Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-06 / 286. szám
1984. december 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Negyedmillió ember képviseletében A fogyasztási szövetkezetek ágazataiban a jövő év elején, 'kerül sor a küldöttek és a tisztség- viselők újjáválasztására. Az előkészületek már megkezdődtek, értékelik a választási ciklusban — 1980 6ta — végzett munkájukat. A választások során a demokratikus fórumok megnövekedett hatáskörének megfelelően az első szakaszban az áfészekben, a takarékszövet- • kezetekben és a nagyobb lakásszövetkezetekben részközgyűléseket — tagértekezleteket tartanak és ötéves időszakra újjá választják a küldötteket, továbbá a helyi intéző, ellenőrző 'bizottság * elnökét és tagjait. Ugyancsak megtartják évzáró, illetve évnyitó értekezletüket a szövetkezetek keretében működő szakcsoportok is. Ezekben is | újjáválasztják a tisztségviselőket. A következőkben kerül sor a dolgozók munkahelyi, tanácskozására, ahol a taglétszám lehetővé teszi,, ott a tanácskozás és a részközgyűlés egyszerre történhet. Ez esetben a szövetkezeti dolgozók mint tagok a tulajdonosi és a munkahelyi demokratizmus által hatáskörükbe utalt témákat egyszerre megtárgyalhatják, véleményezhetik az éves tervet és az üzletpolitikai célkitűzésekre vonatkozó javaslatokat. A legszélesebb demokratikus fórum a küldöttgyűlés. Itt újjáválasztják a szövetkezet első számú vezetőit, a különböző bizottságok tagjait és irányítóit. A választások követelményrendszerét a szövetkezetek szervezeti és működési szabályzatai részletesen tartalmazzák. A tisztújítások sok embert érintenek, hiszen csak az áfészeknél több miét 3800 küldöttet, 2800 tisztségviselőt választanak. nem beszélve a takarékszövekezetek- ről és egyes lakásszövetkezetekről. Több mint 240 ezer szövetkezeti tag közül választják a különböző tiszségekre a legjobbakat. Alapvető követelmény, hogy olyan tagok kapjanak megbízást, akik készek és .képesek a növekvő feladatok ellátására. A küldött és testületi L munka csak akkor hatékony, ha megfelelő felkészültségű és az új iránt fogékony, vitaképes tagok foglalnak helyet a tanácskozásokon. A szövetkezetek tisztújításával egyidőben más választásokra is sor kerül, tehát az előkészületek az eddigieknél gondosabb munkát és szélesebb .körű egyeztetést kívánnak a fogyasztási szövetkezetek tagjaitól és vezetőitől. K. S. Egy nagy család otthont teremt Ma már szinte közhelynek számít: a brigád, a szocialista kollektíva ezért vagy azért összefogott, s tett valamit a társadalomért, másokért, elesett emberekért, önmagukért. Sokkal ritkább, amikor az újságíró egy olyan családra bukkan, ahol a testvérek, a szülők fogtak össze, hogy tegyenek valamit önmagukért is. A dolog csupán az első hallásra tűnik összetettnek, bonyolultnak. pedig roppant egyszerű. Rigó Pál, a Volán 9-es számú Vállalat forgalmi szolgálattevője —, aki csak névrokona a vállalat igazgatójának — korábban három fiát a Volánhoz adta ipari tanulónak. Így lett ifj. Rigó Pálból és öccséből Jánosból autószerelő, Istvánból autófényező. S mint ahogyaln a mesében lenni szokott, a két idősebb fiú —, akiknek munkájával a vállalatnál akkor is, most is elégedettek — elindult Algériába szerencsét próbálni. A két. illetve másfél év —, amely idő alatt nemcsak javították, de vezették is a tehergépkocsikat, s lemondtak szinte mindenről — 350 ezer forintot hozott számukra. Amikor hazajöttek, összeült a családi tanács. A három fiú j— István közben otthagyta az autófényezést és az Állategészségügyi Állomáson