségével létrehozzák saját demok­ratikus szervezetüket, a Magyar Dolgozók Szövetségét, tefmeííét- ‘szerű. a két mozgálcm ifólifíkai szövetségének megteremtése. Az­után 1935 decemberében mind­két szervezet — együtt más tö­megszervezetekkel — csatlako­zik az RKP kezdeményezésére megalakult Demokratikus Arc­vonalhoz, biztosítva ezzel a nép­frontpolitika első jelentős sike­rét RomáAiában. Petru Groza a második bécsi döntéssel népeink­re szabadított nacionalizmus for­gószelében sem veszti, el tisztán­látását: a Román Kommunista Párttal szoros szövetségben a Hitler-ellenes antifasiszta erők szövetségének megteremtésén fá­radozik, s bár 1943 karácsonyán a királyi román politikai titkos rendőrség más harcostársaival Restaurálás — tűvel Nagy Katalin textilrestaurátor az Iparművészeti Múzeumban. Az Üllői úti épület második eme­leti világos, nagy helyiségében van a munkahelye. A hatalmas tárolóbútarok szőnyegeket, ruhá­kat, hímzéseket rejtenek, de van itt néhány modern textil 's — ki-, állításra-várva. A múzeum sajá­tos követelményei szerint ugyan­is a textilrestaurátorok feladata az újonnan bekerült tárgyak — régi és modern textilek — tisztí­tása, kezelése, védelme, a kiállí­tásokra való előkészítése, a kiál­lítási tárgyak elemző, magyarázó segédeszközeinek elkészítése. Most éppen egy régi hímzés alap­szövetének és hímzésmódjának felnagyításán fáradozik, ami azt jelenti, hogy vastag fonalból az alapszövetet külön mégszőtte, és erre jól elütő fonallal a különbö­ző hímzéseket, mindenki számá­ra érthetően, felvitte. Ám a textilrestaurátornak két asztala van. Az egyik a munka­asztal, a másik íróasztal, arriely mellett könyvespolc könyvekkel, s dossziék, iratok. Miért? — A restaurátor munkájának legalább a fele elméleti jellegű, különösen, ha régi tárgyról van szó. Mielőtt bármihez hozzákez­dene, gondos elemzésnek kell alávetnie a tárgyat. Meg kell ál­lapítania a felhasznált anyagokat, és azt is, hogyan, milyen mód­szerekkel készültek. A technikai analízis után az állapot leírása következik, majd össze kell vet-' nie más hasonló analóg eljárás­sal, ugyanabban az időszakban, hasonló anyagokból készült tár­gyakkal. Ekkor tehet csak javas­latot a restaurátor a munka, a megőrzés módozataira. Csak ilyen alapos feltárás eredményezhet jó restauráló munkát. A rosszul restaurált tárgyaknak mindig az az oka, hogy nem rendelkeztek elég információval a restaurálás mértékének meghatározásához. — Mit jelent a restaurálás mér­téke? — A régről ránkmaradt tex­tilneműt lehet teljesen újjáte­remteni, lehet meghagyni a meg­maradt ép részeket, és a hiány­zókat skipótolni, természetesen úgy, hogy az eredeti anyagtól jól láthatóan elváljon, végül lehet csak a megmaradt anyagdarabot konzerválni, és így megőrizni, — Hallhatnánk olyan példát, amely folyamatában is bemutat­ja a textilrestaurátori munkát? — Miskolctól északra, a Sajó és a Bódva találkozásánál van Boldva,- amelynek református templomában 1976-ban 16—17. századi értékes sírleletre bukkan­tak. Egy 14—16 éves fiatal lányt fakoporsóba temettek, virágok­kal körülvéve úgynevezett „vi­rágágyba”. A két és fél méter mélyen, levő leletet a földtömb- bel együtt hozták felszínre, ek­kor még . csak sejteni lehetett a ruhadarabok létezését. A vizes tisztítás után —a darabokat tüli közé fércelve — hamar kirajzo­lódott a ruha vonala. Leginkább épen a vállfűző maradt fenn, egy elöl kapcsokkal záródó, szoknyá­hoz varrt mellényszerű felsőrész. A vállfűzőt bársonyszalag díszí­tette, csipkével. Elvégeztük az alapanyag, ja hímzés, a csipke analízisét. A korabeli hasonló együtt rá is lecsap, a megpróbál­tatások sem törik meg elszánt­ságát. Amikor azután a szovjet had­sereg diadalmas előrenyomulása új történelmi helyzetet teremt, az 