vállalt gépkocsivezetői munkát —, a középiskolás Vilma az édesapa irányításával, s nem kis vita után elhatározták, hogy egy-egy házat építenek. A kikötés az volt, hogy egymás mellett, amellyel megtakarítják a telekárat, így segítve egymást, s a család is együttmarad. Sokáig keresték a helyet, amíg választásuk Kecskeméten, a Mérleg utcára esett. A szülők egy korábban vásárolt telket adtak ezért cserébe a tanácsnak, s megkezdődhetett az építkezés. — A négy lakás, amelyek teljesen különállóak, egyenként négy félszobából, ebédlőből, nappaliból, két fürdőszobából, főzőfülkéből, éléskamrából, garázsból áll. A múlt év nyarán egy kőművessel kezdtük el építeni — mondta ifj. Rigó Pál. — Minden munkát magunk végeztünk, nagyon sokat kellett dolgozni. Mind- annyiónknak volt már korábbról is megtakarított pénze, hiszen munkaidő után is eljártunk dolgozni. Nagyon összetartó család vagyunk, s talán ezért is sikerült mindezeket megvalósítani. Tavaszra, nyárra befejezzük a munkát, igaz ideje is, mert otthon lakom a szüleimnél negyedmagam- mal, de János és Vilma is. A kétszobás házgyári lakás szűk számunkra. Pistának és feleségének a két gyermekkel is rövidesen ki kell költöznie az OTP által visszavásárolt lakásból. Nem Örökség, nem csoda! Küzdelem. takarékosság, lemondás ez a javából. A Rigó-testvérek is sorbaállhattak volna lakásért, de mégsem ezt tették. Megragadtak minden munkaalkalmat. Gyűjtöttek, s megoldották önmaguk salját gondjukat és segítettek másokon is, hogy hamarabb lakáshoz jussanak... Gémes Gábor • Az épülő négy lakásos családi ház. A jogtanácsosok munkájáról A társadalom építésében bekövetkezett jelentős változások már a felszabadulást követő években is szükségessé tették, hogy a vállalatoknál szervezett legyen a jogi munka. A további fejlődésnek egyik fontos feltétele, hogy a gazdasági -életben szilárduljon a törvényes rend. A jogtanácsosokról szóló új töryényerejű rendelet kapcsán beszélgettünk dr. Török Istvánnal, a Magyar Jogászszövetség vállalati jogásztagozat országos vezetőségének elnökével és dr. Hideg Ferenccel, a Bács-Kiskun megyei Bíróság elnökhelyettesével. — Dr. Török István: —- 1948— 50 körül az elnevezés egészen más volt. Az akkori jogtanácsosokat vállalati ügyészeknek hívták abból kiindulva, hogy a „törvényesség őrének” számítottak. Természetesen egészen más feladataik voltak, mint a mai ügyészeknek. A jogtanácsosi munkáról szóló jogszabályok mindig a gazdaságirányításban és a gazdaság szervezetében bekövetkezett változásokhoz kapcsolódtak, először 1958-ban, majd 1971-ben és 1983-ban is. —■ Megyénkben a vállalatoknál és a szövetkezeteknél mintegy 250—300 jogász dolgozik. Milyen körben határozza meg a rendelet a feladataikat? — A jogtanácsosok tévé- kenységüket munkaviszonyban, tagsági viszonyban, jogtanácsosi irodában és jogtanácsosi munkaközösségben végez» -tik. Feladatuk és tevékenységük sokrétű, egyik legfontosabb a szerződéskötésekben való közreműködés, továbbá kiemelkedő kötelességük az ügykörükben tudomásukra jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének figyelmét felhívni, és azok megszüntetésére javaslatot tenni. Jogtanácsos csak a gazdálkodó és más szervezetek részére végezhet jogi munkát, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő ügyekben magánszemélyek részére is nyújthat segítségei: a jogtanácsosi munkaközösség. — Az említett jogtanácsosi munkaközösség új szervezeti forma. Mi indokolta a létrehozását? — Elsősorban a különböző kisvállalkozási formák létesítésének lehetősége indokolja létrejöttüket, mert egyrészt e szerv a gazdasági munkaközösségek, a polgári jogi társaságok, a kisvállalatok, a kisszövetkezetek jogi ügyeit intézheti, de minden olyan szervezet jogi ügyeit is, ahol nem szükséges és nem is kifizetődő önálló jogtanácsos alkalmazása. Másrészt a gazdasági élet szükségleteihez igazodó szakosodáshoz is Vezethet, a jogtanácsosok számára lehetőséget, és érdekeltséget teremthet a speciális területeken joggyakorlat szerzésére. A munkaközösség megalakításához legalább három jogtanácsos önkéntes társulása szükséges. — A megyei jogtanácsosok mennyire igyekeznek munka- közösségekben dolgozni? — Eddig még nem alakult meg egy sem. Valószínűleg a biztos állást nem akarják föladni az új formáért. Ugyanis csak főállásban lehet valaki munkaközösségi tag, s ezen kívül más keresd foglalkozást nem folytathat. — A jogtanácsosi munka színvonalának emeléséhez szükséges, hogy a jövőben csak az előírásoknak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy működhessen. Az új rendelet intézkedik a jogtanácsosi névjegyzék létrehozásáról, amelyeket a megyei bíróságok vezetnek. Dr. Hideg Ferenc: — Az ösz- szes jogszabályi feltételnek megfelelő személy a névjegyzékbe történő bejegyzéssel szerez jogot arra, hogy jogtanácsosként működjön. Ez csupán előfeltétele a működésnek, de önmagában a tevékenység ellátására nem ad felhatalmazást. Ezek a büntetlen és feddhetetlen előélet, magyar állampolgárság, NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN Felejthetetlen események Kiskunfélegyházát 1044. október 23-rá virradóra szabadította fel a Vörös Hadsereg. 1944. november 3-án a városháza épületében megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, majd néhány nappal később Pet- rovics Jánosné kezdeményezésére a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége is. A szülők aktív tevékenysége magával ragadta a fiatalokat. Szorgalmasan tanulták a forradalmi dalokat, verseket. 1944. november 7-én a megsérült városháza egyik szobájában, ünnepség keretében a Katyusa és a Gyevuska című dalokat oroszul, majd az Interna- cionálét magyarul énekelték. 1944 decemberében Hollós Ervin látogatott el Kiskunfélegyházára, a Szegeden működő Központi Bizottság megbízásából, hogy eligazítást adjon az ifjúsági szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, s a nők összefogására létrejött a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Az idősebb elvtársak bátorítására február közepén 25—30 tagja volt az ifjúsági szervezetnek. 1945 tavaszának kiemelkedő eseménye volt a március 15-i ünnepség, amelyen Keresztesi Béla MADISZ-titkár mondott beszédet. Rámutatott a fasizmus kegyetlenkedésére, nacionalista politikájára, a magyar nép évszázados szabadságharcára. A megnöivekedett taglétszám szükségessé tett az ifjúsági szervezet részére egy megfelelő székházat. 1945 áprilisában a Nemzeti Bizottság a MA'DISZ részére a Jókai utcai 4. szám alatti elhagyott házat utalta ki, miután a nagybirtokos tulajdonos elmenekült. Keresztesi Bélát a MA- DÍSZ időközben megalakult országos központja a Kecskeméten létesült területi titkárság vezetésével bízta meg. A MADISZ fő politikai tevékenysége az új társadalmi rehd- szer ismertetésére, az MKP célkitűzéseinek népszerűsítésére, a Videokazetták kölcsön Videotékát létesít a Mozgóképforgalmazási Vállalat Budapesten. A kölcsönzőbolt — ahol kö- zületeket és magánszemélyeket egyaránt kiszolgálnak — december 10-én nyílik a VI. kerületi Majakovszkij utcában. A hazánkban legjobban elterjedt VHS- rendszerű ‘ készülékek tulajdonosai a Videotékában a jövőben nyolcvan—százhetven forintért bérelhetnék műsoros kazettákat. 