1944. augusztus 23-i sikeres romániai felkelést követően ok­tóber 12-én létrejön az Országos Demokratikus Arcvonal, amely dr. Petru Grozát javasolja a mi­niszterelnöki tisztségre. Hosszú huzavona után Mihály király 1945 márciusában végül kényte­len kinevezni a Groza-kormányt. „Tanuljuk megismerni egymást” Rorpánia első demokratikus kormánya is nagyon nehéz kö­rülmények közt látott hozzá a román nép és a nemzetiségek felemelkedésének megteremtésé­hez. Románia történetének ez a szakasza ma már hősi eposziként él az utókor emlékezetében. Gro­za minden idegszálával a szo­cializmus építésének útjára lépő országok együttműködésének el­mélyítésére törekszik, egyetértve a román és a magyar kommu­nisták politikájával. 1948. január 24-én Budapesten ő szentesíti aláírásával az országaink között megkötött első barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Az 1945-ös földreformtól kezdve a nemzeti­ségek anyanyelvi oktatási háló­zatának megteremtéséig hozott intézkedések egész sora tanúsko­dik arról, hogy a közös felszaba­dulásról korábban kiérlelt marxista—leninista internacio­nalista eszméi mind jelentősebb hatást gyakorló történelmi erő­vé váltak. 1952 júniusától mint a szocializmust építő Románia Nagy Nemzetgyűlése Elnökségé­nek elnöke változatlanul ennek a folyamatnak az elmélyítésére tö­rekedett, szinte élete utolsó pil­lanatáig, 1958 januárjáig. „Tanuljuk jól megismerni egy­mást!” — írta annakidején a sümegi általános iskola VI. b. osztályú tanulóinak, akik arra kérték népünk igaz barátját: „Őrizze meg szeretetét Arany János és a magyar nép iránt, és segítsen minket, hogy mi pedig minél jobban megismerjük és megszeressük a román- népet.’,’. A sümegi fekolásgyerékek Grozának az AftmjÄündepsegete'e téruttf+ée- velére reagáltak így. Ö is vála­szolt a kisdiákoknak, többek közt ezt írva nekik: „Tanuljátok ti is megismerni a román alkotószel­lem termékeit, szép hagyomá­nyait; úgy, amiként én ízleltem meg teljes lelkemből a magyar nép nagy költőinek, tudósainak, művészeinek és magának a dol­gozó népnek gyönyörű alkotá­sait.” Így szolgálta ez a nagyszerű politikus és államférfi, ez az iga­zán nagy ember minden tevé­kenységével az egykor kölcsönö­sen ellenséggé hazudott két szomszédos testvérnép barátsá­gának ma is aktuális ügyét Űjlaki László v.w.v.w. • Munkában a textilrestaurátor ruhák segítségével elkészült a. lánykaruha szabásmintája: a vállfűzőé és a szoknyáé. Az ing olyan sérült volt, hogy nem tud­tuk azonosítani és összehasonlí­tani a korabeli da.rabokkal. A lányka fején fátyol volt. és egy akkoriban divatos selyemfonat. A pártáját igazgyöngyök és aranyboglárok díszítették. — Hogyan történt a tényleges restaurálás? — Kiszabtam egy alátámasztó anyagot a vállfűző szabásrajza szerint, erre ráhelyeztem és rá- férceltem az eredeti megmaradt leletdarabokat. Rámára rögzítet­tem és az-új tartóanyaggal együtt Gépészeti technikusképzés Kiskunfélegyházán ?A Művelődési Közlöny 1984. október 8-i számában a műszaki szakközépiskolákban folyó tech­nikus. és szakmunkásképzésről szóló rendelet jelent meg. Elol­vasása után felkerestem a nagy­múltú félegyházi Tanítóképző In­tézet épületében működő Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépisko­lát, hogy Szert Lajos igazgatótól tájékoztatást kérjek, mennyiben érinti ez a rendelet a vezetése alatt álló és eddig is kiváló eredményeket felmutató, megyei beiskolázási körzetű rendelkező tanintézetet. — Az új alapokra helyezett technikus- és szakmunkásképzés­be a félegyházi gépészeti szak- középiskolát is bevonták. Az 1985. szeptember 1-től induló el­ső osztályokkal — két éven át — a szakközépiskolai szakmunkás- képzés, valamint a techmikuskép­Alkattól, a körülményektől és az ismeretszerzési lehetőségektől függ, hogy ki miként gyarapítja ismereteit, szerzi meg munkakö­réhez, a tisztségéhez szükséges értesüléseket. Aligha dolgozhat megfelelően — például — az a szakszervezeti tisztségviselő, aki egy szót sem jegyez meg a tévé­híradóból, még véletlenül sem kapcsolja be rádióját érdekes vitaműsorokra, az újságból leg­feljebb a balesetekre, meg a sport­eredményekre kíváncsi, mun­kahelyén csak a jövedelmével öszefüggő döntésekre figyel oda. Ritkán sikerül az ilyen emberek- Jfgnß. kgzé^eti, ^éf^klödés,, felkel­tése. „ ri-iAr-szakszervezetek megyei—ta­nácsa ezért hívta föl az érde­kelt szakszervezeti bizottságok figyelmét: fogékony, az újra ér­zékeny dolgozókat javasoljanak a meghirdetett képzési formák­ra. Remélhető, hogy a jelentke­ző 877 tisztségviselő túlnyomó többsége tanulmányai révén a jövőben még jobban eleget tesz majd a munkaköréből, tömeg­szervezeti funkciójából adódó követelményeknek. Százhetvenötén folytatják le­velező tagozaton tavaly ősszel megkezdett tanulmányaikat. A Kereskedelmi, Vendéglátó és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezete a legtevékenyebb: titká­rok, szociálpolitikai, bér- és gaz­átvarrtam. A • bársonyszalagra rávarrtam a díszt, és ezt a csip­kés bársonyszalagot is az ere­deti helyére varrtam vissza. Ez­után összeállítottam a ruhada­rabot. Végül fekete bársonnyal bevont szivacs „bábura" került a vállfűző, kiállítás céljából. Ez a klasszikus restaurálás: a hiányzó részeket kiegészítettem úgy, hogy az eredeti az új tartóanyagtól elváljon. A vállfűző most Miskolcon van kiállítva, több hasonló társával együtt a Restaurált régészeti tex­tíliák című kiállításon. T. A. zés követelményeit egyaránt ki­elégítő szakmai, elméleti és gya­korlati alapozó képzés folyik majd. A második tanév végén, tehát 16 éves korban (két évvel ké­sőbb, mint eddig) kell a tanulók­nak pályát választani és eldön­teni, hogy technikusok, vagy szakmunkások akarnak-e lenni. A technikusképzőre jelentkező II. évfolyamos tanulók a tanév végén, sikeres alapvizsga letétele esetén, a III. osztályban a tech­nikusi tananyag elsajátításával folytathatják tanulmányaikat. A szakmunkásképző ágon tovább tanulók a IV. év végén érettségi- és szakmunkásvizsgát tesznek. Ugyanekkor a technikusi .ágon tanulók is érettségiznek a közis­mereti tantárgyakból — és e bi­zonyítvány birtokában közvetle­dasági felelősök továbbképzőiét segíti a megyei szakszervezeti is­kola keretében. Kalocsán tanul­nak a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszerveze­tének megyei bizottsága közre­működésével szb-titká^pk. 1984 őszén Baján, Kecskemé­ten, Kiskunhalason, Kiskőrösön kezdődtek levelező formában új tanfolyamok. A legnagyobb ér­deklődés a szakszervezeti tiszt­ségviselők akadémiája iránt nyil­vánult meg: több mint kétszázan hallgatják a megye három leg­nagyobb városában sorra kerülő előadásokat. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán ^szakmun­kástanuló it^ts^vlsélpk. .. .sa­játíthatják -el-megbízatásuk el­látásához kívánatos tudnivalókat. A pedagógus tisztségviselők januártól Bácsalmáson bővíthe­tik ismereteiket. Üjból megren­dezik az előadóképzőt a megye- székhelyen. Szegeden az üzemi könyvtáro­sok, az üdültetési felelősök, a munkavédelmi ellenőrök, az épí­tők szakszervezeti titkárai és közgazdasági felelősei, a ME- DOSZ főbizalmijai képezhetik — egyebek között — magukat. összesen 30 tanfolyammal köny- nyíti a megyei szakszervezeti is­kola a szegedi szakszervezeti ok­tatási központtal együttműköd­ve a tömegszervezeti tisztségvi­selők jobb munkáját. H. N. • Fiatal lány vállfűzője a 16. szá­zadból, restaurálva. • A régi hímzés öltésmintái fel­nagyítva. nül továbbtanulhatnak egyeteme­ken és főiskolákon. A technikusi ágon