250 produkció közül. A kínálatban a mozikban már sikert aratott magyar és külföldi játékfilmek, különféle rövidfilm-összeállítások, mesesorozatok, valamint népszerű pop-, rock- és disco-együttesek műsorai szerepelnek. egyetemi jogi végzettség, és a külön jogszabály szerinti szakvizsga! Ma már nem indokolt az utóbb említett szakvizsga alóli felmentés, ezért a jogszabály erre nem ad lehetőséget. Itt jegyzem azonban meg, hogy a törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe azt, aki a korábbi jogszabályok szerinti jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt. — Hivatalból, vagy kérelemre történik a bejegyzés? — A névjegyzékbe való bejegyzés kérelemre történik. Az említett valamennyi feltétel együttes megléte esetén a bejegyzés nem tagadható meg. Vagyis azt teljesíteni kell a kérelmező személy tényleges tevékenységétől, foglalkozásától, munkakörétől függetlenül. Ügy tűnik sokan még nem figyeltek fel a több mint egy éve nyitvaálló lehetőségre, hiszen eddig alig százan kérték a bejegyzést, pedig 1984. december 31. napja után jogtanácsosként csak. az működhet, aikit a névjegyzékbe bejegyeztünk, és jogtanácsosi igazolványnyal rendelkezik. A gazdálkodó szervezeteknek ét természetesen a vezetőjüknek is fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogi munkakörben foglalkoztatott dolgozójuk mielőbb kérje a névjegyzékbe való felvételét annak érdekében is, hogy a szervezet képviseletét a jogtanácsosi Igazolvány alapján külön meghatalmazás nélkül elláthassa. Tuza Béla II. világháború igazi okainak megismertetésére, a fiatalok kulturális és sporttevékenységekbe való bevonására irányult. Nagy népszerűségnek örvendett a fiatalok körében az ingyenes tánc- tanfolyam, a hétvégi össztánc, amelyet Farkas Gábor MADISZ- tag vezetett. A MADISZ kezdeményezésére létesült a mezítlábas labdarúgó-bajnokság is, amelyen a város különböző ikerületeibe.i lakó fiatalok vettek részt. Felejthetetlen eseményként zajlott le a felszabadulás utáni első szabad május 1. ünnepe. A több ezres tömeg élén a fiatalok vitték a táblákat, a hála, a megemlékezés koszorúit, amelyet a hősi halált halt szovjet katonák sírjain helyeztek el. A tavaszi hónapokban a MADISZ-vezetőség tagjai sorra meglátogatták a városban működő középiskolákat, hogy a tanárokkal, fiatalokkal való beszélgetéssel elősegítsék az ifjúsági szervezetek alakulását. 1945 nyarán Kiskunfélegyháza város közigazgatásilag elkülönült a járástól. A városi MADISZ- fiatalok igen sokat segítettek a községekben mind a párt, mind az ifjúsági szervezetek megalakulásában, mozgalmi tevékenységük kibontakozásában. Fő közlekedési eszköz a szülőktől kölcsönkért kerékpár volt, de használhatták a párt motorkerékpárját is. Számos esetben megtörtént, hogy az este megtartott ifjúsági gyűlés után holdvilágos éjszakán indultak hazafelé, miközben jó étvággyal fogyasztották a fiatal barátaiktól kapott, vagy pedig az otthonról hozott zsíros kenyeret. Kiemelkedő esemény volt még ebben az évben az őszi válásztás- ra való előkészület, a fiatalok részvétele a választási munkában. Jelentőségét növelte, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalkotta az új választójogi törvényt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az előzetes pártközi megállapodás alapján augusztus 31-én határozattá emelte, hogy minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható. Engem a városi párt- bizottság Debrecenbe küldött országos