maradók az 5. tanévben szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyakat tanulnak, melyből ké­pesítő vizsgát tesznek. A technikusi oklevéllel külön­böző műszaki munkakörökben helyezkedhetnek el, és ekkor is- megvan a lehetőség a továbbta­nulásra. Külön jogszabály intézkedik — mondta az igazgató — a techni­kusképző és a szakmunkásképző tanulók juttatásairól és kedvez­ményedről. Bővebb, részletesebb tájékozta­tást szívesen ad a kiskunfélegy­házi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola igazgatósága az általános ‘ iskola nyolcadik osztá­lyát végző fiú- és leánytanulók­nak és szüleiknek. Tóth Miklós KÖNYVESPOLC Aki bújt, aki nem „A világ változik — jobbra vagy rosszabbra. Ebben a kötet­ben azokat a riportjaimat gyűj­töttem össze, amelyekről úgy ér­zem, hogy érdemes őket eleve­nen tartani, mert még mindig arról szólnak, amiről a születé­sük idején... A valóság darab­kái egymás mellett, egymást ki­égéseivé túlemelkedhetnek ön- magukon, és egy nézőpontból ugyan, de közvetíthetnek vala­mit a korszak valóságából. A riporter ebben reménykedik... Bár, mint magyar állampolgár­nak. inkább azt kellene kívánnia, hogy ezen riportok többsége avuljon el, mire a kötet meg­jelenik” — írja utószóként R. Szé­kely, „J<uliánná.;.abban a, könyvé­ben, amely Aki bújt, aki nem címmel, a napokban jelent meg a hazai könyvpiacon. Gyermekszínészék. Siker, hír­név, pénz ... S azután? Legtöbb­jük élete kirohan a reflektor­fényből mire felnőnek, s vala­milyen mellékvágányon kesereg­nek, a régi „dicsőség" emlékeivel. Persze olyanok is akadnak — sokkal kevesebben —, akik vé­gül is színészek maradnak, avagy előrelátóan készültek a filmezé­sek mellett a jövőré, egy másik hivatásra, szakmára. — Ezt a témát dolgozta fel, ezt a terüle­tet járta körül kötetének első ri­portjában R. Székely. Azután a sportolók hasonló gondjai, „élet­törései”, a versenyzés és az ere­deti szakma együttes vállalásá­ból eredő ellentmondások konk­rét példáiról olvashatunk a kö­vetkező írásban, majd a kallódó emberekről, a bűnözőkről, a vé­dőügyvédekről, a Budapesten munkát, vállaló vidékiekről, a munkásszállásokról, az önerőből történő lakásépítésről, az alkoho­lizmusról, az öregkorról, a ma­gányról ... Huszonnégy riport és számtalan ellentmondásoktól roggyant jelenség. „Az a feneség. hogy az OTP csak a hivatalos áron kalkulált anyagszámlákat fogadja el és fi­zeti ki, nem a valóságos árat. Hiába mondom, hogy kérem, azokért a béléstestekért én pél­dául háromfelé adtam jattot, mert a béléstest is hiánycikk. És kivettünk hozzá három nap sza­badságot hiába, mert a fuvarozó háromszor vert át __” — pana­s zolja például Az ember házat épít című riport egyik alanya. Az érzékletesen, szépírói gond­dal megrajzolt emberi sorsok, mentalitások, tragédiák, furcsa esetek hátterében megoldást sür­gető társadalmi problémák, visszásságok rajzolódnak ki. Vannak részletek, amelyeket ol­vasva csak elmosolyodik az em­ber, a fejét csóválva, de vannak olyanok is. amelyek ökölbe ránt­ják a kezét. Nemcsak beavat má­sok . sorsába, de beleélésre is késztet. S mindezt didaktikus felhangok nélkül teszi, egyszerű és mégis érzékletes eszközökkel. Olyanokkal, amelyek egyszerűsé­gük ellenére alkalmasak arra, hogy olvasójába oltsa saját prob­lémaérzékenységét. Az Üj Tükör kitűnő riporter- nője az utóbbi öt évben publi­kált írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Érdekes, tanulsá­gos, nagyszerű olvasmány. És sajnos, időszerű még ma is be­szélni mindazokról az ellentmon­dásokról, gondokról, társadalmi visszásságokról, amelyeket ri­portjaiban feltár. — Vajon med­dig lesz aktuális ez a kötet? (Koz­mosz, 1984.) Koloh Elek Tanfolyamok szakszervezeti tisztségviselőknek \

Next

/
Oldalképek
Tartalom