agitátorképző tanfolyamra, ahol Németi József (aki az 1950-es években Kecskeméten volt a megyei pártbizottság első titkára), Földes László és Bogyó. Gézáné volt az előadó. Kiskunfélegyházán Sugár Erzsébet vezetésével tartották meg az • agitátorképző tanfolyamot,, amelyen a járás községeiből érkezett, s a városi pártbizottság által küldött fiatalok vettek részt. A tanfolyam hallgatói a földön, szalmából készített ágyon feküdtek, és közadakozásból gyűjtött élelemből készített rántott levest, főzeléket fogyasztottak. Ennek ellenére egy életre szóló élmény, barátság maradt a tanfolyamon eltöltött hét. Kiskunmajsa volt ezidőben a járás legnagyobb községe, vonzáskörzetébe négy kisebb település tartozott. Erősítésként engem Majsára küldtek. Mivel a tanfolyam résztvevői délelőtt dolgoztak, ezért a foglalkozásoíkat a délutáni órákban tartottam. Szálláshelyem a pártszékház vendégszobájában volt. Az ellátásomról naponta más-más kommunista család gondoskodott. A városban dolgozó fiatalok szorgalmasan, fáradságot nem ismerve teljesítették pártmegbízatásaikat. Főképpen az MKP választási plakátjának ragasztásával, és utcák falaira, járdákra jelszavak festésével jeleskedtünk. A választást megelőzően mozgalmi énekeket, jelszavakat tanultunk. A választások napján szavazatszedő bizottságokban futárszolgálat ellátásában tevékenykedtünk. A lelkes, áldozatkész munkánknak meg is lett az eredménye, mert amíg országosan az MKP a szavazatok 16,95 százalékát kapta, Kiskunfélegyházán csaknem 20 százalékos aránvt értünk el. Koós Zoltán egykori MADISZ-titkár HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ „Azt suttogták rólam Egy alaptalannak bizonyult áruházi ellenőrzésről és az eset hátteréről közöltünk riportot november 21-én „Ezúton is elnézést kérünk” címmel. „Végre, hogy ilyen panasz- szal is foglalkoztak, köszönet!” — így kezdte levelét egy kecskeméti olvasónk, aki a továbbiakban saját esetét tárta föl tanulságképpen. „Én is beleestem egy razziaszerű ellenőrzésbe és bekísértek az irodába a kecskeméti Alföld Áruházban, mivel nem volt blokkom az egyik cikkről, amit aznap vettem egy butikban, és olyan volt, mint az ő árujuk. Hiáiba igazoltam később magam, feljelentettek, és csak rá 2 hónapra fejeződött be az ügy. Az üzemben, ahol húsz éve dolgoztam, széterjedt a hír, hogy én loptam. Sírtam, mert szégyen ért, végül azt suttogták rólam, hogy az űzetni lopásokat is én követtem eL Végül eljöttem a megszokott, régi munkahelyemről, egészen más foglalatosságba kezdtem. Családom is kellemetlen megjegyzéseknek volt kitéve régi kollégáim részéről. Azzal ugyanis már senki sem foglalkozott, hogy mi lett az ügy befejezése, csak azt tudták, hogy az áruházban elvezettek. Ezt — és más hasonló túlbuzgóságokat — lehet-e megbocsátani és elfeledni köny- nyen? Én lelkibeteg lettem. Tudom, hogy másokkal is előfordult ilyesmi, s azt is, hogy a legnehezebb a suttogást elkerülni. Én mindenesetre eztán sem lopok. A cikkért köszönet”. Olvasónk — méltánylandó • okokból — nem írta alá a nevét. Levele mindenesetre ugyanazt sugallja, amit magunk is hangsúlyoztunk: ellenőrizni kell, de gyanúsítgat- ni alaptalanul nagyon veszélyes; a mendemondát, a suttogást nagyon nehéz kikerülni utána. És ezt az eladóknak is be kell látniuk — végtére is a vevőkből élnek! B. J. Az új traumatológiai intézet • A napokban hivatalosan is átadták rendeltetésének Budapesten a Mező Imre űtt Országos Traumatológiai Intézetet. A megúj- hodott kórház 363 ággyal és II műtővel áll a balesetet szenvedettek rendelkezésére.
